GARANCIA HÍRLEVÉL. Díjcsökkentés a KKV finanszírozás bővítése érdekében

Átírás

1 2013. június GARANCIA HÍRLEVÉL Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány időszaki hírlevele Díjcsökkentés a KKV finanszírozás bővítése érdekében Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a június 24-től életbe lépő Üzletszabályzat módosításának keretében jelentősen csökkentette díjait, egyszerűsítette díjtáblázatát és megemelte a kezességi mérték sávhatárait a hazai agrár és vidéki KKV-k finanszírozási lehetőségeinek bővítése érdekében. Az alapítvány számára - Alapító Okirat szerinti célja alapján az agrárágazat finanszírozása a legfontosabb feladat, de más vidéki kötődésű vállalkozások számára is lehetőséget biztosít az új, csökkentett díjon történő kezességvállalás igénybevételére. Az agrárcélú ügyletek preferenciája a jövőben is a díjstruktúra alapját képezi, sőt, újdonságként az agráriumhoz szorosan kötődő ágazatok finanszírozását is az elérhető legkedvezőbb díjakkal kívánja támogatni a szervezet. A díjak os mértékben csökkentek, szegmensektől függően. A díjak ilyen jelentős mértékű csökkentését a 1310/2013. (VI. 7.) Kormányhatározatban foglalt díjtámogatás tette lehetővé, melynek pontos feltételrendszerét rögzítő végrehajtási szabályok megalkotása még folyamatban van. A vállalkozások által fizetendő nettó díjakat bemutató, egyszerűsített díjakat az alábbiakban mutatjuk be. A hitelösszegre vetített díjak 50 -os kezességi mértékre vonatkozóan jelennek meg, zárójelben a 80 -os kezesség díja olvasható: Kölcsön- és lízingszerződések esetén: Beruházási - és forgóeszköz hitel esetén, a hitelcél szerint Tágabban értelmezett agrártevékenységek esetén: 0,25 (0,4 ) Tágabban értelmezett agrártevékenységek körébe nem tartozó tevékenységek esetén: 0,3125 (0,5 ) Könnyített fedezetű hitel esetén: 0,50 (0,8 ) Faktoring- és bankgarancia szerződés esetén: 0,50 (0,8 ) Az alapítvány piaci díjai is változnak, tekintve hogy az Európai Bizottság által elfogadott módszertan évenkénti felülvizsgálatot tesz szükségessé. Az újonnan alkalmazandó piaci díjak a kedvezményes díjak hatályba lépésétől eltérően július 1-től érvényesek. Az AVHGA között vállal kezességet. A kezességi mérték sávhatárokat megemelte az alapítvány, így a legfeljebb 80 és 70 -os kezesség melletti sáv 50 millió Ft-tal, továbbá a legfeljebb 60 és 50 -os kezességvállalási sávok 100 millió Ft öszszeggel kerültek kibővítésre. Így a maximális 80 -os kezesség a 200 millió Ft alatti ügyletekre, 70 -os kezesség a millió Ft közti ügyletekre, 60 a millió Ft-os ügyletekre kérhető ezentúl. A 600 millió feletti ügyletek esetében az AVHGA által vállalt maximális kezességvállalási mérték 50. Az Üzletszabályzatot érintő további módosításokról a weboldalon nyújt az alapítvány részletes tájékoztatást. 1

2 évi kezességvállalási tevékenység Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a évi üzleti évét eredményesen zárta, a csökkenő hitelezési aktivitás ellenére is növelni tudta a kezességállományát. Az alapítvány portfóliójában december 31-i záró időpontban nyilvántartott kezesi szerződések száma darab volt, melyek együttesen 110,7 Mrd Ft kezességgel biztosított hitelállományt tettek ki. A év során összesen 71,5 Mrd Ft hitelhez adott kezességet az AVHGA. E hitelállomány közel 80 -a újonnan kihelyezett, 20 -a pedig 90 napnál hosszabb prolongált és módosított hitelekhez kapcsolódott. A kezességgel biztosított szerződések átlaga 20 millió Ft volt, ami az előző évi átlagos ügyletmérethez képest csökkenő trendet mutat. Az átlagos kezességvállalási mérték 60,2. Az egyedi termékmegállapodások eredményeképpen a kölcsön ill. hitelügyletekre irányuló kezességi kérelmek száma növekedett, és többnyire a vállalkozások forgótőke finanszírozását