Körmöcbánya várostörténeti kiállítása a múzeumban - idegenvezetés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Körmöcbánya várostörténeti kiállítása a múzeumban - idegenvezetés"

Átírás

1 Körmöcbánya várostörténeti kiállítása a múzeumban - idegenvezetés Hic mortui vivunt et muti loquuntur! Itt a holtak élnek és a némák beszélnek! Idézet Körmöcbánya ókori Városi Levéltárából, melynek eredetileg része volt a múzeum is. Allegórikusan azt a valóságot fejezi ki, hogy a múzeum kiállításán megismerkedhetnek elődeink alkotásaival és életével. A Körmöc-patak völgyét biztos, hogy már a 14. század előtt mezőgazdaságilag és bányászatilag kolonizálta a szlovák és a német lakosság. Ám ezt a folyamatot még mindig titok övezi, mivel ezzel kapcsolatban nem maradt fenn semmilyen írásos forrás. Körmöcbánya legrégibb említése Károly Róbert, magyar király november 17-i keltezésű kiváltságlevelében található (a kiállítás bejáratától balra), mellyel a Cremnychbana mellett összesereglett un. vendégtelepesek kétmérföldes körzetben a földeket megkapták szabad használatra (tehát bányászatra), szabadon választhattak bírót és városi tanácsot stb. Az előjogok odaítélésének hátterében az uralkodó gazdasági reformjai (az un. bányaszabadság, az értékes garasok és dukátok verése) és Körmöcbányán új pénzverde létrehozásának terve állt. A középkor a város legnagyobb gazdasági fellendülésének időszaka volt. Körmöcbánya sajátos városi jogokkal rendelkezett, melyeknek írásos törvénybe foglalása 1529-ben történt meg. A városi vezetés és bíróság élén a bíró és a 12 esküdt állt, a város ügyeibe eleinte beavatkozott a király helyettese is - a kamaragróf. A 16. századtól a városi hatóságok tribunnal - a polgárság képviselőjével -, 24 tagú választott közösséggel, és végül 100 tagú polgári tanáccsal bővültek és 1922 kőzött a várost és hivatalainak sokrétű rendszerét a polgármester képviselte. Körmöcbánya a 14. század végétől a 19., illetve 20. századig a Közép-Szlovákiai Bányavárosok Szövetségének élén állt. A városi önkormányzat és adminisztráció történetét - a központi tároló elülső részében - számos tárgyi gyűjtemény bemutatja- így az 1426 és 1700 között vezetett értékes városkönyv, az 1742-ből származó un. Willkhumb, vagyis az a kehely, melyből az újonnan felvételt nyert polgárság bort ivott, a bányavárosok pintje, stb. Az idézett tárló hátsó részében a körmöci kézművesség történetét bemutató tárgyak vannak elhelyezve, amely a bányászat és a pénzverde mellett, Körmöcbánya gazdasági életének harmadik alappillérét alkotta. A középkortól a kézművesek ún. céhekbe tömörültek, melyek érdekvédelmi képviseletet nyújtottak számukra és szabályozták a gyártást A céhek alapvető attribútumai voltak a ládikó, a pecsétnyomó, céhtárgyak, a címerpajzs, a serleg és a zászló, valamint a cégér. A floribus - hármas, gömbölydeden kiszélesedő - hosszú üvegedény volt, melyből az új tanoncnak egyszerre a bor 1/3-át, a segédnek 2/3-át, a mesternek pedig az egészet ki kellett innia ben a konzervatív céhrendszert felváltotta a vállalkozói rendszer. A 18. század 2. felétől a gyári termelés Körmöcbányán intenzívebb fejlődésnek indult. A város legrégibb manufaktúráihoz és gyáraihoz tartoztak a malmok és a papírgyárak, kőfejtők, bőrfeldolgozó gyárak, agyagpipákat gyártó üzemek, stb. Némely termékük jobbra, a boltozat alatti, fal melletti tárlóban látható. Alkotórésze a 18. századból származó értékes, nagyméretű, festett látkép Körmöcbányáról és a körmöcbányai polgárság mindennapi életét bemutató tárgyak is, akik nemcsak a munkának éltek, hanem természetesen a szórakozásnak is (játékkártyák, retikülök, a lövészegyesület céltáblája stb.).

2 A város fő szimbólumai közé tartozott a címer. Körmöcbánya címerének kék felső mezejében egy arany fél kerék és egy arany C" betű van (a város latin nevének, Cremnitzium-nak a rövidítése). Az alsó részben van az állam címere - az egyik fél hét - vörös és ezüst -felosztású, a másik pedig kék alapon arany liliomokkal van beborítva. A bejárattól jobbra, fenn a falon található Körmöcbánya facímere, amely a 18. század közepéből származik (variálható alakzatokkal és színeződéssel). A bejárati előcsarnokban - ahol régen a polgárság csakis bort mért ki - az ún. mázhausban" elhelyezett kiállítást, hátul a lépcsők alatt - az 1880-ban statikai problémák miatt lebontott monumentális Nagyboldogasszony-plébániatemplomból való - angyal barokk aranyszobra, és a bejárattól jobbra a falmélyedésben a körmöcbányai pénzverde - a pénzérmék fémlemezeinek kivágására szolgáló, a 20. század 1. feléből származó - golyós prés egészíti ki. A lépcsőktől balra, a kisebb boltíves helyiségben találhatók a város történetében jelentős látogatók tárgyai. Körmöcbányára számos uralkodó ellátogatott (Luxemburg Zsigmond,Corvin Mátyás, I. Ferenc József vagy I. Ferdinánd, bolgár király), de tudósok is (Paracelsus, Edward Brown, R.W. Seton-Watson). Gyűjteményszerűen legjobban dokumentálták Lotharingiai Ferenc császárnak, Mária Terézia férjének évi és fiaiknak - II. József királynak, valamint Lipót hercegnek évi látogatásai. Mindkét rendezvényt nagyon gondosan és fenségesen előkészítették. Például a téren 24 méter magas diadalívet emeltek, melynek elkészítése csaknem 1500 aranyba került (a borjú abban az időben kb. 2 aranyba került). Felállították a lakoma-asztalokat, ahol tokaji bort és kiváló minőségű kávét is ittak. Jobbra az egyik barokk szekrényben a helyiség korabeli atmoszféráját kialakító öltönyök vannak kiállítva, melyeket József és Lipót a bányákba való leszálláskor használtak. A következő tárlókban Körmöcbánya látogatóinak portréjával ellátott érmék láthatók, ünnepi kiskalapácsok és vasacskák vagy a városkapuk pompás kulcsai. Balra a falon lógnak az említett diadalív tervei, jobbra pedig a 18. sz. 40-es éveiből származó Lotharingiai Ferenc portréja. Mivel Körmöcbánya várostörténete bányászatán alapul, betekintést nyerhetnek az épüleí alagsorába, a bejárati csarnok közepén lévő ablakocskán keresztül, ahol a bányászati és kohászati kiállítás található. Múzeumunk megtekintése itt folytatódik. Tessék parancsolni! A pincehelyiségekbe a folyósón keresztül jutnak el, használhatják a lépcsőt vagy a liftet. Bányászat Egy régi monda szerint a Sásov felöl a későbbi Cremnychbana település keletkezésének helye körül a hegyek felé igyekvő vadász a Volle Henne hegy lábánál fegyverével egy foglyot ejtett el. Begyében aranyszemcséket talált. A patak folyásával ellenkező irányba, a hegyek felé haladva arany- és ezüsttartalmú érclelőhelyre bukkant. Feltételezhető, hogy az arany felfedezése a Körmöcbányai hegységben, a Dunában, a Garamban vagy a Rudnicában előforduló aranyszemcsékkel függött össze. A múltban az aranymosás a folyamokban igen elterjedt volt.

