2016. FEBRUÁR-MÁRCIUS. Megemelheti idén a nemzeti támogatások mértékét az agrártárca február 1.

Átírás

1 2016. FEBRUÁR-MÁRCIUS Megemelheti idén a nemzeti támogatások mértékét az agrártárca február 1. A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az agrárgazdaságért felelős államtitkár, Czerván György elmondta, hogy 2015 a támogatások igénylése szempontjából tanulóév volt, mind a gazdák, mind a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szemszögéből. A számos új elem és változtatás odafigyelést igényel mindenkitől. Kiemelte: az igényléseknél jellemző hiba volt a pontatlan parcellarajzokból eredő túligénylés, amelynek következménye az ellenőrzések elhúzódása lett. A közvetlen támogatások keretében folyósított területalapú támogatásra tavaly több mint 174 ezer termelő nyújtott be kérelmet, 4,9 millió hektárra. Czerván György arra is emlékeztetett: 2015-ben a zöldítés, mint kötelező elem, hektáronkénti összege mintegy 80 euró, mintegy 25 ezer forint volt. Czerván György hozzátette: a nemzeti támogatások idei forrásösszegei előreláthatólag a legtöbb jogcímnél megemelkednek. Forrás: MTI Jól jönne a kedvezményes áfa a többi ágazatnak is február 1. Látványosan csökkent az elmúlt hetekben a sertéstőkehúsok ára a boltokban, amellett, hogy az élő sertés ára is zuhant, a január elsejétől élő áfamérséklés is megtette a hatását. A láthatóan sikeres lépésen felbuzdulva, több más termékpálya szereplői is lobbizni kezdtek, és szintén kedvezményes, 5 százalékos áfát szeretnének írja a Világgazdaság Online. A Baromfi Terméktanács is lobbizik, ismerte el Csorbai Attila a szervezet elnöke a Világgazdaságnak. Elmondta: a baromfiágazaton nem fog múlni egy esetleges áfacsökkentés sikere. Ennek érdekében a szervezet elnöke kedden találkozik Czerván Györggyel, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkárával is. A jelek szerint lesz miről beszélgetniük. Csorbai Attila a jelentősen növekvő sertéshúsfogyasztást nem tartja biztató jelnek saját ágazatára nézve. Az elnök ugyanis biztosra veszi, hogy a megnövekedett sertéshúsfogyasztás a baromfifélék fogyasztásából vett el. A január végeztével a rendelkezésre álló adatokat korrekt módon értékelni fogjuk. Az már most látszik, hogy számokkal tudjuk bizonyítani, hogy a diszkriminatív áfacsökkentés negatív hatást gyakorol a baromfiágazatra mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila. Az elnök hozzátette: a teljes baromfiágazat érintett, ám a csirke- és a pulykatermékpályák járnak a folyamattal a legrosszabbul. A halászati ágazat helyzetén adócsökkentéssel lehetne javítani, ezért a szakma szerint a halászati élelmiszerek áfáját 27-ről öt százalékra kellene mérsékelni nyilatkozta a Magyar Időknek Lévai Ferenc a napokban. A Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa

2 korábbi elnöke kiemelte: a lépés 2,5 milliárd forintba kerülne, mégsem járna rosszul a költségvetés. A halágazat azzal is indokolja a kérését, hogy az uniós támogatásokból nem részesül súlyának megfelelően, ezzel pedig hátrányba kerül a többi ágazattal szemben. Tény, hogy a haltermelés jószerével csak gépészeti, beruházási támogatásban részesülhet, a halgazdaságoknak nincs uniós területalapú, sem állatjóléti támogatásuk. A Tej Terméktanács szerint a tejágazat megsegítéséhez az első és legfontosabb lépés a fogyasztói tej áfájának 5 százalékra csökkentése lenne ezt már a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke mondta az M1 hírtelevíziónak kedden. Mélykuti Tibor hozzátette: ezt tartalmazza az a javaslatcsomag is, amelyet már az elmúlt év novemberében átadtak a kormánynak. A szakmaközi szervezet azzal érvel, hogy előzetes számításai alapján a fogyasztói tej áfájának csökkentése a költségvetés számára 12 milliárd forint kiesést okozna. Igaz, a tejtermékek zömét 18 százalékos áfa terheli, csak a desszertfélék adója 27 százalék. A tejesek állítják: az áfacsökkentés esetükben azért is fontos lenne, mert a magas adóteher következtében rendkívüli mértékben rontja a feketézés a tisztességes szereplők pozícióit. A sertéshúsok árcsökkenésének legnagyobb vesztesei alighanem valóban a baromfiágazat szereplői, akik helyettesítő termékeket kínálnak a karajjal, tarjával és más sertéshúsokkal szemben. A baromfiágazat már az intézkedés életbe lépése előtt, tavaly tiltakozott az egyoldalú áfacsökkentés ellen. A baromfisok mindannyiszor hozzátették: nem a sertéságazat sikerét irigylik, hanem egyenlő feltételeket szeretnének elérni. A január óta eltelt árzuhanást és a fogyasztási adatokat látva, információink szerint kisebb pánik uralkodott el az ágazatban. Egyes szereplők úgy vélik: a baromfitenyésztők egy része nem fog ilyen körülmények között éveket kibírni, ezért néhány hónapon belül döntést szeretnének elérni. Forrás: Együttműködési megállapodást kötött a Nébih és a Tej Terméktanács február 3. A kiváló minőségű magyar tej- és tejtermékek védelme érdekében hosszú távú együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közölte a két szervezet. A közlemény szerint a szerződést a Nébih részéről Oravecz Márton elnök, a terméktanács részéről Mélykuti Tibor elnök látta el kézjegyével. Az együttműködés értelmében a jövőben a Nébih végzi a piacszervezési hozzájárulás teljesítésével kapcsolatos ellenőrzéseket óta valamennyi, Magyarország területén működő tejfeldolgozó, nagykereskedelemmel foglalkozó tejágazati szereplő valamint tej-kiskereskedő köteles piacszervezési hozzájárulást fizetni a terméktanács által működtetett Közösségi Marketing Alapba, akinek a tej és tejtermék forgalmazásából származó éves nettó árbevétele meghaladja az 50 millió forintot. A két szervezet emellett kiemelt figyelmet fordít a hazai tejfogyasztás ösztönzését segítő programok sikeres megvalósítására is. A Nébih szakmai tudásával támogatja és segíti a terméktanács szemléletformáló marketing tevékenységét, míg a hivatal ez irányú törekvéseit a terméktanács támogatja a rendelkezésére álló eszközökkel. A rendezvényen Oravecz Márton beszámolt az ágazat védelméért az elmúlt években tett hatósági intézkedésekről, kiemelve a feketegazdaság elleni küzdelemben elért eredményeket. A szakemberek 2014-ben több mint 450 ezer liter tej- és tejtermék forgalmi korlátozását 2

3 rendelték el, míg tavaly 650 ezer liter UHT tej ellenőrzése során több mint 12 ezer liter nem nyomonkövethető terméket zároltak a Nébih munkatársai ismertette. Mélykuti Tibor a közlemény szerint arról beszélt, a jelenlegi igen súlyos tejpiaci viszonyok között a piac megtisztítása, az élelmiszerhamisítások kiszűrése, a feldolgozóipar támogatása, a tejtermelői összefogások előmozdítása és az áfa csökkentése mellett kiemelt jelentőséggel bír az is, hogy az ágazat szereplői a lehető legnagyobb forrásokat tudják közösségi marketing célokra fordítani. A Nébih tevékenységével nagyban hozzá tud járulni, hogy ellenőrzött hazai tejek és tejtermékek jussanak el a fogyasztókhoz. A hivatal egy éve indított Szupermenta termékteszt kampányában többször megjelent már a termékkör: tavaly augusztusban a kakaós tejeket, idén januárban a vajakat vizsgálták komplex módon (laboratóriumi, érzékszervi és kedveltségi paraméterek mentén) a szakemberek. A hatóság a jövőben a tudatos vásárlói magatartás kialakítása érdekében e téren is számít a terméktanács tapasztalataira, javaslataira. A rendezvényen Bognár Lajos országos főállatorvos kiemelte, hogy az ügyeskedők leleplezése, az illegális üzemek felszámolása legalább annyira a tisztességes kereskedők, mint a vásárlók érdekében történik. A szakmaközi szervezetek ismereteinek, tapasztalatainak ötvözése pedig a minisztériumban és a hatóságnál felhalmozott tudással kiemelkedő eredményekhez vezethet e téren. Forrás: Czerván: az orosz embargó újrarendezte a piacokat február 4. Újrarendezte a piacokat az orosz élelmiszeripari embargó, az európai export az ázsiai országok, Japán, Kína, Hong-Kong és Dél-Korea irányába mozdult el mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Az államtitkár hozzátette: jók a bilaterális kapcsolatok az orosz féllel, azonban az embargót uniós szinten hozták, így ott is kell kezelni. Megállapította, sem Magyarországnak, sem az uniónak, sem Oroszországnak nem jó ez a helyzet. A magyar agrárexport körülbelül 3 százaléka irányult Oroszországba 2013-as adatok szerint, ennek mintegy harmadát érintette az embargó, ami a 267 millió eurós Oroszországba irányuló magyar agrárexportból mintegy 80 millió eurót jelent. A sertés tőkehús áfájának csökkentéséről szólva elmondta: nagy nyomás van a tárcán, hogy más ágazatok is részesüljenek hasonló elbánásban. Ezt jogos kérésnek mondta, főleg a baromfi ágazatban, amit a jelenlegi intézkedés tapasztalatainak függvényében vizsgálnak meg. Hozzátette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium hozzájárulása is szükséges, mivel az áfacsökkentés adóbevétel-kieséssel jár, és a gazdasági tárca felelős a költségvetési hiánycél betartásáért. Leszögezte azt is, hogy az áfacsökkentés kakukktojás, mert a kormány adópolitikájának középpontjában a fogyasztási típusú adók arányának növelése és a munkát terhelő adók csökkentése áll. Czerván György elmondta azt is, hogy 2017-ben is várhatóan szinten tartják a nemzeti támogatásokat a sertés, baromfi és tojás ágazatban, sőt, talán emelkedni is fognak. Ismertette: 2016-ban 9,1 milliárd forint a keretösszeg, és kijelentette, hogy ezen támogatások szinten tartása szinte borítékolható. Uniós támogatásokkal együtt 2020 végéig ezek a források nagyságrendileg rendelkezésre fognak állni, hogy kiszámítható támogatási rendszerrel kalkulálhasson a magyar mezőgazdaság mondta. Forrás: 3

4 Éjszakába nyúló tárgyalás a tejesek és a kormány között február 6. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint éjszakába nyúlóan tárgyalt a kormány a magyar tejpiaci válság kezeléséről. Mélykuti Tibor a Magyar Hírlapnak elmondta: bízik benne, hogy döntenek a folyadéktej jelenlegi 18 százalékos áfakulcsának ötszázalékosra mérsékléséről. A lap szerint a kereskedőkkel, valamint a feldolgozókkal is tárgyalásokat folytatnak a tejágazati képviselők a magasabb felvásárlási ár érdekében. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint éjszakába nyúlóan tárgyalt a kormány pénteken a magyar tejpiaci válság kezeléséről. Mélykuti Tibor a Magyar Hírlapnak elmondta, bízik benne, hogy döntenek a folyadéktej jelenlegi 18 százalékos áfakulcsának ötszázalékosra mérsékléséről, mivel ez jelentené a legnagyobb segítséget. A lap szombati számában megjelentek szerint a kereskedőkkel, valamint a feldolgozókkal is tárgyalásokat folytatnak a tejágazati képviselők a magasabb felvásárlási ár érdekében. A terméktanács elnöke azt mondta, hogy már több mint tizenöt éve használják "vevőcsalogatónak" a tejtermékeket az üzletláncok, ezt a gyakorlatot pedig meg kell szüntetni. Emellett a dömpingáras, sokszor gyenge minőségű termékek behozatalát is segítik a nagy üzletláncok, ami szintén a magyar termelőket hozza nehéz helyzetbe. A Magyar Hírlap emlékeztetett arra: a tejpiaci válság oka, hogy az orosz embargó bevezetése miatt az európai termelők fontos piacot veszítettek, emellett a kínai felvásárlások is visszaestek. A bajt tetézte a tejkvóta kivezetése, ami uniós szinten túltermeléshez vezetett - írták. Forrás: MTI Módosult az élelmiszeripari ágazat támogatására kiírt pályázat február 8. A gazdálkodók érdekeit figyelembe véve a Miniszterelnökség módosította a Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban címmel megjelent pályázatot. Annak érdekében, hogy az ügyfeleknek elegendő idejük legyen előkészíteni a pályázati dokumentumokat, a kérelmeket első körben február 25. és április 25. között küldhetik be elektronikus úton. A Vidékfejlesztési Program keretében december 28-án megjelent pályázati felhívással a kormány olyan fejlesztések támogatására nyújt lehetőséget, melyek összhangban vannak Magyarország közép- és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiájával, valamint az egyes szakágazati stratégiákkal. A célok elérése érdekében a Miniszterelnökség a 151 milliárd forint keretösszegű felhívás módosítása mellett döntött. A szaktárca a beérkezett észrevételek felülvizsgálatát követően értelmezést segítő pontosításokat, egyszerűsítéseket végzett a felhívás szövegében. Többek között meghatározta a monitoring adatszolgáltatás részét képző adatok, a foglalkoztatotti létszám növelésére új értékelési rendszert, valamint a felhívás mellékletébe üzleti tervet dolgozott ki. Fontos változás, hogy a rendelkezésre álló forrás maximális felhasználása érdekében a benyújtási határidő maghosszabbodott. Az érintettek pályázatukat és kifizetési kérelmüket február 25-e és február 25-e között nyújthatják be a weboldalon. Ezen időszak alatt a felhívásban feltüntetett értékelési határnapokig benyújtott projekteket bírálják el együttesen. A kiírás dokumentációjának további módosításáról a pályázók a weboldalon kaphatnak részletes tájékoztatást. 4

5 138 milliárd forintos pályázati kiírás a Vidékfejlesztési Program keretében február 10. Hat új pályázati felhívás jelent meg a Vidékfejlesztési Program keretében, mintegy 138 milliárd forint keretösszegben. A Miniszterelnökség az eddig kiírt pályázatokkal a rendelkezésre álló 1300 milliárd forint forrás csaknem 50 százalékát a gazdák rendelkezésére bocsájtotta. A február 9-én megjelent pályázati felhívások az önkormányzatok, a mezőgazdasági termelők, valamint a magánjogi erdőgazdálkodók számára biztosítanak fejlesztési forrást. A 2000 lakos egyenérték alatti települések autonóm és természetközeli szennyvízkezelési megoldásait 12 milliárd forint, a vidéki térségek kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztését 26,9 milliárd forint szolgálja. A gazdálkodók a most megjelent pályázatoknak köszönhetően a Natura 2000 erdő-, valamint mezőgazdasági területek, illetve a természeti hátránnyal érintett területek számára nyújtott kompenzációs kifizetésekre is beadhatják kérelmüket mintegy 74,97 milliárd forint kimerüléséig. A mezőgazdasági biztosítási díjhoz 23,7 milliárd forint támogatást különített el a szaktárca. A most megjelent felhívásokkal együtt a Miniszterelnökség mintegy 610 milliárd forint pályázati forrást nyitott meg a Vidékfejlesztési Program keretében. Ez, a közötti uniós programozási időszakban a rendelkezésre álló keretösszeg közel fele. A fennmaradó forrás az éves fejlesztési keretben foglaltak szerint még az idei évben kiírásra kerül. A Miniszterelnökség a továbbiakban is azon dolgozik, hogy a Kormány által elfogadott éves fejlesztési keret feszes tempójának megfeleljen. A megjelent felhívások megtalálhatók a weboldalon. A tej áfáját is csökkentené az agrártárca február 17. Ötpontos javaslatcsomag készül a tejtermelők támogatására - mondta Czerván György a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek. A tárca a tejfelvásárlók élelmiszeripari fejlesztési lehetőségeinek megteremtésére és a termelők egyéb támogatására is javaslatot tesz. Továbbá azt szeretnék, ha a közétkeztetésben nagyobb arányt képviselnének a magyar tejtermékek. Ehhez jönne még a nagyobb élelmiszer-kereskedelmi, tejkereskedelmi cégek kötelező regisztrációja bizonyos árbevételi érték felett. A tárca emellett szükségesnek tartja a tej áfájának csökkentését is. A tejágazat egyetért abban, hogy sürgető lépésekre van szükség, megítélésük szerint a magyar tejtermelőket szinte csak a támogatások tartják életben. A szakma képviselői a lapnak arról számoltak be például, hogy tavaly 34 százalékkal, forintra csökkent a tej literenkénti átvételi ára, szemben a 2014-es forinttal, ez pedig éves szinten mintegy 80 millió forint árbevétel-kiesést jelenthet - változatlan input árak mellett - egy nagyobb tehenészetben. Forrás: Magyar Nemzet 5

6 Az EU-tagállamok többségében kritikus helyzetben van a tej- és a sertéságazat február 16. Magyarország európai szintű agrárpiaci válságkezelést sürgetett Brüsszelben elsősorban a tejés sertéságazatban. A holland EU-elnökségi félév első agrárminiszteri találkozóján a delegációk megvitatták a mezőgazdasági piacok kritikus helyzetét. A tagállamok kiemelték, hogy az elmúlt hónapokban kritikus helyzet alakult ki a tej és sertés ágazatokban. Az alacsony árak a tagállamok többségében nem fedezik a termelési költségeket, ezért több ezer üzem került csőd közeli helyzetbe az EU-ban. A miniszterek egyetértettek abban, hogy az eddigi válságkezelési intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményt. A tagállamok szorgalmazták, hogy a Bizottság tegyen erőfeszítéseket további exportlehetőségek felkutatása, az orosz piac újranyitása és a meglévő piaci intézkedések aktívabb használata érdekében. A magyar küldöttséget vezető Feldman Zsolt helyettes államtitkár elsősorban a tej- és sertéságazat nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet. A nyerstej ára uniós összehasonlításban hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben, a tavalyi év hasonló időszakához képest mintegy 20 százalékkal. Magyarország több tagállammal egyetértésben szorgalmazta a sertés magántárolási támogatás újranyitását, valamint a tejágazat intervenciós árainak megemelését. Emellett szükségesnek ítélte az uniós biztonsági háló hatékonyságának javítását, hiszen a jelenlegi eszközök elégtelennek bizonyultak. Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos elmondta, hogy az esetleges intézkedések meghozatalakor az Európai Bizottság nem térhet el a 2013-ban elfogadott KAP reformtól, valamint a közötti Többéves Pénzügyi Keretben foglaltaktól. A holland EU elnökség a soron következő, március 14-ei Tanács ülésen újra napirendre tűzi a kérdést. Forrás: Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodája Lezárult a tejfogyasztást népszerűsítő, három hónapos program február 25. Tej. Szívvel-lélekkel! címmel iskolai edukációs programot folytatott a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatósága, a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Szakmaközi Szervezet) mintegy 100 általános iskolában, december és február között. Ennek során a gyermekek, valamint az oktatásukban résztvevő pedagógusok megismerhették a tej útját a tejtermelő gazdaságoktól a boltokig, a Tej-szív logó és az ovális bélyegző jelentőségét, valamint kitölthettek egy kvízjátékot a kampány ismeretanyagára vonatkozó kérdésekkel. A Szakmaközi Szervezet a Földművelésügyi Minisztériumnál 2015 tavaszán kezdeményezte, hogy a évi költségvetésen belül az idei tejtámogatások terhére, 420 millió Ft külön forrást biztosítson közösségi tejmarketing célokra. A Szakmaközi Szervezet 2015 májusában fogadta el a 420 millió forintos közösségi marketing alap tervezett felhasználásáról szóló részletes szakmai javaslatot, a szervezet által javasolt célokat és keretösszegeket pedig Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója külön szerződésben is rögzítette. E program részeként valósult meg az iskolai edukációs részprogram is. A Szakmaközi Szervezet kiemelt céljának tekinti a gyermekek, a fiatalok, a jövő nemzedék tej- és tejtermék fogyasztásra és egészségtudatos táplálkozásra ösztönző nevelésének támogatását. További fontos tevékenység, hogy megszerettesse a tej és tejtermékek 6

7 fogyasztását, bemutassa a tejtermékek sokféleségét és szerepét az egészséges táplálkozásban, fejlődésben. Mindezt cég és márka semlegesen, tudományos ismeretekre építve, de a fiatalokhoz leginkább közel álló nyelvezetben teszi. A Szakmaközi Szervezet már korábban felismerte a fiatalokat jellemző, többnyire helytelen fogyasztói szokásokat, ezért az Iskolai Edukációs Programot már több mint tíz éve folyamatosan megszervezi. A program az újszerű, modern technikai kivitelezése miatt rendkívül népszerű volt a diákok körében, élménypontként funkcionált az iskolákban. Az installáció része volt többek között az érintőképernyős interaktív játék, szórólap, filmvetítés, plakát, kiadvány, oktatófilm és előadás is. A kampánnyal párhuzamosan a oldalon online nyeremény versenyen vehettek részt a diákok. Az edukációs programnak köszönhetően mintegy 27 ezer gyermek, valamint az oktatásukban résztvevő pedagógusok számára nyílt lehetőség bemutatni a tejtermékek sokféleségét és szerepét az egészséges táplálkozásban és fejlődésben, valamint eloszlatni azokat a tévhiteket, melyek a tej és tejtermékek előállításához, vagy fogyasztásához kapcsolódnak. Forrás: Élelmiszer Online Március 31-ig elkészül a kormány átfogó tejágazati stratégiája március 2. A kormány határozott a tejágazat átfogó intézkedési tervéről. A határozatban a kormány felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy március 31-ig átfogó tejágazati stratégiát dolgozzon ki. Továbbá utasítja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a nemzetgazdasági miniszter bevonásával dolgozzon ki akciótervet március végéig az élelmiszerkiskereskedelem helyzetének javítására. A szóban forgó kormányhatározat a külgazdasági és külügyminiszternek is ad feladatot március 31-i határidővel, hogy készítsen előterjesztést a tejipari vállalkozások külpiacra igénybe vehető feldolgozói kapacitásáról és a külföldi tejipari technológiák hazai alkalmazásának lehetőségeiről. A földművelésügyi minisztert felhívja a friss és a tartós tej forgalmi rendszerének felülvizsgálatára, aminek határideje szintén e hónap utolsó napja. A nemzetgazdasági miniszter pedig arra kapott megbízást a határozatban, hogy készítsen előterjesztést a tejtermelők likviditásának növelését szolgáló intézkedések megvalósításához szükséges 11,44 milliárd forint többletforrásnak a központi költségvetés Földművelésügyi Minisztériumi fejezetbe történő átcsoportosításáról március 15-ig. Az emberi erőforrások miniszterét a határozatban pedig arra kéri, hogy készítsen előterjesztést a közétkeztetési szabályok módosításáról a friss tej felhasználásának kötelezővé tétele érdekében ez év április 15-ig - olvasható a kormányhatározatban. Forrás: MTI Rendkívüli támogatást kapnak a tejtermelők március 3. A kormány döntése értelmében a Földművelésügyi Minisztérium a tejtermelő gazdák megsegítése érdekében 11,44 milliárd forint többlettámogatást biztosít 2016-ban jelentette be Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár. Az államtitkár elmondta: a tej és tejtermékek világpiaci kereslete csökkent, a fő tejtermék importőrök közül Kína és Oroszország vásárlásai egyaránt elmaradnak a korábban tapasztalt 7

8 mértéktől. Kínában a gazdasági növekedés lassulása és a magas készletszint, míg Oroszország esetében a továbbra is életben lévő, a mezőgazdasági termékekre kivetett széleskörű embargó jelenti a problémát. A tejtermékek pedig az Európai Unió piacán maradnak, ami tovább csökkenti a felvásárlási árakat. Czerván György hangsúlyozta, hogy a külkereskedelmi folyamatokon keresztül Magyarországot is súlyosan érinti a nyerstej árának csökkenése. Míg 2014 februárjában a nyerstej termelői ára még 109 forint volt tejkilogrammonként, addig jelenleg a nyerstej átvételi ára kistermelőknél forint, míg a nagyobb volument előállítóknál 80 forint. Kiemelte, hogy az ágazat jelentős nehézségeire tekintettel, az FM megkezdte a tejstratégia összeállítását, mely a piaci és ágazati helyzetelemzés, illetve a rendelkezésre álló pénzügyi és jogszabályi keretek mentén konkrét intézkedéseket tartalmaz. A termelők likviditási helyzetének javítását célzó többlettámogatás részben a már létező támogatási jogcímek előrehozott kifizetéséből, kisebb részben pedig új forrás bevonásával jut el a termelőkhöz fogalmazott az államtitkár. Czerván György elmondta, hogy Magyarország az Európai Uniótól mintegy 2,9 milliárd forintos ideiglenes rendkívüli támogatásban részesült, amelyet ugyanekkora összeggel nemzeti forrásból is kiegészített. Így mintegy 6 milliárd forintos támogatásra számíthatnak a gazdák, melynek kifizetése várhatóan márciusban kezdődik. Jogosultak lesznek mindazon termelők, akik a 2014/2015-ös kvótaévben tejet termeltek és a támogatás vonatkozásában kérelmet nyújtottak be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Elmondta továbbá, hogy ezen ideiglenes rendkívüli támogatáson túlmenően a kormány összesen 11,44 milliárd forint többletforrást biztosít az ágazat számára, amelyből 3,6 milliárd forintot de minimis támogatás, míg a fennmaradó 7,8 milliárd forintot átmeneti nemzeti támogatás formájában kapják a gazdák. A forrás kifizetése április közepétől várható. Így összességében elmondható hogy 2016 tavaszán mintegy 17 milliárd forintos többlettámogatást kapnak a tejtermelő gazdaságok, a korábban már meglévő tejágazati támogatási jogcímeken felül. Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke arról beszélt, hogy jelenleg ezek a többletforrások tarthatják életben a termelőket, de hosszútávon az a cél, hogy a tejtermelés újra nyereséges legyen, az ágazat profitot tudjon termelni. Az elnök egyben örömét is fejezte ki, hogy a kormány elfogadta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács csomagját, valamint hogy az MVH is teljesítette a tejtermelők támogatásinak elsőbbségi kifizetését. Fontosnak nevezte, hogy a termelői csoportok tagjai többlettámogatáshoz juthatnak, mert ezzel folytatódhat egy pozitív folyamat Magyarországon, miszerint a termelők összefogjanak és integrációjukkal a feldolgozóiparban is képviseltetni tudják magukat. Mélykuti Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar fogyasztóknak és a kiskereskedelmi láncoknak is részt kell vállalniuk abban, hogy a jó minőségű, hazai termékek részesüljenek előnyben a külföldi, dömpingáron behozott tejtermékekkel szemben. Forrás: FM Sajtóiroda Véget ért az FM tárgyalássorozata az élelmiszeripari szakágazatokkal március 4. Lezárult az élelmiszeripari szakágazatok és a Földművelésügyi Minisztérium egyeztetéssorozata, a februárban megtartott rendezvényeken áttekintették a lehetséges fejlesztési irányokat az alapanyag-termeléstől kezdődően egészen az értékesítésig. A közlemény szerint a baromfi-, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, a húsfeldolgozó-ipar, a 8

9 tejtermékgyártás, valamint a malomipar és pékárugyártás szakmai kérdéseit vették sorra az ágazat szereplői, valamint a minisztérium képviselői és szakértők részvételével. A közlemény szerint a rendezvénysorozat záróeseményén Zsigó Róbert, az FM élelmiszerláncfelügyeletért felelős államtitkára hangsúlyozta: a tavaly elfogadott Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégia feladata az elmúlt évtizedekben nehéz helyzetbe került, alulfinanszírozott, igen kevés fejlesztési forráshoz jutott, és ezért versenyhátrányba került magyar élelmiszer-feldolgozó ipar segítése, erősítése. A stratégia végrehajtásához rendelkezésre álló 300 milliárd forint hozzájárul az élelmiszeripari technológia fejlődéséhez, így bővülhet a foglalkoztatás, lehetővé válik, hogy az élelmiszeripar minél nagyobb arányban feldolgozza a magyar mezőgazdaság által termelt kiváló alapanyagokat, és versenyképes termékekkel jelenjen meg a hazai és külföldi piacokon - emeli ki az FM közleményében. Forrás: MTI UHT tejek: tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt intézkedett a NÉBIH március 9. A 1,5%-os zsírtartalmú UHT tejek értékesítése kapcsán a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartást vizsgálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az akció az előállítók, a forgalmazók és kereskedők korrekt piaci viszonyának elemzésére irányult és elsősorban a beszállítók hátrányos megkülönböztetésének kiszűrését célozta. Az ellenőrzések során a szakemberek a 41 vizsgálat több mint 30%-ánál megállapították a tisztességtelen forgalmazói magatartás megvalósulását, amely miatt öt esetben, több mint 96 millió forint értékben bírságot is kiszabtak a hivatal ellenőrei. Az UHT tejek esetében a tisztességtelen forgalmazói magatartás elsősorban a termékek beszerzési ár alatti értékesítésével, illetve a magyar és külföldi tejek árképzésének különbségében valósulhat meg. A NÉBIH szakemberei az elmúlt időszakban 41 ilyen irányú vizsgálatot végeztek. Az ellenőrzések felét hat kereskedelmi láncnál, illetve három kereskedelmi lánchoz franchise szerződéssel kapcsolódó kiskereskedőnél folytatták le, míg a másik felét kereskedő kis- és középvállalkozásoknál. Az árképzés vizsgálata során jelentős eltéréseket tapasztaltak a szakértők. Egyes tejeket akár 10-30%-al magasabb árréssel is értékesítettek, ami miatt főként a magyar termékek fogyasztói ára emelkedett. Ezzel pedig jelentős negatív hatást gyakoroltak a hazai termékek eladásaira az egyébként is ár érzékeny piacon. A szakemberek a 41 ellenőrzés több mint 30%-ánál megállapították a tisztességtelen forgalmazói magatartás megvalósulását. A szabálytalanságok összesen 19 féle 5 kereskedelmi és 14 gyártói, ún. saját márkás tej forgalmazását érintették, amelyek közül 9 magyar és 10 külföldi gyártású volt. A szabálysértések súlyosságát mérlegelve végül öt esetben összesen 96 millió forint értékben szabott ki termékpálya felügyeleti bírságot a hivatal. A NÉBIH szakemberei a tisztességes előállítók, beszállítók, valamint a magyar vásárlók érdekeinek védelme érdekében a jövőben is folyamatosan vizsgálják majd a tisztességtelen forgalmazói magatartás jelenlétét a kereskedelemben. Forrás: Élelmiszer Online 9

10 A sertés tőkehús áfájának csökkentése meghozta a várt eredményt március 16. Meghozta a várt eredményt a sertés tőkehús áfájának csökkentése, az első két hónap tapasztalatai szerint mérséklődött a sertéshús ára, nőtt a fogyasztás, és fehéredett az ágazat - hangsúlyozta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Ismertetése szerint a 27 százalékról 5 százalékra mérsékelt áfa hatására már februárban 17,5 százalékkal csökkent a sertés tőkehús fogyasztói ára 2015 februárjához képest. A fogyasztó érzékeli az intézkedés előnyeit, a fogyasztás idén januárban intenzívebben növekedett a korábbi hónapokhoz viszonyítva - mutatott rá Feldman Zsolt, megjegyezve: a bővülés februárban is megmaradt, bár dinamikája mérséklődött. Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy első lépéseként januártól az élő- és félsertések áfája mérséklődött, és már ez is komoly eredményeket hozott az ágazat számára: októberig 17,1 százalékkal nőtt a vágósertések darabszáma, súlyban számolva 18,3 százalékos emelkedés történt. Kedvezően hatott a termékpályára a január elsejétől bevezetett áfacsökkentés a szarvasmarha, a juh és a kecske köztes termékeinél is - tette hozzá. Feldman Zsolt kiemelte: a sertés tőkehús áfa-csökkentésének hatását monitorozzák, elemzik, a tapasztalatok pedig az alapját jelenthetik majd egy olyan javaslatnak, amely továbblépést eredményezhet más területen is. Éder Tamás, a Hússzövetség társadalmi elnöke elmondta, az ágazat fehéredését mutatja, hogy nagyobb mértékben növekedett a sertésvágások száma, mint az ágazat teljesítménye. Rámutatott arra, hogy versenyképesség miatt szükséges a fejlesztés a hazai húsfeldolgozóknál, mert ennek elmaradása az húsüzemek auditálását akadályozhatja. Az elnök elmondta, húsvétra csak olyan helyen érdemes húsárut vásárolni, amely iránt megvan a bizalom, a kétes eredetű termékek nagyobb kockázattal járnak, a füstölt áruknál pedig az ár a termék minőségét is mutatja. Forrás: MTI Újabb kampány indul a magyar tej népszerűsítéséért március 17. Minden eddiginél nagyobb marketingkampány indul a magyar tej népszerűsítéséért - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter csütörtökön, Budaörsön az egyik áruházláncban tartott sajtótájékoztatón. Elmondta: a Földművelésügyi Minisztérium, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Magyar Turizmus Zrt Agrármarketing Vezérigazgatóság 420 millió forintos, közös programjának célja, hogy minél több magyar tejet vásároljanak a fogyasztók. Hangsúlyozta, hogy a magyar tej kiváló minőségű, friss, megbízható, ellenőrzött élelmiszer, s erre a csomagoláson látható tejszív logóval kívánják felhívni a figyelmet. A tejfogyasztás Magyarországon ma 46,5 liter személyenként, és a tárcavezető bízik abban, hogy ez 5-10 százalékkal is emelkedhet. Megjegyezte, hogy 2010-ben még 53 liter volt a fogyasztás. 10

11 Fotó: Pelsőczy Csaba Fazekas Sándor emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió tejpiaca komoly válságban van, ennek egyik következménye, hogy import termékek érkeznek a belföldi piacra. Az orosz embargó, a kínai fogyasztás visszaesése, valamint az, hogy egyes arab országokban háború dúl, vezetett oda, hogy jelentős, a termelőket segítő intézkedéseket hozott a kormány, s döntött nemrégiben egy 14 milliárd forintos alapról a tejtermelők számára. Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint 2016-ban komoly nehézségekkel kerülhetnek szembe a tejtermelők és a tejipar. Mint mondta, az elmúlt években az Európai Unióban kialakult többlettermelést nem tudták az exportpiacokra kivinni, s idén tapasztalható, hogy a nagy tejtermelő tagállamok dömpingáron próbálják a túltermelést levezetni. Hangsúlyozta, hogy a magyar termelők tönkretételének megakadályozásában leginkább a kereskedelmi láncok és a fogyasztók tudnak segíteni, s a megoldást hosszú távon az jelentené, ha a magyarországi fogyasztók hazai termékeket vásárolnának. A terméktanács elnöke szólt arról is, hogy a szakmaközi szervezetnek 2014 óta kiskereskedelmi láncok is tagjai, a hat áruházlánc a kiskereskedelmi piac 66 százalékát reprezentálja. Fotó: Pelsőczy Csaba Az együttműködés nyomán a tej esetében 27 százalékkal nőtt a magyar termékek aránya a polcokon, az egyik legnagyobb tömegtermék, a 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT-tej esetében pedig 500 százalékkal - mondta. Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Áruházak Zrt. működési ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az áruházlánc évente 70 millió liter tejet értékesít, ezen belül a friss tej esetében 100 százalék a magyar termék. 11

12 Megjegyezte: az úgynevezett ultra friss kategóriában minden saját márkás termék magyar beszállítóktól származik. Az igazgató közölte: határozott céljuk a magyar termékek arányának további növelése, valamint hogy a friss tejet az UHT-val szemben tovább erősítsék. Hozzátette: a következő hónapokban külön is szeretnék támogatni a tejszív-kampányt, s kiemelt kommunikációt indítanak ennek érdekében. Forrás: MTI Aki áfázik, rá is fázik? Országosan tiltakoztak az import tejtermékek ellen március 18. A magyar tejtermelők válsága a tejkvóta kivezetésével kezdődött, 2015 óta hatalmas mennyiségű felesleg kerül az országba, dömpingáron és folyamatosan özönlik hozzánk a feldolgozott tejtermék és az áfacsalással behozott UHT tej. Az irreálisan alacsony árak pedig ellehetetlenítik a hazai tejtermelőket, akik nem akarják megvárni a tehenészetek tömeges felszámolását, ezért hirdettek országos demonstrációt március 18-ra. Tüntetők Balatonfüreden fotó: Tóth-Szöllős András A mai demonstráción a termelők a magyar kereskedőkkel szembeni követeléseiket olvasták fel, valamint transzparensekkel, molinókkal tiltakoztak az élelmiszer-hamisítás és az importtermékek átcsomagolása miatt bekövetkezett károkozás vonatkozásában érintett nagykereskedő magatartásával szemben, mely a termelőtől a feldolgozóig a hazai tejágazat minden szereplőjét sújtja. Fazekas Sándor csütörtökön 420 millió forintos marketingkampányt jelentett be. A hazai tejtermelők országos demonstrációja előtt egy nappal meghirdetett akció célja, hogy serkentse a fogyasztást és ezzel ellensúlyozza a tejipar válságának hatásait. A földművelésügyi miniszter tegnap, az M1 aktuális csatornán számolt be arról, hogy a magyar kormány 14 milliárd forint értékű belföldi támogatást állapított meg a magyar tejtermelők részére. Az összeg kifizetése előkészület alatt van. Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint 2016-ban komoly nehézségekkel kerülhetnek szembe a tejtermelők és a tejipar. Mint azt az MTI-nek mondta, a magyar termelők tönkretételének megakadályozásában leginkább a kereskedelmi láncok és a fogyasztók tudnak segíteni, s a megoldást hosszú távon az jelentené, ha a magyarországi fogyasztók hazai termékeket vásárolnának. 12

13 Mindeközben kiderült: a kiskereskedők nem egy esetben trükköznek a tej árával. A NÉBIH által folytatott ellenőrzések során a szakemberek a 41 vizsgálat több mint 30%-ánál megállapították a tisztességtelen forgalmazói magatartás megvalósulását, amely miatt öt esetben, több mint 96 millió forint értékben bírságot is kiszabtak a hivatal ellenőrei. Egyes tejeket akár 10-30%-kal magasabb árréssel is értékesítettek, ami miatt főként a magyar termékek fogyasztói ára emelkedett, ami jelentős negatív hatást gyakorolt a hazai termékek eladásaira az egyébként is árérzékeny piacon. 13

14 fotók: Tóth-Szöllős András Kell-e nekünk az olcsó importtej? 2016.március 23. A múlt heti tejes tüntetés csak a kezdete volt egy demonstrációsorozatnak. Elfogadhatatlannak tartják a gazdálkodók, hogy az import miatt padlóra kerül a hazai tejágazat. Az üzletek nagy részében nem hazai tejet árusítanak, a tartós tejek jelentős része importból származik. Ezért a múlt héten pénteken két helyszínen, két nagykereskedő cégnél is tüntetést tartottak a hazai tejesek. Az egyik a Sajtkalmár Kft. nádudvari telephelye, a másik a Food & Drinks Hungary Kft. balatonfüredi fióktelepe volt. Előbbi cég az ország egyik legnagyobb sajtimportőre, míg utóbbi inkább az UHT-tejek piacán számít nagynak. A demonstrációt az itthoni alacsony felvásárlási árak, valamint a tejtermékek ellenőrzés nélküli importja miatt szervezték. A kiskereskedelmi láncoknak petíciót adnak át, amelyben fél évig önkorlátozást kértek a tejtermékek importjában. A Délmagyarországban 2004 óta folyamatosan írunk a tejesek gondjairól, a gazdák 2009-ben, 2014-ben, majd legutoljára március 18-án tüntetéseket szerveztek. László Róbert, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökségi tagja egyike a szervezőknek. Ugyanaz a probléma egy évtized óta, de a válság a kvóták megszűnése óta tovább mélyült, mivel mindenki annyit termel, amennyit tud magyarázta. Sajnos, a tüntetésekkel csak egy-egy napra tudjuk felhívni magunkra a figyelmet, de a demonstrációkat folytatjuk. Összeállítunk egy listát azokról a cégekről, amelyek behozzák az olcsó importtejet, vagy áfát csalnak, és ezzel megfelelő helyekre bekopogtatunk. A kormány időközben több mint 11 milliárd forintos rendkívüli plusztámogatást ígért az állattartóknak. A gazdálkodók szerint azonban a többlettámogatás sem elegendő a problémák rendezésére. Hány forintot adnak a felvásárlók egy liter tejért? Jelenleg a leszerződött" nyerstej átvételi ára kistermelőknél már csak forint, a szabadpiaci még ennél is olcsóbb februárjában még 109 forintot adtak literenként. Forrás: 14

15 Napirenden a tejáfa csökkentése március 18. A szakmai szervezetek összes kérése, így a tejágazati áfacsökkentés is napirenden van közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szerinte ma a hazai tejszektorban olyan nagy a válság, hogy rövid időn belül akár a teljes magyar tejtermelés megszűnhet. A termelők ma az ország két pontján is demonstrálnak a krízis miatt, amelyet elsősorban az uniós túltermelés és a tejfelvásárlási árak zuhanása okoz. A gazdák most alapvetően nem a kormány, hanem a kereskedők piaci magatartása, illetve az árletörő hatású, dömpingáras import ellen tüntetnek. A tiltakozók szerint a feltűnően olcsó külföldi tejtermékek bűncselekmények árán érkezhetnek a magyar piacra. Akcióterv készül annak meghatározására, milyen további lépéseket tegyen a kormány a hazai tejágazati válság miatt közölte kormányinfós tájékoztatóján Lázár János. Bejelentése szerint a szakmai szervezetek valamennyi kérése napirenden van. Az érdekképviseletek tejágazati áfacsökkentést is szorgalmaznak tette hozzá a miniszter, aki viszont néhány hete még úgy foglalt állást, hogy az idei sertéságazati áfamérséklés után újabb hasonló jellegű élelmiszerpiaci lépést nem kapna támogatottságot a kormányban. (Mint ismert, a sertés tőkehús áfája januártól csökkent 27 százalékról 5 százalékra, a tejpiaci szereplők pedig elsősorban azt szorgalmazzák, hogy a fogyasztói tejek áfakulcsát mérsékelje a mai 18 százalékról 5 százalékra a kabinet). A tejszektor az egész Európai Unióban válságban van, és a gond nálunk is olyan nagy, hogy a kormány egyedül nem képes megbirkózni a kérdéssel fogalmazott ugyanakkor a miniszter. Szerinte ma a tetemes veszteségek miatt a teljes hazai tehénállomány veszélyben van, és a magyar tejtermelés további beavatkozások nélkül néhány év alatt meg is szűnhet. Mint ismert, a kormány a korábbi intézkedéseken felül több mint 11 milliárdos rendkívüli tejágazati támogatást szavazott meg a közelmúltban, tegnap pedig 420 milliós marketingtámogatást jelentettek be. Emellett Brüsszelben is napirenden van a tejválság kezelése, és a közeljövőben valamiféle termelési (ön)korlátozásról dönthetnek. A hazai tejtermelők viszont egyelőre nem látnak kellő garanciákat a válsághelyzet megnyugtató kezelésére, ezért ma délelőtt az ország két pontján, Nádudvaron és Balatonfüreden demonstrációkat tartanak. A megmozdulások alapvetően nem a kormány, hanem a kereskedők ellen irányulnak, mert az állattartók szerint az ő piaci magatartásuk, illetve az árletörő hatású, dömpingáras tejtermékimport jelentős mértékben mélyíti a válságot a hazai tejágazatban. Forrás: A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is segít a gyerekeknek március 23. A Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvány több élelmiszerlánc részvételével újabb akciót indít a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben, ahol 2010 óta közel hátrányos helyzetű gyerekes családnak segített. Az akció célja, hogy az ezen kistérségek településein élő hátrányos helyzetű, 3 év alatti gyermeket nevelő családok számára segítséget nyújtson a kisgyermekek megfelelő táplálásához. A programhoz idén csatlakozott a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is, így a március 23-án Heves városban induló akció során több mint 2700 liter TEJSZÍV logóval ellátott dobozos tejet ad át az ott élő hátrányos helyzetű családok számára. Bízunk benne, hogy az akcióban résztvevő élelmiszerláncok mellett a Tej Terméktanács is segíteni tudja az Alapítvány munkáját, hozzájárulva ezzel az érintett családok megsegítéséhez. Az egészséges táplálkozás, így a tejfogyasztás biztosítása is rendkívül fontos a kisgyermekek számára, hiszen szervezetük így jut megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyaghoz. A tejben lévő vitaminok 15

16 és ásványi anyagok hozzájárulnak a gyermekek megfelelő testi fejlődéséhez, növekedéséhez, életműködésük zavartalan fenntartásához. Forrás: Élelmiszer Online Az FM célja, hogy további ágazatokra is kiterjessze az áfacsökkentést március 30. A Földművelésügyi Minisztérium azt reméli, hogy más élelmiszeripari ágazatok termékei számára is kitermeli a nemzetgazdaság az általános forgalmi adó csökkentésének lehetőségét - mondta az FM agrárgazdaságért felelős államtitkára, hozzátéve, hogy erről konkrét döntés nincs. Feldman Zsolt kedden az M1 aktuális csatorna esti hírfolyamában rámutatott: a sertéságazatban végrehajtott áfa-mérséklést is a nemzetgazdaság teljesítményének növekedése biztosította. Az agrárágazatban azt szeretnék, ha minél több élelmiszer esetében valósulna meg az áfa-csökkentés - emelte ki. Elmondása szerint a sertéságazatban most az a célkitűzés, hogy a sertéshús belföldi fogyasztását ösztönözzék, és érzékelhető módon emelkedjen - magyar alapanyag felhasználásával - az éves fejenkénti kilogrammos sertéshúsfogyasztás. Ennek érdekében folytatják a kiváló minőségű sertéshús védjegyes termékek népszerűsítését - tette hozzá az államtitkár. Forrás: MTI Több milliárd jut agrármarketingre március 31. Elkészült a közötti időszakra szóló nemzeti agrármarketing program jelentette be Lipcsey György, a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgató-helyettese. Szavai szerint a megfogalmazott feladatok illeszkednek a korábban már elfogadott Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiához, valamint a múlt évben elfogadott közösségi agrármarketing kódexhez is. Az agrármarketing programban foglaltakat április 30-ig egyeztetik a szakmai szervezetekkel. A programra évenként 2-3 milliárd forintot fordítanának, összességében mintegy 6-7 milliárd forint közötti összeget három évre. A finanszírozás uniós és nemzeti forrásból állna. A promóciós tevékenységben kiemelt helye lesz a húsnak, a tejnek, a halnak, a bio- és ökotermékeknek, a bornak, a pálinkának, a gabonának, a méznek mondta a vezérigazgatóhelyettes. A közösségi agrármarketing a mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre fontosabb eszköze hívta fel a figyelmet Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Lényege, hogy az együttműködésben résztvevő vállalkozások, szervezetek a bel- és külföldi piacokon nem önállóan, hanem együttesen, közös arculattal lépjenek fel, jelenjenek meg termékeikkel, szolgáltatásaikkal. Az FM tartós marketing eszközökkel segíti a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgatósága munkáját. Példaként a magyar sertéshús hosszú távú marketing támogatását említette az államtitkár: erre a 2013 óta 670 millió forint kormányzati forrást használtak fel. A program az idén folytatódik, a tervek szerint további 200 millió forint felhasználásával. A tej és tejtermékek fogyasztásösztönzését 2015-ben 420 millió forinttal támogatták. A magyar agráripar minden szempontból megfelel az iparfejlesztés stratégiai célkitűzéseinek, és tevékenységéhez rendelkezésre áll a magyar alapanyag, megvan a fejlődéshez szükséges technikai, technológiai ismeret, szaktudás mondta Lepsényi István a Nemzetgazdasági 16

17 Minisztérium államtitkára. Szavai szerint a cél az, hogy az alapanyagexport helyett a magas hozzáadott értéket tartalmazó élelmiszertermékek kivitele növekedjen. A versenyképes kisvállalatok mellett ezért támogatni kívánják a magyar tulajdonú középvállalatokat is, hogy minél korszerűbb technikai eszközöket, technológiát tudjanak alkalmazni. Az államtitkár szerint az ország önellátási képessége alapvető élelmiszerekből a jelenlegi 120 százalékról a termelési potenciál ésszerű és fenntartható fejlesztésével 150 százalékra emelhető. Ezzel a magyar élelmiszertermelés az európai piac fontos tényezőjévé válhat, és az export is jelentősen növelhető. Fontos, hogy a vidéki lakosság megélhetése és helyben boldogulása is biztosított legyen tette hozzá Lepsényi István. Forrás: MTI, Budapest, április 4. A piaci hírek adott hónapon belüli esetleges változásainak pontosabb követhetősége érdekében a sajtócikkek megjelenési sorrendben kerülnek feltüntetésre. 17