TELEPÜLÉSTÖRTÉNET. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék Építőmérnöki Tanszék

Átírás

1 TELEPÜLÉSTÖRTÉNET Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék Építőmérnöki Tanszék

2 3. előadás Városok nagyságrendi és funkcionális típusai

3 Városok funkcionális típusai A városok, mint a társadalmi-területi munkamegosztás legfejlettebb településtípusai ún. helyi és központi szerepkört látnak el. A legtöbb város funkcióival válik egy-egy terület (regionális egység) központjává. A településföldrajz feladata a városok funkcionális típusainak megállapítása és kategorizálása. A funkciók alapján a következő városkategóriákat különböztetjük meg: 1. A világvárosok (metropoliszok) nemzetközi jelentőségű politikai, adminisztratív, gazdaságirányító, ipari, pénzügyi, kereskedelmi, közlekedési, tudományos, kulturális centrumok. Egy-egy világváros hatósugara függ az adott ország nemzetközi helyzetétől, a gazdasági és politikai földrajzi tényezőktől. Ilyen világpolitikaigazdasági szerepkörrel rendelkezik pl. New York, Tokió, London, Párizs, Moszkva, Peking.

4 Világváros: Tokió Japán. Nagy Tokió Agglomerációban millió ember él, így ez ma a világ legnépesebb urbanizált területe.

5 Városok funkcionális típusai 2. Az országos jelentőségű városok a világvárosokhoz hasonlóan sokféle funkciót töltenek be, de vonzás- és hatóterületük kisebb (pl. Boston, San Francisco, München, Berlin, Róma, Szentpétervár, Amsterdam, Kijev, hazánkban Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs). E városkategóriába tartozó települések általában nagy országrészekre, több gazdasági régióra kiterjedő szerepkört látnak el, egy-egy funkciójuk azonban nemzetközi jelentőségű is lehet pl. Kairó politikai és művelődési funkciója az egész arab világra kiterjed. 3. A kereskedelmi és forgalmi központok az ősi kereskedelmi útvonalak találkozásánál és a tengerpartok legenergikusabb, jelentős gazdasági háttérrel rendelkező pontjain alakultak ki. A kereskedelem az egyik legrégibb városképző funkció volt, mely a társadalmi termelés fejlődésével sokféle egyéb szerepkörrel gazdagodott. A legnagyobb kereskedelmi központok, mint pl. Rotterdam, Marseille, Hamburg, Frankfurt am Main, Singapore, Sanghai, New Orleans, Chicago világgazdasági jelentőségű többnyire kikötővárosok élénk nemzetközi (közvetítő) kereskedelemmel. Az ún. kereskedő (vásár-) városokban a lakosság kb. 25%-a él a kereskedelemből, s ezen felül igen jelentős a szállításban foglalkoztatottak aránya is. A regionális nagy- és kiskereskedelmi központok egy-egy tájegység áruellátását, ill. a termelvények felvásárlását és továbbítását biztosítják.

