Pénzügyi jog I. jegyzet (Merani) I. félév

Átírás

1 Pénzügyi jog I. jegyzet (Merani) I. félév Pénzügyi jog általános rész Számviteli jog Államháztartási jog A monetáris irányítás joga A pénzügyi rendszer, az alrendszerek funkciói; a pénzügyi politika; a pénzügyi jogpolitika; 3 A közpénzügyi rendszer (közszükségletek, közfeladatok, közkiadások, közpénzügyek, közjavak stb.), a fiskális politika; 4 A monetáris rendszer és a monetáris politika; a pénzügyi piac; 5 A pénzügyi jog fogalma, tárgya és rendszere; 6 A pénzügyi jog alkotmányos alapjai; a pénzügyi alkotmányjog; a pénzügyi jogi norma és a pénzügyi jogviszony; 6 A pénzügyi jogtudomány előzményei (kamerális tudományok), külföldi és magyar szerzők a pénzügyi jog tárgyáról és jogrendszerbeli elhelyezéséről; 8 A pénzügyi jogtudomány és a pénzügytan; az többi pénzügyi tudomány kutatási területe és hatása a pénzügyi jogalkotásra; 8 A számvitel fogalma, jogforrási rendszere; a számviteli törvény hatálya, a számviteli kötelezettségek; 9 A számviteli alapelvek; a számviteli politika; 10 Könyvvezetési kötelezettség, bizonylati fegyelem; 11 A nyilvánosságra hozatal és közzététel, a számviteli szolgáltatás; 12 Beszámolási kötelezettség, az éves beszámoló formája, részei; 13 A mérleg fogalma, tagolása; 14 Az eredménykimutatás, a mérleg szerinti eredmény levezetése; 16 Felelősség a számvitelben, szankciók; 16 Költségvetés és költségvetési jog; az államháztartás szerkezete és szabályozása; 17 Az államháztartási gazdálkodás; az államháztartás funkciói; 18 Az államháztartási törvényben meghatározott elvek; 18 A központi költségvetés szerkezete; a központi költségvetés bevételei és kiadásai, egyenlege; a központi költségvetés tartalékai; 20 A költségvetési ciklus szakaszai; a költségvetés tervezése és parlamenti elfogadása; 23 A központi költségvetés végrehajtása; 24 Az előirányzatok évközi megváltoztatása; 25 A pótköltségvetés, intézkedések veszélyhelyzetben; zárszámadás; 26 A költségvetési szerv fogalma, létrehozása, tevékenysége, irányítása, felügyelete, átalakítása, megszüntetése; a költségvetési szervek költségvetési jogállása; 27 A költségvetési szerv forrásai, gazdálkodása, gazdálkodási tilalmak, korlátok, lehetőségek; 29 A kincstár; 30 Az államháztartási vagyon és az állami vagyon meghatározása; MNV Zrt.: igazgatóság, felügyelő bizottság, vezérigazgató; gazdálkodás az állami vagyonnal, az állami vagyon elidegenítése; 32 A társadalombiztosítás költségvetése; 34 Az elkülönített állami pénzalapok költségvetése; 35 Az államháztartási ellenőrzés típusai; 36 Az Állami Számvevőszék 37 Költségvetési felelősség és a Költségvetési Tanács; 39 Az államadósságügy költségvetési joga; 40 Az önkormányzatok szerepe az országos közfeladatok megvalósításában; a gazdálkodás jogforrásai, az önkormányzati vagyon, az önkormányzati bevételek rendszere; 41 Az önkormányzati költségvetési intézmények, az önkormányzati költségvetés; tervezés, finanszírozás (a központ költségvetésből juttatott források és a juttatás módja, intézményi háttere), 42 ellenőrzés; A jegybanki autonómia; az MNB szabályozásának elvi kérdései; az MNB elsődleges célja, alapvető feladatai; 43 A monetáris politika és az MNB eszköztára, 44 Az MNB, mint az állam és a bankok bankja; az MNB kapcsolata más szervekkel és az államháztartással; az MNB szervezete; A Központi Bankok Európai rendszere és az EKB; 46 A pénzrendszer joga; a pénzforgalom szabályozása;

2 A pénzügyi piac joga Adójog általános rész Pénzügytani alapfogalmak (pénzügyi piacok); 48 A pénzügyi piac szabályozásának oka, célja, módszerei; a pénzügyi szervezetek szabályozásának módszerbeli azonossága; a magyar pénzügyi piac intézményrendszere és a tevékenységtípusok; 49 A hitelintézeti törvény hatálya; a pénzügyi szolgáltatások végzésére vonatkozó általános rendelkezések; 50 A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, továbbá szervezeti formájuk, jegyzett tőkéjük; a tulajdonosokra és a vezetőkre vonatkozó alapvető szabályok; 51 A hitel típusú szolgáltatások; 53 A forgalmi típusú szolgáltatások, (különös tekintettel a pénzforgalom új szabályaira); 54 Vagyonkezelési szolgáltatások és a befektetési alapok; letétkezelő és őrzési szolgáltatások; 55 A banküzem szabályozása a Hpt. ben; 55 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a felügyelet eszközei; 56 A betétbiztosítás koncepciója, a válságkezelés módjai, az OBA és feladatai; 58 Információszabályozás a pénzügyi piacon; a pénzügyi piac nemzetközi szabályozása; 59 Az európai jogharmonizáció a pénzügyi piacon; a pénzügyi piac nemzetközi szabályozása; 60 Az állami bevételek és a közbevételek; 60 Az adó fogalma; az adók és más befizetési kötelezettségek konstituálására jogosultak; 60 Az adózás legitimációja; 61 A költségvetési támogatások rendszere; 61 Az adórendszer fogalma, szerkezete, a magyar adórendszer jellegzetességei; 62 Az adórendszer és elemei; az adóreformok; 62 Az adók rendszerezése, típusai; az adóforrás; az adóáthárítás; 63 Az adópolitika; az adózás szabályozása az alkotmányban és az adózás alkotmányos elvei; 64 Az Alkotmánybíróság adójogi tárgyú ítélkezése; 64 Az adópolitikai döntések beszámítása az adózói magatartás alakításába; 65 Az adójog fogalma; adójog és magánjog; adójogalkotás, az adójog kodifikációja; 66 Az adójog jogforrási sajátosságai; az EU tagságunk adójogi vonatkozásai (adóharmonizáció); 67 Az adójog értelmezése; az adójog anyagi jogi elvei; 68 Az adótényállás fogalma, elemei, jelentősége; a szerződési szabadság és az adótényállás; 68 Az adóalany és más személyek; 69 Az adókötelezettség, az adótárgy; 70 Adóalap, adómérték, mentességek és kedvezmények; 70 Az adójogi norma szerkezeti sajátosságai és tényállás kötöttsége, a magatartás befolyásolás az adójogi normával; 71 Az adójogi norma hatálya; 72 Az adójogviszonyok; 72 Felelősség az adójogban. 73 Készült: a Pénzügyi Jog I. tankönyv, az E learningre feltett előadásrészletek, az előadásjegyzetek, a szemináriumi jegyzetek (Kecső Gábor) valamint a kötelező jogszabálykivonatok és egyéb törvényhelyek felhasználásával Információ, kérdés, óhaj sóhaj, vásárlók könyve: cseh.boldizsar@gmail.com 2

3 I. Pénzügyi jog általános rész A pénzügyi rendszer, az alrendszerek funkciói; a pénzügyi politika; a pénzügyi jogpolitika; pénzügyi rendszer: a fiskális rendszer, a monetáris rendszer és a pénzügyi piac pénzügyi jog által szabályozott területeinek összessége o a közgazdasági elméletben a reálgazdaság párja, vagyis a nominálszféra o a pénzügyi jog szabályozásának tárgya o nem összekeverendő a pénzrendszerrel, amely a törvényes fizetőeszköz rendszere o a magyar pénzügyi rendszer három nagy összetevője államháztartási alaprendszer (kp. költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, helyi önkorm. ok, TB) vállalkozások alaprendszere (jogi személyiségű és jsznr. gazdasági társaságok) bankalaprendszer (helyesebben bank, biztosítási és pénzügyi szolgáltatási alaprendszer) o alrendszerek funkciói fiskális rendszer: közfeladatok finanszírozása monetáris rendszer: pénzforgalom biztosítása és a pénzkibocsátás (pénzellátás) pénzügyi piac: pénzkereslet és kínálat találkozását biztosítja pénzügyi politika o fogalma: a közpénzügyi viszonyok útján megvalósuló redisztribúció céljait, eszközeit és arányait, valamint a pénzügyi rendszer szabályozásának céljait és a szabályozás módszereit meghatározó döntéshozatali rendszer (célok és eszközök összessége) o a pénzügyi jog meghatározója, két szabályozási területe a fiskális politika és a monetáris politika o történeti fejlődés kapitalizmussal kezdődött korszak: fő szerep az állam igazgatásához és a hadsereg fenntartásához szükséges forrásokat biztosító adópolitikának liberalizmus: az állami vagyon csökkentése (eladás, bérbe adás) nagyobb hasznot hajt mint az adóztatás intervencionizmus: a pénzügyeken keresztül lehet hatni a gazdaságra és befolyásolni a gazdasági folyamatokat; megjelenik a monetáris cél, a támogatás, a védelem és az ösztönzés is totalitárius rendszerek: szigorú tervkeretek a szabályozás lényege integrációs pénzügyi politika (cél az államok gazdasági együttműködésének elősegítése) o Alkotmány 19. : az OGY meghatározza az ország társadalmi gazdasági tervét és a dönt a kormány gazdaságpolitikai programjáról (az MNB pedig támogatja az utóbbit) o két területe elméleti pénzügyi politika: a közgazdaságtan elveinek és megállapításainak közvetítése a gazdaságpolitika számára, a célrendszer és a szabályozás eszközrendszerének vizsgálata gyakorlati pénzügyi politika: pénzügy politikai tervek készítése, amelyek a pénzügyi eszközöket és célokat koordinálják o a pénzügyi politika megnyilvánulásai = az állam gazdasági funkciói funkció lényege Allokáció Redisztribúció Stabilizáció a bevételek és a kiadások jövedelem eloszlásra gyakorolt hatásával operál, célja az egyenlőtlenségek csökkentése tárgya a források elosztása a köz és a magánszükségletek fedezésére, a közjavak biztosítására feladat közjavak termelése közjavak elosztása eszközök pl. állami beruházások, import pl. adók, járulékok, transzferek, közintézmények a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődést ösztönzi foglalkoztatás, üzleti környezet stb. fejlesztése pl. adókulcsok változtatása pénzügyi jogpolitika o fogalom: a pénzügyi jogra vonatkoztatott jogpolitika o feladat: döntéseivel kijelöli az alkalmazandó jogforrásrendet, a kodifikáció szerkezetét és a pénzügyi jogalkalmazás általános szempontjait 3

4 A közpénzügyi rendszer (közszükségletek, közfeladatok, közkiadások, közpénzügyek, közjavak stb.), a fiskális politika; közpénzügyek o a közpénzügyek fogalmai azon közhatalmi beavatkozások a szerződéses kapcsolatokba, melyek arra irányulnak, hogy a nem vagy nem kizárólag piaci elven szervezett szükségletek kielégítéséhez forrást teremtsenek elő, illetve ezen források felhasználásának feltételrendszere olyan pénzmozgással járó kapcsolatok, amelyekben a pénzeszközök mozgását a közhatalommal rendelkező testületek szabályozzák, o itt a közhatalom jelentése: jövedelem/vagyon elvonására hatáskörrel rendelkező szerv a közfeladatok ellátása érdekében történnek, a GDP egy jelentős részének átcsoportosításával, amelyet az államháztartás alrendszerei útján újraelosztanak o újraelosztás: annak meghatározása, hogy kitől mennyit veszünk el és kinek mennyit adunk az állam és más, a központosított újraelosztásban érintett szervezetek és személyek egymáshoz való viszonya rendezésének csatornái a közbevételek és a közkiadások tekintetében o a közpénzügyi rendszer egyik alrendszere, motorja az államháztartás alrendszerei: központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, helyi önkormányzatok, TB másik alrendszere a magánszféra (vállalkozások és természetes személyek) o a közpénzügyek szabályozása a közszükségletek kielégítését szolgálja a közszükségletek körét nem lehet egzakt módon meghatározni, ezeket a közfeladatok finanszírozásával lehet kielégíteni Magyarországon ma közfeladat, amit az Alkotmány vagy törvény annak nyilvánít ez azért fontos, mert csak ilyen módon kijelölt célra lehet forrást előirányozni közfeladat = állami feladatok + önkormányzati, köztestületi feladatok o finanszírozási szempontból a helyi önkormányzatok kötelező közfeladatai is állami feladatok! közfeladatok csoportosítása hagyományosan másképp nem fedezhető szükségletek (pl. honvédelem, rendészet, államigazgatás) olyan szolgáltatások, amelyek haszonélvezője nem határozható meg pontosan (pl. környezetvédelem, közegészségügy, árvízvédelem) modern társadalmakban általában közfeladat (pl. közoktatás, egészségügy) az állam gazdasági intervenciója (pl. szubvenciók), amelyeknek célja o allokáció (a közjavak biztosításának megszervezése, mit, hogyan és miből?) o redisztribúció (egyenlőtlenségek csökkentése) o stabilizáció közjavak: azon eszközök és szolgáltatások, amelyekkel a közszükségleteket kielégítik rivalizáló jellegűek pl. áram, víz, gáz, mert az igénybevétel csökkenti mások fogyasztását tiszta közjavak pl. világítótorony, óvoda o közbevételek, közkiadások a közpénzügyek két fő területe a közbevételek és a közkiadások a közbevételek biztosítják a közkiadások finanszírozását, amelyek lehetnek piaci (pl. költségtérítéses egyetem), költségvetési (pl. államilag finanszírozott egyetem), illetve biztosítási típusú közkiadások (pl. TB, kötelező gépjármű felelősségbiztosítás) állami kiadások eszközökre és szolgáltatásokra fordított: pl. kórházépítés, igazgatási költségek, oktatási kiadások transzferkiadások pl. családi pótlék, nyugdíjak a fiskális politika o fogalom: az áht. kiadásai és bevételei kialakításának folyamata o célja a konjunktúraciklusok csillapításának elősegítése és a magas foglalkoztatási szintű, inflációmentes gazdaság fenntartásához való hozzájárulás o eszközei közvetett: pl. jóléti transzferek, progresszív adózás (utóbbi a gazdasági élénküléstől függő mennyiségű hányadát vonja el a jövedelmeknek, így kiegyenlítve a konjunktúraciklusokat) közvetlen pl. közmunkaprogramok, adókulcsok változtatása 4

5 A monetáris rendszer és a monetáris politika; a pénzügyi piac; monetáris rendszer o a központi bank (pénzkibocsátási monopóliummal rendelkező jegybank) és a hitelintézetek (más néven monetáris közvetítők) összessége o funkciója a pénzforgalom biztosítása és a pénzkibocsátás (pénzellátás) pénzforgalom: bankjegyek, érme és bankszámlapénz pénzellátás: számlatranszferek monetáris politika o célja az árstabilitás fenntartása a monetarista gondolatrendszerben a gazdaság eredendően stabil, így a monetáris politika célja annak elkerülése, hogy a pénz komolyabb zavarokat okozzon a gazdaságban árstabilitás nem egyenlő az árfolyam stabilitással, jelentése ugyanis az infláció kordában tartása o a hatályos magyar és európai jog koncepciója az erős pénzre épül o eszközei közvetlen: kamatszabályozás, hitelplafonok (ma már nem alkalmazzák őket) közvetett: kötelező tartalék, nyílt piaci műveletek szabályozása, jegybanki alapkamat meghatározása stb. jegybanki alapkamat: a fogyasztói kereslet rugalmatlan, így válságkor csak a beruházási kereslet csökkent, ezt olcsó hitellel lehet orvosolni, aminek feltétele az alacsony kamatmutató: a jegybanki alapkamat a kamatszámítás alapja, így ennek változtatásával lehet hatást gyakorolni a pénzrendszer joga o törvényes fizetőeszköz adott államban mindenki köteles adósság kiegyenlítésére elfogadni, feltéve, hogy a felek nem állapodtak meg másban főszabályként ebben kell vezetni a számviteli nyilvántartást ebben kell a közterheket (adót, illetéket stb.) és a szankciókat fizetni o pénzrendszer elemei elemei: érme, papírpénz (az állam névértéket fizet a bemutatónak) bankszámlapénz (jogilag egy pénzre szóló követelés) valuta vs. deviza valuta: külföldi törvényes fizetőeszköz deviza: külföldi pénznemben nyilvántartott követelése a pénzügyi piac o fogalmai a pénz (megtakarítás) keresletének és kínálatának találkozását biztosító intézmény a jövedelmek ideiglenes újraelosztásának intézménye ideiglenes, mert itt szerződések alapján adják át a megtakarítók pénzeiket a pénzügyi piac intézményeinek, amelyek a szerződésben foglalt feltételek szerint azt visszafizetik, vagy ezért cserébe valamilyen szolgáltatást nyújtnak (pl. biztosítást) a pénzpiac és a tőkepiac együttese (előbbi az egy éven belül lejáró hitelek piaca, utóbbi az egy éven túl) o szereplői megtakarítók, beruházók (pl. hitelfelvevők, részvénykibocsátók), pénzügyi közvetítők (pl. hitelintézet, befektetési alap, biztosítók, magánnyugdíj pénztárak) megtakarítás: a GDP 38% át kitevő állami elvonás után megmaradó, fogyasztásra és termelésre fel nem használt összeg o szabályozásának céljai a pénzügyi rendszer válságmentes működésének elősegítése, a megtakarítók védelme a piac hatékony működésének ösztönzése, a versenyképesség előfeltételeinek megteremtése. o a pénzügyi piac joga alaptörvénye a Hpt. (1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról) hatálya: pénzügyi szolgáltatások, felügyelet, betétbiztosítás pénzügyi intézmény (a Hpt. alanya, általános személyfogalma) és pénzügyi szolgáltatás fogalma 5

6 A pénzügyi jog fogalma, tárgya és rendszere; pénzügyi jog fogalmai o a pénzügyi rendszert szabályozó közjogi normák összessége o az állam pénz és vagyongazdálkodásának szabályrendszere o azon jogág, amely a gazdasági pénzügyi politika megvalósítása érdekében a közpénzügyi rendszer intézményein keresztül (illetve annak intézményeihez kapcsolódva) pénzügyi viszonyokkal szabályozza a GDP meghatározott részének centralizálását és elosztását az állam funkcióinak és feladatainak ellátása érdekében, ezenkívül szabályozza a gazdálkodó szervezetek pénzgazdálkodását, a monetáris politika területeit, valamint meghatározott jogalanyok pénzügyi jogi kötelezettségeit funkciója o elsősorban fiskális funkció, vagyis az állam működéséhez szükséges jövedelmek biztosítása és a közfeladatok finanszírozása, o emellett monetáris funkció: a pénzügyi szférára történő közvetett vagy közvetlen ráhatás a pénzügyi jog rendszere o számviteli jog a számvitel a nemzetgazdaság minden területén a gazdasági pénzügyi folyamatok és a vagyonváltozás regisztrálásának eszköze, vagyis a pénzügyi nyilvántartás rendszere o államháztartási jog költségvetési jog (a központi és az önkormányzati költségvetések szabályrendszere) elkülönített állami pénzalapok és a TB pénzügyi hátterét szabályozó jog államadósságügy, állami vagyongazdálkodás joga egyes nonprofit szervezetek (pl. pártok, egyházak) gazdálkodási szabályai o közbevételek joga adójog, illetékjog, közösségi vámjog, járulékok törvénnyel előírt kötelező adójellegű befizetések anyagi és eljárásjogi szabályai o a pénzügyi piac joga bankok, pénzügyi szervezetek joga pénzügyi piacstruktúra joga o a monetáris szféra pénzügyi joga MNB irányítási jogköre régebben a devizajog, ez azonban mára kiüresedett a devizakorlátok eltűnésével o nemzetközi és európai pénzügyi jog a belső jog részterületeinek a nemzetközi szerződésekkel és egyezményekkel módosított területe, amely összekapcsolja az államok pénzügyi jogának köreit, illetőleg egymástól elhatárolja a pénzügyi felségjogaikat A pénzügyi jog alkotmányos alapjai; a pénzügyi alkotmányjog; a pénzügyi jogi norma és a pénzügyi jogviszony; alkotmányos alapok o azok a normák, amelyek pénzügyi törvények meghozatalára kötelezik a törvényhozást o rendszeres pénzügyi alkotmányozási tárgyak költségvetés és zárszámadás törvényi megállapítása adók törvényi szabályozása a pénzrendszer törvénye (a törvényes fizetőeszköz szabályozása) az államadósság létesítésének aktusa és szabályai o magyar alkotmányos alapok Alkotmány 19. OGY megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását Alkotmány 44/A. a helyi képviselő testület törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét Alkotmány 70/I. minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni Alkotmány 8. (2) [ ] az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Áht. 28. az OGY a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról (zárszámadás) törvényt alkot Jat. 4. törvényben kell szabályozni különösen az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű kötelességeket 6

7 jogforrási rendszer o alkotmányos alapok o pénzügyi törvények (heterogenitás miatt nem lehet egységes kódexbe foglalni, bár 1979 ben volt egy ilyen irányú próbálkozás) o rendeletek (elég szűk körű pl. nemzetgazdasági miniszter a pénzellátási rendszert szabályozza) a pénzügyi alkotmányjog o a második világháború óta nyilvánvaló az a tendencia, hogy az európai alkotmányok nem csak megjelölik a törvényhozási tárgyakat, hanem ezekbe állampénzügyi tárgyú (költségvetési és adójogi szabályok) fejezeteket iktatnak be o ezen normacsoportok összefoglaló elnevezése a pénzügyi alkotmányjog o a magyar Alkotmányban eddig kevés volt a pénzügyi alkotmányosságot kifejező szakasz, sok alkotmányos szabályt az Áht. tartalmazott a pénzügyi jogi norma o fogalom szűkebb értelemben az államgazdaság működése, tágabb értelemben az állam által betöltendő funkciók érvényesítése érdekében természetes és jogi személyek vagyoni viszonyaihoz köt kötelező pénzügyi magatartást, valamint az államgazdaság szerveinek pénzügyi működését rendszerbe kényszeríti o feladatai, funkciói (pénzügyi jogi normákkal szabályozott területek) bevételek szerzése az államháztartási feladatokhoz (közbevételi normák) a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása a szervezet részére a feladatok finanszírozására (államháztartási normák) az áht. on kívüli gazdálkodási szférára való ráhatás a nemzetgazdasági érdekek szolgálatában (pl. infláció tompítása) a normák jogszabályok alkotóelemei, amelyek pénzügyi jogintézményeket hoznak létre, ezekből pedig végső soron a pénzügyi jog épül fel o típusai kógens megengedő országos területi periodikus norma: pl. költségvetési törvény, zárszámadás elkészítése felhatalmazási norma: további törvényalkotásra/rendeletalkotásra feljogosító vagy kötelező norma normatív megjelenésű pénzügyi gazdálkodási elvek és szempontok (pl. számviteli standardok) a pénzügyi jogviszony o fogalom: pénzügyi jogi norma által létrehozott hatalmi vagyoni viszony, illetve ezen viszony szervezésére vonatkozó viszony, amelynek hatalmi helyzetben lévő alanyai az OGY, a központi igazgatási és a helyi önkormányzati szervek, amelyek állampénzügyi viszonyt létesítenek bármilyen más jogalannyal és amelyek tárgya közpénzügyi magatartás, vagyis pénzeszközök mozgatása, tartalékolása, bevonása megfelelő pénzalapokba, támogatások folyósítása stb. o ezzel realizálódik a gazdaságpolitikai cél, ettől is függ a gazdaságpolitika eredménye o csoportosítás belső jogviszonyok: az államgazdaság keretében egymásnak alárendelt vagy mellérendelt szervek felé rendezik a pénzeszközök elosztását, felhasználását stb. külső jogviszonyok (hatósági jogviszonyok): független pozícióban lévők kapcsolatát szabályozza egy pénzügyi jogi jogviszony keretében (pl. közbevételi jog adózási kötelezettség) o a pénzmozgásokkal járó jogviszonyok típusai a fiskális rendszerben állam beavatkozása nélkül jönnek létre (pl. sima AVSZ) az állam beavatkozása nélkül más tartalommal jönnének létre (pl. TB által támogatott gyógyszer) állam beavatkozása nélkül létre sem jönne (pl. közfeladatok finanszírozása, adózás) 7

8 A pénzügyi jogtudomány előzményei (kamerális tudományok), külföldi és magyar szerzők a pénzügyi jog tárgyáról és jogrendszerbeli elhelyezéséről; előzmények o a kameralizmus a harmincéves háborút ( ) követően alakult ki a német fejedelemségekben, a Habsburg Birodalom és Skandinávia országaiban szűkebb értelemben a kameralizmus a fejedelem adóbevételei, birtokai és az általa adott monopóliumok és kiváltságok igazgatását jelentette. tágabb értelemben pedig a német fejedelmi államok számára a kameralizmus foglalta össze azokat a hivatalnokok képzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati gazdasági ismereteket, amelyek az uralkodó érdekeit és az alattvalók jólétét voltak hivatva előmozdítani. o fő tétel: az alattvalók jóléte és boldogsága feltétele az uralkodó gazdagságának, de az alattvalók önmaguktól nem képesek utat találni ehhez a boldogsághoz, szükségük van az állandó külső irányításra o a kamarai tudományokat három részre osztották: a szűken vett kameralizmus, később pénzügytan, amely az állami jövedelmek gyarapításával foglakozott a rendőrtudomány, mai értelemben a közigazgatás tana, amely az állam belső rendjét és működését fenntartó intézkedéseket foglalta össze és az ökonómia, amelynek tárgya: hogyan kell a javak létrehozása és igazgatása segítségével előmozdítani a boldogságot (kb. a mai államháztartási jog kiadási része) a pénzügyi jog tárgyról és jogrendszerbeli helyéről szóló elméletek o kontinentális elméletek a pénzügyi jog és az adójog elkülönült jogág (pl. Waldecker, Auby, Giannini) az adójog valójában a közigazgatási jog egyik területe, terjedelme és különálló szakigazgatása miatt (Kruse, Paulick) napjainkban uralkodó elmélet: egységes pénzügyi jog (részei az adójog, a költségvetési jog, az államadósság joga, a monopóliumok joga, az állami vállalkozások, a közszállítások és a vagyongazdálkodás szabályai, valamint a szubvenciós szabályrendszer, a gazdasági struktúraváltás normái és a valutajog) o angolszász elmélet kifejezett pénzügyi jogi jogág nincs, a financial law, mint gyűjtőfogalom az alkotmányos pénzügyi szabályokra vonatkozik az alkotmányjog, mint közjogi jogág része, de a végrehajtása a közigazgatási jog keretébe tartozik (David, Geldart) o XX. század van nemzeti pénzügyi jog és szerződéses pénzügyi jog (utóbbiba tartozik a nemzetközi és az integrációs pénzügyi jog) (Shaw, Peacock) o magyarok a pénzügyi jog közigazgatási jog (pl. Tomcsányi, Kmety) önálló jogág (Exner, Takács) A pénzügyi jogtudomány és a pénzügytan; a többi pénzügyi tudomány kutatási területe és hatása a pénzügyi jogalkotásra; pénzügyi tudományok: az egyes tudományágak pénzügyi viszonyokkal foglalkozó részterületei pénzügyi jogtudomány o feladata a közpénzügyi viszonyokat szabályozó jogintézmények kutatása o vizsgálja a jogforrásrendszert, az alkotmányos alapokat, a jogviszonyokat, a szankciórendszert és a kapcsolatot más jogágakkal o irányzatai pozitivista: a gyakorlat céljára rendszerezi a jogi normákat, kialakítja a pénzügyi jogdogmatikát és elemzi a jogalkotás és a jogalkalmazás elméleti és gyakorlati problémáit normativista: a jog szerepét vizsgálja az állami politika szolgálatát és a pénzügyi jog együtthatását a többi jogággal, valamint a törvényhozó és végrehajtó hatalom pénzügyi jogosítványai közgazdasági: a pénzügyi jogviszonyok gazdasági hatásait vizsgálja nemzetközi és integrációs pénzügyi jog összehasonlító pénzügyi jog a pénzügytan o fogalom: a pénzügyi jog filozófiája o normatív irányzat: milyennek kell lennie az állami pénzgazdálkodásnak o pozitivista irányzat: a tényleges helyzet elemzése o (ma is uralkodó) közgazdasági irányzat: fő problémája meghatározni az állam szükségleteit és azt, hogy hogyan lehet ennek fedezésére a közjavakat megszerezni és közcélú szolgáltatásokat biztosítani 8

9 egyéb tudományok o pénzügyi szociológia: a pénzügyek hatását vizsgálja a társadalom egyes csoportjainál, rétegeinél o pénzügyi jogszociológia: a lakosság pénzügyi jogi ismerete, a jogszabályok hatékonyságának vizsgálata o pénzügyi pszichológia: fő témája az adómorál vizsgálata o pénzügytörténet: az egyes államok pénzügyeinek vizsgálata történelmi gazdasági szempontból o pénzügyi jogtörténet: elsősorban a reformok jogi szempontú vizsgálata és az egyes jogintézmények fejlődése o pénzügyi statisztika: feladata az állampénzügyi statisztika rendszerének kidolgozása, a piacgazdaság pénzügyi mozgásának érzékelése ezáltal a pénzügyi politika számára feltárja a fiskális következményeket és a közpénzügyek hatását a társadalom gazdasági életére II. Számviteli jog A számvitel fogalma, jogforrási rendszere; a számviteli törvény hatálya, a számviteli kötelezettségek; számvitel fogalma o olyan nyilvántartási rendszer, amelynek keretében o a gazdálkodó a vállalkozásnál bekövetkezett változások (gazdasági események) számokban kifejezett o megfigyelését, mérését, ellenőrzését, elemzését végzi és az azokról való beszámolási kötelezettséget teljesíti a számvitel funkciója 1. megbízható és valós kép adása a gazdaság szereplőinek pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetéről pénzügyi: az eredménykimutatásban szereplő eredmény vagyoni: a mérlegben szereplő helyzet jövedelmi: cash flow kimutatás (pénzmozgások, pénzforgalom egy adott időszakban) 2. összehasonlíthatóság biztosítása a megalapozott gazdasági döntések meghozatala céljából nemzeti és nemzetközi értelemben is ezt segítik elő a nemzetközi sztenderdek is 3. a pénzügyi folyamatokat kontrollálja ezt a bizonylatolási kötelezettség biztosítja a számvitel jogforrási rendszere o a szabályozás alapja a számvitelről szóló évi C. törvény (Szvt.) o a törvény felhatalmazása alapján kb. 20 kormányrendelet szabályozza a speciális helyzetben lévő vagy tevékenységet végző vagy speciális helyzetben lévő gazdálkodók sajátos kötelezettségeit (pl. MNV Zrt., MNB, hitelintézetek, államháztartási szervek, közhasznú szervezetek) o három nagy nemzetközi szabályrendszer EU számviteli irányelvei, melyek a társasági jog körében foglalkoznak a számviteli kötelezettségekkel nemzetközi számviteli standardok (IAS International Accounting Standards), amelyet az IASC, a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság ad ki (közel 40 standard, mára általánosan elfogadottak) USA GAAP (USA ban alkalmazott számviteli standardok, amelyeket az amerikai tőzsdén jegyzett, nem amerikai társaságok is kötelesek alkalmazni o nemzetközi standardok átültetése és alkalmazása Országos Számviteli Bizottság fogadja el őket a jogalkotásban és a jogalkalmazásban segít pl. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a magyar számviteli standardok megalkotásának célja a magyar számviteli jogszabályok, az EU számviteli előírásai és az IAS ok közötti összhang megteremtésével a magyar számviteli előírások egységes végrehajtásának, az egységes számviteli gyakorlatnak az elősegítése Szvt. személyi hatálya 1. a gazdálkodó a vállalkozó (minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez) az államháztartás szervezetei (azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít) az egyéb szervezet (pl. társasház, lakásszövetkezet, ügyvédi iroda, egyház, magánnyugdíjpénztár, alapítvány taxatív felsorolás a Sztv. ben) a Magyar Nemzeti Bank az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény 2. a fióktelep fogalom: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek a külföldi vállalat nevében, érdekében, hasznára végez gazdasági tevékenységet 9

10 ennek azt Art. szerint teljesítenie kell a számviteli kötelezettségeket, mert gazdálkodási önállósággal rendelkezik! csak akkor, ha nem tartozik az államháztartás szervei és az egyéb szervezetek közé o nem terjed ki a hatálya az EVA t választó egyéni vállalkozó, a polgári jogi társaság, az építőközösség, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete kereskedelmi képviselet: cégnyilvántartásba bejegyzett, nem önálló jogi személy, nem végez gazdasági tevékenységet, csak közreműködik a szerződéskötéseknél stb. az a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (kkt., bt.) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, amely az üzleti évben nyilvántartásait az EVA törvény előírásai szerint vezeti a számviteli kötelezettségek (a Szvt. tárgyi hatálya) Könyvvezetés Beszámolás Nyilvánosságra hozatal Könyvvizsgálat Szvt. 12. (1) A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről e törvényben rögzített szabályok szerint folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. Szvt. 4. (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles magyar nyelven készíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. letétbe helyezés + közzététel Szvt (1) A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is. A számviteli alapelvek; a számviteli politika; a számviteli alapelvek Tartalmi Kiegészítő 1. Valódiság 2. Teljesség 3. Óvatosság 4. Összemérés 5. Időbeli elhatárolás 6. Bruttó elszámolás 7. Tartalom elsődlegessége 8. Egyedi értékelés a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lennie a tételek értékelésének meg kell felelniük a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és értékelési eljárásoknak minden olyan gazdasági eseménynek szerepelnie kell a nyilvántartásokban, amely hatással van a gazdálkodó pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetére a beszámolónak nem szabad alaptalanul bizakodó képet festenie a vállalkozás helyzetéről (pl. nem lehet eredményt kimutatni ha az árbevétel bizonytalan) az előre látható kockázatokat és feltételezhető veszteségeket tartalékként el kell különíteni a befektetett eszközöket a bekerülési értékükből kiindulva kell értékelni a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől olyan gazdasági események hatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között kell időarányosan elosztani a kötelezettségeket és a követeléseket, valamint a bevételeket és a ráfordításokat külön külön kell nyilvántartani, azok nem számolhatóak el egymással szemben, nem nettósíthatóak különben csak az értékkülönbözet jelenne meg, ez információvesztést okozna! a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetésben a gazdasági eseményeket, ügyleteket tényleges közgazdasági tartalmuknak megfelelően kell szerepeltetni (nem a megfogalmazás, a jogi forma számít, hanem a gazdasági hatás) az eszközöket és a kötelezettségeket külön külön, egyedileg kell rögzíteni és értékelni (vagyis nem csak a bevételt kell feltüntetni, hanem a forrását is 10

11 Formai 9. Lényegesség 10. Költség haszon összevetése 11. Következetesség 12. Világosság 13. Folytonosság 14. Vállalkozás folytatása a lényegesnek nem számító információknak nem kell megjelenniük a beszámolóban lényeges: minden olyan információ, melynek elhagyása vagy téves bemutatása az ésszerűség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait felhasználó döntéseit a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségével a beszámoló bizonyos sorait el lehet hagyni/összevonni a Szvt. alapján az állandóság és az összehasonlíthatóság biztosítása a beszámolón belül (az előző évek adatait összehasonlítható módon kell tartalmaznia a beszámolónak) a számvitelhez értő, ám a vállalatot nem ismerő érdekelt vagy ellenőrző szerv számára is egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie a nyilvántartásnak az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyeznie az előző üzleti év megfelelő záró adataival a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani a működését a cél a gazdálkodó eredményének meghatározása, és nem a vagyona nagyságáé a számviteli politika o fogalom: a Szvt. keretein belül a gazdálkodó sajátos helyzetére vonatkozó belső szabályzat, egyfajta egyediesített Szvt., amelyben rögzíteni kell azt, hogy a számviteli elszámolás szempontjából a gazdálkodó mit tart lényegesnek, illetve a választott lehetőséget, emellett pedig része a leltárkészítési és leltározási szabályzat, az értékelési szabályzat stb. o oka: a Szvt. sok esetben választási lehetőséget, alternatívákat kínál a kötelezettségek teljesítésére Könyvvezetési kötelezettség, bizonylati fegyelem; könyvvezetés o fogalom: az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről a Szvt. szabályai szerint folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja o fajtái Egyszeres pénzforgalmi szemlélet csak a tényleges pénzmozgásokat és az azokhoz kapcsolódó végleges vagyonváltozásokat tartalmazza a bevételeket és a kiadásokat (melyek az eredményszámítás és a költségvetési elszámolás alapjai) egyetlen számlakönyvben tüntetik fel Szvt. 12. (4) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó. Kettős eredményszemlélet a gazdasági műveletek minden esetben megváltoztatják a mérleg oldalait a gazdasági eseményeket (bevételeket és ráfordításokat) külön adatállományban; az eszközöket, illetve a forrásokat nyilvántartó számlakönyvben tüntetik fel Szvt. 12. (3) Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó, aki nem egyszeres könyvvitel vezetésére köteles, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá, ha azt kormányrendelet előírja az államháztartás szervei, hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosítóintézet, egyéb szervezet bizonylati fegyelem o a könyvvezetés alapja a bizonylat, amelynek célja a könyveléshez szükséges adatok megőrzése o minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve a források állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell készíteni o bizonylati elv a számviteli könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni 11

12 o bizonylat fogalma minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, (illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített) okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat), függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá o alaki és tartalmi kellékek Alaki bizonylat megnevezése, sorszáma, más azonosítója kiállító gazdálkodó megnevezése kiállítás időpontja, azon időszak megjelölése, amelyre vonatkozik gazdasági műveletet elrendelő / végrehajtó (pl. átadó, átvevő) / ellenőrző aláírása, megnevezése könyvelés módja Tartalmi gazdasági művelet tartalmának leírása a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi, értékbeni adatai a nyilvánosságra hozatal szintjei A nyilvánosságra hozatal és közzététel, a számviteli szolgáltatás; Szint Ki Mit Hol Kinek Meddig Vállalkozás munkaválla- a vállalkozás az éves beszámolót a vállalkozó (az vállalkozó kötelező könyvvizsgálat esetén a anyavállalat) székhelyézottailói, alkalma- független könyvvizsgálói jelentést székhelyén tagjai Letétbe helyezés Közzététel Honlap kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó anyavállalat külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe (kivéve, ha a külföldi vállalat székhelye EU tagországban van) kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is) vállalkozó a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont éves beszámolót a független könyvvizsgálói jelentést a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott éves beszámolót a független könyvvizsgálói jelentést az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az éves beszámolót kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést Ctv. szerinti elektronikus űrlap az éves beszámolót kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést Ctv. szerinti elektronikus űrlap üzleti jelentés elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni a vállalkozó honlapján nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet adóhatóság nyilvánosság az adott üzleti év mérlegfordulóna pjától számított 150 napon belül beszámoló mérlegfordulóna pjától számított 180 napon belül az adott üzleti év mérlegfordulóna pjától számított 150 napon belül legalább a következő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig a számviteli szolgáltatás o számviteli szolgáltatás = megbízás alapján végzett könyvviteli tevékenység + könyvvizsgálat könyvviteli tevékenység fogalom: az előírt könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségek teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége ide tartozik a számviteli politika kialakítása, a könyvviteli elszámolás, a számlarend kialakítása, a beszámoló készítés rendszerének kialakítása, a számviteli szabályzatok elkészítése, a főkönyvi nyilvántartások vezetése, a beszámoló összeállítása 12

13 könyvvizsgálat a gt. törvényes működésének közérdekvédelmi biztosítéka kötelező a kettős könyvvitelt vezető vállalkozók számára o kivéve az egyszerűsített éves beszámoló készítésére jogosultakat ez alól kivétel a részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozó és a fióktelep célja, hogy a társaságtól független, szakértelemmel rendelkező személyek ellenőrizzék a beszámolókat, biztosítva azok hitelességét eredménye: a könyvvizsgálói záradék Hitelesítő záradék Korlátozott záradék Elutasító záradék Nem ad záradékot ha a beszámoló a gazdálkodó helyzetéről hiteles és megbízható képet nyújt, és a könyvvizsgáló a beszámolóban foglaltakkal egyetért amennyiben a beszámoló részben nem felel meg a törvényi előírásoknak, ekkor részletesen indokolni kell a korlátozás okait az éves beszámoló olyan nagy mértékben nem felel meg a törvényi előírásoknak, hogy nem alkalmas a vállalkozó pénzügyi, jövedelmi, vagyoni helyzetének hiteles és valós bemutatására a záradékadáshoz nincs elegendő és/vagy megfelelő információja a könyvvizsgálónak, ekkor részletesen indokolni kell a megadás elutasítását a záradék további sorsa: a beszámolóval együtt nyilvánosságra kell hozni ha a legfőbb szerv olyan döntést hoz, amely nagymértékben megkérdőjelezi a beszámolóban közölt adatokat, új záradékot kell készíteni és azt újból nyilvánosságra kell hozni könyvvizsgáló felelőssége: nem felel, ha az adott helyzetben általában elvárható módon járt el a beszámoló készítésekor és az adatok valóságának ellenőrzésekor Beszámolási kötelezettség, az éves beszámoló formája, részei; beszámolási kötelezettség o fogalom: Szvt. 4. (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles magyar nyelven készíteni. o beszámoló: olyan összehasonlítható kimutatás, amely egy adott gazdálkodó egy üzleti évre vonatkozó gazdálkodását (vagyonát, pénzügyi és jövedelmi helyzetét) foglalja össze az erre előírt formában o kettős cél nagy felkészültséggel rendelkező számviteli szakemberek átlássák a cég működését az érdeklődők és érdekeltek széles köre is megismerhesse a vállalat valós teljesítményét az éves beszámoló formája Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Összevont éves beszámoló Egyszerűsített beszámoló Speciális ez a főszabály (ilyet készít minden rt., konszolidálásba bevont vállalkozás, magyarországi fióktelep és minden más vállalkozó ha nem jogosult egyszerűsítettet készíteni) olyan vállalkozók választhatják, akiknek két egymást követő évben a következő három mutatóérték közül legalább kettő nem haladja meg a határértéket o mérlegfőösszeg az 500 millió Ft ot o éves nettó árbevétel a 100 millió Ft ot o a foglalkoztatottak száma az 50 főt. részei a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő mellékletek ezzel együtt kell az üzleti jelentést készíteni kevesebb adatot tartalmaz, nem kell üzleti jelentést készíteni célja, hogy az egymáshoz gazdaságilag szorosan kapcsolódó, de jogilag önálló vállalatokat úgy mutassa be, mintha egyetlen vállalatként működnének az összevont éves mellett a konszolidálásba bevont vállalatok továbbra is kötelesek elkészíteni önálló beszámolóikat összevontat is köteles készíteni az anyavállalatnak minősülő vállalkozó, kivéve ha maga is leányvállalat a vállalkozó ilyet nem készíthet csak egyszerűsített mérleg egyébként csak kormányrendeleti felhatalmazás alapján és eredménylevezetés lehet pl. részleges, osztalékelőleg fizetésekor vagy átutaláskor 13

14 az éves beszámoló részei o mérleg o eredménykimutatás o kiegészítő mellékletek pl. alkalmazott értékelési eljárások, az értékcsökkenés elszámolásának módja, menedzserek fizetése, munkavállalók létszáma, bérköltségek, azok a társaságok, amelyekben a vállalkozás részesedéssel rendelkezik pl. cash flow (pénzáramlási) kimutatás, amely egy adott időszakra megmutatja a gazdálkodó pénzeszközeinek változását és annak összetevőit o üzleti jelentés nem része, de a beszámolóval egyidejűleg és összefüggésben kell elkészíteni alapvetően egy szöveges elemzés, megkönnyítendő a laikusok dolgát a beszámolóval ellentétben a múltbeli eredmények mellett várható fejleményeket is számba vesz nyilvánossága korlátozott, csak a vállalkozó székhelyén tekinthető meg tartalmazza pl. a külső és belső környezet várható fejlődését, a K + F re fordított összeget stb. A mérleg fogalma, tagolása; fogalmak o mérleg: olyan kimutatás, amely az adott időpontra vonatkozóan, pénzértékben tartalmazza a vállalkozás rendelkezésére álló vagy tulajdonában lévő anyagi és nem anyagi javait összetétel (eszköz) és eredet (forrás) szerint o vagyon: a gazdálkodó tulajdonában lévő, rendelkezésére álló és használatára bocsátott anyagi és nem anyagi javak összessége, csökkentve a vállalat kötelezettségeivel o mérlegtételek: az eszközök és források csoportjai megnevezésükkel és értékükkel közösen o mérlegképesség: azok a tulajdonságok, amelyek alapján az eszközök és a források felvehetőek a mérlegbe, azaz a számviteli szabályok szerint a vállalat vagyonát képezhetik (ált. kötelezettség is a felvétel) o időbeli elhatárolás: a beszámoló készítésekor a felmerüléstől eltérő üzleti évre vonatkozó tételek esetén alkalmazott helyesbítő tételek, melyek az eredmény korrigálására szolgálnak 14

15 a mérleg tagolása ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) a vállalat anyagi javai, amik felett gazdasági hatalma van Mérlegképesek, ha gazdasági értékkel bírnak (a jövőben is hasznosíthatóak) értékük pénzben kifejezhető önállóan is forgalomképesek, egyedileg is elidegeníthetőek 1. Befektetett eszközök olyan aktívák, melyek a gazdasági tevékenységet tartósan, egy éven túl szolgálják I. Immateriális javak (pl. vagyoni értékű jogok) II. Tárgyi eszközök (pl. ingatlanok, járművek) III. Befektetett pénzügyi eszközök (pl. tartósan adott kölcsön) FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) az eszközök forrása, eredete (a kötelezettségek is) Mérlegképesek, ha az eszközökkel szemben áll fenn vagy kellő biztonsággal várható teljesítésük gazdasági vagy jogi úton kikényszeríthető önállóan is értékelhetők, egymástól elhatárolhatók, pénzértékük meghatározható Tagolás 2. Forgóeszközök 1. Saját tőke 2. Céltartalék 3. Kötelezettségek olyan eszközök, melyek az újratermelés folyamatában egy évnél rövidebb ideig vesznek részt I. Készletek (olyan áruk, melyeket értékesítési céllal szereztek be: kész, félkész termékek) II. Követelések (a szerződésekből eredő, pénzben kifejezett fizetési kötelezettségek) III. Értékpapírok (forgatási céllal, átmeneti befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedések) IV. Pénzeszközök (fizetési eszközként felhasználható készpénz, elektronikus pénzeszköz, csekk stb.) 3. Aktív időbeli elhatárolások (azoknak a ráfordításoknak az eredményre gyakorolt hatását ellentételezik, amelyek részben vagy egészben későbbi időszakra vonatkoznak, illetve azokat a bevételeket, amelyek még nem kerültek elszámolásra, de a tárgyidőszakra vonatkoznak vagyis előrehozott bevétel, illetve halasztott ráfordítás) az a pénz, illetve más anyagi eszköz, amelyet a tulajdonosok, alapítók bocsátottak véglegesen a társaság rendelkezésére a vállalkozás működése során elért és a további működés finanszírozására a vállalkozásban hagyott, vagyis a tulajdonosoknak ki nem fizetett pénz az adózás előtti eredmény terhére, a várható veszteségek, jövőbeni kötelezettségek fedezetére elkülönített összeg I. Jegyzett tőke (alapításkor vagy jegyzett tőke emelésekor fizetett) II. III. Jegyzett, de be nem fizetett tőke Tőketartalék (szintén alapításkor fizetett, de a jegyzettől elkülönülten kezelt tőke) IV. Eredménytartalék (az előző évek adózott eredményének társaságnál hagyott része) V. Lekötött tartalék (nem forgalomképes vagy csak 3. személy hozzájárulásával átruházható eszközök, pl. hitelbiztosítékok) VI. Értékelési tartalék (az eszközök piaci értékelése alapján meghatározott értékhelyesbítéssel azonos összeg) VII. Mérleg szerinti eredmény (az osztalékra igénybe vett, eredménytartalékokkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal csökkentett tárgyévi adózott eredmény) azok a szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a másik fél által már teljesített, a vállalkozó által már elfogadott teljesítéshez kapcsolódnak (kb. = kölcsönök, hitelek) I. Hátrasorolt kötelezettség (minden olyan kapott kölcsön, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak és összege bevonható a vállalat adósságrendezésébe + 5 évnél hoszszabb futamidő) II. Hosszú lejáratú kötelezettségek (egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott hitel és kölcsön + egyéb hosszú lejáratú kötelezettség pl. kötvénykibocsátás) III. Rövid lejáratú kötelezettségek (egy üzleti évet meg nem haladó lejáratú kölcsön és hitel + éves törlesztőrészletek + pl. előleg, jogerős határozattal előírt kötelezettség) 4. Passzív időbeli elhatárolások (eredményt csökkentő tételek, azoknak a ráfordításoknak az eredményre gyakorolt hatását ellentételezik, amelyek csak a jövőben keletkeznek, de az adott időszakot terhelik, illetve olyan bevételek, melyek az adott időszakban kerültek elszámolásra, de a jövőt terhelik vagyis előrehozott költségelszámolás vagy halasztott bevétel) 15

