TUDOMÁNYOS MOZAIK 9. kötet Második rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS MOZAIK 9. kötet Második rész"

Átírás

1 Tomori Pál Főiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 9. kötet Második rész 0

2 ISBN Ö ISBN Kiadó: Tomori Pál Főiskola Felelős vezető: Dr. Meszlényi Rózsa

3 Tomori Pál Főiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 9. kötet Második rész Régi dilemmák új megoldások Kalocsa 0

4

5 Lektorálta: Dr. Daubner Katalin Dr. Szűcs Olga Miklósné Dr. Zakar Andrea Szerkesztőbizottság: Dr. Daubner Katalin Miklósné Zakar Andrea Balázs Judit

6

7 Tartalomjegyzék Előszó... MAGYAR NYELVŰ ELŐADÁSOK Miklósné Dr. Zakar Andrea Erdélyi autonómia- és regionalizációs tervek a rendszerváltás után... 5 Nagy Noémi Determinánsos módszer alkalmazása egy függvényegyenlet megoldására Dr. Pál Monika Az európai uniós kutatás dilemmái a magyar politika példáján... 5 Dr. habil Suhányi Erzsébet Ing. Jarmila Horváthová Quo vadis ÁFA? Dr. habil Suhányi Erzsébet Ing. Jarmila Horváthová Ing. Ján Vravec Az éves beszámoló szabályozása és az éves beszámoló könyvvizsgálati kötelezettségének elemzése Dr. Szűcs Olga A művészet pedagógiája Dr. Tokodi Bence A klerikusokra vonatkozó szabályok a XX. századi székesfehérvári egyházmegyei zsinatokon Dr. Zombory Máté Az emlékezet globális keretei és a múlt körüli társadalmi konfliktus... 97

8 Krisztina Holmár ANGOL NYELVŰ ELŐADÁSOK Balance of Reality: Forcus on the Winners and/or Losers of Foreign Currency Borrowing in Hungary Iwona Gawron Joanna Marcisz Information as a Competitiveness Factor of Companies... 7 Boris Saulic Deniz Ahmetagic The Role of Agritourism in Innovative Rural Development of Lower Danube Region in Serbia... 5 Ing. Dan-Ștefan Clonda Ing. Laura Corpaş Ing. Tiberiu Abraham Conf. Dr. Nicoleta Hadarugă Prof. Dr. Adrian Riviş Determination of Fatty Acids with Gas Chromatography Mass Spectometry and Evaluation of the Major Physico Chemical Parameters of Palm Oil Ing. Tiberiu Abraham-Barna Ing. Dan-Ștefan Clonda Ing. Laura Corpaş Comparison Between Two National Pig Carcass Grading Methods Marián Gál Financial Analysis of Municipalities in Slovakia Ing. Jaroslav Korečko Dr. habil. Suhányi Erzsébet Ing. Ján Vravec Comparison of Direct Taes in the Ta Systems of Poland and Slovakia Mgr. Martin Mudrík Ing. Ladislav Suhányi Analysis of the IT Competences of the Employees in Self- Government Regions Ing. Ladislav Suhányi Mgr. Martin Mudrík Analysis of the Investment Decision-Making Processes of the Regional Self-Governments... 83

9 Ing. Ján Vravec Dr. habil. Suhányi Erzsébet Ing. Jaroslav Korečko Silver Interesting Investment Opportunity Oana Ianoşevici - Simona Martin - Ioan Csősz Presentation of the Current Situation of Agriculture in DKMT Euroregion. 95 Abstracts... 05

10

11 Előszó Előszó A Tomori Pál Főiskola 0 novemberében immár kilencedik alkalommal rendezi meg hagyományos konferenciáját. Ez a rendezvény mindig a Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából kerül megrendezésre amely sajátos lehetőséget biztosít a főiskolai és meghívott oktatók és kutatók számára hogy kutatási eredményeiket prezentálják és megosszák egymással. Idén is számos hazai és nemzetközi szakember tiszteli meg rendezvényünket a magyarországi kollégák mellett szlovákiai lengyelországi olaszországi romániai és szerbiai felsőoktatási intézmények képviselői is emelik konferenciánk színvonalát. Előadóink számos tudományterületről érkeznek ezért konferenciánkat ismét az interdiszciplinaritás a sokszínűség jellemzi. Külön kiemelem előadóinkat az orvostudomány és a biológia területéről akik segítségével konferenciánkon adózunk Szentágothai János munkásságának emlékének születésének 00. évfordulóján. A magyar és angol nyelvű előadások szerkesztett anyagát ebben az évben két kötetben veheti kezébe minden érdeklődő ezáltal a konferencia-kötet nem csak tudományos hanem ismeretterjesztő célt is szolgál. Kiadványunkat mindenki szíves figyelmébe ajánlom. Kalocsa 0. november 6. Dr. Meszlényi Rózsa főiskolai tanár rektor - -

12

13 MAGYAR NYELVŰ ELŐADÁSOK

14

15 Tudományos Mozaik 9. TPF ERDÉLYI AUTONÓMIA ÉS REGIONALIZÁCIÓS TERVEK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN Miklósné Dr. Zakar Andrea tanszékvezető főiskolai docens Tomori Pál Főiskola Erdély kapcsán számos autonómia-tervezet és koncepció született amelyek rendszerbe szervezése sem egyszerű feladat. A jelen tanulmány azt kísérli meg hogy a rendszerváltás után született autonómia-elképzeléseket összegyűjtse és részben elemezze őket. Ezek a tervek két csoportba oszthatóak: az első csoportba azokat a terveket sorolom amelyek közvetlenül a rendszerváltás után a kilencvenes évek folyamán születtek és alapjául szolgáltak a későbbi ez irányú diskurzusoknak és elképzeléseknek. A második csoport az ezredforduló után leginkább 003 után született terveket sorakoztatja fel amelyek esetében egy szemléletbeli változást tapasztalhatunk: az autonómia tervezetek egy széleskörű az egész országot érintő regionalizációs tervnek a részét képezik. Kulcsszavak: Erdély autonómia autonómia-tervezet autonómia-statútum regionalizáció. Elméleti keretek: autonómia és regionalizáció A tanulmány bevezetéseként az írás két legfontosabb fogalmának az autonómiának és a regionalizációnak az elméleti hátterét próbálom röviden bemutatni. Az autonómia fogalmának körbejárásakor arra a nehézségre jövünk rá hogy a gyakorlatba ültetés sokfélesége és bonyolultsága okán a tudományos definiálás nehézkes jogi aspektusból pedig szinte lehetetlen. Egyetlen örökérvényű és minden gyakorlati megvalósulásra érvényes meghatározás tehát nehezen adható de az autonómia ezen sokrétűsége és rugalmas eszköztára lehetőséget ad arra hogy sokféle országban alkalmazzák a gyakorlatban. Széles értelemben definiálva az autonómia jogot ad arra hogy az egyén vagy az egyének egy csoportja maga döntsön bizonyos meghatározott kérdésekben. Etimológiai szempontból az autonómia az auto jelentése ön és a nomos jelentése törvény szabály görög szavakból származik: ezáltal az autonómia eredetileg arra a jogra vonatkozott amely által valaki megalkothatja saját törvényeit. Az autonómia fogalmát különböző tudományterületek előszeretettel alkalmazzák a filozófia a természettudományok és a jog politikatudomány illetve nemzetközi kapcsolatok de a legsokoldalúbb használata a jogban és politikatudományban érhető tetten. Ebben a tudományterületi vonatkozásában az autonómia fogalmának értelmezése zavartkeltően sokszínű miközben néhány szakember szerint Lapidoth Lindley a pontosabb megértés érdekében külön kell választanunk a fogalmat concept és a hozzá kapcsolódó nézeteket elméleteket conceptions: az autonómia fogalmáról van valamiféle általános megegyezés az érték voltában és a hozzá kapcsolódó fogalmakban viszont az értelmező elméletek és felfogások nagyon különbözőek. Íme néhány megközelítés: Rudolf Bernhardt 3 szerint egy tágabb és egy szűkebb megközelítés szükséges: a szélesebb lehatárolás szerint az autonómia egy egyén vagy egy entitás autonóm önmeghatározása illetve a képessége hogy saját ügyeit külső behatás nélkül kezelje pl. az egyházi a városi vagy az egyetemi autonómia. A szűkebb definícióval Bernhardt a Az autonómia magyar és angol nyelvű szakirodalmának bővebb feldolgozását lásd: Miklósné Zakar 00a. Lapidoth 997. p Bernhardt

16 Erdélyi autonómia- és regionalizációs tervek a rendszerváltás után Miklósné Dr. Zakar Andrea kisebbségvédelem és a kisebbségi önrendelkezés lehetőségeire mutat rá ezzel az autonómia fogalmát az emberi jogok kérdésköréhez is kötve. Luis B. Sohn 4 a fogalmat inkább önkormányzásnak self-rule self-government tekinti biztosítva egy régióban néhány speciális kérdéskör esetében a közvetlen kontroll gyakorlását miközben egy nagyobb politikai entitás pl. a központi állam visszatartja a hatalom egy részét a közös érdekek szolgálatában. Hurst Hannum 5 az autonómia problematikájának egyik legjelentősebb kutatója definíciójában kitér a személyi és politikai autonómiára. Szerinte mindkettő azt a jogot jelenti hogy az alany más és magára maradt lehessen. Az autonómia feladata Hannum rendszerében hogy megőrizze és fenntartsa azon értékeket amelyek törvényesen hozzáférhetetlenek a társadalom többi része számára. Hans-Joachim Heintze 6 az autonómiára úgy tekint mint egy általános jogi terminusra amelynek tartalmat kell adni szerinte az autonómia-lehetőségek egyetlen korlátja a szuverenitás. Ruth Lapidoth az autonómiák másik neves kutatója egyik munkájában 7 igyekszik az általa ismert a 0. század elejétől született definíciókat egymás mellé helyezni és értelmezni és kitér olyan kutatókra mint George Jelli aki számára az autonómia a szuverenitás szinonimája vagy Henry Berthélémy akinél a decentralizációval egyenértékű. De Lapidoth megemlíti Paul Laband Heinrich Dörge Heinrich Oberreuter illetve James Crawford megközelítéseit is. Pontosan az előbb említett sokféle megközelítés okán Lapidoth az autonómia eklektikus különböző elemekből létrehozott leírását javasolja azzal a megkötéssel hogy ez sem fog ráilleni minden gyakorlatban megvalósult autonómiára ahogyan a többi definíció sem. Ilyen formában Lapidoth szerint: A területi politikai autonómia egy berendezkedés amelyet olyan csoportnak nyújtanak amely az állam népességének többségétől eltérő de amely az adott régióban többséget alkot egy eszköz amely által a csoport ki tudja fejezni elkülönülő identitását. 8 Osztályozását tekintve az autonómiák több csoportját is megkülönböztetjük jelen tanulmányban azonban csak két csoportosításra koncentrálunk:. A jogi forma és a szint amelyen szentesítették figyelembe vételével az autonómiák két fő típusát a nemzeti jog vagy a nemzetközi jog által létrehozott formák képezik: a. amennyiben az érintett állam jogalkotója hozza létre pl. a Grönland és Korzika területi és a skandináviai lappok személyi autonómiája b. vagy a nemzetközi jog által létrehozott autonómia: - kétoldalú szerződésben Dél-Tirol és az Ǻland-szigetek; - nemzetközi jogközösség döntése alapján alapvetően békefenntartás céljából létrehozott autonómia pl. Irak kurd lakosságának védelme esetében. 4 Sohn Hannum Heintze Lapidoth Lapidoth 997. p

17 Tudományos Mozaik 9. TPF. Az autonómia alanyától függően megkülönböztetünk: - személyi perszonális és/vagy kulturális autonómiát; - és területi autonómiát. 9 Másik fontos fogalmunk a regionalizáció amely egy felülről a központi területi szint felől induló top-down folyamat hatalom-átruházást és decentralizációt eredményezve azokban a térségekben ahol ez a folyamat az állam területét határvonalakkal dezaggregált kisebb egységekre 0 osztja fel. Közigazgatási vagy politikai régiókat szinte minden nyugateurópai állam létrehozott már az utóbbi évtizedekben. Ez a regionalizációs hullám az európai integráció mélyülésével párhuzamosan söpört végig Nyugat-Európában. Több elmélet is igyekszik megmagyarázni ennek a tendenciának az okait több aspektusból is megvilágítva a kérdéskört. Ezek közül néhány releváns elképzelés az okok között felsorolja: - az urbanizációs folyamatokat és a közszolgáltatási ellátások hatékonyságát; - a demokratizálódáshoz vagy térségi politikai aktorok érdekei mentén szükséges ideológiai motivációkat; - a globalizáció befolyását; - az európai integrációt; - vagy egyszerűen csak a folyamat divat jellegét mely szintén elősegítheti ezen folyamat elterjedését; - racionális-funkcionális koncepciók érvényre jutása gazdasági érdekek érvényesülése; - az államszerkezet modernizációja. De bármi legyen is a regionalizáció argumentációja a folyamat mindig köthető a régió és az állami szint valamilyen konfliktusához. Ezek a konfliktus-helyzetek nagyon sok közéleti és politikai vitát diskurzust generáltak bármilyen sokféleképpen zajlott is le a regionalizáció a különböző országokban legyen szó akár a poszt-francoi spanyol regionalizációról a Mitterand-i decentralizációról vagy a Tony Blair-féle devolúcióról. Ezek a különbségek a folyamat sokszínűségét jelzik érdemben azt hogy minden ország másként viszonyul a regionális identitáshoz a kulturális pluralizmushoz vagy a szubnacionális szintek autonómiájához. A gyakorlatban az is megfigyelhető hogy egy állam esetleg épp akkor alkalmazza a regionalizációt ha külső nemzetközi vagy belső hazai legitimációját veszélyben látja. Ilyen formában ez a folyamat és a vele járó decentralizáció vagy devolúció eszköz a hatalom kezében. A nemzetközi legitimációnak a regionalizáció eszközével való visszaszerzésére jó példa Nyugat-Németország föderalizálása amelyben az amerikai befolyás és minta is nagy szerepet játszott. A belső legitimáció visszaszerzésének példájaként a spanyol eset leírása a legalkalmasabb hiszen a Franco diktatúrát követő szétesés után a regionalizálás járható útnak tűnt az állam számára még akkor is ha ez nem aratott osztatlan sikert minden etnikum között lásd a baszk szeparatizmus újjáéledését. 9 Ehhez a tipizáláshoz még hozzárendelhető kétfajta autonómiatípus: a helyi közigazgatási autonómia egy nemzetiség által többségben lakott településen illetve az ún. tájegységi autonómia mely tulajdonképpen a nyugat-európai fogalomhasználatban a regionalizmus szinonimája Lásd Győri Szabó Nemes Nagy 009. p. 86. Bennett Sharpe Ohmae Bullmann és Loughlin-Peters elméleteinek összefoglalása: Schrijver 005. Grúber

18 Erdélyi autonómia- és regionalizációs tervek a rendszerváltás után Miklósné Dr. Zakar Andrea A tanulmány ennek a két előbbiekben kifejtett fogalomnak az autonómiának és a regionalizációnak az összekapcsolódását vizsgálja Erdély és Románia kapcsán a rendszerváltozás utáni évektől kezdődően.. Autonómia-tervek és statútumok a kilencvenes években A rendszerváltás utáni autonómia-törekvések az első évtizedben a magyarság értelmiségi és politikai berkeiben artikulálódtak. Ezeknek alapjaiként az RMDSZ első két kongresszusa 3 olyan irányelveket és fogalmakat fogadott el amelyek egy autonómiakoncepció irányába mutattak. Megfogalmazták ugyanis a helyi önkormányzati rendszer szükségességét amely biztosítéka lehet a kisebbségi jogok betartásának és amelynek csúcsszerveként egy kisebbségi parlament terve körvonalazódott. Ugyanakkor bevezették a romániai magyarságnak mint államalkotó tényezőnek a definícióját és utalást tettek a személyi és kulturális autonómiára is de csak a kisebbség autonóm közművelődési intézményhálózatának kontetusában. 4 Vita alakult ki továbbá az ún. társnemzet fogalmáról amelynek eredményeként megfogalmazásra került hogy a magyar közösség Romániában önálló politikai szubjektum államalkotó tényező a román nemzet egyenjogú társa. Ennek a fogalmi rendszernek a kidolgozása fontos lépésnek számított egyrészt azért mert előkészítette a belső önrendelkezés koncepciójának a bevezetését illetve megteremtette a határon túli autonómia-tervek egyeztetéséhez szükséges alapokat. 5 Ezeknek az előmunkálatoknak és az egyéni egyedi elképzeléseknek később több autonómia-terv is köszönhető. Ezek között első 99-ből Szőcs Géza Törvénytervezet a nemzeti etnikai nyelvi közösségekről és az ezekhez tartozó személyekről című dokumentuma amelyben javaslatokat tett Románia alkotmányos téziseinek a kiegészítésére. Szőcs megfogalmazta a kisebbségek közösségi autonómiájá -ra vonatkozó észrevételeit melyek szerint a kisebbségi közösségekhez tartozó személyeknek joguk van az általános törvényes feltételeknek megfelelően magán- és politikai szervezetek keretében társulni és joguk van saját közjogi személyiséggel felruházott társadalmi kulturális és tanügyi kérdésekben önállóan rendelkező intézményeket létesíteni. Ezt az intézmény-rendszert működési autonómiák -nak nevezte. 6 Javaslatot tett továbbá egy Nemzetiségi Minisztérium létrehozására is. A második fejezetben lefektette a nemzeti etnikai nyelvi közösségeknek és az ezekhez tartozó személyeknek az egyéni és kollektív jogait például az identitáshoz és hagyományőrzéshez való jogot a szervezetalakítási egyesülési jogot a történelmi kulturális és egyházi műemlékek valamint a kisebbség által hagyományosan lakott települések megőrzésére vonatkozó jogot az anyanyelvi oktatáshoz az anyanyelv közéletben történő használatának a jogát. Elméleti aspektusból Szőcs koncepciója előremutató mert megfogalmazta az elvet miszerint az autonómia közjogi testületek révén valósulhat meg és ezek a kisebbség közössége által választott testületek dolgozhatják ki az autonómiastatútumokat április -. Nagyvárad és 99. május 4-6. Marosvásárhely. 4 Bakk 004a. p. 40. A korszak autonómia-törekvéseinek rendszerezésére Bakk Miklós idézett tanulmánya illetve a vele készült interjú adta a vázat. Bakk Miklós mint az autonómia kérdésnek egyik legkiválóbb szakértője a problémakör legkompleebb és legalaposabb képét nyújtotta írásaiban. 5 Uo. p Szőcs Géza 99-es tervezete: Szőcs Bakk 004a

19 Tudományos Mozaik 9. TPF Az 99. december 8-án életbe lépett új romániai alkotmány megváltoztatta azokat a jogi kereteket amelyeken belül az autonómia kérdése értelmezhetővé vált. Miközben az RMDSZ-en belül az autonómia-problematika is leképezte a párton belüli nézeteltéréseket az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának Kolozsvári Nyilatkozata 99 októberében bevezette a belső önrendelkezés elvét a diskurzusba. Erre az elvre építette Csapó József az autonómia-tervezetét 99-ben. Csapó József Memorandum tervezet a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről című dokumentuma abból indult ki hogy Románia szuverén független egységes és oszthatatlan állam. Ezzel megteremtette az alaphangot amely egyértelműsítette hogy az autonómia-terv semmilyen veszélyt nem jelent Románia egységes nemzetállami létére. Csapó írásában bevezette a politikai szubjektum és a személyi autonómia fogalmát az erdélyi magyar kisebbség kontetusába: a nemzeti kisebbségek nemzeti közösségek elnyerhetik a politikai szubjektum minőséget és a személyi autonómiához való jogot. Ez a jog kiterjed az Alkotmány által meghatározott közjogi személyiséggel rendelkező saját intézmények létrehozására. 8 A tervezet nem vált az RMDSZ hivatalos dokumentumává és hibái közé sorolható hogy nem utalt az elképzelésnek a romániai jogrendbe való beillesztési lehetőségeire ezért támadhatóvá vált. 9 Az autonómia-koncepciók sorát az RMDSZ 993-as törvénytervezete folytatta amely nemzeti kisebbség -ként és autonóm közösség -ként definiálta a romániai magyarokat és más kisebbségeket. 0 A javaslat egyaránt tartalmazta a párt által megfogalmazott egyéni kisebbségi és az autonómiák kialakítása esetén gyakorlandó közösségi jogokat is. Fontos megjegyezni hogy a törvénytervezet a belső önrendelkezés elvére is épített amely véleményük szerint az autonómiák különböző formáiban nyilvánul meg. A törvénytervezet háromfajta autonómia-típust különböztetett meg:. A személyi autonómiát: amelynek keretében a rendelkező közösséget önigazgatási és e körben sajátos döntési és végrehajtási jog illeti meg az oktatás a kultúra a közélet a szociális tevékenység és a tájékoztatás terén ;. A helyi önigazgatási autonómiát: amelyet biztosítani kell minden közigazgatási egységben ahol a nemzeti kisebbségekhez vagy autonóm közösségekhez tartozóak többségben vannak; 3. A regionális autonómiát: amely területi alapon működve a helyi önigazgatási autonómiák társulásaiként jön létre és ahol az autonóm közösségek anyanyelvét hivatalos nyelvként kell elismerni. Az egyéni autonómia-koncepciók közé tartozik Szilágyi N. Sándor alternatívája amelyben a nyelvész professzor az előbb elemzett RMDSZ-tervvel szemben fogalmazta meg álláspontját. A Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról és a nemzeti közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről című dokumentumban Szilágyi kritizálta a magyar párt javaslatát mivel az elfogadta Románia egységes nemzetállam-modelljét. Munkájában a professzor a nemzetet politikai nemzetként határozta meg amely ún. nemzeti közösségeket foglal magában illetve olyan állampolgárokat amelyek ilyen nemzeti közösségeken kívül élnek. A közösségek identitásához kapcsolódó jogokat területi és számbeli szempontok 8 Csapó 99-es tervezete: Csapó Bakk 004a. 0 Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről 993-as tervezet 997 Uo. Az RMDSZ ez irányú munkájáról és a tervezetről lásd még Andreescu-Stan-Weber

20 Erdélyi autonómia- és regionalizációs tervek a rendszerváltás után Miklósné Dr. Zakar Andrea mentén kívánta biztosítani. A Szilágyi által készített dokumentumban vegyülnek egy sajátos nyelvtörvényi és egy kisebbségi törvényi szabályozás aspektusai elemei. 3 A következő korszakot az autonómia-statútumok fémjelezték. Ezeknek a megfogalmazása azért volt fontos mert előremutató jellegük mellett kiegészítették és teljessé tették a törvény-tervezeteket. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa 994 októberében egy bizottságot hozott létre amely az autonómia-statútumok megfogalmazásával lett megbízva. A bizottság a statútum alapjaként Csapó Józsefnek a már létező három tervezetét 4 fogadta el. A bizottság munkáját sok vita kísérte. Egyrészt tagjai úgy gondolták hogy az egyes autonómia-formák nem különülnek el egymástól határozottan a Csapó-javaslatban de ezt a problémát a bizottság teljesen nem orvosolta. A személyi autonómia kapcsán bevezettek egy ún. katasztert nemzetiségi névjegyzéket amely által biztosítva látták a szabad identitásválasztás alapján történő felvételt a közösségbe. A bizottság munkájáról és belső feszültségeiről sőt a vélemények törésvonalairól Bakk Miklós a következőképpen számolt be: két szemlélet vitája bontakozott ki: az egyik a Csapó-tervezetek alapjaként egyfajta természetjogi álláspontot közvetített amely szerint az autonómia feltétlen jog amely a belső önrendelkezés éthosza alapján képviselendő; a másik szerint az autonómia az erdélyi magyar nemzeti közösség fennmaradásának legmegfelelőbb kerete amely azonban nem jogokra hanem egyeztetések hosszasabb folyamatával az intézményi megoldások minél pontosabb körvonalazásával alakítható ki 5. A Csapó-csoporttal szemben fellépő másik álláspontot Bakk Miklós Bodó Barna és Varga Attila képviselték. A bizottság vitái valamint a politikusok és szakemberek közötti feszültségek megnehezítették a döntések meghozatalát a statútumok ügyében de végül az RMDSZ Politikai Főosztálya arra a konszenzusra jutott hogy több tervezetet terjeszt a döntéshozók elé: - a Csapó-tervezet bizottság által módosított változatát; - Szilágyi N. Sándor átdolgozott javaslatát; - Bakk Miklós Bodó Barna és Szász Alpár Zoltán által elkészített A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútumát; - Bakk Miklós Törvénytervezet a személyi elvű önkormányzatról dokumentumát. Ez utóbbi két tervezet tekintetében Bakk Miklós összegző munkája megfogalmazta hogy ezek mindegyike az autonómia hatáskörébe utalta a művelődés oktatás és tájékoztatás intézményrendszerét valamint tartalmazták azt a kitételt hogy az önkormányzat döntéshozó testületeinek megválasztása titkos és közvetlen választásokon 6 dőlhet el és ezen választásokat a már említett nemzeti kataszter alapján rendezik. A kataszterben számon tartott személyek jogosultak a választásra és a választást egy szavazókártya birtokában gyakorolhatják. Mindkét tervezet kitér az autonómia és az állami intézmények viszonyára néhány eljárást tartalmazva illetve a törvényességi felügyeletet az alkotmány- illetve a közigazgatási bíróságra ruházva. 7 3 Bakk 004a. 4. A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómia statútuma;. A sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma; 3. Regionális autonómia statútuma. 5 Bakk 004a. p Bakk 004a. p Lásd: Bodó-Szász-Bakk 995 Bakk 995 Bakk 004a

21 Tudományos Mozaik 9. TPF 995-ben még napvilágot látott egy Székelyföld speciális helyzetét érintő és azt rendezni szándékozó tervezet Csapó József tollából amelynek megírását a Székelyföldi Egyeztető Tanács szorgalmazta. A Székelyföld autonómia-statútuma jogi személyiséggel rendelkező autonóm régiónak nevezte Székelyföldet ahol a magyar nyelv hivatalos nyelvként lenne elismerve a román mellett. A régió intézményeiként Csapó az Önkormányzati Tanácsot és Bizottságot valamint a Székelyföld Elnökét nevezte meg de tervbe vett egy intézményi struktúrát széki illetve települési szinten is 8. szakasz. A statútum részletesen szabályozza az intézményrendszeri hatásköröket valamint az állam és a régió kapcsolatát. Ez utóbbi kérdésében a kormánybiztos töltene be jelentős funkciót aki a törvényességi felügyeletet látná el ban az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa még megbízott egy szakmai testületet a Bodó-Szász-Bakk-féle statútum-tervezet átdolgozására pontosítására de a grémium munkája elmaradt. Az autonómia kérdése majd csak 003-ban került ismét napirendre a magyar párt illetve az akkor alternatívaként megjelenő más magyar politikai szerveződések munkájában. Az akkori tervek egy része azonban már egy jelentős paradigmaváltás mentén haladt az autonómia kérdését egy szélesebb körű az egész államot érintő regionalizációs modellben helyezték el. Jelentős előrelépésnek tűnt az autonómia problematikáját tekintve 009-ben a megalakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum amely az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács EMNT együttműködése révén jött létre. A Fórum megalakított egy autonómia-bizottságot amelynek két társelnöke volt: Márton Árpád az RMDSZ valamint Bakk Miklós az EMNT részéről. 9 A bizottság tervbe vette egy autonómiáról szóló szótár készítését is amely először magyar értelmező szótár lenne majd egy román-magyar szótárrá is kibővülhetne. Az autonómia-bizottság munkája viszont a megalakulása utáni időszakban alig haladt előre ennek következtében Bakk Miklós 00 februárjában lemondott a bizottságban betöltött társelnöki tisztségéről. 30 Az autonómia erdélyi magyarság általi felvetését elemezve Bakk Miklós alapvető stratégiai hibá -nak tartotta azt hogy az autonómia napirendre tűzését nem közvetlenül a rendszerváltás után fogalmazta meg az erdélyi magyar társadalom mert egy rendszerváltás körülményei ideális helyzetet teremtenek az autonómia kivívásának. A rendszerváltás pillanatában azonban erre nem volt felkészülve sem az erdélyi magyar közösség sem a romániai társadalom egésze. A később színtérre lépő autonómia-programokkal kapcsolatban fellépő román politikai reakciókat sajátos román modellként értékeli Bakk kiemelve annak határozatlanságát stratégiai koncepció-hiányát. 3 Bodó Barna az autonómiával kapcsolatban a félelmet emeli ki mint a fogalomról való diskurzus egyik alapelemét: a félelem minden szereplőt áthat függetlenül attól hogy a többségi illetve a kisebbségi oldalon áll. E félelem leküzdésében azonban fontos szerepet kap a megértés amelynek előfeltétele a közös nyelv amely mindkét fél számára ugyanazon jelentést hordozza. 3 A közös nyelv kialakításának véleményünk szerint hathatós eszköze lehetett volna a tervbe vett autonómia-szótár is. 8 Csapó Lásd: Januárban tartja első ülését a Kulturális Autonómia Tanács - Kitekintő.hu 009. szeptember Lásd a Háromszék napilap 00. febrár -iki információját: Bakk Miklós visszavonul az autonómiabizottságból. zotts%c3%agb%c3%b3l 3 Bakk 004c. 3 Bodó 004. p

22 Erdélyi autonómia- és regionalizációs tervek a rendszerváltás után Miklósné Dr. Zakar Andrea Összefoglalásképpen elmondható hogy a rendszerváltás utáni évtized bővelkedett az autonómia-koncepciókban de csak az erdélyi magyarság részéről találunk kísérleteket terveket ezeket pedig alapvetően a kisebbségi léthelyzetből kiindulva és annak orvoslására készítették. A magyar közösségen belül sem találunk egyértelmű konszenzust még ebben az időszakban az autonómia kapcsán. Ennek ellenére ez az első évtized egy meghatározó munkafolyamat időszaka volt amikor az autonómiához kapcsolódó alapfogalmak és a kisebbségi törekvések skálája kirajzolódtak. 3. Regionalizációs tervek az ezredforduló után A romániai regionalizációs folyamat a 5/998-as törvény elfogadásával indult amely segítségével az ország létrehozta az Európai Uniós NUTS II. szintnek megfelelő régiókat. A nyolc lehatárolt fejlesztési régió közül hét több megyét átfogó területi egység egy pedig a fővárost Bukarestet és az őt körülvevő agglomerációnak számító ún. Ilfov megyét tartalmazza Észak-keleti régió Dél-keleti régió Déli régió Dél-nyugati régió Nyugati régió Észak-nyugati régió Közép-régió Bukarest-Ilfov régió. A fejlesztési régiók nem közigazgatási régiók és nincs jogi személyiségük és sajnos csak a megyehatárok figyelembe vételével történő lehatárolásról beszélhetünk amely nem veszi figyelembe Románia történelmi tájegységeit így nem is minősül valódi regionális szemléletváltást tükröző folyamatnak. A regionalizációs folyamatokat kísérő szakmai és értelmiségi polémiákból és diskurzusokból lásd a Provincia Magyar Kisebbség és Altera folyóiratokban közölt vitákat és szakmai véleményeket 33 kitűnik hogy a román regionalizációs folyamatok nem tisztelték az országban adott regionalizmus sajátosságai és nem hajtottak végre valós decentralizációt. Minden aktus amely a regionalizációs folyamatot alakította csak és kizárólag az Európai Uniós kényszer hatására jött létre és annak a minimumkövetelményeit teljesítette. A szakirodalom paradoonnak nevezi Romániában a decentralizálástól való félelmet: A regionális paradoon abban rejlik hogy a jelenlegi: Románia egységes nemzetállam alaphipotézis és az ország erős regionális sajátosságainak léte evidenciája összeegyeztethetetlennek tűnik. Az ellentmondás forrása abból az illúzióból táplálkozik mely szerint: az egység a különbözőségek hiányát jelenti. 34 A paradoon feloldásának a jelenlegi rendszer teljes átalakulását kell jelentenie vagyis a román regionalizáción belül is paradigmaváltást kell végrehajtani. Az ezredforduló azonban nagy változásokat hozott a sajátos erdélyi helyzet értelmezésében. Köszönhető ez többek között az előbbiekben említett szakmai és értelmiségi vita-sorozatnak és közös munkának amely a magyar és román értelmiségiek között zajlott a 90-es évek közepétől. Mindeközben román regionalizációs folyamatoknak nem csupán a kritikája fogalmazódott meg a szakirodalomban és szaksajtóban hanem olyan tervek is születtek amelyek alternatívákat adtak a paradigmaváltásra. Az első ilyen terv az ún. Kerettörvény a régiókról amely 003-ban született egy Bakk Miklós által vezetett munkacsoport keze alatt. A munkacsoport létrehozása összefüggött az RMDSZ belső politikai krízisével amely a Szatmárnémetiben 003. elején tartott pártkongresszuson vált végérvényesen nyilvánvalóvá. Ennek hatására alakult meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács amely céljául tűzte ki az autonómia kérdésének újbóli felélesztését immár egy regionalizációs keretben. Az így felállított munkacsoport tagjai: Bakk Miklós Bodó Barna Borbély Imre Gál Kinga Székely István Fórika Éva Kovács Péter magyarországi jogász és Komlóssy József Svájcban élő szakember voltak Ezek elemzését lásd: Miklósné Zakar 00b 00c Kolumbán 003. p A munkacsoport kialakulásának hátteréről lásd: Bakk 004b. - -

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Szerkesztette: Olti Ágoston Nyomda: Exodus Kft, Csíkszereda Készült 400

Részletesebben

INTERETNIKUS ÉRTELMISÉGI DISKURZUSOK AZ ERDÉLYI AUTONÓMIÁRÓL

INTERETNIKUS ÉRTELMISÉGI DISKURZUSOK AZ ERDÉLYI AUTONÓMIÁRÓL Miklósné Zakar Andrea 1 INTERETNIKUS ÉRTELMISÉGI DISKURZUSOK AZ ERDÉLYI AUTONÓMIÁRÓL Bevezetés Az oly sokszor és sokak által felvetett és elemzett erdélyi autonómia kérdése napjaink egyik legaktuálisabb

Részletesebben

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek 5. Bognár Zoltán Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek A trianoni határmódosításokat követően kisebbségbe került erdélyi magyar etnikum 1 elitje meghatározóan

Részletesebben

Magyar Tudomány Ünnepe

Magyar Tudomány Ünnepe Magyar Tudomány Ünnepe események regisztrációs lapja Az esemény címe Régi dilemmák új megoldások Kérjük, kerülje a csupa nagybetős címet. Kérjük vegyek figyelembe, hogy "A Magyar Tudomány Ünnepe" cím általánossága

Részletesebben

Kerettörvény a régiókról

Kerettörvény a régiókról - tervezet - Kerettörvény a régiókról Preambulum Tekintettel Románia EU-integrációs folyamatban, valamint a regionális politikában és a közigazgatás decentralizálásában elért eredményeire, Figyelembe véve

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas

www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas Az autonómia alapvetõ kérdései Ruth Lapidoth: Autonomy Flexibile Solutions to Ethnic Conflicts United States Institute

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Politikatudományi

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság. 2012-2016 rektor, egyetemi tanár 1. Személyi adatok Vezetéknév/Utónév: Születési név: 2. Betöltött beosztás, munkakör, foglalkozási terület: Önéletrajz Prof. Dr. Patyi András Patyi András elnök, Nemzeti Választási Bizottság 3. Szakmai

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

Az erdélyi magyar autonómia-törekvések a regionalizáció tükrében 1

Az erdélyi magyar autonómia-törekvések a regionalizáció tükrében 1 Jani Péter IV. éves hallgató, Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Jogász szak Az erdélyi magyar autonómia-törekvések a regionalizáció tükrében 1 1. Előszó Románia Alkotmányának 1. cikkelye

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek

Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek A tagállamok különbözõ felfogást vallanak a kisebbségvédelemrõl és eltérõek a nézeteik az érintettség kérdésében is. Mindezek következtében kisebbségvédelmi konszenzus

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEM REGIONÁLIS- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. Miklósné Zakar Andrea

SZÉCHENYI ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEM REGIONÁLIS- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. Miklósné Zakar Andrea SZÉCHENYI ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEM REGIONÁLIS- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Miklósné Zakar Andrea INTERETNIKUS ÉRTELMISÉGI DISKURZUSOK AZ ERDÉLYI AUTONÓMIÁRÓL Doktori disszertáció TÉZISFÜZETE Konzulens:

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

VITAINDÍTÓ. Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl. Márton János Orbán Balázs. 1. Bevezetõ

VITAINDÍTÓ. Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl. Márton János Orbán Balázs. 1. Bevezetõ VITAINDÍTÓ Márton János Orbán Balázs Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl 1. Bevezetõ Tanulmányunkban az RMDSZ által kidolgozott 2005-ös kisebbségi törvénytervezet elemzésére vállalkozunk. A

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 4. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 4. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 4. hét Erdély Magyarország Folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor Program Folytatódik a diaszpóra magyarságának megerősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor Program, amelyre február

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ, az ENSZ és különösen

A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ, az ENSZ és különösen Gabriel Toggenburg EGY KÉNYES KAPCSOLATRENDSZER: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KISEBBSÉGI JOGOK Tényezõ-e a kisebbségvédelem az európai integrációs folyamatban? A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ,

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 307

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 307 Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint a konfliktusok rendezésének lehetséges forrásai Európában* 9824. dokumentum. 2003. június 3. Jelentés Európa Tanács Politikai Ügyek Bizottsága Andreas Gross,

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER J a v a s l a t a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2010.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt.

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt. Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt.doc] Tervezet Preambulum SZÉKELYFÖLD AUTONÓMIA STATÚTUMA (Terra

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA A MEGTALÁLT ÚT ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK I. ALAPVETÉS az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

AUTONÓMIA: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

AUTONÓMIA: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Tér és Társadalom XXIV. évf. 2010 3: 75 91 AUTONÓMIA: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT (Autonomy: Theory and Practice) MIKLÓSNÉ ZAKAR ANDREA Kulcsszavak: önrendelkezés autonómia személyi autonómia területi autonómia

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2011. szeptember 9-én, 7:30 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Ikt.sz.: /2008. J E G Y Z Ő K Ö N Y V (Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére, a jegyzőkönyv

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Hantz Péter egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár jegyző, az Oktatási Szakbizottság elnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

11. Jegyzőkönyv. 2./ Javaslat Egyházasdengeleg Község Önkormányzata vagyonáról szóló rendelet megalkotására

11. Jegyzőkönyv. 2./ Javaslat Egyházasdengeleg Község Önkormányzata vagyonáról szóló rendelet megalkotására 11. Jegyzőkönyv Készült: Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő- testületének 2013. július 2-án 13.00 órától megtartott üléséről. Jelen vannak:, Berkes Balázs polgármester, Jakus Árpádné, Kovácsné

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály. Ózd, 2013. október 1.

PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály. Ózd, 2013. október 1. J a v a s l a t a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodássak kapcsolatos döntés meghozatalára Előterjesztő:

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Dr. Cseke László kamarai tag könyvvizsgáló, engedély szám: 001430. 7400 Kaposvár, Kazinczy F. u. 36. tel/fax:82-427-456, 06-30-288-54-23, e-mail:kondit@t-online.hu FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

MAGYARSÁGPOLITIKA. Székelyek és autonómia tervek a mérlegen (2003 2006) EPLÉNYI KATA

MAGYARSÁGPOLITIKA. Székelyek és autonómia tervek a mérlegen (2003 2006) EPLÉNYI KATA MAGYARSÁGPOLITIKA EPLÉNYI KATA Székelyek és autonómia tervek a mérlegen (2003 2006) A székelyföldi autonómia kérdése hosszú múltra tekint vissza. 1918 novemberében az önálló Székely Köztársaság 1 etnikai

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2012. 14. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2012. 14. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2012. 14. hét Erdély Önálló magyar vonal a MOGYE-n Elfogadta a kormány azt a határozatot, amely egy új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakok számára a Marosvásárhelyi

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 42. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 42. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 42. hét Erdély Magyarország Oktatási és gazdasági kérdésekről tárgyaltak a MÁÉRT szakbizottságokban Október 8-án ülésezett a MÁÉRT Oktatási és Kulturális Szakbizottsága,

Részletesebben

Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS

Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-i rendes ülésére Tárgy: Az intézményfenntartó társulás keretében

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 25-i rendes ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 25-i rendes ülésére Ikt.szám: 5254-12015. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 25-i rendes ülésére Tárgy: Belső-ellenőrzési terv elfogadása 2016. évre Előterjesztő:

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót.

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót. Magyar Szociológiai Társaság 1014 Budapest, Országház u. 30. Paksi Veronika titkár részére Tárgy: szakosztályi beszámoló Tisztelt Titkár Asszony! Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei

Részletesebben

Tisztelet Képviselő-testület!

Tisztelet Képviselő-testület! Tisztelet Képviselő-testület! Putnok Város Önkormányzata 2013. évi költségvetési rendelet-tervezetének felülvizsgálatát elvégeztem. A költségvetés előterjesztése a polgármester, a költségvetési rendelet-tervezet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i ülésére Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592 660. Pf.: 76. fax: 592 676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák 5 Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák I. Bevezetés Jelenleg egy kiterjedt államigazgatási

Részletesebben

GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS REGIONÁLIS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI LEHETÕSÉGEK KOVÁSZNA MEGYÉBEN

GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS REGIONÁLIS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI LEHETÕSÉGEK KOVÁSZNA MEGYÉBEN GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS REGIONÁLIS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI LEHETÕSÉGEK KOVÁSZNA MEGYÉBEN Készítette: Botos Attila Témavezető: Dr. Villányi László intézeti igazgató, egyetemi tanár

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A romániai Székelyföld autonómia statútuma Preambulum

A romániai Székelyföld autonómia statútuma Preambulum Tervezet A romániai Székelyföld autonómia statútuma Preambulum Figyelembe véve a helyi autonómia, a decentralizáció és a közszolgáltatások dekoncentrációjának alkotmányos elvét; Elismerve azt, hogy a romániai

Részletesebben

Európai részvénytársaság (ERT)

Európai részvénytársaság (ERT) Az alapszabályról szóló rendelet és irányelv a munkavállalói részvételről (2001.10.08 / 3 éves transzpozíció) Miről szól ez az európai jogi forma? Alapítási formák Alapszerkezet Szervek Munkavállalói részvétel

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T. a települési kisebbségi önkormányzatok támogatására

ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T. a települési kisebbségi önkormányzatok támogatására BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T a települési kisebbségi önkormányzatok támogatására Készítette: Damm Mária Szociális és Egészségügyi Ágazat koordinátora Előterjesztő:

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben