a tartalomból Tűzjelzés és kommunikáció Épités és tűzbiztonság Tűzoltás és műszaki mentés Jogszabály és szabványfigyelő November

Átírás

1

2

3 a tartalomból November Tűzjelzés és kommunikáció 444 Rugalmasság a nagyobb hurkok révén Flexibility through larger loops Flexibilität durch größere Loops Beépített tűzjelző berendezések üzemeltetési problémái Operating problems of built-in fi re alarm systems Betriebsprobleme von eingebauten Brandmeldesystemen Épités és tűzbiztonság 454 Tűzgátló festék a Carsystem Hungária Kft.-nél Fire retarding paint at Carsystem Ltd. Hungary Brandschutzfarben bei Carsystem GmbH Ungarn 456 Tömör födémek tűzvédelme Fire protection of solid roof structures Brandschutz von Massivdecken Korszerű robbanásbiztonság-technika State-of-the-art explosion security Moderne Explosionssicherheitstechnik Tűzoltás és műszaki mentés 461 A legösszetettebb kihívás The most complex challenge Die komplexeste Herausforderung 463 Egy sikertörténet csírája Sprouts of a success story Der Keim einer Erfolgsgeschichte ADR 2013 ADR 2013 ADR 2013 Jogszabály és szabványfigyelő 470 A tűzoltóságokat és katasztrófavédelmi igazgatóságokat érintő, III negyedévben megjelent jogszabályok Legislation passed in the 3th quarter of 2012 concerning fi re brigades and disaster protection directorates Die im III. Quartal 2012 erschienen, die Feuerwehr und die Katastrophenschutzdirektorate betreffenden Rechtsnormen 472 A Szabványügyi Közlönyben III. negyedévben közzétett fontosabb, a katasztrófavédelmet, illetve a tűzvédelmet érintő szabványok Signifi cant disaster and fi re prevention standards published in the Offi cial Standards Bulletin in the 3th quarter of 2012 concerning disaster- and fi re protection Die wichtigsten, im III. Quartal 2012 im Normenamtsblatt veröffentlichten, den Katastrophen- und Brandschutz betreffenden Normen 461

4 november 16. Kompozit szerkezetek és acélszerkezetek tűzvédelme szimpózium Magyar Vas- és Acélipari Szövetség Székházáz Budapesten 1051 Budapest, Október 6. u. 7. Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Telefon: / Fax: gkalt@uni-miskolc.hu A szimpózium programja megtekinthető a webcímen november Essener Brandschutztage 13. Esseni Tűzvédelmi napok Haus der Technik (HDT) Essen, Németország Ingenieurbüro Voss Dipl.-Ing. Jens-Christian Voss Tel.: +49 (0) Fax: +49 (0) information@hdt-essen.de november SES Szakmai nap Riasztás-Aktuális tendenciák és fejlesztések Mariott Hotel Zürich, Svájc Neumühlequai 42 Mediasec AG info@mediasec.ch programok Kiállítások, konferenciák, események november november The Emergency Services Show Stoneleigh Park, Stoneleigh Nagy-Britannia november 22. Hő- és füstelvezetés szakmai nap VdS Köln, Németország EIPOS Tűzvédelmi Szakértők Napja EIPOS (Europäisches Institut für postgraduale ) Bildung GmbH Dresden, Németország Goetheallee 24 D Dresden Fax: brandschutz@eipos.de december 4-7. Expo Protection Hall 7-2 & 7-3, Paris Porte de Versailles, Párizs Franciaország december safety and security asia Jakarta Convention Centre, Jakarta Indonézia Telefonszámunk: (22) Fax-számunk: (22) címünk: firepress@upcmail.hu

5

6 hírvilág Röviden 438 Mint tudjuk, a dolgok folytonos változásban vannak, csakhogy a változások legtöbbje alig vagy egyáltalán nem érzékelhető. A világ folyásának ritka pillanatai, mikor a lassú folyamatok oly mértékben halmozódnak fel, hogy abból olyan minőségbeli átalakulás következzék be, ami látványos és tévedhetetlenül érzékelhető. A szakmatörténet egy ilyen pillanatával ajándékozta meg közönségét a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség szervezésében október én Hajdúszoboszlón megtartott Országos Tűzvédelmi Konferencia, amelynek fókuszában ugyan a soros (és remélhetőleg most már végleges) 5.0-ás Országos Tűzvédelmi Szabályzat finomtrimmelése állt. Tudatosan választott módszere az elmélet és a gyakorlat párhuzamba állítása volt. Mindettől végül komoly elméleti diskurzus folyt és nem is középiskolás fokon. A tetten ért revolúció tartalma pedig, hogy azt az évezredes preszkriptív gyakorlatot a tűzvédelemben, mely szerint a tűzbiztonság megteremtését a tételes előírások teljesítésétől remélték, egy másik eljárás, a mérnöki módszerek alkalmazása váltja fel. Végigtekintve a konferencián elhangzott előadások során az őszi Országos Tűzvédelmi Konferencia (az előadó által képviselt intézményi koncepciótól függetlenül) ezt a címet is kaphatta volna: Mérnöki módszerek alkalmazása a preventív tűzvédelemben, egy a tárgyalás módjára utaló alcímmel: elméletben és a gyakorlatban. Evolució A szokásrendnek megfelelően a konferenciát rövid plenáris ülésen Zellei János, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke nyitotta meg október 18-án, hogy aztán a délelőtti órákban a szövetség jelenlévő tagjai tagozatonként elkülönülve vegyék górcső alá a formálódóban lévő új Országos Tűzvédelmi Szabályzat rájuk releváns tervezetét, módot kapva ezzel észrevételeik artikulálására, javaslataik megtételére. Maga a konferencia aztán délután kezdte meg munkáját Érczes Ferenc tű. ezredes, az OKF tűzvédelmi főosztályának vezetője megnyitójával, aki mindjárt első előadói szerepet is vállalva a tűzvédelmi szabályozás új elveiről, szerkezetéről tájékoztatta a hallgatóságot. Jó volt hallani, hogy a számos jogszabály készülő módosítása az egyszerűsítési törekvések jegyében indul útjára, melyek kiterjednek az adminisztratív terhek csökkentésére, fi gyelembe veszik az eddigi gyakorlat során tapasztalt anomáliákat, az egységes értelmezés érdekében pontosítják a fogalmakat, csökkentik a párhuzamosságokat és kettősségeket. Az előadó az elvek igazolására néhány már megszületett megfontolásról is beszámolt hozzátéve, hogy minden egyszerűsítési szándék csak addig terjedhet, amíg nem csorbulnak általuk a biztonsági követelmények. Dr. Bedő Katalin, a Belügyminisztérium építésügyi főosztályának keretében működő építésügyi igazgatási osztály helyettes vezetője az építésügyi hatósági rendszer várható változásairól számolt be, mely változások érinthetik a létesítéssel összefüggő tűzvédelmet is. A konferencia magelőadását dr. Takács Lajos Gábor építészmérnök, egyetemi docens a BME épületszerkezettani tanszék tanára interpretálta Mérnöki módszerek alkalmazása a tűzvédelmi tervezésben címmel. Előadásának leginkább megszívlelendő üzenete az volt, hogy a tűzvédelmi tervezés messze nem egyenlő a tűzvédelmi műleírás elkészítésével, a tervezésnek arról kell szólnia, hogy egy esetleges tűz esetén az épület úgy viselkedjék, hogy az ott tartózkodók a lehető legkevesebb fenyegetést éljék át. Ez a cél ritkán valósítható meg előírások mentén, a legjobb megoldások megszületéséhez mérnöki gondol-

7 hírvilág Röviden 439 Revolució kodásmódra, modellezésre, kreativitásra van szükség. Az elméletet felvázoló dr. Takács Lajos Gábor előadásához Zellei János, a Dunamenti Tűzvédelem Zrt. elnöke fűzött a gyakorlat világából merített észrevételeket. Egyre terjed a tervezők világában az Eurocode fogalma, bár sokan még bizalmatlanok az újdonságokat általában kísérő tartózkodás okán. Dr. Horváth László egyetemi tanár (BME) ezúttal a tartószerkezetek tűzhatásra való méretezése példáján az Eurocode szerinti tervezés olyan közérthető példáját vázolta fel előadásában, amit a nem ezzel foglalkozók is könnyen befogadhattak. Szikra Csaba, a BME egyetemi tanára fölöttébb közérthető módon magyarázta el a hallgatóságnak, hogy miként írható le matematikai modellek segítségével a füst épületen belüli terjedése, amihez Nagy Katalin, a Ludor Kft. ügyvezetője tette hozzá, hogy a modellezés mellett még milyen mérnöki módszerek alkalmazására lehet szükség (méretezés, termékkiválasztás, kivitelezés, üzemeltetés) a célok megnyugtató megvalósítása érdekében. A konferencia másnapján párhuzamosan zajlottak az OTSZ-t javítgató tagozatonkénti szekcióülések és a mérnöki módszerek alkalmazását elmélet és gyakorlat oldaláról elemző előadások. Utóbbiak keretében Szabványos és nem szabványos beépített oltórendszerek címmel Szikra Csaba egyetemi tanár és Czirok Antal, a TBSP Kft. munkatársa tekintette át a beépített oltórendszerek elméletét és gyakorlatát, majd ugyanígy járt el dr. Fodor István, a Vilodent 98 Kft. szakértője és Kruppa Attila, az OBO Bettermann Kft. munkatársa a villámvédelem aktuális kérdéseinek tárgyában. Élményszámba ment Mohai Ágota, a Szentistván Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Kara tanárának és Farkas Károly, a Schrack Seconet Kft. vállalkozási igazgatójának a beépített tűzjelző rendszerekre vonatkozó ma hatályos előírások analízisére épülő előadása, amit végül Kuba Róbert el nökségi tag, a szakvizsgáztatással kapcsolatos hatósági elképzelések bírálatát is magába foglaló tá jékoztatója követett módszertani konzultációnak tekintve azt.

8 440 hírvilág Röviden Erős nekirugaszkodással a legek közé A nemzetközi szaksajtó soha nem tapasztalt méretű érdeklődésétől kísért kétnapos sajtókonferenciát szervezett az immár mintegy másfél éve a FIAT Konszernhez tartozó, a tűzoltó gépjárművek meglehetősen széles termékskáláját kínáló Iveco Magirus Brandschutztechnik GmbH-nak október án. A sajtókonferencia első napján, az ulmi Maritim szálló konferenciatermében tartott rendezvényen a megjelent mintegy 50 szakújságíró és szakíró képet kaphatott a multinacionális FIAT Konszern világban betöltött szerepéről, üzleti sikereiről, a tűzvédelem javára végzett tevékenységek folyamatban lévő átszervezéséről és jövőbeni kilátásairól, az Iveco Magirus Brandschutztechnik GmbH konszernen belül betölteni tervezett helyéről és céljairól. Az európányi nyilvánosságnak bemutatkozott Antonio Benedetti a gyár olasz igazgatója, a világ legmagasabb (42 m munkamagasságú, törttagos) létrája, valamint a másnapi, a gyár ulmi telephelyén megtartott második forduló keretében a gyárat idén elhagyó valamennyi tűzoltó gépjármű, közöttük a világ legerősebb repülőtéri gépjárműveként aposztrofált Dragon X6 típus. A konferenciatermi tájékoztatást követő ún. photo shooting keretében aztán felvonult fi zikai valójában a teljes szortiment, a könnyűkategóriás TSF-W-től egészen a Superdragon X8 (ARFF DP 250) jelzetű repülőtéri tűzoltógépjármű gigászig. A jelek szerint az Iveco Magirus helyet követel magának a nemzetközi tűzoltógépjármű-piac legtöbb szegmensében, amit offenzív mérnöki fejlesztőmunkával tervez megszilárdítani a változó lehetőségeket kommunikáló kereslettel dacolva. Hogy ennek a törekvésnek milyen hozadéka született ebben az évben, arról következő számainkban részletesen is beszámolunk.

9 hírvilág Röviden 441 Csúcstechnika, csúcstudás Az alig három éve igaz megfelelő előzmények után alakult Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetsége (LTSZ) mára a szakmai közélet meghatározó entitásává vált. Rendszeres szakmai rendezvényei közül is kiemelkedik a mintegy félévi gyakorisággal rendezett szakmai napok sorozata, amelyek legújabb tagjának Velence adott otthont október én. Az LTSZ szakmai napon megjelent mintegy 70 főnyi érdeklődőt Pimper László, a szervezet alelnöke és Udvardi Sándor, az LTSZ elnöke köszöntötte, majd a szakmai program nyitányaként Molnár Erik tű. ezredes, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatósági osztályvezetője vázolta fel a megye létesítményi tűzoltóságainak a megye védelmében betöltött szerepét. Következő előadóként számos megszívlelendő újdonságot sorolt elő Veress Árpád, a Stahl Magyarország Kft. ügyvezetője a robbanásbiztonságot szolgáló megfontolások világából (lásd cikkünket a 458. oldalon), aki az előadást követő konzultáció keretében is egy sor új értesüléssel tudta ellátni az érdeklődőket. Hasonlóképp megkülönböztetett fi gyelem kísérte Csepregi Csabának, a Fromet Kft. ügyvezetőjének rendkívül jól szerkesztett előadását a tűzjelző rendszerek gyakorlatból merített üzemeltetési problémáiról szóló előadását (lásd cikkünket a 448. oldalon). A robbanásvédelemhez kacsolódóan gyakorlati bemutatóval ötvözött, az X-zone 5000 területmonitorozó rendszert bemutató előadást tartott Adorján Attila, a Däger Safety Hungária termékmenedzsere, hogy aztán a vele folytatott konzultáció után Udvardi Sándor, az LTSZ elnöke a szövetség idei tevékenységéről és még várható programjáról szóló tájékoztatójával zárja a kétnapos rendezvény első részét. Másnap a paksi atomerőmű tűzoltóság számos követendő példát tartalmazó képzési és továbbképzési (az egy-egy beosztás betöltéséhez szükséges elméleti felkészítést szolgáló tanfolyamok, képzések, vizsgák rendszerétől a fi zikai felkészítésig terjedő) rendszerét rajzolta fel Tóbi József, az Atomerőmű létesítményi tűzoltóság kiképzési előadója. A gyakorlati élet mindennapjaiból merített Fekete Dezső Attila, a Mercedes-Benz Manifacturing Hungary Kft. létesítményi tűzoltóságának munkatársa a védett cégnél honos tűzvédelmi felülvizsgálatok és karbantartások rendszeréről tartott hasznosítható tanulságokban bővelkedő előadásában, majd ugyancsak a Mercedes-Benz Manifacturing Hungary Kft. létesítményi tűzoltóságának egyik reprezentánsa, Szemlits Gyula a létesítményi tűzoltóság számára beszerzett Mercedes-Benz VArio 816 D VLF 600/200 gyorsbeavatkozó tűzoltó gépjármű jellemzőit ismertette. Magát a járműt egyébként az előadást követően a maga teljes valójában is meg lehetett tekinteni a szakmai napnak otthont adó Juventus Hotel parkolójában. A folytatásban a hagyományokhoz hűen a világban előfordult nagy ipari katasztrófák egyikének, jelesül egy Venezuelában bekövetkezett, több halálos áldozattal járó fi nomítói robbanás kitárgyalása következett Mészáros Zoltán és Pimper László, a FER Tűzoltóság vezető munkatársai interpretációjában. A szakmai napokat végül egy, a tűzoltó hivatáshoz is kötődő, az utóbbi évben formálódó oktatási rendszer letisztulni látszó hierarchiáját ismertető előadás zárta. A hagyományosan színvonalas szakmai napok kísérőrendezvényeként szakmai cégek egy kisebb csoportjának termékbemutatója töltötte ki a szüneteket.

10 hírvilág Röviden 442 A szén-monoxid-mérgezésekről A szén-monoxid-mérgezés az egyik leggyakoribb háztartási baleset, amelyet legtöbbször a helytelenül használt tüzelőberendezés, kémény, kályha, kandalló, gázsütő, gázszárító, gázkazán, gázvízmelegítő stb. okoz. Szén-monoxid a tökéletlen égés során szabadul fel, veszélye abban rejlik, hogy színtelen, szagtalan, a levegőnél szinte alig könnyebb, nem irritáló gáz, amely megakadályozza, hogy a vér megfelelő mennyiségű oxigént szállítson. Ennek következtében már rendkívül alacsony koncentrációban is mérgező. Ha a levegőben a koncentrációja eléri az egy százalékot, gyakorlatilag másodpercek alatt bekövetkezik az eszméletvesztés. Amennyiben a mérgezést szenvedett embert nem juttatják friss levegőre, rövid idő alatt bekövetkezhet a halál. Tiszta levegőn egy óra alatt a vérben lekötött szénmonoxid mintegy fele távozik. Vagyis ha a mérgezést szenvedett ember elhagyja a szén-monoxiddal telített helyiséget, enyhülnek a tünetek. A szén-monoxiddal kapcsolatos súlyos balesetek igen gyakran éjszaka történnek, amikor a gáz hatásának kitett ember nem változtat helyet. Hazánkban minden évben több száz szén-monoxidmérgezéssel járó eset következik be, ezek közül több tucatnyi halállal végződik októberéig 93 alkalommal kellett szén-monoxid-mérgezés miatt beavatkozni a tűzoltóságoknak. A balesetek viszonylag kis anyagi ráfordítással megelőzhetők lennének, hiszen a szén-monoxid-koncentráció emelkedését a szén-monoxid-érzékelők jelzik. Ezek az eszközök rendkívül hatékonyak, nagymértékben segítik a balesetek megelőzését. Jelenleg csak a hazai háztartások kis részében van ilyen érzékelő, pedig a nemzetközi tapasztalatok szerint is jól használhatók a balesetek megelőzésére. Szintén rendkívül fontos, hogy az állampolgárok minden fűtési szezon előtt ellenőriztessék a tüzelő-, fűtőberendezések és a kémények műszaki állapotát, karbantartottságát, ezzel fontos lépést tesznek saját biztonságuk érdekében. Az ellenőrzést célszerű olyan szakemberre bízni, aki a műszaki biztonsági felülvizsgálat elvégzésére is jogosult. Fontos az is, hogy azokat a helyiségeket, amelyekben a tüzelőberendezések találhatók, rendszeresen szellőztessék, így is megakadályozható a mérgező gázok felhalmozódása. A korábbi balesetek elemzése alapján egyértelműen azt lehet mondani, hogy azok nagy részét szabálytalan kivitelezés, az időszakos ellenőrzés és karbantartás elmulasztása vagy a szellőző elemek lezárása okozta. A fentiekről részletes tájékoztatást olvashat honlapunkon az alábbi elérhetőségen: foldgaz.pdf A hatósági ellenőrzések szabályairól Az utóbbi időszakban megszaporodtak azok az esetek, amikor egyesek magukat a katasztrófavédelem állományába tartozó személynek kiadva, vagyis hivatalos személy látszatát keltve próbálják vásárlásra rábírni az állampolgárokat. Jellemzően tűzvédelmi ellenőrzés címén, különféle hiányosságokat feltárva próbálnak tűzvédelmi eszközöket értékesíteni. A jelenség visszaszorítása érdekében ismertetjük a katasztrófavédelem ellenőrzései során alkalmazott eljárási rendet. A vonatkozó jogszabály értelmében a helyszíni ellenőrzésről az ügyfelet legalább öt nappal korábban értesíteni kell. A katasztrófavédelemnél dolgozó kollégák az ellenőrzések során minden esetben szolgálati jelvénnyel, névvel és rendfokozattal ellátott egyenruhát viselnek. Személyazonosságukat és ellenőrzési jogosultságukat az ellenőrzés megkezdésekor minden esetben kötelesek szolgálati igazolványuk (lásd 1. és 2. kép) felmutatásával igazolni. Az ellenőrzések alkalmával a kollégák a jogszabályban foglalt előírások betartását vizsgálják, és azokkal kapcsolatban tesznek megállapításokat. Fontos azonban tudni, hogy a hatóság az ellenőrzés során nem folytat kereskedelmi tevékenységet. Az előzőek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy biztosan nem a katasztrófavédelem által lefolytatott ellenőrzés zajlik, amennyiben az esetleges hibákra, hiányosságokra anyagi ellenszolgáltatás fejében kínálnak megoldási javaslatot. Akinek a hatósági ellenőrzés során kétsége támad az ellenőr személyazonosságára vagy szervezeti állományba tartozásával kapcsolatban, haladéktalanul értesítse az illetékes katasztrófavédelmi szervet!

11 hírvilág Röviden 443 A magyar mentőcsapatok megszerezték a minősítést Közösségi szolgálat a katasztrófavédelemnél Az idén júliusban megalakult HUNOR, Magyarország hivatalos men-tőcsapata, amely a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányításával működik. Tagjai hivatásos tűzoltók, akik valamennyien sokéves műszaki mentési tapasztalattal, speciális szakképzettségekkel rendelkeznek. A HUSZÁR önkéntesekből álló mentőszervezet, amelynek tagjai szintén speciális, a katasztrófahelyzetek felszámolása során jól alkalmazható szaktudással és tapasztalatokkal bírnak. Az egy éve tartó, teljes körű szakmai felkészülés után a HUNOR és a HUSZÁR mentőszervezet megmérettette magát az ENSZ Nemzetközi Kutató és Mentő Tanácsadó Csoport (INSARAG) minősítő gyakorlatán. A gyakorlat sikeresen zárult és a kitűzött célokat mindkét csapat elérte: a nehéz városi kutatómentő minősítést a HUNOR hivatásos katasztrófavédelmi mentőszervezet, az önkéntes speciális mentőkből alakult HUSZÁR csapat pedig a közepes kategóriájú minősítést tudhatja magáénak. A harminchat órás minősítő terep- és törzsvezetési gyakorlat október 15-én este 23:00-kor riasztással, a felszerelések légi szállításra alkalmas csomagolásával, a katasztrófa sújtotta területre való utazással vette kezdetét, melyet az ENSZ minősítői, megfi gyelői mindvégig nyomon kísértek. A gyakorlat alatt folyamatosan, nyolcórás váltásokban végezték a mentési munkálatokat a mentőcsapatok tagjai egészen csütörtökig. A HUNOR mentőszervezet 98 fővel, 16 tonnányi eszközzel és felszereléssel, a HUSZÁR pedig 57 fővel, valamint 12 tonnányi eszközzel és felszereléssel vett részt. A megmérettetésen mindkét csapat a megcélzott kategóriának megfelelő eszközökkel, folyamatosan végzett felderítési, kutatási, mentési, egészségügyi feladatokat, felállították és működtették a kárhelyszíni műveleti parancsnokságot, a saját táborukat, minden szempontból önellátásra rendezkedtek be. A két mentőszervezet vezetői több hónapon át kaptak elméleti és gyakorlati képzést, hogy képesek legyenek csapataikat az INSARAG irányelvek szerint irányítani a kárterületen. Ezt követte a csapatok összekovácsolását és együttműködését segítő két gyakorlat, amelyeket a zsámbéki bázison hajtottak végre az elmúlt hetekben. Több mint egyéves felkészülési, felkészítési, csapatépítési folyamatot zárt le a világszervezet által kiadott minősítés, melyet Tony Frisch nagykövet, az ENSZ INSARAG Irányító Csoportjának elnöke a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató-helyettesének jelenlétében jelentett be október 18- án délután Hajdúszoboszlón. Az elnyert minősítés öt évig érvényes. A nagykövet fontos lépésnek nevezte a magyar csapatok sikeres minősítését, hiszen ma a világon húsz nehéz és tizenkét közepes minősítésű mentőcsapat van, ráadásul egyedülálló módon a minősítésnek egyszerre két mentőszervezettel vágott neki az ország úgy, hogy az INSARAG irányelvek a felkészülési folyamat közben változtak meg. A tanúsítvány megszerzésével az ország a nemzetközi kapcsolatok terén is fontos lépést tett előre. A minősítő gyakorlat lezárásával azonban nem fejeződik be a felkészülés folyamata, hiszen az önkéntes mentőszervezetek további nemzeti minősítések előtt állnak. A tervek szerint a HU- NOR létszáma 2013-ra eléri a kétszázat, de további jelentkezőket fogad a HUSZÁR mentőcsapat is végéig még 150 embert képeznek ki humanitárius, kutató-mentő feladatok ellátására. Szeptember elsejével hatályba lépett a nemzeti köznevelésről szóló törvény nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendelet, amelynek egyik újdonsága, hogy azoknak a középiskolásoknak, akik január 1-je után érettségiznek, ötven órányi közösségi szolgálatot kell teljesíteniük. Az erről szóló BM OKF utasítás október 2-án a Hivatalos Értesítőben is megjelent. A diákok a közösségi szolgálatot a katasztrófavédelemnél is teljesíthetik. Közösségi szolgálatnak az a munka számít, amelynek során a diák a saját helyi közössége javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenységet folytat szervezett keretek között. Ilyennek számít a katasztrófavédelmi, egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. A katasztrófavédelem kiemelt célja a gyermekek és fi - atalok katasztrófavédelmi felkészítése, amelynek érdekében országszerte lehetőséget biztosít a középiskolás diákok számára, hogy közösségi szolgálati kötelezettségüket a katasztrófavédelem szerveinél, megyei igazgatóságokon, kirendeltségeken, tűzoltó-parancsnokságokon teljesítsék. Ennek során megismerhetik a szervezet feladatrendszerét, kialakul bennük a biztonság, a katasztrófák megelőzése és a katasztrófák elleni védekezés melletti elkötelezettség és felelősségérzet, és későbbi életük folyamán nagy valószínűséggel többet tesznek majd saját és környezetük biztonságáért.

12 központok Tűzjelzés és kommunikáció 444 m tovább alk Gondtalan és ki A rendkívül népszerű 5000-es sorozatú moduláris tűzjelző központ továbbfejlesztett változatával a Bosch Security Systems még több egység és hurok széles körű csatlakoztatását teszi lehetővé a felhasználóbarát jelleg további erősítése mellett. A termék teljesen megfelel az EN54 szabvány előírásainak. Megnövelt hatókör A továbbfejlesztett termék esetében az IP-hálózatkezelés és a kommunikáció optikai kábelen keresztül zajlik, így a tűzjelző központok kiterjedt területeken és a telekhatáron kívül is könnyen beszerelhetők és összekapcsolhatók. Az Ethernet- és a CAN-hálózatba rendezés az összes alkalmazás számára a legnagyobb fokú rugalmasságot nyújtja, valamint lehetővé teszi, hogy még több központot lehessen egyetlen hálózati rendszerben összekapcsolni. Továbbá az optikai kábelek használata révén nagy távolságokat is interferenciamentesen lehet lefedni. Ez különösen a sok különböző telephelyből álló nagy vállalati szervezetek, vagy a repülőterekhez ill. vasútállomásokhoz hasonló összetett rendszerek számára jelenthet komoly előnyt. Az Ethernet és az optikai kábelek egyre fontosabb szerepet játszanak az átviteli technológiák terén a modern és jövőbeli épületekben. Az 5000-es sorozatú moduláris tűzjelző központ továbbfejlesztett generációjának köszönhetően a felhasználók hatékonyan használhatják ezt a technológiát. Kimagaslóan felhasználóbarát Az Ethernet-hálózatkezelésen alapuló IP-technológia révén a konfigurációs fájlok és a firmware-frissítések egyaránt gyorsan és könnyen letölthetők. A tűzjelző központ moduljai, valamint a csatlakoztatott eszközök gyorsabb és hatékonyabb telepítést és tesztelést tesznek lehetővé. A termék kényelmesen működtethető a tűzjelző központ új, színes érintőképernyőjéről, amelynek segítségével intuitív módon történik a rendszer összes központjának vezérlése és a velük való kommunikáció. A távoli kezelőegység számos vezérlési funkciót kínál egy-egy központra vagy a teljes hálózatra nézve, mely utóbbihoz CAN-BUS kapcsolaton vagy új Ethernet-kapcsolaton keresztül csatlakozik. A kezelőegység felületi vagy süllyesztett szerelésű verzióban kapható, és a kezelői munkaasztalba is integrálható.

13 központok Tűzjelzés és kommunikáció Rugalmasság a nagyobb hurkok révén 445 A Bosch új, 5000-es sorozatú, oduláris tűzjelző központjának fejlesztett, IP-hálózati technológiát almazó generációja megérkezett Időtálló hálózatba szervezés az IP-technológia révén terjesztett kommunikáció az Ethernet és a optikai szálak használatán alapuló technológia segítségével Új, színes érintőképernyő segíti az intuitív működtetést

14 446 Partnereink

15

16 Tűzjelzés és kommunikáció 448 üzemeltetés Csepregi Csaba * B evezetés Az 1990-es évek nagy áttörést jelentettek az aktív tűzvédelmi rendszerek, így a tűzjelző berendezések terén. A kezdeti örömöt, hogy egyre több létesítmény biztonságát felügyeli automatikus rendszer, kissé árnyalta és árnyalja ma is az a tény, hogy az üzemeltetés nem megfelelő szintje nagymértékben képes gyengíteni a tűzvédelem színvonalát. A következő összefoglalás az üzemeltetés kapcsán felmerülő feladatokat és a tapasztalható problémákat dolgozza fel, annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek ezek a komplikációk. tűzjelző berendezés üzemeltetése A Az üzemeltetés maga többszereplős, élesen elkülönülő feladat- és felelősségrendszerrel. Lássuk, kik a résztvevők és milyen feladataik vannak? Szereplők Beépített tűzjelző berendezések üzemeltetési problémái Az Üzemeltető a tűzvédelmi berendezés által védett épület (vagy az épület egy részének) üzemeltetéséért felelős személy vagy szervezet. A Kioktatott személy az adott feladattal kapcsolatban a szükséges tudással, jártassággal rendelkező személy, aki a feladatot megfelelően, más emberek életének, testi épségének veszélyeztetése nélkül el tudja látni. A Felülvizsgáló és karbantartó az adott feladattal kapcsolatban a szükséges tudással, jártassággal rendelkező személy, aki a feladatot megfelelően, más emberek életének, testi épségének veszélyeztetése nélkül el tudja látni. Végül, de nem utolsósorban a tűzvédelmi hatóság az, aki a jogszabályok érvényre juttatását globálisan ellenőrzi, és megteszi a szükséges intézkedéseket az esetleg tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében. Az üzemben tartás során a tűzjelző berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, a jelzések folyamatos fogadását biztosítani kell. Felügyelet A jelzések fogadást az állandó felügyelet végzi, a jogszabály egyértelműen az Üzemeltető feladataként határozza meg ennek biztosítását. Az állandó felügyelet megoldására három jogszerű lehetőség van, melyek közül általában egyet kell biztosítani. Állandó felügyeletet ellátó kioktatott személyzet abban a helyiségben, ahol a (fő) tűzjelző központot vagy annak kezelő, kijelző egységét elhelyezték, vagy a tűzjelző központ jelzéseinek automatikus átjelzése a létesítményen belül elhelyezett állandó felügyeleti helyre, vagy a tűzjelző központ jelzéseinek automatikus átjelzése a létesítményen kívül elhelyezett állandó felügyeleti helyre (távfelügyelet) történik. Azokban az esetekben, amikor a jogszabály az állandó felügyeleten túl, annak kiegészítésére tűzoltósági fogadó központba irányított átjelzést ír elő, természetesen értelemszerűen ezeknek kell megfelelni. Az állandó felügyelet szóösszetételnél nem csupán a felügyeletre, hanem annak folyamatosságára, állandóságára is koncentrálni kell. Ennek megfelelően, két, vagy akár több személyről kell gondoskodni, ha a tűzjelző központ felügyeletén túl más, a helyiség esetleges elhagyását igénylő feladatuk is van. Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás Az üzemeltetés során meghatározott időszakonként meg kell győződni arról, hogy a tűzjelző berendezés képes-e ellátni feladatát, ellenőrzést, felülvizsgálatot és karbantartást el kell végezni. Erre, főként az ellenőrzés fontosságára, később még visszatérek. Feladatok Képesítés és jogosultság Az üzemeltetés során folyamatosan biztosítani kell a személyi, technikai és pénzügyi feltételeket hogy a berendezés betöltse a neki szánt szerepet a tűzvédelem komplex rendszerében. A tűzvédelem más területein is rendkívül fontos a hozzáértés, amelyre vonatkozóan a jogszabály képesítési és jogosultsági feltételeket határoz meg. Csepregi Csaba tűzvédelmi mérnök Fromet Expert Kft. ügyvezető Az előadás elhangzott a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetsége által szervezett szakmai napok keretében október én, Velencén

17 üzemeltetés Tűzjelzés kommunikáció Képesítés Kioktatott személy kell hogy legyen a felügyeletet ellátó, illetve az ellenőrzési feladattal megbízott. Az oktatás, attól függően, hogy mi a munkavállaló feladata, tartalmazza a tűzjelző központ kezelésére, az elvégzendő ellenőrzésekre, a tűzjelzésre és a tűz vagy meghibásodás esetén szükséges további intézkedésre vonatkozó ismereteket. Az oktatást a munkába állás előtt, majd rendszeresen, évente megismételve kell tartani. Érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti a tervezést, telepítést, valamint a felülvizsgálatot és karbantartást. A szakvizsga 5 évig érvényes, ezt követően meg kell újítani. Jogosultság Bizonyos szakterületeken működő szervezeteknek nyilvántartásba vételüket kell kezdeményezniük, hogy a jogosultságuk meglegyen. A kivitelezést, karbantartást, javítást, telepítést, felülvizsgálatot, továbbá a tűzátjelzés fogadását, távfelügyeletét végzőknek a tűzvédelmi hatóság (OKF) felé bejelentést kell tenniük. (Jelen témánk szempontjából talán nem annyira releváns, de a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott jogosultsághoz kötött a tűzjelző berendezés tervezése, és a tűzjelző tervezéssel foglalkozó cégeknek is be kell jelenteniük tevékenységüket.) Meghibásodással és kikapcsolással kapcsolatos feladatok Meghibásodás Jelezni kell az elsődleges működési körzet szerinti tűzoltóságnak: A tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetet 5 nappal előtte. Az el nem hárítható meghibásodást 48 órán belül telefonon és írásban. A felügyelet kiegészítésére szolgáló tűz- és hibaátjelző berendezés tervszerű (átalakítás, felújítás, bővítés miatt történő) részleges vagy teljes üzemszünetét abban az esetben kell jelezni a hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak, ha az meghaladja a 8 óra időtartamot. Zóna kiiktatása 449 A téves riasztások elkerülése érdekében az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott zóna vagy zónák kiiktatása akkor lehetséges, ha a kiiktatott zóna csak a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő automatikus érzékelők működését korlátozza, a kiiktatott zóna a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem korlátozza, a berendezés műszaki kialakítását ismerő szakemberrel a zónakiiktatás körülményei egyeztetve vannak, olyan módon, hogy az a létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, kötelezettségeket ne sértsen, és a zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményei, annak felelősségi köre, az ellensúlyozó intézkedések a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítve vannak. Átjelző üzemszünete A felügyelet kiegészítésére szolgáló tűz- és hibaátjelző berendezés tervszerű (átalakítás, felújítás, bővítés miatt történő) részleges vagy teljes üzemszünetét, ha az a 8 óra időtartamot meghaladja, jelezni kell a tűzoltóságnak. A felügyelet kiváltására szolgáló tűz- és hibaátjelző berendezés meghibásodásának, tervszerű leállításának idejére felügyeletet kell biztosítani. A bejelentés tartalma A bejelentésnek tartalmaznia kell az üzemszünet kezdetét és végét, a védelemből kieső területek leírását (szükség esetén rajzát) és a kockázat ellensúlyozására teendő intézkedéseket, valamint az ennek végrehajtásáért felelős személyek nevét. Dokumentáció Az üzemeltetés során fontos követelmény, hogy a berendezés létesítési üzemeltetési adatai, működésének folyamata, a körülmények változása nyomon követhető legyen. Ezt ismerte fel a jogszabályalkotó és tette kötelezővé bizonyos iratok meglétét és megőrzését. Az üzemeltetés során szükséges dokumentációk a következők: megvalósulási terv (változás esetén aktualizált)(nem selejtezhető), kivitelezői nyilatkozat (nem selejtezhető), üzembe helyező mérnök nyilatkozata (nem selejtezhető), használatbavételi engedélyt/elfogadási jegyzőkönyv (nem selejtezhető), oktatást igazoló irat (a tárgyévet követő december 31. után selejtezhető), üzemeltetési napló (a tárgyévet követő 5. év december 31. után selejtezhető), a meghibásodásról, kikapcsolásról szóló bejelentés (a tárgyévet követő december 31. után selejtezhető). Csepregi Csaba tűzvédelmi mérnöki diplomáját az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Tűzvédelmi Szakán szerezte 1987-ben és 2012 között a fővárosban a XVIII.-XIX. kerületi tűzoltóparancsnokságon főelőadóként, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság tűzmegelőzési főosztályon főelőadóként, osztályvezetőkent, főosztályvezetőként, a Dél-Pesti Tűzmegelőzési Régióban régióvezetőként dolgozott. A tűzvédelmi diplomán túl beépített tűzjelző berendezés tervezői képesítéssel rendelkezik, és szakértőként is tevékenykedik tűzjelző, illetve tűzvizsgálati területen től a civil életben folytatja szakmai pályafutását a FROMET EXPERT Tervező, Szakértő és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjeként.

18 450 üzemeltetés Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás A tűzjelző berendezés működését, normális működési feltételeinek meglétét rendszeresen meg kell vizsgálni és a tapasztaltak fi gyelembevételével meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. A vizsgálat elvégzése részben a helyi erők, részben külső szakemberek feladata, a cél azonban közös: a berendezés képes legyen a korai jelzésre és mindazon feladatok végrehajtására, amit elvárhatunk tőle. Ellenőrzés A naponkénti ellenőrzés tartalma és feladatai Ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és, ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel (nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó), értesítették-e a karbantartót, az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzőjének működését, amennyiben az állandó felügyelet távfelügyeleten keresztül valósul meg az állapotjelzők működésének ellenőrzése helyett elégséges meggyőződni a központtal való kapcsolatról és rendszerállapotról. A havonkénti ellenőrzés tartalma és feladatai A naponkénti ellenőrzés szerint, továbbá az üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e, a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson, a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e. A negyedéves ellenőrzés tartalma és feladatai A havonkénti ellenőrzés szerint, továbbá, hogy történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működését, különösen az automatikus érzékelők érzékelési képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a hangjelzők hallhatóságát, és, hogy a jelzések azonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafi kus megjelenítő eszköz üzemképes-e. Felülvizsgálat és karbantartás A tűzjelző berendezés esetében megkülönböztethetünk rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatokat. A rendszeres felülvizsgálatokra hathavonta (vagy üzemeltetési döntés alapján attól sűrűbben) kerül sor. A szakvizsgázott szakember számára oldalakon keresztül sorolja fel a jogszabály illetve a gyártó eseti utasítása azokat a szempontokat, amelyeket alapul kell vennie. A rendkívüli felülvizsgálatra (mint azt nevéből könnyen kitalálhatjuk) rendkívüli, nem várt események után kell sort keríteni. Rendkívüli felülvizsgálatot kell kezdeményeznie az Üzemeltetőnek tűzeset után, téves riasztás esetén, a rendszer meghibásodása esetén, a rendszer változtatása esetén, hosszú (30 napot meghaladó) üzemszünet után, vagy szolgáltató váltásakor az új karbantartóval kötött szerződés után. Üzemeltetési problémák A tűzjelző berendezés helyes működéséhez az elvárt feltételeket kell biztosítani, amelyet talán önkényesen (de mindenképpen a tapasztalatok fi gyelembevételével) három fő csoportba sorolhatunk. Üzemeltetési feltételek: Személyi feltételek Környezeti feltételek Műszaki feltételek Személyi feltételek Oktatás A felügyeletet ellátók, illetve az ellenőrzést végrehajtók ismeretszintjének hiánya vagy nem megfelelő szintje lehet az oka a kezeléssel, az üzemképtelenségek késői felismerésével, és ennek következtében? Felügyelet Azokban az esetekben, amikor a felügyeletet ellátók száma vagy feladatköre megváltozik, veszélybe kerülhet a folyamatosság elve. Adott esetben (akad rá példa bőven) pont akkor nem ül senki a jelzések fogadásánál, amikor a nem kívánt esemény bekövetkezik. Ellenőrzés Az ellenőrzéssel kapcsolatban megjelenő legnagyobb probléma, ha nem hajtják végre az időszakos ellenőrzéseket. Ezt tetézni lehet azzal, ha az Üzemeltetési Naplót ennek ellenére folyamatosan vezeti, mintha minden a legnagyobb rendben volna. Ezzel azt lehet elodázni, hogy a felelős vezető megtudja a rendszer működési zavarait, vagy a működésképtelenséget. Nem sokkal jobb a helyzet akkor, sem ha elvégzik ugyan az ellenőrzést, de a tapasztaltakat helytelenül értékelik, és nem kezdeményezik a szükséges intézkedéseket. Felülvizsgálat és karbantartás Tűzjelzés és kommunikáció A felülvizsgálat és karbantartás nem vagy nem megfelelő részletességű, színvonalú végrehajtása is a megbízhatatlan működés, esetleg működőképtelenség okává válhat. Mondhatjuk, hogy ez nem a létesítmény Üzemeltetőjének felelőssége. Valóban nem az, de a következmények hatásait a létesítmény szenvedi meg.

19 üzemeltetés Tűzjelzés kommunikáció Mik lehetnek az intő jelek? Nem alapos felülvizsgálatot igen rövid idő alatt is végre lehet hajtani. Próbáljunk meg nyugodt tempóban végigmenni a tűzjelző által védett területeken, vessünk egy pillantást a rendszer elemeire. Ha ezt hosszabb idő alatt sikerül végrehajtani, mint a karbantartónknak, akkor kezdjünk el aggódni. A tűzvédelmi szakvizsga egy jó alap a tevékenység szakszerű végzéséhez, azonban a gyártmányok és a hozzájuk tartozó ismeretek nélkül nem várhatunk csodát. A beépített tűzjelző karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát folytató szolgáltatónak rendelkeznie kell az általa karbantartott és felülvizsgált, javított termék magyar nyelvű ismertetőjével, a használatra, karbantartásra és felülvizsgálatra, alkalmazási korlátozásra is kiterjedő alkalmazástechnikai leírással, a karbantartáshoz és felülvizsgálathoz, javításhoz a gyártó által meghatározott eszközökkel, anyagokkal. Amennyiben ezen irányú kérdésünk értetlenséget vált ki, biztosak lehetünk benne, hogy nem a megfelelő szolgáltatót választottuk. Üzemeltetési napló Az üzemeltetési napló nem megfelelő vezetése az üzemeltetés során számos probléma okozója lehet, hiszen megnehezíti az üzemeltetés megfelelőségének áttekintését. A hiányos, ellentmondásos naplóból nem vagy nehezen követhető a felügyelettel, ellenőrzéssel, felülvizsgálattal és karbantartással kapcsolatos tevékenységek megtörténte. A helytelenül vezetett naplók csúcskategóriája az amikor a naplóban rögzítettek élesen ellentétben állnak a tényekkel. Példaképpen említendő az karbantartói bejegyzés, amelyik szerint az átjelző berendezés üzemképes, hibát nem tapasztaltam, ugyanakkor a létesítményben nincs és nem is volt átjelzés. Az üzemeltetési napló terén azért mégiscsak az az igazán dermesztő, ha nem vezetik, de a tűzvédelmi hatósági ellenőrzésről szóló kiértesítés kézhezvétele után igyekeznek visszamenőleg kitölteni. Intézkedések Mind az ellenőrzések, mind a felülvizsgálatok során tapasztalt hiányosságok esetén intézkedni kell a hiba elhárításáról. A szükséges intézkedések elmaradását okozhatják: részben az üzemeltetési napló helytelen vezetésének eredményéből, részben a belső szabályozottság hiányosságából fakadó információhiány, továbbá a felelőtlen üzemeltetői hozzáállás. A belső szabályokat helyi Tűzvédelmi Szabályzatban kell rögzíteni, amit elolvasva mindenkinek fel kell ismerni, hogy milyen feladatai vannak, illetve milyen szabályokat kell alkalmazni az épület üzemeltetése során. Ha a szükséges intézkedések késnek vagy egyáltalán nem történnek meg, számíthatunk arra, hogy a tűzjelző berendezés nem fogja betölteni feladatát. Környezeti feltételek 451 A tűzjelző rendszer azok közé a műszaki berendezések közé tartozik, amelyek tervezése, kivitelezése az elhelyezési környezet fi gyelembevételével történik. Abban az esetben, ha a környezeti feltételek megváltoznak, lehetséges, hogy a berendezés működőképessége is csorbát szenved. A tűzvédelmi paraméterek változása A rendeltetés és technológia (beleértve a tárolt, feldogozott anyagokat, alkalmazott gépeket, berendezéseket stb.) megváltozása azokban az esetekben jelent a tűzjelző berendezés működőképességére veszélyt, ha a tervezés során megállapított védelmi jelleg, illetve az alkalmazott érzékelők kiválasztásánál fi gyelembe vett tűzjellemzők és elkerülendő zavaró körülmények módosulnak. Vegyünk egy példát a helyzet bemutatásához! Az éghető folyadékot tároló helyiségben a lángérzékelők és hősebességérzékelők elhelyezése jó megoldásnak tűnik, hiszen a keletkező tűz nagy hőmérséklet-emelkedéssel és lánggal jár. Mi történik azonban, ha a technológiaváltás során ezt a helyiséget irattárnak, bútorraktárnak, ruharaktárnak kezdik el használni? A keletkező tűz első szakaszában meginduló füstre nem reagálnak a bent lévő érzékelők. Miért is tennék? Amikor már magasak a lángok, akkor van esély az érzékelésre. Az elvártnál később felfedezett tűz, nagy kárérték, és még nagyobb csodálkozás: hogyan történhetett ez? Elárulom, az történt itt, hogy az üzemeltető nem jelezte a változást a felülvizsgálatot végző szervezetnek, vagy (és ezt el se tudom hinni) a szakember nem találta problémásnak az új funkciót. Egy szép, új és tökéletes világban a következőként játszódik le a történet. A tervszerűen gazdálkodó üzem vezetésében felmerül a profi lváltás gondolata és az ezzel járó a helyiségek funkcióváltozását jelentő módosítások igénye. Megkeresik a tűzvédelmi szolgáltatót, hogy milyen megoldással lehet fenntartani az eddig megszokott biztonságot? A szolgáltató röviden vázolja az új helyzetre vonatkozó megoldást (füstérzékelők felszerelése a régiek helyett vagy azokat kiegészítve). A módosításról erre jogosult és képesítéssel rendelkező személy tervet készít, amelyet, ha azt jogszabály előírja, engedélyeztetnek a tűzvédelmi hatósággal. A terv alapján az erre jogosult és képesítéssel rendelkező személy felszereli az érzékelőket, ami után az erre képesítéssel rendelkező mérnök üzembe helyezi az átalakított rendszert, és amennyiben azt jogszabály előírja, a használatbavételt engedélyeztetik a tűzvédelmi hatósággal. Itt a mese vége. Mert sajnos ez csak egy tündérmese. Reálisabb az, hogy vagy a negyedéves ellenőrzés, vagy a felülvizsgálat során valakinek feltűnik a probléma és jelzi azt, ami után okosba megcsinálják az új védelmet. Ha szerencséjük van, nem történik abban az időszakban tűz, ha nincs, akkor még mindig lehet csodálkozni: hogyan történhetett ez? A másik fajta változás bemutatásánál, ígérem, rövidebben végzek. A szilárd éghető anyagot feldolgozó műhely, varroda csődbe megy, de remek lehetőségek vannak a konyhabútorgyártás és -szervizelés területén.

20 Tűzjelzés és kommunikáció 452 üzemeltetés Nosza, cseréljük ki a gépeket! A technológia tűzveszélyessége közel ugyanaz maradt, de tételezzük fel, hogy az addig lebegő részeket, port nem tartalmazó légtér már korántsem olyan tiszta, mint volt. A pontszerű, hagyományos érzékelők a szennyeződések hatására mind gyakrabban jeleznek be, vannak olyan napok, amikor már ki is kapcsolják a zónákat napközben, mert a sok téves jelzés kezd mindenkinek az agyára menni. Aztán egy szép borongós őszi délután elfelejtik visszakapcsolni a műhelyt védő zónát, a portást nem zavarja a sárga LED, és aznap éjjel tűz üt ki, melyet a szemközti telephely kutyáinak hangos csaholása jelez csupán. Kezdődik a rohangálás és sikoltozás, majd csodálkozás: hogyan történhetett ez?. Eddig úgy juthat el a dolog, hogy egyrészt a technológia váltás során vagy nem kérdeztek meg szakembert, vagy az nem volt a helyzet magaslatán. A téves jelzésekkel kapcsolatban nem kértek rendkívüli felülvizsgálatot, és persze a kikapcsolással kapcsolatos felelősség kérdését sem rendezték megnyugtatóan, vagy csak fi ttyet hánytak valamennyien a lehetséges következményekre. Amennyiben a változás bekövetkezése előtt megvizsgálják a lehetséges következményeket, melynek értékelése után vagy vonali füstérzékelőre, vagy analóg rendszerre tértek volna át, vagy gyakrabban került volna sor az érzékelők tisztítására, valószínűleg másként alakulnak a dolgok. Az épített környezet változása Az építéshatósági eljárások egyszerűsödése miatt ma már nem szükséges mindenféle átalakítást engedélyeztetni. Az átalakítások bizonyos esetekben befolyásolhatják a berendezés működését. Építészet és belsőépítészet Az új válaszfalak, álmennyezetek, esetleg álpadlók megjelenése után olyan helyiségek, terek alakulhatnak ki, amelyek kimaradnak a védelemből, így negatív irányba befolyásolják a már elfogadott és kialakult védelmi szintet, de hátráltathatják a tűz azonosítását a hangjelzők hallhatóságának romlása miatt. Teljesen extrém esetben a felügyeleti helyiség kettéválasztása során, ha nem járnak el körültekintően, külön helyiségbe kerül a felügyeletet ellátó személy és a tűzjelző központ. Az előzőekhez hasonló problémákat okoz, ha a falnyílásba utólag építenek be nyílászárót. A meglévő ajtók cseréje után, ha a hangáteresztő képességében jobb minőségű ajtó rossz oldalán állunk, semmit sem hallhatunk a folyosói szirénák sivításából, pedig adott esetben ez mentené meg az életünket. Szintén az ajtók nyitásirányt, zsanér elhelyezkedését módosító cseréje, korszerűsítése vetheti vissza a kézi jelzésadók felismerhetőségét, használhatóságát azok takarása esetén. Az új mennyezeti felülvilágítók nagy felületen való alkalmazása a hőpárna vastagságának növekedését, így a füst terjedésének korlátozását okozza, ami miatt a tűz érzékelése csak később történik meg. Visszatérve a falak elhelyezésére, érdemes megemlíteni, hogy a tervezés és telepítés egyik ökölszabálya, hogy sarokba (pontosabban a fal és födém találkozásától 0,5 méternél közelebbre) nem rakunk érzékelőt, mert ez a tűz kezdeti szakaszában füstmentes övezet. Az új válaszfalakra ez a szabály szintén alkalmazandó. Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem a szobafestők áldásos tevékenységét, ami során az érzékelők lefestése miatt eltömődhetnek a szennyeződések távoltartásáért felelős szűrők, és így kevés esély van arra, hogy a füst az érzékelő kamrába jusson. Rádiós érzékelők működését megzavarhatja a fémtartalmú festékek mennyezeten, falakon nagy felületen való alkalmazása. Épületgépészet Minden olyan légmozgás, amely képes a magas hőmérsékletű égéstermékek vagy a füst elterelésére, és hozzájárul a lehűléséhez, felhígulásához, károsan hat az érzékelők működésére. A függőleges befúvástól 0,5 métert, a vízszintes befúvástól 1,5 métert kell megtartani. Gondolni kell a mennyezeti mezőben újonnan kialakított nagy sebességű szellőzés esetén arra, hogy a gyártók csak limitált áramlási sebesség (5-10 m/sec) esetén garantálják a helyes működést. Az ionizációs érzékelők nagy légsebességű terekben való működésük során téves jelzést produkálnak. A védett tér hőmérséklete sem érdektelen a tűzérzékelés szempontjából. A gyártók a különböző eszközök megfelelő működését meghatározott hőmérsékleti határok között garantálják. Igaz ez az érzékelőkre, kézi jelzésadókra, tűzjelző központra, de még az akkumulátorokra is. Ezért a nagymértékű környezeti hőmérséklet-változások károsak lehetnek. A mennyezeti mezőben az érzékelő környezetében megjelenő fűtőtestek, hősugárzók a hőpárna-jelenséghez hasonlóan olyan burkot vonnak a közelükben lévő érzékelők köré, amelyen a füst csak később tud átjutni, és emiatt késik az észlelés és a jelzés. Nem gyakori, de előfordul, hogy utólag légcsatornákat építenek be vagy helyeznek át. Az a légcsatorna, amelyik 0,15 méternél közelebb van felszerelve a mennyezethez, már úgy viselkedik mint egy gerenda, vagyis gátolja az égéstermékek mennyezet alatti szétterülését, ezzel késleltetve az érzékelést és jelzést. A légcsatornák esetében is igaz, hogy a pontszerű érzékelők ne közelítsenek meg 0,5 méternél jobban semmilyen akadályt. Elektromosság Az elektromos kábelek cseréje, bővítése során meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző kábelezésére jelent-e hatást. Talán költségkímélő megoldásnak tűnik a tűzjelző berendezés vezetékeit tartalmazó kábeltálca, kábellétra használta, azonban ha a tűzjelző vezetékhálózata zavarjeleket szed össze az új kialakításból, akkor előbb-utóbb megmagyarázhatatlan téves jelzések tucatjait éli át az üzemeltető. Elektromágneses jeleket, rádióhullámokat kibocsátó berendezések szintén képesek összezavarni a tűzjelző berendezés normál működését.