16 Az eredménykimutatás, a mérleg szerinti eredmény levezetése; a eredménykimutatás fogalma o olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra előre meghatározott szerkezetben összevontan és pénzértéken tartalmazza a vállalkozás hozamait és ráfordításait, valamint az ezek különbségeként képződő eredményt a mérleg szerinti eredmény levezetése + / Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a vállalkozás fő tevékenységi körébe tartozó alapvető tevékenységéből származó jövedelem + / Pénzügyi műveletek eredménye pl. árfolyamnyereség, kamatbevétel, bankbetétek értékvesztése stb. Szokásos vállalkozási eredmény + / Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény + / Adó Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék, részesedés Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Mérleg szerinti eredmény = a vállalkozás rendszeres tevékenységének jövedelmezősége olyan eseményekből származó jövedelem, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a vállalkozás tevékenységével (pl. tőkeemelés, tartozásátvállalás, állami támogatás) lehetőség van eredménytartalék igénybe vételére osztalékra, amenynyiben a tárgyévi eredmény nem fedezné a kifizetendő osztalékokat Polgári jogi általános felelősség Felelősség a számvitelben, szankciók; Felelősség Alap Szankciók Sztv (1) E törvényben előírt számviteli szabályok megsértéséért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályait kell alkalmazni. harmadik személynek okozott kárért elsősorban a gazdálkodó köteles helytállni (saját mulasztás + alkalmazottak által okozott kár) a társaságnak okozott károkért a szabályok betartására köteles munkavállaló (általában a vezető tisztségviselő) a felelős megbízási jogviszony esetén egyetemleges felelősség (de állandó megbízás esetén a bíróság alkalmazhatja az alkalmazottakért való felelősség szabályait) Büntetőjog és szabálysértési jog Mulasztási bírság Sztv. ben nem nevesített szankciók Számvitel rendjének megsértése Btk (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt a) beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, b) bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnehezíti, [ ] Ptk (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. [ ] vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. szabálysértési jog: bizonylati fegyelem megsértése (beszerzési bizonylatok hiánya) számla átadásának elmulasztása (értékesítési bizonylat kiadásának és átadásának elmulasztása) Sztv (3) Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a közzétett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg e törvény előírásainak, akkor Art. ban meghatározott mulasztási bírság egyéb esetei bizonylatok kiállításának elmulasztása vagy jogsértő kiállítása könyvek, nyilvántartások hiányos vagy törvénytelen vezetése Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti eljárás az ilyen beszámolót készítő vállalkozóra az Art. szerint mulasztási bírság szabható ki. mulasztási bírság, esetleg emellett üzletbezárás vagy tevékenység felfüggesztése cég megszüntetése 16

17 III. Államháztartási jog Költségvetés és költségvetési jog; az államháztartás szerkezete, és szabályozása; költségvetés o jogi fogalom: Áht. 2/A. (1) a) költségvetés: az államháztartást alkotó, a 2. (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott [az áht. alrendszereit alkotó] jogalanyok gazdálkodásának alapjául szolgáló olyan pénzügyi terv, amely szembeállítja az állami vagy önkormányzati feladatok ellátására fordítható költségvetési kiadásokat a költségvetési bevételekkel pénzügyi terv: a jövőre vonatkozik o elhatárolás az állami költségvetéstől, amely Áht. 2/A. (2) a) állami költségvetés: az államháztartás központi alrendszerének konszolidált költségvetése o tudományos fogalom (Magyary Zoltán): az összes állami feladat mérlegelése és rendszeres összefoglalása költségvetési jog o kialakulása a pénzgazdálkodás térhódításával az állam adóztatással szerezte meg a szükséges fedezetet az adóztatás fontossága lévén garanciális szabályozást nyert a legtöbb alkotmányban (lásd nullum tributum sine lege elv, pl. USA: csak a kongresszus vezethet be adót) o a költségvetési jog a ma önálló és kiemelten fontos államháztartási jog eredete és alapozó szakjogága o mára a költségvetési jog beépült az államháztartási jogba áht. jogi szabályozása o Alkotmány 19. (3) [ ] az Országgyűlés d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; o törvények fő törvény: évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.) állami pénz és vagyongazdálkodás (a kincstári vagyonra vonatkozóan) költségvetési eljárási szabályok államadósságügy költségvetési szervek és Magyar Államkincstár szabályozása o végrehajtási rendeletek áht. szerkezete o január 1. óta két alrendszer évi LXV. törvény (Ötv.) az önkormányzatok vagyonával kapcsolatban évi XXXIX. a társadalombiztosítási vagyonról központi kormányzat (ide került a korábbi társadalombiztosítási költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok, mivel a valóságban ezeket is a központi kormányzatból finanszírozták) önkormányzatok o Áht. 2. (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. Áht. 2. (2) Az államháztartás központi alrendszere magában foglalja a Magyar Államot, mint közjogi kötelezettségek és jogosítványok (beleértve az alapszerűen finanszírozott állami feladatokat) alanyát és az alábbi jogi személyeket: o a Magyar Államot, o a központi költségvetési szerveket, o mindazokat a jogi személyeket, amelyeket törvény a központi alrendszerbe sorol, o törvény eltérő rendelkezése hiányában azon költségvetési szerveket, amelyeknek alapítója a Kormány vagy a központi alrendszerbe tartozó jogi személy. Áht. 2. (3) Az államháztartás önkormányzati alrendszere az alábbi jogi személyeket foglalja magában a helyi önkormányzatokat, a kisebbségi önkormányzatokat, az önkormányzati költségvetési szerveket, mindazokat a jogi személyeket, amelyeket törvény az önkormányzati alrendszerbe sorol, azon költségvetési szerveket, amelyek alapítója az önkormányzati alrendszerbe tartozik. 17

18 Az államháztartási gazdálkodás; az államháztartás funkciói; államháztartási gazdálkodás o fogalom: költségvetési gazdálkodás (pénzgazdálkodás) az áht. alrendszereiben o a költségvetési gazdálkodás érvényességi kerete Áht. 7. (1) Az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni. (3) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel. o appropriációs (felhatalmazási) rendelkezés: Áht. 32. Az Országgyűlés a költségvetési törvénnyel hatalmazza fel a Kormányt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére. ez az OGY legfontosabb költségvetési jogi jogosítványa o állami feladatok fontossága fogalom: állam által az alkotmány és törvények alapján ellátandó feladatai a költségvetésben kiadást és bevételt előirányozni csak állami feladatok finanszírozására lehet o a bevételek és a kiadások fogalmai az Áht. ben költségvetési bevétel: a pénzeszközök állományának tranzakcióból eredő növekedése, beleértve a pénzforgalommal nem járó, a 8/B. (4) bekezdése szerint elszámolt kiegészítő tételeket is, de ide nem értve a pénzügyi eszközök cseréjéből eredő tételeket, költségvetési kiadás: a pénzeszközök állományának tranzakcióból eredő csökkenése, beleértve a pénzforgalommal nem járó, a 8/B. (4) bekezdése szerint elszámolt kiegészítő tételeket is, de ide nem értve a pénzügyi eszközök cseréjéből eredő tételeket, elsődleges bevétel: a hitelviszonyon alapuló pénzügyi eszközök utáni kamatbevételek nélkül számított költségvetési bevételek, elsődleges kiadás: az adóssághoz kapcsolódó kamatkiadások nélkül számított költségvetési kiadások, egyenleg: a bevételek és a kiadások különbözete, többlet: az a pozitív összeg, amennyivel a bevételek meghaladják a kiadásokat, hiány: az a pozitív összeg, amennyivel a kiadások meghaladják a bevételeket, o állami vagyongazdálkodás (az állam vállalkozói vagyonának kezelése) nem az Áht. alapján, hanem az MNV ről szóló törvény alapján kell kezelni az áht. funkciója o ez az az eszköz, amelynek segítségével az állam az állami feladatok finanszírozásán keresztül kielégíti a közszükségleteket o az áht. t alkotó jogalanyok gazdálkodásának alapjául szolgáló pénzügyi terv (a költségvetés) funkciói fejlesztés (állami beruházások) társadalmi közös fogyasztás finanszírozása társadalompolitikai funkció (szociálpolitika, kulturális politika) állami feladatok arányainak meghatározása általános elvek Az államháztartási törvényben meghatározott elvek; Egységesség Teljesség az áht. valamennyi bevételét és kiadását egy költségvetésbe kell foglalni a költségvetést egységes szerkezetben kell elkészíteni ez az elv biztosítja a közpénzek felhasználásának transzparenciáját vagyis a bruttó elszámolás elve (bevételek és kiadások egymással szemben nem elszámolhatóak) Áht. 13. A költségvetési év során az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat, a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, valamint az aktív és a passzív pénzügyi elszámolásokat pénzforgalmi szemléletben a pénzforgalom nélküli és a pénzforgalmi tételek megkülönböztetésével, de azok egyenértékű kezelésével részletesen, teljes öszszegükben az adó, illeték és más bevételek esetében a törvény által biztosított kedvezményekkel és visszatérítésekkel együtt kell számba venni. o röviden: a bevételeket és a kiadásokat teljes összegükben, részletesen és egymástól elválasztva kell kimutatni Részletesség a költségvetési előirányzatok megtervezésének részletessége azt garantálja, hogy a törvényhozó megalapozott döntést hozzon arról, hogy milyen célra mennyit fordítson, az egyes előirányzatok részletes megtervezésével meghatározza a költségvetésből gazdálkodó Kormány pénzügyi mozgásterét 18

19 Valódiság Nyilvánosság csak azokat a kiadásokat lehet előirányozni, amelyeket az adott költségvetési évben ténylegesen fel kívánnak használni csak azokat a bevételeket lehet előirányozni, amelyeket az adott költségvetési évben ténylegesen be kívánnak szedni vagyis csak jogszabály által meghatározott állami feladatot lehet finanszírozni, és jogszabályi alappal nem rendelkező kiadást és bevételt nem lehet előirányozni Áht. 17. (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok, valamint a költségvetési és zárszámadási tervezetek, az államháztartás mérlegei, továbbá az ezeket megalapozó információk az Országgyűlés, illetőleg a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok képviselő testületei (közgyűlései) elé történő beterjesztés után ha törvény eltérően nem rendelkezik nyilvánosak. (2) A nyilvánosság nem vonatkozik az állam, a szolgálati, a bank és adótitkot képező adatokra. emellett o 15/A. (1) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy irányító szerve hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. o 15/B. (1) Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. funkciója a közbizalom, valamint a közpénzek felhasználásának és ellenőrzésének megteremtése elszámolási elvek (a megvalósult költségvetési bevételek és kiadások elszámolásakor kell alkalmazni és a költségvetést ezeknek szellemében kell elkészíteni) Teljesség minden költségvetési kiadást és bevételt el kell számolni Számviteli csak olyan kiadást és bevételt lehet elszámolni, amely számviteli bizonylattal alátámasztható megalapozottság Tartalom elsődlegessége a for- azt az elszámolási módot kell választani, amely leginkább alkalmas a tényleges gazdasági folyamatok bemutatására mával szemben Következetesség az elszámolási módok tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell Bruttó a költségvetési bevételek és kiadások törvényben szabályozott esetek kivételével egymással elszámolás szemben nem számolhatók el az áht. i gazdálkodás elvei Bevételek és kiadások elvei Áht. 12. (1) Az államháztartás alrendszereiben minden pénzmozgásról el kell számolni. (2) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési gazdálkodás törvény eltérő rendelkezése hiányában a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában. A kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel. (3) A bevételi előirányzatokat az arra jogosultnak az azt alátámasztó számítások alapján módosítania kell, ha az adott bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak. Központi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat bevételeinek túlteljesítése vagy azok elmaradása esetén az előirányzatokat az arra jogosultnak a jogszabályi előírások változásától függetlenül módosítania kell. (4) Költségvetési kiadás a központi alrendszerben csak törvény alapján teljesíthető. (5) A külső kiadások és a kamatkiadások a költségvetési törvény kifejezett rendelkezése nélkül is teljesíthetők. (6) A költségvetési törvény eltérő rendelkezése hiányában a tervezett összeget meghaladó belső kiadás nem teljesíthető, kivéve, ha a kiadásra korábbi költségvetési törvény adott felhatalmazást, és ezt törvény vagy a Kormány törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelete nem korlátozza. 19

20 Tárgyéven túli kötelezettségvállalások korlátozása Hosszú távú állami kötelezettségvállalás korlátozása Közbeszerzési kötelezettség (7) A költségvetési törvény csak a következő belső kiadások esetében adhat felhatalmazást a tervezett összeget meghaladó kiadás teljesítésére: o a devizában teljesítendő kiadások esetében az árfolyamváltozás hatásának mértékéig, o a jogszabályon vagy szerződésen alapuló visszavonhatatlan kötelezettségvállalásokból o eredő kiadások esetében. (8) A jogerős bírósági döntésen alapuló kifizetések a tervezett összeget meghaladóan is teljesíthetőek. egyéb o költségvetési szerv bevételei meghaladják a tervezett bevételt, a kiadásait növelheti o bevételek elmaradása esetén teendő: előirányzat csökkentés, zárolás, törlés o a kiadási oldalon csak olyan előirányzatok léphetők túl előirányzat módosítás nélkül, amelyek törvényben, kormányrendeletben megállapított jogosultságokra vonatkozó kötelezettségeken alapulnak (pl. nyugdíj) o az áht. alrendszereiből folyósított állami támogatások tilalma, amennyiben azok korlátozzák a gazdasági versenyt Áht. 12/A. (2) Az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség ide nem értve a jogszabályon, jogerős bírósági, illetve közigazgatási döntésen alapuló kötelezettséget csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. Áht. 12/B. (1) E törvény alkalmazásában hosszú távú kötelezettségvállalásnak minősülnek az állami költségvetés terhére szolgáltatás vásárlásra, lízingre, eszköz üzemeltetésre és karbantartásra, illetve bérlésre irányuló, több évre szóló (több év kiadási előirányzatait terhelő) fizetési kötelezettséget jelentő szerződések (megállapodások). [ ] (2) A hosszú távú kötelezettségvállalásokból eredő kifizetések várható, éves összege egyik évben sem haladhatja meg a költségvetési törvényben kifejezetten az ilyen kötelezettségvállalásokra az adott évekre megállapított értékhatárt (a továbbiakban: kifizetési keret). (5) Hosszú távú kötelezettségvállalás csak a Kormány határozata alapján történhet. [kiv.: az 50 milliárd forintot elérő több évre szóló kötelezettségvállalás az OGY felhatalmazásával] (12) A kifizetési keret nem lehet nagyobb, mint a kötelezettségvállalás évében a központi költségvetés bevételi főösszegének 3% a. Áht. 12/A. (5) A Kbt. hatálya alá tartozó állami költségvetésből finanszírozandó közbeszerzések esetén az ellenszolgáltatás teljesítése feltételének tekintendő a költségvetési szerv részére vagy meghatározott fejlesztés, beruházás céljára a költségvetési törvényben vagy az Országgyűlés által a költségvetési törvényjavaslat központi költségvetés fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, továbbá a költségvetési hiány (többlet) mértékéről történő határozathozatalával megállapított dologi kiadási vagy felhalmozási előirányzat. A központi költségvetés szerkezete; a központi költségvetés bevételei és kiadásai, egyenlege; a központi költségvetés tartalékai; a központi költségvetés szerkezete o fogalom: a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak kötelező, részletezett struktúrában való bemutatása o szerkezet: fejezetek, címek, alcímek, előirányzat csoportok, előirányzatok, (jogcímcsoportok, jogcímek) o fejezetek fogalom: a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége (lehetnek szervezeti vagy funkcionális fejezetek) pl. bíróságok, egyes minisztériumok, MTA, AB, pártok támogatása, költségvetés fő bevételei fejezetrend: a fejezetek összessége a fejezeteket az OGY állapítja meg de vannak korlátok (pl. hatalmi ágak elválasztása miatt bíróságok külön fejezet) Áht. 20. (7) A központi költségvetés és az ellátandó feladat költségvetési kapcsolatának abban a szakmai cél szerinti költségvetési fejezetben kell megjelennie, amely fejezetet irányító szerv ellátja a számára e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben foglalt feladatokat. o fejezetet irányító szerv (fejezetgazda) pl. a miniszter, az AB elnöke, a LB elnöke stb.) 20