A KERESZTÉNY LELKI ÚT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KERESZTÉNY LELKI ÚT"

Átírás

1 Széles Tamás A KERESZTÉNY LELKI ÚT előadás-vázlat 1

2 Hitünk első előadás A Kr.u. IV. század egyik szír keresztény irodalmi emléke, a Fokozatok könyve azt írja, hogy "Az egyház idelenn, oltárával és keresztségével csak csecsemőket hoz a világra. (...) Amikor már elég nagyok, testükből templomot, szívükből oltárt formálnak." Ez a rövid idézet mindent összefoglal szándékainkat illetően. Mi keresztények a legtöbb esetben, keresztségünkkor nem jutunk el a keresztény hit teljességére, csak beavatást, belépőt nyerünk Isten családjába, s a növekedés, a kiteljesedés, a fejlődés csak ekkor kezdődik el bennünk, csecsemőként lépünk a hitbe. Amikor pedig felnövekszünk, hitünk templommá és oltárrá, élő Istentiszteletté alakít bennünket. Ez az előadássorozat azt a célt szolgálja, hogy lehetőleg minél hívebben a Szentíráshoz és minél érthetőbb formában, a Bibliára és a gyakorlati életre koncentrálva, négy részben megismerjük a keresztény lelki fejlődés útját, hogy sagítséget kapjunk a felnövekvés útján. Szó volt róla, hogy nevezzük szemináriumnak, de ettől határozottan elzárkóztam. Tettem ezt azért, mert Urunk Jézus Krisztus sem nevezte a tanítványaival való viszonyát teológiai akadémiának vagy egyetemnek. Úgy érzem, amiről szó lesz, az maga az eleven kereszténység, ezért minden más megkülönböztetés csak elfedné ezt a lényeget, ezért hát fölösleges is. Tehát végső soron ezen az előadáson csupán a kereztény életről lesz szó. Arra teszünk kísérletet, hogy feltárjuk azokat az Isten Igéje által adott lehetőségeket, melyek segítségével elmélyíthetjük lelkiéletünket, vagy ha ezzel nem tudunk meg újat, rendszerezzük ilyen irányú ismereteinket, hogy másoknak is segíthessünk előrébb lépni lélekben, hitben. Isten adjon nekünk ehhez halló fület, látó szemet, és Szentlelkének bölcsességét! 1. Tényleg hit? Rengetegszer hallhattuk, hogy a keresztény ember Krisztuskövető. Bár a magyar nyelvben a keresztény szó gyökere a kereszt, azonban a kifejezés eredetileg a khrisztianosz görög szóból ered, jelentése: krisztusi, s az indoeurópai nyelvcsaládban a keresztény megjelölés ma is többnyire ezt jelenti. De vajon ezzel mident elmondtunk? Mit jelent kereszténynek lenni? Nyilván azt, hogy hiszünk Istenben, az Ő Szent Fiában, a kereszt váltságában, Jézus Krisztus halálában és feltámadásában, mindabban, amit az Apostoli Hitvallásban meg szoktunk vallani. De valóban ennyi a hit? Egy hitvallás törmör megfogalmazása, mint egy definíció? Talán meglepő lesz amit mondok, de a keresztények többségének a világon többnyire valóban ennyit fejez ki a hit. Egy olyan betanult imádságot, amit egyházi főünnepeken illik hiba nélkül félhangosan elmondani. Tudom, nem ezt várták tőlem, de mégis muszáj ezzel kezdenem. A világstatisztikák szerint a keresztények aránya egyre kisebb, míg például az iszlám rohamosan növekszik. Valami nagy probléma bújkál a részegyházakban, melyet leginkább letagadunk vagy csak érintőlegesen veszünk tudomásul, de nem vagyunk hajlandóak szembenézni vele. Megalkottuk az egyházi tabut, éppen ezért nem is beszélünk róla. Higgyék el, annak ellenére, hogy világstatisztikáról van szó nagyon is közünk van a dologhoz. Higgyék el, minket is érint, mert Krisztus egyházában minden az egyes emberek szívében dől el, majd megjelenik a gyülekezetben, az egyházmegyében, és így tovább. Azért kezdem ezzel a negatív sokkal ezt az előadást, mert baj van a hittel. Nem feltétlenül az önökével. A statisztikai többség hitével van baj. Azon testvéreink hitével van baj, akik összekeverik a hitvallást a hittel. Ők egyfajta lelki passzivitásban élnek, mert életükkel nem tanúskodnak Krisztusról, hitükről. Olyanok, mint a fügefa (Mt 21:19), melyet Jézus megátkozott, mert nem termett gyümölcsöt. Azt is mondhatjuk, hogy hitük a klinikai halál állapotában van, valójában nem keresztények, csak vallásosak, keresztény vallású emberek. 2

3 Lelki halandóságuk tünete, hogy eljárnak a templomba, dobnak pénzt a perselybe, de életvitelük, viselkedésük, magatartásuk mégsem tükrözi hitüket. A Biblia az olyan embert, aki szájávak tiszteli csak az Urat, de tetteivel nem, képmutatónak tartja (Mt 23:14; 23:27). Ilyenné válik az ember, amikor bort iszik és vizet prédikál. Ez a tetszhalott hit azonban megeleveníthető. Isten mindannyiunkat azért szólított meg személyesen, hogy igazi keresztények, gyümölcstermő keresztények legyünk. Ez az út mindenki számára egyformán nyitott és elérhető. Nincsenek apróbetűs részek, nincs benne csapda, nincs kudarclehetőség. Isten ajánlata az egyetlen igaz és követésre érdemes ajánlat. Legyünk mindannyian valóban keresztények. Ne csak vallásosak, ne egy részegyház buzgó tagjai, ne csak metodisták, katolikusok, reformátusok, evangélikusok, adventisták, pünkösdisták, ilyenek vagy olyanok, hanem hívők. Fordítsuk hitünket ténylegesen élő hitre. 2. Élő hit Úgy válhatunk magunk is gyümölcsöző keresztényekké (Gal 5:22), ha rálépünk arra az útra, melyet Jézus Krisztus tanított és készített nekünk. Ez nem szimbolikus cselekedet és elsősorban nem szellemi tevékenység, ezért vizsgáljuk meg, hogyan is kell értelmeznünk a keresztény hitet. A hétköznapi életben nagyon sok mindent elhiszünk, például, hogy az egyik mosópor tisztábbra mos, mint a másik, hogy az egyik politikai párt kevésbé korrupt mint a másik, és így tovább. A mi kultúránkban azt szoktuk meg, hogy a hit egyfajta szellemi beleegyezést, elfogadást, igenlést, egyetértést jelent. Azt szokták mondani, hogy végső soron a Marxizmus is egyfajta hit, de még az ateizmus is, hiszen az istentagadó abban hisz, hogy nincs Isten, s ragaszkodik ezen hitéhez. A keresztény hit azonban nem ilyenfajta hit. Hinni Istenben és hinni, hogy Jézus Krisztus az Ő egyszülött Fia, aki megváltotta bűneinket, nem beleegyezés kérdése, nem egy szellemi döntésé. Én a magam akaratából nem dönthetek úgy, hogy mától elhiszem, mert igaznak tűnik, holott tegnap még egészen másképp láttam a kérdést. Ha ilyen történne, az nem megtérés és újjászületés lenne, hanem önkényes emberi választás volna, aminek megintcsak nincs köze a keresztény életúthoz. Amikről szót ejtettünk eddig, azok többnyire csak eszmék, az emberi gondolkodás szellemi rendszerei, melyek átfogó világképet, emberi ész alkotta magyarázatokat szolgáltatnak a lét alapvető és végső kérdéseire. A keresztény hit nem ilyen eszme, így aztán jórészt nem a szellemi elfogadás jellemzi. Az élő hit egészen más. A kereszténnyé váló ember nem saját választásából, hanem csak akkor jut hitre, ha személyesen találkozik Istennel, aki folyamatosan keresi a kapcsolatfelvétel lehetőségét minden emberrel. Ha engedjük, hogy megszólítson bennünket, akkor észrevehetjük azt az ajándékot is, amivel hozzánk érkezik: a hitet. Amint az ember életében megtörténik Isten lehajlása által az Ő személyes elhívása, az ember megtér, s elkezdődik az újjászületés folyamata. "Térjetek meg, ha megdorgállak, és én kiárasztom rátok lelkemet." (Péld 1:23) "Mert így parancsolta meg nekünk az Úr: Pogányok világosságává teszlek, hogy üdvösségük légy a föld végső határáig." (ApCsel 13:47) Körülbelül itt kezdődik el az emberben a hit növekedése, mint egy apró palánta, majd magonc, vessző, csemete s aztán idővel eldől, hogy terebélyes koronájú gyümölcstermő fa lesz-e hitéből vagy ideig való göcsörtös satnyadék, amit kicsavar az első nagyobb vihar. Nem mindegy tehát, hogy milyen az ember hite, s ahogy egy facsemetét vagy palántát odafigyeléssel és féltő gondoskodással ápolunk, úgy hitünkre is kellő figyelmet kell fordítanunk, különben felveri a gaz, kiszárad a földlabda, és így tovább. Az ószövetségi korban a hinni igének (aman, batah) nem létezett főnévi alakja. A biblikus héber nem tudta azt mondani valamire, hogy "a hit". Mindig csak történésként, 3

4 akcióként, cselekedetként lehetett róla beszélni vagy gyakorolni. Az igei alak azt jelentette, hogy a hívő valaki iránt bizalommal, biztonsággal, engedelmességgel viseltetik. Az Újszövetségben sincs ez másként. A görög pistis (hinni) ige ugyanezt a dinamizmust sugallja, és azt jelenti, hogy hűek vagyunk Istenhez. Keresztény értelemben tehát nem lehet főnévi alakban 'a hit'-ről beszélni, érdemesebb mindig az aktív 'hinni'-ről szólni. A hit ugyanis akció, a hűségeskedés akciója. Az, hogy hiszünk, azt jelenti, hogy bennünk, velünk és általunk történik valami, folyamatosan tevékenykedik bennünk hitünk. "Mert valahány ígérete van Istennek, azokra őbenne van az igen, és ezért általa van az ámen is, az Isten dicsőségére általunk." (2Kor 1:19) Tehát Isten dönt felőlünk. Ő dönti el, hogy hitre jutunk vagy sem, Ő ígér és Ő megadja azt, amit korábban ígéretébe foglalt. Nála van az ámen, vagyis bizalmunk, hitünk is általa van, mellyel dicsőségére munkálkodik rajtunk keresztül. Mindez gyönyörűen példázza, hogy az igazi hit, Isten ajándéka, melyet Tőle kapunk. "Jézus ezt felelte nekik: 'Az az Istennek tetsző dolog, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.'" (Jn 6:29). Az eredeti szövegben ezt olvassuk: "... az Isten cselekedete, hogy higgyetek..." ["Τοῦτό ἐστιν τὸ ἔργον τοῦ θεοῦ", ford.: Sz.T.] Pontos fordításban nem Istennek tetsző dolog, hanem Isten cselekedete, hogy higgyünk. Isten cselekszik az által, hogy hitet plántál az ember szívébe. Isten akciója az a hit, amit mi érzünk és megvallunk, s amint Isten megcselekszi ezt velünk, úgy a hit is cselekvésre indít bennünket. Az a hit, mely nem cselekszik, hanem magában elmélkedik nem is élő hit, csak emberi eszme, filozófia, világszemlélet. "Mert Krisztus Jézusban nem számít (...) csak a szeretet által munkálkodó hit." (Gal 5:6). A szó azonban, melyet munkálkodásként adott vissza a fordító, az ἐνεργέω, magyarul energiával, erővel hat, működik, erőhatást gyakorol kifejezés, mely az Újszövetségben mindig Isten erőhatásaival kapcsolatos. Szó sincs teóriákról, értelmezésekről, eszmékről. Dinamizmus és erő, energia jellemzi a hitet. A hit a szeretet energiájának folyamatos aktivitása, tevékenysége. A cselekedet motorja maga a hit, üzemanyaga pedig az Isten iránti meggyőződés, bizalom, hűség. Igen gyakran találkozhatunk azzal a mondattal, hogy: hiszek a magam módján. Sok mindent szokott ez alatt érteni beszélgető partnerünk. Például azt, hogy neki saját, másokétól különböző, egyéni hite van. Ha jobban belemélyedünk ebbe a saját hitbe, akkor azt találjuk, hogy a mélyén tetszőlegesen összeválogatott eszmék, elképzelések, magyarázatok találhatók, hogy "hite" sokféle ideából került összegyúrásra. De nem is ez a probléma. A valódi probléma az, hogy ezt a hitet az illető saját maga készítette saját magának. Mindazt leszűrte ismereteiből és tapasztalataiból, amit saját magára nézve elfogadhatónak, kedvezőnek, tolerálhatónak, kényelmesnek, vagyis igaznak ismert el, s ezzel megalkotta saját, külön bejáratú, csak rá érvényes, egyéni hitét és igazságát. Anélkül, hogy elítélnénk, meg kell állapítanunk, hogy ez a "hit" pszichologikus önigazolás. Úgy teremt az ember magának elfogadható belső világképet, hogy kitalálja azt és belakja. Valóban egyéni hit, de olyan hit melynek Istenhez vagy Fiához vajmi kevés köze van. Ezzel a különös, modern, individuális hit-szerűséggel nagyon sokszor lehet találkozni keresztények között is, pontosabban olyan emberek esetében, akik már részesültek valamikor a keresztségben, esetleg vallásosan éltek, de elsodródtak a keresztény vallásgyakorlattól. Én nem kevés ilyen, egyébként tisztességes, becsületes, nagyon jóravaló embert ismerek. Mind a maguk módján való hitről tesznek bizonyságot, vallási közösségbe nem járnak, Isten igéje nem különösebben érdekli őket, mégis hívő keresztényeknek tartják magukat. Szomorú esetei annak, hogy valahol, valamikor, valamilyen hiba folytán kiestek a kereszténység rendszeréből, s kellő megszólítottság, személyes kapcsolat híjján nincs is nagy reménységük a visszatérésre. Csak a maguk módján való hit maradt nekik, mint afféle pszichológiai önigazolás. 4

