Méréstechnika és monitoring 32. ÁV Tétel

Átírás

1 Méréstechnika és monitoring 32. ÁV Tétel 32. Környezeti monitoring rendszerek Területi és települési környezetvédelem adatigényei. A mérendő paraméterek. Észlelő hálózat és észlelési gyakoriság tervezése. Az adatok értékelése és feldolgozása. Környezeti adatbázisok. Források: Váradi Zsolt: Méréstechnika és monitoring E-learning munkaanyag Dr. Wimmer Károly: Méréstechnika és monitoring előadások A 4. tételből a vízminőség, az értékelés és feldolgozás egy az egyben átvehető ide is.

2 Adatigények Víz: lásd 4. tétel Talaj, levegő, hulladék, zaj, sugárzás Hulladék: - mennyiség: mérlegelés (hulladéklerakón hídmérleg) - Folyékonynál és gáz halmazállapotúnál: tároló edény térfogata, vagy mennyiségmérő alapján (vízóra, gázóra, stb.) - Térfogatsúly, tömöríthetőség mérése alapján - Minőség: osztályozás, összetétel vizsgálata

3 Mérendő paraméterek Hulladék minősítés -Besorolás EWC kód alapján. A jelenleg érvényes Európai Hulladék Katalógus (European WasteCatalogue, röviden EWC) a 2001/118/EK és 2001/119/EK bizottsági, valamint a 2001/573/EK tanácsi határozatokon alapul és január 1. óta van érvényben.

4 Mérendő paraméterek Hulladék minősítés Minősítést megalapozó vizsgálatok: - 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 1. számú melléklete (A hulladék veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására irányuló eljárás részletes szabályai) - 1. Melléklet: 1. A hulladékot eredményező technológia mérlegelésével kell megállapítani a hulladék veszélyességének eldöntésére alkalmas veszélyességi jellemzőket és a meghatározásukhoz szükséges vizsgálatok körét. A veszélyességi jellemzők meghatározására nemzeti módszereket szükséges használni, ezek hiányában a nemzetközi szervezetek (pl. OECD) anyagaiban ajánlott módszereket lehet felhasználni. 2. A hulladékok minősítésére szolgáló nemzeti módszerként előírt vizsgálatokat (fizikai-kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok) minden esetben el kell végezni. Ha ezen vizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a hulladék veszélyes, akkor a többi vizsgálatot a minősítés szempontjából nem kell elvégezni. 3. A mikrobiológiai vizsgálatokat csak abban az esetben kell elvégezni, ha a hulladék - keletkezési technológiájából vagy tárolási körülményeiből adódóan - feltételezhetően fertőző betegséget okozó, illetve terjesztő kórokozókat tartalmaz. 4. A vizsgálatok eredményei alapján az akkreditált laboratórium szakértői véleményt készít a hulladék veszélyességéről vagy veszélytelenségéről. 5. A szakértői vélemény tartalmi követelményei 5.1. A szakértői véleményt készítő szervezet neve, címe, akkreditálási okiratának másolata A megbízó neve, címe A minősítendő hulladék származási helye; keletkezési technológiájának átfogó ismertetése A hulladékminta előkészítésének ismertetése A hulladék minősítésére használt vizsgálati módszerek ismertetése: - szabvány alapján végzett vizsgálatok esetében a szabvány számával és címével, - más vizsgálati módszer esetében a módszer ismertetése A vizsgálatok eredményeinek értékelése A hulladéknak a vizsgálatok alapján javasolt minősítése A hulladékkal kapcsolatos egyéb információk és ajánlások ismertetése (ártalmatlanítási és hasznosítási javaslatok) A szakértői véleményt készítő aláírása. 6. A szakértői véleményhez csatolni kell a mintavétel jegyzőkönyvét.

5 Mérendő paraméterek Hulladék minősítés Minősítést megalapozó vizsgálatok: - 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 1. számú melléklete (A hulladék veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására irányuló eljárás részletes szabályai) - 1. Melléklet: A vizsgálandó komponenskör a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének E pontja szerint: 1. A hulladékok minősítésére szolgáló nemzeti vizsgálatok 1.1. Fizikai és kémiai vizsgálatok A hulladék veszélyes összetevői anyagi minőségének és koncentrációjának meghatározása: A ph meghatározása A kémiai oxigénigény meghatározása A szárazanyag-tartalom meghatározása A lobbanáspont meghatározása (tűzveszélyesnek ítélt hulladékok esetében) Kioldás desztillált vízzel, 4,5 ph-értékű ammónium-acetát pufferoldattalés ásványi savval (L/S=10) Részecskeméret-eloszlás meghatározása (Porok és iszapok esetében, ha szükséges, az alkalmas mérési módszert a vizsgálandó hulladék összetételétől függően az akkreditált laboratórium választja ki.) Fém-ionok meghatározása (pl. Pb, Cd, összes króm, Cr(Vl), Hg, As, Mn, Cu, V, Sb, Co, Ni, Sn, Ba) Anionok meghatározása (szulfid, összes cianid, szabad cianid, fluorid, nitrit, nitrát stb.) Elektromos vezetőképesség meghatározása Szerves oldószerrel extrahálható szerves anyagok bruttó koncentrációjának meghatározása PAH-ok meghatározása PCB-k meghatározása THP-k meghatározása Dioxinok/furánok meghatározása (A PCB-kés a dioxinok/furánokmeghatározását akkor kell elvégezni, ha a hulladékban való jelenlétük a technológia ismeretében megalapozott) 1.2. Ökotoxikológiaivizsgálatok (a konkrét mérési módszert az akkreditált laboratórium választja ki) Daphnia-teszt Halteszt Csíranövény-teszt Talajtesztek Algateszt 1.3. Toxicitás vizsgálata (a konkrét mérési módszert az akkreditált laboratórium választja ki) LD-50 egérteszt esetében 1.4. Mutagenitásvizsgálata (a konkrét mérési módszert az akkreditált laboratórium választja ki) 1.5. Mikrobiológiai (fertőzőképességi) vizsgálatok (a konkrét mérési módszert az akkreditált laboratórium választja ki) Faecalis coliszám Streptococcus faecalis Salmonella Bélféreg-peték Szükség esetén egyéb patogén baktériumok

6 Mérendő paraméterek Hulladék A MINŐSÍTÉST MEGALAPOZÓ MINTAVÉTELEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI A hulladékokból vizsgálati célra történő mintavétel alapvető fontosságú. A helyszínen előállított un. területi mintának reprezentálnia kell a teljes hulladék tömeget, amelynek megvalósítása mind elvi, mind gyakorlati nehézségekbe ütközik. Amíg az analitikai vizsgálatok hibája 10-20% körüli vagy az alatti, a mintavétel és minta-előkészítés hibája helytelen mintavételi gyakorlat esetén akár 100% is lehet. Ebből következik, hogy a hulladékokkal kapcsolatos döntések megalapozása csak jól megtervezett és végrehajtott mintavételből származó minták vizsgálati eredményén alapulhat. A hulladékok mintavételéhez választott technika alapvetően a hulladék halmazállapotától, homogenitásától illetve darabosságától, szemcseméretétől, valamint a lerakás módjától, csomagolási egységektől függ. A hazai mintavételi eljárások szabványokban: termelési hulladékokra az MSZE :2004 Hulladékok jellemzése -17. rész: Mintavétel szabvány tartalmazza a települési hulladékok mintavételét az MSZ :2005 valamint az MSZ :2005 Hulladékok jellemzése 29. rész A települési szilárd hulladékok vizsgálata, minta előkészítés, mintavétel szabványok írják le. A mintavétel adminisztratív követelményeire, lebonyolítására vonatkozóan a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének A pontja ad általános útmutatót: 1. A hulladékból a mintavételt akkreditált laboratórium a hulladék termelőjének, illetve birtokosának megrendelése alapján végzi el. 2. A mintavevő a vett mintát 3 részre osztja. A hulladék termelőjénél, birtokosánál marad egy mintarész, a másik két mintarészt az akkreditált laboratórium kapja. Az egyik mintarészt használja fel a mérések elvégzésére, a másikat referenciamintaként - a minősítési eljárás befejezéséig - megőrzi. 3. A mintavételnél jelen kell lenni a hulladék birtokosának. 4. A mintavételt nemzeti, ennek hiányában EN vagy ISO szabványok, szükség esetén OECD előírások szerint kell elvégezni.

7 Mérendő paraméterek Hulladék A MINŐSÍTÉST MEGALAPOZÓ MINTAVÉTELEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI A mintavétel adminisztratív követelményeire, lebonyolítására vonatkozóan a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének A pontja ad általános útmutatót (folytatás): 5. A mintavétel körülményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv tartalmi követelményei: 5.1. A mintavétel helye (cég neve, címe) A mintavétel időpontja A mintavevő szervezet megnevezése, címe A mintavételnél jelen levő személyek neve, beosztása, a képviselt szervezet neve A minősítendő hulladék keletkezési technológiája, mennyisége, tárolási körülményeinek ismertetése, a veszélyesség megállapításához javasolt legfontosabb vizsgálatok köre A mintavétel idején tárolt hulladék mennyisége és csomagolásának módja A hulladékkal kapcsolatos információk (megjelenési forma: szilárd, folyadék, iszap; szín, szag stb.) A mintavétel körülményeinek és módjának ismertetése A minták száma A minták származási helyének egyértelmű leírása A minták csomagolása, számozása és feliratozása A minták - összetételüktől függő - tárolása A minták elosztása A minősítést megalapozó vizsgálatokat végző akkreditált laboratóriumok megnevezése A mintavételnél jelenlevők aláírása.

8 Hulladék Mérendő paraméterek MINTAVÉTEL A mintavétel szabályait a MSZE :2004 Hulladékok jellemzése -17. rész: Mintavétel szabvány határozza meg. A módszer alkalmas a különböző halmazállapotú és jellegű hulladékminták mintavételére megfelelő szabványosított eljárást mutatni: Folyékony hulladékok, Szilárd hulladékok, beágyazott hulladékok (monolitok), folyékony iszapok, szilárd iszapok, hulladékdepóniák csurgalékvizei A mintavétel rendjére vonatkozó részben a szabványos hulladék mintavétel lépései kerülnek bemutatásra: Helyszíni szemle és erről készült jegyzőkönyv, Mintavételi terv készítése, Mintavétel, Mintavételi jegyzőkönyv a mintavételről, átlagmintaképzésről, vizsgálati minták képzéséről, minták csomagolásáról, Minták elszállítása. A pontminták és átlagminták meghatározása a mintázandó hulladék mennyiségétől függően történik. A mintavételi helyek kijelölése úgy történik, hogy a pontminták a hulladék teljes tömegét reprezentálják. A szabvány részletes utasítást ad a különböző halmazállapotú minták gyűjtésére, a különböző fázisokat tartalmazó minták gyűjtésére, az egyes részminták és átlagminták mennyiségére. A mennyiségek meghatározásánál figyelembe kell venni a minták polidiszperzitását és inhomogenitását.

9 Hulladék MINTAVÉTEL A vizsgálati minták előállítása: Mérendő paraméterek Pontminta:a tárolóedény, illetve a tárolóhelyegy adott pontjáról, illetve valamely hulladék kibocsátási ciklus adott időpontjában vett minta Időbeli átlagminta:egy adott hely adott pontjában, különböző időpontokban vett, azonos tömegű vagy térfogatú pontminták keveréke, melyből mintaosztással képezhető laboratóriumi minta, kontrollminta, ellenminta. Térbeli átlagminta:egy adott hely különböző pontjaiban egy mintavételi eljárás keretében vett, azonos tömegű vagy térfogatú pontminták keveréke, melyből mintaosztással képezhető laboratóriumi minta, kontrollminta, ellenminta. Laboratóriumi minta: a laboratóriumba küldött vagy a laboratórium által fogadott minta vagy részminta. Laboratóriumi részminta:a laboratóriumi mintából mintaosztással képzett részminta, melyet egy vizsgálathoz, vagy vizsgálati típushoz használnak. Ellenminta: olyan kontroll minta, amit a hulladék tulajdonosa tárol. Kontrollminta:az átlagminta osztásával előállított, a laboratóriumi mintával azonos módon vett és készített, azzal mindenben egyező, előírás szerint tárolt és jelölt, ellenőrzés céljából elkülönített minta, amely bizonyos idő eltelte után csak a vizsgálatok egy részének elvégzésére alkalmas

10 Hulladék MINTAVÉTEL A vizsgálati minták előállítása: Mérendő paraméterek A szabvány utasítást tartalmaz a következő formájú hulladékok mintázására: Csomagolási egységekben tárolt hulladékok (300 l-nél kisebb egységek zsákban, rekeszben, hordóban) Tartályban és konténerben tárolt hulladékok Álló tartályban tárolt folyékony hulladékok Fekvő tartályban tárolt folyékony hulladékok Tartályban és konténerben tárolt szilárd hulladékok Talajon ömlesztve elhelyezett hulladék Kúp vagy gúla alakú hulladék Prizma vagy hasáb alakú hulladék Medencében tárolt hulladék Csővezetéken, szállítószalagon vagy túlfolyón eltávozó hulladék Szállítójárművön elhelyezett hulladék Csomagolási egységekben elhelyezett hulladék Ömlesztve elhelyezett hulladék Többféle módon elhelyezett hulladékok

11 Hulladék Mérendő paraméterek MINTAVÉTEL A települési szilárd hulladékok mintavételét MSZ :2005valamint az MSZ :2005: Hulladékok jellemzése 29. résza települési szilárd hulladékok vizsgálata, minta előkészítés, mintavétel szabványok szabályozzák. Az eljárás a következőképpen történik: A felmérendő területet meghatározása, mely azt a behatárolt földrajzi terület jelenti, ahol a hulladék összetételének megismerése szükséges (pl.: ha egy hulladékkezeléssel foglalkozó szervezet a törvényi adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz, akkor a felmérendő terület aszervezet kezelésében lévő földrajzi terület). Gyűjtőkörzetet (szektort) kijelölése, mely a felmérendő terület azon része, melyet a vizsgálatok szempontjából egységként kezelünk. Az egyes gyűjtőkörzeteket úgy célszerű kijelölni, hogy az ott keletkező hulladék közelítőleg azonos makroszkopikus összetételű legyen (pl.: azonos típusú lakónegyedek szerint). A felmérendő terület felosztása kerületek vagy lakónegyedek típusa szerint stb. A választott módszertől függetlenül mindegyikszektorra részletesen meg kell határozni: a földrajzi határokat, a lakosság létszámát, a hulladékgyűjtés szervezési módját és a keletkező hulladék mennyiségét. (A hulladékgyűjtő járművek gyűjtési útvonala nem haladhat át a kijelölt gyűjtőkörzetek határain, egy gyűjtési útvonalnak egyetlen szektoron belül kell lennie.) A minták számának meghatározása A vizsgálati eredmények szórásának nagysága az elemzett minták számától és a hulladék heterogenitásától függ, ezért vizsgálatonként és gyűjtőkörzetenként legalább 5 átlagmintát kell képezni és feldolgozni. A nagyobb gyűjtőkörzetekben a hulladékösszetétele a területen belül is jelentős eltéréseket mutathat, ezért ha egy felmérendő területen a lakosság létszáma meghaladja a ret, akkor a területetcélszerű egynél több gyűjtőkörzetre osztani. Ha erre nincs lehetőség, akkor vizsgálatonként ilyen esetben legalább 10 átlagmintát kell képezni. A szükséges tömegű átlagminta a mintavételre kiválasztott gyűjtőjármű által a hulladékkezelő telepre beszállított nyersmintából több módon képezhető: kanalas rakodógéppel végzett átrakással; a gyűjtőjárműből való nyújtott lerakással és átlagminta véletlenszerű elkülönítésével. Mindkét esetben a telepre beérkező rakott jármű tömegét meg kell mérni, majd a nyersmintát egy sima, lehetőség szerint betonborítású, esetleg döngölt talajú felületre kell leüríteni. A távozó gyűjtőjármű üres tömegét megmérve megkapjuk a rakott és üres különbségeként a nyersminta tömegét. 6. Az átlagmintát a képzés után, lehetőség szerint azonnal válogatni kell (válogatószitán), de lehetőleg 24 órán belül, addigazátlagmintákat szakadásálló zsákokban vagy kartondobozokban kell tárolni. Az átlagminta osztályozását-válogatását lehetőség szerint a mintavétel helyszínén kell elvégezni, vagy a megfelelően csomagolt átlagminta a mintavétel helyszínéről válogató osztályozó üzembe szállítható. Az átlagminta képzése során feljegyzendő adatok: a gyűjtési útvonal azonosítója, a gyűjtőjármű kódja, a begyűjtött hulladék tömege, időjárási adatok (különösen, ha a mintavétel napján esett az eső), a begyűjtött hulladék jellegének becslése szemrevételezéssel, a mintavétel során bekövetkezett bármilyen rendkívüli esemény

12 Hulladék Mérendő paraméterek MINTAVÉTEL A települési szilárd hulladékok mintavételét MSZ :2005valamint az MSZ :2005: Hulladékok jellemzése 29. résza települési szilárd hulladékok vizsgálata, minta előkészítés, mintavétel szabványok szabályozzák. Az eljárás a következőképpen történik: A felmérendő területet meghatározása, mely azt a behatárolt földrajzi terület jelenti, ahol a hulladék összetételének megismerése szükséges (pl.: ha egy hulladékkezeléssel foglalkozó szervezet a törvényi adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz, akkor a felmérendő terület aszervezet kezelésében lévő földrajzi terület). Gyűjtőkörzetet (szektort) kijelölése, mely a felmérendő terület azon része, melyet a vizsgálatok szempontjából egységként kezelünk. Az egyes gyűjtőkörzeteket úgy célszerű kijelölni, hogy az ott keletkező hulladék közelítőleg azonos makroszkopikus összetételű legyen (pl.: azonos típusú lakónegyedek szerint). A felmérendő terület felosztása kerületek vagy lakónegyedek típusa szerint stb. A választott módszertől függetlenül mindegyikszektorra részletesen meg kell határozni: a földrajzi határokat, a lakosság létszámát, a hulladékgyűjtés szervezési módját és a keletkező hulladék mennyiségét. (A hulladékgyűjtő járművek gyűjtési útvonala nem haladhat át a kijelölt gyűjtőkörzetek határain, egy gyűjtési útvonalnak egyetlen szektoron belül kell lennie.) A minták számának meghatározása A vizsgálati eredmények szórásának nagysága az elemzett minták számától és a hulladék heterogenitásától függ, ezért vizsgálatonként és gyűjtőkörzetenként legalább 5 átlagmintát kell képezni és feldolgozni. A nagyobb gyűjtőkörzetekben a hulladékösszetétele a területen belül is jelentős eltéréseket mutathat, ezért ha egy felmérendő területen a lakosság létszáma meghaladja a ret, akkor a területetcélszerű egynél több gyűjtőkörzetre osztani. Ha erre nincs lehetőség, akkor vizsgálatonként ilyen esetben legalább 10 átlagmintát kell képezni. A szükséges tömegű átlagminta a mintavételre kiválasztott gyűjtőjármű által a hulladékkezelő telepre beszállított nyersmintából több módon képezhető: kanalas rakodógéppel végzett átrakással; a gyűjtőjárműből való nyújtott lerakással és átlagminta véletlenszerű elkülönítésével. Mindkét esetben a telepre beérkező rakott jármű tömegét meg kell mérni, majd a nyersmintát egy sima, lehetőség szerint betonborítású, esetleg döngölt talajú felületre kell leüríteni. A távozó gyűjtőjármű üres tömegét megmérve megkapjuk a rakott és üres különbségeként a nyersminta tömegét. 6. Az átlagmintát a képzés után, lehetőség szerint azonnal válogatni kell (válogatószitán), de lehetőleg 24 órán belül, addigazátlagmintákat szakadásálló zsákokban vagy kartondobozokban kell tárolni. Az átlagminta osztályozását-válogatását lehetőség szerint a mintavétel helyszínén kell elvégezni, vagy a megfelelően csomagolt átlagminta a mintavétel helyszínéről válogató osztályozó üzembe szállítható. Az átlagminta képzése során feljegyzendő adatok: a gyűjtési útvonal azonosítója, a gyűjtőjármű kódja, a begyűjtött hulladék tömege, időjárási adatok (különösen, ha a mintavétel napján esett az eső), a begyűjtött hulladék jellegének becslése szemrevételezéssel, a mintavétel során bekövetkezett bármilyen rendkívüli esemény

13 Hulladék Mérendő paraméterek MINTAVÉTEL Települési hulladék mintavételénél alkalmazott fogalmak Nyersminta: a vizsgálatra kiválasztott a gyűjtőjárműben felhalmozott települési szilárd hulladék. Átlagminta képzése (gyűjtőjárműből való elnyújtott lerakással):ha a mintavételre kiválasztott gyűjtőjárműben a nyersminta összekeveredik, akkor az átlagminta manuálisan is képezhető. Ekkor a hulladékgyűjtő járműből a nyersmintát a jármű lassú, folyamatos haladásaközben egy hosszan elnyújtott lapos alakzatban egy alkalmas sima felületre üríti, majd a nyersmintát a hosszanti tengelyére merőlegesen egykötéllel annyi részre osztja, hogy egy-egy rész tömege az átlagminta szükséges tömege legyen. Az egyes részek közül véletlenszerű választással kapható az átlagminta. Vizsgálati minta készítése kategóriák és alkategóriák szerint kémiai vizsgálatokhoz: a kategóriák és/vagy alkategóriák szerint válogatott, 105 Contömegállandóságig szárított hulladékok szemcseméretét egy vagy több lépésben megfelelő aprító őrlő berendezéssel 0,5 mm-nél kisebbre kell csökkenteni. Ezt követően a vonatkozó vizsgálati szabványok előírásai szerint kell eljárni. Vizsgálati minta készítése az átlagos kémiai összetétel meghatározásához:az egyes kategóriákra és/vagy alkategóriákra szétválogatott hulladék egyes kategóriákból és/vagy alkategóriákból a hulladék eredeti összetételével azonos tömegarányoknak megfelelő mintát kell összeállítani, 105 C-ontömegállandóságig szárítani, majd szemcseméretét egy vagy több lépésben megfelelő aprító őrlő berendezéssel 0,5 mm-nél kisebbrekell csökkenteni. Ezt követően a vonatkozó vizsgálati szabványok előírásai szerint kell eljárni. Települési szilárd hulladék mechanikai összetétel vizsgálata (13 kategóriára történő válogatás) az MSZ :2005 és MSZ :2005 szerint 1. Bio(étel, falevél, virág, stb.) 2. Papír (újság, csomagolópapír, boríték, stb.) 3. Karton (kartonpapír, tojásos doboz, stb.) 4. Kompozit (TetraBrik(tej), dobozos gyümölcslé, stb.) 5. Textil (ruhák, táskák, krumplis-zsák, stb.) 6. Higiéniai (pelenka, tampon, papír-zsebkendő, vatta, stb.) 7. Műanyag 8. Éghető (fa, bőr, gumi, csont, stb.) 9. Üveg 10. Fém 11. Éghetetlen (kő, tégla, kerámia, stb.) 12. Veszélyes (elem, akku., festék, olaj, fecskendő, gyógyszer, stb.) 13. Finom

14 Környezeti adatbázisok Az adatbázis kezelő rendszerek legfontosabb funkciói az alábbiak: - Adatfelvitel vagy az adatok átvétele más rendszerektől (pl. függetlenül működő adatgyűjtő rendszertől), mérőeszközöktől. - Adatok ellenőrzésének, javításának, validálásának lehetősége - Idősorok megjelenítése, - Térbeli változások érzékeltetése (térképes megjelenítés) - Adatok közti összefüggések vizsgálata, - Adatok átadása más szoftverek, további felhasználó számára.

15 Környezeti adatbázisok Magyarországon: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR), részei: Alapadat nyilvántartás: -a környezetvédelmi ügyfelek és objektumok alapadatait nyilvántartó Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer (KAR).A KAR Környezetvédelmi Ügyfél Jellel (KÜJ számmal) és Környezetvédelmi Terület Jellel (KTJ számmal) azonosítva tartalmazza a környezetvédelmi igazgatással kapcsolatba kerülő ügyfelek és objektumok (pl. telephelyek, szennyezett területek, stb.) törzsadatait

16 Környezeti adatbázisok Magyarországon: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR), részei: Alapadat nyilvántartás: -A Környezetvédelmi Alapnyilvántartásra épülő Térinformatikai Lekérdező Rendszer, (KAR-tér) legfontosabb célja, hogy a mindennapi munkához szükséges lekérdezéseket térinformatikai lehetőségekkel együtt egységes szerkezetben biztosítsa a felhasználók részére.

17 Környezeti adatbázisok Magyarországon: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR), részei: Szakágazati nyilvántartó rendszerek: - Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) - Hulladékgazdálkodási adatok - Levegő-tisztaság Védelmi Információs Rendszer (LAIR) -Légszennyező anyag kibocsátások - Felszíni Vízminőségi Adatbázis (FEVI)Felszíni vízminőségi mérési eredmények -a felügyelőségi laboratóriumok vízvizsgálatai mérései alapján a '60-as évekig visszamenőleg - Hatósági Nyilvántartó Rendszer (HNYR) -Jogerős környezetvédelmi hatósági határozatok adatai. - Veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésére feljogosító engedélyek adatai, beleértve a hulladékok begyűjtésére és szállítására vonatkozó engedélyeket.

18 Környezeti adatbázisok Magyarországon: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR), részei: Szakágazati nyilvántartó rendszerek:

19 Magyarországon: Környezeti adatbázisok TOVÁBBI KÖRNYEZETI ADATOKAT KEZELŐ ADATBÁZISOK Agrotopográfiai Adatbázis (AGROTOPO) - Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani térképsorozat, amely a termőtalajokról szóló regionális léptékű ismeretszerzés alapjaként szolgál. - 1: es méretarányú agrotopográfiaitérképsorozat (Készítő: MTA TAKI). - Alapját az Átnézetes Talajismereti Térképek (Kreybig-féle 1: talajtérképek). képezték.

20 Magyarországon: Környezeti adatbázisok TOVÁBBI KÖRNYEZETI ADATOKAT KEZELŐ ADATBÁZISOK Felszínborítottság CORINE LandCover(M=1: 50000) adatbázis - Landsat TM felvételek, SPOT 4 és IRS felvételek feldolgozásával - A legkisebb térképezett objektum területe 4 hektár, a legkisebb térképezett vonalas elem szélessége 50 méter. - Kategóriák öt főcsoportban: - mesterséges felszínek, - mezőgazdasági területek, - erdők és természetközeli területek, - vizenyős területek - és felszíni vizek. - Készítő: FÖMI, elérhetőség:

21 Magyarországon: Környezeti adatbázisok TOVÁBBI KÖRNYEZETI ADATOKAT KEZELŐ ADATBÁZISOK Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) - Komplex információk biztosítása a természetvédelmi stratégiai tervezéshez - Alapadatok és/vagy komplex információk biztosítása a hatósági tevékenységhez - Információk biztosítása Magyarország mindenkori természeti állapotára vonatkozóan hazai és nemzetközi jelentésekhez, a nyilvánosság igényeinek kiszolgálásához - A természetvédelmi kezelések, beavatkozások és egyéb külső hatások következményei értékelésének támogatása A TIR feladatai: - Földrajzi helyhez kötődő adatok gyűjtése, és tárolása (a védett objektumok). - Egységes adatkezelés (nyilvántartások vezetése). - Elemzés (leíró-, helyzeti adat, és adatkapcsolat elemzés a hatósági-és szakhatósági feladatok, kezelési terv készítés, monitorozási-és kutatási programok értékelésében). - Megjelenítés (eredmények, monitorozási tevékenység, őr- és közönségszolgálat).