AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY HÍRLEVÉL. III. évfolyam 10. szám október 27.

Átírás

1 AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY HÍRLEVÉL III. évfolyam 10. szám október 27. Tartalomjegyzék A MIFIN Zrt. csatlakozása az Alapítványhoz... 2 Alapítványi sajtóklub a LEADER programról... 2 vállalás az éven belüli és éven túli Mikro Expressz hitelhez... 3 Újra meghirdetésre került a mezőgazdasági termékek értéknövelését segítő támogatási konstrukció (ÚMVP)... 3 Támogatás a mezőgazdasági utak fejlesztéséhez (ÚMVP)... 4 Az agrárágazat finanszírozási forrásainak több mint 70 százaléka az Unióból származik... 5 Agrártámogatások kifizetése... 5 Brüsszeli döntés - előrehozott kifizetés a tejágazatban... 6 Zöld szám: ; Fax Kék szám: ; Fax

2 Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány A MIFIN Zrt. csatlakozása az Alapítványhoz A MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (MiFiN Zrt.) 2009 júniusában nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványhoz. Az együttműködés előkészítését követően az Alapítvány kuratóriuma legutóbbi októberi ülésén jóváhagyta a MiFiN Zrt.-vel való partneri kapcsolat létesítését. A MiFiN Zrt ben alakult. Célja, hogy a Magyarországon tőkehiánnyal küzdő mikrovállalkozói körnek finanszírozási lehetőségeket biztosítson. A MIFIN Zrt-t a mikrohitelezés területén nagy múltra visszatekintő Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és a kisvállalkozói érdekképviseletek (IPOSZ, OKISZ, KISOSZ, ÁFEOSZ) összefogásával alapították. A MIFIN Zrt. kihelyezhető forrásai két elemből tevődnek össze: a fenti együttműködési kör saját forrásából és az Új Magyarország Mikrohitel Program keretében elnyert forrásból (Jeremie). A MiFiN Zrt ban kezdte meg hitelezési tevékenységét. A Mikrohitel program keretében június 30-ig közel 4,3 milliárd Ft összegű hitel folyósítására került sor mintegy 800 vállalkozó részére. A MIFIN Zrt. nem profitja maximalizálására törekszik, hanem arra, hogy a hazai mikrovállalkozások minél szélesebb körét tudja kedvezményes beruházási és forgóeszköz hitellel ellátni. A MiFiN Zrt. hitelkihelyezéseihez a jövőben az Alapítvány kezessége is hozzákapcsolható lesz. Alapítványi sajtóklub a LEADER programról Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány október 15-én tartotta meg Hitelgarancia Sajtóklub programjának legutóbbi rendezvényét a Nógrád megyei Kozárdon. Az eseményen megjelentek megismerhették a település falumegújítási modelljét, s betekintést nyerhettek a helyi gazdálkodás részleteibe (almavölgy, hűtőház, őshonos állatfarm). Egyúttal az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) LEADER tengelyét áttekintő kerekasztal beszélgetésre is sor került, amelyen több bank, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) képviselői, illetve a Magyar LEADER Szövetség elnökhelyettese és több vállalkozó is részt vett. A találkozó lehetőséget teremtett arra, hogy az érintettek megvitassák a LEADER program finanszírozási problémáit és lehetőségeit. Kiderült, hogy a vállalkozók és a LEADER programmal foglalkozó szakemberek az önerő hiányát, az utólagos finanszírozást, a bonyodalmas adminisztrációt és a késedelmes támogatás-kifizetést érzik leginkább problematikusnak. Különösen a pályázó önkormányzatok és a LEADER csoportok küszködnek ezzel a problémával. Non profit szervezetként ugyanis nem rendelkeznek megfelelő bevételekkel, amelyekkel finanszírozási alapot biztosíthatnának magunknak, s a kereskedelmi bankok is nehezen hitelezik őket. 2

3 Az MVH munkatársa ismertette az ÚMVP IV. (LEADER) tengelyének részleteit. Kiemelte, hogy a források minél hatékonyabb elosztása érdekében a LEADER helyi akciócsoportok képviselői és az MVH összehangolják tevékenységüket. A Takarékbank képviselője elmondta, hogy a takarékszövetkezeteknél szinte az összes ÚMVP pályázati kiíráshoz kapcsolódó hiteltermék elérhető, a vidék bankjaként kiemelten kezelik ezt a hitelezési területet. Az is elhangzott, hogy a kereskedelmi bankok számára a LEADER csoportok, illetve az önkormányzatok finanszírozása nehezen megoldható, mert a hagyományos kereskedelmi banki tevékenységbe nemigen illeszthető bele a non profit szervezetek hitelezése. Felmerült, hogy célszerű lenne egy olyan alap létrehozása, amely kifejezetten az önkormányzatok és non profit szerveződések támogatási előfinanszírozását segítené. vállalás az éven belüli és éven túli Mikro Expressz hitelhez Az Alapítvány és a Budapest Bank Nyrt. a vidéki térséghez kapcsolódó vállalkozások Mikro Expressz hitelhez jutása érdekében egyedi megállapodást kötött, az eddig is igénybe vehető tárgyi eszköz fedezet nélküli hitelek biztosítékának intézményi kezességvállalással történő bővítése céljából. Az Alapítvány kezességét a vállalkozó tevékenységi körétől és az adható hitelösszegtől függően veheti igénybe a Budapest Banktól kapott maximum 6 MFt összegű folyószámla vagy maximum 8 MFt összegű beruházási hiteléhez: az Alapítvány a hitel tőkeösszegének maximum 80 százalékára vállal kezességet, a kezességi igény az úgynevezett támogatott (általános vállalkozói vagy agrár), vagy piaci kezességi kategóriában bírálható el. Az Alapítvány a papír alapú kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül végzi el a kezesség bírálatát. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Újra meghirdetésre került a mezőgazdasági termékek értéknövelését segítő támogatási konstrukció (ÚMVP) A támogatás célja A támogatás célja, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, illetve forgalmazásának javításával vagy új termékek, eljárások, technológiák bevezetésével növekedjen az érintett mezőgazdasági üzem, illetve élelmiszeripari vállalkozás összteljesítménye és versenyképessége, továbbá javuljanak az élelmiszerbiztonsági és higiéniai feltételek, csökkenjen a környezetterhelés. A támogatás tervezett célterületei 1. célterület: a versenyképesség javítása, termékszerkezet átalakítása; 2. célterület: élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi feltételek javítása, energiafelhasználás racionalizálása, az üzemirányítás korszerűsítése; 3. célterület: vágópontok létrehozása és korszerűsítése. 3

4 A támogatás összege és mértéke Az egy kérelem benyújtásával igénybe vehető támogatás legkisebb összege eurónak, legmagasabb összege eurónak megfelelő forintösszeg (a vágópontok esetében ez utóbbi 480 ezer eurónak megfelelő forintösszeg). A támogatás mértéke alapesetben, ha a pályázó mezőgazdasági termelő az elszámolható kiadások 40 százaléka, ha pedig a pályázó nem mezőgazdasági termelő az elszámolható kiadások 50 százaléka. Amennyiben a pályázó nagyvállalat, akkor a támogatási mérték megfeleződik, azaz 25, illetve 20 százalékot teszi ki. A támogatásra jogosultság Támogatásra jogosultak azok az egyéni vállalkozók, egyéni cégek, jogi személyiség nélküli, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, szövetkezetek, amelyek KKV-nak, illetve nagyvállalatnak minősülnek és megfelelnek az alábbi feltételeknek: - mezőgazdasági termelők esetében az üzemméretük meghaladja a 4 európai méretegységet, valamint értékesítésből származó árbevételük legalább 50%-a nem feldolgozott mezőgazdasági termék értékesítéséből származik, és ez az arány a beruházás után is megmarad a kötelező működtetés végéig; - nem mezőgazdasági termelők esetében az értékesítésből származó árbevételük kevesebb, mint 50%-a nem feldolgozott mezőgazdasági termék értékesítéséből származik és ez az arány a beruházás után is megmarad a kötelező működtetés végéig. A fentiek nem vonatkoznak induló vállalkozásra, de vállalniuk kell, hogy a beruházás befejezését követő első lezárt, teljes gazdasági évben meg fognak felelni a szóban forgó feltételeknek. A támogatás igénybevétele A támogatás az Élelmiszeripari gépek és technológiai berendezések október 13- án érvényes katalógusában szereplő gépek és technológiai berendezések beszerzéséhez vehető igénybe, illetve építéshez és felújításhoz, az Építési normagyűjtemény alapján meghatározott fajlagos referencia árak mértékéig. A támogatási kérelem benyújtása A támogatási kérelmet a október 20-tól november 30-ig lehet benyújtani. Támogatás a mezőgazdasági utak fejlesztéséhez (ÚMVP) A támogatás célja mezőgazdasági utak építése, felújítása, bővítése, szélesítése a borvidékek megközelítése és a tanyák elérhetőségének biztosítása érdekében. Az ezt segítő vissza nem térítendő támogatási kérelmeket október 1. és november 2. között lehet benyújtani. A támogatás igénybevételére jogosultak a 4 EUME méretnél nagyobb mezőgazdasági termelők, zöldség-gyümölcs termelői csoportok, termelői csoportok, helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások és kistérségi társulások, illetve hegyközségek és hegyközségi tanácsok. A támogatás mértéke az elszámolható költségek 75 százaléka, legfeljebb 735 ezer eurónak megfelelő forintösszeg. 4

5 Agrárfinanszírozás Az agrárágazat finanszírozási forrásainak több mint 70 százaléka az Unióból származik Az agrárgazdaság finanszírozását Magyarországon az uniós csatlakozás után elsősorban piaci alapokra kellett helyezni. Az Európai Unió ugyanis tiltja a közvetlen állami beavatkozást ezen a területen emelte ki Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Szaktudás Kiadó Zrt. által szervezett október közepi konferencián. A magyar mezőgazdaság támogatására fordítható forrás 2010-ban összességében 500 milliárd forint körül alakul. Jelenleg az ágazat finanszírozását szolgáló források több mint 70 százaléka már az unióból származik (például területalapú és pályázati támogatások formájában). A mezőgazdaság mostani teljes hitelállománya mintegy 327 milliárd forintot tesz ki, ami a nemzetgazdasági hitelállomány 4,5 százaléka. Az összes agrár hitelállományon belül a (például kamatkedvezménnyel) támogatott kölcsönök értéke 124 milliárd forint. Ez az összes agrárhitel 38 százaléka. A gazdasági válság a korábbinál is nehezebbé tette az agrárvállalkozások helyzetét, mivel azok sokkal körülményesebben juthatnak a működésükhöz szükséges hitelintézeti forrásokhoz. Ezért az agrártárca a bankokkal együttműködve különféle kedvező feltételrendszerű, de piaci alapon működő hitelkonstrukciókat dolgozott ki, hogy segítse a vállalkozások hitelhez jutását. Így az Agrár Fejlesztési Hitelprogramban kb. 20 milliárd forint szabad keret áll még a gazdálkodók rendelkezésére. Az Agrár Forgóeszköz Hitelprogram pedig 15 milliárd forintos szabad forrással rendelkezik még. A Gabona Forgóeszköz Hitelprogram még fel nem használt része 3,6 milliárd forint. A termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) számára biztosított 5 milliárd forintos hitellehetőség viszont már kimerült, de az agrártárca pótlólagos hitelkeret kidolgozására készül. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány állami viszontgarancia melletti kezességi kapacitása lehetővé teszi a fent említett programok keretében igényelhető hitelállomány kezességgel való biztosítását. Agrártámogatások kifizetése október közepén megkezdődött a tejtermelők támogatásának, illetve a területalapú támogatások kifizetése. Ezt az Európai Unió döntése tette lehetővé, amely szerint október 15-ét követően lehetett megkezdeni az uniós közvetlen, illetve a hasonló elven működő nemzeti kiegészítő szubvenciók kifizetését. Tizennégy uniós tagország - köztük Magyarország - jelezte, hogy ennek alapján előleget fizet. A tejtermelők 16 milliárd forintnyi "tej top up" támogatáshoz jutottak hozzá, amely literenként 8,30 forintot jelent. Az uniós területalapú támogatás 70 százalékát lehet előlegként kifizetni, amely egy hektárra vetítve forint. A kb. 90 milliárd forintra rúgó területalapú támogatási előlegből eddig 105 ezer gazdálkodónak 57 5

6 milliárd forintot utaltak át. A közeli napokban a fennmaradó előleg is folyósításra kerül további 45 ezer termelőnek. Európai Unió Brüsszeli döntés - előrehozott kifizetés a tejágazatban Ahogy az a tagországi gyakorlatban is előfordul, úgy most az Európai Unió egészében is hasonló lépésre kerül sor. A évi uniós költségvetés terhére 280 millió eurós úgynevezett tejalapot hozott létre Brüsszel, amelyet még az idén kifizetnek a tehenészeteket segítő támogatásként. Ezt hosszas vita, számos drasztikus tüntetés, 21 tagállam (köztük Magyarország) és az Európai Parlament nyomásgyakorlása kényszerítette ki a Bizottságtól. Ugyanakkor az EU mezőgazdasági biztosa sem ellenzi már a szóban forgó lépést. Az uniós tejtermelők azonban mégsem elégedettek. Azt sürgetik, hogy szubvenciók helyett Brüsszel a termelés és a szabályozás rugalmassá tételével hozzon létre hosszú távú garanciákat az ágazatban. 6