5 Aktív keresztények között is találkozhatunk hasonlóval, ez pedig még szomorúbb képet fest. Ugyanis, azt jelenti, hogy az a keresztény, aki egyszer valamilyen módon már tagja lett Isten családjának, az úgy keresztény, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a kereszténység alapjait. Ők azok a vallásos tömegek, akik csak névleg keresztények, sokkal inkább a megszokás vagy a kulturális hagyományok mozgatják őket, mint élő hitük. Mennyiben szolgálja ez Isten dicsőségét? Semmiben. Az ember így saját érdekeit és Istenről alkotott egyéni elképzeléseit szolgálja, de főként a saját lelki, gondolati kényelmét, önigazolását. Lehet-e máshogy keresztény valaki, mint ahogy azt Isten Igéje kijelentette? Lehet-e valaki keresztény, aki maga összeválogatja azt, amit ő gondol és helyesnek gondol Istenről, s ugyanakkor figyelmen kívül hagyja Isten kijelentését? Lehetünk-e úgy keresztények, hogy nem veszünk részt Krisztus közösségében? Nos, a választ mindenki tudja, nem lehetünk. Ez nem kereszténység, hanem valami más. A keresztény hit mindig Isten örök Igéjét, Krisztust követi, cselekvő módon. Mert, mint láttuk, a hit valójában cselekedet, a Szentlélek cselekedete bennünk, s rajtunk keresztül a világban, az Úristen dicsőségére. Hallgassuk meg ezek figyelembevételével Keresztelő János szavait, Lukács evangéliumának elejéről. "Teremjetek hát megtéréshez méltó gyümölcsöket..." (Lk 3:8a) A megtérés gyümölcsöt terem. Természetesen a hit gyümölcsét, ami nem lehet más, mint a szeretet munkálkodása, vagyis cselekedet! Itt jutunk vissza Jézus példázatához, amiről korábban már szó volt: "Tehát minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem." (Mt 7:17) Kicsit később: "Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát." (Mt 7:21) 3. Az Úr dicsőségére Igen ám, de vetheti közbe valaki megmondatott, hogy "... kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék." (Ef 2:8-9). Akkor mégis, hogyan lehet a hit cselekedet? Ez egy ellentmondás! Az üdvösség kegyelemből van, amihez kell a hit is, de cselekedetek egyáltalán nem, hogy ne tudjunk velük dicsekedni! Az ellenvetés jogos, mert meg kell különböztetnünk kétféle hozzáállást és magatartást, sőt, nyugodtan mondhatjuk, hogy kétféle hitet. Az a cselekedet semmiképpen nem üdvözít, amit az ember a maga elhatározásából és akaratából hajt végre. Gondoljunk csak arra, mit tanít Jézus Krisztus az adakozásról. "Amikor tehát adományt adsz, ne kürtöltess magad előtt, ahogyan a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek." (Mt 6:2) A farizeusok és képmutatók jelen esetben azok, akik a maguk módján hisznek, vagyis saját fejük után mennek. Jócselekedeteiknek alapja mindig a saját belátásuk, egyéni erkölcsi rendjük. Ha tesznek valamit, azt azért teszik, mert éppen akkor ők jónak látják azt megtenni. Ha pedig nem akarnak valamit megtenni, akkor nem teszik meg. Mitől függ, hogy éppen mit csinálnak? Attól, hogy a kérdéses pillanatban van-e kedvük hozzá, no meg attól, hogy a maguk módján való hitük mire indítja őket. Ezekre a cselekedetekre modndja Pál apostol, hogy dicsekvő cselekedetek, de az igazi probléma velük az, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják Isten akaratát és tervét. Ott segítenek, ahol ők akarnak, annak akinek ők akarnak. A keresztény hit cselekedete egészen más. Mint láttuk, a hit Isten aktív tevékenysége életünkben és lelkünkben, s munkája rajtunk keresztül a világban. A keresztény hit tetteinek középpontjában nem a hívő áll, nem az ő gondolatai, elképzelései vagy szándékai. 5

6 A hívő nem saját belátása szerint segít valakin, és nem is maga választja meg a segítség módját. A hívő cselekedetben valójában Isten cselekszik az emberen keresztül. A cselekedet középpontjában Isten áll, az Ő dicsősége és kegyelme. Ő irányítja a hívő tetteket, Ő jelöli ki hol és mit kell tennünk. A hit cselekedeteiben az ember szinte teljes mértékben Isten eszközévé válik, mint a jó szerszám egy szakember kezében. A mesterember dolgozik, alakítja a tervek szerint a munkadarabot, de neki is szüksége van az erős, jó szerszámra. "Az Urat, a te Istenedet féld, és őt szolgáld." (5Móz 6:13) Ezt jelenti a mi hitünk és szolgálatunk: hűséges eszközökké válni Isten mesteri kezében, hogy az ő egész emberiségre vonatkozó terve és üdvözítő akarata szerint cselekedjünk. Tehát míg a maga módján hívő ember a saját akaratából cselekszik, addig a keresztény ember Isten üdvtervét hajtja végre, ahogy az Úr arra indítja és irányítja. Ez a különbség az önhit és a keresztény hit között. Ezt így fogalmazza meg Jakab levele. "Mert ahogy a test halott a lélek nélkül, ugyanúgy a hit is halott cselekedetek nélkül." (Jak 2:26) A keresztény cselekvő hit tehát valójában engedelmesség és szolgálat Istennek, hűséges, kitartó és alázatos odafordulás. 4. Krisztus az út A fentebbieket talán a legtöbb keresztény tudja vagy hallotta már, azonban fölvetődhet bennünk a kérdés: jó, jó, de mindezt hogyan lehet elérni? Hogyan kivitelezhető, hogy Isten dolgozzon rajtam keresztül is? Hogyan juthatok élő hitre? Meg vagyok keresztelkedve, de ha szívemre teszem a kezem, akkor a fentebbiek tükrében azt kell mondanom, bizony van még egy-két dolog, amiben nem tudom magam maradéktalan jóérzéssel kereszténynek nevezni. Hogyan lépjek tovább? Mit kell tennem, hogy Isten eszközévé, szerszámává váljak? Valamennyi további előadásban és most ennek az előadásnak a befejező részében is erre a lényegi kérdésre keressük a választ. Két fontos dolgot azonban el kell mondanom. Egyrészt nincsenek különös feltételei az élő hitre jutásnak. Az által, hogy valaki vágyakozik Istenre, keresi Őt és felé fordul, egyúttal teljesen képessé válik arra, hogy tökéletes kereszténnyé legyen, hite valóban élővé váljon. Másrészt nincs egységes recept, Isten mindenkivel személyesen törődik, mindenkit aszerint vesz igénybe és szolgálatba, ahogy terveiben szerepel. Ezért ne legyenek konkrét elvárásaink Vele vagy magunkkal szemben, egyszerűen csak engedjük meg, hogy megtörténjen velünk Isten akarata és legyünk mindenek felett odaadók, állhatatosak és türelmesek. Egyetlen dologra kell ügyelnünk, ez pedig az, hogy eljusson hozzánk Isten utasítása, hogy meghalljuk amit mond, hogy kapcsolatba tudjunk kerülni vele. Minden keresztény hívő alapjoga, hogy Istennel személyes kapcsolatba kerüljön és közössége legyen vele, nem csak az örök életben, de már ebben a földi életben is, különben nem lennénk képesek meghallani szavát, Igéjét. Ha nem lehetne személyes kapcsolatunk Vele, akkor bálványimádók lennénk, mert egy elérhetetlen, megszólíthatatlan, néma Istent imádnánk. De a keresztényeknek ennél sokkal több jutott osztályrészül. "Kérjetek, és adatik nektek..." (Mt 7:7); "... kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen." (Jn 16:24); "... ha valamit az ő akarata szerint kérünk, meghallgat minket." (1Jn 5:14) Azt kell megtanulnunk, hogyan teremthetünk kapcsolatot Istennel, miként lehet hatékony imádságunk és hogyan változtathatjuk hitünket élő hitté, hogyan tehetünk valamit azért, hogy gyümölcstermőre forduljon életünk. Ehhez alapvetően négy dologra van szükségünk. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy 1. keresztények vagyunk, hogy 6

7 2. minden bűnünk megbocsáttatott. 3. A Szentlélekkel kell töltekeznünk és 4. Krisztus tanítványaivá kell válnunk. Az elkövetkező négy előadáson erről a négy pontról lesz szó külön-külön tárgyalva, s igyekszünk mindenkit arra indítani, hogy ne csak meghallgassa az elmondottakat, de amennyiben úgy érzi, hogy hite megelevenítésre szorul váltsa is gyakorlatra saját életében, engedje Isten gondoskodását érvényesülni. Ha ez megtörénik, akkor tapasztalni fogja, hogy a hit valójában csak 10%-ban szellemi, lelki elfogadás, 90%-ban cselekedet, mégpedig Isten cselekedete, Jézus Krisztus megragadottságában és a Szentlélek ereje által. Legközelebb arról lesz szó, miként tudjuk Krisztust meghívni életünkbe. Bűnbánat az Út Krisztushoz Az előző előadásban idéztük Keresztelő János szavait Lukács evangéliumából. Most ismét térjünk vissza ahhoz a ponthoz, ahol az Újszövetség valójában elkezdődik, Krisztus megkeresztelkedéséhez. Jézus Krisztus és Keresztelő János szó szerint ugyanazzal a jeligével kezdi meg munkálkodását. "Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!" (Μετανοεῖτε ἤγγικεν γὰρ ἡ βασιλεία τῶν οὐρανῶν.) (Mt 3:2; 4:17b). A megtérés mind az Ó-, mind az Újszövetségben egyet jelent a bűnbánattal, illetve a görög szövegben a megfordulás vagy a gondolkozás megváltozása értelemben is szerepel. "Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az Úrhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani." (Ézs 55:7) "Tisztítsd meg szívedet a gonosztól, ó, Jeruzsálem, hogy megszabadulhass! Meddig maradnak még benned álnok gondolataid?" (Jer 4:14) Hasonlóan bűnbánatot, egyetértést fejez ki a homologeo ige is (οµολογεω). "Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minden gonosztól." (1Jn 1:9) Mit kell hát tennünk azért, hogy valóban egyetérthessünk Istennel, hogy valóban megtérhessünk Hozzá? Minden azzal kezdődik, hogy Isten lehajol az emberhez és felveszi vele a kapcsolatot. Valamilyen formában személyesen elér bennünket. Kit így, kit úgy. Mindig Ő az első, s midőn megszólított vagy éreztette magát velünk, lehetőséget ad, hogy válaszoljunk hívására, felvegyük a személyes kapcsolatot, mindezt láttuk az első előadásban. Tudjuk jól, hogy a bűn rossz, Isten pedig szent. A bűn és a szentség nem fér össze. Isten ragyogóan tiszta, szent színe elé nem mehetnek be bűneink. Isten ugyan szeret bennünket bűnösöket, de bűneinket ki nem állhatja. Ezért az első és legfontosabb feltétel, mely az egész keresztény életet végigkíséri, hogy elforduljunk bűneinktől. Gyönyörű és önmagáért beszélő kép az, amit a megtérni ige egyik szinonimája, a megfordulni mutat. Képzeljük el, hogy előttünk tornyosulnak bűneink, életünk szedett-vedett hordaléka, kétséges tetteink és gyarlóságunk minden lomja, s egyszerre valaki megszólít bennünket a hátunk mögött. Hangja olyan kedves, annyi melegség és szeretet van benne, amilyet még soha azelőtt nem hallottunk. El is csodálkozunk, vajon lehetséges-e egy egyszerű megszólításba ennyi szeretetet és kedvességet belesűríteni. A hang megszólít, s mi nem tudunk ellenállni, meg kell fordulnunk, és meg is fordulunk, s íme, mögöttünk Isten áll. Leegyszerűsítve ez a megfordulás azonos a megtéréssel. El kell fordulnunk minden bűntől, de amint fordulunk, már fel is tűnik a látómezőben Isten, az ő szerető kegyelmével. A megtérés egyenlő a bűnbánattal, vagyis ahogy korábban említettem azzal a gondolati változással, mely során ráébredünk, hogy amit korábban helyesnek tartottunk, ki tudja, talán büszkék is voltunk rá, valójában bűn volt. Most, hogy ezt fölismertük, máris képesek vagyunk arra, hogy bűnbánattal visszaforduljunk Istenhez és bocsánatát kérjük. Minden 7

8 keresztény életútnak ez az alfája, a kezdete. A kereszténység ezzel a bűnbánattal kezdődik, nem csak a megkeresztelkedés szertartása előtt, de naponként, minden keresztény ember számára. De vajon miként? Nem régen egy keresztény testvér elmesélte, hogy elmélyült lelki időszakot élt át, melynek imádságai, könyörgései új és új élményekkel ajándékozták meg. Imádságaiban egyszerre arra lett figyelmes, hogy naponként egy-egy cselekedet bukkant elő valahonnan emlékképei homályából, tudata mélyéről. Rögvest tudta, hogy mindegyikük egy-egy elintézetlen, megvallatlan, bocsánatot nem nyert vétek, bűn. Így aztán külön figyelt ezekre a felbukkanó információkra, s amint szembesült velük, egyenként igyekezett őket jóvátenni, vagy ha azt már nem lehetett, őszintén kérni Isten bocsánatát. Amikor belül megszólal egy picike hang, hogy ezt meg ezt nem kellett volna megtenni, amikor lelkiismeretünk feltámad és felismerteti velünk cselekedeteink milyenségét, amikor megváltozik a gondolkodásunk egy-egy tettünkkel kapcsolatban, az már a bűnbánat, a megtérés, az Istennel való egyetértés folyamata, mely megtisztulásunk záloga. Nem lehet egyszerre megszomorítani a Szentlelket és szent életet élni. Krisztus örökre, egyetemesen megváltotta bűneinket, ezért aztán nincs szükségünk több áldozatra, elégséges bűnbánattal megvallanunk Istennek bűneinket; de meg kell vallanunk naponként. Hálát kell adnunk Krisztus váltságáért és e váltsághoz hűen, őszinte bűnbánattal kell kérnünk Isten kegyelmét, s Isten Lelke a bűnre helyezi ujját és eltörli azt. 1. Takaríts! A Szentírás, arra tanít, hogy bűnbocsánat csak akkor lehetséges, ha az ember bűnbánatot gyakorol, vagyis ha miután ráébredt bűneire, azokra bocsánatot kér imádságban Istentől. "Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat. A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem." (Zsolt 51:19) Bűneinket nyugodtan elképzelhetjük olyan lomokként, amik eltorlaszolják azt az alagutat, aminek egyik végén Isten áll, a másik végén pedig mi. Ha sok a szemét, a halomtól már nem látjuk egymást, de a hangunk sem ér át a túloldalra, hiába szólongatjuk a másikat, olyan mintha nem lenne ott, mert nem hall bennünket, így aztán válaszolni sem tud. Nincs mese, ha ismét fel akarjuk venni a kapcsolatot, el kell takarítanunk a lomokat. Ez a feladat pedig arra vár, aki teleszórta az alagutat a szeméttel. Vagyis ránk, akik folytonosan, megállás nélkül szaporítjuk bűneink szemetét és hulladékainkat akaratunk ellenére befújja a szél az alagútba. Ebből talán megérthető, hogy bűneink magukban hordozzák a legnagyobb veszélyt, azt, hogy elválasztanak Istentől, megszakítják a vele való közösségünket. Nem azért kell tehát megszabadulnunk tőlük, mert az isteni Törvény azt mondja, hogy bűntelenek legyünk, hanem azért, mert bűneink terhe és hatalma alatt nem tudunk személyes kapcsolatot teremteni Istennel, nem tudunk válaszolni hívására. Sámuel azt tudta mondani, "hallja a te szolgád" (1Sám 3:10), de mi a bűnök alatt nem halljuk meg Isten Igéjét. A bűn zsoldja a halál (Róm 6:23), ami tulajdonképpen a lelki halált jelenti, vagyis az Istentől való elszakítottságot, a Vele való kapcsolat hiányát. Jézus korában és az Ószövetségben legalábbis ezt értették halálon (se, ól, hádész). A korabeli zsidóság a halált úgy képzelte el, mint egy különös derengő, féléber állapotot, melyben a lélek nem hal meg, csak minden cselekvő és kapcsolatteremtő képességét elveszíti. Olyan állapot, melyben teljes passzivitásra, tehetetlenségre ítélve a lélek érzékeli a világot és Istent, de nem képes arra, hogy megszólítsa Őt, ez az állapot teljesen elzárja a lelket az Istennel való közösségtől, s ez a legnagyobb büntetés. Ezért még ebben a földi életünkben kell megteremtenünk a lelki tisztaságban fejlődő, megtért, azaz bűnöktől elfordult és Isten felé fordított lelki életet. 8

9 Az Istentől elválasztó, elszigetelő bűnök számosak, a Szentírás azonban segít abban, hogy megismerjük őket. Ezek a Biblia tanúsága szerint a következők: babonaság, bálványimádás, a beszéd bűnei (nyelvesség, esküdözés, csúfolódás, szitkozódás, átkozódás, zúgolódás, káromlás, hízelgés, kárhoztatás), aztán bosszúállás, botránkozás, tobzódás, fösvénység, gyűlölködés, haragtartás, hálátlanság, hiúság, hűtlenség, kapzsiság, káröröm, kevélység, képmutatás, kérkedés, test szerinti vágyak, lopás, makacsság, paráznaság, lustaság, ravaszság, illetve hamisság, gonoszság, és a hitetlenség. Ezeket az egyszerűség kedvéért, csoportosítva, együtt fogjuk tárgyalni, mint önzést, bálványimádást, fukarságot, keményszívűséget, szeretetlenséget és kételkedést. A szív bálványai elzárják az utat Istenhez. Bármi bálvánnyá lehet életünkben. Isten a legnagyobb komolysággal kéri, hogy ne legyen más Istenünk rajta kívül (5Móz 5:7). Bármi, amit fontosságban vagy vágyainkban eléje helyezünk, az máris bálvánnyá válik. Nem véletlenül mondja az Írás, hogy ahol a kincse van az embernek, ott van a szíve is (Mt 6:21). Akár gyermekünket, családtagjainkat, hivatásunkat vagy előmenetelünket, társadalmi rangunkat, bármit fontosabbnak vélünk mint Istent, abban a pillanatban bálványimádókká lettünk, mert vágyaink nem Isten felé irányulnak, hanem saját magunk felé. Ugyanez a jellegzetes magatartás tükröződik az önzésben, amikor olyasmikre vágyakozunk, amik nem Isten dicsőségét szolgálják. Mondok egy példát. Mikor egy feleség azért imádkozik, hogy kicsapongó és gyöngédetlen férje megváltozzon, az igazán helyes, ha kérésének magva az, hogy eztán Istennek tetsző életet éljen az ura. Azonban ha csak azért kéri, hogy a férje jobban szeresse őt, kedvesebb és figyelmesebb legyen vele, akkor kérése tulajdonképpen teljes mértékben önző, mert saját maga felé irányul, ahelyett, hogy Isten tervéhez igazodna. Ezért mindig tegyük fel magunkban a kérdést: amit tenni készülök, az mennyiben egyezik Isten akaratával? Mennyiben szolgálja Isten tervét? A Szentírás és a Szentlélek által lelkiismeretünk megadja a választ. Mikor a fukarságról ejtünk szót, jusson eszünkbe, amit a hitről mondtunk az előző előadásban. "A hit a szeretet energiájának folyamatos aktivitása, tevékenysége." Ha ez az állításunk igaz volt, akkor a fukarságot a hit hiányaként kell meghatároznunk, hiszen az együttérző szeretet nem mehet el szó és segítség nélkül a szükséget szenvedők mellett. Emlékezzünk csak az Úr Jézusra, Ő megindult a szenvedés láttán. "Amikor Jézus látta, hogy Mária sír, és a vele jött zsidók is sírnak, megrendült lelkében..." (Jn 11:33). Pál apostol is alátámasztja, hogy Jézus Krisztus érzékenységgel viseltetik az emberiség iránt. "Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken..." (Zsid 4:15) Ez nem csak azt jelenti, hogy legyünk empatikusak, azaz együttérzők a szenvedőkkel és rászorulókkal, de azt is, hogy segítsünk rajtuk. Aszerint, kinek mije van, ki mit tud adni, mert "amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek." (Lk 6:38). A kemyényszívűség azt jelenti, hogy nem tudjuk megbocsátani a velünk kapcsolatban megesett sérelmeket. Hány ember van, aki éveken át csak gyűjtögeti a sérelmeket, alaposan megjegyez mindent amit mások vétenek ellene, szinte listát vezet azokról, a csorbákról, amik önérzetén estek. Ne legyünk ilyenek. Haragot tartani ellentétes Isten akaratával. Ha mi nem tudunk megbocsátani másoknak, milyen alapon várjuk el, hogy Isten megbocsásson nekünk? "...bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket." (Mk 11:25) A szeretetlenség magért beszél. Krisztus második nagy parancsolata szerint úgy kell felebarátainkat, tehát minden embert szeretnünk, mint saját magunkat (Mt 22:39). " Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert a ki nem szereti a maga atyjafiát, a kit lát, hogyan szeretheti az Istent, a kit nem lát?" (1Jn 4:20) Azonban azt meg kell jegyeznem, hogy az ember képtelen a maga erejéből mindenkit szeretni. Azt a szeretet, amit Jézus kér tőlünk, vagyis a feltétlen szeretetet minden ember 9

10 iránt, csak a Szentlélek erejéből és támogatásával vagyunk képesek elérni, ha egyáltalán ember számára elérhető a szeretet ilyen tökéletes foka. Ez pedig arra vezet rá bennünket, hogy ne saját erőnkből próbálkozzunk megfelelni a Jézusi tanításnak, mert az úgysem sikerül. Az ilyen szeretet a hit munkálkodó ereje által jelenhet csak meg, rajtunk keresztül. A kételkedés tulajdonképpen a hitetlenség szinonimája, mert a hit szilárd és megingathatatlan. Ha mégsem ilyen, akkor már nem is hit. "Isten igéretét sem vonta kétségbe hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni." (Róm 4:20) Ennek a teljes bizonyosságnak a hiánya már önmagában a kételkedés, mely ha felüti a fejét, elerőtleníti és meggyengíti a keresztényeket. Isten Igéjében nincs semmi kétség, s szilárdan hihetünk ingyen kegyelmében, s abban is, hogy meghallgat bennünket, ha hozzá szólunk. "De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt." (Jak 1:6) Összességében azt mondhatjuk, hogy a bűn általában az ember Istentől való elfordulását, elidegenedését (ἀπηλλοτριω, vö. Ef 2:12, Kol 1:21) jelenti, s a bűnt az jellemzi, hogy az ember mindig saját maga felé fordul, úrrá lesz rajta a személyiségével, szükségleteivel, vágyaival való foglalkozás és ezek kielégítése. Isten kegyelme annak a föltétlen és elfogadó szeretnek a kiáradása, ami egyedül képes visszafordítani az embert Isten felé, s bocsánatával eltörölni a bűnt. Ezért a szeretet és a hit az igazi fegyver a bűn ellen. 2. Az Út Ha bűnbánatunk mély és igazi, akkor elérkezett az idő, hogy megtegyük a döntő lépést. Ez a döntő lépés nem más, mint Jézus Krisztus meghívása életünkbe. "Jézus így válaszolt: Én vagyok az út, az igazság, és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam." (Jn 14:6) Nincs más út, egyedül Krisztuson keresztül, egyedül vele, az ő közbenjárásával juthatunk az Atyához. Ahhoz, hogy erre az útra léphessünk, személyesen Krisztussal kell találkoznunk és egész életünket át kell engednünk neki. Ez komoly, felelősségteljes döntés. Le kell mondanunk arról, hogy bármit fontosabbnak tekintsünk Krisztusnál. Le kell mondanunk arról is, hogy életünket magunk irányítsuk, mint eddig és arra vezessük, amerre nekünk tetszik. Annak, aki rá kíván lépni erre az útra, fel kell adnia az élete fölötti uralmat és irányítást, s azt mindenestül, fenntartások nélkül át kell engednie Jézus Krisztusnak. Annak vágyai többé nem a saját vágyai lesznek, hanem Krisztus vágyaivá válnak, az Ő öröme lesz az öröme, az Ő gyümölcse lesz a gyümölcse. Életre szóló, komoly döntés ez. Valójában azt az embert, aki ezt a lépést megteszi, nevezzük kereszténynek, mert az a hívő válik valóságosan is Krisztus-követővé. "Akié a Fiú, azé az élet..." (1Jn 5:12) Bár komoly és felelősségteljes döntést említettem, de ne értsenek félre, ez a lépés is mindenki előtt nyitott. Egyetlen feltétele, hogy bűnbánatunk és szívből jövő őszinte váhyunk, lelki éheségünk által előkészítsük az utat Krisztusnak lelkünkben, életünkben, s nincs olyan elvárás vagy különleges körülmény, amit bárki, hangsúlyozom bárki ne tudna teljesíteni. Ha pedig valaki úgy dönt, hogy meghívja Jézust életébe, annak talán segít a Négy lelki szabály. I. Isten szereti az embert és csodálatos tervet készített a számára. "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (Jn 3:16) II. 10

11 Az ember bűnös, ezért nem látja és nem tapasztalja Isten neki szóló szeretetét és tervét, pedig az ember arra teremtetett, hogy mindennek részese legyen. "Mert nincs különbség: mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által." (Róm 3:22b-24) III. Jézus Krisztus, Isten egyetlen tanácsa a bűnre. Rajta keresztül tapasztalhatjuk meg Isten szeretetét és tervét életünkben. "Mert én elsősorban azt adtam át nektek, amit én magam is kaptam; hogy tudniillik Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint." (1Kor 15:3) IV. Ha Krisztust egyenként elfogadjuk mint Szabadítónkat és Urunkat, megtapasztalhatjuk Isten szeretetét és tervét életünkben. "Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek." (Jn 1:12-13) Mindaz, aki még nem hívta meg életébe Krisztust, most megteheti. Aki még nem engedte át Szabadítónknak az irányítást, most átengedheti. Aki megtette már, az pedig ezzel a négy szabállyal segíthet olyanoknak, akik még nem hívták meg Urunkat életükbe. Ha valaki úgy határoz, hogy megteszi ezt a döntő lépést, akkor bűnbánata után foglalja imádságába a következő ima tartalmát vagy el is imádkozhatja ezt a kérést. "Úr Jézus, őszintén vágyom rá, hogy Isten gyermeke lehessek. Elfordulok bűnös utaimtól. Átadom Neked életem irányítását. Semmit nem tartok meg magamnak. Mesteremnek és Uramnak szeretnélek tudni. Te azt mondottad, hogy ha bármit kérünk ami egyezik akaratoddal, megadod nekünk. Ezért most tanításod szerint kérlek hallgass meg és válaszolj, s én hittel fogadom Szentlelkedet." Ha ez az ima kifejezi azt, amire őszintén vágyakozik az, aki még nem hívta meg Jézust az életébe, akkor nincs további vesztegetni való idő. Mert mindannyiunknak ígéretünk van, hogy megkapjuk a Szentlelket: "...teljetek meg Lélekkel..." (Ef 5:18). Mikor az ember átlépte a hitnek ezt a vízválasztó vonalát, igazán megtért é sújjászületett lesz, igazán kereszténnyé válik. Talán többen úgy gondolják, hogy miután Krisztust meghívták életükbe, valamilyen különleges érzést kellene érezniük, valamit, ami ehhez az új minőségükhöz társul, valamilyen nagy lelki változásnak kell beállnia, ami a megtisztultság és a bűntelenség szent érzésével tölti el a megtért embert. Nos, őszinte leszek. Bár mindannyian emelkedetten és lelki boldogságban, szívünkben ujjongva éljük meg ezeket a pillanatokat, időszakokat, de nem kell semmilyen különös érzést várni. Nem az a fontos, hogy mi mit érzünk, milyennek érezzük magunkat egy adott pillanatban, hogy mi mit gondolunk arról a pillanatról és miként éljük meg. Csak azért érzünk erre kényszert, mert a modern fogyasztói társadalom az élményszerzésen alapszik, mert minden pillanatban újabb élményekkel bombáz minket és újabb élményeket vár tőlünk. Nekünk megtért keresztényeknek azonban nem élényekre van szükségünk. A tény, hogy meghívtuk Krisztust, hogy átengedtük neki életünk irányítását, hogy képesek vagyunk őszinte bűnbánattal fordulni Istenhez Krisztus által, ez a tény önmagában elég és bizonyosságot ad. Hitbizonyosságot és üdvbizonyosságot. Ez a tudat elég, sőt százszor, ezerezszer több, mint bármilyen élmény, ami egy-egy eseményhez kapcsolódik. Minket nem az élményeink mozgatnak, hanem a hitünk és benne személyes kapcsolatunk Krisztussal, Istennel. "... mert Isten bizonyságtétele az, mellyel Fiáról tesz bizonyságot. És aki hisz Isten Fiában, abban megvan ez a bizonyságtétel." (1Jn 5:9b-1 Sok frissen megtért keresztény testvér hamarosan elkallódik és elmarad a gyülekezetből vagy hite elhal az első lelkesedés után, mert valami nagy Krisztus-érzést várt, ami nem 11

12 következett be, és ami ennél fontosabb és egyben szomorúbb is, mert nem kapott semmilyen segítséget a továbbiakhoz. Senki nem tanította meg később arra, hogyan növekedjen hitben, miként forduljon Istenhez, hogyan maradjon meg Krisztusban. Pedig ez a kereszténység legfontosabb tudnivalója. Nem a hitvallások, nem az előírt imák, nem a vallási szabályok vagy hagyományok, nem a rendezvények, alkalmak fontosak, hanem mindenekelőtt az Isten terve szerinti keresztény lelki fejlődés és élet a leglényegesebb. Az, amit a szürke hétköznapok kereszténységének nevezhetünk. Azért hangsúlyozom ezt ki ennyire, mert bármikor, bármilyen élethelyzetben találkozhatunk olyan emberekkel, akik ugyan vágynak erre a bizonyosságra, meg is keresztelkedtek, de nincs aki segítsen nekik. Ilyenkor nem fordíthatjuk el a fejünket, nem mondhatjuk azt, hogy majd a pap vagy a lelkész segít neki. Nem, Krisztus missziói parancsa minden egyes keresztényre egyetemesen vonatkozik. "Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népeket, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Mt 28:19-20) Ez a parancs minden keresztényre egyformán érvényes. Mindannyian felelősek vagyunk egymásért. Jézus azért jött ugyan, hogy megkeresse ami elveszett, de mi sem engedhetjük, hogy elvesszen akár csak egyetlen bárány is, amíg lehetőségünk van tanítva segíteni egymást. Sőt, midőn Krisztus kezd el tevékenykedni bennünk, azt fogjuk észrevenni, hogy az emlegetett szeretet energiájával működő hit megmozdít bennünket, cselekedetre sarkall. Ezek pedig már nem a mi cselekedeteink, hanem Isten tettei. Nagyon fontos feladat ezért, hogy megmaradjunk Krisztusban, hogy hűek és állhatatosak maradjunk hitünkben, bármi történjen is. Ha így teszünk, akkor életünk alkonyának óráján a legnagyobb lelki nyugalommal és nyitottsággal mondhatjuk majd azt, amit Pál apostol. "Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését." (2Tim 4:7-8) Ha megtörént ez a csodálatos újjászületés, Krisztusnak bennünk kell maradnia. Tanulmányoznunk kell szavait, tetteit, tanításait. Észre fogjuk venni, hogy a Biblia olvasása többé nem teherként nehezedik ránk, hanem benső szükséglet lesz. Olyan lelki tanulmány, ami nem egy szigorú pedellus házi feladata, hanem egy kedves, szeretetteljes találkozás, amely csak egy dologra tanít: miként kell magunknak is Krisztussá lennünk a világban, követve azt a mintát, amit Megváltónk adott nekünk. Lehetőséget kapunk arra, hogy Istennel, Krisztussal személyesen találkozzunk, s ne csupán a Szentírásból értesüljünk Isten tervéről, de "négyszemközt", a leközelibb kapcsolatban történhessen tovább az Atya, Fiú és Szentlélek munkája bennünk. Erről a személyes kapcsolatról lesz szó a következő előadásban. 12