6 Országos jelentőségű város: Boston, Egyesült Államok

7 Kereskedelmi és forgalmi központok: New York és a Wall Street, valamint Frankfurt am Main pénzügyi központja.

8 Városok funkcionális típusai 4. Ipari központok. A századi városfejlődés legdöntőbb tényezője az ipar. A nagy ipari agglomerációk, mint pl. New York, London, Moszkva, Tokió, Chicago sokoldalú ipari funkciót látnak el. A világ legnagyobb ipari centrumaiban több millió foglalkoztatott dolgozik. A nagyipari központok mellett a fejlett országokban számtalan iparváros is kialakult ( nél kevesebb ipari dolgozóval). Ma az iparvárosok kialakulásának és növekedésének színtere elsősorban Kína és India. Egyes városok a semmiből nőttek pár évtized alatt többmilliós nagyvárosokká. Az iparvárosok a termelési szerkezetük alapján kétféle kategóriába sorolhatók. Az elsőbe tartoznak az ún. vegyes profilú ipari városok, amelyekben az egyes ágazatok arányosan vannak képviselve (Mannheim). A másik csoportba soroljuk az egyes termékek (termékcsoportok) előállítására specializálódott iparvárosokat. Ilyenek pl. a bányászvárosok, a kohászati és gépipari központok, vegyipari, faipari, élelmiszeripari-városok (Győr, Tiszaújváros). 5. A mezővárosok lakóinak több mint 1/3-a földművelésből és állattenyésztésből él. Az európai agrárvárosok így pl. hazánk alföldi mezővárosai az as években iparosodtak, majd a hazai ipar leépülésével egyre inkább a szolgáltatások veszik át a vezető szerepet, de ezáltal régi jellegüket elveszítették. A fejlődő, elsősorban az afrikai és ázsiai agrár-ipari országokban még igen sok mezőváros található (Ilyenek pl. a Maghreb államok oázisvárosai, Észak-Afrikában.

9 Iparváros: a Battersea szénerőmű 1971-ben, London, Nagy-Britannia (Forrás: Central Press/Europress/Getty)

10 Iparváros: BASF vegyipari óriás üzeme Ludwigshavenben, Németország

11 Iparváros: BASF üzemi negyed Ludwigshavenben, Németország (Forrás: DPA)

12 Városok funkcionális típusai 5. Egyéb (nem termelő) funkciót betöltő városok sokfélék lehetnek, de ezek a sajátos szerepkörök a Föld nagyvárosaiban is megtalálhatók. Egyes városok jellegét az oktatási intézmények határozzák meg. Ilyen egyetem- (iskola-) város pl. Oxford, Cambridge, Heidelberg, Göttingen, Tübingen, Uppsala, Bologna, Sárospatak. Az egyetemi városokban jelentős kutatóbázisok is kialakulhatnak (pl. Szibéria nagy kutatóközpontja Akademogorodok). A nemzetközi idegenforgalom és a belföldi turizmus növekedésével gyorsan fejlődtek az üdülő-, fürdő- és szórakozóközpontok. Ilyenek a világ ismert szórakozó- (szerencsejáték) központjai: Monte Carlo, Nizza, Cannes, Las Vegas. Az ásvány- és gyógyvizek, a fürdőzésre alkalmas tenger (tó-)part, a magaslati levegő segítheti elő az üdülővárosok kialakulását (pl. az olasz és francia Riviéra városai, továbbá Miami, Opatija, Mamaia, Karlovy Vary, Baden-Baden, Davos, Jalta, Szocsi). Az üdülővárosokban az aktív keresők nagy részét Nizzában 2/3-át a szálloda és vendéglátóipar foglalkoztatja. A nem termelő funkciók közül még a vallási központokat (Róma, Mekka, Kairó, Lourdes) és a közigazgatási-adminisztratív centrumokat (pl. Brasilia, Canberra) kell megemlíteni.

13 Szibériai kutatóközpont: Akademogorodok Oroszország (Forrás: Wikipedia)

14 Iskolaváros: Sárospatak

15 Iskolaváros: Bologna - Olaszország

16 Iskolaváros: Tübingen Németország

17 Iskolaváros: Oxford Nagy-Britannia

18 Üdülő és szórakoztató központ: Monte Carlo - Monaco

19 Üdülő és szórakoztató központ: Cannes Côte d Azur, Franciaország

20 Üdülőváros: Baden-Baden - Németország

21 Üdülőváros: Miami Florida, Egyesült Államok

22 Üdülőváros: Opatija (korábban Abbázia) Horvátország

23 Üdülőváros: Karlovy Vary Csehország

24 Magashegyi üdülőváros: Davos Svájc

25 Vallási központ: Kairó - Egyiptom

26 Közigazgatási központ: Brasiliaváros Brazília

27 Magyarország (komplex) várostípusai A komplex várostípusok meghatározása során a funkcionális jellemzők mellett mindenekelőtt a városoknak a városhierarchiában elfoglalt helyét, ezzel összefüggésben alkalmanként a város lélekszámát, markáns várostörténeti jellegzetességek esetén e sajátosságokat dinamizmusukat vesszük figyelembe. E szempontok figyelembevételének mértéke azonban az egyes típusok esetében nem azonos. Vannak típusok, melyek jellegmeghatározó ismérve a hierarchikus rang (pl. regionális centrumok esetében), függetlenül pl. a várostörténeti sajátosságoktól vagy a funkcionális típusok között elfoglalt helyüktől (pl. megyeközpontok esetében). Máskor viszont a keletkezés hasonló körülményei, a közel azonos funkcionális képlet, az e jellemzőkhöz kötődő egyéb elemek (városkép, dinamika, demográfiai jellemzők) alakítanak ki karakterisztikus várostípusokat, függetlenül a városhierarchiában elfoglalt helyzettől pl. a szocialista városok vagy az üdülőhelyekfürdővárosok esetében).

28 Magyarország (komplex) várostípusai Beluszky, 2003 szerint a magyarországi városok az alábbi komplex típusokba sorolhatók: 1. Világváros-főváros (Budapest) 2. Regionális centrumok megyehatárokon túlnyúló vonzáskörzettel rendelkező, városi funkciókat tömörítő, ezer lakosú vidéki nagyvárosok (magyarországi viszonylatban), ipari és városi-nagyvárosi szerepkörrel (egyetemek, főiskolák, klinikák, tudományos intézetek), várostörténeti múltjuk eltérő. Regionális centrum: Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc, Győr. 3. Megyeközpontok a típusalkotás kritériuma a megyeközponti hierarchikus rang, ehhez ugyanis egész sor egyéb jellemvonás társult: megyei hatású intézmények nagyfokú koncentrációja, tercier-szektor (az adminisztratív-kulturális-oktatásiegészségügyi-kereskedelmi szerepkör) jelentős volumene és aránya (a típus 3 városában a központi szerepkör a domináns funkció, 9 esetében a kettős funkció egyik alkotóeleme), gyors vagy viharos ütemű növekedés az közötti időben. Lakosságszámuk 36 és 112 ezer fő között változik. Ide tartozik: Székesfehérvár, Sopron, Veszprém, Eger, Szombathely, Kaposvár, Zalaegerszeg, Szolnok, Kecskemét, Békéscsaba, Nyíregyháza, Salgótarján, Tatabánya.

29 Magyarország (komplex) várostípusai 4. Központi szerepkörű középvárosok jellegformáló méretű iparral döntő többségük a hierarchikus rangsorban a középvárosok közé tartozik, de a megfelelés nem teljes. Iparosításuk erőteljes volt. Eredetük alapján két altípusba sorolhatók: 4.1 Iparosított tradicionális középvárosok városfejlődésük piacközponti funkciókhoz, adminisztratív-kereskedelmi-kézműipari szerepkörükhöz kötődött (pl. Baja, Esztergom, Gyöngyös, Kalocsa, Pápa, Hatvan). 4.2 Iparosított középvárosi funkciókkal rendelkező egykori mezővárosok (pl. Hódmezővásárhely, Cegléd, Makó, Jászberény.

30 Magyarország (komplex) várostípusai 5. Központi szerepkörű kisvárosok (többnyire) jellegformáló méretű iparral többségük tradicionális kisváros, egykori piacközpont és járási székhely, illetve kis- és közepes méretű mezőváros, ugyancsak volt járási székhelyek. Városi funkcióik kisvárosi szintűek. Az elmúlt évtizedekben jelentős iparra tettek szert. Altípusai: 5.1 Központi szerepkörű tradicionális kisvárosok, piacközpontok, adminisztratív-kereskedelmi-szolgáltató központok, iparral főleg a Dunántúlon, Észak-Magyarországon, illetve az Alföld nem mezővárosióriásfalvas településszerkezetű területein előforduló kiskereskedő-kézműves központokból járási székhellyé váló települések. Jellegzetes településméretük ma ezer lakos (pl. Mátészalka, Dombóvár, Berettyóújfalu, Csorna, Siklós, Heves, Fehérgyarmat, Sárbogárd, Letenye, Zirc). 5.2 Központi szerepkörű tradicionális mezővárosok kisvárosi funkciókkal és ipari szerepkörrel (pl. Karcag, Kiskörös, Békés, Szeghalom, Hajdúnánás). 5.3 Kisvárosi szerepkörű kisvárosok speciális funkcióval és iparral a speciális szerepkört többnyire a közlekedési funkció (Celldömölk, Püspökladány, Füzesabony), a garnizonváros jellemzői (Lenti), vagy a várostörténetben rejlő sajátosságok (Kőszeg, a műemlékváros) adják (pl. Hajdúszoboszló, Nagykáta, Edelény).

31 Magyarország (komplex) várostípusai 6. Iparvárosok a városok funkciói között domináns szerepet játszik az ipari szerepkör. 6.1 Szocialista iparvárosok várossá fejlődésüket is az iparnak köszönhetik, városközpontjuk egyetlen tervszerű városépítési akció során alakult ki. Kezdetben teljesen egyoldalú ipari szerepkörük mára egyéb funkciókkal is bővült, de keresőik többsége ma is az iparban dolgozik. Hierarchiaérzéketlen típus. Többségük ipara válsággal küzd, depressziós térségek részévé váltak (pl. Dunaújváros, Ajka, Komló, Martfű, Tiszaújváros). 6.2 Ipari városok eredetük többféle, funkciójuk egyoldalúan ipari (pl. Ózd, Paks, Nyergesújfalu, Téglás). 6.3 Domináns ipari funkciójú városok lakófunkcióval (Mór, Dorog, Százhalombatta, Tolna, Sajószentpéter).

32 Magyarország (komplex) várostípusai 7. Üdülő (fürdő)-városok Siófok kivételével kisvárosok, városiasodó települések a Balaton, illetve a Velencei-tó partján (pl. Balatonfüred, Fonyód, Gárdony, Hévíz). 8. Agglomerációs települések-kertvárosok többségük Budapest környékén található, vezető funkciójuk a lakófunkció, esetenként számottevő iparral (Szigetszentmiklós, Dunakeszi). Ma dinamikusan fejlődnek. Az iparvárosok közé sorolt 6.3 típus egyes városai rokon vonásokat mutatnak ezzel a típussal (Százhalombatta, Dorog, Sajószentpéter). Altípusai: 8.1 Agglomerációs ipari városok (bolygóvárosok) (pl. Szigetszentmiklós, Dunakeszi, Putnok) 8.2 Lakóvárosok (pl. Gödöllő, Érd, Monor, Dabas, Bicske, Polgár). 8.3 Speciális szerepkörű agglomerációs település Szentendre 9. Vasutas város Záhony

33 Magyarország (komplex) várostípusai 10. Városiasodó települések hierarchiaérzékeny típus, a kisvárosi szintet el nem érő, speciális szerepkört (pl. üdülőváros, vasutas-város) be nem töltő városiasodó települések tartoznak e csoportba. Eredetük, illetve jelenlegi funkcióik alapján 3 altípusba sorolhatók: 10.1 Egykori kis piacközpontok, volt járási székhelyek (pl. Csurgó, Nagykálló, Csenger, Tokaj, Pécsvárad, Sásd, Biharkeresztes) Egykori kismezővárosok, agrárszerepkörű települések (pl. Battonya, Mezőberény, Kistelek, Lajosmizse, Jászapáti, Nádudvar, Tiszalök) Városiasodó települések jelentős lakófunkcióval (pl. Abony, Balmazújváros, Újfehértó, Mezőcsát, Hajdúhadház). 11. Városi funkció nélküli városi rangú települések (pl. Létavértes, Csepreg, Lengyeltóti).

34 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!