2010. JANUÁR DECEMBER 31.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2010. JANUÁR 1. 2014. DECEMBER 31."

Átírás

1 INTEGRÁLT TÖBBÉVES NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERV MAGYARORSZÁG JANUÁR DECEMBER KIADÁS ITNET Magyarország VM MgSzH

2

3 ITNET (2. kiadás) Magyarország Kapcsolattartó Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Cím: 1055 Budapest, Kossuth tér Telefon: Fax: Az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv jelen kiadását jóváhagyta: Budapest, június dr. Kardeván Endre Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár Országos főállatorvos 2. Kiadás 1

4 ITNET (2. kiadás) Magyarország Bevezetés 5 1. Nemzeti stratégiai célkitűzések Stratégiai szemlélet Célmeghatározás Operatív tervezés Célrendszer és indikátorok Felülvizsgálatok végzése Érdekeltségi rendszer Ellenőrzések általános szervezése Hatóságok kijelölése Szervezeti felépítés Jogszabályok A magyarországi jogrend és jogszabályi hierarchia A központi államigazgatási szervek jogállása Feladat- és hatáskörök Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Élelmiszer- biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei Az MgSzH és a megyei kormányhivatalok kapcsolata Jogosult állatorvos Laboratóriumok Alá- fölé rendeltségi viszonyok Források Általános szervezés, irányítás Jelentési rendszer Igazolási rendszer Feladat delegálás Kockázat szerinti csoportosítás és ellenőrzési prioritások Kockázat alapú megközelítés Kockázat alapú tervezés Kiválasztási (mintavételi) stratégiák Monitoring mintavételi prioritások meghatározása Ellenőrzési prioritások meghatározása Éves tervezési ciklus Működési kritériumok Elfogulatlanság, minőség és állandóság az ellenőrzésben Összeférhetetlenség kiküszöbölése, pártatlan ellenőrzés Elegendő számú képzett és gyakorlott személyzet Megfelelő laboratóriumi kapacitás, képzett és tapasztalt állomány biztosítása Megfelelő létesítmények, berendezések Megfelelő jogi erő Készenléti tervek Egyes állatbetegségek leküzdésére vonatkozó készenléti tervek Nemzeti Válságkezelési Terv Kölcsönös segítségnyújtás Képzés Képzések szervezése Képzési igények felmérése e- Learning 56 2

5 ITNET (2. kiadás) 6.4. Külső képzések Dokumentált eljárások Egyes ellenőrzési rendszerek Talaj Talajvédelem Növény Növényvédőszer engedélyezés Termésnövelő anyagok engedélyezése Növényegészségügy Növényvédőszer forgalmazás és felhasználás ellenőrzése Növényvédelmi előrejelzés Gyommentesítés (parlagfű) Növényvédőszer- maradék ellenőrzés Zöldség- gyümölcs minőségellenőrzés Takarmány Takarmánybiztonság, - minőség, - összetétel, címkézés Állatgyógyászati termékek Állatgyógyászati termékek Állategészségügy Általános járványügy Madárinfluenza Klasszikus sertéspestis Aujeszky- féle betegség Veszettség Kéknyelv- betegség Salmonella Szarvasmarha gümőkór Szarvasmarha brucellózis Szarvasmarha leukózis Kiskérődtők brucellózisa TSE Állati eredetű melléktermék Állatvédelem Állatok nyilvántartása és azonosítása Élelmiszer Általános élelmiszer- igazgatás Állati eredetű élelmiszerek Reziduumok Élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok Radioanalitika Élelmiszerek besugárzása Élelmiszerek minősége, összetétele, címkézés, táplálkozási összetevőkre vonatkozó információk Hagyományosan különleges termékek és Földrajzi jelzéses és eredet megjelöléses oltalom Vízellenőrzés Bor Import Növényi eredetű termékek import ellenőrzése Állategészségügyi import ellenőrzési rendszer GMO Ökológiai gazdálkodás Éves Élelmiszerlánc- felügyeleti Terv 194 3

6 ITNET (2. kiadás) Magyarország 10. Audit ITNET módosítása Mellékletek melléklet: A Vidékfejlesztési Minisztérium szervezeti felépítése melléklet: Az Élelmiszerlánc- felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkárság szervezeti felépítése melléklet: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szervezeti felépítése melléklet: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszerlánc- biztonsági és Állategészségügyi Elnökhelyettes melléklet: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Erdővédelmi Elnökhelyettes melléklet: A Megyei Kormányhivatal általános szervezeti felépítése 203 6/a melléklet A megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek általános felépítése melléklet: Növény- egészségügyi és Állategészségügyi határkirendeltségek melléklet: Az FVM irányítása alá tartozó intézmények közötti utasítási, jelentési lánc melléklet: A RASFF rendszerben együttműködő hatóságok és intézmények közötti kapcsolatrendszer /a. melléklet: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal részletes feladatai /b. melléklet: A megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek részletes feladatai melléklet: A Nemzeti Referencia Laboratóriumok (NRL) és hatósági laboratóriumok melléklet: Az MgSzH és a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek állományadatai melléklet: Nemzeti Referencia Laboratóriumok adatai melléklet: Élelmiszerlánc- felügyeleti terv témakörei melléklet: Élelmiszerlánc- felügyeleti eljárásrendek gyűjteménye 224 4

7 ITNET (2. kiadás) Bevezetés Az európai uniós jogszabályok től kezdődően minden tagállam részére kötelezővé teszik egy 3-5 évre szóló integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv (ITNET) készítését. Ennek célja a növény-egészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó tagállami ellenőrzések hatékony végrehajtásának biztosítása. Az első alkalommal 2006-ban összeállított, hazai többéves terv a közötti időszakra készült. Az abban rögzített feladatok végrehajtásáért eredetileg három hatóság volt felelős, azonban a későbbiekben a hatósági tevékenységek közötti átfedések megszüntetése érdekében a kormányzat az élelmiszerek biztonságával, minőségével kapcsolatos ellenőrzések jelentős részét egy szervezet, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatává tette 2. A kedvező tapasztalatok rámutattak arra, hogy az élelmiszer- és takarmánylánc (a továbbiakban: élelmiszerlánc) szemléletet nem csak a hatósági szervezet, hanem a többéves terv tekintetében is célszerű alkalmazni. Ugyan az európai uniós jogszabályok csak az élelmiszerlánc bizonyos aspektusait (élelmiszerbiztonság, takarmánybiztonság, állategészségügy, állatvédelem, növényegészségügy egyes területeit) helyezik a többéves terv hatálya alá, azonban hazánk esetében indokoltnak látszik azt a teljes élelmiszerlánc felügyeletére kiterjeszteni. Ennek megvalósításához azonban részleteiben meg kell vizsgálni, hogy mit is értünk élelmiszerlánc, élelmiszerláncbiztonság és élelmiszerlánc-felügyelet alatt. Az elmúlt időszakban az élelmiszerbiztonság középpontba kerülése rámutatott arra, hogy különös figyelmet kell fordítani azon folyamatokra (tevékenységekre), amelyeknek hatása van vagy lehet az élelmiszerekre. Ez viszont azt jelenti, hogy nem csak az élelmiszerre közvetlenül ható folyamatokat, mint magát az élelmiszer-előállítást, élelmiszer-forgalmazást, hanem a hatásukat közvetve kifejtő folyamatokat pl. növényvédő-szerek felhasználását, takarmány-előállítást, stb. is számításba kell venni. E felismerés vezetett a "szántóföldtől az asztalig" elv megfogalmazásához, majd az élelmiszerlánc fogalom használatához. Ezek fényében az élelmiszerlánc úgy határozható meg, mint az élelmiszerre közvetlen vagy közvetett hatással bíró, a "szántóföldtől asztalig" tartó láncot alkotó folyamatok, valamint e folyamatok eredményeképpen létrejövő termékek összessége. Az élelmiszerláncban keletkező főbb termékek és folyamatok egymással való egyszerűsített logikai kapcsolatát, és a hozzájuk kapcsolódó szakterületeket mutatja be az 1. ábra. 1 Az alapvető rendelkezéseket a takarmány és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügy és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet 44. cikke állapítja meg. 2 Ez az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvénnyel és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 276/2006. kormányrendelettel valósult meg. 5

8 ITNET (2. kiadás) Magyarország 1. ábra Az élelmiszerlánc főbb termékei és folyamatai, valamint az egyes szakterületek Az élelmiszerláncban a felelősség három fél, a vállalkozó, az állam és a fogyasztó között oszlik meg. Ezek közül az élelmiszerlánc átfogó hatósági felügyeletének biztosítása az állam felelősségi körébe tartozik. A teljes élelmiszerlánc biztonságossága érdekében a felügyeletnek valamennyi, az élelmiszerláncot alkotó folyamatra ki kell terjednie, s ráadásul az egyes folyamatok valamennyi aspektusára. Ennek a gondolatmenetnek jobb megértéséhez vegyük a következő példát: A növényvédő-szerek engedélyezése során meghatározzák azt a szermaradék határértéket, amely alatt a szer maradványa az élelmiszerben figyelemmel sok szempontra pl. a fogyasztási szokásokra nem jelent egészségügyi veszélyt. Ugyanakkor az engedélyezés során figyelmet fordítanak más elsősorban nem az élelmiszert érintő szempontokra is, pl. hogy az adott növényvédő-szer ne veszélyeztesse a felhasználó egészségét szakszerű felhasználás (pl. permetezés) esetén. A példánkban, a növényvédő szer engedélyezés során tehát kétféle, egyrészt élelmiszerbiztonsági, másrészt termékbiztonsági szempontot vizsgáltunk, amely jól jellemzi az élelmiszerbiztonság felügyelete és az élelmiszerlánc felügyelete közötti különbséget. A felügyelet során az élelmiszerbiztonság mellett számos más szakterület szempontjait is figyelembe kell venni, amelyek vázlatosan az alábbiak: talajvédelem, növényvédő-szer, termésnövelő anyag engedélyezés, növényvédelem, növényegészség-ügy, takarmány-higiénia, takarmánybiztonság, takarmányminőség, állatvédelem, állatgyógyászati termék engedélyezés, 6

9 ITNET (2. kiadás) állategészségügy, élelmiszerhigiénia, élelmiszerbiztonság, élelmiszerminőség, borminősítés. A fenti szakterületeken folyó hatósági tevékenység élelmiszerlánc mentén történő összefűzése megteremti annak lehetőségét, hogy a hatóság egységes szabályozás alapján átlátható módon egységes felügyeleti tevékenységet folytasson. Ezt a fajta megközelítést tükrözi a hatóság szervezeti felépítése is, miszerint mind a Vidékfejlesztési Minisztériumban, mind a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalban és a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinél önállóan és központosítva megjelenik az élelmiszerlánccal kapcsolatos állami feladatellátás. Az élelmiszerláncba történő összevonás a költséghatékonyságra való törekvés mellett az eredményességet is elősegíti, mivel az átfogó felügyelet lehetővé teszi a mélyebb összefüggések feltárását, valamint a felmerülő problémák egész élelmiszerláncban történő egységes kezelését. 7

10 ITNET (2. kiadás) Magyarország 1. Nemzeti stratégiai célkitűzések 1.1. Stratégiai szemlélet A globalizáció, a technológiai (különösen az informatikai) fejlődés, valamint az erőforrások folyamatos szűkülése következtében a gazdasági folyamatok jellege, összetettsége az utóbbi időszakban jelentős mértékben megváltozott, amelynek hatása egyértelműen érezhető az élelmiszerláncban is. Ezen változások folyamatos, sokirányú alkalmazkodást (rendszerfejlesztést) igényelnek a hatóság részéről is, amelynek összehangolt megvalósítása átfogó, stratégiai jellegű szemléletet, tervezést követel meg. Ennek végrehajtása olyan formalizált tervezési rendszerben lehetséges, amely magába foglalja a következő részfeladatok ellátását: Hosszú távú célok, stratégiák megfogalmazása; Operatív tervek készítése; Felülvizsgálatok végzése (Nyomonkövetés); Érdekeltségi rendszer működtetése. A fenti tervezési folyamat első eleme, a célmeghatározás kapcsán 2008-ban a kormányzati stratégiai tervek, politikák, programok áttekintésre kerültek. Ezek alapján és a szűkre szabott személyi erőforrásokra tekintettel az a döntés született, hogy a hatóság élelmiszerlánc felügyeletre vonatkozó hosszú távú céljait az új ITNET-ben kell megfogalmazni. Ez ugyan együtt jár a több éves terv hatályának kiszélesítésével, azonban előnye, hogy nem kell két különálló dokumentumot (az ITNET-et és egy stratégiai anyagot) készíteni, s azokat egymással folyamatosan naprakésszé tenni. Az új ITNET kialakítása során törekedni kell arra is, hogy a terv stratégiája az egyes szakterületi speciális igények egyidejű figyelembe vételével minél jobban illeszkedjen a mindenkori átfogó kormányzati elképzelésekhez. A kormányzati fejlesztési keretek alapjaiban határozzák meg az államigazgatási szervek mozgásterét, mivel az évek során az egyes szervezetek anyagi forrásai tendenciaszerűen csökkentek, így azokban nincs olyan tartalék, amely lehetővé tenne nagyobb volumenű, önerőből megvalósuló fejlesztéseket. Így kiemelt figyelemmel kell követni a kormányzati programokat, pályázati lehetőségeket, minél több ilyen programban részt kell venni, illetve aktívan pályázni szükséges a jelentősebb fejlesztési igények fedezetének előteremtése érdekében. További nem elhanyagolható tény az sem, hogy a jelentősebb szervezeti átalakítások, valamint koncepcióváltások általában a választásokat követően, legnagyobb részük az azt követő év elejével lépnek érvénybe. Ezekből adódóan az ITNET-et ajánlatos a kormányzási 4 éves ciklusokhoz illeszteni olyan módon, hogy az új terv mindig a választásokat követő év elejével lépjen hatályba. Ez jelen helyzetben figyelemmel a kötelező legalább 3 éves időtartamra egy 5 éves terv elkészítését teszi szükségessé, amely a közötti periódusra vonatkozik. Mivel 2010-ben lesznek a következő választások, így külön figyelmet kell majd fordítani annak vizsgálatára, hogy a tervet milyen mértékben szükséges módosítani 2011 elejével Célmeghatározás A tervezés egyik kulcsfontosságú momentuma a célmeghatározás. A konkrét, szakterületi célok kialakításához azonban tisztázni szükséges az alapvető célok és az élelmiszerlánc felügyeletének viszonyát, melyet a 2. ábra szemléltet. 3 Mivel 2010-ben új kormány alakult, a tervet részben módosítani kellett, így megszületett a között érvényes ITNET 2. kiadása. 8

11 ITNET (2. kiadás) 2. ábra Célmeghatározás 9

12 ITNET (2. kiadás) Magyarország Mint ahogy az ábrán is látható, a hatóság legfőbb átfogó célja a minél tökéletesebb élelmiszerláncfelügyelet kialakítása, amely képes garantálni az alapvető célok teljesülését. Tisztán kell látni viszont, hogy ez a fajta felügyelet jóval többet jelent a korábbi ellenőrzési funkciónál, amit talán az a definíció ad vissza legjobban, mely szerint az élelmiszerlánc felügyelet: az élelmiszerláncot alkotó folyamatokra (tevékenységekre) és termékekre irányuló ellenőrzési és intézkedési rendszer. Az intézkedési rendszer megnevezés lényegesen tágabb értelmezést nyert, hiszen a hatóságnál a korábbi intézkedési kötelezettségek mellett olyan új feladatok is megjelentek, mint pl. vállalkozók képzése, részvétel a helyes gyakorlatok kialakításában, kockázat kommunikáció stb., amelyek a korábbiaktól eltérő vagy új gyakorlat bevezetését követelik meg. Az élelmiszerlánc felügyelet tökéletesítése megkívánja az összefüggések mélyebb szintű megértését és nyomonkövetését, ami rámutat a tervek összehangolásának szükségességére. Ennek elméleti alapját mutatja be a 3. ábra, egy gyakorlati példán bemutatva: a termelő kukoricát termeszt, a kukoricából sertéstápot készítenek, a sertéssel feletetik a tápot, a sertés levágása, darabolása után a combból sonkát készítenek, amelyet egy hipermarketben eladnak a fogyasztónak. 3. ábra Az élelmiszerlánc-felügyelet sematikus ábrája Ugyanakkor az élelmiszerlánc felügyelet tökéletesítése önmagában, mint cél túl általános, ezért azt részleteiben ki kell fejteni, illetve részcélokat kell meghatározni. Ennek érdekében 2008 során párhuzamos szakmai munkacsoportok feladatul kapták, hogy a külső és belső környezet átvilágítása során SWOT analízist készítsenek az egyes szolgálatok és szakterületek vonatkozásában. A kialakított célhalmaz a 2. ábra jobb alsó sarkában megadott feltételek szerint lett felosztva. A csoportosítás alapját a hatósági tevékenység hatékonyságát leginkább befolyásoló feltételek képezik. Az öt feltétel (fejlesztési terület) másféleképpen is megfogalmazható, hiszen az egyes célok között óhatatlanul is átfedések lehetnek, azonban ez esetben nem annyira önmaga a felosztás módja volt lényeges, mint inkább az a tény, hogy a fejlesztést igénylő területek átfogóan megfogalmazásra, csoportosításra kerültek. 10

13 ITNET (2. kiadás) Az öt fejlesztési terület, valamint azon belül a céljavaslatok az alábbiak szerint alakultak: I. Megfelelő szabályozás 1. integrált, ellentmondásmentes, egyértelmű jogszabályi környezet kialakítása, egységes nómenklatúrával; 2. szakmai joganyag egységes kiadása, elérhetősége; 3. egységes és rendezett utasítások, valamint az adminisztratív környezet fejlesztése (pl. egységesített iratminták); 4. egyértelmű, a szervezeti felépítést tükröző feladat leosztás; II. Megfelelő technikai háttér 1. informatikai alrendszerek fejlesztése, használhatóságuk növelése; 2. a jogi keretek figyelembe vételével könnyítés az adminisztrációs terheken (pl. jelentések vonatkozásában); 3. mind a területen, mind a központban mobil munkavégzés lehetőségének biztosítása; 4. ügyfelek számára elektronikus ügyintézés lehetősége; III. Jól felkészült szakemberek 1. egységes szakmai továbbképzési rendszer kialakítása; 2. e-learning rendszer kiépítése; 3. belső információáramlás hatékonyabbá tétele, információhoz való könnyebb hozzáférés elősegítése; 4. az élelmiszerlánc szakterületeit érintő egyetemi, főiskolai képzésben való aktív részvétel; 5. feladatok által támasztott igénynek megfelelő munkaerő alkalmazása; 6. célzott vezetőképzés; IV. Hatékony munkaszervezés 1. egységes és közvetlen utasítási lánc; 2. átlátható és kiszámítható tervezési rendszer működtetése; 3. a kiemelt ITNET-ben rögzített célokra humánerőforrás biztosítása; 4. hatóságokkal való együttműködés fejlesztése; 5. éves fejlesztési terv készítése; 6. összehangolt éves operatív ellenőrzési és monitoring terv kialakítása; 7. éves képzési program összeállítása; 8. éves felülvizsgálati program készítése; V. Korszerű módszerek 1. szakmai, jogi, pénzügyi, informatikai, kommunikációs stratégia-alkotás; 2. kockázat alapú tervezési modell és moduláris rendszerű, kockázatbecslésen alapuló monitoring tervezés minél szélesebb körű bevezetése, alkalmazása (2013 végéig); 3. szakmai és civil szervezetek bevonása az ellenőrzésekbe; 4. adatelemzést széleskörűen támogató integrált adatgyűjtési rendszer; 5. minőségirányítási rendszer bevezetése; 6. fogyasztók, vállalkozók képzése, tájékoztatása; 7. folyamatos (nem csak élelmiszerlánc eseményhez köthető) média jelenlét; 8. szerepünk nemzetközi kapcsolatokban történő erősítése, illetve EU elnökségre való szakmai felkészülés. 11

14 ITNET (2. kiadás) Magyarország A feladatok ugyan 2008-ban lettek megállapítva, azonban az e-learning informatikai keretrendszer létrehozásától eltekintve azok még 2009 év végén is aktuálisak volt, így a felvázolt célrendszer megfelelő alapot ad az éves operatív tervek elkészítéséhez Operatív tervezés A fent meghatározott fejlesztési területek, célok teljesítésének menetrendjét, valamint e mellett az alaptevékenységet jelentő feladatok (pl. szakterületi ellenőrzések, mintavételek stb.) ellátását az adott év költségvetési adottságainak figyelembe vételével évente tervezni szükséges. Természetesen ezeket az ITNET többéves jellegéből adódóan nem itt kell megfogalmazni, de azoknak a többéves terv által nyújtott keretbe illeszkedniük kell. Csakis így biztosítható, hogy az ITNET és az operatív tervezés, végrehajtás közötti kapcsolat egyértelmű és átlátható legyen. Ennek megfelelően minden évben el kell készíteni az Élelmiszerlánc-felügyeleti Tervet, melynek elemei: 1. Fejlesztési terv: a hosszút távú célok alapján meghatározott éves (féléves, negyedéves) fejlesztési célokat, feladatokat tartalmazza; 2. Ellenőrzési és monitoring terv: a helyszínen végrehajtandó ellenőrzéseket és mintavételeket tartalmazza; 3. Képzési terv: az adott évre tervezett képzéseket tartalmazza; 4. Felülvizsgálati terv: az adott évre tervezett, élelmiszerláncra vonatkozó auditokat és belső ellenőrzéseket tartalmazza. Az egyes tervekben meghatározott feladatok személyre szóló leosztását dokumentáltan kell végezni (pl. teljesítményértékelési rendszerben; célfeladat meghatározás formájában stb.) Célrendszer és indikátorok A célok továbbontása során a SMART 5 alapelveket vettük figyelembe. Ennek alapján a célrendszer meghatározás kritériumai: Betű Angol kifejezés A céllal szembeni követelmény S Specific Jól definiált cél; a cél minden érintett számára egyértelmű. M Measurable Mérhető cél; a cél eléréséhez végzett tevékenység előrehaladása és a cél elérése mérhető, megállapítható. A Attainable Elérhető cél; a cél eléréséhez rendelkezésre állnak a feltételek, azaz mind a személyek, mind a környezeti feltételek, erőforrások elméletileg lehetővé teszik a cél elérését. R Relevant Releváns, a tárgyhoz kötődő cél; a cél beleillik a környezetébe, a szervezet tevékenységébe, levezethető a szervezeti operatív és stratégiai célokból. T Time-bound Időbeliséggel rendelkező cél; a cél tartalmaz határidőt, valamint elegendő és egyszersmind nem túl sok idő áll rendelkezésre a cél eléréséhez. 4 Az utolsó pontban vázolt EU elnökségre való felkészülésnek a 2. kiadás idején már természetesen nincs jelentősége, azonban a nemzetközi kapcsolatok erősítése továbbra is fontos cél. 5 Alapja: Doran, George T. There's a S.M.A.R.T. way to write management's goals and objectives. Management Review, Nov 1981, Volume 70 Issue

15 ITNET (2. kiadás) Az éves operatív célok továbbontása az ITNET stratégiai célkitűzései, a minisztérium és az MgSzH szervezeti céljai mentén történik minden év elején. Az egész szervezetre kiterjedő, aktuális, személyekre lebontott célok az éves feladatmeghatározás során alakulnak ki a fenti célmeghatározási alapelvek mentén. A évi célrendszer megtalálható az MgSzH belső honlapján, az alábbi helyen: ls Felülvizsgálatok végzése A célok és feladatok teljesülésének nyomonkövetése érdekében az auditálási és belső ellenőrzési rendszernek ki kell terjednie az operatív tervek és feladatok végrehajtására is. Ezen felül a Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság negyedévente frissíti a fejlesztési tervet, és arról a felső vezetést tájékoztatja. Az éves operatív tervek év közben legalább egyszer felülvizsgálatra kerülnek Érdekeltségi rendszer A fejlesztési célok elérésére irányuló motiválásban a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvényben szereplő ösztönző tényezők közül a gyakorlatban elsősorban a pénzjutalomnak van jelentősége. Ehhez igazodva a fejlesztési célok alapján meghatározott célfeladatokhoz pénzjutalom kerül hozzárendelésre, majd a kifizetés a teljesítmény kiértékelése alapján történik. 13

16 ITNET (2. kiadás) Magyarország 2. Ellenőrzések általános szervezése 2.1. Hatóságok kijelölése Szervezeti felépítés A Vidékfejlesztési Miniszter által vezetett VM-en belül az Élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár felügyelete alatt álló Élelmiszerlánc-felügyeleti és Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály (lásd 1. és 2. melléklet) irányítja és felügyeli a VM-hez tartozó növényegészségüggyel, takarmányokkal, állategészségüggyel, állatvédelemmel, állatgyógyászati készítményekkel, állat- és növény-egészségügyi határellenőrzéssel, élelmiszerekkel kapcsolatos szakmai hatósági és laboratóriumi feladatellátást. A hatósági és laboratóriumi feladatok elvégzését a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (lásd 3., 4. és 5. melléklet) és a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei biztosítják (lásd 6., 6/a és 7. melléklet). A VM az élelmiszerlánc ellenőrzéshez kapcsolódó egyes koordinációs feladatokat a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalon keresztül látja el. A VM-hez tartozó referencia laboratóriumi és egyéb laboratóriumi tevékenységeket az MgSzH-ban működő szervezeti egységek látják el. Az intézményrendszerben egyenes utasítási és jelentés lánc működik (lásd 8. melléklet) Jogszabályok Az élelmiszerláncot érintő hatályos jogszabályok jegyzéke megtalálható az MgSzH honlapjának intranetes felületén: Növény- és Talajvédelem: o o vabbkepzes/zgy_tovabbkepzes_jogsz Állategészségügy és állatvédelem: o o Állatgyógyászati termékek: o alyok/hazaijogszabalyok o alyok/eujogszabalyok Élelmiszer és takarmány: o tm/jogszgyu Bor: o A jogszabályok jegyzéke állandóan frissül, az élelmiszerlánc-felügyelet szervei számára bármikor elérhető. 14

17 ITNET (2. kiadás) A magyarországi jogrend és jogszabályi hierarchia 6 A. A magyar jogforrások rendszere Alkotmány A magyar jogrendszerben a jogforrási hierarchia csúcsán az évi XX. törvény, az Alkotmány helyezkedik el, melyet a január 1-én hatályba lépő Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) vált föl. Az Alkotmánynak vagy Alaptörvénynek minden más jogi norma meg kell, hogy feleljen. Az Alkotmányt az Országgyűlés alkotja, megváltoztatásához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges. Törvény Magyarországon törvényt az Országgyűlés alkothat. Az Alkotmány határozza meg azokat az alapvető jogokat és kötelezettségeket, melyeket törvényben kell szabályozni. A jogalkotásról szóló évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) további tárgyköröket von a kizárólagos törvényhozás körébe. Az Alkotmányt módosító évi XXXI. törvény elfogadását megelőzően a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelet kibocsátására volt jogosult. A még hatályban lévő törvényerejű rendeletek a jogforrási hierarchia szempontjából törvényi szintű szabályozásnak minősülnek. Rendelet A jogalkotási törvény kormányrendeletet, miniszteri rendeletet, valamint helyi önkormányzati rendeletet különböztet meg. Nemzetközi szerződések A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról, benne a szerződések kihirdetéséről, hatálybalépéséről a évi L. törvény rendelkezik. A Magyar Köztársaság más államokkal, illetve a Magyar Köztársaság Kormánya más államok kormányaival nemzetközi szerződéseket köthet. A Magyar Köztársaságban a nemzetközi szerződések és a belső jog viszonya a dualista rendszeren alapul, vagyis a nemzetközi szerződések jogszabállyal történő kihirdetésükkel válnak a belső jog részévé. B. Jogszabálynak nem minősülő tágabb értelemben vett jogforrások A magyar jogrendszer részét képezik az állami irányítás egyéb jogi eszközei, amelyek normák ugyan, de nem számítanak jogszabálynak, mivel nem mindenkire, hanem - a jogi kötőerővel nem rendelkező jogi iránymutatások kivételével - csak a kibocsátó által irányított szervekre kötelező belső szabályok. Az állami irányítás jogi eszközei a Jat. alapján a határozat, az utasítás, a jegybanki rendelet, a statisztikai közlemény és a jogi iránymutatás. C. A jogszabályok elfogadásának folyamata A jogszabály megalkotását a szabályozni kívánt viszonyok elemzése előzi meg. A jogszabálytervezetek előkészítéséért mindig a tárgy szerint hatáskörrel rendelkező, illetve a kijelölt miniszter felelős. Az elkészült tervezetet a közigazgatási és társadalmi egyeztetést követően a Kormány elé kerülő jogszabályok esetén az Államtitkári Értekezlet tárgyalja meg. Az Államtitkári Értekezlet által megtárgyalt jogszabálytervezeteket a Kormány fogadja el. Törvényjavaslatok esetén a jogszabálytervezetet az Országgyűlés kijelölt bizottságai és a plenáris ülés megtárgyalja, majd az Országgyűlés szavaz a törvényjavaslat elfogadásáról. 6 Forrás: 15

18 ITNET (2. kiadás) Magyarország A jogszabályt a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni, A miniszteri rendelet melléklete kivételesen a minisztérium hivatalos lapjában történő közzététellel is kihirdethető. Az önkormányzat rendeletét az önkormányzat hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon kell kihirdetni, amit az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata állapít meg. D. A nemzeti szabályok hatálybalépése A jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra. Az önkormányzat rendeletének hatálya az önkormányzat illetékességi területére terjed ki. A Jat. megfogalmazza a visszamenőleges hatály tilalmának elvét, amikor kimondja, hogy jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. A jogszabályban mindig meg kell határozni a hatálybalépésének napját, úgy, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. A jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni. A jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy ha a jogszabályban meghatározott határidő lejárt. E. A jogforrások között felmerülő ellentmondások rendezésének eszközei A jogszabályok nem fogalmazhatnak meg más, azonos vagy magasabb szintű jogszabály rendelkezéseibe ütköző szabályokat. Általános jogelv, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály magasabb szintű normába ütközése esetén mindig a magasabb szintű jogszabályt kell alkalmazni, illetve, hogy a speciális szabály megelőzi az általános szabályt és a későbbi a korábban alkotott szabályt. Az azonos szintű jogszabályok összeütközése esetén az ellentmondásokat általában jogalkalmazói jogszabály értelmezéssel vagy jogszabály módosítással kell feloldani. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ha az ellentmondást előidéző jogszabály egyben az Alkotmány valamely rendelkezésének a sérelmével is együtt jár, az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi az alkotmányellenes rendelkezéseket. Elfogadott, de még ki nem hirdetett törvények esetén a köztársasági elnök alkotmányossági vétóval élhet A központi államigazgatási szervek jogállása A központi államigazgatás szervek jogállását a évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szabályozza. A minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv. A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg. Ugyanitt történik meg a központi hivatalok (így az MgSzH és a MÉBIH) jogállásának szabályozása is. A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A központi hivatal ha jogszabály eltérően nem rendelkezik az azt irányító miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szabályozza többek között a vidékfejlesztési miniszter szakpolitikai feladat- és hatáskörét. A rendelet 94.. c) pontja szerint a vidékfejlesztési miniszter a Kormány élelmiszerlánc-felügyeletért felelős tagja, valamint a 113. (1) bekezdés szerint a 16

19 ITNET (2. kiadás) miniszter irányítja a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt Feladat- és hatáskörök A 2007-ben kezdődött kormányzati szerkezetátalakítás következtében az élelmiszerláncfelügyelettel kapcsolatos feladatkörök egyetlen kézbe, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (vidékfejlesztési miniszter), illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (MgSzH) kezébe kerültek (2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről, 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről alapján). Így az alábbiakban a Vidékfejlesztési Minisztérium (az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter vezetésével), a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szerv) és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (élelmiszerlánc-felügyeleti szerv) helyének, szerepének bemutatása következik Vidékfejlesztési Minisztérium A miniszter és a VM működésének jogszabályi alapja: az Élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi XLII. törvény; az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet; a Vidékfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2010. (IX. 30.) VM utasítás. A miniszter az általános és szakmai igazgatás tekintetében az Élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkáron keresztül irányítja és felügyeli az MgSzH-t. A miniszter hatáskörébe tartozik, hogy a nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott mentesítési programot, valamint monitoring programot rendeljen el, továbbá kihirdesse a rendkívüli járványveszély-helyzetet. Kezdeményezheti a növényi károsítók okozta rendkívüli helyzetben a veszélyeztetett területen a térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét, valamint a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek közreműködését. A minisztérium legfőbb feladata a jogszabály-előkészítés és nemzetközi kapcsolattartás a növényegészségügy, takarmányellenőrzés, állategészségügy, állatvédelem, állat- és növény-egészségügyi határellenőrzés, élelmiszer-biztonság, -minőség, -higiénia szakterületén, és az állatgyógyászati készítmények törzskönyvezésével, forgalmazásával és ellenőrzésével kapcsolatban Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal A MÉBIH működésének és feladatellátásának jogszabályi alapja a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendelet. A MÉBIH koordináló, szakmai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, információs szerepet tölt be az élelmiszer-ellenőrzés, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén. Kapcsolatot tart a hazai, valamint az Európai Unió központi- és tagállami szervezeteivel. Közreműködik a magyar nemzeti élelmezés- és táplálkozáspolitika kialakításában az élelmiszer- és takarmánybiztonság vonatkozásában. Magyarországi kapcsolattartó pont az Európai Unió 17

20 ITNET (2. kiadás) Magyarország élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerében (RASFF; lásd 9. melléklet). Az Élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendelet a MÉBIH-t jelöli ki az élelmiszer-ellenőrző hatóságok ellenőrző munkájának koordinálására, különös tekintettel: az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetésére, összehangolására, az ellenőrzési tapasztalatok közös értékelésére, a közös ellenőrzési jelentések készítésére. A MÉBIH az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság hazai kapcsolattartó intézményeként a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendeletben megfogalmazottak szerint részt vesz az élelmiszer- és takarmánybiztonság területével kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében. Többek között az adott terület szakembereinek, hatóságainak és egyéb intézményeinek segítségével adatokat és információkat gyűjt, elemez, részt vesz az egységes kockázatbecslési módszerek kialakításában. Tudományos, illetve szakmai segítséget nyújt; felkérésre szakvéleményeket készít. Az Élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvénynek és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendeletnek megfelelően az OÉTI szakvéleménye alapján a MÉBIH végzi az új élelmiszerre vonatkozó kérelem elsődleges értékelését Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Az MgSzH a társhatóságokkal együttműködve nagyszámú operatív feladat elvégzését irányítja a növényegészségügy, takarmányellenőrzés, állategészségügy, állatvédelem, állat- és növényegészségügyi határellenőrzés, élelmiszer-biztonság, -minőség, -higiénia szakterületén, és az állatgyógyászati készítmények törzskönyvezésével, forgalmazásával és ellenőrzésével kapcsolatban. Ezen felül az MgSzH egyes szervezeti egységei nemzeti referencia és egyéb hatósági laboratóriumi feladatokat is ellátnak. Az MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Elnökhelyettes irányítása alá tartozó: ÉTbI látja el a takarmányellenőrzéssel, élelmiszerbiztonsággal, -higiéniával és -minőséggel kapcsolatos központi feladatokat; hatáskörébe tartozó ügyek vonatkozásában a beérkező RASFF riasztások kezelését és hazai eredetű RASFF riasztások MÉBIH-en keresztüli továbbítását; ÁÁI látja el a járványügyi, állatvédelmi, általános informatikai, valamint az állatok, állati eredetű termékek és melléktermékek szállításával és kereskedelmével kapcsolatos központi feladatokat; ÁDI látja el az állategészségügyi diagnosztikai feladatokat; ÁTI látja el az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalával, gyártásával és forgalmazásának engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos központi feladatokat; BI látja el a borminősítéssel és -ellenőrzéssel kapcsolatos központi igazgatási feladatokat. Az MgSzH Növény-, Talaj- és Erdővédelmi Elnökhelyettes irányítása alá tartozó: NTAI látja el a az elsődleges növényi termelés és a növényi termék ellenőrzés élelmiszerláncbiztonsággal, valamint a növényi termék minőségellenőrzéssel összefüggő központi állami feladatokat. A MgSzH működésének és feladatellátásának jogszabályi alapja: az Élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény; a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló évi XVIII. törvény; a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról szóló 327/2010 (XII. 27.) Korm. rendelet; 18

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2012. MAGYARORSZÁG

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2012. MAGYARORSZÁG 1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2012. MAGYARORSZÁG Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet alapvető célja az emberi egészség, az állatok és a nemzetgazdaság védelme. A felügyeleti

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG 1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2013. MAGYARORSZÁG ITNET Jelentés 2012. Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A 2009. ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA A 2009. évben módosított eljárási utasítás értelmében, 2009. évben is kéttípusú felülvizsgálat

Részletesebben

A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése

A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése Dr. Gombos Zoltán főosztályvezető VM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 2013. április 16. 1 Jogalkotói és jogalkalmazói hatalom szétválasztása:

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT AUDIT ÖNÁLLÓ OSZTÁLY BUDAPEST, 008. JANUÁR BEVEZETÉS A 006. év folyamán kormányzati kezdeményezésre

Részletesebben

A baromfi-egészségügy aktuális

A baromfi-egészségügy aktuális A baromfi-egészségügy aktuális kérdései Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos főállatorvos XIX. Derzsy-napok 2011. június 2-3. Témák: Az állategészségügyi

Részletesebben

Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése

Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése Tirián Attila NÉBIH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság 2016. November 15. Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia Időtáv 2013. október 8-tól hatályos

Részletesebben

A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése

A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése A magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szervezeti felépítése 1 Egyetlen hatóság felelős - többek között az alábbiakért: Talajvédelem Növényegészségügy és növényvédelem Állategészségügy és állatvédelem

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2014. MAGYARORSZÁG

ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2014. MAGYARORSZÁG 1 ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÉVES JELENTÉS 2014. MAGYARORSZÁG ITNET Jelentés 2012. Magyarország Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu Köszöntő 1 Tisztelt Olvasó! Az élelmiszerlánc-felügyelet

Részletesebben

Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete

Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete dr. Reiterer Zoltán Ózd, 2013. szeptember 27. Az Európai Unió élelmiszerjogának alapelve Alapelv: a biztonságos és egészséges élelmiszer szabad mozgása biztosított

Részletesebben

Az élelmiszerlánc-felügyelet központi szervei és működésük

Az élelmiszerlánc-felügyelet központi szervei és működésük Az élelmiszerlánc-felügyelet központi szervei és működésük Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos főállatorvos Budapest, 2010. október 18. Vidékfejlesztési

Részletesebben

Új törvények az élelmiszerlánc szabályozásban

Új törvények az élelmiszerlánc szabályozásban Új törvények az élelmiszerlánc szabályozásban BIOMI KFT GMO Szimpózium Ősz Csabáné FVM Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály 2008. november 6. 1 Új törvények az élelmiszerlánc szabályozásban 2008. évi XLVI.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Az élelmiszer hatósági ellenırzés rendszerének új feladatmegosztása

Az élelmiszer hatósági ellenırzés rendszerének új feladatmegosztása Az élelmiszer hatósági ellenırzés rendszerének új feladatmegosztása Deák Ferenc osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Fıosztály

Részletesebben

SZMSZ módosítási javaslat

SZMSZ módosítási javaslat Aszód Város Önkormányzata SZMSZ módosítási javaslat Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. Közigazgatási Igazgatósága 2014. október 1 Aszód Város Önkormányzat Gyermekétkeztetési Intézménye SZMSZ-

Részletesebben

Az sertés-egészségügy aktuális

Az sertés-egészségügy aktuális Az sertés-egészségügy aktuális kérdései Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos főállatorvos Sertésegészségügyi szakmai nap Oroszháza Gyopárosfürdő,

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5145. számú törvényjavaslat az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest,

Részletesebben

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében

Részletesebben

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ellenőrzési szempontjai és a hatósági tapasztalatok - MÉKISZ rendezvény -

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ellenőrzési szempontjai és a hatósági tapasztalatok - MÉKISZ rendezvény - Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ellenőrzési szempontjai és a hatósági tapasztalatok - MÉKISZ rendezvény - Kovács Krisztina osztályvezető Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Élelmiszer- és

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól

316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól Hatályos:2013. 09. 02-től A Kormány a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény

Részletesebben

Az Informatikai Főosztály feladatai

Az Informatikai Főosztály feladatai Az Informatikai Főosztály feladatai 1. Feladat- és hatáskörök A Kormányhivatal SzMSz-ében a Főosztály részére megállapított, jelen Ügyrendben részletezett feladat- és hatáskörök elosztása a következők

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG ÜGYREND

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG ÜGYREND SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG ÜGYREND A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SzMSz) 12. c) pontjában

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Lakossági építkezés Magyarországon

Lakossági építkezés Magyarországon MINISZTERELNÖKSÉG Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Lakossági építkezés Magyarországon AZ ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI 2015 2015. április 17. Nem a kreativitást és innovációt kell szabályozni,

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez a 2011. évtől igényelhető

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

A magyar élelmiszerlánc bemutatása A háztáji élelmiszer-előállítás és forgalmazás szabályozása Magyarországon

A magyar élelmiszerlánc bemutatása A háztáji élelmiszer-előállítás és forgalmazás szabályozása Magyarországon A magyar élelmiszerlánc bemutatása A háztáji élelmiszer-előállítás és forgalmazás szabályozása Magyarországon Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

ORFK Tájékoztató (OT) 2009/8. szám Budapest, március 18. ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék

ORFK Tájékoztató (OT) 2009/8. szám Budapest, március 18. ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék 2009/8. szám Budapest, 2009. március 18. Szám: 10012/2009. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások: 1. 14/2009. (OT 8.) ORFK utasítás a közterületek

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok

A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

A NÉBIH szervezetének és feladatainak bemutatása és a hatósági ellenőrzések tapasztalatai

A NÉBIH szervezetének és feladatainak bemutatása és a hatósági ellenőrzések tapasztalatai A NÉBIH szervezetének és feladatainak bemutatása és a hatósági ellenőrzések tapasztalatai Dr. Pleva György igazgató NÉBIH, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság múlt-jelen-jövő 2007 2011 2012

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár

Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár Kontrollrendszer megfelelő működtetése, a jó példa elöl jár Dr. Bőcz Sándor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kabinetfőnöke Budapest, 2012. november 15. A KEHI JOGÁLLÁSÁT, TEVÉKENYSÉGÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK

Részletesebben

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Dr. Antal Ákos hatósági főállatorvos, megyei ENAR koordinátor Hajdú Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc biztonsági és Állategészségügyi

Részletesebben

1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez

1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének

Részletesebben

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Felülvizsgálta, aktualizálta:... Hegedüs Zsuzsanna mb. operatív vezető 2016.02.21. Jóváhagyta:...

Részletesebben

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető Előzmények 1990- BSE Reformok az Európai Unió élelmiszer politikájában egyik alappillér a

Részletesebben

Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD)

Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. május 6. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0100 (COD) 8576/15 AGRILEG 102 CODEC 651 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség a Tanács Előző dok. sz.: 14760/14,

Részletesebben

Az élelmiszerbiztonsággal és a másodlagos élelmiszerellenőrzéssel kapcsolatos új szabályozás legfontosabb elemei, végrehajtásának gyakorlata

Az élelmiszerbiztonsággal és a másodlagos élelmiszerellenőrzéssel kapcsolatos új szabályozás legfontosabb elemei, végrehajtásának gyakorlata Az élelmiszerbiztonsággal és a másodlagos élelmiszerellenőrzéssel kapcsolatos új szabályozás legfontosabb elemei, végrehajtásának gyakorlata Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE

AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE Elfogadva: 2015. február 27., hatályba lép: 2015. március 2-án Az Igazgatási és Humánpolitikai Központ ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium

Részletesebben

Almáskert Napköziotthonos Óvoda

Almáskert Napköziotthonos Óvoda Almáskert Napköziotthonos Óvoda A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA Hatályba lépés időpontja: 2006. május 1. Készítette: Kiss Róbertné óvodavezető I. Bevezetés

Részletesebben

2008. évi törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

2008. évi törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 2008. évi törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Az Országgyűlés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

21/2012. (IX. 4.) EMMI rendelet. egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról

21/2012. (IX. 4.) EMMI rendelet. egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról 21/2012. (IX. 4.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról hatályos: 2012.09.05-2012.09.05 A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34.

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

5b 8. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javasla t. Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére. Tisztelt Elnök Úr!

5b 8. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. Egységes javasla t. Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére. Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága 5b 8 Egységes javasla t Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Tisztelt Elnök Úr! Az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 10/2014. (II. 24.) OGY

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 138.

A földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 138. A földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 138. szám Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.

Részletesebben

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Előzmények Intézményi döntések 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat;

Részletesebben

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás

Részletesebben

28/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet az Egészségügyi Tudományos Tanácsról

28/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet az Egészségügyi Tudományos Tanácsról 28/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet az Egészségügyi Tudományos Tanácsról hatályos: 2014.04.25 2014.11.02. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048570/03 számú dokumentumot.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048570/03 számú dokumentumot. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. január 26. (OR. en) 5664/17 AGRILEG 23 VETER 9 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. január 20. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.:

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25

2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25 2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25 A BIZOTTSÁG 284/2011/EU RENDELETE (2011. március 22.) a Kínai Népköztársaságból és Hongkong Különleges Közigazgatási Területről származó vagy ott feladott

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

Földmérési és Távérzékelési Intézet Költségvetési alapokmánya év

Földmérési és Távérzékelési Intézet Költségvetési alapokmánya év Ikt. szám: 200/2006. A 217/1998 (XII.30.) Kormány rendelet 21. sz. melléklete szerinti Költségvetési alapokmány (Működési költségvetés) Földmérési és Távérzékelési Intézet Költségvetési alapokmánya 2006.

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 80/2015. (VII. 15.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 80/2015. (VII. 15.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 80/2015. (VII. 15.) számú KÖZLEMÉNYE a kéknyelv immunizálással kapcsolatos költségek mezőgazdasági csekély összegű támogatásának igénybevételéhez szükséges nyomtatvány

Részletesebben

A FEJLESZTÉS- POLITIKA UNIÓS ÉS HAZAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE DR. MOLNÁR ANNA

A FEJLESZTÉS- POLITIKA UNIÓS ÉS HAZAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE DR. MOLNÁR ANNA A FEJLESZTÉS- POLITIKA UNIÓS ÉS HAZAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE DR. MOLNÁR ANNA KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE Közösségi jogszabályok 2004-2006 2007-2013 2014-2020 1260/1999/EK rendelet (általánosstrukturális

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TÜV RHEINLAND EGYETEMI TUDÁSKÖZPONT

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TÜV RHEINLAND EGYETEMI TUDÁSKÖZPONT 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 11. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE TÜV RHEINLAND EGYETEMI TUDÁSKÖZPONT

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.

31. A jegyző és az aljegyző Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki. Cece Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(XII.30.)önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén Horváth Kinga, Németh Dávid

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 140. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 140. szám MAGYAR KÖZLÖNY 140. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. szeptember 19., hétfő Tartalomjegyzék 64/2016. (IX. 19.) FM rendelet Egyes állategészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 69732

Részletesebben

HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2015. (II.11.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL Hort Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.11.) önkormányzati

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTUMAINAK GYŰJTEMÉNYE 2016 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Tel: (1) 432-9000 Email: NKE_KVI@uni-nke.hu

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA 854/2004/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 11. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 11. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 11. (OR. en) 13182/16 AGRILEG 147 VETER 97 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. október 11. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok.

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

Módszertani feladatellátás

Módszertani feladatellátás Sidlovics Ferenc Módszertani feladatellátás A korábban kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnt. 2013. január 1-től a Főigazgatóság látja el az országos szociális, illetve

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 165/2014. (X. 13.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 165/2014. (X. 13.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 165/2014. (X. 13.) számú KÖZLEMÉNYE az Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram kapcsán kamat megfizetéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról,

Részletesebben

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETE

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETE MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETE TARTALOM Az Operatív Program Jogszabályok Uniós intézményrendszer Közreműködő Szervezet feladatai TERÜLET-

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság feladatai

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság feladatai Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Az országos illetékességű szervek, valamint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve esetében a közfeladatot ellátó szerv feladatáról, tevékenységéről

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben