Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014. (VII.15.) önkormányzati rendelete Szentes Város városképi védelméről BEVEZETŐ RÉSZ

Átírás

1 Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014. (VII.15.) önkormányzati rendelete Szentes Város városképi védelméről BEVEZETŐ RÉSZ Szentes Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) 1. és pontjában meghatározott kizárólagos hatáskörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6/A. (2) és (3) bekezdésének és 62. (6) bekezdésének 3. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően, a következőket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet célja és hatálya 1.. A rendelet célja Szentes Város településképi védelme, (1) az épített és természeti környezet, ezek összhangjának méltó megőrzése, megteremtése, (2) a meglévő városépítészeti értékek, és a tervezett városképi elemek, településfejlesztési célok harmonikus összehangolása az illeszkedési elvárásokra tekintettel és az ezekkel összefüggő eljárási szabályok megalkotása. 2. A rendelet hatálya a településképi véleményezési eljárás és településképi bejelentési eljárás, valamint településképi kötelezési eljárás vonatkozásában kiterjed Szentes Város közigazgatási területére, ezen belül: a) műemlékek, műemléki környezetében lévő ingatlanokra, b) a szabályozási terven jelölt védett településszerkezet területére, a területet határoló utcák mindkét oldalán fekvő ingatlanokra, c) a belterületi főutak és gyűjtőutak mellett fekvő ingatlanokra, d) a szabályozási terv szerinti vegyes területek övezeteiben található ingatlanokra, e) a szabályozási terv szerinti nagyvárosi lakóterület övezeteiben található ingatlanokra, f) a szabályozási terv szerinti beépítésre szánt különleges területek övezetei közül a iii) jelentős zöldfelületű intézmény K-zi jjj) kórház K-K kkk)sporttelep, strand sportterület K-Sp övezeteiben található ingatlanokra; g) a szabályozási terv beépítésre nem szánt különleges területek övezetei közül

2 a) Tiszai szabad strand K-S b.) temető K-T övezeteiben található ingatlanokra; h) helyileg védett épületekre és ingatlanjaira, védett utcaképpel érintett épületekre és ingatlanokra a helyi örökségvédelméről szóló rendelet mellékletei szerint; i) a Kurca belterületi szakaszán közvetlenül a két parton lévő ingatlanokra; j) a Kurca belterületi szakaszán úszóművek elhelyezésére. 3. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) előírásait a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 4. A rendelet alkalmazásában: (1) cégér: a vállalkozás valamely mesterség, tevékenység jelvényeként használt tábla, mely az üzlet megnevezésén és az üzlet emblémáján kívüli más reklám jellegű jelzést nem tartalmaz, az épített környezet értékét növelő figurális épülettartozék; (2) cégtábla: a vállalkozás valamely mesterség, tevékenység jelvényeként használt tábla, mely az üzlet megnevezésén és az üzlet emblémáján kívüli más reklám jellegű jelzést nem tartalmaz, a vállalkozások székhelyének, telephelyének bejáratánál lévő felirat; (3) gazdasági reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló év i XLVIII. törvény 3. d) pontjában meghatározott gazdasági reklám; (4) reklámberendezés: reklámtábla, reklámszekrény, reklámoszlop, reklám szerkezet, kereskedelmi-, gazdasági szolgáltató hely iránymutató jelzése, molinó, zászló, térbeli betűkből álló szöveg, térbeli ábra; (5) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás (várostérkép, közigazgatási szervezetek, közintézmények, közlekedési állomások, szálláshelyek, műemlékek, emlékművek irányait jelzőtáblák), közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás (az egészségügyi ellátó hely iránymutató jelzése, a kulturális, a sport programokról, gazdasági, kereskedelmi tevékenységekről, ezek létesítményeiről tájékoztató táblák, berendezések, szerkezetek, molinó, zászló); (6) molinó: nem merev anyagú hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más tartószerkezetre van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét; (7) úszómű: vízre telepített úszólétesítmény, amely nem rendelkezik önálló meghajtással és meghatározott, állandó helyen a parttal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban, kikötött állapotban üzemel.

3 RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 3. Településképi véleményezési eljárás 5. (1)A polgármester településképi véleményezési eljárás során véleményét minden esetben a főépítész szakmai álláspontjára alapozza. (2) Műemléki környezetben lévő építmény esetén a városi főépítész szakmai álláspontja kialakításához bevonhatja az illetékességgel rendelkező örökségvédelmi hatóságot. (3) A tervdokumentációnak tartalmaznia kell legalább a Korm. rendelet 22. (3) bekezdése szerinti munkarészeket. 6. A településképi vélemény kialakítása során a Korm. rendelet 21. (3) bekezdésben meghatározottakon túl vizsgálati szempontként kell figyelembe venni: a) védett építészeti érték érintettsége esetén annak érvényesülését, a méltó környezet fenntartása, megteremtése érdekében, b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit, c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását d) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek. e) az építészeti összhangot az alaprajzi elrendezés és a homlokzat, valamint a tömeg viszonylatában, f) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, illetve hogyan illeszkedik az utcaképi adottságokhoz; g) homlokzati anyaghasználat, színezés illeszkedik-e a környezethez; h) a terv tartalmaz-e a rendeltetéssel összefüggő reklám és információs berendezések megjelenésére, elhelyezésére javaslatot, illeszkedik-e az épület homlokzatához, az utcaképhez, összhangban van-e a helyi rendelkezésekkel. i) tartalmaz-e a telek vagy felépítmény vonatkozásában látható közmű (távhő vezeték, trafó) vagy épületgépészeti, megoldásokat, pl. klímadoboz. j) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleges közterületet közvetlenül, vagy közvetve érintő beavatkozásokra, k) milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra. I) A tervezett létesítmény zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést. 4. Településképi bejelentési eljárás 7.. (1) Településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) kell lefolytatni a Kormányrendelet 23. és 24. -ában foglalt, a rendelet hatálya alá tartozó területen folytatott (3) bekezdés szerinti, kivéve műemléket érintő esetekben. (2) A településképi bejelentés igazolása a polgármester hatásköre, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján. (3) Településképi bejelentéshez kötött tevékenységek: a) építési tevékenységek építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenység az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem érinti,

4 b) meglévő építmény homlokzati nyílászárójának - áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől eltérő -cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének, színezésének megváltoztatása esetén; c) meglévő épület közterület felé néző vagy onnan látható homlokzatához illesztett előtető, védő tető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése,vagy megváltoztatása esetén, ha ez az épület tartószerkezetét nem érinti, d) nettó 20,0 m 2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén; e) nettó 50,0 m 3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén; f) önálló reklámtartó építmény építése, meglévőbővítése vagy megváltoztatása esetén, amennyiben annak mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 4,5 m magasságot; g) közterületen lévő, közterület felé néző vagy onnan látható szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése vagy elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, emlékfal építése vagy elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t; h) Park, játszótér, sportpálya műtárgyai; i) közterület felőli kerítés építése esetén; j) közterületen pavilon, vendéglátó terasz, közművek földfeletti létesítményeinek építése, elhelyezése esetén; k) közterületen lévő, közterület felé néző vagy onnan látható önálló elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén; I) szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén, ha nem érinti az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit; m) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló közterületen vagy közterületről látható területen történő elhelyezése esetén. (4) A főépítész a településképi bejelentés megindítása előtt előzetes egyeztetési, konzultációs lehetőséget biztosít a tervezőnek és a megbízónak. (5) A bejelentési eljárás iránti kérelmet papír alapon kell benyújtani. Ezzel egy időben a dokumentációt a) vagy az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszeren (ÉTDR) keresztül kell feltölteni; b) vagy elektronikus formában el kell küldeni a város honlapján található címre. (6) A dokumentációnak tartalmaznia kell - a bejelentés tárgyának megfelelően -legalább a Korm. rendelet 23. (3) bekezdése szerinti munkarészeket. (7) A bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás 2 évig érvényes. Az érvényességi idő lejárta után új bejelentési eljárást kell kezdeményezni, ha ez idő alatt a bejelentett és tudomásul vett tevékenység nem fejeződött be. (8) A bejelentés elmulasztása, a polgármester döntésének megszegése esetén e magatartás megszegőjével szemben az Étv. 29. (7) bekezdés szerint pénzbírság szabható ki. 8.. (1) A tevékenység tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) az építési szabályok teljesítése b) megmaradó környezethez, településszerkezethez, terület-felhasználáshoz való illeszkedés c) településképi összhang d) szerkezeti és funkcionális megfelelőség e) távlati fejlesztési célok megvalósításának a biztosítása

5 5. Településképi kötelezés 9.. Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni: (1)a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdetőberendezés nem felel meg a helyi rendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret, stb.), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezés: a) állapota nem megfelelő, b) megjelenése igénytelen vagy félrevezető, c) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez. (2) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata a helyi értékvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, tekintettel: a) az épületek jókarban tartására, b) homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, c) egységes megjelenésének biztosítására, d) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzésére, e) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítására, f) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használatára 10.. A településképi kötelezettsége megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben az Étv. 29. (7) bekezdés szerint pénzbírság szabható ki. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 11.. (1) E rendelet augusztus 1-én lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni. Szirbik Imre sk. polgármester Dr. Sztantics Csaba sk. jegyző Záradék: Megalkotta Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete június 30. napján megtartott ülésén. Kihirdetve: július 15. napján. Dr. Sztantics Csaba jegyző