Tantárgyi program. (tájékoztató jellegű)

Átírás

1 Tantárgyi program (tájékoztató jellegű) A tantárgy címe Általános filozófiatörténet Előadás BBNSF Tantárgyfelelős: Dr. Mezei Balázs Oktató: Hankovszky Tamás Tantárgy célja: A tantárgy célja, hogy áttekintést nyújtson a filozófia történetének legfontosabb szereplőiről és azok központi gondolatairól nem filozófia szakos, BA hallgatóknak. Egyben megmutatja a kortárs világfelfogás filozófiai gyökereit, és azokat a kritikai és kritikus lehetőségeket, amelyekkel a történeti és a mai filozófiai gondolkodás szolgálhat. A tantárgy címe Bevezetés a kommunikációelméletbe Előadás BBNKM Tantárgyfelelős: : Tóth Pál Oktató: Tóth Pál Tantárgy célja: Bevezetés a kommunikatív jelenségek vizsgálatába. A kurzus tárgyalja a humán kommunikáció általános elméleti megközelítéseit, áttekinti a kommunikáció vizsgálatának legfontosabb területeit.

2 A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. A tantárgy leírása: A kommunikatív jelenség, a kommunikáció tudományos vizsgálata, kutatási irányzatok, kommunikációs modellek. A kommunikáció mint információátvitel, mint cselekvés és mint szimbolikus folyamat. A szimbolikus és alternatívái, a jel fogalma és tipológiája. A kommunikáció individuális és kollektív ágenseinek leírása (kommunikációs szükséglet, a kommunikátor szerep, az ágens felkészültségei). A kommunikáció egyéb szerkezeti elemei (üzenet, kód, csatorna, kontextus). Verbális és nem verbális kommunikáció. A kommunikáció funkciói. Konfliktus és kooperáció a kommunikációban. A kommunikáció szintjei és színterei. Intraperszonális, személyközi és csoportkommunikáció. Szervezetek kommunikációja. Közéleti kommunikáció és a társadalmi nyilvánosság. Tömegkommunikáció és médiaelméletek. Kultúraközi és nemzetközi kommunikáció. Információs társadalom, tudástársadalom, a kommunikáció participációs modellje, a kommunikáció mint problémamegoldás.

3 Matematikai statisztika I.-II. Előadás I.-II. BBNSZ0101 BBNSZ Tantárgyfelelős: Bozsonyi Károly Oktató: Bozsonyi Károly, Lőw András Tantárgy célja: I.A modern statisztikai módszerek felsőbb matematikai megalapozása, példák megoldása. II. A kvantitatív vizsgálatok elemzéséhez szükséges alapvetõ statisztikai ismeretek elsajátítása, példák megoldása. Halmazelmélet: műveletek halmazokkal, De Morgan-féle azonosságok, matematikai logika elemei, Reláció: értelmezési tartomány, értékkészlet, homogén-, inverz reláció, Ekvivalencia, rendezés, injekció, szürjekció, bijekció A TANTÁRGY LEÍRÁSA (MATEMATIKAI STATISZTIKA I. FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Halmazelmélet: műveletek halmazokkal, De Morgan-féle azonosságok, matematikai logika elemei, Reláció: értelmezési tartomány, értékkészlet, homogén-, inverz reláció 3. Ekvivalencia, rendezés, injekció, szürjekció, bijekció 4. Számsorozatok, függvények: számtani sorozat, mértani sorozat, korlátos sorozatok 5. Monoton sorozatok, konvergens sorozatok és tulajdonságaik, határérték 6. Függvények elemi vizsgálata, monotonitás, konvexitás 7. Lineáris algebra 1: vektorok és tulajdonságaik, vektorműveletek, vektortér, lineáris kombináció 8. Lineáris algebra : lineáris függetlenség, lineáris altér 9. Lineáris algebra 3: skaláris szorzat, vektor hossza, merőlegesség, bázis, generátorrendszer 10. Lineáris algebra 4: mátrixok és tulajdonságaik, 11. Lineáris algebra 5: mátrixműveletek, lineáris leképezés, determináns, nevezetes mátrixok 1. Kombinatorika 1: permutáció, variáció, kombináció 13. Kombinatorika : binomiális tétel, elemi feladatok 14. Kombinatorika 3: összetett feladatok, kombinatorika a számtanban, kombinatorika a mértanban 15. Összegzés, konzultáció