szolgálták. A beruházási hitelek aránya a piaci trendekhez hasonlóan csökkent. A gazdasági társaságok nagyfokú jelenléte mellett az agrárium speciális, egyéni cégformái mint őstermelők, családi vállalkozások, A közötti európai uniós költségvetési időszak hazai vidékfejlesztési programjának tervezése 2012-ben elkezdődött. A programalkotás a vidékfejlesztési miniszter utasítása alapján kialakított tervezési struktúrában, több munkacsoportban és felelősségi szinten zajlik. A munka támogatására az agrárminisztérium 2012 szeptemberében pályázatot nyújtott be az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Program Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése című pályázati felhívására. egyéni vállalkozások és cégek a korábbi éveknél erőteljesebben határozták meg a portfóliót, összhangban a kormányzati szándékokkal. Ezen cégformák darabszám szerinti aránya 55,3 -ra növekedett ben a kezességek 71 -a a legfeljebb 10 millió Ft-os és 86 -a a 25 milliónál kisebb összegű kezességgel biztosított, többnyire könnyített fedezetű szerződésekből származott. A kölcsöncél szerint vizsgálva a évi kérelmek darabszámának 68 -a, kezességgel biztosított összeg szerint 37 -a közvetlenül az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódott. Ha az agráriumhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek (agrobiznisz) arányát is számba vesszük, az agrárágazat jelenléte a portfólióban még erősebb, darabszám szerint 73, hitelösszeg szerint 60. Az alapítvány támogató funkciójának eleget téve kezességeinek darabszám szerinti 97,5, hitelállomány szerinti 90,5 -át támogatásként - azaz kedvezményes díjon biztosította ben 1,68 Mrd Ft kezességet fizetett ki a szervezet pénzügyi intézményi partnerei számára a beváltások során. A as uniós időszak tervezése A pályázat sikeres volt, a Vidékfejlesztési Minisztérium 140 millió forintot nyert a as uniós programozási időszak tervezésének előkészítésére. A szaktárca az összeget a tervezéshez szorosan kapcsolódó ágazati stratégiák és hatástanulmányok elkészítésére fordítja. A projekt irányítását, így a kapcsolódó menedzsment feladatok ellátását a Vidékfejlesztési Minisztérium háttérintézménye, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet végzi. Területalapú támogatás 2013 Több mint 5 millió hektárra igényeltek a gazdálkodók területalapú támogatást ebben az évben. A június 10-ei végső határidőig összesen mintegy 180 ezer egységes kérelem érkezett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A támogatások alapjául szolgáló úgynevezett bázisterület Magyarország esetében 4,829 millió hektár. Ezért az egy hektárra jutó tényleges támogatási összeg megállapításához arányos visszaosztást kell majd alkalmazni. Az MVH az idén hektáronként hozzávetőlegesen 233 eurós - azaz mintegy 70 ezer forint körüli - területalapú támogatást utalhat ki a gazdálkodóknak. Ez mintegy 8 százalékkal haladja meg a évi 213,99 eurót. A végleges hektáronkénti összeg azonban nemcsak a visszaosztási rátától, hanem a forint/euró árfolyamtól is függ, amelyet az Európai Központi Bank október 1-jén érvényes forint/euró átváltási értéke alapján határoznak majd meg. LEADER Program A Vidékfejlesztési Minisztérium harmadszor is meghirdette a LEADER Program pályázatait. Most mintegy 30 milliárd forintos támogatás áll rendelkezésre. A támogatható projektek között van többek között a helyi termékek feldolgozása és piacra juttatása, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítása, de támogatható a hátrányos helyzetű munkavállalók képzése, bemutató üzemek létrehozása, továbbá tájházak kialakítása, illetve komplex programok - például a horgászturizmus és a hozzá kapcsolódó projektek - megvalósítása. A támogatási forrásra annak kimerüléséig június 3-tól lehet pályázni.

3 Folyamatos vis maior bejelentés Az egységes kérelem beadási határideje után is lehetőség van vis maior bejelentésre. Erre van szükség, ha a évi egységes kérelemben megjelölt terület esetében vis maior esemény (például árvíz, belvíz) következett be, és emiatt a gazdálkodó nem tudja teljesíteni a területalapú támogatás igénybevételéhez szükséges valamelyik feltételt, vagy már nem a korábban bejelentett növény található meg az adott táblán. A vis maior eseményt alapesetben annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell bejelenteni. Amennyiben az esemény a gazdálkodót ebben akadályozza, akkor attól az időponttól számított 15 napon belül, amikor olyan helyzetbe kerül, amely lehetővé teszi a bejelentést, de legkésőbb a vis maior bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül, mégpedig elektronikus úton. A zöld infrastruktúra fejlesztése Az Európai Bizottság 2013 májusában új stratégiát fogadott el, amelynek célja, hogy ösztönözze a környezetbarát (más néven zöld) infrastruktúra használatát, valamint biztosítsa a természeti folyamatok következetes figyelembevételét a területfejlesztésre vonatkozó döntésekben. A zöld infrastruktúra egy olyan sikeresen kipróbált eszköz, amely a természetet felhasználva nyújt ökológiai, gazdasági és társadalmi előnyöket. Alkalmazása gyakran olcsóbb és tartósabb, mint a hagyományos építőmérnöki megoldások. Árvízvédelmi infrastruktúra építése helyett például a természetes vizes élőhelyek megóvása oldhatja meg az erős esőzésekből származó víztöbblet felszívását. Avagy a biológiai sokféleségben gazdag parkok, a zöld területek és a ventillációs folyosók enyhíthetik a kánikula negatív hatásait. Az egészségre és a környezetre gyakorolt jótékony hatások mellett a zöld infrastruktúra számos egyéb társadalmi előnnyel is jár: munkahelyeket teremt, és vonzóbb városi és vidéki környezetet hoz létre az ott élők és dolgozók számára. Az elfogadott uniós stratégia középpontjában az alábbiak állnak: A zöld infrastruktúra megoldások alkalmazásának előmozdítása a mezőgazdaság, az erdészet, a környezetvédelem, a vízügy, a halászat, a regionális és kohéziós politika területén, továbbá az éghajlatváltozás enyhítése és a hozzá való alkalmazkodás, egyebek mellett a földhasználattal kapcsolatos politikák esetében. Az Európai Bizottság 2013 végéig útmutatót dolgoz ki annak bemutatására, hogy miként lehet a szóban forgó területek 2014 és 2020 közötti fejlesztési politikájában a zöld infrastruktúra szerepét megjeleníteni. A kutatások és az információgyűjtés minőségének javítása, a tudásalap megerősítése és a zöld infrastruktúrát támogató innovatív technológiák előmozdítása. A zöld infrastrukturális projektek forrásszerzési lehetőségeinek javítása a Bizottság az Európai Beruházási Bankkal együttműködésben 2014-ig finanszírozási eszközt hoz létre a zöld infrastrukturális projektek támogatása érdekében. 3 A Mezőgazdasági és Környezeti Információs Rendszer kiépítése A Közös Agrárpolitika 2014 utáni finanszírozási periódusában követelményként fogalmazódik meg az ügyintézések egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése, amelynek egyik fő eleme olyan jól működő és jól használható adatbázis létrehozása, ami ma még nem áll rendelkezésre. Ezt a hiányt hivatott pótolni az Európai Uniós forrásból finanszírozott Mezőgazdasági és Környezeti Információs Rendszer megalkotása, amelynek összköltsége 1,35 milliárd forint. A várhatóan június 30-ig kialakításra kerülő adatbázis nemcsak a szakigazgatás feladatainak ellátását segíti, hanem az agrártámogatások minél hatékonyabb felhasználását is, valamint a jelenleginél magasabb minőségű ügyfélszolgáltatást tesz lehetővé. A fejlesztési projekt konzorciumi formában valósul meg, amelynek vezetője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Konzorciumi tag a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Vidékfejlesztési Minisztérium, továbbá együttműködő partner a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. A projekt szorosan kapcsolódik a Darányi Ignác Terv, az Egyszerű Állam Program, a Magyary Program, a Széll Kálmán Terv és a magyar Konvergencia Program célkitűzéseihez.

4 Az agrártermékek egyszerűbb és hatékonyabb ellenőrzése 4 Egyszerűsítené az állategészségügyre és növényvédelemre vonatkozó szabályokat, valamint hatékonyabbá tenné az agrártermékek ellenőrzését az Európai Bizottság. Az erre vonatkozó bizottsági javaslat a jelenlegi 70 helyett mindössze öt jogszabállyal váltaná fel a szektort jelenleg szabályozó előírásokat. Ezek közül az egyik csak állategészségügyi kérdéseket szabályozna, és egységes rendszerbe foglalná az állatok betegségeinek azonosítását és ellenőrzését. A Bizottság azt reméli, hogy így a termelők és állatorvosok számára is könnyebbé és gyorsabbá válna a vészhelyzetekre való reagálás, illetve az állatok között terjedő esetleges betegségek hatása a fogyasztókra és az állatállományra egyaránt minimálisra csökkenne. A javaslat a növény-egészségügyi előírásokat is megváltoztatná az újfajta kártevők európai megjelenése miatt, nagyobb hangsúlyt helyezne az unión kívülről származó termékek ellenőrzésére és a termékek nyomon követésére az egységes piacon. Ezeken túl a tervezet hatékonyabbá tenné a tagállamok hatóságai rendelkezésre álló eszközök alkalmazását, hogy eredményesebben tudják ellenőrizni az uniós előírások betartását. Közel 10 milliárd forint támogatás kifizetése A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) április végén megkezdte a zöldség, gyümölcs, dohány szerkezetátalakítási, a héjas gyümölcsűek nemzeti, valamint a különleges rizstámogatás utalását. Valamennyi jogcím tekintetében a 2012-ben kérelmezett, s 2013-ban esedékes kifizetések folyósítása indult meg. A zöldség, gyümölcs, dohány szerkezetátalakítási támogatás keretében csaknem 9,5 milliárd forintot kap az a 2300 gazdálkodó, amelynek évi területalapú támogatási kérelmét az MVH jóváhagyta, és a jogszabályban foglalt feltételeket teljesítette. A héjas gyümölcsűek nemzeti támogatása keretében mintegy 98 millió forintos összeget utal az MVH mintegy 1500 termelőnek. A különleges rizstámogatás esetében pedig, hozzávetőlegesen 60 igénylést benyújtó rizstermesztő jut hozzá közel 370 millió forintos támogatáshoz. Az egy hektárra jutó támogatási összeg 116 ezer forint. Mindhárom jogcím esetében a kérelmek kifizetése és lezárása folyamatosan történik, s legkésőbb június 30-ig fejeződik be. Kertészeti géptámogatás A tervek szerint mintegy nyolcmilliárdos keretből indít kertészeti géptámogatási pályázati kiírást a Vidékfejlesztési Minisztérium várhatóan 2013 nyarán. A vidékfejlesztési tárca elkötelezett a családi, valamint a kis- és közepes gazdaságok támogatása mellett, ennek jegyében készítik elő ezt a pályázati lehetőséget is. Erdőgazdálkodók támogatása A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2013 májusában megkezdte az erdő-felújítási, valamint az erdőtelepítési támogatások utalását. A Vidékfejlesztési Minisztérium a jogos támogatási igények egészének kifizetéséhez elegendő forrást biztosított, ezért ebben az évben nem kell keretkimerülés miatt elutasítani egy kérelmezőt sem. Az erdők felújításának (de minimis) támogatására 91 millió forintot, míg az erdőtelepítési támogatásra 182 millió forintot kapnak az erdőgazdálkodók. Azok a gazdálkodók számíthatnak most támogatásra, akik az illetékes erdészeti hatósághoz november 15. és december 15. között kérelmet nyújtottak be, és az erdészeti hatóság adatszolgáltatása, továbbá a jogszabályban foglalt egyéb feltételek alapján támogatási jogosultságot szereztek.

5 Az állattartókat segítő támogatások A Vidékfejlesztési Minisztérium ebben az évben is meghirdette az állattartók rendezett piaci kapcsolatai kialakítása érdekében nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatást; az egyes állatbetegségek megelőzésére, illetve leküzdésére; valamint az állati tetem elszállítási és ártalmatlanítási költségeire fordítható támogatást. A vonatkozó rendeletek a Magyar Közlönyben megjelentek. A termeltetők de minimis támogatása A támogatást az állattartókkal termeltetési szerződést kötő és termeltetési előleget biztosító kereskedelmi vállalkozások, az állati terméket feldolgozók és a termelői csoportok igényelhetik. A rendezett piaci kapcsolatok kialakítása érdekében nyújtott de minimis támogatás a vidéki foglalkoztatottság növelését, a termelési szerződések szerepének megerősödését szolgálja, és hozzájárul az állatállomány növekedéséhez. Ezzel a nemzeti hatáskörben nyújtható segítséggel az állattenyésztés szervezettebbé és kiszámíthatóbbá válik. A rendelkezésre álló évi támogatási keret 50 millió forint. Támogatás az állatbetegségek megelőzésére A különféle állatbetegségek megelőzését a Vidékfejlesztési Minisztérium ebben az évben összesen 7,8 milliárd forinttal támogatja. A baromfiágazat 2, az egyéb állatfajok (szarvasmarha, sertés, juh stb.) pedig 5,8 milliárd forintos támogatáshoz juthatnak hozzá. A meghirdetett keret a évben benyújtott jogos igények kifizetésén felül biztosítja a évre vonatkozóan benyújtott, de ki nem fizetett jogos igények kielégítésének fedezetét is. Az állategészségügyi ráfordítások egy részét fedező támogatás hozzájárul az állattenyésztés helyzetének javításához, az élelmiszerlánc-biztonság növeléséhez, valamint az ország állategészségügyi pozíciójának megőrzéséhez. Az állati hulla elszállításának és ártalmatlanításának támogatása A gazdálkodók 2,9 milliárd forint viszsza nem térítendő támogatást kérhetnek az elhullott ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl elszállításakor, ártalmatlanításakor felmerülő költségeik csökkentésére. A keret a évben benyújtott jogos igények, illetve a évre vonatkozó, még nem folyósított jogos igények megtérítésére szolgál. A támogatás hozzájárul az állattartó telepeken keletkező állati hulla ellenőrzött, biztonságos elszállításához és ártalmatlanításához, ennek következtében javul a hazai állattartó telepek egészségügyi biztonsága. 5 Az állatbetegségek felszámolásának támogatása Az egyes állatbetegségekkel szembeni védekezés tagállami kötelezettség. Minden uniós tagország kötelessége védekezni a kéknyelv betegség, a szalmonella, a sertéspestis, a madárinfluenza, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak, illetve a veszettség ellen, miután ezek egy része a lakosságot is veszélyeztetheti, és amelyek hatalmas károkat okozhatnak a mezőgazdasági haszonállatállományokban. A védekezéshez az Európai Unió pénzügyi hozzájárulást biztosít, egyben meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a tagállamoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy hozzájussanak a közösségi pénzforráshoz. A vidékfejlesztési tárca az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok évi finanszírozásának szabályairól szóló 26/2013. (IV. 18.) VM rendeletben foglalta össze a járványos, esetenként emberre is veszélyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának szabályait. Ugyanitt meghatározta a védekezéséhez nyújtott támogatási összegeket. Így uniós forrásból és a hazai költségvetésből az idén többszáz millió forint jut a járványos állatbetegségekkel kapcsolatos feladatokra: a védekezésre, a betegség felszámolására, illetve annak figyelemmel kísérésére. A fenti rendelet részletezi azokat az állatbetegségeket, illetve azokat a jogcímeket, amelyekre pénzügyi hozzájárulás igényelhető, és a támogatás egyéb feltételei mellett felsorolja az arra jogosultakat. A kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal bírálja el, és fizeti ki. GARANCIA HÍRLEVÉL További információkat talál weboldalunkon, valamint a lenti elérhetőségek bármelyikén is állunk rendelkezésére! Telefon: office@avhga.hu Fax: Honlap: