Általános elméleti alapok. Sávszélesség. Jellemz sávszélességek. Adatátviteli sebesség (digitális sávszélesség)

Átírás

1 Általános elméleti alapok Fizikai átviteli jellemz k és módszerek Webprogramozó + ISGT Sávszélesség analóg rendszerek esetén használt fogalom egy adott analóg jel maximális és minimális frekvenciájának a különbségét értjük alatta Adatátviteli sebesség (digitális sávszélesség) az id egység alatt átvitt bitek száma bit/s A digitális sávszélességen az elérhet maximális adatátviteli sebességet értjük Jellemz sávszélességek Jellemz sávszélességek 1

2 Jellemz sávszélességek Jellemz sávszélességek Adatátviteli id Jelzési sebesség a felhasznált jel értékében 1 másodperc alatt bekövetkezett változások száma Baud 1 baud = log 2 P [bit/s] P a kódolásban használt jelszintek száma 2

3 Analóg jelek átalakítása digitálissá az eredeti analóg jelekb l mintákat vesznek, emiatt a mintavételezett hangjel id ben és értékben nem folytonos, hanem egymástól elkülönül impulzusok sokaságából áll A mintavételezett impulzusok amplitúdóértékét bináris formában megadva, megkapjuk az analóg hanganyag digitális megfelel jét, ami elkülönül (diszkrét) minták sorozatából áll PCM - Pulse Code Modulation Analóg jelek átalakítása digitálissá Az analóg jelek digitalizálásának folyamata két fázisból áii, ezek a mintavételezés és a kvantálás, diszkrét minták sorozatának létrehozása. Mintavételezés Mintavételezési frekvenciák az id ben és értékben folytonos analóg jelekb l impulzussorozatot állítunk el Shannon tétele: egy mintavételezett jelb l akkor lehet az eredeti jelet információveszteség nélkül visszaállítani, ha a mintavételezési frekvencia értéke legalább kétszerese az eredeti analóg jelben el forduló legnagyobb frekvenciának Kvantálás Kvantálás Az A/D konverter bemenetére vezetett impulzusok bináris adatokká átalakítva jelennek meg a konverter kimenetén lényegében egy kerekítés, hiszen az analóg jel amplitúdója bármilyen értéket felvehet, azonban az A/D konverter csak meghatározott számú bitet használ a jel digitális ábrázolásához 3

4 Vonalak megosztása Ahhoz, hogy információcserét valósíthassunk meg két végpont között, szükségünk van a végpontok között az összeköttetést biztosító vonalakra. Csatorna: amelyeken az információcsere történik Vonal: tényleges, fizikailag létez összeköttetéseket biztosít Vonalak megosztása az adó- és vev oldal számára csak a végeredmény, az információ a fontos egy vonalon több csatorna is kialakítható Multiplexelés egy adatvonalat el re meghatározott, rögzített módszer szerint elemi adatcsatornákra osztunk fel El lehet az id tartományban és a frekvenciatartományban is végezni frekvenciaosztásos és id osztásos multiplexelés Üzenet- és csomagkapcsolási módszerek Az átvitelre szánt információt kisebb egységekre kell bontani a vonalon egymás után át kell vinni az egységekb l újra össze kell rakni Vonalkapcsolás Az adatvezetéket a kommunikálni szándékozó felek csak a kommunikáció id tartamára kapják meg A kapcsolat a kommunikáció befejezésekor megsz nik Multiplexelés frekvenciaosztással FDM Frequency-Division Multiplexing ha szinuszos hullámok összegéb l el állítunk egy jelet, abból bármelyik összetev t a csatorna másik oldalán eredeti formájában kinyerhetjük egy alkalmas sz segítségével 4

5 Multiplexelés frekvenciaosztással legf bb felhasználási területét a távbeszél hálózatok viv frekvenciás rendszerei jelentik Másik, mindenki által ismert felhasználása a módszernek a rádió-, televízióadások Multiplexelés szinkron id osztással STDM Synchronous Time-Division Multiplexing a nagyobb sávszélesség adatvonalat id ben osztják fel több, elemi adatcsatornára minden elemi adatcsatorna egy-egy id szeletet kap Teletext Vonalkapcsolás Vonalkapcsolás fizikai kapcsolat létesül az adó és vev között, ami az összeköttetés idejére áll fenn Az összeköttetésen keresztül megvalósul az adatátvitel Az adatátvitel befejeztével a kapcsolat lebomlik Üzenetkapcsolás nem foglalják le a teljes vonalat, csupán a szomszédos hosztig építik fel a kapcsolatot tárol és továbbít (store and forward)- hálózatok Hiba esetén a teljes üzenetet meg kell ismételni, ami tetemes id t vehet igénybe Csomagkapcsolás a továbbítandó üzenetet kisebb adagokra bontjuk, és ezeket egyenként küldjük el a címzettnek meg kell állapítani a küld és a címzett közötti legrövidebb, és ezzel együtt a leggyorsabb útvonalat is A vev feladata a csomagok helyes sorrendbe állítása, majd azok egyesítése Számítógépes hálózatok 5

6 A kábelek jellemz i Átviteli közegek Koaxiális kábel Az árnyékolás egyrészt a második jelvezeték, másrészt árnyékolja a bels vezet t. Csökkenti a küls interferenciahatást Nagyobb távolságra lev csomópontokat lehet er sítés nélkül összekötni vele, mint csavart érpáras vezetékkel olcsóbb, mint az optikai kábel, és a technológiája széles körben ismert és elterjedt Koaxiális kábel vastag Ethernet kábel (sárga): a legnagyobb átmér Ethernet gerincvezetéknek használják, meglehet sen merev, felt sárga szín telepítése költségesebb, mint a csavart érpáras kábelé Koaxiális kábel vékony Ethernet (fekete): régebben gyakran használták érdemes volt alkalmazni olyan helyeken, ahol a kábelt kanyargós nyomvonalon kellett vezetni. könny volt vele dolgozni, olcsóbb volt a használata. Mivel a küls rézfonat egyúttal az egyik jelvezeték is, különösen ügyelni kell a helyes földelésére. a kábel mindkét végén megfelel min ség elektromos kontaktust kell biztosítani a kábelvég és a rászerelt csatlakozó között. A hálózatépít k ezt gyakran elhibázzák. A legújabb szabványok már nem javasolják a használatát 6

7 STP árnyékolás csavarás ellenáll az elektromágneses és rádiófrekvenciás interferenciának drágább a telepítési költség az árnyékolás nem szállít adatokat, ezért elég az egyik végén földelni. helytelen árnyékolás esetén antennaként m ködhet ScTP (FTP) az érpárak nincsenek külön árnyékolva UTP a vezetékek páronkénti összesodrásával csökkentik az EMI és az RFI hatását az érpárak közötti áthallást úgy csökkentik, hogy az érpárokat eltér mértékben sodorják négy pár rézszálat tartalmaz hullámimpedanciája 100 ohm Könny telepíteni olcsó UTP az RJ-45-ös csatlakozókkal stabil kapcsolódások alakíthatók ki a leggyorsabb réz alapú adatátviteli közeg érzékenyebb az elektromos zajra és interferenciára 7

8 Egyeneskötés kábel Eltér ködés Ethernet portok esetén Mindkét végén T568B bekötés Keresztkötés kábel Azonos m ködés Ethernet portok között Egyik végén T568B, a másikon T568A bekötés A teljes bels visszaver dés Üvegszálas kábelek 8

9 9

10 Egymódusú szál küls köpenye általában sárga kisebb méret magjában csak egy módus használható a fényjelek továbbítására A magok átmér je 8-10 mikron a fényforrás infravörös lézer 90 fokos szögben lép be a magba az adattovábbító fényimpulzusok lényegében egyenes vonalban haladnak a mag belsejében Egymódusú szál a LAN-ok forgalmát legfeljebb 3000 méterre képesek továbbítani ( a többmódusú 2000 m-re épületek közötti kapcsolatok kiépítésére használják Nagyobb sávszélességet biztosít, mint a többmúdusú!!! hullámhossza a látható tartományon kívülre esik fénye elég er s ahhoz, hogy maradandó károsodást okozzon az emberi szemben Soha nem szabad olyan optikai szál végébe nézni, amelynek másik vége m köd készülékhez csatlakozik Soha nem szabad hálózati kártya, kapcsoló vagy forgalomirányító adóportjába nézni Az optikai szálak végén mindig véd sapkát kell tartani, illetve a kapcsoló vagy forgalomirányító optikai portjához csatlakoztatva kell hagyni ket 10

11 Vezeték nélküli adatátvitel a hordozható eszközök a kábeles csatlakoztatás nélkül is alkalmasak legyenek hálózati szolgáltatások igénybevételére Vezetékes összeköttetést nem lehet minden esetben megvalósítani. a költségek (kábelek fektetése, közterületen utcák felásása) nem állnak arányban a létesítend hálózati kapcsolat el nyeivel A lézeres adatátvitel pont-pont közötti adatátvitelre használhatjuk Az illetéktelen lehallgatás, illetve küls zavarás ellen viszonylag védett Az id járási viszonyok azonban befolyásolják a fény terjedését A megvalósított adatátviteli sebesség jelenleg 2 és 100 Mbps között van Lézeres átvitel Adatátvitel infravörös fény segítségével Infravörös Adat Egyesülés IrDA Az IrDA-Data infravörös kapcsolat két eszköz között semmilyen optikai akadály nem lehet a két egység között a távolságuk kb. 1 méternél ne legyen több Egy infravörös eszköz kb. 30 fokos szög kúp alakú területet tud besugározni Az IrDA általános jellemz i Elterjedt megoldás a vezetékes kapcsolat helyettesítésére, több tízmillió eszköz világszerte, célozd meg és mehet az átvitel stílusú, egyszer használat. Rendkívül sokféle hardver- és szoftvermegoldása létezik, szinte minden elterjedt számítástechnikai rendszerhez. Nem kell számolni más eszközt l származó zavarással, így nem szükséges speciális biztonsági eljárás használata. Nagy adatátviteli sebesség (fejlesztés alatt a 16Mbit/sec-os kapcsolat). 11

12 Hol használható az IrDakapcsolat? notebookok, asztali PC-k, kézi számítógépek (különös tekintettel a mobilkommunikációs megoldásokra) nyomtatók, mobiltelefonok, személyhívók, modemek, digitális fényképez gépek és kamerák, LAN eszközök, orvosi és ipari berendezések, szórakoztatóelektronikai termékek, órák stb szabvány közvetlen sorozatú szórt spektrum (Direct Sequence Spread Spectrum, DSSS) akár 11 Mbit/s sebességre is képesek, de a 2 Mbit/s fölötti sebességtartományban nem feltétlenül tudnak együttm ködni egymással b szabvány az átviteli sebesség 11 Mbit/s Wi-Fi nagysebesség vezeték nélküli hálózat tényleges teljesítményük általában a 2-4 Mbit/s tartományba esik a 2,4 GHz-es tartományban üzemel a az 5 GHz-es frekvenciatartományban üzemel WLAN készülékeket fedi nem biztosítja a b készülékekkel való együttm ködést 54 Mbit/s átviteli sebességet biztosítanak, de egy különleges, adatkett zésnek nevezett megoldással akár 108 Mbit/s sebességre is képesek a tényleges sebesség általában Mbit/s g visszafelé kompatibilisek a b készülékekkel A Cisco kifejlesztett egy olyan hozzáférési pontot, amely b és a készülékek együttes használatát is lehet vé teszi ugyanazon WLAN-ban. 12

13 Hozzáférési pont Access point (AP) Letapogatás Amikor egy ügyfél aktivizálódik egy vezeték nélküli hálózaton belül, akkor magával kompatibilis készüléket keres, amelyhez társulhat. 13

14 Aktív letapogatás a vezeték nélküli csomópont egy szondakérést küld el, amivel megpróbál csatlakozni a hálózathoz. A szondakérés tartalmazza a csatlakozásra kiválasztott hálózat szolgáltatásazonosítóját (Service Set Identifier, SSID). Ha sikerül azonos SSID-vel rendelkez hozzáférési pontot találni, akkor az szondaválaszt bocsát ki. Passzív letapogatás A csomópontok jelz z" felügyeleti kereteket keresnek Ha egy csomópont annak a hálózatnak az SSID-jét tartalmazó jelz z keretet kap, amelyhez csatlakozni szeretne, akkor megkísérli a csatlakozást. Adaptív sebességválasztás Nyílt rendszer csak az SSID egyezését követeli meg Biztonságos és nem biztonságos környezetben egyaránt alkalmazható, bár az alacsony szint szimatoló (sniffer) eszközök segítségével a WLAN SSID-je könnyen meghatározható Megosztott kulcs A WEP egy meglehet sen egyszer, 64 és 128 bites kulcsokat alkalmazó algoritmus a hálózatot a hozzáférési ponton keresztül elérni próbáló csomópontoknak ezzel egyez kulccsal kell rendelkezniük Biztonsági megoldások EAP, WPA MD5 titkosítás LEAP (Cisco) els sorban Cisco WLAN hozzáférési pontok által használt típus 14

15 Biztonsági megoldások Felhasználóhitelesítés Csak hitelesített felhasználók számára teszi lehet vé a vezeték nélküli hálózaton keresztüli adatküldést és -fogadást. (jelszó, MAC-cím) Titkosítás Titkosítási szolgáltatásokkal növeli az adatok védettségét a behatolók ellen. Adathitelesítés A forrás- és a célkészülék hitelesítésével biztosítja az adatok sértetlenségét. A Bluetooth-rendszer rövid hatótáv pont-több pont kapcsolat Hatótávolsága 10 cm-t l néhányszor 10 m-ig terjed, épületeken belül és kívül is Kis távolságok esetén a falak sem jelentenek akadályt A Bluetooth általános jellemz i M ködési tartománya a szabadon felhasználható 2.4 GHz-es, ún. ISMrádiósáv frekvenciaugrásos, szórt spektrumú technológia egyszerre 8 eszköz használhatja a csatornákon megosztozva Bluetooth-eszközök telefonok, személyhívók, modemek, LAN-eszközök, fejhallgató/mikrofon egységek, asztali, notebook és kéziszámítógépek. Telefon A hagyományos nyilvános, kapcsolt távbeszél hálózatok kialakításakor a cél az emberi hang felismerhet módon való átvitele volt a hangot analóg elektromos jelekké kellett alakítani, továbbítani, valamint a vonal túlsó végén visszaalakítani hallható hanggá A telefon m ködési elve Az emberi hang analóg villamos jellé alakítására a mikrofon szolgál A telefontechnikában használatos mikrofonok a hanghullámok amplitúdóváltozásának megfelel en változtatják ellenállásukat, és ennek megfelel en változik az áramkörben az áram 15

16 A telefon m ködési elve A visszaalakítást hangszóró végzi A hangszóró elektromágnes tekercsén az áram átfolyva, a kialakuló mágneses tér változásaival mozgásra kényszeríti a membránt, az pedig hallható hangot fog kibocsátani A telefon m ködése A kétirányú átvitelhez két áramkör szükséges Ahhoz, hogy egy beszélgetést kezdeményezni lehessen, egy újabb funkcióra is szükség van: a jelzésre Erre a célra külön csenget áramkör hozzáadása szükséges Távbeszél rendszer Kapcsolóközpontok az ügyfelek és a kapcsolóközpontok közti vezetékek (el fizet i hurkok) telefonközpontok közötti nagytávolságú vezetékek (trönkök) Vezetékek Az el fizet i hurkok manapság csavart érpárból állnak A kapcsolóközpontok között koaxiális kábeleket, mikrohullámú összeköttetést, leggyakrabban pedig üvegszálas kábeleket használnak Digitális átvitel a közelmúltig a távbeszél rendszerekben az átvitel analóg módon történt A digitális elektronika és a számítógépek kifejl dése lehet vé tette a digitális átvitelt A digitális átvitel el nyei Ha a jeleket nagyobb távolságra akarjuk továbbítani, a csatorna veszteségei miatt er síteni kell azokat mivel azonban csak két jelalak van, a torzulás ellenére könnyebben felismerhet ek 16

17 A digitális átvitel el nyei a hibaarány alacsony szinten tartható beszéd, adat, zene és kép együttes továbbítását is lehet vé teszi jóval nagyobb adatsebességet lehet elérni sokkal olcsóbb üzemeltetése egyszer bb Adatátviteli eljárások Karakterorientált Eleinte csak szövegeket és számokat kellett továbbítani Bitorientált más jelleg információk átvitele is szükségessé vált a sokszor eltér szóhosszúságú és adatábrázolású számítógépek között Átviteli módszerek Szinkron Aszinkron Szinkron átviteli módszer az egyes bitek jellemz id pontjai (kezdetük, közepük és a végük) egy meghatározott alapid tartam egész számú többszörösére helyezkednek el egymástól A vev átvéve az adó adási ütemét már helyesen tudja az ezt követ biteket vagy bitcsoportokat (karaktereket) értelmezni Aszinkron átviteli módszer START-STOP átvitel Az adatfolyamot egy START bit el zi meg Ezt követik az adatok Az adatokat követi a paritásbit (hibaellen rzés, nem kötelez ) A paritásbit után egy vagy két STOP bit következik Digitális jelek kódolása NRZ (Non Return to Zero) Nullára vissza nem tér RZ (Return to Zero) Nullára visszatér AMI (Alternate Mark Inversion) Váltakozó 1 invertáló Manchester 17

18 Nullára vissza nem tér Nullára vissza nem tér A digitális értéket veszi fel a jel is Csak akkor használható, ha biztosítjuk az adó és a vev közti szinkronizációt egy külön csatornán Erre azért van szükség, mert sok egyes, vagy sok nulla esetén a vev eltévesztheti a kapott jelek számát Nullára visszatér Nullára visszatér Minden 1-es után visszatér a 0 szintre az 1-esek esetében nem kell külön szinkronjel Sok nulla esetében azonban még ez az eljárás sem hatékony Váltakozó 1 invertáló Váltakozó 1 invertáló A szinkronizációt úgy oldja meg, hogy az egymás utáni 1-esek +1, illetve -1 között váltakoznak. Sok 0 esetén még mindig kell a szinkronizálás 18

19 Manchester Manchester 0 és 1 esetén is van jelváltozás, így teljes a szinkronizáció A jelváltozás iránya határozza meg, hogy 1-es vagy 0 következik 1-es esetében negatívból változik a jel pozitívba, 0 esetében pozitívból negatívba Ezt a módszert használják a napjainkban legelterjedtebb Ethernet-hálózatokban. Karakterek ábrázolása ASCII kódrendszer Latin 1 karakterkészlet 852-es kódlap Unicode ASCII kódrendszer Eredetileg 7 bites jelábrázolást valósított meg 128 jelet tudtak vele tárolni az angol abc bet in, a számokon, vezérl jeleken kívül alig fért bele egy-két speciális jel Latin 1 8 bites karakteráblázolás 256 jel Magába foglalta számos európai ország nemzeti jelkészletét A teljes magyar jelkészlet ábrázolására azonban még ez a jelkészlet sem adott megoldást 852-es kódlap Az ASCII-kódkészlet nem gyakran használt jeleinek a nemzetek jeleivel való lecserélése révén jöttek létre az ún. Kódlapok Teljes megoldást nyújtottak a nemzeti írásjelek alkalmazására A magyar a 852-es kódlap volt ha több kódlapot egyszerre kellett használni, akkor a memóriába való be-ki lapozásával lehetett csak megoldani 19

20 Unicode 1987-ben a XEROX 16 bites, tehát 2 16 =65536 karaktert lehet vele ábrázolni. a kompatibilitás érdekében szerepelnek benne az ASCIIvezérl jelek Az RS 232 szabvány A távközlési vonal és a számítógépes jelek összehangolására a modem, vagy egy CSU/DSU eszköz szolgál Modem Ha a helyi hurok analóg és nem digitális, akkor modemet kell használni telefonvonalakon továbbítanak adatokat úgy, hogy modulálják és demodulálják a jeleket CSU/DSU csatornaszolgáltató egység (channel service unit) adatszolgáltató egység (data service unit) gyakran egyetlen készülékbe van integrálva, ez a CSU/DSU a forgalomirányító interfészkártyájába is be lehet építve DIGITÁLIS VONALAK HASZNÁLATÁHOZ! 20

21 Moduláció Moduláció Amplitúdómoduláció Frekvenciamoduláció Fázismoduláció DCE adatberendezés vagy adatkommunikációs berendezés (data communications equipment) az adatokat a helyi hurokra juttatja DTE adat-végberendezésnek (data terminal equipment) adatokkal látja el a DCE-t Cellás mobiltelefonok eleinte a beszédalapú kapcsolattartásra használták egyre inkább mindentudó adatátviteli eszközzé válik 21

22 Els generáció Mobil telefonálásra kezdetben az analóg rendszerek szolgáltak a 450MHz-es sávban maximum 1,2 kbps, vagy jó esetben 2,4 kbps sebesség Második generáció A 900 MHz-es és az 1800 Mhz-es sávot használó GSM digitális átvitelre épültek adatátviteli sebessége 9,6 kbps adatátvitel esetén is id alapú elszámolást alkalmaznak 2,5 generáció GPRS (General Packet Radio System csomagkapcsolt mobiltelefon-szolgáltatás) kbps sebesség már nem vonalkapcsolásos elven ködik Harmadik generáció UMTS (Universal Mobile Telecommunication System Univerzális Mobiltelefon-rendszer) 2 GHz-es sávban m köd rendszer 2 Mbps adatátvitelre is képes Cellás topológia A rádiótelefonok által használt frekvencián nem lehet nagy távolságokat áthidalni nem kaphat minden el fizet külön frekvenciát a beszélgetéshez Cellaosztás a frekvenciák ismételt felhasználása Cellaosztás A területet kisebb részekre osztják A cellákon belül egy központi rádióállomás tartja a mozgó el fizet kkel a kapcsolatot A cellák alakját szabályos hatszög alakra érdemes tervezni 22

23 A frekvenciák ismételt felhasználása a hullámterjedés sajátosságai lehet vé teszik, hogy egy bizonyos távolság felett újra fel lehessen használni a frekvenciasávot Az azonos frekvenciákat használó cellák közötti távolságot úgy kell megválasztani, hogy az azonos csatornák zavaró kölcsönhatása elfogadhatóan kicsi legyen A szomszédos cellák eltér frekvenciákat használnak A mobilközpont feladata Több felhasználó esetén csökkenteni kell a cellák méretét a cellás rendszer m ködésének vezérlése kapcsolattartás a mobil felhasználókkal a cellarendszer illesztése a nyilvános vezetékes távbeszél hálózathoz Csatornakiosztás Egy-egy cellában csak meghatározott számú frekvenciát lehet kiosztani Mindenkinek ismer s lehet a szilveszteri csúcsforgalom Ezt a korlátot igyekeznek a mobiltelefon társaságok enyhíteni Fix csatornakiosztás a központ el re meghatározott számú csatornákkal dolgozhat Ha elfogy a rendelkezésre álló csatorna, az új hívást kezdeményez nek várnia kell az egyik csatorna felszabadulására 23

24 Dinamikus csatornakiosztás ha elfogy az el re definiált csatorna, a központ a szomszédos cellából kérhet szabad csatornát Gond csak akkor van, ha elvon a szomszédos cellától csatornát és a szomszédnak is szüksége lenne szabad csatornára Így tovább gy zhet a cellák elvonása Hibrid csatornakiosztás a rendelkezésre álló csatornák egy részét fix módon, másik részét dinamikus módon használja a cella. Adaptív csatornakiosztás a csatornákat el ször fix módon kiosztja majd hagyja, hogy bizonyos ideig dinamikusan kezeljék a cellák Az el re meghatározott id letelte után azonban újra kiosztja a csatornákat így próbálja megakadályozni a túlzott csatornaelvonásokat. ISDN teljesen digitális hálózat digitális jelek továbbítását teszi lehet vé a meglév telefonos vezetékrendszeren kisebb távoli irodák és a vállalati LAN közötti telefonos hálózati kapcsolat megteremtésére használják El nyök Többféle forgalomtípus, vagyis adat, hang és mozgókép továbbítására egyaránt alkalmas. A kapcsolatokat sokkal gyorsabban hozza létre, mint a modemek. A B csatornák a modemeknél gyorsabb adattovábbításra képesek. A B csatornák alkalmasak egyeztetett pontpont protokoll (PPP) kapcsolatok létrehozására. 24

25 D (delta) csatorna Az ISDN sávon kívüli jelzésrendszert használ a hívások létrehozásának vezérlésére és a jelzések továbbítására Az ISDN a (telefon)számokat a D csatornán keresztül, nagyobb sebességgel továbbítja a kapcsolók felé, így a kapcsolatok létrehozása is rövidebb ideig tart B (hordozó) csatorna Az ISDN hordozó (bearer, B) csatornákat használ az adatok továbbítására Minden B csatorna sávszélessége 64 kbit/s Több B csatornával az ISDN sok bérelt vonali összeköttetésnél is nagyobb sebességet kínál a WAN-kapcsolatok létrehozására Minden ISDN B csatorna külön, a többit l független soros kapcsolatot tud létesíteni DSL digitális el fizet i vonal (Digital Subscriber Line) szélessávú technológia (egyetlen fizikai átviteli közegen belül több frekvenciát használnak az adatok továbbítására ) a meglév csavart érpáras telefonvonalakat használja nagysebesség adattovábbításra az el fizet k felé 25

26 DSL Aszimmetrikus DSL (Asymmetric DSL, ADSL) Szimmetrikus DSL (Symmetric DSL, SDSL) Nagysebesség DSL (High Bit Rate DSL, HDSL) ISDN jelleg DSL (IDSL) Lakossági DSL (Consumer DSL, CDSL), más néven DSL-lite vagy G.lite Kábelmodem a koaxiális kábeleket széles körben alkalmazzák tévéjelek továbbítására Bizonyos kábeltévé-hálózatok adatátvitelre is alkalmasak, mégpedig a hagyományos telefonvonalaknál jóval nagyobb sávszélességgel. kétirányú, nagysebesség adatátvitelre képesek ugyanazon a koaxiális kábelen, amely a televíziós jelet is továbbítja Kábelmodem akár Mbit/s sebességre is képes egy 6 MHz-es kábelmodemes csatornán A kábelmodemes el fizet k a tévéjeleket továbbra is vehetik, miközben számítógépükkel adatokat küldenek és fogadnak. Mindezt egy egyszer, egy vonalat két vonallá alakító jelosztó teszi lehet vé. A kábelmodemes el fizet knek a kábelszolgáltatójuk által kiválasztott internetszolgáltatót kell használniuk Kábelmodem Minden helyi el fizet ugyanazon a kábel-sávszélességen osztozik Minél több el fizet veszi igénybe a szolgáltatást, annál kisebb sávszélesség jut egy el fizet re. 26

27 Kábelmodem Terminálkezelés el fordul, hogy a végponti berendezéseknek nem kell komoly adatfeldolgozási vagy számítási feladatot ellátniuk, csupán adatbeviteli pontként kell m ködniük bankkártyaterminál, jegykezel -terminál stb. Ebben az esetben valamilyen kommunikációs vonal segítségével összekötik a terminált a központi számítógéppel Terminál monitorból, billenty l, kommunikációs egységb l álló megjelenítési és beviteli eszközt Feladata, hogy kapcsolatot tartson a központi egységgel. Egyszer, intelligencia nélküli terminál csak arra képes, hogy a központ felé küldje a bevitt adatokat, illetve, hogy a központból érkez adatokat megjelenítse Minden adatfeldolgozási m velet a központi számítógépen történik pl. egy kártyás ajtónyitó 27

28 Korlátozott intelligenciával rendelkez terminál Bizonyos m veletek elvégzésére önállóan is képes saját memóriája, processzora is van pl. egy bankkártya terminál minden fontos m veletnél a központi géppel kommunikál. Terminálként m köd kisszámítógép egy hagyományos PC önállóan is képes munkát végezni, de bizonyos esetekben terminálként üzemel Telnet, ssh, hyperterminal Terminálvezérl a terminálok adási jogosultságának kiosztása megakadályozza azt, hogy több terminál egyszerre próbáljon adást kezdeményezni Az adási szándékról úgy szereznek tudomást, hogy lekérdezik a terminálokat Körbekérdezés roll-call pooling A terminálvezérl elküld egy üzenetet az összes terminálnak, melyben egy adott terminál adási szándékáról érdekl dik A címzett terminál válaszként vagy adatot küld vissza, vagy egy speciális jelet, amely azt jelent, hogy nincs adási szándéka Ha több adatot szeretne elküldeni, mint ami egy adásba belefér, megvárja a következ adási lehet séget. Hátránya az id pazarlás: a terminálnak mindig válaszolnia kell Központ felé haladó lekérdezés a legtávolabbi terminálnak küld lekérdez üzenetet. ha nincs adási szándéka, a következ terminálnak elküldi az adási jogot megtakarítja a központba, majd a következ terminálhoz küldend kéréseket Ellen rz kérdések Igaz-e a következ állítás? 1 baud = 1 bit/sec Nem Igen Csak akkor, ha 2 különböz jelet kódolunk 28

29 Ellen rz kérdések Mit jelent a vonalak megosztása? Azt, hogy egy adatvonalat több logikai csatornára osztunk. Azt, hogy egy adatcsatornát több logikai vonalra osztunk. Azt, hogy egy fizikai vonalat több fizikai csatornára osztunk Ellen rz kérdések Melyik multiplexelési eljárást használja az Internet? Vonalkapcsolás Üzenetkapcsolás Csomagkapcsolás Ellen rz kérdések Mit jelent a szinkron adatátvitel? Az adatokat küldéskor egy speciális jel vezeti be. Az adatokat csak meghatározott id közönként lehet küldeni Ellen rz kérdések Melyik kódolási eljárást használják az Ethernet-hálózatokban? RZ AMI Manchester VÉGE 29