TAKARÉK INVEST TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA 1

Átírás

1 A által kezelt, TAKARÉK INVEST TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP elnevezésű nyíltvégű értékpapír befektetési alap határozatlan időre történő, nyilvános létrehozása és befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatala érdekében készített, KEZELÉSI SZABÁLYZATA 1 Hatályos 2 : december 12. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Vezető Forgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Letétkezelő: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott legutóbbi engedély száma, kelte: H-KE-III-862/2013. (2013. december 09. Eredeti engedély száma és kelte: EN-III/ÉA-206/2009, október 29. A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap ( Alap ) nevében eljáró Takarék Alapkezelő Zrt. a tőke megóvására vonatkozóan ígéretet tesz (tőkevédelem). A tőkevédelmet a Takarék Alapkezelő Zrt. befektetési politikával támasztja alá, amelyet részletesen az Alap jelen Kezelési Szabályzata tartalmaz, a tőkére vonatkozó ígéret feltételeinek bemutatása mellett. Az Alap származtatott ügyletekbe is befektető befektetési alap és mint ilyen, a szokásostól eltérő kockázati szintű. Az Alap által a származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók összértéke és az Alap saját tőkéje hányadosának megengedett legnagyobb mértéke: 1. 1 Jelen Kezelési Szabályzat megfelel a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény 52. -ában és 3. mellékletében foglaltaknak. 2 Az MNB által meghozott, december 09. napján kelt H-KE-III-862/2013. számú határozata alapján engedélyezte a Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap kezelési szabályzatának módosítását. A Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyeleti határozat szerinti módosításról szóló hirdetményét december 12. napján tette közzé. A befektetési politikát, az alapot terhelő díjakat és költségeket, valamint az értékelési szabályokat érintő módosítások január 11. napjától, az egyéb módosítások december 12. napjától hatályosak.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK A BEFEKTETÉSI ALAP ALAPADATAI Az Alap neve Az Alap rövid neve Az Alap székhelye Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma A befektetési alapkezelő neve A letétkezelő neve A forgalmazó neve A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános) A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű) A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejártának feltüntetése Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált alap A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap) Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB ALAPINFORMÁCIÓK A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELÉSRE, TOVÁBBÁ A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ, VALAMINT AZ ALAP ÉS A BEFEKTETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONYT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA II. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK (SOROZATONKÉNT) A BEFEKTETÉSI JEGY ISIN AZONOSÍTÓJA A BEFEKTETÉSI JEGY NÉVÉRTÉKE A BEFEKTETÉSI JEGY DEVIZANEME A BEFEKTETÉSI JEGY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJA A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ TULAJDONJOG IGAZOLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA A BEFEKTETŐNEK A BEFEKTETÉSI JEGY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT JOGAI AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

3 III. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI, EZEN BELÜL KÜLÖNÖSEN: A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció) befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható A portfólió devizális kitettsége Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása Hitelfelvételi szabályok Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni A cél-áékbv, illetve annak részalapjának megnevezése Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

4 25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya Az ingatlanalapra háruló kockázatok Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása IV. A KOCKÁZATOK A kockázati tényezők bemutatása Politikai kockázat A befektetések egyedi kockázata Nemzetközi tőkepiaci kockázat Származtatott termékekből eredő kockázat Befektetési kockázat Reálhozam kockázata Társaságok kockázata Devizaárfolyam-kockázat Az Alap eszközeinek likviditási kockázata A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata Nettó eszközérték számításából eredő kockázat Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata Az Alap megszűnésének kockázata A Letétkezelő kockázata Partnerkockázat

5 Adószabályok változásának kockázata A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata Tőkevédelemmel kapcsolatos kockázat Hitelkockázat V. AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás A piaci érték megállapításának szabályai A nettó eszközérték közzététele A hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai A portfólió elemeinek értékelése Folyószámla, lekötött betét Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, jelzáloglevelek) Nyíltvégű befektetési alapok jegyei Repó ügyletek (fordított repó) Követelés, kötelezettség Költségek, jutalékok Hitelek Részvények, ETF-ek (exchange traded fund), hitelintézeti certifikátok A Befektetési Jegy kibocsátási devizanemétől eltérő pénznemben nyilvántartott portfólióelemek értékelése A származtatott ügyletek értékelése Tőzsdei származtatott ügyletek, vagy rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacon forgalmazott származtatott eszközök Tőzsdén kívüli vagy rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacon kívül forgalmazott származtatott eszközök Csereügyletek, határidős kamatláb megállapodások (FRA) Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk VI. A HOZAMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása Hozamfizetési napok Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk VII. A BEFEKTETÉSI ALAP TŐKÉJÉNEK MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET ÉS TELJSEÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA

6 34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia) A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem) Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk VIII. DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, kivéve a 36. pontban említett költségeket Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke A részalapok közötti váltás feltételei és költségei Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk IX. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA A befektetési jegyek vétele A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap A befektetési jegyek visszaváltása Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje Visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap Visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai A forgalmazási maximum mértéke A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos 6

7 feltételei A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez részben vagy egészben a befektetési alapot, a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk X. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Befektetési alap múltbeli teljesítménye Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről XI. KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) 47 7

8 I. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK 1. A BEFEKTETÉSI ALAP ALAPADATAI 1.1 Az Alap neve Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap (a továbbiakban: Alap) 1.2 Az Alap rövid neve TI Tőkevédett Származtatott Alap 1.3 Az Alap székhelye 1122 Budapest, Pethényi köz Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma Alap neve PSZÁF nyilvántartásba vétel időpontja Nyilvántartási szám Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap november A befektetési alapkezelő neve Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.6 A letétkezelő neve Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.7 A forgalmazó neve Vezető forgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.8 A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános) Az Alap nyilvánosan működő befektetési alap. 1.9 A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű) Az Alap nyíltvégű befektetési alap A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejártának feltüntetése Az Alap határozatlan futamidejű befektetési alap Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált alap Az Alap az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált befektetési alap. 8

9 1.12 A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól Az Alaphoz tartozó befektetési jegyek egy sorozatba tartoznak A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap) Az Alap értékpapír befektetési alap Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése Az Alapkezelő a tőke megóvására vonatkozóan ígéretet tesz (tőkevédelem). Az Alap tőkevédelmét az Alapkezelő befektetési politikával biztosítja, amelyre harmadik személy garanciát nem vállal. A hozamra sem az Alapkezelő, sem harmadik személy védelmet vagy garanciát nem ígér és nem vállal. Az Alaphoz tőke- és hozamgarancia nem kapcsolódik. Az Alapkezelő az Alap tőkevédelmét a Kezelési Szabályzat 17. pontjában foglalt feltételek (befektetési politika) mellett kívánja megvalósítani. 2. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB ALAPINFORMÁCIÓK A BAMOSZ által elfogadott és április 25-től érvényes a befektetési alapok kategorizálására vonatkozó ajánlás szerint a Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap besorolása: Tőkevédett alap DEFINÍCIÓK (ALAPFOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK) Alap vagy Befektetési Alap ÁÉKBV Alapkezelő ÁKK Államkötvény Állampapír BAMOSZ Banki munkanap A Takarék Alapkezelő Zrt. által létrehozott és kezelt, a jelen Kezelési Szabályzat hatálya alá vont nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap, a jelen esetben Befektetési Jegyek jegyzés útján történő, nyilvános forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, melyet az Alapkezelő a Befektetők érdekében kezel. A Takarék Alapkezelő Zrt. által létrehozott és kezelt, nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap: a Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel a Batv. felhatalmazása alapján kiadott, a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre a Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.), rövid nevén: Takarék Alapkezelő Zrt. az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (székhelye: 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11.) 1 évnél hosszabb kibocsátáskori futamidejű állampapír a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (székhelye: 1055 Budapest, Honvéd tér 10. III/2.) minden olyan munkanap, amely sem a Letétkezelő, sem a Vezető Forgalmazó szempontjából nem szünnap, illetve amely nem 9

10 munkaszüneti nap az Alap portfóliójában az adott napon szereplő befektetési eszközök piacán Batv. a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény Befektetési Jegy a Batv.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel az Alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, az Alappal szembeni, az Alap Kezelési Szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír Befektető befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa BÉT a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 93.) Bszt. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény Dematerializált értékpapír a Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség Devizabelföldi a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azzal rendelkezhet, b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót is), c) a fenti b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségben a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot, e) a külföldön lévő külképviselet Devizakülföldi az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki a Tpt. szerint annak minősül PSZÁF a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), melyet a jogalkotó október 1-jei hatállyal összevont a Magyar Nemzeti Bankkal Forgalmazási nap minden olyan nap, amely a Vezető Forgalmazónál nem szünnap, azaz amelyen az Alap Befektetési Jegyeinek tényleges forgalmazása folyik Forgalmazás-elszámolási nap az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket Forgalmazás-teljesítési nap az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják Határidős ügylet értékpapírra, vagy más befektetési eszközre alapozott nem azonnali ügylet Hosszú pozíció minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg KELER a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhelye: 1075 Budapest, Asbóth utca 9-11.) 10

11 Kezelési Szabályzat az Alap kezelési szabályait tartalmazó, Batv. 52. és 3. melléklete szerint összeállított és a Felügyelet által jóváhagyott dokumentum, amely minden olyan információt tartalmaz, amely az Alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését lehetővé teszi Kiemelt Befektetői Információ az ÁÉKBV-ról és az egyéb nyilvános nyílt végű befektetési alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum Kincstárjegy 1 éves, vagy annál rövidebb kibocsátáskori futamidejű állampapír Könyvvizsgáló az Alap Könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. (1077 Budapest, Wesselényi u. 16., kamarai nyilvántartási száma: ), a könyvvizsgálói feladatokat Mészáros Balázs (1137 Budapest, Katona József u. 25.V.em.4.; kamarai tagsági szám: ) látja el. Közzétételi Hely(ek) a Felügyelet által üzemeltetett internetes honlap, valamint az Alapkezelő internetes honlapja Letétkezelő az Alap letétkezelési tevékenységét a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.) látja el. Felügyelet vagy MNB a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) Nettó eszközérték az Alap vagyonában szereplő eszközök értéke, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is -, csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is Részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező értékpapír Rövid pozíció minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg Származtatott (derivatív) ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ, és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva) Tájékoztató a Batv és 5. melléklete szerint összeállított dokumentum T nap az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának a napja és a nettó eszközérték meghatározása során a nettó eszközérték vonatkozási napja Tőke-, illetve hozamvédelem a Batv. 23. (2) szerint az Alap nevében eljáró Alapkezelő tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígérete. Az Alap elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye vagy kereskedelmi kommunikációja a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígéretre való utalást akkor tartalmazhat, ha a tőke- illetve hozamvédelem a kollektív befektetési formában megvásárolható eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott, amely a Kezelési Szabályzat III. fejezetében kerül részletes ismertetésre. A tőkevédelem részletes bemutatását a Kezelési Szabályzat 17. pontja és VII. fejezete tartalmazza. A tőkevédelemre és a hozamra harmadik személy garanciát nem vállal. A hozamra az Alapkezelő védelmet vagy ígéretet nem vállal. A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. Tőkepiaci törvény vagy Tpt. a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény Tőkepiaci Jogszabályok a Batv., valamint valamennyi, a jelen Tájékoztatóban foglalt tevékenységet szabályozó jogszabály együttesen Vezető Forgalmazó a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) A Vezető Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére és visszaváltására a Batv ában foglaltak szerint közvetítőket vehet igénybe. 11

12 3. A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELÉSRE, TOVÁBBÁ A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ, VALAMINT AZ ALAP ÉS A BEFEKTETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONYT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA a) évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról, b) évi CXX. törvény a tőkepiacról, c) évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, d) évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól, e) 344/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről, f) 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól. II. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK (SOROZATONKÉNT) 4. A BEFEKTETÉSI JEGY ISIN AZONOSÍTÓJA HU A BEFEKTETÉSI JEGY NÉVÉRTÉKE 1,- Ft, azaz egy forint 6. A BEFEKTETÉSI JEGY DEVIZANEME magyar forint (HUF) 7. A BEFEKTETÉSI JEGY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJA A Befektetési Jegyek névre szóló, dematerializált formájú értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A dematerializált befektetési jegyek nyomdai úton történő előállítására és fizikai kiadására nincs lehetőség. 8. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ TULAJDONJOG IGAZOLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA A dematerializált befektetési jegy olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatait pedig az értékpapír-számla tartalmazza. A tulajdonjog igazolása értékpapír-számla kivonattal, illetve letéti igazolással történik. Az értékpapír tulajdonosának ellenkező bizonyításig azt kell tekinteni, akinek a számláján az értékpapírt nyilvántartják. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra, a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatala során történő vásárlásának feltétele, hogy a Befektető a dematerializált Befektetési Jegyek nyilvántartására a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen. 12

13 9. A BEFEKTETŐNEK A BEFEKTETÉSI JEGY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT JOGAI A Befektetési Jegyek valamennyi tulajdonosa jogosult arra, hogy (a) a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői pénztári óráiban a futamidő alatt visszaváltsa a Befektetési Jegyeket, vagy azok egy részét, a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken; (b) az Alap megszűnése esetén az Alap felszámolását, végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési Jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen; (c) az Alap legutolsó havi portfóliójelentését, auditálatlan féléves és auditált éves jelentését kérje az Alapkezelőtől az Alap teljesítményéről és működéséről, ingyenesen. A jelentések a Befektetési Jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői valamint a Letétkezelő irodáiban; (d) a Batv.-ban meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; (e) az Alapkezelőtől az Alap Tájékoztatójának, Kezelési Szabályzatának, Kiemelt Befektetői Információjának, illetve az Alapkezelő üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát ingyenesen átvegye; (f) a Batv.-ban meghatározott egyéb jogait gyakorolja. 10. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK A Befektetési Jegyek átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. III. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI, EZEN BELÜL KÜLÖNÖSEN: 11. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK, SPECIALIZÁCIÓJÁNAK LEÍRÁSA, FELTÜNTETVE A PÉNZÜGYI CÉLOKAT IS (PL. TŐKENÖVEKEDÉS VAGY JÖVEDELEM, FÖLDRAJZI VAGY IPARÁGI SPECIFIKÁCIÓ) Az Alapkezelő bármely befektetési környezetben fontosnak tartja egy tőkevédett alap létjogosultságát a hatékony diverzifikáció érdekében. Az elmúlt néhány év ingadozó tőkepiaca akár még egy egyszerű államkötvény-portfólió kialakítása során is jelentős kockázatot hordozott magában. Ebből a tényből kiindulva egy tőkevédett portfólió, mint egy diverzifikációs eszköz a teljes befektetői portfólió kockázati szintjének csökkentésére alkalmas. Az Alap célja, hogy alacsony kockázatvállalás és tőkevédelem biztosítása mellett a likviditási és pénzpiaci alapoknál magasabb tőkenövekedést biztosítson tulajdonosai számára. A tőkevédelem biztosítása érdekében az Alap a portfólió túlnyomó többségét biztonságos, hazai pénzpiaci eszközökben tartja és a fennmaradó kis rész terhére származékos ügyleteket köthet a remélt magasabb hozam reményében. A származékos pozíciók alkalmazása során a globális tőkepiac lehető legszélesebb termékskáláját igénybe veheti, hogy abszolút hozamú szemlélet keretében a várható legjobb hozam/kockázat aránnyal rendelkező befektetést kiválassza. 12. BEFEKTETÉSI STRATÉGIA, A BEFEKTETÉSI ALAP CÉLJAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI Az Alap portfólióját egy állampapír, hitelintézeti kötvény és banki betét bázis képezi, mely eszközcsoport maximum 1 év átlagos hátralévő futamidővel (duration) rendelkezhet. Az Alap származtatott termékeket tartalmazó részében az Alapkezelő az abszolút hozam elérésére törekvő portfóliókezelés technikáját részesíti előnyben. Az alternatív termékekbe történő befektetést az Alapkezelő spot, határidős pozíciók, opciók és részvények útján kívánja megvalósítani. Az alapkezelés során amennyiben az Alapkezelő nem lát kedvező megtérüléssel kecsegtető befektetési lehetőséget az alternatív befektetések piacán, úgy nem alakít ki ebben az időszakban alternatív portfóliót, 13

14 azaz a portfóliót egy abszolút hozam szemléletben kívánja kezelni, ezzel biztosítva, hogy a Befektetők adott esetben a Befektetési Jegyeiken a hazai rövid futamidejű kamatokat meghaladó megtérülést érhessenek el. Ezen elvnek megfelelően az Alapkezelő a teljes portfólió referencia-indexének a hazai piacon ismert RMAX indexet kívánja használni. Az Alapkezelő az Alap tőkevédelmét az alábbi feltételek mellett kívánja megvalósítani: A tőkevédelem jelentése az Alap esetében: Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájának kialakításával és alkalmazásával arra törekszik, hogy az Alapra kibocsátott befektetési jegyek minden tárgyév első munkanapjára számított árfolyama (nettó eszközértéke) az adott tárgyévet megelőző év első munkanapján érvényes árfolyamnál (nettó eszközértéknél) ne legyen alacsonyabban. Ez azt jelenti, hogy Alapkezelő célja szerint bármely, az Alapra kibocsátott befektetési jegyet megvásárló befektető, amennyiben kész és képes a meghatározott tárgyidőszakban (egy naptári év) tartani az Alapot, el nem adni az Alapra kibocsátott befektetési jegyeket, akkor a befektetési jegyek árfolyamán tőkeveszteséget ne szenvedjen el. Amennyiben az Alapra kibocsátott befektetési jegyek árfolyama az adott tárgyév január első munkanapján magasabban van, mint a tárgyévet megelőző év január első munkanapján volt, akkor a tárgyévet követő január elsején a tőkevédettség már erre a magasabb árfolyamértékre fog vonatkozni, azaz a tőkevédettség minden esetben a naptári év első munkanapjára irányadó, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékre vonatkozik ( tőkésedik ), de érvényessége csak a mindenkori tárgyév első munkanapjára illetve a tárgyévet követő év első munkanapjára számolt árfolyam relációjában létezik. A tőkevédelmi tárgyidőszak (periódus) tehát bármely év első munkanapjától a következő év első munkanapjáig tart (kivéve az Alap indulásának évét, amikor is az Alap első forgalmazási napjától 2010 első munkanapja közötti időszak volt a tárgyév). Az Alap az alábbi eszközök útján biztosítja az ügyfelek számára az adott évi tőkevédelmet: 1. Állampapírok 2. Banki betét 3. Hitelviszonyt megtestesítő banki kötvény Az állampapírok esetében az adott tőkevédelmi időszak végéhez közel eső lejáratú értékpapírokat vásárolunk. Ezen sorozatok száma limitált, de néhány lejárat minden esetben elérhető. A banki betétek alkalmazása során a betétek lejárata egy napra esik a tőkevédelmi időszak végével. Ebben a formában teljes mértékben fedi a tőkevédelmi periódus szakaszát. (Amennyiben az Alapba a tőkevédelmi időszak alatt a befektető befizetést teljesít, úgy a befizetésének a tőkevédelmi része döntően banki betétbe kerül.) A hitelviszonyt megtestesítő banki kötvény esetében a kötvény lejárata a tőkevédelmi időszak végére (vagy a végéhez közel) esne, hasonlóan a banki betétekhez. A tőkevédettség biztosítása érdekében az Alapkezelő az alábbiak szerint alakítja ki a likvid eszközök arányát a portfólióban: Ahol: L: a likvid eszközök aránya a teljes portfólión belül a tárgynapon r: a tárgynapon érvényes rövidlejáratú állampapírhozam, azaz a tárgyévet követő év első munkanapjáig hátralévő időintervallumhoz legközelebbi ÁKK állampapír-piaci referencia-hozam fixing 14

15 T: a tárgynapon a tárgyévet követő év első munkanapjáig hátralévő naptári napok száma osztva 360- nal C: az Alapot terhelő teljes éves díj összege százalékban, kivéve az éves sikerdíj összegét R: 1 % likviditási tartalék (jelentése: további biztosíték; puffer) P 0 : az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a tárgyév első munkanapján P t : az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a tárgyév t.-ik napján 13. AZON ESZKÖZKATEGÓRIÁK MEGJELÖLÉSE, AMELYEKBE A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETHET, KÜLÖN UTALÁSSAL ARRA VONATKOZÓAN, HOGY A BEFEKTETÉSI ALAP SZÁMÁRA ENGEDÉLYEZETT-E A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ALKALMAZÁSA - Pénz: forintban és egyéb devizában tartott számlapénz. - Bankbetétek: forintban és egyéb devizában elhelyezett felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb 1 év futamidejű bankbetét, vagy egynapos (O/N) bankközi betét. - Állampapírok: Az állampapír portfólióba kizárólag átruházhatóságában nem korlátozott a Magyar Állam által forintban és egyéb devizában kibocsátott 5 évnél rövidebb hátralévő futamidejű állampapírok és MNB kötvények kerülhetnek. - Hitelviszonyt megtestesítő banki kötvények: Hazai hitelintézetek által kibocsátott, maximum 1 éves futamidővel rendelkező kötvények. - Repó: hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb 12 hónapos futamidejű repó. - Részvények, ETF-ek: Hazai és nemzetközi társaságok által nyilvános forgalombahozatal útján kibocsátott, elismert tőzsdére bevezetett, likvid, tulajdonosi jogot megtestesítő értékpapírok. - Befektetési jegyek: OECD országban kibocsátott nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei. Az Alap nem minősül befektetési alapba befektető alapnak (Fund of Funds), mivel az Alap a befektetési politikája szerint nem kívánja saját tőkéjének legalább 80 százalékát kollektív befektetési értékpapírokba fektetni. - Származékos ügyletek: fedezeti, spekulatív és hatékony portfólió kialakítás céljából nyitott határidős, opciós, swap, FRA és egyéb származtatott vételi és eladási ügyletek, amelyek részvényre, kötvényre, devizára, árura, kamatlábra, indexre és egyéb dologra, termékre vonatkozhatnak. Az Alap fedezetlenül opciót nem írhat ki. Az Alap maximális hátralévő átlagos futamideje (durációja) 1 év. Az Alap származtatott ügyletekbe is befektető befektetési alap. Az Alap által a származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók összértéke és az Alap saját tőkéje hányadosának megengedett legnagyobb mértéke: 1. A tőkevédelem biztosítása érdekében tartott eszközökön felül az Alap a nettó eszközérték 10%-ában célozza meg a kockázatos eszközök bruttó súlyát. A kockázatos eszközök kockázati szintje a forintos MSCI World Index által képviselt volatilitás alapján kerül kiszámításra a heti adatokból. Az Alapkezelő az Alap tőkéjét csak a Tőkepiaci Jogszabályok, különösen a befektetési alapok befektetései és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelő eszközökbe fektetheti be. Amennyiben a jogszabályi változások következtében az Alap befektetési politikája módosításra szorul, ehhez a Felügyelet engedélye is szükséges. Az Alapkezelő az Alap részletes befektetési politikájában a törvényi korlátoknál szigorúbb befektetési szabályokat is megfogalmazhat. 14. AZ EGYES PORTFÓLIÓELEMEK MAXIMÁLIS, ILLETVE MINIMÁLIS VAGY TERVEZETT ARÁNYA Az egyes értékpapírfajták, lehetséges portfólióelemek minimális, illetve maximális aránya, az Alap nettó eszközértékére vetítve: 15

16 Eszközök, eszközcsoportok Minimális arány Maximális arány Tervezett arány Pénz 0% 10% 0% Bankbetétek 0% 90% 25% Állampapírok 10% 100% 75% Hitelviszonyt megtestesítő banki kötvények 0% 35% 0% Részvények, ETF-ek 0% 10% 0% Befektetési jegyek 0% 20% 0% Származékos ügyletek 0% 100% 0% Az Alap maximális hátralévő átlagos futamideje (durációja) 1 év. Az Alapkezelő az Alap kezelése során minden esetben a Batv.-ban, az egyéb Tőkepiaci Jogszabályokban és a Kezelési Szabályzatban meghatározott befektetési szabályok szerint jár el. 15. A BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA, VALAMINT BÁRMELY OLYAN TECHNIKA, ESZKÖZ VAGY HITELFELVÉTELI JOGOSÍTVÁNY, AMELY A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉHEZ FELHASZNÁLHATÓ Befektetési korlátok az Alap nettó eszközértékéhez viszonyítva: a) Az Alap nettó eszközértékének 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. b) Az a) pontban meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. c) Az a) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben az Alap nettó eszközértékének több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének 80 százalékát. d) Az a) pontban meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. e) Az Alap nettó eszközértékének 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben az Alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az Alap nettó eszközértékének 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A c)-d) pontban szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni. f) Az a)-e) pontban szereplő korláttól eltérően az Alap nettó eszközértékének akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba. 16

17 g) Amennyiben az Alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap nettó eszközértékének 20 százalékát erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is. Az Alap számára engedélyezett a származtatott ügyletek alkalmazása. 16. A PORTFÓLIÓ DEVIZÁLIS KITETTSÉGE Az Alap magyar forintban denominált eszközökön kívül idegen devizában kibocsátott vagy elszámolt eszközökbe is befektethet. Ha az Alapkezelő azt célszerűnek látja, az idegen devizában denominált eszközökből fakadó deviza-kockázatot határidős vagy egyéb deviza-fedezeti ügylettel teljes mértékben kiküszöbölheti. 17. HA A TŐKE-, ILLETVE HOZAMÍGÉRET A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁVAL VAN ALÁTÁMASZTVA, AKKOR A MÖGÖTTES TERVEZETT TRANZAKCIÓK LEÍRÁSA Az Alapkezelő az Alap tőkevédelmét az alábbi feltételek mellett kívánja megvalósítani: A tőkevédelem jelentése az Alap esetében: Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájának kialakításával és alkalmazásával arra törekszik, hogy az Alapra kibocsátott befektetési jegyek minden tárgyév első munkanapjára számított árfolyama (nettó eszközértéke) az adott tárgyévet megelőző év első munkanapján érvényes árfolyamnál (nettó eszközértéknél) ne legyen alacsonyabban. Ez azt jelenti, hogy Alapkezelő célja szerint bármely, az Alapra kibocsátott befektetési jegyet megvásárló befektető, amennyiben kész és képes a meghatározott tárgyidőszakban (egy naptári év) tartani az Alapot, el nem adni az Alapra kibocsátott befektetési jegyeket, akkor a befektetési jegyek árfolyamán tőkeveszteséget ne szenvedjen el. Amennyiben az Alapra kibocsátott befektetési jegyek árfolyama az adott tárgyév január első munkanapján magasabban van, mint a tárgyévet megelőző év január első munkanapján volt, akkor a tárgyévet követő január elsején a tőkevédettség már erre a magasabb árfolyamértékre fog vonatkozni, azaz a tőkevédettség minden esetben a naptári év első munkanapjára irányadó, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékre vonatkozik ( tőkésedik ), de érvényessége csak a mindenkori tárgyév első munkanapjára illetve a tárgyévet követő év első munkanapjára számolt árfolyam relációjában létezik. A tőkevédelmi tárgyidőszak (periódus) tehát bármely év első munkanapjától a következő év első munkanapjáig tart (kivéve az Alap indulásának évét, amikor is az Alap első forgalmazási napjától 2010 első munkanapja közötti időszak volt a tárgyév). Az Alap az alábbi eszközök útján biztosítja az ügyfelek számára az adott évi tőkevédelmet: 1. Állampapír 2. Banki betét 3. Hitelviszonyt megtestesítő banki kötvény Az állampapírok esetében az adott tőkevédelmi időszak végéhez közel eső lejáratú értékpapírokat vásárolunk. Ezen sorozatok száma limitált, de néhány lejárat minden esetben elérhető. A banki betétek alkalmazása során a betétek lejárata egy napra esik a tőkevédelmi időszak végével. Ebben a formában teljes mértékben fedi a tőkevédelmi periódus szakaszát. (Amennyiben az Alapba a tőkevédelmi időszak alatt a befektető befizetést teljesít, úgy a befizetésének a tőkevédelmi része döntően banki betétbe kerül.) A hitelviszonyt megtestesítő banki kötvény esetében a kötvény lejárata a tőkevédelmi időszak végére (vagy a végéhez közel) esne, hasonlóan, ahogy a banki betétek esetében. 17

18 A tőkevédelem biztosítása érdekében tartott eszközökön felül az Alap a nettó eszközérték 10%-ában célozza meg a kockázatos eszközök bruttó súlyát. A kockázatos eszközök kockázati szintje a forintos MSCI World Index által képviselt volatilitás alapján kerül kiszámításra heti adatokból. A tőkevédettség biztosítása érdekében az Alapkezelő az alábbiak szerint alakítja ki a likvid eszközök arányát a portfólióban: Ahol: L: a likvid eszközök aránya a teljes portfólión belül a tárgynapon r: a tárgynapon érvényes rövidlejáratú állampapírhozam, azaz a tárgyévet követő év első munkanapjáig hátralévő időintervallumhoz legközelebbi ÁKK állampapír-piaci referencia-hozam fixing T: a tárgynapon a tárgyévet követő év első munkanapjáig hátralévő naptári napok száma osztva 360- nal C: az Alapot terhelő teljes éves díj összege százalékban, kivéve az éves sikerdíj összegét R: 1 % likviditási tartalék (jelentése: további biztosíték; puffer) P 0 : az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a tárgyév első munkanapján P t : az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a tárgyév t.-ik napján 18. HITELFELVÉTELI SZABÁLYOK Az Alap nettó eszközértékének 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt, 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a Forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége. 18

19 19. AZON ÉRTÉKPAPÍROKAT KIBOCSÁTÓ VAGY GARANTÁLÓ ÁLLAMOK, ÖNKORMÁNYZATOK VAGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, AMELYEKNEK AZ ÉRTÉKPAPÍRJAIBA AZ ALAP ESZKÖZEINEK TÖBB MINT 35 SZÁZALÉKÁT FEKTETI Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 20. A LEKÉPEZETT INDEX BEMUTATÁSA ÉS AZ EGYES ÉRTÉKPAPÍROK INDEXBELI SÚLYÁTÓL VALÓ ELTÉRÉSÉNEK MAXIMÁLIS NAGYSÁGA Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 21. AZON BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, AMELYBE A BEFEKTETÉSI ALAPBA FEKTETŐ BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 20 SZÁZALÉKÁT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN KÍVÁN BEFEKTETNI Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 22. A CÉL-ÁÉKBV, ILLETVE ANNAK RÉSZALAPJÁNAK MEGNEVEZÉSE Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 23. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK Az Alapkezelő az Alap értékpapírjait nem adja kölcsön, illetve az Alap nevében nem vesz kölcsön értékpapírokat. Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására. Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket. Az Alap az eszközei terhére jogosult óvadékot nyújtani pénzben vagy értékpapírban a származtatott és egyéb ügyleteihez az Alapkezelő és partnere között érvényben lévő partneri kondíciós lista, illetve a kapcsolódó elszámolóházi szabályzat előírásainak megfelelően. 24. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 24.1 Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség Az Alap számára származtatott ügyletek alkalmazása engedélyezett. A származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból és a befektetési célok megvalósítása érdekében is lehetőség van A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre Jelen Kezelési Szabályzat alkalmazásában származtatott ügyletnek minősül a fedezeti, spekulatív és hatékony portfólió kialakítás céljából nyitott határidős, opciós, swap, FRA és egyéb származtatott vételi és eladási ügyletek, amelyek részvényre, kötvényre, devizára, árura, kamatlábra, indexre és egyéb dologra, termékre vonatkoznak. Nem minősülnek határidős ügyletnek azok az ügyletek, amelyek a tőzsdei prompt ügyleteknél, illetve hat tőzsdenapnál nem hosszabb teljesítési időt tartalmaznak, valamint a jegyzések és az aukciókon kötött ügyletek. Az alább felsorolt korlátozások nem vonatkoznak a hitelintézettel állampapírra vonatkozó repo ügyletekre (arra tekintettel, hogy a repo ügylet nem minősül származtatott ügyletnek). 19

20 24.3 Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok Az Alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet: 1) a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja, 2) az ügylet kötése nem jár alábbi két bekezdésben megállapított befektetési korlátok megsértésével, 3) a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet - figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit - kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható, 4) a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza. Az Alap származtatott ügyletek figyelembevételével számított teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének egyszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezésé céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni. Az Alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben vagy a jelen Kezelési Szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. A befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: 1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és 2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak. Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható. A befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció, b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek 20