Geotermális Tapasztalatcsere Program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Geotermális Tapasztalatcsere Program"

Átírás

1 2010/4 TÖOSZ MÓDSZERTANI FÜZET Keil Szilvia Geotermális Tapasztalatcsere Program

2 KEIL SZILVIA Geotermális Tapasztalatcsere Program POLGÁRMESTER AKADÉMIA Tapasztalatcsere Program Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2010

3 Tapasztaletcsere Program Tartalomjegyzék A kiadványt szerkesztette: Keil Szilvia A kiadványt lektorálta: Kujbus Attila A sorozat szerkesztője: dr. Steiner Erika Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Kiadja: a TÖOSZ Felelős kiadó: a TÖOSZ főtitkára Borítóterv: Szabolcsi Rita, Demax Művek Nyomdai előkészítés és kivitelezés: Demax Művek Felelős vezetők: Miklóssy János és Tábori Szabolcs ISBN A kiadvány az Önkormányzati kapacitás-építési program norvég tapasztalatok alapján című projekt keretében készült az EGT és Norvég finanszírozási Mechanizmusok támogatásával Projektszám: 0142/NA/2008-3/ÖP-4 Projektpartnerek: Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar (BCE KIK), Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége (KS) Bevezető A Geotermális Tapasztalatcsere Program célja A Geotermális Tapasztalatcsere Program megvalósítása A résztvevők kiválasztása / kérdőív A program módszere és a résztvevők A programban részt vevő települések geotermális lehetőségeinek hasznosítása VERESEGYHÁZ Bevezetés A termálfűtési rendszer és annak kiépítése Üzemeltetés A rendszer gazdaságossága Tervek Környezetvédelem MÓRAHALOM Bevezetés A termálfűtési rendszer és annak kiépítése A fürdő és annak fűtése A kaszkádrendszer közintézményi fűtés Concerto projekt kísérőgáz hasznosítás Környezetvédelem CSERKESZŐLŐ Bevezetés A fürdő és annak fűtése A termálvíz fürdőn kívüli hasznosításai Tervek HAJDÚSZOBOSZLÓ Bevezetés A fürdő A fürdő kiépítése A fürdő tulajdonosi szerkezete és üzemeltetése Hő- és villamosenergia termelés a fürdőben Gázmotoros erőmű és hőtermelése A gázmotoros erőmű villamosenergia termelése:

4 6 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 7 A hajdúszoboszlói termálvíz további hasznosításai A szén-dioxid kvótaértékesítés Ásványvíz-palackozás Köbméteres termálvíz értékesítés Tervek Geotermikus erőmű Kistérségi energetikai stratégia Környezetvédelem Zárszó Definíciók A termálvíz energetikai célú hasznosításával kapcsolatos fontosabb jogszabályok Bevezető A hosszas értékelési eljárásokat követően április 30-án döntés született arra vonatkozóan, hogy a TÖOSZ és partnerei, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara és a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzati Szövetsége Önkormányzati kapacitásépítési program norvég tapasztalatok alapján című pályázata támogatást nyert. A TÖOSZ elnöksége 18/2009. (V. 19.) számú határozatával döntött a támogatási ajánlat elfogadásáról és egyetértett a projekt végrehajtásával. A projekt április 30-án indult, a tervezett befejezés időpontja december 31-e. A projekt célja az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele, az önkormányzati fejlesztések ösztönzése, a helyi demokrácia erősítése, az esélyegyenlőség megvalósítása az önkormányzatoknál, a foglalkoztatás terén a nők és férfiak között. A helyi önkormányzatok kapacitásépítési rendszerének kialakítása, amely elősegíti a menedzsmentszemlélet fejlődését és a szakmai felkészültséget erősíti. Hosszú távra kialakított és fenntartható polgármesterképzés: Polgármester Akadémia működtetése. A rendszer hosszú távú, hatékony működtetésére a norvég és a magyar önkormányzati szövetség között is tapasztalatcsere valósul meg. A projekt négy fő tevékenységet tartalmaz: 1. Polgármester Akadémia kiépítése képzési program kialakítása, képzés. 2. Tapasztalatcsere-programok az önkormányzatok között négy területen: oktatás, szociális ügyek, egészségügy és környezetvédelem. 3. Képviselő-testületek tréningje. 4. Projektmenedzsment és nyilvánosság. A norvég pályázat tapasztalatcsere-programok komponensének keretében januártól kezdődtek meg a programok a kiválasztott önkormányzatok részvételével. Szövetségünk 2003-ban elindította az önkormányzati jó gyakorlatokat összegyűjtő JÓTÁR módszertani füzetek sorozatát, amelynek részeként jelenik meg ezen kiadványunk is.

5 8 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 9 A Geotermális Tapasztalatcsere Program célja Az önkormányzati tapasztalatcsere-programok a TÖOSZ kapacitásfejlesztési komponensében fontos szerepet játszanak, mivel a projekt lezárását követően a TÖOSZ a tagtelepülések közötti információáramlás egyik fontos eszközeként kívánja alkalmazni. Az önkormányzati tapasztalatcsere-programok alapvető célja az volt, hogy a települési önkormányzatok vezetői és alkalmazott szakemberei egymástól tanulhassanak; az egyes szakterületek tekintetében a többi önkormányzat számára is hasznos adatokat, valamint megvalósítható eredményeket nyerjenek; és ily módon fejlődjön az egyes önkormányzatok működésének hatékonysága, az általuk nyújtott közszolgáltatásainak minősége. Az egymástól való tanulás az ismeretszerzés egyik leghatékonyabb formája. Nagy előnye, hogy középpontjában a közvetlen és az egyéni igényekre, sajátosságokra alapozó tanulás áll. A TÖOSZ az önkormányzati tapasztalatcsere-programokat az oktatás, szociális ügyek, egészségügy, valamint környezetvédelem-energetika területén kívánta megvalósítani Jelen módszertani kiadvány a környezetvédelem energetika területén elsősorban a termálenergia alapú közintézményi fűtési rendszerek megvalósítása és üzemeltetése kapcsán hivatott a résztvevő települések eredményeit bemutatni. Ezzel is segítve az ilyen jellegű beruházások előtt álló településeket. Szándékunk még egy olyan szakmai háló létrehozása és működtetése a geotermikus energiát alkalmazó települések részvételével, amely jelen program befejezését követően is működni tud és a gyakorlatból érkező javaslatokkal folyamatosan, hatékonyan segíti a jogalkotói és jogalkalmazói munkát. A Geotermális Tapasztalatcsere Program megvalósítása A résztvevők kiválasztása / kérdőív A környezetvédelmi tapasztalatcsere program választott területe azért a geotermia lett, mert Magyarország területének 70%-án megvannak azok a geotermális adottságok, amelyek kiaknázásával egy önkormányzat fontos kitörési pontot találhat magának hévíz és geotermikus energia hasznosítása által. A termálberuházások megvalósításához pedig pályázati források is rendelkezésre állnak. Az adottságok ésszerű és célszerű kihasználása az egyéb pénzügyi források folyamatos csökkenése végett rendkívül fontos. Tapasztalatcsere programunk elindításánál ezért külön hangsúlyt fektettünk arra, hogy olyan négy településsel kezdjük meg a közös munkát, amelyek példái mások számára is fontos útjelző táblákként szolgálhatnak. Programunk megalapozott elindítása érdekében egy kérdőívet juttattunk el a termálkataszterben szereplő több mint 400 önkormányzat számára, és a visszaküldő 142 település közül választottuk ki azokat, amelyek a termálvíz adta fűtési lehetőséget már kiaknázták vagy ennek megvalósítása már folyamatban van. Azokat az egyedi megoldásokat értékeltük, amelyek az önkormányzati vagyongazdálkodást jelentős mértékben segíthetik. Így végül programunkat Cserkeszőlő, Hajdúszoboszló, Mórahalom és Veresegyház településekkel kezdtük meg. A program módszere és a résztvevők A tapasztalatcsere-program egy nyitó, négy települési és egy záró fórumból tevődött össze. A program résztvevői a kiválasztott települések polgármesterei, jegyzői, pénzügyi bizottságok elnökei, valamint a helyi geotermikus beruházásokat, illetve üzemeltetést jól ismerő szakemberei voltak. A program megvalósítására január és május között került sor. A nyitó fórumon ismertetésre kerül a program célja, lebonyolításának menete és módszere, valamint meghatározásra kerültek az egyes fórumok konkrét időpontjai. A négy települési fórumon a résztvevők a megadott kérdések és saját elképzeléseik alapján ismertették termálberuházásaikat. Ezt követően a megvalósult projekteket bemutató helyszíni szemlére került sor. A megbeszéléseket a TÖOSZ-titkárság munkatársai koordinálták és moderálták. A szakmai koordinátorok feladatai közé tartozott az egyes ágazati témák szerinti

