Elnökségi ülés volt Kömlődön

Átírás

1 2010. december - II. évf. 12. szám Elnökségi ülés volt Kömlődön A Vértes Gerecse Vidékfejlesztési Közösség a kömlődi művelődési házban tartotta soron következő elnökségi ülését án. A napirendi pontok egyhangú elfogadása után sor került az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében az akciócsoporthoz benyújtott pályázatok áttekintésére. Falumegújítás- és fejlesztés, Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, Turisztikai tevékenység ösztönzése, Vidéki örökség megőrzése jogcímekre összesen 79 darab támogatási kérelmet nyújtottak be civilek, vállalkozók és önkormányzatok közel 740 millió Ft-os támogatási igénnyel. A támogatási források odaítélésére a közösség reményei szerint hamarosan sor kerülhet, de még meg kell várni a központi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ellenőrzését, hogy minden a jogszabályoknak megfelelően történjen. A benyújtott fejlesztési elképzelések igen sokrétűek, játszótér kialakítások, templom felújítások, vállalkozások számára eszközbeszerzések, telephely-fejlesztések és falusi szálláshelyek kialakítása és fejlesztése is megtalálható közöttük. Az eddig viszonylag sok időt felemésztő pályázatkezelés a jövő évtől már rövidebb lesz, ezt, valamint a helyi döntéshozatal jelentőségét is erősíteni akarja a Vidékfejlesztési Minisztérium a nemrégiben lezárult LEADER program megújításának társadalmasítása kapcsán. A Vértes-Gerecse elnökségének mandátuma az idén jár le, ezért a december 20-án megrendezésre kerülő Vértes-Gerecse közgyűlésen sor kerül a tisztújításra is. A közgyűlésre Környén került sor, ahol a Közösség 98 szervezetből álló tagjainak képviselőit várták A z eseményről további írásunkban bővebben beszámolunk. Az esemény napirendi pontjai közé bekerült a Közösség területén megvalósult beruházások bemutatása is.

2 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL december 2. Évzáró közgyűlés és tisztújítás Környén A Vértes-Gerecse Közösség december 20-án, Környén a Művelődési Házban tartotta évzáró és egyben tisztújító közgyűlését. A tisztújítás miatt a tagok legalább 50%+1 fő jelenlétére volt szükség, mely sikerült is, mivel 59 tagszervezet volt jelen a közgyűlésen. Schunder Tibor, a Közösség elnöke köszöntötte a megjelenteket és megállapította, hogy az ülés határozatképes, és kérte a tagságot a meghívóban feltüntetett napirendi pontok elfogadására. Majs ezt követően a kiküldött előterjesztésnek megfelelően megtartotta az elmúlt 2 év szakmai beszámolóját, melyhez csak néhány kiegészítenivalója volt. Elmondta, hogy a Közösség legfontosabb feladatát teljesítette, hiszen minél több pályázati lehetőséget biztosított a térségnek, és ebből szeretnének a közgyűlés végén bemutatni néhányat, melyek már meg is valósultak, és az elszámolásuk is lezajlott. Kiemelte azt is, hogy ugyan a médiából halljuk a rossz híreket a LEADER programmal kapcsolatban, de itt nem kell szégyenkezni, mert a Vértes-Gerecse Közösség jól, a jogszabályoknak megfelelően és takarékosan gazdálkodott. Ezért kérte a hallgatóságot, hogy ne általánosítsanak, hiszen itt minden rendben van. Az Európai Unióban a LEADER egy igen elismert, és jól működő vidékfejlesztési program, ezért a Vidékfejlesztési Minisztériumnak is az a célja, hogy Magyarországon is minél több sikert könyvelhessen el a LEADER, és nem céljuk az, hogy megszüntessék. Hozzátette, hogy a minisztérium egyik álláspontja az, hogy gyorsabb döntéshozatalt vár el a LEADER pályázatok területén. Őt követte Bódis Jánosné, a Közösség Felügyelő Bizottságának elnöke, aki a pénzügyekről számolt be. Kiemelte, hogy a Vértes- Gerecse Közösség jól gazdálkodott a működésre szánt költségével, 2010-ben már nem volt szükség hitelfelvételre sem, és ez a cél a következő években is. A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll, akik felügyelik a gazdálkodást, évente több ülést is tartanak, ahol megvizsgálják a bizonylatokat, mérleget, stb. A Közösség pénzügyi beszámolóját könyvvizsgáló ellenőrzi. Az elszámolások a veszprémi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felé történnek kéthavonta, melyeket a munkaszervezet igyekszik minél kevesebb hiánypótlással teljesíteni. A Közösség 15 fős elnökségének mandátuma december 31-én lejár, ezért volt szükség a tisztújító közgyűlés összehívására. Először egy jelölő és szavazatszámláló bizottságot kellett öszszehívni, majd megtörténtek a jelülések. Ennek véglegesítése és kihirdetése után a jelöltek felkerültek a szavazólapra, melyet minden jelen lévő tagszervezet képviselője kézhez kapott. A szavazás titkosan történt, majd a jelölő-és szavazatszámláló bizottság öszszesítette a szavazatokat és kihirdette az eredményt. A közgyűlés ismét bizalmat szavazott Schunder Tibornak (Baj Község Önkormányzata), így továbbra is ő maradhat a Közösség elnöke. Alelnök lett Végh Konrád (Csókakő Község Önkormányzata) és Viszló Levente (Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány), elnökségi tagok lettek Beke László (Környe Község Önkormányzata), Bőhm Lívia (Vértessomló Közművelődéséért Egyesület), Csabán Tibor (Vörösmárvány Alapítvány Tardos), Dr. Kovács György Zoltán (Által-ér Szövetség), Dr. Vécsei László (Csákberény Fejlesztéséért Egyesület), Kiss Ferenc (Kömlőd Község Önkormányzata), Krähling János (Sárkeresztes Község Önkormányzata), Kunkli Ferenc (egyéni vállalkozó, Dad), Menyhárt István ( Háló Zámoly Fejlődéséért Egyesület), Mészárosné Hőbe Ildikó (Szép Jelen Alapítvány, Gánt), Nagy György (Szomor Község Önkormányzata), és Sümegh István (egyéni vállalkozó, Naszály). A közgyűlés zárásaként 4, már megvalósult beruházást mutattak be a pályázók. Elsőként Áy Fanni beszélt a vértessomlói Jezsóné Rieder Krisztina mestercukrász által benyújtott támogatási kérelemről, és a megvalósított beruházásról. A cukrászdába új fagylaltpultot vásároltak, akadálymentesítették a bejáratot, napelemet szereltek fel, hogy a használati melegvizet ezzel biztosítsák. A belső terekben burkolatcserét és festést végeztek. Romics Éva, a Vértesboglári Általános Iskola igazgatója a Kincskeresők őseink nyomában a Vértes szélén című LEADER projektjüket mutatta be, melynek során a vértesboglári gyerekek 3 hetes napközis foglalkozásokon vehettek részt a pályázat támogatásával. A Várgesztesi Német Kultúregyesület képviseletében Hartdégen Sándorné mutatta be, hogy a LEADER Vércse kincsei nyomában célterületen belül az egyesület részére új fellépő, hagyományőrző sváb népviseletet varrattak, mind a férfiaknak, mind a nőknek, valamint most készül majd el az a CD, melyen 30 eredeti várgesztesi sváb ének hallható az ő előadásukban. Elmondta, hogy nagyon örültek a pályázatnak, mert volt már más nyertes pályázatuk is, de talán a LEADER volt az, ahol a legmagasabb összeget el tudták nyerni. Végül Zavarkó Balázs Jánosné, a Szomori Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke számolt be az ő fejlesztésükről, szintén hagyományőrző sváb népviseletet varrattak a Német Nemzetiségi Tánccsoport tagjai részére. Zárásként az elnök megköszönte a jelenlétet, és mindenkinek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánt.

3 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL december 3. Régiós értekezlet és közbeszerzési tájékoztató Balatonkenesén Közbeszerzés a gyakorlatban című előadás. A fórum előadója Dr. Fribiczer Gabriella, nemzetközi közbeszerzési tanácsadó volt. A fórum aktualitását adta, hogy szeptember 15-én lépett hatályba a közbeszerzési törvény módosítása, amelynek célja volt azon túl, hogy a kis és középvállalkozásokat helyzetbe hozza, vagyis könnyebbé tegye a közbeszerzési eljárásokban való részvételüket, valamint hogy enyhítsen a körbetartozáson. A közbeszerzési eljárások tervezéséhez, valamint előkészítéséhez kapcsolódó változás, hogy abban az esetben, ha európai uniós forrásból valós meg a közbeszerzés, illetve egyszerű eljárás esetén támogatott szervezetről van szó, és a beszerzés 75 %-ot meghaladó mértékben támogatott kötelező a hivatalos közbeszerzési tanácsadó vagy hirdetményellenőrzés egyéb esetben opcionális. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók neve megtalálható a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a internetes oldalon. Kérünk minden érintettet, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatban keressék meg a HACS munkaszervezetét, vagy ha közvetlen segítséget nem is tudunk adni, de elirányítjuk azokhoz a személyekhez, akik ebben jobban illetékesek. Régiós értekezlet: Az értekezletet a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület munkaszervezet vezetője, Kontics Mónika nyitotta meg. Sajnálattal közölte, hogy nem jelentek meg sem az IH, sem a VKSZI részéről. Az MVH részéről Umenhoffer Ferencné osztályvezető aszszony képviseltette magát. Kontics Mónika felhívta a megjelentek figyelmét, hogy a régiós értekezlet a munkaterv alapján kötelező feladat lett. Többen sérelmezték, hogy miért nem lehet még határozatot hozni a III. tengelyes kérelmek esetében, mert már egy éve várnak az ügyfelek. A központi MVH-ban még tart a felülvizsgálat, ezért előfordult olyan eset, hogy adategyeztetésre volt szükség egyes pontozási kérdésekben, ilyenek pl. az akadálymentesítés, a zöldfelület növekedése vagy a környezetbarát, megújuló technológiák alkalmazása a beruházás során. A központi MVH mindenféle utasítását be kell tartani, legyünk türelemmel, erre kérte a hallgatóságot Umenhoffer Ferencné, a veszprémi MVH Kirendeltség osztályvezetője. Energetikai beruházás megtekintése Pannonhalmán A Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület közösen szervezte meg a szakmai tanulmányutat a Pannonhalmi Bencés Főapátságba. A szakmai tanulmányút célja, hogy partnerszervezeteink megismerkedjenek a Főapátság által megvalósított KEOP számú projekttel. Ennek keretén belül a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság ben valósította meg a beruházást, mely egy biomassza fűtőmű létrehozása volt a Főapátság hőellátására. Több érintett települési önkormányzat és vállalkozás is rész vett a szakmai napon: Baj, Bakonyszombathely, Csabrendek, Kocs, Kömlőd, Környe, Vértesszőlős, Tata környezetvédelmi referense, a Massivholz Kft., az Agroenergi Kft., Vértes Energetika Kft., Tatai Távhő. Pannonhalmán Staudt Gábor, a Főapátság műszaki vezetője fogadta a társaságot és egy kisfilmet vetített, melyben a projekt teljes folyamatát mutatták be, hogy készült el a fűtőház pincerésze, majd a betonelemek elhelyezése, a külső munkálatok, a gépek, a kazán behelyezése, és az épületgépészet. A projekt teljes költsége közel Ft volt, ebből Ft támogatást kapott a Főapátság. A kisfilm megtekintése után bejártuk a fűtőház teljes területét. Ezt követően Dely László, az ETE Települési Energiagazdálkodási Szakosztályának alelnöke tartott előadást a megújuló energiák hasznosításáról, az intézmények energiafelhasználásáról, a Tatai-medence megújuló energia-potenciáljáról. Felvázolta annak lehetőségét, hogy a Vértes-Gerecse Közösségben érintett tatai, tatabányai, oroszlányi kistérségek néhány települése, valamint a komáromi és a kisbéri kistérség települései miként vehetnek részt a KEOP 4.3 programban, és hogyan képzeli el az Egyesület és az önkormányzatok közötti együttműködést. A szakmai tanulmányút végén megbeszélték, hogy legközelebb már csak 2011 év elején tartanak egyeztető megbeszélést a programmal kapcsolatban.

4 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL december 4. Konferencia a helyi termékekről Vidékakadémia előadássorozat Budapesten A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) szervezésében a Vidékakadémia második sorozata kezdődött el Budapesten. Minden előadás anyaga a honlapról letölthető. Most csak figyelemfelkeltésként gondolatébresztőnek szánjuk a tájékoztatót. Dr. Kardeván Endre a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára - köszöntő beszédében elmondta, hogy nagyon aktuális a téma abban az időszakban, amikor minden második sajt külföldről származik, de a vidéki munkaerő gondok megoldására talán ma az egyetlen alternatíva a helyi termék előállítás fokozása. A kistermelőket érintő rendelet módosítása fontos lépés volt. Ennek eredménye, hogy ismét lehet falusi turizmus keretében engedéllyel disznóvágást szervezni. Módosulni fog hamarosan a hazai vágóhidakra vonatkozó törvény is. Ezt a folyamatot tovább segíti a közbeszerzési szabályok egyszerűsítése, amely az őstermelőkre vonatkozik. Fejleszteni kell a közösségi marketinget is, a fogyasztóknál a lojalítás fokozása a cél, a hazai termékek iránti bizalmuk és érdeklődésük felkeltése. Dr. G. Fekete Éva egyetemi docens a Helyi termékek előállításának értékesítésének és népszerűsítésének kistérségi koordinációja című gondolatai egy idén készült felmérés eredményét tükrözték. A KD régióban a helyzet kedvezőbb az átlagosnál. Bár a termelésszervezés kistérségi szinten kell, hogy történjen, de ajánlott az értékesítésnek regionális szintűnek, és inkább városhoz kötődőnek kell lenni. A Helyi termékek értékesítésének marketing jellemzőit ismertette előadásában Polereczki Zsolt egyetemi tanársegéd Kaposvárról. Ő is egy kutatásra alapozta előadását. Fő célja a marketingnek, hogy a még nem tudatos fogyasztót - de aki érzi, hogy jó irányú magatartást tanúsítana a hazai termelők termékeinek megvásárlásával - olyan technikákkal kell ösztönözni, amely meggyőző. Ilyenek a garancia, amelyek a védjegyekben, azok minőség ellenőrzöttségében rejlik, ezért akár kb. 10% felárat is érdemes megadnia vevő. A következő 2 előadás szorosan kapcsolódott egymáshoz. Pallóné Dr. Kisérdi Imola VM szakmai tanácsadó - aki egyben a Hagyományos Élelmiszer Munkacsoport vezetője is - a hagyományos termékek piacra juttatását, a HÍR védjegy szerepét mutatta be. Képekkel, és élménybeszámolókkal színesítve a Terra Madre Magyarország és a nemzetközi Slow Food mozgalom címmel Dr. Erdős Zoltán, a Hagyományos Termék Kerekasztal elnöke csinált kedvet ahhoz, hogy minél több magyar termékkel gazdagítsák majd a nemzetközi palettát, amelyre a HÍR védjegy eddigi használói, vagy majdani címbirtokosai is bekerülhetnek. A szünet után A kistermelői jogszabályok gyakorlati alkalmazhatóságáról valóban gyakorlati példákon keresztül mutatta be a mai magyar valóságot Szabadkai Andrea, aki egy munkacsoport tagjaként, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökségi tagjaként évek óta nagy energiát fektet abba, hogy a kistermelői rendelet és egyéb más jogszabályok között feloldja a tényleges ellentmondásokat, megtalálja a minisztériumok szakembereihez az utat a helyi termelők érdekében. Külföldi példák mutatják, hogy túlszabályozottság nélkül is lehet kisebb járulékos költségű, nagyon színvonalas, jó minőségű helyi termékeket előállítani és értékesíteni. Honlapjukon a jogsegélyek menüpont alatt próbálják az eligazodást segíteni az érintetteknek. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója a természetvédelem ösztönző szerepe a helyi gazdaságra és a termék előállításra címmel. Egyik HACS tagunk, a Pro Vértes Közalapítvány tevékenységét is példaként hozta fel a tájgazdálkodásra. Az MME honlapján a téma iránt részletesebben érdeklődők megismerhetik a 20 térségben elkészült Natura Terv eredményeit. A konferencia befejezéseként a Jó gyakorlatok blokkban két sikeresen működő kezdeményezést ismerhettünk meg. Először hallottunk A Pannon Helyi Termék Klaszter kezdeményezésről. Végül a 700 lakosú Panyola polgármesterétől egy másik új, érdekes, de működőképes kezdeményezést ismerhettünk meg. Ennek az elnevezése: ADJ EGY MÉTER ESÉLYT. Lényege, hogy a faluban és a környék boltjaiban egy méternyi felületet kapnak a térségi termékek, amelyet a helyi lakosok, de a turisták is szívesen vásárolnak. Ehhez járul még egy webáruház is.

5 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL december 5. Konferencia Úrhidán Ifjúsági közösségek vidéken A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat szervezésében került sor az ifjúsági közösségek vidéken című konferenciára Úrhidán. A Fejér megyei településen készült el az országban az első IKSZT (Integrált Közösségi Szolgáltató Tér), ezért a konferenciának is maga az épület adott helyet. Több szervezet és előadó beszélt az ifjúságot, fiatalokat érintő munkáról, feladatokról, kezdeményezésekről. A VKSZI igazgatója, Eperjesi Tamás volt az egyik előadó, aki az ÚMVP programot mutatta be a hallgatóságnak. Vajda Árpád a Mobilitás Szolgálat Dél-alföldi irodavezetője az IKSZT-ékről, azok fontosságáról, az IKSZT fiatalokkal kapcsolatos munkájáról beszélt. A kávészünetben megtekintettük az épületet, amiben több iroda, a polgármesteri hivatal irodái, a könyvtár, a teleház és egy közösségi helység található. A délután folyamán olyan már megvalósult projekteket mutattak be az előadók, melyek az ifjúsággal kapcsolatosak, így mutatkozott be a Vértesboglári Általános Iskola igazgatója, Romics Éva is, aki a Kincskeresők őseink nyomában a Vértes szélén című LEADER Tréségen belüli együttműködések projektjüket mutatta be a hallgatóságnak. Az előadók több elérhetőséget is felvillantottak, amiket szeretnénk itt is megjelentetni, hogy azok a települések, akik IKSZT beruházásba fogtak, szakmai segítséget kapjanak a szervezetektől: - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat: - Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet: www. vkszi.hu és - Ifjúsági Szakmai-Módszertani Központ (ISZMK) A megújulás útján a LEADER-program Lezárult a LEADER-program hazai megújításának társadalmi vitája. A párbeszédet a szaktárca október végén azzal a céllal indította, hogy a 2010-ben félidejéhez érkezett program eddigi tapasztalatait értékelve hatékonyabbá tegyék a rendszert, amelyet időközben számos kritika ért. A LEADER-program átalakítása céljából kezdeményezett társadalmi vita lajosmizsei zárórendezvényén került sor a témával kapcsolatos észrevételek és javaslatok összegezésére. Egyebek mellett a helyi döntéshozatal szerepének erősítését, a bürokrácia csökkentését és az ügyintézési idő rövidítését, illetve az elektronikus ügyintézés bevezetését ígéri a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), reagálva mindazon észrevételekre, melyek a LEADER megújítását szolgáló társadalmi vita során érkeztek a szaktárcához. A 915 vélemény többsége a nyilvánossággal és számonkérhetőséggel, a pályázatok benyújtásával, valamint a kérelemkezeléssel foglalkozott. A LEADER megújításának fontos lépése volt a társadalmi vita. A helyi civil közösségek, a vállalkozói szféra és a közintézmények együttműködésére alapozó program egybevág a VM fejlesztési elképzeléseivel, így annak szerepét erősíteni kívánja a szaktárca - mondta el a zárórendezvényen V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Hozzátette: számos nehézséget észleltek az Európában összességében sikertörténetnek számító LEADER hazai megvalósulása körül, döcögősen és gyakran az eredeti célok paródiájává válva működött a rendszer, fogalmazott az államtitkár. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Irányító Hatósága ezért a nyár folyamán munkacsoport felállításáról határozott, a program egyszerűsítését, közismert problémáinak javítását célzó feltáró tanulmány elkészítése céljából. E munkaanyag megállapításait aztán társadalmi vitára bocsátották. Az észrevételek és tapasztalatok alapján döntés született arról, hogy a jövőben csak egyesületi formában működhetnek a helyi akciócsoportok, így a jelenleg gazdasági társaságként működő néhány HACS-nak egyesületté kell alakulnia. Elhangzott továbbá, hogy a VM erősíteni kívánja a helyi döntéshozatal jelentőségét is: a kisebb értékű projektekben emiatt lényegesen gyorsabb és hatékonyabb eljárásra lehet majd számítani. Ami a program stratégiai céljait érinti, ebben is lesz némi változás. A hátralévő három évben kiemelt figyelmet kap a kisvállalkozások támogatása, a munkahelyteremtő beruházások és az alternatív energiaforrások hasznosításhoz kapcsolódó kezdeményezések. A 2013-ig terjedő EU-s költségvetési ciklusban vidékfejlesztési célokra, a vidéki életminőséget javító és a LEADER programokra (a III. és IV. tengelyre) összesen 216 milliárd forint állt rendelkezésre. Ebből mintegy milliárd még nincs lekötve, mely összeg odaítéléséről már az új szempontok szerint dönt a minisztérium - jelezte V. Németh Zsolt. forrás:

6 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL december 6. Pályázatfigyelő Az elmúlt hónapok eseményei, a megtartott fórumok, a meglátogatott testületi-ülések tapasztalatai alapján Hírlevelünkben új rovat nyitásáról döntöttünk. Fontosnak tartjuk azért, mert az eddig mellettünk tanácsadói munkát ellátó, térségi szintű hálózatok munkatársaihoz ezen túl nem fordulhatnak a pályázni szándékozók. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tanácsadóit, a kistérségi koordinátor hálózatot is megszüntetik az év végén, fél évvel azután, hogy minisztériumi szinten döntöttek a Helyi Vidékfejlesztési Irodák finanszírozásának befagyasztásáról. Így a helyi lakosok és az önkormányzatok is magukra maradnak a fejlesztési elképzeléseikkel, amennyiben a HACS munkaszervezete nem vállalja fel önként ezt is. Az ÚMVP III., IV. tengelyéhez tartozó pályázati lehetőségeken kívül mostantól külön mellékletben adunk összefoglalót a hazai és az EU-s pályázatokról. Természetesen a teljesség igénye nélkül, hiszen számtalan olyan terület van, amelyet nagyon szűk körben végeznek, illetve nem a Vértes-Gerecse térségben élőkre jellemző egy adott tevékenység. Megpróbáljuk a honlapokról, a hozzánk érkező hírlevelekből kiválogatni a legfontosabbakat, azokat, amelyeket a HVS megírásakor igényként láttunk, mert projektgyűjtő adatlapon találkoztunk ilyen fejlesztési igénnyel. Szívesen fogadunk minden megkeresést, amennyiben valakinek új ötlete, elképzelése van vállalkozásának, civil szervezetének fejlesztésére, hogy a mai igényeket mi is minél jobban ismerjük. Felhívjuk a figyelmét a honlapra, ahol biztos mindenki talál kedvére való pályázatot, de ajánljuk azért is, mert rengeteg hasznos információt is találhatnak az érdeklődők. Várjuk továbbá észrevételeiket a Hírlevélhez, miről szeretnének még olvasni havonta megküldött tájékoztatóinkban. Kistérségi kerekasztal Várgesztesen december 3. A további együttműködés lehetőségeiről tanácskoztak a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Kerekasztalának tagjai a közelmúltban Várgesztesen a Faluházban. A tatabányai kistérség kilenc településének közművelődési szakemberei megismerkedtek a vendéglátó intézmény szakmai tevékenységével, továbbá meghatározták a szervezet számára az elkövetkezendő időszak feladatait. A találkozón a kulturális szakemberek a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz benyújtott az Esélyegyenlőséget mérséklő kulturális vidékfejlesztés elősegítésére című nyertes pályázat eredményeiről egyeztettek. Az elnyert támogatásból a kerekasztal tagok számára egy három napos tréninget valósítanak meg márciusában, melynek programját is meghatározták. A kerekasztal másik fő témája a kistérségi közös arculat kialakításának folytatása volt. Az első lépésben meghatározott felhasználóbarát kistérségi honlap december 2-ától válik elérhetővé a nagyközönség számára. Az egységes arculat kialakításának következő lépése egy új, a kistérségi településekkel közös, több nyelven megjelenő kiadvány elkészítése lesz. Kissné Anda Klára a Megyei József Attila Könyvtár módszertani referense, a kistérségen belüli mozgókönyvtári feladatellátáson belüli programokra és pályázati lehetőségekre hívta fel a jelenlévők figyelmét. A találkozó végén a résztvevők Geiszt Róbert vezetésével megismerkedhettek a Faluházon belül működő szervezetek munkájával és az aktuális programokkal is. A rendezvényt a Várgesztesi Villaparkba tett látogatás zárta. forrás: Látványos mézeskalács költemények Az Angyalok és Tündérek Galéria Tatán 2005-ben jött létre. Vezetője a fiatal és ambiciózus Vikor Georgina örömmel számol be munkájáról. - Fiatal galériásként meg kellett találnom saját tevékenységi területemet, mondja bevezetésként. Fő célom a kortárs képző- és iparművészeti alkotások bemutatása és népszerűsítése, elsősorban a város és a környék közönsége számára. A rendszeresen váltakozó kiállítások elsősorban a festészet, a kisplasztika, a kerámia és az üvegművészet területeit ölelik fel. A galéria emellett sokat tesz a művészeti ízlésfejlesztés, a lakótéri környezet esztétikus kialakítása ügyében, ugyanis a kiállítások egyben enteriőrök. így a galéria belső részei, belső felületei a műtárgyakon kívül az oda illő bútorokkal és egyéb tárgyakkal kerülnek elrendezésre. Időszakonként népművészek alkotásai úgyszintén bemutatásra kerülnek, a népi díszítőművészet tárgyköréből. A díszítő művészet (dekoratív művészet) az üres, sima felületek ékesítését szolgálja, jellegzetes mintákkal és motívumokkal. A mostani kiállítás, a művészi színvonalon művelt mézeskalácsosság népi mesterségét tárja elénk. Az alkotó a révkomáromi Nagy Rita, aki sokirányú művészi érdeklődéssel és gyakorlattal rendelkezik. A mézeskalácsosság mesterségével több, mint 15 éve foglalkozik. Egy kíváncsi próbálkozással kezdődött, majd kedvteléssé-szenvedéllyé nőtte ki magát ban a magyarországi V. Ifjúsági Népi Kézműves Pályázaton cukormázzal díszített mézeskalácsaival első helyezést ért el. Eleinte csak karácsonyi témájú darabok kerültek ki kezei közül. Az évek során azonban újabb és újabb ötleteket valósított meg- kezdve a húsvéti ünnepeket színesítő kalácsoktól a születés és névnapi mézeseken át, egészen az esküvői köszönetajándékokig. A mézeskalács (mézesbáb) mézből, lisztből és cukorszirupból készül. A mézeskalács műves kidolgozása először német nyelvterületű országokban vált általánossá már a középkorban és céhes iparrá vált. Magyarországon a században terjedt el. Az ütőfával készült, klasszikusnak számító mézeskalácsok hazája Debrecen. A növények a mézeskalácson díszítőelemmé változtak: dekorációként minden bábfigurán jelen vannak a stilizált virágmotívumok. Ma a mézeskalács készítés reneszánszát éljük. A híres pápai mézeskalácsos mester nevéhez egy Guinness rekord fűződik ben egy hatalmas mézeskalács szívet készített. A 165 kg-os szív díszítéseként Pápa városának képe és a város hajdani paraszt-polgári viselete látható. Mikszáth Kálmán egykoron írta: Nem is mesterember a mézeskalácsos, hanem poéta. Hangulatot ébreszt, mosolyt fakaszt az arcokon. A kiállítás megnyitását az alkotó révkomáromi baráti körének közreműködése tette bensőségessé. A méltató beszédet Kovácsné Thurzó Gabriella mondta el. Közreműködő volt Dráfi Emese (felolvasás), Anyalai Réka (ének) és Konicek Kami (zongora). A megnyitó eseményen 120 főnyi közönség vett részt, ennek mintegy fele révkomáromi volt. Ez különösképpen fokozta az együttlét meghittségét. Karácsonyi színek, formák, hangok, ízek és illatok varázsa jellemezte az ünnep közeledtét és az ünnepre való érzelmi ráhangolódást. A mézeskalács kiállítás karácsonyig tekinthető meg a galériában. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt érdekes, ugyanis kevéssé ismert kulturális, gasztronómiatörténeti érdekességet mutat be, a látogatóknak pedig elmélyíti az adventi várakozást. Vikor Georgina elmondta, hogy a jövőben is további időszaki kiállításokkal folytatják kulturális missziójukat. forrás:

7 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL december 7. Törvény a hungarikumokról Nemcsak nemzeti ételeink, de hagyományaink és egyéb hungarikumaink is a középpontba kerültek az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ szervezésében megvalósult szakmai rendezvényen, ahol Bartos Mónika országgyűlési képviselő, a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottságának tagja a készülő hungarikum törvényről beszélt. Az előkészítő munka ismertetése során elmondta,dr. Medgyasszay László és dr. Simicskó István előterjesztése alapján született Hungarikumok védelmében munkacímmel egy határozat, amelyet az Országgyűlés elfogadott. E határozat kötelezi a megyéket, a régiókat és a mindenkori kormányt az értékek regisztrálására, azok kétévenkénti ismertetésére. A hungarikum fogalmának meghatározása során a fő cél az volt, hogy a definíció minden területet lefedjen, magába foglaljon minden lehetséges kiemelt értéket, piaci és szellemi alkotást, életművet egyaránt. A munkaanyag a következőképpen határozza meg a hungarikum jelentését: A hungarikumok olyan sajátos föld alatti, föld feletti természeti kincsek, szellemi és tárgyi termékek, növények, élőlények, melyek tulajdonságai között lényeges és kiemelkedő a magyar nemzeti jelleg, sajátosság, és minőségükkel, különlegességükkel öregbítik hírnevünket, növelhetik megbecsülésünket szerte a világban. A hungarikumban, az értékben, az értéket teremtő emberben, közösségben életerő van, nemzetközösséget erősítő, gyógyító balzsam. A sikerélmény pedig ösztönző erő, példázat, egészséges önbizalmat ad, ez pedig megsokszorozza a közösség életerejét. A szakmai munka következő jelentős állomásaként márciusban Lezsák Sándor országgyűlés alelnök javaslatára, Birinyi József vezetésével megalakult a hat tagú Hungarikum Munkacsoport, amely a hungarikum törvény kidolgozását tűzte zászlajára. A munkacsoport szerint az értékrendszer piramis-szerűen épülne fel ismertette Bartos Mónika, ebben az alulról felfelé építkező rendszerben a helyi, megyei, regionális, nemzeti értékektől haladnánk a piramis csúcsán szereplő hungarikumokig. Hozzátette, a piramis felépítésében számítanak az állampolgárok aktív közreműködésére. Mindenkinek lenne lehetősége arra, hogy az általa fontosnak tartott értéket megismertesse a helyi közösséggel. Az értékekkel, hungarikumokkal foglalkozó törvény előkészületei jelenleg is folynak, a munkacsoport folyamatosan egyeztet a tárcák képviselőivel. Ezért a felépítésről, a módszertanról később tudunk tájékoztatást adni. Cél, hogy egy mindannyiunk által megismerhető, hozzáférhető Értéktár készüljön el, benne nemzetünk büszkeségeivel, amik eddig is túlélésünk és önazonosságunk részei voltak, és ha megőrizzük és ápoljuk őket, azok lesznek a kihívásokkal teli következő évszázadokban is. Bartos Mónika előadása kapcsán elhangzott, a gyermekeket, fiatal felnőtteket arra kell ösztönözni, hogy elsősorban ne a külföldi élelmiszereket vásároljanak, fogyasszanak. Fontos, hogy tisztában legyenek például egy szál gyulai kolbász, vagy egy tál vecsési savanyúság értékével ezáltal pedig hozzájáruljanak a hazai termelők fennmaradásához, a hazai munkahelyek megóvásához. Az országgyűlési képviselő válaszában rámutatott, a munkacsoport célja ezen észrevételekkel összhangban az, hogy a hungarikumokat ne kizárólag múzeumokból ismerjék a magyar emberek. Hiszem, hogy a közösséget csak így tudjuk formálni szögezte le Bartos Mónika. forrás: Támogatás borászati gépek beszerzéséhez március 31-ig Az MVH vissza nem térítendő támogatást nyújt olyan új borászati gépek és technológiai berendezések vásárlására, amelyek javítják a vállalkozás összteljesítményét. A kérelmeket október 16. és március 31. között lehet benyújtani postai úton az MVH honlapján közzétett borászati gépkatalógusban szereplő gépekre. Az a gazdálkodó veheti igénybe a támogatást, aki a berendezését szeptember 25-ét követően vásárolta meg, és a vételárat a kérelem beadásáig teljes egészében kifizette. A támogatás mértéke mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő igénylők esetében a vásárolt gépek nettó értékének 30 százaléka, míg nagyvállalatoknál annak 20 százaléka. Az igényelt összegnek meg kell haladnia az 1 millió forintot, de nem lehet több 400 millió forintnál. Egy termelő egy borpiaci évben csak egy támogatási kérelmet nyújthat be, ami azonban több gépre is vonatkozhat. A kérelmeket az MVH a beérkezés sorrendjében bírálja el a helyszíni ellenőrzés elvégzését követően. Forrás: A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja Az MNVH szervezésében a Vidékakadémia keretin belül december elején zárult le a KAP tájékoztató sorozat. A honlapon többféle hasznos információt kísérhetnek nyomon e témában is. Mivel az Unió ig kívánja előkészíteni a reformokat. A KAP irányelvek nagyban meghatározzák a vidéken élők és tevékenykedők életét a következő 7 évben. Ezért az Európai Bizottság szakpolitikai dokumentumot tett közzé és ezzel egy időben nyilvános konzultációt indít a 2013 utáni közös agrárpolitikáról. A meghirdetett vita lezárult, erről olvashatnak a www. umvp.eu, valamint a oldalakon.

8 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL december 8. A mostani 30 százalékról a jövő év végéig 50 százalékra kívánják növelni a magyar fogyasztók körében a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy ismertségét, amely már több mint 500 magyar terméken szerepel - mondta Simon Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) igazgatója. Az AMC vezetője azon a díjátadó gálán beszélt minderről, amelyen kilenc cég 43 terméke kapta meg a jogot a védjegy viselésére. Simon Péter elmondta: a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy rendszerének fenntartására az idén mintegy százmillió forintot költöttek, jövőre azonban ennél többet kívánnak e célra fordítani. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az AMC-nek még nincs pontos jövő évi költségvetése. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért is felelős államtitkára az újdonsült védjegybirtokosokat üdvözölve elmondta: a magyar élelmiszerek részét képezik a magyar Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy egyetemes kultúrának. A hagyományokban rejlik ugyanis a magyar élelmiszerek ismertsége, kedveltsége, és leggyakrabban kiváló minősége is. Utalt arra, hogy az utóbbi időben nyilvánosságra került élelmiszerbotrányok leginkább az import termékekre vagy nyersanyagokra voltak visszavezethetők. Ez szerinte olyan társadalmi méretű élelmiszerbiztonsági kockázatot rejt magában, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni, és a kialakult helyzet kormányzati szintű beavatkozást igényel. Az egyik legelső ilyen intézkedés a másodlagos élelmiszervizsgálatok rendszerének bevezetése volt. Ennek során a kockázatosnak minősített külföldi termékekről részletes jelentést kértek a vállalkozóktól. Erre azért van szükség, hogy az élelmiszerlánc felügyeleti hatóság megfelelően kotrollálhassa valamennyi, a polcokra kerülő termék biztonságát és minőségét. A Vidékfejlesztési Minisztérium a gyártók és a kereskedők minőségorientációjának ösztönzése mellett fontosnak tartja a fogyasztói minőségtudatosság, továbbá a magyar termékekhez kötődő lojalitás megerősítését is. Ennek érdekében a célkitűzések között szerepel a minőségi élelmiszerek előállítóinak további segítése. Az államtitkár jelezte: folyamatban van a Magyar Élelmiszer Könyv szabályrendszerének átalakítása, amelynek során az eddigi szabályozás kétszintűvé válik. Az első szintet lényegében a jelenleg érvényben lévő szabályozás adja, az új elem a magyar hagyományokra, illetve a magasabb szintű minőségi elvárásokra alapozva az eddig megismerteket meghaladó, de nem kötelezően alkalmazandó, azaz egy önkéntes betartáson alapuló rendszer kidolgozása és bevezetése. A 2010-es évben KMÉ védjegyet elnyert termékek listája a oldalon olvasható. Civil érdekérvényesítés és közösségfejlesztés Pályázat A pályázat célja: Pályázható tevékenységi körök: civil szervezet(ek) érdekérvényesítő kampányai, akciói (különös tekintettel az olyan modellértékű tevékenységekre, amelyek eredménye máshol is hasznosítható); az érdekérvényesítést szolgáló állásfoglalások, háttéranyagok elkészítése, illetve (szükség esetén) bírósági jogérvényesítés; a helyi és regionális döntéshozatalban való közösségi és társadalmi részvételt szolgáló civil hálózatok, munkacsoportok és más együttműködések létrehozása és/vagy továbbfejlesztése; a civil szervezet(ek) tagságának, társadalmi bázisának, elismertségének növelése, a szervezet fejlesztése a hatékonyabb érdekérvényesítés céljából; az érdekérvényesítés és a társadalmi részvétel oktatása, elsősorban a helyi civil és regionális szervezetek ezirányú képzése. A magyarországi civil szervezetek érdekképviseleti, érdekérvényesítő és közösségi részvételt szolgáló tevékenységeinek elősegítése, megerősítése, fejlesztése. A pályázat beadási határideje: december 31. Várjuk jelentkezésüket az alábbi elérhetőségeken: Telefon: info@promenadkommunikacio.hu Honlap: Forrás: mobilitas.hu Pályázat közlekedésbiztonsági beavatkozásra - KKK KÖZL-BIZT-2010 (NFM Útpénztár Előirányzat) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) - Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) A pályázat beérkezési határideje: február Előző napi postabélyegzővel beérkező pályázatok még érvényesnek tekintendők Összefoglaló: Támogatást nyújtanak az országos közutak átkelési, valamint a lakott területekhez közvetlenül kapcsolódó szakaszain a forgalom csillapítására, a gyalogosok védelmének növelésére, a járművek sebességének csökkentésére alkalmas (kisebb költségű) beavatkozásokra. Keret: bruttó 500 M Ft pályázatra Pályázhat: Önkormányzat önállóan vagy társultan Támogatott tevékenység: Fenntartási jellegű beavatkozás az országos közutakon: a., biztonságos gyalogátkelőhely kiépítése középszigettel és sávelhúzással, szükség esetén sárga villogóval, nyomógombos jelzőlámpával, b., a település belépési pontján kapuzat létesítése sávelhúzással, c., buszöböl létesítése, áthelyezése, d., felvillantó sebességkorlátra figyelmeztető berendezés, e., eltérő színű, csúszásgátló útburkolat alkalmazása (gyalogátkelőhelyek, útkereszteződés előtt, illetve útkanyarulatban), f., egyéb fenntartási jellegű forgalombiztonsági beavatkozás. A megvalósítás összköltségébe a területszerzésre, tervezésre és kivitelezésre fordított összegek számítanak bele. Támogatás formája: Vissza nem térítendő Támogatás mértéke: max.90%, max. 15 M Ft Az önrészben elszámolható az építéshez szükséges az önkormányzat által felajánlott földterület értéke, illetve az önkormányzat által készített tervek költsége, ha érvényes közútkezelői hozzájárulással rendelkezik. További információ: Tima Ferenc A pályázat az országos közúthálózat lakott területen belüli szakaszain, illetve a lakott terület határán tervezett közúti létesítményekre nyújtható be. Nem támogatható sebességkijelző és sebességmérő berendezés.

9 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL - Bemutatkozik Kecskéd Kecskéd a Vértes lejtőinek és a Bársonyos dombvidék találkozásánál fekvő község Komárom-Esztergom megyében, ahol közel kétezren találtak otthonra. Kecskédet lakták már a rómaiak is, de a török hódoltság idején elnéptelenedett. Később a környék többi településével együtt az Esterházyak birtoka lett, akik württembergi németekkel telepítették be, több mint 260 esztendővel ezelőtt. A II. világháborút követő lakosságcsere során a felvidékről elűzött magyarok is érkeztek a faluba. A falu jól megközelíthető mint közúton, mint vasúton. 12 kilométerre fekszik Tatabányától, a megyeszékhelytől, 5 kilométerre Oroszlánytól és mintegy negyedórányira a nagy forgalmú Bécs-Budapest (M1) autópálya csatlakozásától. Aki ellátogat hozzánk, egy jól működő települést lát, ahol minden adva van az emberek jólétéhez, boldogulásához. Fejlett az infrastruktúra, teljes az intézményrendszer, jók az utak, a közlekedés, a falu képe rendezett és elérhető távolságban vannak a városok. Pezsgő közösségi életünkben az Önkormányzat mellett fontos szerepet vállalnak a Német Kisebbségi Önkormányzat tagjai, művészeti és hagyományőrző csoportjaink és civil szervezeteink. Kecskédi Művészeti és Néptánc Együttes 1963-ban alakult. Fennállásának ideje alatt hagyományaikat, szokásvilágukat, kulturális értékeiket gyűjtötte, ápolta, éltette és örökítette át generációkról generációkra. A Kecskédi Együttes jelenleg 4 generációt átfogó tánccsoportból áll: Gyermektánccsoportból, Ifjúsági Tánccsoportból, Felnőtt Tánccsoportból és Veterán Tánccsoportból. Az Együttes egyik fő társadalmi törekvése a belföldi és külföldi baráti, illetve partnerkapcsolatok kiépítése, közös fellépések, találkozók szervezése, hogy ezzel is gazdagodjék az Együttes német nemzetiségi, magyar és nemzetközi tánc- és zenei kultúrája. Az Együttes az elmúlt 45 év alatt részese volt a legszebb elismeréseknek. Repertoárjában főként helyi, valamint magyarországi német táncokat szerepeltet, de nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar tánc- és dalkincset is megismerje, és színpadra vigye. Megjelenít gyermektáncokat, mondókákat, népi játékokat, gyönyörű, eredeti alapokon nyugvó, tipikusan Kecskédre jellemző táncokat, illetve tánckoreográfiákat, melyek hangulatukkal, magukkal ragadják a közönséget. A táncok tipikus jegyei, hogy ötvözik a lírai és dinamikus mozzanatokat, ezzel is jelképezve, hogy őseik zenei örökségét a harmóniára való törekvés jellemezte. Remélik, az eltelt 46 év oly mértékben megalapozta a régi hagyományaik iránti tiszteletet és szeretetet, hogy a múlt gyönyörű kincsei hamisítatlanul fennmaradnak az utókor számára. Az együttes tagjai 2004-ben megalakították a Kecskédi Néptánc Egyesületet, a jobb működési feltételek elérése érdekében. Pályázati csúcsévet ígér az NFÜ Jövőre az eddig megszokottnál jóval több uniós finanszírozású pályázatot szeretne megjelentetni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), majd ezt követően a pályázatok száma 2013-ig fokozatosan csökkenne. Az uniós források átcsoportosítását az új kormány kiemelt feladatának tekintette, ezért felülvizsgálta az uniós fejlesztési Operatív Programokat. Az új konstrukciók ezután az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) címszó alatt jelennek majd meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium a tárcaegyeztetéseket követően, január 15-én készül meghirdetni az új pályázatokat. Az Új Széchenyi Terv hét kitörési pontja: Gyógyító Magyarország, Megújuló Magyarország, Tranzitgazdaság, Tudomány-Innováció, Otthonteremtés, Foglalkoztatás Vállalkozásfejlesztés