Novák István építészmérnök életútja

Átírás

1 Novák István építészmérnök életútja Novák István január 16-án született Budapesten. Szentesen járt általános iskolába, majd családi indíttatásra a szegedi építőipari technikumba került és ott tett érettségi vizsgát. Építészmérnöki diplomáját Budapesten, a Műszaki Egyetemen szerezte meg. A fővárosból rövid pécsi kitérő után, első feleségével együtt aki évfolyamtársa volt visszatért Szegedre. Több lehetőség közül választhatott, végül a Tisza-parti város mellett döntött: ebben szerepet játszott az, hogy lakást ígértek neki a Liget mellett. Itt mindazt megtalálta, ami gyerekkorát oly kedvessé tette: a vizet, a napfényt, a fákat és az alföldi várost. Ezt követően 28 évig Szegeden, a Csongrád Megyei Tervező Vállalatnál (CSOMITERV) dolgozott tervezőként, vezető tervezőként, majd vállalati főépítészként, megérhette azt, hogy a kezdeti 40 fős munkahelyből idővel 350 főt alkalmazó nagyvállalat alakult ki. Önálló stúdiót Mező Mihállyal együtt 1989-ben alapított M&N Építész Iroda elnevezéssel, amelyet Péter fia átalakított, és ma már Novák Építész Irodaként működik től Szarvas, 1995-től Szeged, majd 2002-től Makó, 2008-tól Orosháza város főépítésze lett. Az 1960-as években iskolatervezési feladatai kapcsán kezdett el foglalkozni a több célú nevelési, művelődési, sport épületek tervezésével. Mindig igyekezett a csupasz iskolaprogramot úgy alakítani, hogy az épületekben a felnőttek is megtalálhassák számításaikat, kellemesen tölthessék el szabadidejüket. Iskolatervezési munkásságához kiemelkedő, több célú létesítmények fűződnek: Nyíregyházán, Kisvárdán, Tatabányán, Pécsen, Kecskeméten, Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Kiskunhalason, Baján és Szegeden. Szeretett városában ő tervezte az Arany János Általános Iskolát (1987) és a Deák Ferenc Gimnáziumot ( ) ezen épületekről alább külön is megemlékezünk. Baján végzett építészi tevékenységének legjelentősebb alkotása a Magyarországi Németek Művelődési Központjának tervezése (1988). Ez utóbbi példája a több célú hasznosításnak: az akkor még külterületnek számító városrészben, néhány év alatt felépült ütemezett létesítmény mára az egész város egyik fontos központjává vált. A komplex környezetalakítás igényével épültek fel középületei és lakóházai is. Az Alföld neveltjeként megtanulta tisztelni elődei erőfeszítéseit. Békés megyében Mezőberény városközpontját a 70-es években kezdte el tervezni. Az alföldi település utcáit, tereit, zöldterületeit megőrző, azokhoz alkalmazkodó épületeivel segítette, hogy az visszanyerje városi rangját. Országos pályázat első díjasaként kapott megbízást Orosháza városközpont rehabilitációs terveinek elkészítésére. A 60-s években megfogalmazott gondolatok - a városépítészettől a tárgyig való komplex tervezés teljessége ennél a két Békés megyei munkájánál valósult meg először. Csongrád megyében az építéssel, városrendezéssel kapcsolatos politikai és kivitelezői diktátum erősebb volt, mint Békés megyében, ennek ellenére a 60-as és a 70-es években készült városrendezési tervei, épülettervei is a környezetalakítás igényével készülhettek el. Munki közül kiemelkedik a Makón, foghíjtelken, a 60-as évek elején felépült első Csipkeház, amelyet sajnos, a továbbépítés során szerencsétlenül másoltak; a Szentes főterén álló 96 lakást, üzletet, szolgáltatót, képtárat magába foglaló épületegyüttes (Juhász Mártával közös alkotás); a Hódmezővásárhely kertvárosában átadott oktatási, nevelési központ (60-as évek), valamint a 70-s években Szegeden elkészült jelenlegi ÁNTSZ székház.