3 A Sturec-i bányászat ősi hagyományairól többek között a 950 ± 50 éves bányafalelet is tanúskodik. Ezért beszélünk a körmöcbányai bányászat ezeréves történetéről Még mielőtt Körmöcbánya 1328-ban városi rangra emelkedett, környékén intenzív bányászati tevékenység folyt. Ez szinte megszakítás nélkül egészen 1970-ig folyt, amikor a mélyfejtést leállították, mivel annak költségei és az ércfeldolgozás az arany világpiaci árához viszonyítva nagyon magas volt. Ezt követően további két évig antimonitércbányászat folyt a térségben és 1992 sovány arany- és ezüstércfejtés külfejtés folyt itt, ennek mértéke azonban meglehetősen szerény volt és 1997 között széleskörű kutató fúrásokat végeztek, amely további aranylelőhelyek létezését mutatta ki, a fejtés azonban nem állt helyre. Csaknem valamennyi földalatti tárna napjainkban elhagyott, megsemmisült, beomlott, vagy bányavíz által elöntött állapotban van. Kiállításunk célja a Körmöcbányán, az arany városban folyó bányászat bemutatása. A kiállítás két szinten helyezkedik el. Az elsőn a bányászati és a kohászati rész kapott helyett, míg a másodikon az ércbányászat során használt műszaki eszközöké a főszerep. Bányászati kiállítás. Mindjárt a bejáratnál a Körmöcbányai Bányatársaság 1798-ból származó jelvénye, a körmöcbányai bányászat aranykorára" emlékeztető aranytégla hívja fel magára a látogató figyelmét, s ehhez társul a körmöcbányai aranytermelés volumenét századonként bemutató táblázat. A bányamező nagyméretű térképén a 19. század végi bányászat fontos alkotórészei, illetve műtárgyai láthatók az aknák, örökös tárnák, a körmöcbányai patakok nyomvonala, valamint a jelentős Turcek-vízesés, amely energiával látta el a zúzdákat, a dúsítóműveket, az iszapmentesítő aknákat és a kohókat. A szomszédos térkép az elektromos erőműveket ábrázolja a hozzájuk tartozó gyűjtőtartályokkal - ezek közül az utolsót 1921-ban hozták létre, 245 méteres mélységben működik és az európai különlegességek közé tartozik. A falon elhelyezett térképek bányaműtárgyakat és a tér alatt húzódó árszerkezetek menetét ábrázolják. Az eredetileg a téren álló Szűz Mária templomot a 19. század 80-as éveiben a bányászati tevékenység miatt le kellett bontani. Az ajtó mellett levő fülkében segédeszközök láthatók, melyek a méréseket végző bányaszakember használt a bánya egyes műtárgyainak feltérképezése és térképrajzolás során. Szerény válogatás ezek közül a meredek bányákban használt teodolit, a szintező, a függőkompasz és a fokív. A bányászegyenruhát, a kardot és a fokost a bányahivatalnok viselte, a bőrkötény, a facipő és vizes hordó pedig a földalatti bányába leereszkedő bányász kellékei voltak. A fakalapács kopogtató hangja hívta össze munkába a bányászokat. Leereszkedés előtt a bányászok az eredetileg a Ludovik-aknán elhelyezett oltár előtt elmondták a bányász imát A bányában kitermelt érc felszínre hozatalára szolgáló hordó a Mária-aknából származik. Az érc feldolgozása során malomköveket, illetve aranydús érc esetén mozsarat használtak, A kaliforniai zúzdák mintáján jól látható, hogyan zúzták bennük össze az ércet A körmöcbányai hegység anyakőzete az andezit, amely helyenként mintegy kiegészítésként riolittal keveredik. Az andezitben levő repedéseket aranyat és ezüstöt tartalmazó kvarc tölti ki. Sturec, a bányászat legfontosabb helyszínének keresztmetszetén az

4 erek és a kitermelt részek vannak bejelölve, miközben a fúrómag jól tükrözi a hegyvonulat jellegét és összetételét. A kőzetgyűjtemény jól tükrözi a körmöcbányai ércvidék jellegét, amelyre az arany a jellemző. Arany és ezüst vegyítve fordul itt elő elektrum formájában (65% arany és 35% ezüst), és pirithez kötődik. Csodálatosak az antimonit-, kalcit-, barit-, kvarc- opál- és ametisztminták is. Kohászati kiállítás Az első szint hátsó részében található és röviden bemutatja a kohászati eljárás próbával kezdődő folyamatát, melynek célja az aranytartalom kimutatása a mintában. A próba elvégzése után következik az összezúzott érc olvasztása a kokszoló aknamedencében. Ennek eredményeképpen létrejön az arany és ezüst medvéje. A felvázolt folyamatot eredeti segédeszközök egészítik ki, amelyeket a körmöcbányai dúsítóműben egészen 2000-ig, a működés beszüntetéséig használtak, - vagyis samott és grafit tégelyeket, aranymosó edényeket, kémcsöveket, salakkeverő eszközöket, mérőeszközöket és mérleget, hengeres állványt nemesfém tekercsekre való hengerlésre, valamint egy aknamedence modelljét. Bányászati technika-kiállítás A bányák autentikus hangulatának bemutatása céljából a múzeum alatti pincehelyiségeket is megnyitottuk a látogatók előtt. A pince andezitbe lett kézzel kivájva. A kiállítás alkotói itt helyezték el a bányatechnika mintáit. A bányászok kenderkötélre (knecht) függesztett széken ereszkedtek le az aknában. A széket kiskapun keresztül, kézzel vagy egyszerű hajtómű (felgöngyölített lópokróc vagy vízikerék) segítségével eresztették le a mélybe. Az akna és a hozzá tartozó szék modellje közvetlenül a tárlat földalatti részének bejáratánál van elhelyezve, A bányászok kezdetben vasdarabbal és kalapáccsal fejtették az ércet. A bányában osztályozták és kis bőrzsákokban a felszínre hozták. Ezt a fejtési módszert, melynek fő részei a vágathajtó berendezés és a kémény, mutatjuk be a 17. századi folyosón. A vágathajtó mellett található a hosszfa, melynek bevágásai létraként szolgáltak, Elegyadagoló fakanál segítségével az ércet fatargoncákra rakták. A tér megvilágítását puhafából készült nyilak, később szurokfáklyák, faggyú- és olajmécsesek biztosították. A 16. századi kombinált faácsolattal biztosított (egész és félig megépített) folyosón egy Riesen típusú bányacsille van elhelyezve. A csille fahasábokon mozgott, amelyek négy vízszintes henger segítségével voltak a talpfákhoz rögzítve, további négy függőleges henger a hasábok oldalához illeszkedett és mindenkor megakadályozta a csille kisiklását. A riesen típusú banyacsilléket 1564-től körülbelül 150 éven át használták. A puskapor 1627-ben Selmecbányán történt bevezetését követően a bányászok munkája ugyan könnyebbé vált, a hegyvonulat stabilitása azonban még jobban meggyengült. A leszakadó kőzetdarabok immár a bányászok életét is veszélyeztették. Ennek csupán ácsolattal lehetett elejét venni. Az ácsolat un. ácsolatkeretből, vagyis két támfaból és süveggerendából állt. A vágat fent említett, 18. századi tárnában elhelyezett típusát mutatjuk be teljes egészében, beleértve a deszka szállítópályát, az átjáró nyílással és az érccsúszda résszel egybekötött kéménykezdeményt. A folyosó végén található az ún. magyar típusú

5 bányacsille a hozzá tartozó rakodóeszközökkel együtt, amelyet egykor Smolníkban és a közép-szlovákiai bányavárosokban használtak. A 20. században a bányák faácsolatát fokozatosan acélmerevítés váltotta fel. A körmöcbányai bányászatban engedékeny íves, TH-típusú (un. hajcman) acélmerevítést használtak. A hajcmanok köztes terét vasaltbeton-lemezek - béléscsövek töltötték ki. A 20. századi tárna ennek a típusnak a példája. Külön, ventillátorral egybekötött szellőző berendezéssel, sűrített levegő segítségével működtetett lámpával, víz- és légvezetékkel, gyújtókészülékkel egybekötött gyújtózsinórral és ohmmérővel van felszerelve. Az oldalsó beöntésű (karamaisel) típusú csille lehetővé tette az érc szállítását a bányafejtéseken és a kéménybe való beöntését. A teljesítménynövelés követelménye szükségessé tette elektromos vagy sűrített levegő meghajtású furókalapácsok kifejlesztését. Igencsak beváltak a rotációs-ütvefüró, sűrített levegő meghajtású kalapácsok. A bányász kézben tarthatta, vagy egy deszkára helyezhette őket, miközben a kalapácsot sűrített levegő által vezérelt támmal támasztotta meg. Ezek a típusok a 20. századi tárnába tartoznak. A pénz elő- és hátlapjának tárlata - Pénzek Szlovákia történetében A kiállítás fő részeként, 280 m2-es kiállítóterületen az egész első emelet Szlovákia pénztörtenétével foglalkozik. Az egyenként kiállított fizetőeszközök kiegészítik a pénzérmék csoportos leleteit, változatos háromdimenziós kísérőtárgyakat és illusztrációs anyagokat. I. helyiség - kilátást nyújt a körmöcbányai tér tipikus dominanciáira - a pestis oszlopra, a város várára és az északnyugati sarokban a pénzverde történelmi épületeire. Az őskor mélységeiben a pénz előtti fizetőeszközök. Ezeket természetes fizetőeszközök képviselik, mint pl a nyers kő és kőszerszámok (kova, szarukó, vályog, obszidián(, kagylók, bronztárgyak, hrivnyák. Az írott történelem küszöbén - a kelták; (i.e sz,) Görög és macedón pénzérmek, valamint azok kelta utánzatainak bemutatója, válogatás minden, területünkön vert vagy használt eddig ismert kelta pénzérme típusból (Madár típusú tetradrachma, nagybisztereci típusú az ismert kelta BIATEC, statérok, aprópénzek apró lovakkal stb.). Az olvasztott tégelyek és formák leletei, melyek Pozsony területén működő kelta pénzverde létezését bizonyítják valamint a nagybisztercei típusú tetradrachmák új leletei és a Túrócból való ló képével ellátott verőtő (az első ismert kelta verető Szlovákiában) felhívja magára a figyelmet A kelta BIATEC irásjelei területünkön a latin írásjel legrégibb bizonyítéka (AINORIX, BIATEC, BVSV, BVSSVMARVS, COBROVOMARVS, COISA, DEVIL, IANTVMARVS, FARIARIX, MACCTVS, NONNOS, TITTO). A római világ határain - rómaiak, germánok (i.sz , sz.) A Szlovákia területén bekövetkezett nagy változások összefüggtek a Római Birodalom kibővítésével egészen a Dunáig. A rómaiak a Duna bal partján megerősített táborok és kereskedelmi központok rendszerét építették fel, s ezek alkották az ún. Limes Romanum-ot Ezen a határon zajlottak le a kölcsönös kapcsolatok, melyek katonai (pl. a 2. sz.-ban a markoman háborúk) és

6 kereskedelmi jellegűek (a borostyánút Itáliából a Balti-tengerhez vezetett) voltak. A különböző típusú római pénzérmek (a legrégibb öntött rézérmék - aes grave, a Római Köztársaság dénár veretei, a császárok pénzérmei, pl. az arany aureus, dénár, antonínianusok, rézfolüsok) ezen az úton jutottak el hozzánk. Numizmatikai ritkaságok közé tartozik Regalianus császárnak - a császári hatalom uzurpátorának - ritkán előforduló ezüst antoninianusa, akit néhány napos uralkodás után kb. 260 k. saját katonái öltek meg. A nagy változások kora - népvándorlás, szlávok, avarok, bizánciak ( sz.) A bizánci pénzverés folytatta a római tradíciót. A bizánci arany solidus nemzetközileg általánosan elfogadott fizetőeszközzé vált Az elnevezés a latin solidus" szóból származik, mégpedig masszív, szilárd, kemény, színtiszta, tartós értelemben. A pénzérme a fém nagy súlyát és finomságát egészen a Bizánci Birodalom megszűnéséig megtartotta. A bizánci solidus-t számítási egységként egészen a késő középkorig használták. A 16. században solidus volt pl. a lengyel schilling, amely a mai napig fennmaradt az osztrák schilling, az angol sterling az olasz soldo vagy a francia sou formájában. A szlávoknak és az avaroknak nem volt szükségük vert pénzre. Előnyben részesítették a természetbem fizetést és a cserekereskedelmet. A pénzérméket a kézműves műhelyekben nyersanyagként használták, ahol bizánci, ún. vándor kézművesek dolgoztak. Ezt bizonyítja a 7. sz. végéből származó kincs, melyet a Korponai járásban Nemes varbókon (Zemiansky Vrbovok) találtak. Nagymorva - felemelkedés és összeomlás ( sz.). Hazai környezetben csereeszközként természetbeni fizetőeszközöket (len kendőcskéket, de fóleg baltaszerü vashrivnyákokat és ún. sziléziai táikákat) és a nemzetközi kereskedelemben használatos külföldi pénzérmeket használtak. A középkori Magyarországon - a valutaalap az ezüst és az arany volt ( ) I. István, az első magyar király kezdett saját pénzérméket - ezüst dénárt - verni. Az esztergomi és a budai pénzverdék mellett rövid ideig dolgozott a pozsonyi pénzverde (a dénár PRESLAVA CIV felirattal jelent meg). A 11. sz. közepétől bevezették az értékesebb pénzérmék folyamatos beváltását kevésbé értékessé, alacsonyabb ezüst tartalommal, amely magas jövedelmet biztosított az uralkodók számára. Nem pénzérmes fizetőeszközöket is megtekinthetnek (hrivnyákokat, rudakat, ezüst granulátumokat), de apénzromlás bizonyítékait is. A valutapolitika megváltoztatására csupán az Anjou Károiy Róbert magyar királlyá választása után került sor. A lombard bankárok és Luxemburg János cseh király segítségével pénzreformot hajtott végre.1328-ban az uralkodó Körmöcbányának: városi előjogokat adományozott és kuttenbergi példa alapján pénzverdét alapított itt től a pénzverők a cseh garas mintája alapján új ezüst pénzérmét kezdtek verni - a magyar garast. A súlya 3,41 g. volt, a fém színsúlya 3,19 g től Budán és a 14. sz. 30-as éveitől Könnöcbányán is kezdték a a firenzei arany pénzérmék mintájára a - magyar florinokat verni. A magyar florin, később dukát finomsága 989/1000 (23 karát és 9 grain) volt, súlya 3,548 g a fém színsúlya 3,52 g Az állandó magas aranytartalomnak, a betartott súlynak és finomságának köszönhetően, amely a pénzverés történetében egyedülálló jelenség Európa legjobb minőségű pénzérméi közé tartozott és 1506 között Körmöcbányán végrehajtották az első kísérleteket a nagy ezüst pénzérme a gulden - verésével kapcsolatban, amely a tallér hírnöke volt.

7 A pénzverés A kézi verés időszakát a pénzverőműhely hozza közelebb, ahol fából készült munkaasztal és bőrkötényt használtak az arany apró forgácsainak felfogására, háromlábú széket, rönköt a kézi veréshez, melyhez hozzáerősítették az alsó verőtőt és ollót a kivert fémlemezek lenyírásához. Az asztalon felakasztható mérlegek, próbakő - kvarckő és különböző latú poncolótűk vannak, melyekkel a drágafémek finomságát mérték. A pénzverő vágótechnikát a múzeum egyik legértékesebb tárgya képviseli -Körmöcbányán a 17. sz. közepétől használatos un. táskás hengeres pénzverő gép. A következő században keresztülvitték az orsós pénzverőprések - a balancierok" használatát A falakon eredeti cégérek lógnak és a pénzverde pajzsa a 19. századból. 2. helyiség A Habsburgok a modern valutarendszerhez vezető úton - a tallértól a koronáig ( ) A kiállítás ezen részén a Habsburg uralkodók valutarendszere látható, az évi Magyarországi uralkodásuk kezdetétől a valutaviszonyok egységesítésére való törekvésükig. Képviselve vannak a Habsburgok - magyar trónbeli - ellenlábasainak pénzverete is -így Szapolyai János, Bethlen Gábor és II. Rákóczi Ferenc. A pénzérmék között dominál - a 16. századtól egész Európában elterjedt nagy és nehéz ezüstpénz- a tallér. Csehország és Magyarország mintájául főleg az ezüst szesz veretek, az ún. aranygarasok voltak. Ezek mintájára kezdték verni a slikovcei ezüstpénzt a jáchymovi pénzverdében (1519/1520). Ezen pénzérmék, az ún. Joachimstalergulden" (jáchymovi arany, Tal németül völgyet jelent), bejutottak a középeurópai váltópénzek közé és elfoglalták az aranypénzek pozícióját Ugyanakkor minden magas névértékű nagy ezüstpénznek megnevezést adtak. Magyarországon 1553 és 1892 között verték. Érdekesek a dukátok szorzatai és aprópénzei, melyeknek a pénzverés szempontjából főleg emlékbeli, mintsem forgalmi jellege van. Az 1753 és 1763 közötti években az Osztrák Monarchia és számos német állam szerződésesen (konvencióval) bevezették az egységes valutát A konvenciós valutát (1857-ig maradt fenn) Közép-Európa első kísérletének tekinthetjük az egységes valuta bevezetését illetően. Az ezüst apróvereteket nagyobb és súlyosabb rézpénzek váltották fel. Forgalmuk az államba vetett hitükön alapult, ezért nevezik őket hiteleseknek től a pénzérméket mindinkább kombinálták papírpénzek kibocsátásával, melyeknek gyakran csupán másolatuk van kiállítva, értékük miatt. Pl. láthatók az 1762., 1771., évekből származó bankócédulák mintái, az 1800., évek kényszerforgalmi bankócédulái, az Osztrák Nemzeti Szabadalmi Bank bankói, bérlisták -,,Einlösurigssehein-nek" nevezett papírpénzek, anticipációs levelek, kamatozó obligációk, az 1848 és 1849-es években - a forradalmi magyar kormány által kiadott - fizetőeszközök. Hogy a bankócédulák elnyerjék az emberek bizalmát, nem voltak kötelesek azokat elfogadni, ellenkezőleg, a hivataloknak mindig el kellett fogadniuk. Visszaszolgáltatásukkor a bankok a bankócédulákat megsemmisítették. A bankócédulákat nagyon hamar hamisítani kezdték. A francia napóleoni katonák is ismert hamisítók voltak. Bécs 1805-ös elfoglalása után hozzájutottak a nyomásukhoz szükséges segédeszközökhöz, s ezekkel nyomták a hamisítványokat, melyeket csupán kékes papírral lehetett azonosítani. A hamisításnak Napóleon csak az 18-ben Mária Lujza hercegnővel kötött házasságát követően vetett véget Különálló tárolókban vannak elhelyezve a különböző nem hivatalos péneszközök (jobbágyi jegyek, bánya és munkavédjegyek) a Körmöcbányai Múzeum pénzkincsei, kis mérlegek, használati tárgyak és pénzérmék felhasználásával készült ékszerek.

8 3. helyiség A kiállítás a kicsi, építészeileg érdekes -tükörmennyezetű- helyiségben folytatódik, mégpedig az 1857-ből Ausztriában, a Német Vámunió Államaiban és Lichtensteinben érvényes közös fizetőeszközökkel. Az egyes államokban különböző képpel, de azonos paraméterekkel ellátott pénzérmék voltak forgalomban. Minden állam adott ki fém- és papírpénzt is, melyek csak saját területükön voltak érvényesek. A forgalom struktúráját az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés befolyásolta. A magyar pénzérmék az osztrákkal azonos paraméterekkel rendelkeztek, de eltérő jeggyel és szöveggel verték. Nem különböztették meg a bankók elő- és hátlapját, egyik oldalukon volt a német, a másik oldalon pedig a magyar szöveg. Az osztrák valuta, a korona -arannyal fedezett pénz ( ). Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó pénzrendszerének pénzérméit és papír fizetőeszközöket mutatja be. A korona lett az új valutaalap, amely 100 fillérrel osztódott és a valutát arannyal fedezték. A különböző emlékérmék már a hagyományosan a pénzkibocsátás részévé váltak. A bemutató színesebbé tételéül szolgál a pénztörténettel kapcsolatos bolt kialakítása. Egy körmöcbányai gyógyszertár bútorzatának egy része alkotja, melyet szecessziós pénztárgép és többfajta pénztárdoboz egészít ki. 4. helyiség A 20. század pénzrendszereinek van szentelve, melyek Csehszlovákiában és 1918-tól az Euró bevezetéséig voltak érvényesek. Tekintettel a túlsúlyban lévő felületi anyagra, az építészeti megoldás egyfajta albumra emlékeztet. Számos állami papírpénz és bankó került kiállításra, beleértve a kiadatlan és okmányjeggyel ellátott fizetőeszközöket, próbanyomatokat és megvalósítatlan tervezeteket. Számos próba- és megvalósítatlan terv, valamint magának a körmöcbányai pénzverdének a veretei is rendkívüli értékűek, beleértve a redukciókat és verőtöveket is. A korona az új államba (az osztrák korona eredeti és hamis védjeggyel ellátott pénzjegyei, az jéből származó Cseh Királyi Földbank 10 koronás utalványainak cseh és szlovák oldalnyomatai, az ún. muchovky - Mucha terve alapján készült papírpénz a az első kibocsátások hamisítványai, melyeket felváltottak a védjeggyel ellátott fizetőeszközök, valamint O. Spanielnak, A. Márnak, J. Cejkának és R. Reisnernek a csehszlovák pénz első tervezete alapján készült próbanyomatai, csehszlovák szent-vencel dukátok, 1938-as kiadatlan 20Kc-s, stb.). A szlovák korona a háborús évek alatt (tervrajzok és lerajzolt bankjegyek, 50 Ks értékű pénzek próbanyomatai a Szlovák Nemzeti Bank jóváhagyási folymatával és a hivatalnokok aláírásával együtt, a Prágában, négyszínű sas alakzatú tarkanyomással nyomtatott 1000Ks, a háborús Szlovák Köztársaság kiadatlan pénzei -cink 10 filléres, 2Ks 1939-ből és 1Ks 1940-ből, 10Ks Pribina portréjával, különböző fémek és átmérők vizsgálatai, 5 koronás ezüst emlékérem Hlinka portréjával és egyéb). A hiánytól a relatív jólétig (a Vörös Hadsereg megszálló fizetőeszközeinek tervei, az 1951 és 1953 között kiadatlan bankjegyek és állami papírpénzek, papír pótfizetőeszközök próbanyomatai, 1962-ből való minta, háború esetén, a 80-as és 90-es

9 években kiadatlan bankjegyek tervei, az 1951-ből való 1Kcs vasból készült verőtöve, az 1952-ből való kiadatlan alumínium 5 koronás és mintája 1951-ből, az 1993-ból való, a CSSZFK számára készült új pénzkibocsátásra szánt 50 filléres próbanyomata az ország kettészakadása előtt és mások). Az elképzeléstől a megvalósításig (acsk és a SZK közti valutaeltérést követő védjeggyel ellátott bankók, a bankjegyek előkészítése és egyes kiadásai, valamint a Szlovák Köztársaságban forgalomban lévő pénzérmék). Külön kerültek elhelyezésre a Csehszlovák Állami Bank által 1993 óta kiadottak. A bemutató részét képezik az ún. egyidejű valuták - a Darex Részvénytársaság ( ) és a Tuzex Külkereskedelmi Vállalat ( ) utalványai, külföldi államok fizetőeszközei, melyek egy bizonyos időszakban hivatalosan forgalomban voltak Szlovákia területén, és érdekesek az 1949 és 1990 közötti fogolyutalványok (a fogoly bérét három részre osztották, egyharmada a hozzátartozóké, egyharmada a börtön fenntartására, és egyharmada a személyi szükségletekre - a börtönben érvényes pénzesutalványok formájában). Az éremkészítés kiállítása Szlovákia történetében Az érmek kialakulása több évszázadon át tartott, ám az éremkészítés - egyedi műfaj lévén - csak a reneszánsz korban alakult ki. Az érmék (a latin metallum - fém szóból) nem fizető, hanem emlék presztízs (értékelő), dekoratív, valamint szinbólikus és mágikus funkciót töltöttek be a történelmi tanúságtételértékű dísztárgyak ezek. Egyes személyiségek portréját és különböző jelenségeket szemléltetnek, melyeknek ábrázolása egyéb történelmi dokumentumokból hiányozhatnak. A kiállításnak van kronológiai besorolása, mégpedig balról jobbra- a 15. sz sz. ig. A Bertold di Giovanni - Michelangelo tanítója - alkotta Corvin Mátyás, magyar királyt ábrázoló legrégibb, hazai tematikájú érem. Corvin Mátyás csupán 2. felesége, a nápolyi Aragóniai Beatrix hatására kezdett el borotválkozni és egyéni hajviseletét kialakítani (1476 után), melyet az érem kitűnően ábrázol. Magyarországon, így tehát Szlovákiában is, Körmöcbányán kezdtek foglalkozni az éremkészítéssel. A körmöcbányai reneszánsz éremkészítás megalapítójának Füssl Kristófot (+ 1561), az itteni pénzverde fővésnökét tartják. Kitűnő éremkészítők voltak követői is, mint Richter Lukács, Eisker Ábrahám, Sock Mihály, Haller Dániel, Hans Guet (+ 1641) és sokan mások. A körmöcbányai Roth von Rothenfels család tagjainak éremalkotásai a barokk jegyeit hordozzák. Főleg az ún. barátságbeli és a Szent György-féle érmék elkészítésével váltak ismertté, melyeket háborúk és zavargások idején hordtak védelmező amulettként. Az éremkészítés tanításának Bécsbe történő centralizációja a XVIII. sz. harmadában azt eredményezte, hogy ezt követően, Körmöcbányán sokkal ritkábban dolgoztak kiváló éremkészítők. A legjelentősebbek közé tartozott a svéd származású Daniel Varou ( Körmöcbánya) - kiváló éremkészítő és technikus, valamint Hieronym Fuchs ( 1690, Ágosta Körmöcbánya).

10 A mai Szlovákia területével kapcsolatos témájú érmét több külföldi éremkészítő is alkotott, például Donner Mátyás (+ 1756, híres érdemrendek készítője, melyeket a selmecbányai Bányászati Akadémia végzős hallgatói kaptak meg) - bécsi fővésnök, Lorántfi Antal (+ 1927) - aki Budapesten működött, illetve aki a Magyar királyok híres, pozsonyi koronázására készített érméket ( ). A 19. és 20. sz-ban számos, Szlovákiából való, kiváló éremkészítő működött az ország területén kívül. Jozef Daniel Böhm (1794, Szeesolaszi ) a legnagyobb klasszicista éremkészítők közé tartozik, aki a bécsi Vésnök Akadémia igazgatója lett. Schvartz István (1851, Nyitra-1924) - invenciós éremkészítő pedig a bécsi Művészeti Szakközépiskola tanára volt. A 19. sz-ban és a 20. sz. elején a körmöcbényai pénzverdében számos kiváló, bécsi származású éremkészítő működött - köztük Gerl Károly ( ), Reisner József ( ) és Henrich Karl ( ), ám aki egy aranysikkasztásos kellemetlen ügybe keveredett. Az idézett perben szerepelt Jozef Spilár cipészmester is, aki 1832-ben öngyilkosságot követett el, melyet a kiállított, az öngyilkosság elkövetésére használt kés bizonyít. A múzeum egyedi darabjai közé tartozik Reisner és Gerl érmeinek egyedülálló gipsz, gyurma- és viaszmodelljei ban, Csehszlovákia keletkezését követően, a körmöcbányai pénzverde saját képzőművészeti műtermén keresztül bontakoztatta ki az együttműködést élenjáró cseh és szlovák éremkészítőkkel. A pénzverde össze éremkészítője és vésnöke közül említsük meg lagalább Hám Antalt ( ) és Péter Andrást ( ) - a prágai Képzőművészeti Akadémia O. Spaniel éremkészítő speciáliskolájának hallgatóit. A 19. és 20. században az éremkészítés közeledett a művészeti kisplasztikához. Ebből kifolyólag, a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán 1949 után kitanult több szobrász is foglalkozott éremkészítéssel ban Körmöcbányán megalapították a Használati Tárgyak Képzőművészeti Iskoláját. Több kiváló vésnök és éremkészítő végezte el ennek vésnöki szakát. A kiállítóteremnek U betű alakzata van, első felében kerültek elhelyezésre az 1918-ig elkészített érmek, a másikban - a jobbra található félben - található az éremgyűjtemény többi, összeírt alkotása. SZNB - a Pénz- és Éremmúzeum 1983 óta folyamatosan megrendezi az érmek szimpóziumát, melyen élenjáró szlovák és külföldi művészek is részt vesznek. Ezen alkotó rendezvények öntött és vert érmei a különálló lépcsőn felvezető, kiemelkedő területen vannak kiállítva. Hátul, a lépcsőkkel szemben lévő függőleges felületen van elhelyezve az éremgyűjtésről, az érmek értékeiről és az éremkészítők bérviszonyairól szóló szöveg. Így például Füssl Kristóf, körmöcbányai vésnök, heti fizetése 4 magyar arany volt, a végrendelet szerint (1561) vagyonának értéke - a házzal, bányával és bányamalommal arany volt. Abban az időben a búzamérő (53,55 liter) kb. 15 krajcárba (1 arany= 60 krajcár), a cipő körülbelül 22 krajcárba került. A vert érmek gyártásánál különleges munkamenetet alkalmaznak - a gipszből vagy gyurmából készült modellt bronzöntvényből kiöntik, ezt a redukciós gépen ún. redukcióra kicsinyítik, melyből negatív képpel elkészítik az edzett verőtőt, ennek segítségével az izzó és bepácolt lemezekre - verőgépeken - verik néhány ütéssel az érmeket, melyek felszínét végül kikészítik. A vésnökök munkájuk során külön szerszámokat használnak - vésőket. reszelőket, poncolótűket, kalapácsokat, szurkokat, mérőműszereket, ún. vésnöki golyókat,

11 stb. Művészetük - a kiállításon az ajtótól jobbra elhelyezett - a körmöcbámnyai pénzverdéből való eredeti vésnöki asztalon látszik kirajzolódni. Rögtön az ajtóval szemben helyezkedik el egy történelmi, múzeumi tároló, melyben a Szlovák Köztársaság korabeli kitűntetései vannak kiállítva. - Fehér Kettőskereszt Érdemrend, Andrej Hlinka - rend, L udovit Stúr-rend, Milan Rastislav Stefanik-kereszt, Pribina-kereszt. Az SZK és más államok polgárainak adományozzák a Szlovák Köztársaságért, a demokráciáért és emberi jogokért, az SZK védelméért és biztonságáért, az emberi élet és anyagi javak megmentéséért, az SZK gazdasági, szociális, kulturális vagy egyéb társadalmi fejlődéséért tett érdemeiért. Kedves Látogatók! Exteriőr Az épületünkben tett látogatás végeztével, szeretettel meghívjuk Önöket a kiállítás kinti részének megtekintésére. A múzeum épületeivel szomszédos két udvar teret ad Önöknek a pihenésre és egyúttal a kiállítás folytatására is. Az ún. felső udvarban kerültek elhelyezésre a múzeum nagyobb méretű gyüjteményei, kiegészítve a bányászati kiállítást és a várostörténetet - bányászati rakodógép és kocsi (csille) - melyben Körmöcbányán 1970-ben, a bányászat megszűntekor, vitték ki az utolsó ércet -, az érc szétzúzására szolgáló malomkövek, gatter (famegmunkáló gép) a városi fűrésztelepről, kőből készült relief az 1751-ben - Lotharingiai Ferenc császár látogatására - felállított diadalívből, öntött vas emlékmű II. József évi látogatásának idejéből, a háttérben áll Szent Flórián - a tűzoltók védőszenjének - szobra. Az alsó udvarban került sor a kőplasztikák, és a 14.sz. végétől a 19. sz. elejéig datálódó, architektonikus kőelemek galáriájának kialakítására, melynek eredetileg a város polgári vagy egyházi épüéeteinek díszítéséül szolgáltak. A fehér torony. A ma zöldre festett ház helyén a középkorban (az ún, Hellenstein-ház, a múzeum egykori igazgatója után, aki a házban lakott) - a város belső fortifikációs rendzserének részeként - körbástya állt, melynek építését legkésőbb a 15. sz. elején fejezték be. A ház pincéjében fennmaradt a patkó alakú alaprajz egy része. a 17. sz. végén a városháza mögötti bástyaként, a 18. sz. elején már, mint Fehér-torony volt ismert, és a század végén újonan épült barokk polgárházzal helyettesítették. A múzeum szomszédos épületei részei voltak a tér déli szögletében lévő, eredendően gótikus sorházaknak. Fokozatosan késő gótikus stílusú átépítésen estek át, számos reneszánsz elemmel és kisebb korai barokk módosításokkal. Eredetileg polgárházakról volt szó. Az épület, melyben a kiállítás elhelyezésre került, plébániakánt, majd 1653 után városházaként is működött ben a múzeum szükségleteire lett átalakítva. A lejjebb található házban helyezkedik el az adminisztráció és a múzeum szakosztályai. A ház elülső részében től - fából készült kazettás mennyezetű és intarziás ajtókkal felszerelt - gyógyszertár volt, amely egészen 1992-ig működött.

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról Decs nagyközség képviselő-testületének 19/1993. (XII.01.) KT. számú r e n d e l e t e A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról (egységes szerkezetbe foglalva a 24/2009. (XI.26.), a 11/2012.

Részletesebben

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Balatonrendes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/ 2004.(II.15.) rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Balatonrendes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/ 2004.(II.15.) rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Balatonrendes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/ 2004.(II.15.) rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Balatonrendes község Önkormányzata az 1990. évi LXV.

Részletesebben

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt.

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Az évezred pénze Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert,

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről.

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. A módosítására kiadott 14/2012 (VI. 01.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2009. (XII.18.) rendelete Nagyhalász címeréről, zászlójáról, nevéről és azok használatának rendjéről Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének. 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról

Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének. 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE a helyi címer és zászló alapításáról Balatonfőkajár Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 1. (6) bekezdésének

Részletesebben

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/1991. (IX. 5.) önkormányzati r e n d e l e t e

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/1991. (IX. 5.) önkormányzati r e n d e l e t e KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/99. (IX. 5.) önkormányzati r e n d e l e t e KOMLÓ VÁROS CÍMERÉNEK ÉS ZÁSZLAJÁNAK ALKOTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁRÓL (a 9/2000. (V.8.), 2/2004. (IV.5.), 5/20.

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2004. (IV. 30.) rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2004. (IV. 30.) rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (IV. 30.) rendelete az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Moszkva látványosságai

Moszkva látványosságai Moszkva látványosságai Vörös Tér Kreml Vaszilij Blazsennij székesegyház Gum áruház Moszkvai metró Arbat Moszkvai Állami Egyetem Tretyakov Képtár/ Galéria Lenin Mauzóleum Kolomenszkoje Fegyvertár Állami

Részletesebben

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL TESTÜLETÉNEK 6/1991. (V. 30.) ÖKT. számu rendelete

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL TESTÜLETÉNEK 6/1991. (V. 30.) ÖKT. számu rendelete NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL TESTÜLETÉNEK 6/1991. (V. 30.) ÖKT. számu rendelete Nyírbátor város címerének, zászlajának és pecsétjének használatáról Az 1990. évi LXV. tv. 1. (6) bekezdésében foglalt

Részletesebben

Lengyeltóti Város Képviselő-testülete. 6/1992.(V.28.) rendelete

Lengyeltóti Város Képviselő-testülete. 6/1992.(V.28.) rendelete Lengyeltóti Város Képviselő-testülete 6/1992.(V.28.) rendelete Lengyeltóti Város jelképeiről és a jelképek használatáról (egységes szerkezetben a módositására kiadott 19/2009.(IX.25.), 16/2012.(V.31.)

Részletesebben

Szörény község Önkormányzat Képviselo-testületének. 13/2009.(X.22.) rendelete a község jelképeirol és a jelképek használatáról

Szörény község Önkormányzat Képviselo-testületének. 13/2009.(X.22.) rendelete a község jelképeirol és a jelképek használatáról Szörény község Önkormányzat Képviselo-testületének 13/2009.(X.22.) rendelete a község jelképeirol és a jelképek használatáról Szörény község Önkormányzat Képviselo-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Epöl Község Önkormányzata az 1990. évi LXV.törvény 1.. /6/ bekezdésének a./

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (V.20.) önkormányzati rendelete a város címeréről, zászlójáról és azok használatáról (egységes szerkezetben) Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.)

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):...

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):... NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):........ 1. Párosítsd össze a múzeumokat a bennük látható kiállításokkal, tárgyakkal! Ha a kiállítási tárgyak betűjelét beírod a megfelelő négyzetbe,

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról

RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 9/2000. (VII.07.) szám r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG község címer és zászló alapításáról és használatáról Rábahídvég község Önkormányzat az 1990. évi LXV. Törvény 1..

Részletesebben

(2) A Kispest címerével ellátott körpecsét az önkormányzat hivatalos pecsétje.

(2) A Kispest címerével ellátott körpecsét az önkormányzat hivatalos pecsétje. Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének a Kispest címer, a Kispest zászló és a Kispest név használatának rendjéről szóló 16/2012. (V.18.), 4/2011. (II.22.) önkormányzati

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről (A 2000. évi módosításokkal egybeszerkesztve) Zalaszentgyörgy Község

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 4/ 1994. ( VI.02) sz. ÖK. rendelete a helyi címer és zászló alapitásáról és használatának rendjéről Újhartyán község Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 1. (6) bek.

Részletesebben

UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e. A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1

UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e. A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1 UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1 Uzsa Község Önkormányzati Képviselő-testülete az 1990.

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom.

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom. Zsámbék Város Képviselő-testületének 10/2006. (VI.28.) Ö.K. számú R E N D E L E T E * Zsámbék Város címerérő1, zászlajáról, jelképeiről és ezek használatáról Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról, és használatának rendjéről (Egységes szerkezetben a módosításokról szóló

Részletesebben

Pusztavám Község Önkormányzata Képviselo-testületének 18/2008.( XI. 26. ) sz. rendelete

Pusztavám Község Önkormányzata Képviselo-testületének 18/2008.( XI. 26. ) sz. rendelete Pusztavám Község Önkormányzata Képviselo-testületének 18/2008.( XI. 26. ) sz. rendelete Pusztavám Község címerérol, zászlójáról és használatuk rendjérol, valamint a közintézmények épületeinek és a közterületek

Részletesebben

I. Alsóörs jelképei 1.. 2..

I. Alsóörs jelképei 1.. 2.. Alsóörs Község Önkormányzat 7/1997.(VII.25.) sz. r e n d e l e t e a helyi címer és zászló alapításáról és használatuk rendjéről a 6/2000.(V.12.), a 7/2012.(V.30.) Önk. sz. rendelettel egységes szerkezetben.

Részletesebben

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/1991. (IV. 22.) SZÁMÚ RENDELETE. A VÁROSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALKOTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁRÓL* (Egységes szerkezetben ) I.

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/1991. (IV. 22.) SZÁMÚ RENDELETE. A VÁROSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALKOTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁRÓL* (Egységes szerkezetben ) I. PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/1991. (IV. 22.) SZÁMÚ RENDELETE A VÁROSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALKOTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁRÓL* (Egységes szerkezetben ) Paks Város Önkormányzata címert alkot. A város címere: I. FEJEZET

Részletesebben

48/2005. (XII.13.), 19/2004. (IV.13.), 18/2001. (V.25.), 4/2001. (II.28.) 16/1994. (IX.

48/2005. (XII.13.), 19/2004. (IV.13.), 18/2001. (V.25.), 4/2001. (II.28.) 16/1994. (IX. Budapest Fıváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Képviselı-testületének a helyi címer használatának rendjérıl, valamint a Kispest név felvételérıl és használatának rendjérıl és a Kispest zászló használatának

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (VI. 20.) rendelete a helyi jelképek megállapításáról, és használatuk rendjéről

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (VI. 20.) rendelete a helyi jelképek megállapításáról, és használatuk rendjéről Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (VI. 20.) rendelete a helyi jelképek megállapításáról, és használatuk rendjéről a módosításáról szóló 7/2012. (III. 20.) rendelettel egységes

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 4/2002. (III. 15.) rendelete Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról Jászladány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Kenderes Nagyközség Önkormányzata Képvisel -testületének 11/2004.(V.7.) rendelete az önkormányzat jelképeir l és a jelképek használatáról I.

Kenderes Nagyközség Önkormányzata Képvisel -testületének 11/2004.(V.7.) rendelete az önkormányzat jelképeir l és a jelképek használatáról I. Egységes szerkezetbe foglalt önkormányzati rendelet Kenderes Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 11/2004.(V.7.) rendelete az önkormányzat jelképeirıl és a jelképek használatáról Kenderes Nagyközség

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzatának 7/2000. /05.04/ ÖKT. sz. rendelete a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről

Kardoskút Község Önkormányzatának 7/2000. /05.04/ ÖKT. sz. rendelete a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről Kardoskút Község Önkormányzatának 7/2000. /05.04/ ÖKT. sz. rendelete a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről (Egységes szerkezetben a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán

Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Mindenek előtt megköszönöm Benes Sándornak és Fejes Istvánnak, a Múzeum jelenlegi dolgozóinak, valamint Nagy Andrásnak,

Részletesebben

HGYÉSZ NAGYKÖZSÉGI KÉPVISEL-TESTÜLET 8/2005.(XII.01.) SZÁMÚ RENDELETE A NAGYKÖZSÉG CÍMERÉRL ÉS ZÁSZLAJÁNAK LÉTESÍTÉSÉRL, HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRL

HGYÉSZ NAGYKÖZSÉGI KÉPVISEL-TESTÜLET 8/2005.(XII.01.) SZÁMÚ RENDELETE A NAGYKÖZSÉG CÍMERÉRL ÉS ZÁSZLAJÁNAK LÉTESÍTÉSÉRL, HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRL HGYÉSZ NAGYKÖZSÉGI KÉPVISEL-TESTÜLET 8/2005.(XII.01.) SZÁMÚ RENDELETE A NAGYKÖZSÉG CÍMERÉRL ÉS ZÁSZLAJÁNAK LÉTESÍTÉSÉRL, HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRL Hgyész Nagyközség Önkormányzatának Képvisel-testülete az

Részletesebben

GPS koordináták: É 48 29,093; K 21 21,833 ; 266 m tengerszint feletti magasság;

GPS koordináták: É 48 29,093; K 21 21,833 ; 266 m tengerszint feletti magasság; Telkibányai múzeum Helyszín: Telkibánya, Múzeum u. 15. GPS koordináták: É 48 29,093; K 21 21,833 ; 266 m tengerszint feletti magasság; Kor: 16. század Jelenlegi állapot: A gyűjtemény április 1 és október

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

Celentano András építőmérnök hallgató, BME: A Várkert Bazár északi nagykapuja (2002. május)

Celentano András építőmérnök hallgató, BME: A Várkert Bazár északi nagykapuja (2002. május) Celentano András építőmérnök hallgató, BME: A Várkert Bazár északi nagykapuja (2002. május) Az épület megnevezése, címe Szakvélemény A szakvélemény az Ybl Miklós tér l. szám alatti Várkert Bazár épületének

Részletesebben

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés Középkori magyar királyok emlékei kutatási program Zárójelentés A program célja az volt, hogy a 11 15. századi magyar uralkodók személyes tárgyi és szöveges emlékeit, udvari reprezentációjának kellékeit,

Részletesebben

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2008. (XII.17.) rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2008. (XII.17.) rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 37/2008. (XII.17.) rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Juta község önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 1.. (6)

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Családi Nap 6. tematikája; Sárospatak, 2013. július 13. szombat Cím: Rákóczi asztala család kincsei a múzeumban Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek Segédanyag: Iskolatörténeti Kiállítás

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

A címer, a zászló és a pecsét leírása

A címer, a zászló és a pecsét leírása Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/l999./VI.l./K.t. r e n d e l e t e Fertőrákos Község címeréről, zászlójáról, lobogójáról, pecsétjéről és ezek használatáról. 1. A helyi önkormányzatokról

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r Történelem A Bécsi Fegyvert{r Szacsky Mih{ly (első közlés 1990/3 Venatus) Bécsben a Ringből nyílik egy sug{rút, az Arsenal, amelynek egyik oldal{n egy nagy park közepén {ll névadója, az Arsenal, azaz a

Részletesebben

Dunavecse Város1 Önkormányzatának 17/2001. (XI. 28. ) számú rendelete. az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről

Dunavecse Város1 Önkormányzatának 17/2001. (XI. 28. ) számú rendelete. az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről 1 Dunavecse Város1 Önkormányzatának 17/2001. (XI. 28. ) számú rendelete az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről A jogalkotásról szóló többször módosított 1987. évi XI. törvény 10..

Részletesebben

RENDEZVÉNYHELYSZÍNEK ÉS TEREMBÉRLÉSI LEHETŐSÉGEK

RENDEZVÉNYHELYSZÍNEK ÉS TEREMBÉRLÉSI LEHETŐSÉGEK RENDEZVÉNYHELYSZÍNEK ÉS TEREMBÉRLÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN 2015 C Főépület C épület 1. emeleti terasz Kilátás a Kupolából Múzeumunk a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő és a helyszínhez

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011)

100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011) 100 éves a Közgaz! (1911-2011) Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) 1. forduló Válaszd ki a helyes választ, majd vezesd fel a mellékelt

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ KŐVÁGÓTÖTTÖS KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly 173 10/A térkép, KŐvágótöttös, V. sz. Bányaüzem 10.2. 10.1. Kővágótöttös

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Belházyné Illés Ágnes Leszkó Erika: Változások az érmeutánzat készítés szabályozásában Nem mind arany és nem is mind érme

Belházyné Illés Ágnes Leszkó Erika: Változások az érmeutánzat készítés szabályozásában Nem mind arany és nem is mind érme Belházyné Illés Ágnes Leszkó Erika: Változások az érmeutánzat készítés szabályozásában Nem mind arany és nem is mind érme Mit szólna, ha valaki átnyújtana Önnek egy csillogó, arany 200 forintost? Ugye

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

A három Mária. Aranyozott faszobor

A három Mária. Aranyozott faszobor E 94.77.1 A három Mária. Aranyozott faszobor K 94.56.1 A Sasfiók mellszobra. Márkus Emília ajándéka Gobbi Hildának. Edmond Rostand: A sasfiók Nemzeti Színház, 1942. február 21. Ferenc, reichstadti herceg:

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

6. (1) A közterületeket legkésőbb a nemzeti ünnepeket megelőző munkanapon fel kell lobogózni.

6. (1) A közterületeket legkésőbb a nemzeti ünnepeket megelőző munkanapon fel kell lobogózni. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2012.(V.14.) önkormányzati rendelete Balatonboglár Város címeréről és zászlajáról, valamint a közterületek fellobogózásáról Balatonboglár Város

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN Egységes szerkezetbe foglalva: 2015. április 30. napján Hatályos: 2015. április 18-tól Egységes szerkezetbe foglalta: Serfőző Rozália Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 1 50/1997.

Részletesebben

István európai pénze

István európai pénze A történelem kezdeti időszakában minden nép különböző, általa értékesnek tartott tárgyakat használt pénz gyanánt. Kezdetben termékcsere volt, pénz nem. Egyes népek papagájtollat, fogat vagy éppen teatéglát

Részletesebben

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor A kerekfüstölő helye: Orosháza határában, a Felső-sós tanya 115. sz. alatt, Fekete Béla bekerített tanyaház portáján, a vásárhelyi Pusztán. A tanyát magát a jelenlegi tulajdonos

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2013 (...) számú rendelete a helyi kitüntetésekről és adományozásuk rendjéről

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2013 (...) számú rendelete a helyi kitüntetésekről és adományozásuk rendjéről Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2013 (...) számú rendelete a helyi kitüntetésekről és adományozásuk rendjéről Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország címerének és

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 49/2013. (X.18.) sz. rendelete Vác város címerének és zászlójának, valamint a Vác név használatának rendjéről

M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 49/2013. (X.18.) sz. rendelete Vác város címerének és zászlójának, valamint a Vác név használatának rendjéről M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 49/2013. (X.18.) sz. rendelete Vác város címerének és zászlójának, valamint a Vác név használatának rendjéről Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei

Az önkormányzat jelképei Szálka Község Önkormányzatának 3/2000.(VI.07.) sz. rendelete a község jelképeinek alapításáról és használatuk rendjéről a módosításokkal egységes szerkezetben Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Ércőrlő malomkövek Telkibányán

Ércőrlő malomkövek Telkibányán K ö z l e m é n y e k Ércőrlő malomkövek Telkibányán BENKE ISTVÁN Napjainkban sokszor különös gyűjtési szenvedélyekről, gyűjtési ágakról olvashatunk hazánkban is, de meglepő és egyedülálló, ha valaki malomköveket

Részletesebben

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet MAROSVÁSÁRHELYI FIÓKEGYESÜLET BORSOS TAMÁS EGYESÜLET Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum Programfüzet 2015. november 28. Marosvásárhely

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005.(VII.1.) rendelete a helyi címer zászló alapításáról és használatának rendjéről.

Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005.(VII.1.) rendelete a helyi címer zászló alapításáról és használatának rendjéről. Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005.(VII.1.) rendelete a helyi címer zászló alapításáról és használatának rendjéről. (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B

D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B Bükki a Csipkéskúti víznyelı barlangban A munkát mint minden évben a felszínen kezdtük az idıszakos törmelékfogó patak medrének kitakarításával. Az ácsolatot a szükséges helyeken kijavítottuk, a létracsúszda

Részletesebben

MEDGYESEGYHÁZA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 10/2001. (III.28.) Ök. RENDELETE

MEDGYESEGYHÁZA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 10/2001. (III.28.) Ök. RENDELETE MEDGYESEGYHÁZA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 10/2001. (III.28.) Ök. RENDELETE a kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről Élve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Visegrádon, az élő középkor városában rendezik meg három évtizede Magyarország

Visegrádon, az élő középkor városában rendezik meg három évtizede Magyarország 2013. július 12-14. Visegrádon, az élő középkor városában rendezik meg három évtizede Magyarország egyik legnagyobb nyári szabadtéri történelmi fesztiválját, a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat. A 3

Részletesebben

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris

Részletesebben