4 A TANTÁRGY LEÍRÁSA (MATEMATIKAI STATISZTIKA II. FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. A mintavételes statisztikai módszerek története, a reprezentatív minta. Mintavételi módszerek, mintavételi hiba 3. Becsléselmélet, várható érték, arány pontbecslése 4. Intervallum becslés, konfidencia intervallum a várható értékre, arányra 5. Hipotézis vizsgálat alapfogalmai, u próba 6. Próbák a várható értékre és aszórásra: t próba Welch próba F próba 7. Robosztus próbák Mann-Whitney 8. Robosztus próbák, rang-, t-próba 9. Variancia analízis (ANOVA) 10. Kontingencia táblák elemzése (sor oszlop százalék, marginális eloszlások) 11. Kontingencia táblák elemzése (függetlenség, Khi négyzet) 1. Kontingencia táblák elemzése (esélyhányados,asszociációs mérőszámok) 13. Outlayerek, adathiányok kezelése 14. Grafikonok használata a statisztikai gyakorlatban 15. Összegzés, konzultáció

5 Számítógép-felhasználói ismeretek gyakorlat BBNSZ Tantárgyfelelős: Fekete Attila Oktató: Fekete Attila, Papszt Miklós Tantárgy célja: A hallgatók számára áttekintést adni a számítógép napi felhasználásáról, felvillantani azokat a lehetőségeket, melyek segítségével mindennapi munkájuk, napi feladataik, tevékenységük könnyebbé, egyszerűbbé válhat. A hallgatók megismerkedhetnek a használatos technológiákkal, igény esetén bepillantást nyerhetnek a ma divatos technológiák használatába. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Ismerkedés, igényfelmérés, fogalomtisztázás (szoftver stb.). Szövegszerkesztési alapok I. Formázás stílusokkkal. 3. Szövegszerkesztési alapok II. Hogyan használjunk hasábokat? 4. Szövegszerkesztési alapok III. A munka automatizálása 5. Táblázatkezelés I. Összeadások, kivonások 6. Táblázatkezelés II. Egyszerű számítási feladat elkészítése 7. Az internet használata fogalmak 8. Hírportálok, online hírszolgáltatás 9. Közösségi oldalak, virtuális közösségek 10. Információgyűjtés I. elektronikus könyvtárak 11. Információgyűjtés II. elektronikus katalógusok, könyvtárhasználat az interneten 1. Információgyűjtés III. keresőprogramok, directory -k 13. Információgyűjtés IV. keresőprogramok, keresési logikák 14. Az internet napjainkban: szokásbeli, erkölcsi, jogi, informatikai kérdések, viták 15. Számonkérés, ellenőrzés, értékelés Értékelés: gyakorlati jegy

6 Politikai filozófia I.-II. Gyakorlat I.-II. BBNNT BBNNT Tantárgyfelelős: Molnár Attila Károly Oktató: Molnár Attila Károly, Balázs Zoltán Tantárgy célja: I. A politikai gondolkodás alapfogalmainak és problémáinak bemutatása, a politikai közösség alapviszonyainak elemzése. II. A politikai filozófia I. tárgy folytatásaként a politikai gondolkodás főbb problémáinak, kérdéseinek áttekintése. A TANTÁRGY LEÍRÁSA ( POLITIKAI FILOZÓFIA I. FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Bevezetés. Egyén és közösség viszonya: ókori Görögország és Róma 3. Egyén és közösség viszonya: kereszténység 4. Egyén és közösség viszonya: újkor. A politika újra-felfedezése 5. Bizalom 6. Szabadság és autonómia 7. Egyenlőség 8. Emberi jogok 9. Igazságosság 10. Tekintély I. 11. Tekintély II. 1. Hatalom I. 13. Hatalom II. 14. Politikai kötelesség 15. Összegzés Értékelés: gyakorlati jegy

7 A TANTÁRGY LEÍRÁSA (POLITIKAI FILOZÓFIA II. FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Bevezetés. Társadalmi szerződés 3. Ideológiák I. 4. Ideológiák II. 5. Pluralizmus 6. Rend, uralom 7. Hagyomány 8. Modernség 9. Politika és idő 10. Politika és tudomány 11. Politika és erkölcs I. 1. Politika és erkölcs II. 13. Politika, nyelv, kommunikáció, megértés 14. Kortárs magyar politikai gondolkodás 15. Összegzés Értékelés: gyakorlati jegy

8 Bevezetés a politikatudományba Előadás BBNSZ Tantárgyfelelős: Balázs Zoltán Oktató: Balázs Zoltán Tantárgy célja: Az előadássorozat keretében a politikatudomány jellegzetes kérdéseit, témáit vesszük sorra, áttekintve egyúttal az alapszak szaktárgyainak logikáját is. Először a politikai közösség problematikáját, majd a politikai gondolkodás alapkategóriáit, a politikai intézményrendszert, a politikai rendet és változását, a politikát mint tevékenységet, s végül a nemzetközi politikát tárgyaljuk. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Bevezetés. Politikai közösség, állam, nemzet 3. Alkotmány 4. Ideológia, politikai érték 5. A politika mint társadalmi alrendszer 6. Intézmények, hatalmi ágak 7. Rend, rezsim, uralom 8. Reform, forradalom, rendszerváltás 9. Képviselet, érdekek, választás 10. Pártok és pártrendszerek 11. Döntéshozatal 1. Politika és nyelv 13. Politika és politikatudomány 14. Külpolitika 15. Összegzés

9 Szociológia I.-II. Előadás I.-II. BBNSZ00101 BBNSZ Tantárgyfelelős: Gereben Ferenc Oktató: Tomka Miklós, Gereben Ferenc, Hidas Zoltán Tantárgy célja: I.A szociológia különböző megközelítésmódjainak, fogalomrendszereinek bemutatása. II. A tárgy bevezet az empírikus társadalomtudományi s ezen belül kiemelten a szociológiai gondolkodás logikájába, fogalomrendszerébe és fő koncepcióiba, összevetve mindezt a természettudományi, a filozófiai-teológiai és a történettudományi látásmóddal. A tárgy áttekinti a szociológia tematikai tagolódását, a szakszociológiákat és a szociológiának a társadalomtudományokhoz való viszonyát. Tájékoztat a társadalomtudományi kutatás módszereiről, azok felhasználhatóságáról, gyengéiről és korlátairól. Megtanít a társadalomtudományi adat- és egyéb információközlések használatának alapvető szabályaira. Információt ad a hazai és a nagy nemzetközi kutatóhelyekről s azok tevékenységéről. Végül bemutatja a szociológia hasznosíthatóságát az élet különböző területein. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (SZOCIOLÓGIA I. FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. A szociológiai szemléletről. A szociológia kialakulásáról.. Szociológiai behaviorizmus (viselkedéselmélet) G.C. Homans 3. Szimbolikus interakcionizmus G.H. Mead 4. Fenomenológiai szociológia A. Schütz 5. Materialista társadalomelmélet K. Marx 6. A strukturalizmus C. Lévi-Strauss 7. T. Parsons rendszerelmélete 8. Konfliktuselmélet R. Dahrendorf 9. Folyamat- és alakzatelmélet N. Elias 10. Kritikai elmélet J. Habermas 11. N. Luhmann rendszerelmélete 1. A posztmodern szociológiák I. 13. A posztmodern szociológiák II. 14. Még egyszer a szociológia értelmezéséről 15. Összegzés

10 A TANTÁRGY LEÍRÁSA (SZOCIOLÓGIA II. FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. A szociológia mint gyakorlati tudomány. A szociológia mint megismerés és mint krízistudomány 3. A szociológia emberképe: az ember társadalmi termék 4. A társadalom mint kemény tény, mint a szokásainkban megjelenő konstrukció és mint a fejünkben élő valóság 5. Három szakszociológiai irány: (a) Tudás-, kultúra-, tudomány- és kommunikációszociológia. (b) Vallás- és egyházszociológia. A valóság átértelmezése és kitágítása. Új problémamegoldó eszközök. (c) Közvélemény és közvéleménykutatás. 6. A társadalmiasulás és a társadalom önszabályozásának folyamatai és elemei 7. Ifjúság-, nevelés- és iskolaszociológia 8. Közösség és társadalom, vagy: a társadalom mikro- és makrorendszere. Közösségelméletek Tönniestől a kommunitarizmusig 9. Családszociológia és demográfia 10. Falu- és városszociológia 11. A társadalom tagolódása 1. A modernizáció értelmezése mint a társadalom funkcionális differenciálódása, szegmentálódása 13. Politikai rendszerek. Pluralizmus, demokrácia, civil társadalom. 14. A társadalom mint makrorendszer működési elveinek és a társadalmi változásnak különböző értelmezései 15. A szociológia módszerei. A szociológiai módszertan alapkövetelményei

11 Szociálpszichológia Előadás BBNSZ Tantárgyfelelős: Faragó Klára Oktató: Gáspár Kinga Tantárgy célja: A szociálpszichológia nézőpontjának érvényesítése a szociológia és kommunikáció szakon szerzett ismeretek beépítésében, a szaknyelv elsajátítása, illetve az elsajátított fogalmi apparátus használatának gyakorlása. A félév során a szociálpszichológiával nem mint tantárggyal, hanem mint szemlélettel és szemponttal dolgozunk. A tárgyalt jelenségeket példaanyag és feladatlapok egészítik ki. A diákok írott jegyzetet kapnak vázlat formájában, amely tartalmazza a témánként kötelező és ajánlott irodalmat is. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Ismerkedés a környezettel: a szociális megismerés eszközei a tudás beépülése, nyelv és kommunikáció, identitáselemek és kommunikáció viszonya, kódok és jelek, egyértelműség, többértelműség az értelmezés során. Társas helyzetek kialakulása, ezek komponensei, mindennapi kommunikációs helyzetek 3. A viselkedés dinamikája párviszonyban 4. A normától a normálisig: a keret rugalmassági mutatói, a tabu határai 5. Sztereotípiák a gondolkodásban, a nyelvben és a viselkedésben és ezek viszonya a normák elfogadásához, örökítéséhez az előítéletek születése 6. A társadalomban kiválasztott hely: szerep, presztízs, hierarchia 7. Az attitűdök és sémák 8. A személyes és társadalmi identitás: képlékenység és stabil elemek 9. Identitásproblémák 10. Értékek, másság, normaszegés, deviancia 11. Döntés, együttműködés és konfliktus 1. Tömegjelenségek szociálpszichológiája: nagyvárosi élet, divat, ünnep, pánik 13. Esettanulmány 14. Elméletek a szociálpszichológiában 15. A szociálpszichológiai vizsgálódás tudományos fokmérői: kutatási módszerek, hipotézis-alkotás, a vizsgálati módszer kiválasztása, a megfelelő eszközök kidolgozása és kipróbálása, az eredmények értékelése és értelmezése

12 Magyar politikai rendszer Előadás BBNSZ Tantárgyfelelős: Balázs Zoltán Oktató: Balázs Zoltán Tantárgy célja: A mai magyar politikai rendszer fölépítésével és működési mechanizmusával megismertetni a hallgatókat. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. A rendszerváltás előzményei. A rendszerváltás 3. Az alkotmány és az alkotmánybíróság 4. Ideológiai irányzatok, pártok 5. Civil társadalom, érdekképviselet 6. Választási rendszer 7. Kampányok, választások, népszavazások 8. Az országgyűlés és bizottságai 9. A végrehajtó hatalom szerkezete és működése 10. Önkormányzatok, helyi politika, regionalizmus 11. Politika és nyilvánosság 1. Egyház és állam 13. Külpolitika 14. Bíróságok, ügyészség 15. Összegzés

13 Pártok, pártrendszerek Gyakorlat BBNNT Tantárgyfelelős: Balázs Zoltán Oktató: Balázs Zoltán Tantárgy célja: A pártok a demokratikus politikai rendszerek működésének alapintézményei, de társadalmi és történelmi beágyazottságuk folytán az egyes politikai rendszerek közötti különbségek megértésében is döntő jelentőségük van. A szeminárium ezért kettős célt követ: egyrészt a párt mint intézmény politikaelméleti vizsgálatának alapjaival ismerteti meg a hallgatókat, másrészt nemzetközi összehasonlításban tárgyalja az egyes országok pártrendszereit. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Bevezetés. Érdek, érdekképviselet 3. A pártok fejlődésének története 4. Politikai kultúra és pártrendszer 5. Baloldali és jobboldali pártok 6. Regionális jellegzetességek I. 7. Regionális jellegzetességek II. 8. Regionális jellegzetességek III. 9. Regionális jellegzetességek IV. 10. Magyar pártrendszer I. 11. Magyar pártrendszer II. 1. Választási rendszer és pártrendszer kapcsolata 13. Pártok és frakciók 14. Koalíciós kormányzás 15. Összegzés Értékelés: gyakorlati jegy

14 Politikai szociológia Gyakorlat BBNNT Tantárgyfelelős: Balázs Zoltán Oktató: Balázs Zoltán Tantárgy célja: A szeminárium célja, hogy a politikai szociológia tárgyköréhez tartozó vagy ebből a szempontból releváns empirikus kutatásokból szemelvényezve megismertesse a hallgatókkal az különféle módszertani megközelítések alkalmazási lehetőségeit és konkrét eredményeit. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Bevezetés. A Kádár-rendszer politikai struktúrája és hatalomgyakorlási módszerei 3. Polgárosodás, középosztály I.: politikai kultúra, politikai szocializáció. 4. Elitek 5. Elitváltás, rendszerváltás 6. Demokráciakutatások I. 7. Demokráciakutatások II. 8. Értékrend-kutatások 9. Politikai szocializáció az ifjúságban 10. Média és politika, elitek 11. Az uralom szociológiája 1. A hatalom és a tekintély szociológiája I. 13. A hatalom és a tekintély szociológiája II. 14. A hatalom és a tekintély szociológiája III. 15. Összegzés Értékelés: gyakorlati jegy

15 Jogi alapismeretek Előadás BBNNT Tantárgyfelelős: Szilágyi István Oktató: Szilágyi István Tantárgy célja: A tárgy megismerteti a hallgatókat a jogtudomány alapfogalmaival és ezek elméleti összefüggéseivel, valamint a modern állam működését leíró alapvető kategóriákkal. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Természetjog és pozitivizmus. A jogászság mint hivatás 3. A jogforrás 4. A jogszabály 5. A jogrendszer 6. A jogrendszerek csoportosítása 7. A jogrendszerek csoportosítása folyt. 8. A jog alkalmazása 9. A jog alkalmazása folyt. 10. A jogviszony és a felelősség 11. A modern állam történeti formái 1. Szuverenitás és hatalommegosztás 13. Az állam szervezete 14. A modern politikai rendszer 15. Az államok osztályozása

16 Európai alkotmány történet Előadás BBNNT Tantárgyfelelős: Szabó István Oktató: Szabó István Tantárgy célja: A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon az európai alkotmányos gondolat történeti fejlődéséről, és a fontosabb alkotmányok tartalmi jellemzőiről. A tárgy kifejezett célja a történetiség mellett az egyes alkotmányos modellek bemutatása is, ezért az előadás hangsúlyt fektet az elméleti kérdések tárgyalására is. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. A római köztársasság modellje. A frank állam 3. A francia királyság 4. A Mediterráneum alkotmányfejlődése 5. A Német-Római Birodalom alkotmányos rendszere 6. Az angol történeti alkotmány sajátosságai 7. A francia forradalom alkotmányai 8. A német államok és a Habsburg Birodalom 9. Francia alkotmányok a XIX. században 10. A Bismarcki alkotmány és a Weimari köztársaság alkotmánya 11. Az olasz egység alkotmányos vonatkozásai 1. Totalitárius rendszerek alkotmányosságának sajátosságai 13. Közép és Kelet-Európa sajátosságai 14. Az alkotmánygondolat fejlődése 15. A polgári alkotmányok főbb intézményei

17 XX. századi történet I.-II. Előadás I.-II. BBNNT BBNNT Tantárgyfelelős: M.Kiss Sándor Oktatók: Nagyné Rózsa Erzsébet, Salát Gergely, Bede Rita, Gáthy Vera, Molnár Gábor Tantárgy célja: A tantárgy a 0. század politikatörténetének néhány lényeges kérdéséről kíván képet adni. Az oktatás súlypontja a nemzetközi viszonyok, és az egyes régiók történetén van, mivel ez a megközelítés illeszkedik a szak szélesebb kontextusába. A TANEGYSÉG LEÍRÁSA (XX. SZ-I. TÖRTÉNELEM I. FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Bevezetés. Az iszlám világ modern kori története 1 3. Az iszlám világ modern kori története 4. Az iszlám világ modern kori története 3 5. Kínai történelem 1 6. Kínai történelem 7. Kínai történelem 3 8. Afrika története 1 9. Afrika története 10. India modern kori története India modern kori története 1. India modern kori története Latin-Amerika Latin-Amerika 15. Összegzés

18 A TANEGYSÉG LEÍRÁSA (XX. SZ.-I TÖRTÉNELEM II. FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Az első világháború és a Párizs-környéki békék. Az 1917-es februári orosz forradalom 3. A bolsevik hatalomátvétel és a Szovjetunió létrehozása 4. Az 190-as évek Európája 5. Az olasz fasizmus 6. A gazdasági világválság és következményei 7. A német nemzetiszocializmus 8. A szovjetkommunizmus 9. Az 19-as évek Európája 10. A második világháború 11. A háború utáni Európa 1. A hidegháború korszaka ( ) 13. A békés egymás mellett élés küzdelme { ) 14. A kommunizmus bukása 15. Az Európai Unió

19 Magyar politikai- és diplomáciatörténet előadás BBNNT Tantárgyfelelős: M. Kiss Sándor Oktató: M. Kiss Sándor Tantárgy célja: A tantárgy célja, hogy kronológiai bontásban áttekintő képet adjon a magyar külpolitika elmúlt 150 évének történetéről a kiegyezéstől a rendszerváltozásig. Az oktatás során a hangsúly különösen az egyes szövetségi rendszerekhez fűződő viszony és Magyarország külpolitikai mozgásterének elemzésére, valamint az e viszonyrendszerben alkalmazott diplomáciai technikák tárgyalására helyeződik. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. A kiegyezéstől az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlásáig. Károlyi Mihály és a tanácsköztársaság diplomáciai törekvései. Károlyi Mihály külpolitikai törekvései 3. Trianon és következményei 4. A Horthy-rendszer kialakulása és külpolitikai koncepciója 5. Magyarország és a nagyhatalmak, illetve Magyarország és a kisantant 6. Magyarország külpolitikai helyzete a második világháború előestéjén 7. Magyarország belpolitikai helyzete a második világháború előestéjén 8. Magyarország a háború alatt 9. A háború utolsó szakasza 10. A fenyegetett demokrácia. Az angol, amerikai és a szovjet kapcsolatok alakulása 11. Csatlósország - vonakodás nélkül 1. Magyaroszág a forradalom és szabadságharc két szakaszában október tavasza 13. A Kádár korszak általános jellemzői és szakaszai 14. Magyarország és a népi demokráciák viszonyának alakulása 15. A rendszerváltozástól az Európai Unió kapujáig

20 Közgazdaságtan I.-II. Előadás I.-II. BBNNT BBNNT Tantárgyfelelős: Báger Gusztáv Oktató: Báger Gusztáv Tantárgy célja: I. A tantárgy bevezetés a közgazdaságtan tanulmányozásához: a közgazdaságtan helyének meghatározása a tudományok rendszerében, a módszertani sajátosságok és a mikroökonómiai alapkategóriák megismertetése, különös tekintettel a mai magyar gazdaságra. II. A tantárgy megismertet az alapvető makrogazdasági fogalmakkal és összefüggésekkel, kiemelt figyelmet fordítva a nyitott gazdaság sajátosságaira és a társadalmi rendszerek összehasonlító elemzéséhez szükséges ismeretekre. A TANEGYSÉG LEÍRÁSA (KÖZGAZDASÁGTAN I. FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Egyéni háztartások.. Üzleti szervezetek. 3. Kereslet és kínálat (fogalmak, egyensúly, rugalmasság). 4. A termelés mikroökonómiája. 5. A termelési költségek (költségelemzés, állandó és változó költségek, önköltség, határköltség). 6. Könyvviteli (számviteli) alapelemek. 7. A kompetitív vállalkozás és a kompetitív ipar (tökéletes verseny, rövid és hosszú távú kínálati görbe). 8. Monopólium (természete, a monopol erő forrásai, monopol kereslet, maximális monopol profit, monopol árak, újítások és a monopólium, természetes monopóliumok, a kormányzat által létrehozott és fenntartott monopóliumok, kartelek. 9. A monopolisztikus verseny, oligopólium, monopsómia. 10. Foglalkoztatás és bérek (átlag-bérek, bérdifferenciák, minimálbér, munkaerődiszkrimináció). 11. Tőke, kamat, profit (kamatszint, megtakarítás, a beruházások és a kamatszint). 1. Társadalombiztosítás (ki fizeti valójában a TB járulékot?) 13. Szakszervezetek. 14. Közjavak és externáliák. 15. Összegzés

21 A TANEGYSÉG LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Bevezetés a Makroökonómiába: fogalmak, történelmi gyökerek. Kérdések, problémák, és politikai célok.. A makroökonómia felhasználói: a kormányzat és az üzleti körök. 3. Hogyan mérjük a nemzeti kibocsátást: GDP, GNP és a társadalmi jólét fogalma. Jövedelem oldal, felhasználói oldal. Nominális és reál értékek. A szürkegazdaság szerepe különös tekintettel Közép- és Kelet-Európára. 4. Instabilitás a makroökonómiában. Infláció, recesszió és munkanélküliség A makro-gazdaság egyszerűsített modellje. Aggregált kereslet és kínálat. A 4 multiplikátor hatás. 6. A kormányzat és a makroökonómia: a fiskális politika. 7. A pénzteremtés és a pénzügyi rendszer. A pénz kereslete és kínálata. A pénzügyi rendszer szabályozása és felügyelete. 8. Munkanélküliség és infláció. Okok és következmények 9. A gazdasági növekedés. Történeti áttekintés. 10. A gazdasági növekedés határai: a fogyó erőforrások gazdaságtana. 11. A nyitott gazdaság makroökonómiája. Az árfolyamok és a fizetési mérleg. 1. Alternatív gazdasági rendszerek. Szocializmus versus kapitalizmus. 13. Összegzés

22 Pénzügytan Előadás BBNNT Tantárgyfelelős: Báger Gusztáv Oktató: Báger Gusztáv Tantárgy célja: A tantárgy alapozó jellegű, átfogó ismereteket nyújt a pénz fogalmáról, a pénzügyi intézményi rendszer szerepéről, a pénzügypolitika célrendszeréről és az államháztartás feladatairól. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. A pénz történelmi útja: a pénz kialakulásától a modern pénzig. A pénzelmélet alapjai.. A megtakarítások áramlása és a pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi piacok részei. A pénzpiac és a tőkepiac jellemzői. 3. A bankrendszer szerepe a tőkeáramlásban. A hazai bankrendszer jellemzői, törvényi szabályozása. Jegybanktörvény, Hitelintézeti törvény. A monetáris politika cél- és eszközrendszere. 4. A pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelme: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), Betétvédelem (OBA), Befektető-védelem (BEVA). A fogyasztóvédelem európai normái a pénzügyi szolgáltatásoknál. 5. Bankműveletek. A passzív, az aktív, a semleges és az egyéb bankműveletek. 6. Biztosításgazdaságtan. A biztosítás mint kockázatkezelés. A biztosítási piac jellemzői. A biztosító működését szolgáló legfontosabb intézmények. 7. Az értékpapírpiac. Az értékpapírok fogalma, csoportosítása. Az értékpapírok jogi szabályozása, felügyelete. 8. A tőzsde jellemzői, szereplői. Az OTC piac jellemzői. Tőzsdei megbízások fajtái, a megbízások teljesítése. 9. A tőzsdei ügyletek elszámolása, az Elszámolóház (KELER) szerepe. A tőzsdei kereskedés rendje, a tőzsde információs rendszere. Tőzsdeindexek. 10. A tőzsdei ügyletek fajtái (prompt-, termin- és opciós ügyletek). 11. Az államháztartás fogalma, alrendszerei. Állami feladatok és funkciók. Költségvetési alapelvek és törvények. A költségvetés szerkezete. 1. A költségvetés elkészítésének és jóváhagyásának rendje. 13. Az államháztartás finanszírozása, egyensúlyi helyzete. 14. A költségvetés ellenőrzése. 15. Az államháztartás reformja.

23 Bevezetés a kulturális antropológiába Előadás BBNSZ000 1 Tantárgyfelelős: Vidacs Bea Oktató: Vidacs Bea, Neményi Barbara Tantárgy célja: A félév során a hallgatók megismerkednek a kulturális antropológia alapfogalmaival, az antropológiai kutatás módszereivel és az antropológia sajátos kérdésfelvetésével. Megismerkednek a főbb adaptációs stratégiákkal és az antropológia legfontosabb kutatási területeivel. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Mi a kulturális antropológia?. A kultúra fogalma az antropológiában 3. Az antropológia módszerei 4. Adaptációs stratégiák 5. Gazdasági rendszerek 6. Politikai rendszerek I (hordák, törzsek) 7. Politkai rendszerek II (fönökség, állam) 8. Nacionalizmus, etnicitás, identitás 9. A társadalmi nem 10. Rokonsági rendszerek, leszármazás 11. Házasság, család, háztartás 1. Vallás 13. Világkép 14. Alkalmazott antropológia 15. Ôsszegzés

24 Nemzetközi kapcsolatok elmélete BBNNT Gyakorlat 3 Tantárgyfelelős: Csanády Márton Oktató: Csanády Márton Tantárgy célja: Bemutatni a nemzetközi kapcsolatok három fő elméletét és azok sajátosságait, alkalmazva azokat a jelen kor nemzetközi politikai eseményeinek értelmezésében. Kritikus és elemző gondolkodás kialakítása a hallgatókban, felhasználva az elméletek nyújtotta kategóriákat. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1 Bevezetés: Az elméletek fontossága a nemzetközi kapcsolatokban. A klasszikus elméletek áttekintése: Realizmus (I.) 3 Függőség elmélete (II.) 4 A kölcsönös függőség elmélete (III.) 5 Új Realizmus 6 Hegel hatása Fukuyama elméletére. 7 A történelem vége (1991). 8 S. Huntington: civilizációk összeütközése (1993). 9 A nyugati civilizáció hanyatlása és az elméletek kapcsolata. 10 Az új világrend. 11 Mag államok, koncentrikus körök a civilizációs elméletben. 1 Globalizáció és a nemzetközi kapcsolatok elméletei. 13 A nemzetközi rendszer és annak szereplői. 14 A nemzetközi rendszer perspektívái. 15 Posztmodern hatás a nemzetközi kapcsolatok elméleteire.

25 Biztonságpolitika Előadás BBNNT Tantárgyfelelős: Dr. Láng Péter Oktató: Dr. Láng Péter Tantárgy célja: egy, a hazai felsőoktatásban viszonylag nem rég óta oktatott, jelenleg is fejlődő, új disciplina alapjainak bemutatása és megtaníttatása. A biztonságpolitika azon politikai célok, stratégiák és eszközök összessége, amelyek a háború megakadályozását szolgálják a politikai önmeghatározás képességének fenntartása mellett. A biztonságpolitika tudományos elemzése feltételezi a multidiszciplináris társadalomtudományok eszköztárának széles körű alkalmazását. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. Politikatudomány és biztonságpolitika. A biztonságot veszélyeztető tényezők 3. Biztonságelméletek 4. Civil-katonai kapcsolatok 5. A védelemgazdaság alapkérdései 6. Nemzetközi fegyverkereskedelem 7. Válságkezelés 8. Nemzetközi és regionális biztonságpolitikai intézmények 9. Az ENSZ szerepe a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában 10. Az európai biztonsági és védelmi architektúra problémái 11. Az Európai Unió közös biztonsági és védelempolitikája 1. Fegyverkezés és leszerelés 13. Tömegpusztító fegyverek és korlátozásuk 14. A fegyveres erők és a társadalom 15. Magyar biztonságpolitika

26 Nemzetközi pénzügyek Előadás BBNNT Tantárgyfelelős: Báger Gusztáv Oktató: Báger Gusztáv Tantárgy célja: A tantárgy a megismertet a nemzetközi pénzügyek alapfogalmaival, a nemzetközi pénzügyi rendszer működésének jellemző vonásaival, fejlődésének mozgatórugóival és a pénzügyi globalizáció folyamataival. A TANTÁRGY LEÍRÁSA (FÉLÉVENKÉNTI TEMATIKAI BONTÁS) 1. A nemzetközi elszámolások csoportjai, eszközei és formái. A valuták átválthatósága.. Devizapolitika, devizagazdálkodás és árfolyam-politika. A valutaárfolyam típusai, hatásmechanizmusa a gazdaságban és főbb elméletei. 3. A nemzetközi elszámolások mérése. A mérlegek (külkereskedelmi mérleg, fizetési mérleg) összeállítása, tartalma és főbb elméletei. 4. Hitelek és eladósodás a világgazdaságban. Adósságválság és adósságkezelő politikák. A magyar adósságmenedzselés. 5. A nemzetközi pénzügyi-valutáris kockázatok és a kihívások kezelésének módszerei. Az ország-, valuta- és kamatkockázatok. A tranzakciós, gazdasági és átértékelés kitettség. A valutaválság. 6. A pénzügyi globalizáció mint a globalizáció része. A tőkepiacok liberalizálása, kedvező és kedvezőtlen hatásai a világgazdaságra. 7. A nemzetközi tőkeáramlások formái és tendenciái. A nemzetközi beruházási döntések szempont-rendszere. 8. A nemzetközi pénzügyi rendszer. A Bretton-Woods-i Rendszer és válsága. A válság utóhatásai. 9. A nemzetközi pénzügyi rendszer vezetői intézményei: a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank funkciói; az intézmények reformjai. 10. A regionális pénzügyi és fejlesztési intézmények (EBRD, Európai Beruházási Bank, Európa Tanács Fejlesztési Bankja) tevékenysége. 11. Az Európai Unió monetáris politikája. A Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB). Monetáris stratégia és a monetáris politikai eszköztár. 1. Pénzügyi piacok a Gazdasági és Monetáris Unióban. Hitel- és kötvénypiacok, részvénypiacok és devizapiacok. 13. Külkereskedelmi fizetések és fizetési rendszerek az Európai Unióban. 14. A hazai intézményi környezet, devizapiac sajátosságai az Európai Unió követelményeinek tükrében. 15. Az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatos feladatok és megoldásuk várható időtávja.