13 Az imádság kapcsolat Engedjék meg, hogy a harmadik előadást egy személyes vallomással kezdjem. Tizennégy éves lehettem, amikor egy fázós őszi napon átballagtam a kerületi plébániára, és bezörgettem a néhány négyzetméteres, parányi irodába, ami az apszistól balra, a sekrestyével szemben nyílt. Nagyon idős plébánosunk, Iustus atya teát ivott és kekszet ropogtatott hozzá, azzal az időn kívűli nyugalommal és ráéréssel, ahogy egy szerzetes időzik. Kedvesen fogadott az öreg pap, hozzá jártam hittanra, nála voltam elsőáldozó, ismert kiskorom óta. Abban az időben sokat forgolódtam a templom körül. Egyszerűen nagyon jól éreztem magam ott. Szerettem a hűvös hajóban ücsörögni, ahol sűrű visszhangot vetett minden apró nesz, szerettem Molnár C. Pál freskóit, és a 30'-as években állított épület bauhausos egyszerű tömbösségét. A templomban otthon voltam, melegséget és szeretetet éreztem a szívemben. Azt mondtam Iustus atyának, hogy szeretnék ferences szerzetes lenni. Nem állt meg a keze, rám se nézett, evett tovább, talán hümmögött valami olyasfélét, hogy "tényleg?", de se nem hatotta meg a dolog, se nem különösebben érdekelte, pedig ő ferences fráter volt. Kotorászott a polcon és adott egy könyvet. A címe valami olyasmi volt, hogy "Az igazi cserkész" vagy a "Becsületes ifjú", mindegy is, a Második Világháború előtt adták ki és a cserkészet alapján igyekezett beleplántálni a kor ifjúságába valamiféle erkölcsi alapvetést. Nem bírtam elolvasni a könyvet, annyira érdektelen volt. Az én kamasz keblemet ezernyi gondolat és főleg kérdés feszítette, amikre válaszokat kerestem. Nem elméletek, hanem igazi, hasznos, praktikus válaszok után kutattam, hogy valóban megtartódjon, ami esetleg elvészni készül vagy már el is veszett. Én akkor elvesztem. Iustus atyával többet nem beszéltünk a kérdésről. Szívem legrejtettebb gondolatával és vágyával zörgettem be, minden kétségemmel, vágyammal, kérdésemmel. Éreztem, tudtam, hogy Isten kebelében otthon vagyok, háza az én házam, asztala az én asztalom, csak ennél többet nem tudtam. De mit tudhat egy éretlen kamasz? Akkor és ott, én elvesztem, kihullottam a nyájból. Sok évvel később, hosszas testi-lelki, szellemi gyötrődés után találtam haza Istenhez. Persze, ma már tudom, a lényeg az, hogy hazataláltam, de van itt még egy fontos dolog. Nem a magam erejéből, viszont egyedül kellett hazatalálnom. Ez a bizony keserű tapasztalat tárta fel előttem, hogy nem jól van ez így. Nem lehet sem fiatal, sem idősebb megtérteket, az Úrhoz vágyakozó lelkeket egy könyvvel, kegyességi irodalommal vagy néhány jótanáccsal útjukra engedni. A személytelenség és a személyes törődés hiánya a bárányokat elveszejti, eltereli a nyájtól. Úgy gondolom, az egész keresztény lelkiségnek és a mindennapi keresztény életvitelnek legfontosabb részéhez érkeztünk. Talán túlzásnak tetszhet az amit mondani fogok, de meggyőződésem szerint az imádság a keresztény gyakorlat lényege. Úgy is kifejezhetjük, hogy itt, az imában dől el minden. Ez azért lehetséges, mert az imádság az egyetlen Isten által kijelölt út, amit azzal a céllal adott nekünk, hogy megszólíthassuk Őt és elnyerhessünk valamit, amit szeretnénk. Az imádság az Úr Jézus életében központi helyet foglalt el. Mint keresztényeknek elsősorban Őrá, Jézusra, tanítására és életére kell figyelnünk, az ő magatartásából, cselekedeteiből, szavaiból kell tanulnunk. "Nagyon korán, a hajnali szürkületkor felkelt, kiment, elment egy lakatlan helyre és ott imádkozott." (Mk 1:35) "Történt azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és Istenhez imádkozva virrasztotta át az éjszakát." (Lk 6:12) Az ima és az imádkozás mintegy ötvenhét alkalommal fordul elő csak a négy evangéliumban. Urunk, Jézus Krisztus életében kiemelt helyet foglalt el, sok idejét kötötte le, láttuk, akár egy egész éjszakát is átimádkozott. Isten az Ő Szent Fiát élő példaként adta nekünk, hogy hozzá hasonlatosak lehessünk (1Jn 3:2). Aki Isten gyermekének tudja magát, 13

14 annak egyben az imádkozás gyermekének is kell lennie. De vajon miért ennyire fontos az imádkozás? Miért van a keresztény életben ilyen kiemelt jelentősége? Azért, mert az imádság az egyetlen út, hogy Istennel személyes kapcsolatba kerüljünk. Az imádság a keresztény ember legbenső, legintimebb cselekedete, amikor a legszorosabb személyes viszonyba kerül Istennel. Az Úr imádsága így kezdődik "Mi Atyánk..." Ez azt jelenti, hogy az imádságban valóban bensőséges kapcsolatba kerülhetünk Istennel, mint egy gyermek az atyjával. Olyan őszintén, olyan nyíltan, olyan közvetlenül szólhatunk hozzá és kérhetjük segítségét. Ahogy egy tudós felebarátunk fogalmazta meg, nekünk keresztényeknek a világ legszilárdabb pontja Krisztus atyatudata. Az a bizonyosság, az a kapocs, ami hozzá fűz, mindennél erősebb és mindennél fontosabb, mindennél meghatározóbb az életben, ahogy Krisztus számára is az volt. 1. Jézus Krisztus és a Lélek "Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által." (Ef 6:18a) Ahogy azt az előző előadásban láttuk, Krisztus meghívása az életünkbe a Szentlélekkel való töltekezést is jelenti. Isten egyik legcsodálatosabb megnyilatkozása az, hogy Atyaként, Fiúként és Szentlélekként engedi megismertetni magát velünk. Szentlelkének ereje működik minden élő keresztényben. Láttuk, hogy a hit is Isten ajándéka, Isten szeretetének munkálkodó energiája, mely rajtunk keresztül működik. Az ember önmagában semmi. Nem mi viszünk véghez nagy dolgokat, nem mi vagyunk igazak és tökéletesek, egyeül Isten az, aki Szentlelkével rajtunk keresztül is képes elvégezni egyegy nagyszerű cselekedetet. Mikor valakit csodálunk kegyességéért, ne tévedjünk meg, ne az embert csodáljuk, hanem Istent, mert Ő adja azt a kegyességet Szentlelke által, Ő nyilazkozik meg minden hívő emberben. Így imádságainkban sem támaszkodhatunk másra, mint a Lélekre. Általa kell imádkoznunk. A Szentlélek Isten munkása, akinek gondja van ránk. A Lélek segítségével ismerhetjük meg Krisztust (Ef 3:5); a Lélek segítségével őrizhetjük meg magunkat hitünkben (2Tim 1:14); a Lélek által kapjuk egyenként ajándékainkat (1Kor 12:8-13); állhatatosságunk is a Lélek által van (Gal 5:5); a Lélek által van bizonyságunk (1Jn 5:6); és imádságunk is a Lélek által van (Júd 1:20). "Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal." (Róm 8:26) Mielőtt bárki kételkedni kezdene saját imádságában, ki kell hangsúlyoznom, hogy amint korábban, úgy a Lélekkel kapcsolatban sem kell semmi világrengető érzést várni. Lehet, hogy valaki érez valamit, de ez nem szükséges. A tény, hogy Krisztust meghívtuk és befogadtuk életünkbe, hogy a Szentlelket vele együtt várjuk, elég számunkra. Hasonló dolog ez, mint Krisztus nevében imádkozni. Ha Isten szán nekünk Szentlelkével kapcsolatban bármilyen érzést, akkor azt érezni fogjuk, sőt pontosan tudni fogjuk, hogy Szentlelkét érezzük. Ne legyenek kétségeink, s türelmetlenek se legyünk. Krisztus azt tanította, hogy bármit kérünk az Atyától, azt az Ő nevében kérjük. "... és amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban; ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem." (Jn 14:13-14) Sem a biblikus héber nyelv, sem az ógörög, az Újszövetség nyelve nem ismeri a személy kifejezést. Ezt leggyakrabban a név főnévvel helyettesítik vagy az arc, orca szavakkal. Tehát, mikor Jézus Krisztus nevében kell kérnünk, az azt jelenti, hogy az Ő személyére hivatkozva, az Ő ismeretében és közösségében kell kérnünk (Jn 10:9; Ef 2:18; Jn 16:23). Ahogy Krisztust tettük életünk irányítójává és mindent alárendeltünk Neki, úgy lép velünk kapcsolatba és alakul ki szépen fokozatosan az a személyes kapcsolat az Úrral, ami alapot ad a Rá hivatkozásnak, a Lélek pedig elsegít bennünket Istenhez. 14

15 Ha a saját nevemen van valamelyik bankban számlám, bemehetek a bankfiókba és ha van a bankszámlán fedezet kiszolgálnak, felvehetem a pénzemet. Istennél egyedül Krisztusnak van számlája. Ez a számla végtelen, de csak azok juthatnak hozzá (természetesen nem pénzhez), akiket Krisztus rendelkezővé tesz, akik Krisztus akarata szerint élnek, akik személyes kapcsolatban állnak vele. Nekik Isten ugyanúgy megad mindent, mint Fiának, aki a számlatulajdonos. Az Ő nevében imádkozni azt jelenti, hogy lemondok előtte minden követelésemről, és Isten követelései alapján közeledem hozzá. Nem kell imáinkban benső hangunkon azt mondanunk, hogy 'Jézus nevében kérlek', hanem feltétel nélkül alá kell vetnünk magunkat Isten akaratának és Krisztus vezetésének. "Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha valamit az ő akarata szerint kérünk, meghallgat minket." (1Jn 5:14) Az Ő akarata szerint. Ez a kulcsszó, mely a Krisztus nevében végzett imádság megértéséhez vezet. Isten akarata szerint, Krisztus akarata szerint kell kérnünk, és csak olyat, ami egyezik az Ő akaratával. Erről később még szót ejtünk. Ugyanakkor a Szentháromság ésszel felérhetetlen hittitka is, az imádságban és Isten általunk történő munkájában a maga teljességében tárul fel és mutatkozik meg. Csodálatos, hogy a Szentháromság nem egy dogmatikai formula, hanem a keresztény gyakorlat mindennapos kommunikációjának útja és támogatója s bárki, aki őszinte szívvel keresi Istent imáiban személyesen ismerheti meg. Jézus Krisztus földi életében is sokat imádkozott, azonban mennybemenetele után is folyamatosan közbenjár értünk. Ez a közbenjárás is imádságot jelent. Urunk legfontosabb szolgálati területe az Atya jobbján a folyamatos imádság. "Ezért üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él hogy esedezzék értünk." (Zsid 7:25) Esedezése az a közbenjárás, mellyel általa egyedüli utunk van Istenhez. Mindez azt a bizonyosságot hordozza, hogy Isten kijelölte számunkra az utat irgalmához. "Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk." (Zsid 4:16) Vagyis Krisztus személyével, az Ő közösségében, a Lélek támogatásával, segítségével bármikor Istenhez fordulhatunk, mint gyermek az atyjához, és legőszintébben feltárva szívünk titkait, kéréseinket, irgalmat és kegyelmet kérhetünk Tőle. Micsoda ajándék, milyen csodálatos figyelmesség az ember iránt, hogy lehetőségünk van személyesen Isten színe elé járulni és megszólítani őt! Talán most már érthető, miért hangsúlyoztam ki az imádság, az imaélet fontosságát. Nincs más lehetőségünk a személyes kapcsolatfelvételre, ez viszont Istentől adatott. Ahogy élő hit nélkül nem lehet, úgy imádság nélkül sincs kereszténység. Milyen gyermeke az az Úrnak, aki nem hajlandó beszélni Atyjával, aki nem hallgatja meg Őt és maga sem szólítja meg? Krisztus nevében végzett imádságunk elhozza nekünk a legnagyobb örömöt, amit ember átélhet. Hiszen az Istennel való együttlét a legtisztább és legszentebb együttlét, amit megélhetünk. Öröm és békesség. "Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek..." (Jn 14:27) Igazi megnyugvást egyedül Istenben találhatunk, az imádság személyes, intim közegében. Ki milyen szívvel, kéréssel fordul Urunkhoz, részint aszerint nyerhet békességet, örömöt. "... teljes öröm van tenálad..." (Zsolt 16:11) 2. Hogyan állhatatosan "Éppen azért legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve az összes szentekért..." (Ef 6:18b) Pál apostol felhívja néhány igen fontos részletre a figyelmünket. Ébernek kell lennünk, állhatatosan kell imádkoznunk, minden szentért könyörögnünk kell. A világ körülöttünk olyan, hogy folyamatosan el akar fordítani bennünket Istentől, le akar téríteni bennünket Krisztus nehezen megtalálható, szűk ösvényéről. Imádságunk ébersége és állhatatossága a biztosítékunk, hogy ez nem következik be. Az éberség a kísértések, a 15

16 gonosz ellen szól. A keresztény lelki fegyverzetet az apostol az efézusi levél 6. rész, verseiben írja le [igazságszeretet (14), békesség (15), hit (16), üdvösség, Lélek (17)]. Ha ritkulnak imáink vagy kezdenek felületessé válni, rögvest tudhatjuk, hogy baj van. Állhatatosnak kell maradnunk minden körülmények között, bármi történjék is. Jézus így tanít Lukács evangéliumában. "Legyetek tehát éberek és szüntelen könyörögjetek..." (Lk 21:36) Az állhatatosság egyszerre jelenti az imaélet rendíthetetlenségét és folyamatosságát is erre még később kitérek. Azt is értjük alatta, hogy minden élethelyzetben tudjuk megszólítani Istent, ne feledkezzünk el Róla lehetőleg egy percre sem, ráhangolódásunk folyamatos legyen. Ne legyen olyan szituáció, amiben elfelejtenénk imádkozni. Minél nagyobb a megterheltség, minél több baj zuhant ránk, minél elkeseredettebbek vagyunk, annál inkább legyünk állhatatosak imádságunkban. Jusson eszünkbe Jób, ki mindent, vagyont, gyermekeket, feleséget, barátokat, egészséget elveszítvén, lázadva ugyan, de mindvégig állhatatos maradt hitében, s képes volt bizonyságot tenni. "Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött, s ha ez a bőröm lefoszlik is, testemben látom meg az Istent." (Jób 19:25-26) Jézus Krisztus minden nagy megpróbáltatása előtt hosszas imádkozással fordult az Atyához. Elfogatása előtt a Gecsemáné kertben átimádkozott és az odaadó ima tökéletességét mutatta meg. "Halálos gyötrődésben még kitartóbban imádkozott, és verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek." (Lk 22:44) Krisztus Urunk a nagy megpróbáltatás előtt még állhatatosabb volt, és minden lelki gyötrelmét az Atya elé vitte. Lám az imádság nem csak békességet és boldogságot hozhat, de ha a körülmények úgy adják, gondjaink, problémáink egyedüli megoldását is imádságunktól várhatjuk. Semmi sem érdemtelen probléma, semmi sem komolytalan, ami minket megvisel, meggyötör. Ezeket az ügyeinket mindig bizalommal és a legteljesebb őszinteséggel és önátadással vigyük Isten elé imádságainkban, s akkor választ is kapunk rájuk. Egy atyafi egyszer így fogalmazta meg, mindent vigyünk ölben az Úr elé. Beszédes kép ez. Mikor az ember összeszedi az életében mindazt, ami gondot okoz, felveszi karjába, elviszi és leteszi Isten elé, tessék, itt van Uram, mi legyen ezekkel, hogyan szabadulhatnék meg terhüktől? Jézus verejtékcseppjei olyanok voltak gyötrődésében, mint nagy vércseppek. Micsoda drámai erő! El tudjuk képzelni azt a lelki vívódást, azt a gyötrelmet, amelyet csak ilyen hasonlattal lehet leírni? Nem kell restellnünk tehát nekünk sem, ha Isten színe előtt imádságunk megterhelt, ha gyötrődő lélekkel fordulunk hozzá. Az imádságban Isten megadja válaszát, megmutatja az igazság útját. Felszínre hozza bűneinket (Zsolt 139:23-24), és feltárja az Ő akaratát, megoldását. "Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre." (2Kor 3:18) Minden egyes nappal, amit odaadó, állhatatos imádsággal töltünk, közelebb kerülünk Isten dicsőségéhez, mely mint a tenger hullámai a parton, egymás helyéb lépve borítja el kegyelemmel életünket. 3. Hogyan helyesen Mindezzel együtt jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy jó, de mégis hogyan imádkozzunk, milyen konkrétumokat tanított Jézus és az apostolok? 3.1. Bűnbánat Mindannyian tudjuk, hogy nem minden imádság talál meghallgatásra. Ennek okai sokfélék, de egy alapvető közös vonás van bennük. A bűnös ember imája nem ér el Úrhoz, nem kap rá feleletet, nincs meghallgatása. A bűn elzárja a kapcsolat lehetőségét Istennel. Talán most már érthető, miért beszéltem olyan sokat az előző előadásban a bűnről. Azért, 16

17 mert imádságunk csak akkor lesz hatékony, ha bűneinket felismerjük és azokat megbánva imádkozunk, ha bűnbánatunk őszinte Motiváció Korábban arról is szó esett, hogy Krisztus nevében kell imádkoznunk, ami azt jelenti, hogy az Ő akaratának, vezetésének teljesen alá kell vetnünk magunkat. Praktikusan ezt úgy kell értenünk, hogy csak olyasmit szabad imádságunkban kérnünk, ami Isten akaratával egyezik, tehát ami Isten dicsőségét szolgálja, ami Isten tervei szerint való. Ne kérjünk olyasmit, ami csak a mi javunkra válik, például sok pénzt, azért, hogy jobban éljünk, mivel ez semmiben nem szolgálja Isten dicsőségét, ez egyszerűen emberi önzés. Mindig vizsgáljuk meg imakérésünk mélyén szándékunkat, vajon tényleg az Úr javát szolgálja-e vágyunk, vajon mennyiben lenne beteljesülte Isten dicsőségére? "Vagy ha kéritek is, nem kapjátok meg, mert rosszul kéritek: csupán élvezeteitekre akarjátok azt eltékozolni." (Jak 4:3) Ugyanakkor fontos, hogy mindig Istenhez szóljunk, személyesen Őt szólítsuk meg, az Ő jelenlétét keressük. Ne engedjük figyelmünket elkalandozni, ne csupán elsoroljuk összekulcsolt kezekkel kívánságainkat, hanem várjuk meg állhatatosan míg fölénk hajol. Az Ő jelenlétébe kell kerülnünk. Ha bűneinket megbántuk és motivációnk helyes, ha alávetettük magunkat Krisztusnak, a Lélek hozzá vezérel, és Szent Színe elé jutunk Egyszerűség Imádkozzunk mindig egyszerűen. Nagyon nehéz lenne megmondani, hogy milyen az igazán helyes imádság. Az ősatyák, Ábrahám, Izsák, Jákób korában egy egyszerű, Istenre hangolt sóhaj vagy feljajjdulás vagy egy Istenhez intézett kiáltás is, amint minden panasz, könyörgés, dicséret imádság volt, akármilyen formában gyakorolták is [vö. Westermann]. Krisztus megmutatta nekünk, miként kell imádkoznunk, imádságot adományozott nekünk (Mt 6:9; Lk 11:2), ugyanakkor utasításokkal is ellátott bennünket. "Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és az utcasarkokon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek. (...) Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked. Amikor pedig imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt goondolják, hogy bőbeszédűségükért hallgattatnak meg. Ne legyetek tehát hozzájuk hasonlók, mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle." (Mt 6:6-8) Krisztus arra mutat rá, hogy az igazi imádság milyen személyes, intim találkozás Istennel. Távol áll tőle minden mesterkéltség, minden kimódoltság, minden művészi hajlam, minden magamutogatás. Vigyázzunk, hogy ezt a bensőséges, megszentelt kapcsolatot mindig megőrizzük. Arra sincs szükség, hogy bő lére ersszük mondandónkat. Egyszer valaki egy könyvben azt írta, hogy az imádkozásban le kell szállnunk a gólyalábakról. Milyen találó! Azt jelenti, hogy a legegyszerűbben és legőszintébben kell Istenhez szólnunk. Egyetlen édesatya sem várja el gyermekétől, hogy hangzatos, zengzetes, kimódolt, hosszú monológokban adja elő mit szeretne és miért. Mennyei Atyánk sem kéri ezt, sőt, sokkal inkább, hogy egyszerű szavakkal, minden kimódoltság nélkül fogalmazzuk meg mondandónkat. Nincs szükség szép szavakra, de annál inkább őszinteségre. Jézus korában a pogányok úgy gondolták, hogy imáik meghallgatása attól függ, hogy ők mit, hogyan és milyen hosszan adnak elő bálványuknak. Mi ne essünk ebbe a tévedésbe. Imánk meghallgatása semmiben nem függ attól, hogy mit és hogyan kérünk, mert Isten tudja mire van szükségünk, anélkül is, hogy szót szaporítanánk rá. Az ima nem ráolvasás, amivel megszerezhetjük azt amit akarunk, hanem lehetőség Isten kezébe hajtani fejünket és lelkünket kitárni előtte. 17

18 3.4. Engedelmesség Aki midazt szeretné is megkapni, amit imádságában kért, annak engedelmesnek kell lennie. Meg kell hallania és el kell fogadnia, amit Isten ajánl neki. Ha utasításai és kérései süket fülekre találnak, Ő sem fog bennünket meghallgatni. Akaratát imáinkban is közölheti velünk, de a legbiztosabb út, ha kinyilatkoztatását, a Szentírást tanulmányozzuk. Isten azért adta Igéjét nekünk, hogy megismejük akaratát, azt, hogy Ő mit szeretne tőlünk. Félreértés ne essék nem arról van szó, hogy a parancsolatokat megtartsuk. Egy szerető gyermek nem apja parancsainak engedelmeskedik, hanem cselekedeteivel, életével keresi atyja kedvét, örömét. Az engedelmesség sokkal több, mint megfelelés a törvényeknek, az engedelmesség az, hogy Isten örömét leli életünkben, dolgainkban, mert kedvére teszünk. Sok meghallgatatlan imádságnak az az oka, hogy ugyan nem cselekszenek bűnt a keresztények, de nem azt teszik, amit Isten kért. "... és amit kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsolatait, és azt tesszük, ami kedves őelőtte." (1Jn 3:22) 3.5. Szüntelenül Arra a kérdésre, hogymikor érdemes imádkozni, azt kell felelnünk, hogy mindig és bármikor. Ugyanakkor Urunk életéből és gyakorlatából meríthetünk támpontokat, de teljesen egyéni, hogy ki mikor képes odaadóan imádkozni. Jézus előnyben részesítette a hajnalt és a reggelt (Mk 1:35), amikor a tudat tiszta és friss, amikor könnyebb Istenre koncentrálni, ugyanakkor egész éjszaka is tudott imádkozni (Lk 6:12), amikor a környezet nem zavarta meg, amikor órákat szentelhetett elmélyült imádságának. Jézus imádkozott minden fontos történés és krízis előtt, a tizenkét tanítvány kiválasztása előtt, a hegyi beszéd előtt, evangelizációs útja előtt, Szentlélekkel töltekezése előtt, szolgálatának megkezdése előtt, stb. Tehát számunkra is irányt szab, hogy minden komoly élethelyzet, megpróbáltatás előtt forduljunk Istenhez, bízzuk Rá a döntést, az iránymutatást, ajánlkozzunk föl neki, kérjük, hogy tervének megfelelően alakuljanak dolgaink. Jézus az élet zsúfolt pillanataiban is talált időt az imádságra, akkor is, amikor például az evésre nem maradt ideje (Mk 3:20) vagy alvásra nem maradt idő (Mk 6:31, 33, 46). Hasonlóan, a nagy kísértések idején is imádsággal élt (Mt 26:36). Az élet nagy kísértései váratlanul csapnak le ránk. Ilyenkor nekünk sem marad más lehetőségünk, mint odaadóan Istenhez fohászkodni. Mindebből az következik, hogy egész életünknek imaéletté kell válnia. Nem csak elvonult, személyesen Istennel töltött perceinkben kell fölfelé figyelnünk, hanem életünk minden pillanatában egyfajta Isten-tudattal kell tevékenykednünk a világban. Bármilyen tevékenységünk közepette Istenhez fordulhatunk, gondolhatunk Rá, tegyük is meg. Isten gondolata legyen bennünk folyamatos Együtt Bár az egyéni imaélet mindennek az alapja, a közösségi ima összehasonlíthatatlanul erősebb, jelentősebb, hatékonyabb. Isten megvilágosítja gyülekezetét és különösen nagy áldást ad rá. "... a gyülekezet pedig buzgón imádkozott érte Istenhez." (ApCsel 12:5b) Az első előadásban megismertük, hogy a hit az Isteni szeretet munkáló ereje. A szeretet pedig mindig közösséget keres, mindig ki akar szabadulni a magányból, egyedüllétből, mert a szeretet csak közösségben képes működni, magányban tehetetlen. Imádkozzunk közösségben, s imádságunkban és kéréseinkben a közösség mindig legyen egy akaraton. "Bizony mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám." (Mt 18:19) 3.7 Mindenkiért 18

19 "Éppen azért legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve az összes szentekért..." (Ef 6:18b) idéztem korábban, de akkor az utolsó feltételre nem tértem ki. Pál apostol azt kéri, imádkozzunk minden szentért, vagyis minden emberért, aki Istennek szenteli magát, életét. Jézus Krisztus azonban sokkal tágabbra szabja azok körét, akikért imádsággal tartozunk. "... áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket." A kereszténység nem válhat a megtértek egymás közti belterjes ügyévé. Ezt hívják ugyanis szektának. Isten akarata nem az, hogy a keresztények úgymond maguk közt ellegyenek és fejlődjenek, hanem éppen ellenkezőleg, azt szeretné, ha az Ő irgalmassága szerint mi is irgalmasok lennénk a világban. Ő nem bűneink, hanem kegyelme szerint ítél, így nekünk is így kell cselekednünk. Őszinte imádsággal tartozunk minden egyes élő emberért, senkinek sem akarhatunk rosszabbat, mint amit magunknak szeretnénk. Nyissuk meg szívünket és imádságainkat mindenki előtt Hála Istenhez való közeledésünkben soha nem szabad elfeledkeznünk mindarról a jóról és kegyelemről, amit Ő nekünk adott. Sajnos az ember hajlamos arra, hogy miután rendeződtek ügyei, elfelejtse jótevőjét és elfelejtse megköszönni Neki áldásos segítségét, mint a tíz leprásból kilenc (Lk 17:17). "Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt..." (Fil 4:6) Ha összevetjük, hogy Isten milyen áldásokkal halmoz el bennünket és mi milyen kevés időt fordítunk imára és azon belül külön hálaadásra, akkor bizony nincs dicsekednivalónk. Szüntelenül adjunk hálát Isten kegyelméért és ajándékaiért, elmélkedjünk Isten útmutatásain, Igéjén és ne legyünk restek hálás szívvel megköszönni jóságát. Az imádság példaképei, Dávid, Pál apostol, de leginkább maga Jézus mindannyiszor hálával fordultak Istenhez. Kövessük őket mi is. 4. Az arany kulcs A következőkben szeretnék egy egyszerű gyakorlatot megosztani önökkel. Ez az egyszerű koncentrációs gyakorlat segíthet a hétköznapi helyzetek megoldásában. Nem imádság, csak egy egyszerű elmélkedés, ami segítheti elmélyíteni imádságainkat és feloldani a keresztény élet hétköznapjainak feszültségeit. Semmi bonyolult nincs benne, bárki, bármikor megpróbálhatja. Ha nem sikerül elsőre, az sem baj, ha egyáltalán nem menne, az se ejtsen kétségbe, az csek annyit jelent, hogy mással kell esetleg próbálkozni, máshogy kell közelíteni Istenhez. A gyakorlatot Az arany kulcsnak nevezik és a következőkből áll. Helyezkedjen el kényelmesen, hunyja be a szemét, sóhajtson egy nagyot és kezdjen el befelé figyelni. Azt fogja tapasztalni, hogy gondolatai nagy sebességgel pattannak ki tudatából egymás után, szinte cikáznak a fejében, egyik a másik után, szinte időt sem hagyva, hogy egyet megfogjon és szép lassan megvizsgálja, körüljárja, átgondolja vele kapcsolatban a lehetőségeket. Mint valami masina, ami nagy sebességgel, egymás után ontja ki magából a gondolatokat, tekintet nélkül arra, hogy mi lesz velük. Igyekezzen leállítani ezeket a cikázó gondolatokat. Próbálja meg koncentrációját leválasztani a gondolatokról, a problémákról, mindarról, ami gyötri vagy aggasztja, és gondoljon inkább Istenre. Képzeletét hangolja rá. Ne akarja képszerűen látni, ez nem szükséges. Inkább idézze fel valamelyik tulajdonságát. Elsorolom őket: örökkévaló, szabad, változhatatlan, végtelen, szent, szerető, mindenható, mindenütt jelenvaló, mindentudó, igazságos, oszthatatlan, független. Válassza ki bármelyiket és erre koncentráljon. A gyakorlat lényege, hogy kikerüljön a gondolatok hatása és uralma alól és helyükbe Isten kerüljön. Amikor ez megtörténik biztonságban és kényelemben fogja magát érezni, melyben feloldódik minden emberi aggodalom, félelm, probléma. 19

20 Bármikor, amikor kellemetlen vagy veszélyes heyzetbe kerül, nyogodtan mondja azt magának, "most használni fogom Az arany kulcsot", és kiutat fog találni a bizonytalanságból, aggodalomból, képes lesz nyugodt és emberszerető maradni. Minden egyes alkalommal, mikor a gyakorlatot használta, határozza el szilárdan, hogy a következő alkalommal minden gondolatot figyelmen kívül fog hagyni és el fog tudni engedni. Még egyszer, ez egy egyszerű gyakorlat, de nem mindig könnyű a használata. Ne akarjon semmit elérni, csak igyekezzen figyelmen kívül hagyni saját gondolatait és Istenre koncentrálni. A többit bízza Istenre. 5. Imatechnikák ezen kívül számos imatechnika létezik még, melyeket jó szívvel lehet ajánlani és bátran ki lehet próbálni. A lényeg mindig az, hogy bűnbánattal, őszinte szívvel és odaszánással forduljunk Istenhez, és magunkról lemondva, ügyeinket, dolgainkat elhagyva, Istenre bízva magunkat csak nyitott lélekkel várjuk, hogy Ő megérkezzen imádságunkba, lelkünkbe. 6. Összefoglalás Tekintettel arra, hogy milyen kiemelt fontosságú az imádság a keresztény életben, engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam a legfontosabb jellemzőket, amikkel hatékonnyá tehetjük imaéletünket. Láthattuk, hogy az imádság az Isten által rendelt út, hogy felvegyük vele a személyes kapcsolatot. Erre csak akkor van módunk, ha őszinte bűnbánattal megbántuk minden bűnünket, meghívtuk életünkbe Jézus Krisztust, s az Ő nevében, azaz személyén keresztül, átadva neki életünket, a Szentlélek segítségével egyszerű de őszinte szavakkal, visszavonultan feltárjuk Isten előtt minden titkunkat, reménységünket, kérésünket. Imánk akkor lesz hatékony, ha kéréseink Isten dicsőségét szolgálják, ha egyeznek az Ő akaratával, továbbá ha imánk állhatatos, kitartó, hálás, éber, engedelmes és nem csak magunkért, de mnden emberért szól. Hatékonyabb az ima, ha egyetértésben más keresztény testvérekkel, közösségben szólal meg. Minthogy az imádság a keresztény élet magva és lényege, ezért mindekor, minden időben, minden lehető alkalommal forduljunk Istenhez, akár egy köszönő szóval, akár hosszabb időt szánva az imádságra. Ne feledjük, amilyen az imaéletünk, olyan a hitünk is. Sok keresztény, aki nem terem gyümölcsöt, azért nem tud gyümölcstermőre fordulni, mert imaélete nem felel meg Isten elvárásainak. Óvjuk, ápoljuk személyes kapcsolatunkat az Úrral, mert ez a legfontosabb teendőnk. A következő alkalommal pedig azt fogjuk megvizsgálni, miként fordulhat hitéletünk gyümölcstermőre. 20

Üdvözlünk Isten családjában!

Üdvözlünk Isten családjában! Üdvözlünk Isten családjában! Amikor Jézust elfogadod Megváltódnak, Isten családjának tagja leszel. Isten azt akarja, hogy ha az Ő gyermeke lettél, növekedj az Ő megismerésében, és válj minél inkább Jézushoz

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu EDK -k az EDM -ért Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért LÁTÁS Egyetemekre, Főiskolákra járó diákok evangéliummal való elérése, keresztyén diáktársaik által. Keresztyén diákok aktivizálása,

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr...

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... Pasarét, 2014. március 23. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László Lekció: Malakiás 3,1-6 Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... ELJÖN AZ ÚR Imádkozzunk! Dicsőítünk

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

A katolikus egyház azt tanítja, hogy Mária a közvetítő Isten és ember között Jézussal együtt. Ez szintén nem igaz Isten Igéje szerint!

A katolikus egyház azt tanítja, hogy Mária a közvetítő Isten és ember között Jézussal együtt. Ez szintén nem igaz Isten Igéje szerint! Kedves Olvasó! Ez az írás nem a katolikus emberek bántására született. Az Isten mentő szeretete hozta létre. Jézusnak fáj, hogy Máriát követő milliók nem ismerik az Isten valódi beszédét, a bibliát. Fáj

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

Bibliai tanítás a részegségről

Bibliai tanítás a részegségről Bibliai tanítás a részegségről ADUNARE Bibliai tanítás a részegségről A részegségről tanulni nehéz feladat de ugyanakkor nagyon fontos. Mi úgy szeretnénk leélni az életünket hogy az Istennek tetsző legyen

Részletesebben

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília Újpest-Belsőváros 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja Juhász Emília TANÉVZÁRÓ Alapige (textus): Ef 6,1-4; 6,10 Olvasandó (lectio): Péld 3,1-18 Heidelbergi Káté*: XXI. ÚRNAP (*Olvasható a szolgálat végén)

Részletesebben

Hamis és igaz békesség

Hamis és igaz békesség Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14.

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Most akkor a korinthusiak úrvacsoráznak, vagy nem úrvacsoráznak? Összegyűlnek, az Úr vacsorájára, de Pál mégis azt mondja:

Részletesebben

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett Félreértett rtett tanítások? Ugyanazon alapról eltérő tanítások? Fordítások A Biblia eredeti nyelve nem a magyar Összehasonlító fordítások,

Részletesebben

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10.

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT Lekció: Márk 10. Alapige: Márk 10,45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én Az Új Tanítás 2015. június 14-én Biró László Mi az Új? Mikor elhangzott a múlt havi tanítás, megfogalmazódott bennem, hogy most vasárnap hozzak én is egy kibontott sugallatot. Mikor az asztalomnál ültem,

Részletesebben

A KERESKEDŐ, AKI GAZDAG LETT

A KERESKEDŐ, AKI GAZDAG LETT Pasarét, 2013. február 17. (vasárnap este) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László A KERESKEDŐ, AKI GAZDAG LETT Alapige: Máté 13,45-46 Hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedőhöz, aki igaz

Részletesebben

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp.

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. NEM MINDENKI Lekció: Mt 7,21 23 Alapige: Mt 7,21 Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az,

Részletesebben

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET!

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Pasarét, 2012. augusztus 30. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Alapige: 1János 4,1 Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket,

Részletesebben

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM!

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Dr. Egresits Ferenc ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Kérdések és megfontolások Jézus passiója kapcsán az irgalmasság évében. - Az esetleges párhuzamok és áthallások nem a véletlen művei! -

Részletesebben

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Számomra mindig jelzés értékű az, ha valamilyen formában megrezdül a lelkem, megérinti valami. Ilyenkor az jut az eszembe, hogy ott még feladatom, tanulni valóm van. Üzenni

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN 1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik

Részletesebben

Bibliaismereti alapok

Bibliaismereti alapok Bibliaismereti alapok Bibliaismereti alapok 1. Isten 2. Jézus Krisztus 3. Szent Szellem Szentháromság 4. A Biblia 5. Az Ember 6. Bűn megváltás 7. Újjászületés, megszentelődés 8. Betöltekezés Szent Szellemmel

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

Drága Gyülekezet! 2014. június 15. Mandabokor, Kálmánháza, Felsősima Istentisztelet. 3 Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki

Drága Gyülekezet! 2014. június 15. Mandabokor, Kálmánháza, Felsősima Istentisztelet. 3 Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki 2014. június 15. Mandabokor, Kálmánháza, Felsősima Istentisztelet 3 Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával a Krisztusban. 4 Mert

Részletesebben

"Ki kötelezi el még magát közületek az Úrnak?"

Ki kötelezi el még magát közületek az Úrnak? "Ki kötelezi el még magát közületek az Úrnak?" 1 Krón 29,5 Gyógyulásunk és megerősödésünk akkor történik, amikor fenntartás nélkül átadjuk magunkat Jézusnak. Minél jobban megnyílunk, és engedjük, hogy

Részletesebben

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS SZEVERÉNYI JÁNOS Isten halott? Azokra való tekintettel adtam előadásomnak ezt a címet, akik mernek kérdezni, akik fenntartják maguk és embertársaik számára a kételkedés jogát, kockázatát, gyötrelmét és

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

AZ ÉLET KENYERE. Énekek: 323,6; 326,2.4-5; 328

AZ ÉLET KENYERE. Énekek: 323,6; 326,2.4-5; 328 Pasarét, 2015. december 20. (vasárnap) családi karácsony PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Takaró János AZ ÉLET KENYERE Énekek: 323,6; 326,2.4-5; 328 Alapige: János 6,32-35 Jézus pedig így válaszolt nekik:

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra.

Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra. 1 Öltözzük fel Krisztust, de hogyan? Textus: Róm. 13,14 Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra. Bevezetés Sok olyan kifejezést olvasunk a Bibliában, amiket

Részletesebben

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15. 3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a

Részletesebben

JÉZUS SZÍVE IMAFÜZET

JÉZUS SZÍVE IMAFÜZET JÉZUS SZÍVE IMAFÜZET A Jézus Szíve lelkiség nem ájtatossági forma, hanem Bíró Ferenc SJ szavaival a reális Krisztus reális követése tettben és igazságban. Jézus Szíve ünnepéhez kapcsolódó imakilencedünk

Részletesebben

A kegyelem Abonyi Sándor (A kegyelem, a törvény, a hit és a cselekedetek kapcsolata)

A kegyelem Abonyi Sándor (A kegyelem, a törvény, a hit és a cselekedetek kapcsolata) A kegyelem Abonyi Sándor (A kegyelem, a törvény, a hit és a cselekedetek kapcsolata) 1. Példázat a kegyelemről Tételezzük fel, hogy két ember a világi élete során halálos bűnt követ el és a világi bíróság

Részletesebben

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. 6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: I. A Heidelbergi Káté II. Második Helvét Hitvallás. Kálvin Kiadó, Budapest. 2004;

Részletesebben

Megnyílás. 2. összejövetel

Megnyílás. 2. összejövetel Megnyílás 2. összejövetel 25 Előkészítés Üljünk körbe, és középre tegyünk egy gyertyát (ne a szőnyegre csöpögjön!). Ezt gyújtsuk meg a beszélgetés kezdetekor! Keresd ki a mai napra való szentírási részt:

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

m a g v e t é s ötletek

m a g v e t é s ötletek m a g v e t é s ötletek Kerékgyáró Klaudia kre-htk 2015 www.magvetes.wordpress.com 2 O l d a l Igeszakaszok egy évre j a n u á r 1. Jézus megkenetése Igeszakasz: Lk 7,36-50 Aranymondás: 1Tim 1,15 Igaz

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

HA ISMERNÉD AZ ISTEN AJÁNDÉKÁT

HA ISMERNÉD AZ ISTEN AJÁNDÉKÁT Pasarét, 1984. augusztus 26. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Cseri Kálmán HA ISMERNÉD AZ ISTEN AJÁNDÉKÁT Lekció: Jn 4,3-15 Alapige: Jn 4,10 Jézus így felelt neki: Ha ismernéd az Isten ajándékát,

Részletesebben

Mi a virtuális valóság?

Mi a virtuális valóság? VIRTUÁLIS VALÓSÁG - KERESZTYÉNYSÉG Kol 2,20-23 Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők:

Részletesebben

Bizonyára, ha még embereknek igyekeznék tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék!

Bizonyára, ha még embereknek igyekeznék tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék! 2014. december 31. Mandabokor Óévi Istentisztelet 1 Kérve kérlek az Isten és a Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat; az ő eljövetelére és országára kérlek: 2 hirdesd az igét, állj

Részletesebben

Utánzás, engedmények és válság

Utánzás, engedmények és válság 8. tanulmány augusztus 13 19. Utánzás, engedmények és válság SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 6:5; 5Mózes 12:8; 13:18; 1Királyok 11:1-13; 18; Jeremiás 17:5; Malakiás 3:16 4:6 Az érettkorúaknak

Részletesebben

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait! 1 A NÉP RÉSZVÉTELÉVEL BEMUTATOTT MISE RENDJE BEVEZETŐ SZERTARTÁS Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. NÉP: Ámen. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő

Részletesebben

Hitünk tökéletesítése

Hitünk tökéletesítése 2. tanulmány Hitünk tökéletesítése október 4 10. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Lukács 12:16-21; 17:5-6; Filippi 3:12-15; Jakab 1:2-3, 19-21; 1Péter 1:6-7 Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégzőjére

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK 1 Szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt

Részletesebben

JEGYZET MISSZIÓ. Teológiai szempontból ellenőrizte: Endreffy Géza ev. lelkész. Presbiterképzés. Révfülöp. Készítette: Garádi Péter

JEGYZET MISSZIÓ. Teológiai szempontból ellenőrizte: Endreffy Géza ev. lelkész. Presbiterképzés. Révfülöp. Készítette: Garádi Péter JEGYZET MISSZIÓ Teológiai szempontból ellenőrizte: Endreffy Géza ev. lelkész Presbiterképzés Révfülöp 2011 Készítette: Garádi Péter 1. Bevezetés A misszió a világegyetem legjobb hírének, üzenetének, az

Részletesebben

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3. 10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

ÉVKÖZI IDŐ III. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET. Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

ÉVKÖZI IDŐ III. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET. Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van. V. Istenem, jöjj segítségemre! 1 ÉVKÖZI IDŐ III. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Részletesebben

Szomjúság az élő víz mellett

Szomjúság az élő víz mellett Szomjúság az élő víz mellett Egy prédikációban elég nehéz tud lenni, mikor megpróbálod kielégíteni mindenki igényét. A felnőtt korú Krisztusban élőét, aki kemény eledelre vágyik, a tejen élő kiskorút,

Részletesebben

Hogyan kaphatjuk meg a Szentlélek ajándékát? Munkafüzet

Hogyan kaphatjuk meg a Szentlélek ajándékát? Munkafüzet Mark A. Finley Tíz nap a felházban Hogyan kaphatjuk meg a Szentlélek ajándékát? Munkafüzet ADVENT KIADÓ Budapest, 2011 www.adventkiado.hu Tartalom Elsõ nap Buzgó könyörgés...........................................

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA. Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek.

A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA. Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA 2014/5 Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. (Róm 6,13) Felnőttként konfirmáltak: Első sor (balról jobbra): Pécskay-Seress

Részletesebben

Ézs 33,17-24 Milyen az Úr, és az Ő országa?

Ézs 33,17-24 Milyen az Úr, és az Ő országa? Ézs 33,17-24 Milyen az Úr, és az Ő országa? A királyt ékességében látják szemeid; látnak széles országot. Szíved elgondolja a mult félelmét: hol az író, hol a mérlegelő, hol a tornyok összeírója? A gőgös

Részletesebben

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 21. Nagypéntek Loránt Gábor KERESZTREFESZÍTÉS Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Miután kigúnyolták mármint Jézust levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT*

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* Buji Ferenc HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Lk 20,34 Ha a keresztény ember a házasság és a szerzetesi, papi, valamint evangéliumi indíttatású világi nőtlenség

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő. Válás és újraházasodás a Biblia szemszögéből Ebben az írásunkban a Biblia válás és újraházasodás kérdésére vonatkozó kijelentéseivel szeretnénk foglalkozni. Az Újszövetség világosan elutasítja a válást.

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

NYILVÁNVALÓ SZERETET

NYILVÁNVALÓ SZERETET Pasarét, 2015. december 25. (péntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza NYILVÁNVALÓ SZERETET Énekek: 182; 321,1-3. 4. 6-7; 447 Lekció: Lukács 2,1-14 Alapige: 1János 4,9-10 Azáltal lett nyilvánvalóvá

Részletesebben

Legyenek eggyé kezedben

Legyenek eggyé kezedben Legyenek eggyé kezedben EGYETEMES IMAHÉT ÖKUMENIKUS ZÁRÓ ALKALMA KITEKINTÉSSEL A BIBLIA ÉVÉRE 2009. január 25. vasárnap - 15. 30 tól a gyülekezés alatt a Miskolc - Belvárosi Evangélikus Egyházközség In

Részletesebben

BIBLIA-TANULMÁNYOK 2014/3. Jézus. tanításai BIK KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2014

BIBLIA-TANULMÁNYOK 2014/3. Jézus. tanításai BIK KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2014 BIBLIA-TANULMÁNYOK 2014/3. Jézus tanításai BIK KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2014 A tanulmányokat összeállította: Fürjné Simon Edina, Horváth Sándorné, Korbeák Sándorné, Szabó Attila Tartalom Bevezetés....................................................................................

Részletesebben

Engedelmeskedjetek egymásnak

Engedelmeskedjetek egymásnak Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István Reménység Szigete 2010. augusztus 22. Lekció: 4Móz 9,15-23 Textus: Ef 5,21-6,9 Engedelmeskedjetek egymásnak Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok

Részletesebben

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Pasarét, 2011. november 17. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Alapige: 2Korinthus 5,10 Mert nékünk, mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt,

Részletesebben

Bűnvallás és megtérés: az ébredés feltételei

Bűnvallás és megtérés: az ébredés feltételei 6. tanulmány Bűnvallás és megtérés: az ébredés feltételei augusztus 3 9. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 3Mózes 5:5; Zsoltár 32:1-8; Apostolok cselekedetei 5:30-32; 2Korinthus 7:9-11; Zsidók 12:17;

Részletesebben

TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS. Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52. Alapige (textus): Mk 6,50

TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS. Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52. Alapige (textus): Mk 6,50 Újpest-Belsőváros 2008. 09. 07. Juhász Emília TANÉVNYITÓ BUZDÍTÁS Alapige (textus): Mk 6,50 Olvasandó (lectio): Mk 6,45-52 Ezután azonnal megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak hajóba, és menjenek

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

A SZENT ŐRANGYAL Fájdalma és öröme

A SZENT ŐRANGYAL Fájdalma és öröme A SZENT ŐRANGYAL Fájdalma és öröme A Katolikus Egyház Katekizmusában a következő szerepel az őrangyalok szerepéről: 336. A gyermekkortól fogva, egészen a halál pillanatáig az emberi életet is körülveszik

Részletesebben

El camino A zarándokút. 1. állomás

El camino A zarándokút. 1. állomás 1. állomás Ennek a zarándokútnak az alapjai nagyon sok régi katedrális falára fel van vésve, de nem úgy, mint egy labirintus, hanem mint egy egyszerű út. Nincsenek benne kijárat nélküli zsákutcák. Az emberek

Részletesebben

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé III. évfolyam 2. szám 2016. február Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé Érezzétek és lássátok, milyen édes az Úr A nagyböjt az Egyház ajándéka, amely megújításunkra szolgál. A heteken át tartó utazás,

Részletesebben

Lődd be magad Krisztussal

Lődd be magad Krisztussal Lődd be magad Krisztussal 2014-01-12 (Istentisztelet kivonatos jegyzete) Ma egy két gondolatot szeretnék veletek megosztani. Tulajdonképp nem is tanítás, inkább elgondolkodásra remélem - késztető, dolgok,

Részletesebben

AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38.

AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38. AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38. (New Testament Salvation) Az üdvösség témája mindenkiben érdeklodést kell, hogy keltsen, különösen hívo keresztényekben és azokban, akik szeretik az Urat. Számtalan

Részletesebben

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez.

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez. Életgyónáshoz Életrendezés Nemes Ödön jezsuita atya gondolatai Alapelvek A kapcsolataimban, élethelyzeteimben, testi-lelki betegségeimben, kudarcaimban tapasztalt nehézségeimet, ne tekintsem problémának,

Részletesebben

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG Szentírás Szövetség A mû eredeti címe: Following Jesus Pathway Bible Guides: Luke 9 12 Szerzô: Gordon Cheng Originally published by Matthias

Részletesebben

17. SZEMÉLYES GYÓNÁS KÖSZÖNTÉS:

17. SZEMÉLYES GYÓNÁS KÖSZÖNTÉS: 17. SZEMÉLYES GYÓNÁS A személyes gyónás több mint a lelkipásztori beszélgetés. A gyónást kérheti a jelentkező, de felajánlhatja a lelkipásztor is. Jó, ha a keresztény gyülekezet tud a személyes gyónás

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15.

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Csütörtök óta, amikoris az Agora című filmet megtekintettem a moziban, le nem lohadó nyugtalanság

Részletesebben