2 Az országos pályázatokon a komplex szemléletű feladatok érdekelték. Díjazott pályázatai Orosháza városközpont mellett: Szeged olajközpont, Szeged Északi városrész, Nagyatád, Kazincbarcika és Baja városközpontok, Szeged termálközpont, Hódmezővásárhely Árpád utca, Békés tornacsarnok, Kiskunhalas oktatási- és sportközpont. Az országos pályázatok mellett a megyei, városi és vállalati építész pályázatok díjnyerteseként több megbízást is kapott: Szentes városközpont főtere, Békéscsaba művelődési központja, Gyula városközpont rehabilitációja, a szentesi ifjúsági ház, a hódmezővásárhelyi Szegfű utca az ő tervezésében készült el. Csongrád megyei megbízás alapján kezdte el 1977-ben T. Nagy Irén szobrászművésszel és Szekeres Mihály iparművésszel közösen a szegedi kézfogásként emlegetett Újszegedi Továbbképző Központ tervezését. Először sikerült bizonyítani, hogy az iparosított építészettel is lehet valamit kezdeni. Nevéhez fűződik az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark rendezési terve 1978-tól, ben ő készítette el azon Feszty-körkép épületének terveit, amely átadását követően rövid idő alatt nemzeti zarándokhellyé vált ben kapott megbízást egy szegedi lakótelepi iskola tervezésére ez a jelenlegi Arany János Általános Iskola. A környezet nem volt inspiráló, ezért nyúlt vissza gyerekkora emlékeihez, a szentesi templomtoronyhoz és az iskola zárt tömegéhez. A szabvánnyal és a beidegződésekkel is szakítva, az iskolai oktatásnak megfelelő differenciált térrendszert tervezett. Az épület alkalmas lakossági programok, szolgáltatások befogadására is. Hasonló elvek szerint épült meg a szegedi Deák Ferenc Gimnázium ( ). Az új iskola Szeged új lakótelepének középpontjában, mintegy 60 ezer lakosú városrészben áll. Mivel a városrész nem rendelkezett színházzal, mozival, kiállítóteremmel, művelődési központtal, a gimnázium ezeknek a funkcióknak is képes eleget tenni. Tervpályázat első díjasaként tervezte meg a siófoki postát, majd fiával, Novák Péterrel a balatonfüredi postát ( ). Ajánlati terv alapján kapott megbízást fiával a kisteleki szociális otthon épületének tervezésére (1995). Országos pályázat első díjasaként lehetőséget kapott önálló szabadtéri alkotások megtervezésére. A II. világháborús emlékművek az egész ország területén megtalálhatók: Bálványoson, Cegléden, Csanádpalotán, Kisbárapátin, Diósgyőrött, Hevesen, Rábaszentmiklóson, Simontornyán, Tabon, Tiszakürtön, Vésztőn ( ). A Magyarok Világszövetségének felkérésér vállalta el ellenszolgáltatás nélkül ben a szlovákiai Ajnácskő templomának tervezését. Ezen a területen 70 éve nem épült olyan templom, ahol magyarul is hirdethetik az igét. Hasonló feltételekkel épült templom Brassóban, és tervezett egyet a szlovákiai Magyarbélbe is. Novák István az utóbbi másfél-két évtizedben elsősorban Szeged, Makó, Szarvas és Orosháza főépítészeként hagyta ott a keze nyomát épületeken, városrészeken, szebb, funkciókban, hangulatokban és látványban gazdagabb településeket teremtve.

3 Díjak, elismerések Szentes Város Fejlesztéséért Csongrád Megye Alkotói Díja Békés Városért Építészeti Biennálé Díja (Szófia) Csongrád Megyei Alkotói Díj Ybl Miklós Díj Békés Megye Építészeti Díj Mezőberény Városért Beton Építészeti Díj Pro Urbe Szeged Betonépítészeti Díj (a Deák gimnáziumért, a magyar Építészek Kamarájától és Szövetségétől) Pro Schola - Bibó István Díj (a kiskunhalasi 16 tantermes gimnáziumért és a sportcsarnokért) IAKS AWARD, évi Példaértékű Sport- és Szabadidő Létesítmények Nemzetközi Díja a bajai Magyarországi Németek Művelődési Központjáért (Köln) Lechner Lajos emlékplakett (Szeged), városi főépítészi munkásságáért Közszolgálati Díj (Szarvas), városi főépítészeti munkásságáért Szabad Művészetek Doktora, DLA cím (Doctor of Liberal Arts), Budapest, Műszaki Egyetem Szlovák Köztársasági Elnök Érdemrendje (Szlovákia) Szegedért Alapítvány Művészeti Kuratóriumi Díja Löw Lipót-díj Podmaniczky-díj Prima Primissima-díj Szeged város díszpolgára

4 Novák István építészmérnök életútja Novák István január 16-án született Budapesten. Szentesen járt általános iskolába, majd családi indíttatásra a szegedi építőipari technikumba került és ott tett érettségi vizsgát. Építészmérnöki diplomáját Budapesten, a Műszaki Egyetemen szerezte meg. A fővárosból rövid pécsi kitérő után, első feleségével együtt aki évfolyamtársa volt visszatért Szegedre. Több lehetőség közül választhatott, végül a Tisza-parti város mellett döntött: ebben szerepet játszott az, hogy lakást ígértek neki a Liget mellett. Itt mindazt megtalálta, ami gyerekkorát oly kedvessé tette: a vizet, a napfényt, a fákat és az alföldi várost. Ezt követően 28 évig Szegeden, a Csongrád Megyei Tervező Vállalatnál (CSOMITERV) dolgozott tervezőként, vezető tervezőként, majd vállalati főépítészként, megérhette azt, hogy a kezdeti 40 fős munkahelyből idővel 350 főt alkalmazó nagyvállalat alakult ki. Önálló stúdiót Mező Mihállyal együtt 1989-ben alapított M&N Építész Iroda elnevezéssel, amelyet Péter fia átalakított, és ma már Novák Építész Irodaként működik től Szarvas, 1995-től Szeged, majd 2002-től Makó, 2008-tól Orosháza város főépítésze lett. Az 1960-as években iskolatervezési feladatai kapcsán kezdett el foglalkozni a több célú nevelési, művelődési, sport épületek tervezésével. Mindig igyekezett a csupasz iskolaprogramot úgy alakítani, hogy az épületekben a felnőttek is megtalálhassák számításaikat, kellemesen tölthessék el szabadidejüket. Iskolatervezési munkásságához kiemelkedő, több célú létesítmények fűződnek: Nyíregyházán, Kisvárdán, Tatabányán, Pécsen, Kecskeméten, Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Kiskunhalason, Baján és Szegeden. Szeretett városában ő tervezte az Arany János Általános Iskolát (1987) és a Deák Ferenc Gimnáziumot ( ) ezen épületekről alább külön is megemlékezünk. Baján végzett építészi tevékenységének legjelentősebb alkotása a Magyarországi Németek Művelődési Központjának tervezése (1988). Ez utóbbi példája a több célú hasznosításnak: az akkor még külterületnek számító városrészben, néhány év alatt felépült ütemezett létesítmény mára az egész város egyik fontos központjává vált. A komplex környezetalakítás igényével épültek fel középületei és lakóházai is. Az Alföld neveltjeként megtanulta tisztelni elődei erőfeszítéseit. Békés megyében Mezőberény városközpontját a 70-es években kezdte el tervezni. Az alföldi település utcáit, tereit, zöldterületeit megőrző, azokhoz alkalmazkodó épületeivel segítette, hogy az visszanyerje városi rangját. Országos pályázat első díjasaként kapott megbízást Orosháza városközpont rehabilitációs terveinek elkészítésére. A 60-s években megfogalmazott gondolatok - a városépítészettől a tárgyig való komplex tervezés teljessége ennél a két Békés megyei munkájánál valósult meg először. Csongrád megyében az építéssel, városrendezéssel kapcsolatos politikai és kivitelezői diktátum erősebb volt, mint Békés megyében, ennek ellenére a 60-as és a 70-es években készült városrendezési tervei, épülettervei is a környezetalakítás igényével készülhettek el. Munki közül kiemelkedik a Makón, foghíjtelken, a 60-as évek elején felépült első Csipkeház, amelyet sajnos, a továbbépítés során szerencsétlenül másoltak; a Szentes főterén álló 96 lakást, üzletet, szolgáltatót, képtárat magába foglaló épületegyüttes (Juhász Mártával közös alkotás); a Hódmezővásárhely kertvárosában átadott oktatási, nevelési központ (60-as évek), valamint a 70-s években Szegeden elkészült jelenlegi ÁNTSZ székház.

5 Az országos pályázatokon a komplex szemléletű feladatok érdekelték. Díjazott pályázatai Orosháza városközpont mellett: Szeged olajközpont, Szeged Északi városrész, Nagyatád, Kazincbarcika és Baja városközpontok, Szeged termálközpont, Hódmezővásárhely Árpád utca, Békés tornacsarnok, Kiskunhalas oktatási- és sportközpont. Az országos pályázatok mellett a megyei, városi és vállalati építész pályázatok díjnyerteseként több megbízást is kapott: Szentes városközpont főtere, Békéscsaba művelődési központja, Gyula városközpont rehabilitációja, a szentesi ifjúsági ház, a hódmezővásárhelyi Szegfű utca az ő tervezésében készült el. Csongrád megyei megbízás alapján kezdte el 1977-ben T. Nagy Irén szobrászművésszel és Szekeres Mihály iparművésszel közösen a szegedi kézfogásként emlegetett Újszegedi Továbbképző Központ tervezését. Először sikerült bizonyítani, hogy az iparosított építészettel is lehet valamit kezdeni. Nevéhez fűződik az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark rendezési terve 1978-tól, ben ő készítette el azon Feszty-körkép épületének terveit, amely átadását követően rövid idő alatt nemzeti zarándokhellyé vált ben kapott megbízást egy szegedi lakótelepi iskola tervezésére ez a jelenlegi Arany János Általános Iskola. A környezet nem volt inspiráló, ezért nyúlt vissza gyerekkora emlékeihez, a szentesi templomtoronyhoz és az iskola zárt tömegéhez. A szabvánnyal és a beidegződésekkel is szakítva, az iskolai oktatásnak megfelelő differenciált térrendszert tervezett. Az épület alkalmas lakossági programok, szolgáltatások befogadására is. Hasonló elvek szerint épült meg a szegedi Deák Ferenc Gimnázium ( ). Az új iskola Szeged új lakótelepének középpontjában, mintegy 60 ezer lakosú városrészben áll. Mivel a városrész nem rendelkezett színházzal, mozival, kiállítóteremmel, művelődési központtal, a gimnázium ezeknek a funkcióknak is képes eleget tenni. Tervpályázat első díjasaként tervezte meg a siófoki postát, majd fiával, Novák Péterrel a balatonfüredi postát ( ). Ajánlati terv alapján kapott megbízást fiával a kisteleki szociális otthon épületének tervezésére (1995). Országos pályázat első díjasaként lehetőséget kapott önálló szabadtéri alkotások megtervezésére. A II. világháborús emlékművek az egész ország területén megtalálhatók: Bálványoson, Cegléden, Csanádpalotán, Kisbárapátin, Diósgyőrött, Hevesen, Rábaszentmiklóson, Simontornyán, Tabon, Tiszakürtön, Vésztőn ( ). A Magyarok Világszövetségének felkérésér vállalta el ellenszolgáltatás nélkül ben a szlovákiai Ajnácskő templomának tervezését. Ezen a területen 70 éve nem épült olyan templom, ahol magyarul is hirdethetik az igét. Hasonló feltételekkel épült templom Brassóban, és tervezett egyet a szlovákiai Magyarbélbe is. Novák István az utóbbi másfél-két évtizedben elsősorban Szeged, Makó, Szarvas és Orosháza főépítészeként hagyta ott a keze nyomát épületeken, városrészeken, szebb, funkciókban, hangulatokban és látványban gazdagabb településeket teremtve.

6 Díjak, elismerések Szentes Város Fejlesztéséért Csongrád Megye Alkotói Díja Békés Városért Építészeti Biennálé Díja (Szófia) Csongrád Megyei Alkotói Díj Ybl Miklós Díj Békés Megye Építészeti Díj Mezőberény Városért Beton Építészeti Díj Pro Urbe Szeged Betonépítészeti Díj (a Deák gimnáziumért, a magyar Építészek Kamarájától és Szövetségétől) Pro Schola - Bibó István Díj (a kiskunhalasi 16 tantermes gimnáziumért és a sportcsarnokért) IAKS AWARD, évi Példaértékű Sport- és Szabadidő Létesítmények Nemzetközi Díja a bajai Magyarországi Németek Művelődési Központjáért (Köln) Lechner Lajos emlékplakett (Szeged), városi főépítészi munkásságáért Közszolgálati Díj (Szarvas), városi főépítészeti munkásságáért Szabad Művészetek Doktora, DLA cím (Doctor of Liberal Arts), Budapest, Műszaki Egyetem Szlovák Köztársasági Elnök Érdemrendje (Szlovákia) Szegedért Alapítvány Művészeti Kuratóriumi Díja Löw Lipót-díj Podmaniczky-díj Prima Primissima-díj Szeged város díszpolgára