Lakossági hitelszerződések és a joggazdaságtan

Átírás

1 Lakossági hitelszerződések és a joggazdaságtan Szalai Ákos Alcím Budapesti mintájának Corvinus szerkesztése Egyetem Közgazdaságtudományi kar Joggazdaságtani munkacsoport

2 S za bá lyozá s dim enziói Kemény, aszimmetrikus paternalizmus (kógens szabályok, tiltások, kötelezések) Puha, libertariánus paternalizmus (diszpozitív szabályok, felelősség, bizonyítási teher) Információs követelmények (tájékoztatás, nevelés )

3 S za bá lyozá s dim enziói Kemény, aszimmetrikus paternalizmus (kógens szabályok, tiltások, kötelezések) Puha, libertariánus paternalizmus (diszpozitív szabályok, felelősség, bizonyítási teher) Információs követelmények (tájékoztatás, nevelés ) Á r N em -á r (koc ká za t) a s zá m om ra leg s zim pa tikus a bb m eg oldá s

4 Á r és nem -á r inform á c iók Á rjelleg ű inform á c iók PSZÁF: A fina ns zírozá s jellem zői: A finanszírozás alapja (pl. hitelbiztosítéki érték); A finanszírozás maximális mértéke (%) TH M : Referencia THM (%); A konstrukció THM minimuma és maximuma (%) Fizetendő kamatok: Kamatozás típusa (pl. változó); Éves mértéke (%); Kamatbázis megnevezése; Kamatfelár mértéke (%);

5 (P uha ) paterna lizm us vita Szükséges-e a kormányzati beavatkozás, vagy piaci verseny segít? Beavatkozás-párti érvelés is (pl. Bar-Gill [2010]: A fogyasztói szerződések viselkedési gazdaságtana. K orm án yzás, K özpén zü g yek, S zabályozás, 2010/1.): standardizált termékek esetén verseny informáltságot teremt (versenytársról elmond)

6 M óds zerta n Általános szerződési feltétele vizsgálata ami a honlapon elérhető (2010. szeptember) Nincs adat egyedi szerződésről (hirdetményről) Nincs adat szerződés-menedzsmentről (mit hajtanak belőle végre? Ld. Később) Termékek, bankok

7 S ta nda rdizá lt term ék-e? Mik azok a jellemzők, amelyben eltérnek a bankok ajánlata, szerződései? Következőkben lista olyan elemekből, amelyek egyik-másik szerződésben felbukkannak de nem az összesben Ennyiben nem standardizált termék!

8 S ta nda rdizá lt term ék-e? Honnan fizet? (kell-e bankszámla) PSZÁF-nél is Devizában (elő)törlesztés lehetségese? (árfolyamkockázat, átváltás költsége) Forintra váltás: csak, ha nincs késedelmes fizetés (fizetési nehézség kockázata) Ügyfél ajánlati kötöttség (megváltozó

9 S ta nda rdizá lt term ék-e? Felm ondá s i indok: M eg jeg yzés : ha hiteldíj em elés t korlá tozzuk, va lós zínűleg eg yre fontos a bb koc ká zatm enedzs elés i es zköz les z General default / Cross default (fizetési nehézség kockázata, költsége) Garancia értékének 10%-os változása és nincs kiegészítés áruhitelnél is (piaci kockázat)

10 S ta nda rdizá lt term ék-e? Hiteldíj emelési okok: Betéti kamat emelkedése külön indoklás nélkül Bank működési költségei (működési kockázat) Pénzügyi, biztosítási ágazat munkavállalóinak béremelkedése (működési kockázat) Posta (Internet-költség) emelése

11 S ta nda rdizá lt term ék-e? Jelzálog Biztosítási érték Hitelösszeg, hitelbiztosítéki érték, újraépítési költség / teljes érték) Megjegyzés: igazából árjellemező lenne, de PSZÁF nem vizsgálja Bérbeadás engedélyezése; engedélyezés nélkül mi kerülhet a szerződésbe (pl. felmondási idő, előre megfizetett bérleti díj)

12 S ta nda rd hatékony-e? Eddig: amiben eltérnek nem standardizáltak Van amiben azok mindegyikben felbukkannak. Például: Kamatemelés adósminősítés romlása esetén Kamatemelés jelzálog értékének csökkenésekor (-10%) Posta-kockázat

13 S ta nda rd hatékony-e? Elméleti vita: ha ugyanaz a megoldás mindenhol, az versenyre vagy (hallgatólagos) kartellre utal? Verseny elvileg kikényszeríti, hogy a többség által kívánt szabályok kerüljenek be Ha nem is hatékony: elősegíti versenyt, összehasonlítást kevesebb dimenziót kell vizsgálni.

14 K oc ká zatm eg os ztá s Minden szerződés: elem zés e kockázatmegosztás (és ösztönzőrendszer) Ösztönzésről most NEM beszélek: de bonyolult árazás = szofisztikált ösztönző, szűrési módszer (és keresztfinanszírozás elleni védelem) Egyoldalú szerződésmódosítás tiltása alapkérdés: Lehet-e olyan szerződést kötni, amit nem kell módosítani?

15 K oc ká zatm eg os ztá s elem zés e O.E. Williamson: szerződés alapkérdése: governance = hogyan oldjuk meg az előre nem látható problémákat? Általában logikai kiindulópont: klasszikus szerződés itt minden szabályozott, bíróság csak betartat) DE mellette más formák is kellenek: Pl. relációs szerződés: a felek

16 K oc ká zatm eg os ztá s elem zés e Klasszikus ÁSZF kritika: Itt nem letárgyalják a felek, hanem fogyasztó IGEN NEM döntés előtt GVH: Az általános szerződési feltételek (blankettaszerződések) megjelenése gyakorlatilag a felek közötti egyenlőtlen alkupozíció jogi leképeződése. A vállalkozás egyoldalúan alakítja ki feltételeit az általa kötendő szerződésekhez,

17 K oc ká zatm eg os ztá s elem zés e IGEN NEM döntés nem azonos az egyenlőtlen alkupozícióval! Például: tankönyvi (kompetitív) piacon hogyan dönt a fogyasztó a termékről, annak minőségéről? Sehogy : Fogyasztói (tájékozott!) döntés: adott ár mellett veszi, nem veszi Tömegterméket mind lehessen azon az

18 K oc ká zatm eg os ztá s elem zés e Mikor hatékony a kockázatmegosztás ex ante? Ha tudjuk ezzel összevethető az ÁSZF ÁSZF melletti közgazdaságtani érv: a többség számára hatékony megoldást választja ki Legegyszerűbb: olcsóbb kockázatviselő tesztje (Posner Rosenfield [1977]): melyik fél tud

19 K oc ká zatm eg os ztá s elem zés e Posner- Rosenfield teszt feltételezi: Vagy-vagy (nincs megosztás) Mindig összehasonlítás kell: melyik félnek olcsóbb Egyszerűbb egyoldalú-teszt (Joskow [1977]) 1. Információ (mint előző) 2. Gazdaságilag lehetetlenülés (komoly veszteséget okoz csődhelyzet, Bank:

20 K oc ká zatm eg os ztá s elem zés e De óvatosság!!! Újabb ÁSZF-irodalom (Gillette [2004], Bebchuk Posner [2006], Johnston [2006]): az ÁSZF lehet, hogy önmagában nem hatékony, de nem biztos, hogy alkalmazzák is. Az ÁSZF ex post büntetési/jutalmazási lehetőség: ha a partnerrel nincs gond, akkor nem alkalmazzák (vö. említett

21 Polic y Nem standardizált jellemzők Információadás, nevelés átfogóan cselekvőképesség : jogosítvány (Camerer [2006]) D E : s za bá lyozói c s a pda lehet (Glaeser [2010]: Paternalizmus és pszichológia. K orm án y zás, K özpén zü g yek, S zabályozás, 2010/1) N éhá ny dim enzió (példá ul á r, költs ég ) kiem elés e na g yon ves zélyes lehet! Esetleg (puha paternalizmus):

22 Polic y Standardizált jellemzők = szabályozás? NEM ERŐFÖLÉNY MEGJELENÉSE KOCKÁZATELEMZÉS KELL! 1. Ha kockázatot bankra hárítunk kockázata / költsége emelkedik (hiteldíj nő, vagy hitelkínálat csökken adósminősítés, szűrés szigorodik). 2. Önmagában áremelkedés nem baj. A kérdés: fogyasztó számára a kockázat vagy

23 K em ény paterna lizm us FORMÁI: Magyar vitákban felmerülte: uzsora/kamatmaximálás, végtörlesztés, előtörlesztési díj, végrehajtás nehezítése (lakást?), csőd (fresh start), hitel/fedezet, hitel/jövedelem, vagyonalapú hitelezés tiltása, negatív amortizáció tiltása (legalább kamatot szedje be, ne nőjön

24 P uha paterna lizm us, m a g á njog i Plain vanilla (diszpozitív szabály): ezt kínálni kell, de mást is lehet Ragadós diszpozitív szabályok (viselkedési közgazdaságtani érvek, de egyszerű tranzakciós költség megtakarítás is felhozhatók) Ráaerősíteni: Adóvisszatérítés csak PV számlára Ha eltérés és fogyasztónak kár: bank

25 K orlá tozott ra c iona litá s a jog ba n? Korlátozott racionalitásra a jogrendszer ritkán épít Tanulja meg! Például: R easonable man standard kártérítési jogban (adott helyzetben általában elvárható magatartás) ha ezt megteszi nem kell kártérítés Vö. racionálisnak tételezi az aktort pedig ott nincs is előzetes alku,