6 10 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 11 találkozók megszervezése, irányítása és a megbeszélések tartalmi rögzítése. A fórumok során a munkát külső szakértő is segítette. A program vége egy záró fórum volt, ahol az egyes helyszíneken elhangzott és látott tájékoztatók és tapasztalatok értékelésére, valamint a program összegzésére is sor került. A programban részt vevő települések geotermális lehetőségeinek hasznosítása VERESEGYHÁZ Bevezetés Az első fórumnak otthont adó Veresegyház fejlődésében az iparnak volt meghatározó szerepe. Az első ipari létesítmény 1968-ban települt a városba, mára pedig mintegy 1800 vállalkozás működik területén. A megfelelő ipari környezet megteremtésével együtt a lakosság száma is tekintélyes mértékben növekedett, a 90-es évek elején még csak főt számláló településből mára fős város nőtte ki magát. A népesség emelkedésével az önkormányzat közszolgáltatási kötelezettségei és a középületek száma is jelentős mértékben megnövekedett, ezért igencsak komoly költségcsökkentést jelent az önkormányzat számára a közintézményeibe bevezetett termálfűtési rendszer. A termálfűtési rendszer és annak kiépítése Nyitó fórum a TÖOSZ-nál Veresegyházon a termálvíz kutatását eredetileg turisztikai céllal kezdték meg. Kezdeti nehézséget jelentett számukra, hogy az eocénprogramot követően csökkent Budapest termálkútjainak a vízszintje, így a főváros vízkészletének és a világhírű fürdők védelmének érdekében nagyon nehezen adták meg a Veresegyház által kért hévíztermelés mennyiségre az engedélyt. Az 1987-ben megfúrt termelőkút vize 64 C-os alkáli-hidrogénkarbonátos, kloridos jellegű savas gyógyvíz (6,4 ph), amelynek kvalitása majdnem megegyezik a Széchenyi fürdő vízminőségével. A megfúrt termálkút vizére alapozva először egy termálvízmedencét létesítettek, majd pedig 1993-tól megkezdődött a közintézményi termálfűtési rendszer kiépítése, amelynek első energetikai fogyasztója a régi általános iskolájuk lett. A rendszer kiépítése három ütemben történt, ennek eredményeképpen mára már termálvízzel fűtik az önkormányzat 32 közintézményét, valamint a postát, az Átrium üzletházat, a római katolikus és református templomot; továbbá csatlakozott egy magánszemély is.

7 12 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 13 Előadás a termálfűtésű Innovációs Központban A rendszer kiépítésének első lépéseit az önkormányzat saját forrásból valósította meg, majd egy komplex energiahasznosítási rendszer létrehozásának érdekében pályáztak. A Környezet és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) es forrásainak köszönhetően a termálfűtési rendszer nagyságrendileg több fogyasztó számára lett elérhető, és tartalmaz egy visszasajtoló kutat is. Az eddig megvalósult teljes termálfűtési rendszer beruházási nettó költsége 2007-es árszinten 600 millió Ft volt, amelyből 242 millió Ft származott KIOP-támogatásból. A beruházás támogatás nélkül 9,5 év alatt térült volna meg, a KIOP támogatásával azonban ez a megtérülési idő 5,7 évre rövidült. A beruházások során több ponton is szerencséjük volt. A termelőkútban a felső triász kori vízadó rétegre nem jellemző módon nagy nyomás uralkodik, és a kitermelt víz mennyisége nagyobb, mint a geológiai adatok alapján várható lenne. Továbbá a visszasajtoló kút igazából csak visszatápláló kút, tekintettel arra, hogy a visszasajtoló kútfejen nincs túlnyomás, így csak a szűrőn átnyomáshoz kell egy kis energiát befektetni. A veresegyházi beruházások során az adottságok megfelelő módon való kiaknázása tervszerűen, a különböző tevékenységeket egymásra építve, rendszerbe szervezve történt. A termálfürdőben a víz hőmérséklete hűtés nélkül nem alkalmas fürdésre, ezért a fűtési rendszerből visszatérő vizet engedik a termálfürdő medencéjébe, tehát a Veresegyházi fürdő egyfajta fűtés utáni véghasznosítás. A fürdő amely a termálvíz hasznosítás első ütemében kiépített csővezeték nyomvonalán található a töltő-ürítő medencéből a hulladékvizet ülepítés, vastalanítás és hűtés után a felszíni vizekbe engedi. A másik két ütemben kiépített, csak energetikai célból hasznosított termálvizet pedig a hévíztárolóba visszasajtolják. Miután a termálfűtési rendszer létrehozása mellett döntött az önkormányzat, új közintézményi épületeinek fűtéséhez mindenhol már nagyobb radiátorokat vagy padlófűtést terveztetett. Ez mindenképpen szükséges volt ahhoz, hogy a rendelkezésre álló hidegebb termálvíznek megfelelő hőlépcsőre is alkalmazható fűtésük legyen. A későbbi lakossági és vállalkozási csatlakozások érdekében az ezzel kapcsolatos információkat pedig a városlakók és a betelepülő vállalkozások tudomására hozták és hozzák a mai napig is. A máig kiépített fűtési rendszer távvezetékének nyomvonala 6 km, a lefektetett vezeték hossza 12 km, ebből korrózióálló acél csak 800 méter, a többi polipropilén. A korrózióálló acél csőszakaszra a vezeték elején jelentkező magas nyomás miatt volt szükség. A rendszer működtetéséhez 34 hőközpont áll rendelkezésre, amelyek mindegyike szabadon programozható, és a teljes rendszertől függetlenül, szigetüzemben is működtethető. Így egy adott hőközpontnál jelentkező hiba a többi hőközpont fogyasztója számára nem okoz gondot. A veresegyházi kútban jelentéktelen mennyiségű a metángáz, így ennek külön hasznosítása nem lehetséges. A felszabaduló gáz egy tartályból eltávozik a rendszerből. Üzemeltetés A fűtési rendszer teljes egészében az önkormányzat tulajdonában és üzemeltetésében van. A kutakat a polgármesteri hivatalnak a részben önálló intézménye, a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet (Gamesz) működteti. A Gamesz mintegy 100 alkalmazottjából a termálrendszer működtetését 2 fő felügyeli. A program résztvevői a veresegyházi visszasajtoló kútnál

8 14 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 15 A termálfűtéssel minden rákapcsolt fogyasztó fűtési igényét biztosítani tudják 7 C-ig. Amennyiben ennél hidegebb van vagy egy esetleges vis maior előfordulása esetén gázkazános ráfűtéssel tudják megoldani a megfelelő fűtési szolgáltatást. A rendszer gazdaságossága Ez a rendszer gazdaságilag rentábilis, a felmerülő költségeket ki tudja termelni, el tudja tartani azt a két embert, aki a rendszerrel foglalkozik, az önkormányzati intézmények pedig így jelentős megtakarítással kapják a hőenergiát. Pillanatnyilag a hőenergiát a mindenkori hatósági gázárnak a 70%-án szolgáltatják, így a 32 közintézmény évente mintegy 32 millió Ft-ot fizet be a termálfűtésére a Gamesznak. Ez azonban csak virtuális pénz, tehát a folyamat nem jár konkrét pénzmozgással. Az összes intézményük számlája gázfűtés mellett körülbelül 49 millió Ft lenne. A termálkút működésével kapcsolatban felmerült kiadások évente 25 millió Ft körüli összeget emésztenek fel. Ezt a 25 millió Ft-ot az önkormányzaton kívüli termálfűtést igénybevevők befizetéseiből biztosítják, ők pénzbefizetőivé váltak az önkormányzatnak. A termálvíz segítségével további bevételre is szert tesz az önkormányzat a fürdő és a tanuszoda üzemeltetése során. A termálfürdő évente látogatót fogad, 2009-ben ezzel a látogatószámmal a kis termálfürdő működtetése több mint 8 millió Ft nyereséget hozott a városnak. Az általános iskolájuk épületében lévő tanuszodát 5 millió Ft körüli nyereséggel üzemeltetik. Ennek az uszodának csupán fűtésére alkalmazzák a termálvizet millió Ft-os tiszta nyereséget jelenthetnek majd az önkormányzatnak. A termálvezeték továbbfejlesztésével a lakosok rákötését is elő kívánják mozdítani. Ennek szellemében 2010-ben az első önkormányzati rendelet a lakossági rákötést szabályozó rendelet lett. A rákötési lehetőség először csak a vezeték kiépítése mentén áll a lakosok rendelkezésre, illetve annak, aki vállalja, hogy saját költségen továbbvezeti a rendszert. A vezetékek mentén egyszeri rákötési díjat szabott meg az önkormányzat, amely minden háztartásnak 1 millió Ft-ot jelent. A termálfűtés díjazása azonban nagyon kedvező, amennyiben az önkormányzat építi ki a lakosok primer (bekötő) rendszerét, úgy a mindenkori gázár 70%-áért kapják a fűtést. Amennyiben a lakosok maguk építik ki a rendszert, úgy az első 5 évben a fűtés díja a gázár 60%-a. A lakossági beruházás megtérülési ideje mintegy év. A lehetőség iránt a lakosság és a beruházók körében is nagy az érdeklődés. A most tervezett pályázatukkal meg akarják valósítani a város területének teljes lefedését önkormányzati kutakkal. Ezek közé már más kutat nem lehet fúrni. A mélyfúrás (2500 m alatti) mélysége természetesen még szabad, de ez az önkormányzatot nem érinti. Céljuk az, hogy az önkormányzat szerezze meg az engedélyeket és lefedje a területet kutakkal. Tehát azt a hasznot, amit megszerezhet vagy megszerezhetne más, azt az önkormányzat és rajta keresztül a közösség szerzi meg. A szomszédos településektől való távolságot azonban úgy alakítják ki, hogy ezeknek a településeknek is legyen lehetősége saját kút fúrására. További lehetőséget rejt magában, hogy a jelenleg visszasajtolásra kerülő víz még mindig C-os. Ezt a vizet visszaengedhetnék 20 fokosan is, de minél kisebb a hőlépcső, annál nehezebb kivenni az energiát. A termálvíz ezen kapacitását esetleg a visszasajtoló kút mögötti területre tervezett szállodának értékesíteni tudják majd. Tervek Az önkormányzat jövőbeli célja az, hogy egy tisztább fűtési üzemmódra tudja előbb-utóbb átállítani az egész várost. Ennek érdekében pályázat segítségével egy új termálkút fúrását, majd egy közel 5000 méter hosszú vezetékrendszer, illetve hőközpontok kiépítését tervezik. A fejlesztések csak egy új kút fúrásával képzelhetőek el, mivel a jelenlegi kút szűk keresztmetszete miatt már nem tudnának a tervezett fejlesztésekhez szükséges hőkapacitást elérni. Az új termelőkút engedélyeivel már rendelkeznek, és Veresegyház geológiai adottságainak köszönhetően nem kell újabb visszatápláló kút a tervezett rendszerbe. A beruházás által lehetőség adódhat majd arra, hogy a termálfűtést a Veresegyházon jelenlévő multinacionális cégek, illetve a kisebb kft.-k részére is értékesítsék. A tervezet egy 600 millió Ft nagyságrendű nyereségtermelő beruházás lenne. Az önkormányzat az önerő biztosításához hitelt kíván felvenni, amelynek törlesztőrészleteit a termálfűtés kibővítése által keletkezett bevételekből tudják majd fizetni. A fejlesztések az előzetes számítások szerint évente Környezetvédelem A termálfűtés használata komoly környezeti előnyökkel is jár, Veresegyházon évente több mint 1 millió m 3 földgáz használatát váltják ki, amely mintegy 2500 tonna szén-dioxid- kibocsátás csökkenését jelenti évente. A tervezett beruházással együtt az emissziócsökkentés 5500 tonna/ év lesz.

9 16 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 17 MÓRAHALOM A termálfűtési rendszer és annak kiépítése Bevezetés Az 1989-ben városi rangot kapott település korábban a Szegeden folyó élelmiszer- feldolgozáshoz szolgáltatta a munkaerőt és az alapanyagokat. A feldolgozóipar leépítését követően azonban nagy nehézségek elé nézett a fejlődésben mesterségesen visszafogott település: a munkanélküliség növekedett, a város lélekszáma pedig csökkent. Mórahalomnak önereje és lehetősége sem volt egy a kilábalásban segítő nagyberuházás egyszerre történő megvalósításához. Így fejlesztéseit lépcsőzetesen valósítja meg. Mórahalom mintegy 100 pályázat segítségével éri majd el végső célját: egy olyan település kialakítását, amely már a támogatások és pályázatok nélkül is önállóan képes a működésre, sőt mi több, a fejlődésre. A város a fejlesztésekhez szükséges pályázati önrészt az egymilliárd Ft értékben kibocsátott kötvényének a segítségével finanszírozza. A nagyobb fokú önellátás rendkívül fontos a városnak, hiszen jelenleg a helyi adóbevételek a város összbevételének csupán 5-6%-át képezik, így a központi költségvetés akár 1%-os változása is katasztrofális következményekkel járhat számukra. Ez a kiszolgáltatottság tehát nagymértékben csökkenni fog a folyamatban lévő nagy beruházásaik Ipari Park, Inkubátor Centrum, az Erzsébet gyógyfürdő és a Geotermikus Kaszkádrendszer eredményei által. Az előadások helyszínén az Aranyszöm rendezvényházban A fürdő és annak fűtése A mórahalmi önkormányzat igencsak gazdag termálkutakban, jelenleg 4 darab termelő és 2 db visszasajtoló kút tulajdonosa. Az első mórahalmi kút fúrására 1960-ban került sor. Ez a kút még ma is működik, vize 39 C-os és a Dél-Alföldre jellemző összetételű, alkáli hidrogén-karbonátos, jódos jellegű, minősített gyógyvíz. Vizére alapozva először egy szabadtéri medencét építettek, majd folyamatosan bővült a fürdő infrastruktúrája és a szolgáltatások köre. A 2004-ben teljesen megújult és új nevet kapott fürdő, az Erzsébet gyógyfürdő fejlesztései közel húsz pályázaton keresztül valósultak meg. A háromszintes fürdő megépítésére a Széchenyi-terv forrásai nyújtottak segítséget, a teljes beruházás 320 millió Ft-ból valósult meg. A fürdő másik termálkútját amelynek vize szintén minősített gyógyvíz is e pályázat segítségével fúrták 2004-ben. A fürdőben töltő-ürítő, illetve vízforgatós rendszerű medencék találhatóak. A töltő-ürítő rendszerű medencék gyakorlatilag gyógymedencék, ahol a két termálkút vizét közvetlenül használják fel. A vízforgatós rendszerű medencéket a fürdő területéhez tartozó hideg vizes kút vizével töltik fel, majd pedig hőcserélők segítségével állítják be a szükséges vízhőfokot. A fürdő vize elsősorban mozgásszervi betegségek, nőgyógyászati problémák kezelésére, valamint műtétek utáni rehabilitációra alkalmas. A fürdő fűtését a 2004-ben megfúrt kút 67 C-os víz termikus energiájának segítségével látják el. A tusolók számára részben a hőcserélők melegítenek vizet. Bizonyos helyeken pedig a 39 C-os kút termálvizét közvetlenül használati meleg vízként alkalmazzák. Földgázt nem használnak fűtés céljából, csak ellenőrzési célzattal indítják be évente néhányszor a gázkazánt. A jelenlegi szabályok értelmében azonban alapdíjat így is kell fizetniük. Nemrégen a fürdőfejlesztésnek egy újabb üteme kezdődött meg, amelyet a Dél-Alföldi Regionális Operatív Program (DAROP) segítségével összesen 880 millió Ft-ból valósítanak meg. A pályázathoz szükséges 50%-os önerőt az önkormányzat által 2007-ben kibocsátott kötvény segítségével tudja biztosítani. A beruházás célja a vendégkör bővítése és az éves folyamatos látogatás megteremtése. A rendelkezésre álló terület elég szűkös, mivel a fürdő a város szívében helyezkedik el. Minden egyes fejlesztés kihívást jelent a tervezők és a városfejlesztők számára is, hiszen nagyon át kell gondolniuk minden egyes négyzetméter beépítését. A fejlesztések folytatásához szükséges az is, hogy a jelenlegi polgármesteri hivatalt elköltöztessék.

10 18 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 19 Előzetes számítások szerint a gyógyfürdő-beruházás megtérülése a legjobb esetben is 23 év. Tehát nem maga a gyógyfürdő-beruházás az, ami megtérül az önkormányzat számára, hanem annak járulékos hasznai; amelyek a vállalkozásokra, a helyi kereskedelmi szálláshelyekre, munkahelyteremtésekre és az egyéb adóbevételekre hatással lehetnek. A kaszkádrendszer közintézményi fűtés Mórahalmon a közintézményi termálfűtési rendszer, a kaszkádrendszer kialakítását a településen lévő meddő szénhidrogén kút rétegadatai alapján határozták el. A kaszkádrendszerben a termálvíz lépcsőzetes hőfelhasználása történik meg, tehát egyre alacsonyabb hőmérsékleten veszik ki a vízből az energiát. A kaszkádrendszer megvalósításához két lépcsőben kezdtek hozzá. A tervezési folyamat egy interreges pályázati konstrukcióban valósult meg. Ennek során készültek el az engedélyes tervek, a megvalósíthatósági tanulmányok, a környezeti hatásvizsgálat, valamint maga a műszaki tervdokumentáció. Ennek a szerb magyar interreges pályázatnak az volt a lényege, hogy kiderítsék, hogy az egyik ország termálberuházásai hogyan hatnak az ugyanazon vízbázist használó másik ország lehetőségeire, milyen messze kell egymástól tervezett beruházásaik kútjait fúrniuk. A kaszkádrendszer tényleges megvalósítására a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) segítségével kerül sor. A projekt 526 millió forint összértékű, melyből a szükséges önerő 50%. Az önerőt szintén kötvénykibocsátás segítségével tudták biztosítani. A kaszkádrendszer 11 közintézmény és a még építés alatt álló Colosseum Hotel fűtését és melegvíz ellátását biztosítja majd, egy primer és egy szekunder kör segítségével. A rendszer egy 62 C-os vízhőmérsékletű termelő-, és egy visszasajtoló kútból, hőszigetelt távvezetékrendszerből, valamint az intézményeket hővel ellátó hőközpontokból áll. A termálfűtési rendszer üzemeltetését az önkormányzat fogja ellátni. Concerto projekt kísérőgáz hasznosítás A kaszkádrendszerhez kapcsolódik még egy közvetlen uniós Concerto mintaprojekt is. Ennek segítségével szeretnék a termálvízzel felszínre kerülő kísérőgázt is hasznosítani, ugyanis két kútnak a fürdő területén lévő 67 C-os vizű kútnak és a kaszkád rendszer termelőkútjának jelentős a hasznosítható gáztartalma. A termálvíz természetesen nem csak metánt, hanem egyéb szénhidrogén-alkotókat is tartalmaz, ezért nem elég a metánt leválasztani a vízből. A gáz két részből tevődik össze: csőközben felgyülemlett gázból és a vízzel együtt kitermeltből. Az eddigi vizsgálatok alapján az értékesebb, csőközi dúsabb gázzal érdemes foglalkozniuk. Ennek a projektnek keretén belül két CHP-gázmotort telepítenek, amelynek segítségével termelt villamos energiát használják majd a fürdőben, illetve a város központjában a hőszivattyúk meghajtására. A keletkező hőt a fürdő és a kaszkádrendszer fűtésének biztosítására hasznosítják. Ez utóbbinál magára termálvízre fűtenének rá és emelnék meg 62 C-ról C-ra a víz hőmérsékletét. Ezek a gázmotorok tízmillió Ft-os nagyságrendű beruházást képeznek. A gázmotoros rendszer kiépítését a Hajdúszoboszlón már megvalósított rendszer alapján kívánják megoldani. A geotermikus kaszkádrendszer várható megtérülési idejét eredetileg 11 évben határozták meg, azonban a gázmotorok működése által ez az időtartam várhatóan jelentősen meg fog rövidülni. Magának a két gázmotornak a megtérülési ideje durván becsülve 3 év. Környezetvédelem Fürdő és a mellette épülő Colosseum Hotel A medencék termálfűtése következtében évente 360 ezer m 3 gázt váltanak ki, amely által évi tonna szén-dioxidot nem bocsátanak ki a levegőbe. A kaszkádrendszer eredményeként pedig éves szinten m 3 gázt nem kell elhasználniuk, és így 1054 t/év CO 2 egyenértékű füstgáz nem kerül ki a levegőbe.

11 20 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 21 CSERKESZŐLŐ Bevezetés Cserkeszőlő fejlődésében a fürdőfejlesztésnek volt meghatározó szerepe. A 2300 lélekszámú település 1998-ban kezdett erőteljesen fejlődésbe lendülni. Cserkeszőlőn a régóta üzemelő fürdő bővítése, majd a termálfűtési rendszer kiépítése következtében jelentős mértékben növekedett a helyben biztosított munkalehetőségek száma. Előadás Cserkeszőlőn A termálvíz komplex hasznosítása által pedig a település további fejlesztéseihez szükséges forrásokhoz jut. Erre szüksége is van, hiszen egy döntően az idegenforgalomból élő település számára rendkívül fontos, hogy megfelelő infrastruktúrájú úthálózattal rendelkezzen, és ebben bizony nagy hiányt szenved mind a településig elvezető, mind a település határain belüli utak tekintetében. A fürdő és annak fűtése ban olajat kerestek a településen, amikor 2311 méter mélyről feltört a 82 C-os termálvíz. A vizet sokáig a helyi és környékbeli lakosok árkokban felfogták és a már lehűlt vízben fürdőztek. Ezt a szabadfürdőt váltotta fel 1955-ben a Szolnok megyei tanács által elkészíttetett kétmedencés fürdő. A fejlesztések során a te1epülés még további két kutat fúratott, egy 69 C-os termálvízzel rendelkezőt 1976-ban és egy 88 C-os termálvízzel rendelkezőt 2003-ban. Mind a három cserkeszőlői kút vize gyógyvízzé van nyilvánítva. A cserkeszőlői víz kiválóan alkalmas mozgásszervi és nőgyógyászati megbetegedések, a pikkelysömör és a fejkorpa kezelésére. A kutak ásványianyag-tartalma 2000 mg/l alatt van. A kutak mindegyikének gáztartalma alacsony, gázmotoros hasznosításra nincs lehetőség. A fürdő igazán komoly fejlesztése 1998-ban kezdődött meg. Ekkor a fejlesztésekhez szükséges pályázati önrészeket az önkormányzati vagyon értékesítésével tudták finanszírozni. A fürdőben korábban a megyei önkormányzatnak és Szelevény településnek is volt tulajdoni részesedése, amelyet 1998 után Cserkeszőlő megvásárolt. A fürdő most már 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló, részben önálló gazdasági intézmény. Szintén sikerült megvenniük a korábban a megyei önkormányzathoz tartozó, a település központjában lévő szállodát egy 2,5 hektáros területtel. A nagyobb volumenű termálfejlesztéseiket már a saját tulajdonban lévő intézményekben kezdték meg. Cserkeszőlő most az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program (ÉAROP) segítségével egy újabb fejlesztésbe kezdett a fürdő időszakos jellegének megszüntetése érdekében. A beruházás teljes összege mintegy 1 milliárd Ft, amelyből 50%-ot az önkormányzatnak kell fedeznie. Az önrész biztosítására 600 millió Ft értékben kötvényt bocsátottak ki. A beruházás segítségével gyógymedence, egy fedett téli termál-élményfürdő és a szükséges háttér infrastruktúra kerül megépítésre. Ehhez a beruházáshoz és a jövőbeli esetleges bővítésekhez az önkormányzat felvásárolta a fürdő környéki telkeket, így 2-3 hektárnyi területen van még lehetőség a fejlesztésére. A fürdő nem gyógyvizes medencéit, valamint a fürdőépületeket hőcserélőkön keresztül primer gyógyvíz felhasználásával fűtik, valamint a használati meleg vizet is a termálhő segítségével állítják elő. Nemrégen építettek a fürdő területén egy mosodát, amelynél nagy költségmegtakarítást tudnak elérni az üzemeltetés során, mivel itt sincs szükség elektromos melegítésre.

12 22 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 23 A termálvíz fürdőn kívüli hasznosításai 1998-tól a fürdőfejlesztés mellett a termálvíz más típusú hasznosítása érdekében is megkezdődtek a cserkeszőlői beruházások. Egy termálfűtési rendszer megvalósítása az önkormányzatnak rendkívül fontos volt, mivel magas hőfokú termálvizét a balneológiai hasznosítás előtt valahogyan le kellett hűteni. Nincs ugyanis hideg vizük, még a településen megfúrt ivóvíz kutak vízhőmérséklete is C. A fűtési rendszer kialakítása előtt a hévízhűtést csak jelentős energia- és pénzbefektetés árán tudták elérni. Három nagy hűtőtorony biztosította a medencékbe kerülő megfelelő hőfokú vizet. A cserkeszőlői 3-as számú termelőkút ház A település meglévő házaiba nem tudták bevezetni a termálfűtést. A településen ugyanis túl nagy, 600 négyszögöles porták találhatóak. Így ezek mindegyikére való csővezetékes bekötés kb. 200 km vezeték felhasználását tette volna szükségessé, amelyet gazdaságosan nem lehet kivitelezni. Ezért a termálhő minél hatékonyabb kihasználása érdekében a tömbházas építkezés mellett döntöttek. A gyógyfürdőtől néhány száz méterre létrehoztak egy lakóparkot, amelynek 3 ütemben felépülő tömbjeit egymáshoz közel építették fel. A lakópark-beruházást 2001-ben indították. A beruházáshoz tartozik még két szálloda is. Ezekbe az épületekbe már gazdasá- gosan el lehet szállítani a termálvizet. Mára 294 apartmanlakást adtak át, amelyek számára az önkormányzat biztosít távhőszolgáltatást. A megyei önkormányzattól megvásárolt önkormányzati szálloda fűtése is termálvíz segítségével történik, annak 2005-ben végrehajtott felújítását és gépészeti átalakítását követően. A fűtési rendszer primeroldali vezetéke hőcserélők segítségével adja át a hőt az épület központi fűtési rendszerében keringtetett víznek. A termálvíz által leadott, a fogyasztók által felhasznált hőmennyiséget mérés után regisztrálják is. Az apartmanlakások eladhatósága érdekében a termálfűtés mellett a vezetékes termálvíz szolgáltatást is bevezették. Ezt azért tudták megoldani, mert két kútjuk vize nem agresszív, nem teszi tönkre és nem tömíti el a csővezetékeket. A lakóparkból visszatérő ág még mindig 50 C körüli vizet szállít, ezért nem csak a primer ágra, hanem a visszatérő ágra is rákötöttek épületeket. A lehűlt termálvizet visszavezetik a fürdő területére, és ennek egy részét balneológiai célra hasznosítják. Ehhez rendelkeznek egy 550 m 3 űrtartalmú puffertartállyal, amelynek segítségével a meleg vizet tárolni tudják, majd el tudják juttatni a szükséges helyekre. A termálfűtés és termálvíz-szolgáltatás üzemeltetője az A 3-as számú termelőkút házban önkormányzat. A termálfűtés értékesítésénél az elszámolás alapja a gáz lett. Rögzítették, hogy a mindenkori gáz áránál 20%-kal olcsóbban nyújtják fűtési szolgáltatásukat. A termálvizet pedig 700 Ft/m 3 áron szolgáltatják. Összehasonlításképpen a normál vízdíj a településen csatornadíjjal együtt 538 Ft/m 3. A nagyobb vízfogyasztás következtében azonban szükséges lesz szennyvíztisztítójuk kapacitásának növelésére, hiszen az csupán 500 m 3 /nap teljesítményű, ami a nyári főszezonban csapadékos időjárás mellett a megnövekedett fogyasztással együtt már kevésnek bizonyul.

13 24 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 25 Tervek Jelenleg hozzávetőlegesen 62%-os a termálvízkincsük kihasználtsága, tehát a további fejlesztésekhez is bőven van még termálvíz. Amennyiben mindegyik kút kapacitását teljes egészében kihasználnák, úgy körülbelül 2000 m 3 lenne a teljes napi vízhozamuk. A közintézményi termálfűtés megvalósítása érdekében pályáznak, ennek segítségével 5 intézménybe kívánnak környezetkímélő és kedvezőbb díjazású fűtést bevezetni. A jövőben magas hőfokú vizüket elektromos áram fejlesztésre is fel szeretnék használni. A fürdő területén lévő két kút vize annyi áramot tudna termelni, amely főszezonban az intézmény áramellátását 60-70%-ban, főszezonon kívül 80%-ban tudná fedezni. HAJDÚSZOBOSZLÓ Bevezetés Hajdúszoboszló eredetileg évszázadokon keresztül hagyományos alföldi mezőváros volt, mára azonban az idegenforgalom igazi fellegvára lett. Ez egy több mint nyolcvan évvel ezelőtti kutatófúrásnak köszönhető, amelynek eredményeképpen termálvíz tört fel. Mára a fős város lakossága döntően az idegenforgalomból él, az ipar eddig nem vált meghatározó tényezővé. Ezért Hajdúszoboszló számára komoly problémát jelentett, amikor a rendszerváltáskor, a SZOT-üdültetés megszűntével alacsony szintre zuhant látogatottsága. A kilábalás érdekében termáladottságait a piaci elvárásoknak megfelelően fejlesztette. A sikeres beruházásoknak köszönhetően mára a vendégéjszakák száma meghaladja az egymilliót, és ezzel Hajdúszoboszló a harmadik leglátogatottabb magyar település Budapest és Hévíz után. A turisztikai szolgáltatások versenyképes áron való szolgáltatásához a fürdő pénzügyileg hatékony működése feltétlenül szükséges, ennek biztosítása érdekében a termálvíz adta energetikai hasznosítások széles tárházát veszik igénybe. Előadás a fürdő területén

14 26 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 27 A fürdő ban egy jelentős vízbázis-rekonstrukciót is végrehajtottak, amelynek során mind a termál-kutak, mind pedig a vezetékrendszer teljes felújítása megtörtént. Ezzel a rekonstrukcióval teremtették meg a későbbi fejlesztések biztos alapjait. A fürdő kiépítése Hajdúszoboszlón 1925-ben a híres geológus, Pávai Vajna által végzett kutatófúrások eredményeként tört a felszínre a 73 C-os víz. A jódos, brómos, konyhasós gyógyvíz elsősorban reumatikus betegségek gyógyítására alkalmas. A fürdőkúra hatásos sebészeti, idegi, bőrgyógyászati és nőgyógyászati eredetű megbetegedések kezelése során is. A víz hasznosítására 1927-ben fövenyfürdő nyílt. A termálfürdő 1972-re készült el ben felújították a termálfürdőt, majd 2000-ben PHARE-támogatással itt épült meg Magyarország első aquaparkja ben a Széchenyi-terv támogatásának segítségével az egész fürdőkomplexumot felújították. A beruházás két és fél milliárd Ft-ból valósult meg, amelyből az önrész másfél milliárd Ft-ot tett ki. Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program segítségével 2010 márciusában a télen is élményeket szolgáltató Aquapalace-t adták át. A teljes beruházás 4 milliárd 850 millió Ft volt, ebből 2 milliárd 250 millió Ft származott támogatásból. A beruházásoknak köszönhetően Hajdúszoboszlón mára már egy európai színvonalú fürdőkomplexum található, amely minden generáció számára egész évben vonzó szolgáltatásokat nyújt, és amely több mint 400 ember számára biztosít munkát. A folyamatos fejlesztéseken keresztül a hazai turizmusban, azon belül is az egészségturizmusban elfoglalt helyüket fenn tudják tartani. A hagyományos gyógyturizmus tradicionálisan Hajdúszoboszló erőssége, de ugyanennyire fontos mára már a wellness-, élményfürdőzés is, hiszen az aktív, egészséges emberek regenerálódását szolgálja. A fürdő több mint fő befogadására alkalmas országos kiemelt gyógyhely, 30 hektáros területen. Az eddigi piaci részesedésük 7%. A fürdő tulajdonosi szerkezete és üzemeltetése A fürdőt üzemeltető Hungarospa Zrt. szinte kizárólag önkormányzati tulajdonban van, az önkormányzaton kívül csak a dolgozók kezében található 2% tulajdoni részesedés. Az eddig megvalósított beruházásokat a Hungarospa által biztosított saját erő mellett az önkormányzat, mint tulajdonos közvetlenül is segítette, a társaság likviditását növelő tőkeemelés végrehajtásán keresztül. A fürdő vizét szolgáltató 11 termálkút szintén az önkormányzat tulajdonában van, ezeket az 1990-es évek közepén vásárolták vissza egy magáncégtől. A visszavásárlást követően Látogatás az Aquapalace-ban Hő- és villamosenergia termelés a fürdőben A Hungarospa nagy hő- és villamosenergia szükségletének kielégítéséhez mind a fosszilis, mind a megújuló energiahordozók rendelkezésre állnak. A földgázt azonban csak biztonsági tartalékként veszik igénybe. A Hungarospa energiafogyasztásából a villamos energia fogyasztása tekinthető a legnagyobbnak. A fürdő mára azonban nem csak felhasználja, hanem termeli is a villamos- és hőener giát. A fürdő összes létesítményének a fűtését kezdve az uszodától a most átadott élményfürdőig geotermikus energiával oldják meg. A hőenergiát hőcserélőn, hőszivattyún és a gázerőművön keresztül, a villamos energiát a gázerőművön keresztül termelik. A termálvíz hőtartalmát a fűtésen kívül még a helyi meleg víz előállítására is használják.

15 28 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 29 Gázmotoros erőmű és hőtermelése Hajdúszoboszló városának 11 termálkútja van, amelyek többsége nagy gáztartalmú. Eredetileg a kutak metángáz-tartalmát a helyi gázszolgáltatónak próbálták értékesíteni, és csak ennek sikertelenségét követően döntött a Hungarospa a metángáz saját hasznosítása mellett. A termálvíz energetikai lehetőségeinek hasznosítására Ferenczi Miklós szabadalma segítségével egy gázmotoros rendszert terveztettek meg. A rendszer segítségével a termálvizes víz-gáz elegyből kivonják a metángázt, lehűtik, majd lehűtött formában a gázmotoros erőműben elégetés által villamos és hőenergiát állítanak elő a segítségével. A fürdő az erőművet pályázati segítség nélkül, 500 millió Ft hitelből valósította meg. A beruházás kapcsán eredetileg nagyon rövid, kicsit több mint két és fél éves megtérülési idővel számoltak, de ez az első éves tapasztalatok alapján közel három és fél évre növekedett. A beruházásuk tervezett és tényleges bekerülési költsége között ugyanis volt egy jelentős 10%-os különbség, amely a beruházási időszak eredetileg nem kalkulált kamatköltségeiből és az árfolyamkülönbségekből adódott. Az erőmű továbbá csak 80%-os kapacitással működik. Ennek különböző okai vannak. Egyrészről a kutaknak lelkük van, ingadozik a teljesítményük, hol többet, hol kevesebbet adnak. Másrészről a kivitelezővel is van némi vitájuk, további kiegészítő beruházások lennének szükségesek a teljesítmény növeléséhez. A nyerhető villamos és a hőenergia nagyságát a rendelkezésre álló metángáz mennyisége határozza meg, ezért a gázmotoros rendszer kiépítéséhez először is szükséges volt meghatározni a kutak gáztartalmát. A termálvízből kinyerhető metántartalom átlagosan m 3 /hó értékre áll be, és ezt az értéket tartja is kisebb-nagyobb ingadozással. A gázmotoros rendszerben három telepük van, amelyek mindegyikén azonos technológiai megoldásokat alkalmaztak. Az erőműhez kapcsolódó távvezeték hossza 2700 méter. A gázmotor segítségével egyrészt közvetlen hőtermelést valósítanak meg, másrészt pedig hőszivattyú működéséhez is biztosítanak megfelelő mennyiségű energiát. fogyasztóját megkezdték a fürdő villamos rendszerére átterhelni. A 2009-ben megnövekedett energiafogyasztás tehát részben az erőműtelepek kapcsán megemelkedett teljesítményszintnek, részben pedig az ezzel járó energiarendszer átalakításnak köszönhető. Az időközben megépült Aquapalace-nak még további energiafogyasztást növelő hatása lesz. Annak, hogy a nagyobb fogyasztás ellenére mintegy 70 millió Ft-tal csökkent a költségük, már a február 25-én beindult gázmotor működésének az eredménye februártól a MAVIR-ral él egy kereskedelmi szerződésük a gázmotor által termelt, helyben már felesleges villamosenergia-átadására. Mivel a villamos energia átvételi ára az A gázmotoros erőmű villamosenergia termelése: 2008-ban a fürdő villamosenergia fogyasztása több mint 7 millió kwh, ennek a bekerülési költsége pedig közel 256 millió Ft volt. Annak ellenére, hogy a gázerőmű működésének első évében 2009-ben a villamosenergia fogyasztás 11 millió KW/h-ra emelkedett, a bekerülési költség nem emelkedett, hanem 200 millió Ft-ra csökkent. A villamosenergia fogyasztás növekedésének oka, hogy a termálvíz kitermelő berendezések és az Aquapalace nagy energiaigényével kellett számolniuk, tehát a megfelelő működésük érdekében nagyon komoly villamos beruházást kellett végrehajtaniuk. A beruházás következtében azonban szabad kapacitásuk is keletkezett, így Hajdúszoboszló néhány nagy Gázmotoros erőmű erőmű engedélyezése 2008 decembere óta folyamatosan csökkent, az elektromos energia értékesítése helyett, a vásárolt villamos energia saját termeléssel való kiváltása eredményezi a nagyobb profitot. A hajdúszoboszlói erőmű esetében a csúcs, a völgy és a mélyvölgy időszako-

16 30 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 31 Hajdúszoboszlón több mint 1200 lakás, egy szálloda és néhány közintézmény hőellátását is a távhőrendszeren keresztül látják el. Ez GJ hő felhasználását és 2 millió m 3 gáz elfogyasztását jelenti évente. A dráguló gáz kapcsán egyre nagyobb nyomás nehezedik az önkormányzatra mint a távhőszolgáltatás hatósági díjának meghatározójára és mint a rendszer üzemeltetését ellátó Hajdúszoboszlói Közüzemi Kft. egyedüli tulajdonosára. A probléma orvoslására az önkormányzat egy geotermikus erőművet kíván létesíteni. A tervezett erőmű kivitelezése azonban meghaladja az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit, ezért a projekt megvalósítását egy nagy tőkeerővel rendelkező céggel együtt kívánja megvalósítani. A jelenlegi jogszabályok szerint 2500 méterig lehet bányászati koncesszió nélkül fúrni, koncessziót pedig 2011-ig nem lehet szerezni. Így Hajdúszoboszló közigazgatási határán belül 2500 méter mélységig kívánnak termelő és visszasajtoló kutat mélyíteni. Az előzetes geológiai vizsgálatok alapján ebből a mélységből jóval 100 C feletti hőmérsékletre számíthatnak, így annyi hőenergia felszabadulása várható, amely a jelenlegi távfűtőrendszer hőigényét bőven kielégíti, sőt ezen túlmenően még marad szabad kapacitás. Ezzel Hajdúszoboszló az ipar későbbi megteremtésének a lehetőségét is meg szeretné oldani, hiszen olcsó energiát szolgáltatva befektetőket ösztönözhet majd a betelepülésre. Magyarországon még nincs működő geotermikus erőmű. Az engedélyeztetési eljárás elég körülményes, mivel nincsen kialakult gyakorlata és a jogszabályi háttér is bizonytalan. Ennek következtében a tervezés, az engedélyezés gyakorlatilag a tervezők, az engedélykérők és a hatóságok részéről egy folyamatos konzultáció. Amikor a jogszabályi környezet lehetővé teszi majd a mélyfúrást, akkor méter közé szeretnék a kutat mélyíteni. A számításaik alapján ebben a mélységben felkat átlagban 15 Ft 86 filléres nettó átvételi árral lehet kalkulálni, az önköltségi ár pedig Ft körül mozog. A vásárolt villamos energia beszerzési ára ennek legalább a kétszerese. A gázmotor mintegy 8 millió kwh villamos energiát termelt meg az elmúlt évben, ebből a nyáron megtermelt energia mennyiséget a fürdő teljes egészében felvette. A nyári időszakon kívül azonban a MAVIR-nak több mint 2 millió kwh villamos energiát értékesítettek, amelyből 30 millió Ft feletti bevétele származott a fürdőnek. A megtermelt villamos energia kötelező átvételi árának problémái ellenére megéri a metángázzal működő gázmotort üzemeltetni, hiszen amit megtermel és a fürdő fel tud használni, azt nem az E.ON-tól kell magasabb áron megvásárolniuk. A rendszer működése kapcsán hozzávetőlegesen 100 millió Ft költséggel, 250 millió Ft értékű villamos és hőenergiát tudnak előállítani. Tehát 150 millió Ft tiszta haszon jön létre éves szinten ebben az erőműben. Ez egyelőre kevesebb annál, amit terveztek, de ez annak is köszönhető, hogy még nem tudták elérni az erőmű teljesítményének optimumát. Ehhez egy kiegészítő berendezést kell majd telepíteniük, amelynek a kalkulált értéke 55 millió Ft körül várható. Ennek segítségével a fürdő energiaigényének közel egyharmadát tudják majd a csúcsidőszakban is biztosítani. A hajdúszoboszlói termálvíz további hasznosításai A szén-dioxid kvótaértékesítés A ki nem bocsátott metángáz mennyisége után szén-dioxid kvótaértékesítésbe kezdtek. Az eladható kvóta egy bonyolult számítási metódussal kerül meghatározásra, amelynek során a metán elégetésből adódó CO 2 -kibocsátás levonásra kerül. A kvótaértékesítésből befolyó összeg komoly bevételt jelent a város számára. Ásványvíz palackozás Hajdúszoboszlói ásványvizet palackoznak, amelyet a régióban értékesítenek. 3 millió palack a kapacitása az ásványvíz-palackozó üzemnek, ennek körülbelül egyharmada van jelenleg kihasználva. Komoly piaci verseny van ezen a területen, ezért ezek a palackok inkább hírvivőnek, reklámhordozónak tekinthetők, mint fő bevételi forrásnak. Köbméteres termálvíz értékesítés A szállodák számára a kihelyezett terápiák biztosításához köbméteres termálvíz értékesítést végeznek. A szállodáknak eladott vízmennyiség összetett kvótarendszerben kerül meghatározásra a vízjogi engedélyben szereplő maximálisan kitermelhető vízmennyiség függvényében. Tervek Geotermikus erőmű

17 32 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 33 tárt rétegből származó hévíz segítségével már közvetlenül villamos energiát lehet termelni. A villamosenergia termelés után felszabaduló hőenergia több százezer, sőt millió GJ is lehet, ez gyakorlatilag ma még beláthatatlan lehetőségeket nyithat meg az energiafelhasználásukban. Kistérségi energetikai stratégia Hajdúszoboszló a kistérsége többi településével együtt egy kistérségi energetikai stratégiát készíttet, amelytől elsősorban az eddig megvalósított beruházások energiaracionalizáló lépéseit várják. Jövőbeli fejlesztéseiket már ennek a stratégiának az elvárásai mentén kívánják végrehajtani. Környezetvédelem A hajdúszoboszlói termálberuházások következtében tonna CO 2 -t nem bocsátanak ki a levegőbe. Zárszó Magyarország ugyan geotermális lehetőségekben gazdag ország, de jelenleg a primer energia felhasználásának mindössze 0,42%-át adja a geotermális energia. Kutatások alapján egy átgondolt, alapvetően hőellátási célú hasznosítással hosszú távon ezt az arányt 4-5%-ra lehetne növelni. A programunkban részt vett négy település ehhez igazi jó példaként szolgálhat a termálfejlesztéseket csak most fontolgató önkormányzatok számára. Annak érdekében azonban, hogy a jövőbeli beruházások hasonlóan sikeresek legyenek, komoly előkészületeket kell tenni. Elengedhetetlen a település adottságainak és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeknek a feltérképezése, valamint az alkalmazható technológiák, a vonatkozó jogi és gazdasági szabályzók megismerése. Rendkívül fontos az elérhető vízföldtani adatok beszerzése. A hévízpotenciál teljesebb körű megismerésére adnak lehetőséget az országban fellelhető termálkutak és a szénhidrogénkutak rétegadatai. A meddő kutak információnak a tulajdonosa a magyar állam, az adatokat a Magyar Bányavagyon Hasznosító Kht. tartja nyilván. A meddő kutak egy kis része termálvíztermelő kúttá is átalakítható. Alapvetően fontos a területen lévő koncentráltan elhelyezkedő fogyasztók feltérképezése is. Szükséges még a közintézmények és távfűtésbe bekapcsolható lakások, üzemek energetikai felmérése. A hőfogyasztói piac és a földtani adatok ismeretében lehet elgondolkozni azon, hogy milyen technológiai megoldások, mekkora összegért jöhetnek szóba, illetve, hogy ezek megvalósításához milyen pályázati és egyéb támogatásokra tehet szert az önkormányzat, továbbá milyen formában tudja biztosítani a szükséges önrészét. A tervezési folyamat kulcsfontosságú kérdése a megtérülési idő, a gazdaságosság és fenntarthatóság. A föld méhének kincse, így a geotermikus energia is az államot illeti meg, ezért a működési költségek kapcsán számolni kell a közvetett gazdasági szabályzókkal: bányajáradék, vízkészlet-használati díj és szennyvízbírság. Az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át, azonban az államot részesedés, bányajáradék illeti meg. A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geo termikus energia értékének 2%-a. Nem kell bányajáradékot fizetni a 30 C-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után, valamint a hatékonyság ösztönzése érdekében a kitermelt geotermikus energia 50%- ot meghaladóan hasznosított mennyiség után. A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni. Ennek alapjáruléka 4,50 forint/m 3. A vonatkozó törvény szerint: a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet külön jogszabályban megfogalmazottak

18 34 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 35 Üvegházhatást okozó gázok A Föld légköre felmelegszik, amikor néhány gáz, az úgynevezett üvegházhatást okozó gázok elsősorban a CO2 és a halogénezett szénhidrogének koncentrációja megnő a légkörben az emberi tevékenység következtében. A legfőbb üvegházhatást okozó gáz a szén-dioxid, ami elsősorban a szén, a kőolaj és a földgáz felhasználása következtében keletkezik, illetve az erdőirtások és az őserdők felégetése miatt. A nitrogén-monoxid a gépjárművek és az ipari termelés okozta kibocsátás során keletkezik, miközben a metánkibocsátást mind az ipari, mind a meszerint vissza kell táplálni. A visszajuttatás történhet ugyanabba, vagy vele azonos célokra használt rétegbe. A visszatáplálás akkor lehetséges, ha bizonyított, hogy nem történik általa szennyezettségnövekedés. Nem kell vízkészletjárulékot fizetni az olyan felszín alatti víz kiemelése után, amelyet visszasajtolnak. A geotermális energiát csak vízjogi engedély birtokában, és csak a vízkészletek károsítása nélkül lehet kitermelni. Amennyiben a közcsatornákba és a felszíni vízfolyásokba bevezetett víz só- és nátriumtartalma meghalad egy bizonyos határértéket, úgy szennyvízbírságot kell fizetni. A tervezett beruházások megvalósítása által az önkormányzat olcsóbb közintézményi fűtéshez, az estleges lakossági, ipari rákötések révén pedig többletbevételhez is juthat. A település továbbá megfelelő ismertségre, kedvező imázsra tehet szert. Az olcsóbb hőenergia hozzájárulhat a lakosság életminőségének javulásához, a befektetők vonzásához és nem utolsósorban az egészségesebb környezethez. Definíciók Geotermikus energia A felszínről sugárirányban a Föld középpontja felé haladva 1 kilométerenként világátlagban 30 C-kal emelkedik a hőmérséklet, Magyarországon ez átlagban 50 C/km és 2 km mélységben már eléri a 110 C-ot. Ez a kőzetek hőtartalmából adódó geotermikus energiából adódik. A felszíni hőmérséklettől magasabb hőmérsékletű földhő felszínre hozatala történhet mélyfúrás után hő formájában, a leggyakrabban azonban kitermelt gőz vagy termálvíz közvetítésével. Felszín alatti víz A terepfelszín alatt a földtani közeg telített zónájában (így különösen a földtani képződmények pórusaiban, hasadékaiban) elhelyezkedő víz. Termálvíz Minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 C, vagy annál magasabb. Ásványvíz Az a felszín alatti vízrétegből származó víz, amely tiszta mikrobiológiai és kémiai szempontból egészségre ártalmatlan, összetétele, oldott ásványanyag-tartalma közel állandó és literenként legalább 1000 mg, vagy az oldott összes szilárd ásványanyag-tartalma mg literenként, de speciális biológiai összetétele van. Az ásványvíz elnevezés használatát az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) engedélyezi. Gyógyvíz A föld mélyéből feltörő vagy mesterségesen felszínre hozott ásványvíz, amelyben a fellelhető ásványi anyagok bizonyos megbetegedésekre vonatkozó gyógyhatását objektív vizsgálati módszerekkel egyértelműen igazolni lehet. OGYFI-engedélyköteles az elnevezés használata.

19 36 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 37 zőgazdasági tevékenység okozza. A halogénezett szénhidrogének azonkívül, hogy igen nagy felmelegítő képességgel rendelkező üvegházhatást okozó gázok, károsítják az ózonréteget is; ezeket a gázokat a Montreali Jegyzőkönyv alapján kivonták a használatból. A termálvíz energetikai célú hasznosításával kapcsolatos fontosabb jogszabályok A fogalmak meghatározásához a VÁTI Kht. Területpolitikai és Információszolgáltatási Igazgatóságának Geo-Termál Komplex Programjának vonatkozó részei kerültek átvételre. Törvények évi XLVIII. törvény a bányászatról évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi LVII. törvény vízgazdálkodásról évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról Kormányrendeletek 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény végrehajtásáról 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról Miniszteri rendeletek 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészlet járulék kiszámításáról 28/2004. (XII. 25.) KVVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 101/2007. (XII. 23.) KVVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről

20 38 Tapasztaletcsere Program Tapasztaletcsere Program 39 Kiadványunkat a TÖOSZ Geotermális Tapasztalatcsere Programja során elhangzottak alapján állítottuk össze, ezért külön köszönetünket szeretnénk kifejezni a programban közreműködőknek! Cserkeszőlő Község Önkormányzatának képviseletében: Szokolai Lajos polgármester Torkos György fürdőigazgató Illési Sándor pénzügyi bizottsági elnök Dr. Ördögh József tervező Ónodi Gábor tervező Gyóllai József településkrónikás Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának képviseletében: Dr. Sóvágó László polgármester Dr. Vincze Ferenc jegyző Czeglédi Gyula, a Hajdúszoboszlói Hungarospa Zrt. vezérigazgatója Erdődy Sándor, a Hajdúszoboszlói Hungarospa Zrt. energetikusa Varga László, a Hajdúszoboszlói Hungarospa Zrt. műszaki igazgatója Cseke Zsolt, a Hajdúszoboszlói Hungarospa Zrt. vízgazdálkodási csoportvezetője Nyéki István, a Hajdúszoboszlói Közüzemi Kft. igazgatója Szandai Kázmér pénzügyi, gazdasági bizottsági elnök Harsányi István városfejlesztési bizottsági elnök Mórahalom Város Önkormányzatának képviseletében: Nógrádi Zoltán polgármester Dr. Szántó Mária jegyző Balog László kabinetvezető Pásztor József projektmenedzser Farkas Gábor fürdővezető Dobó István, a fürdő főmérnöke Császár Ferenc automatizálási mérnök Csontos Norbert, a fürdő műszakvezetője Berta Zsolt marketingvezető Teleki Ferencné Tourinform-irodavezető Lévai András szakértő Veresegyház Város Önkormányzatának képviseletében: Pásztor Béla polgármester Dr. Tahon Róbert jegyző Nemecz Lajos alpolgármester Szita Gábor, a Porció Kft. ügyvezetője, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke Csikós István, a városfejlesztési kft. ügyvezetője Prokopecz János termálfürdő-vezető Székely János, a beruházási iroda vezetője Horváth Ernő Gamesz-igazgató Nagy József Attila Gamesz műszaki vezető Fekete István Gamesz-hőközpontvezető Gruber Mihály bizottsági elnök A fórumok meghívott szakértőjeként: Tóth Nelli, az Energia Klub projekt managere

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft

Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geometry of the sediments of the Carpathian Basin Hőmérséklet eloszlás a felső-pannóniai

Részletesebben

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon Trendek és gyakorlati példák 2015. február 10. Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon A veresegyházi példa Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök A kezdetek 1878

Részletesebben

A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei

A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei Földhő alapú településfűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014. november 5. A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE)

Részletesebben

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Geotermikus alapú térségfejlesztési projektek a Dél-alföldön

Geotermikus alapú térségfejlesztési projektek a Dél-alföldön Geotermikus alapú térségfejlesztési projektek a Dél-alföldön Dr. Kóbor Balázs SZTE tudományos főmunkatárs Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter Innogeo Kft. Brunnen Hőtechnika Kft. Pre-neogen basement

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Új termálprojektek, koncepciók, lehetőségek a Dél-Alföldön

Új termálprojektek, koncepciók, lehetőségek a Dél-Alföldön Új termálprojektek, koncepciók, lehetőségek a Dél-Alföldön Dr. Kóbor Balázs tudományos főmunkatárs, SZTE Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter V-METER Kft. GEOMATRIX Kft. VENTOSUS Kft. A fejlesztés tevékenységei

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése

Részletesebben

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés

Részletesebben

INFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon

Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon Pásztor József Zoltán Projektmenedzser, Mórahalom Városi Önkormányzat Ügyvezető, Móra-Solar Energia Kft. Budapest, Benczúr Ház 2015. 02.12. Geotermikus

Részletesebben

energiatermelés jelene és jövője

energiatermelés jelene és jövője Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató A magyarországi geotermikus energiatermelés jelene és jövője RETS projekt konferenciája, Vecsés Jó példák a megújuló energiaforrások

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz

Részletesebben

A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban

A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Előzmények Kútfúrások számának alakulása 100 90 80

Részletesebben

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Kaposvári Vagyonkezelő Zrt Távfűtési Üzem Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Zanatyné Uitz Zsuzsanna okl. gépészmérnök Nyíregyháza, 2011. szeptember

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Alapítva: 1989 A múlt - TÖOSZ A szövetségek közül elsőként alakult meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) - 1989. március a települési

Részletesebben

A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/I. (1) bekezdése szerinti adatok: Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I.

A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/I. (1) bekezdése szerinti adatok: Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I. Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz legközelebb eső felhasználási

Részletesebben

PannErgy Nyrt.-ről röviden

PannErgy Nyrt.-ről röviden PannErgy Nyrt.-ről röviden Tulajdonosi szerkezet 11,5% 22,3% 8,6% 8,0% 8,7% 25,3% Benji Invest 2,5% 13,2% ONP Holding SE Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt Külföldi intézményi Alkalmazottak, vezetők PannErgy

Részletesebben

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Elromlott a gázkazánom és gyorsan ki kell cserélnem Az ügyfelek elvárásai szeretnék hőszivattyút használni, de azt hallottam, hogy nem lenne hatékony

Részletesebben

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai

Részletesebben

Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai

Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2012. december Az előadás

Részletesebben

Termálvíz energetikai hasznosítása

Termálvíz energetikai hasznosítása Termálvíz energetikai hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Két példa a termálvíz energetikai hasznosítására Egerszalók Wairakei, Új-Zéland Meghatározások

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai

Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2014. november Az előadás

Részletesebben

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása

A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása 2014. október 28. Balog Róbert Kapcsolati és üzletfejlesztési igazgató, FŐTÁV Zrt. 2010-2013 2 Távfelügyelet Műszaki tartalom:

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

15. Villamosenergia-értékesítésből származó árbevétel ezer Ft 0 0 0 0

15. Villamosenergia-értékesítésből származó árbevétel ezer Ft 0 0 0 0 I táblázat Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz legközelebb eső

Részletesebben

Támogatási lehetőségek, pályázati források

Támogatási lehetőségek, pályázati források Támogatási lehetőségek, pályázati források Dibáczi Zita Osztályvezető Nemzetközi Projektek Iroda Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. 2012. december 3. Nemzeti Környezetvédelmi és

Részletesebben

Termálhasznosítás Túrkevén. Zöldenergia a szennyezőből

Termálhasznosítás Túrkevén. Zöldenergia a szennyezőből Termálhasznosítás Túrkevén Zöldenergia a szennyezőből Klímaváltozás Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) szerint a globális klíma döntően az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok miatt

Részletesebben

Adatközzététel 2012-2013

Adatközzététel 2012-2013 Adatközzététel 2012-2013 1. Táblázat Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Új fogyasztók távhőrendszerre. Csákvári Csaba Dr. Csűrök Tibor

Új fogyasztók távhőrendszerre. Csákvári Csaba Dr. Csűrök Tibor Új fogyasztók távhőrendszerre kapcsolása KEOP támogatással Csákvári Csaba Dr. Csűrök Tibor Helyzet Salgótarjánban A távhőszektor tipikus problémái Demagógia Erősödő verseny (a politikai hangulatkeltés

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu; magyara@eh.gov.hu

eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu; magyara@eh.gov.hu 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-366/ /2010 ÜGYINTÉZŐ: SLENKER ENDRE; BAGI ATTILA; DR. MAGYAR ATTILA TELEFON: 06-1-459-7773; 06-1-459-7711; 06-1-459-7767 TELEFAX: 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu;

Részletesebben

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m Energetikai témájút KEOP-pály lyázatok Az önellátó energiagazdálkod lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m 25. 1 Pályázni válság idején? Milyen kiutat

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,

Részletesebben

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről Dr. Kovács Imre EU FIRE Kft. A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ A GEOTERMIÁBAN II. Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztály XI. Szakmai Napja

Részletesebben

FÓRUM ÜZLETKÖZPONT TÁVFŰTÉSE ÉS HŰTÉSE

FÓRUM ÜZLETKÖZPONT TÁVFŰTÉSE ÉS HŰTÉSE 21. Távhő Vándorgyűlés 2008. szeptember 23-24. SZEGED FÓRUM ÜZLETKÖZPONT TÁVFŰTÉSE ÉS HŰTÉSE Kovács Zsolt szolgáltatási igazgató DIN EN ISO 9001:2000 A távhőrendszer fő jellemzői NA 300 NA 400 NA 350 NA

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

Termál projektek a Dél-Alföldön 2007-2013

Termál projektek a Dél-Alföldön 2007-2013 Termál prjektek a Dél-Alföldön 2007-201 VS T VS VS T Getermikus Közműrendszer bővítése "Déli termálkör" Technlógiai séma, 2007. Hódtói fűtőmű Szekunder Hálózat I.kör II.kör III.kör Kssuth Zsuzsanna Gimnázium

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

Nagyugrás a geotermikában A kínai modell

Nagyugrás a geotermikában A kínai modell Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány, Magyar Termálenergia Társaság, Szegedi Tudományegyetem, Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete A geotermikus energia hasznosításának

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Geotermikus gyorsítás Veresegyházon

Geotermikus gyorsítás Veresegyházon Geotermikus gyorsítás Veresegyházon Szita Gábor ügyvezető Műszaki Fejlesztési és Vállalkozási Kft. Veresegyház Veresegyház Veresegyház Az első termálkút megfúrása Az első termálkút B-15 számú termálkút:

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Biomassza az NCST-ben

Biomassza az NCST-ben Biomassza az NCST-ben Tervek, célok, lehetőségek Lontay Zoltán irodavezető MET Balatonalmádi, 2011. június 8. / GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. Az energetika állami befolyásolása a tulajdonosi pozíció

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Teljes a leállás - Önkormányzati és közintézményi energiahatékonysági projektek

Teljes a leállás - Önkormányzati és közintézményi energiahatékonysági projektek Energiagazdálkodás: a jövő lehetőségei és korlátai Világgazdaság konferencia Teljes a leállás - Önkormányzati és közintézményi energiahatékonysági projektek Makra József Budapest, Danubius Hotel Gellért

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Lehetőségek és tapasztalatok az ÚSZT Zöldgazdaság-fejlesztési Program keretén belül, különös tekintettel a geotermikus beruházásokra

Lehetőségek és tapasztalatok az ÚSZT Zöldgazdaság-fejlesztési Program keretén belül, különös tekintettel a geotermikus beruházásokra Lehetőségek és tapasztalatok az ÚSZT Zöldgazdaság-fejlesztési Program keretén belül, különös tekintettel a geotermikus beruházásokra Általános változások - Kiválasztási kritériumrendszer átdolgozása: Szakmai

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben