CINCÉR. Egyéves a RÉTISASOK Nyár-Õsz A DUNA IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE. Zászlóshajó fajok a Dunán: 6. évfolyam 2-3.

Átírás

1 CINCÉR A DUNA IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 6. évfolyam 2-3. szám Egyéves a Zászlóshajó fajok a Dunán: RÉTISASOK 2010 Nyár-Õsz

2 TARTALOM ÚGY GONDOLOM Egyéves a DANUBEPARKS ESEMÉNY Volt...3 Kiadja: Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Felelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 2010 Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy Pál Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin Címlapon: Rétisasok (Fotó: Hoyer) További fotók készítõi: Csonka Péter, Domonyi Mónika, Kézdy Pál, Kiss Gábor, Menráth Réka, Putz Ádám, Vizkert András, Halász Ferenc, Szabó Fruzsina Illusztráció: Békefi András, Kókay Szabolcs, A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült. ESEMÉNY Lesz...5 Készült a South East Europe Transnational Cooperation Programme és a Visegrádi Bobpálya Bt. támogatásával. A kiadvány terjesztésû. POSZTER Madárvonulás, vadludak Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai AKTUÁLIS Zászlóshajó fajok a Dunán Ez történt a Duna mentén Duna Ipoly Múzeumpedagógiai programok az Ócsai Tájházban Gerecsei TK Nemzeti Park Budai TK Gödöllõi- Dombvidék TK Vértesi TK Foltos szalamandra a Visegrádihegységben...12 Sárréti TK Ócsai TK Tápió Hajta Vidéke TK CINCÉR KÁZMÉR OLDALA TÁMOGATÓINK...14 Sárvíz-völgye TK OLVASTA MÁR? FALIÚJSÁG...14 A Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe

3 ÚGY GONDOLOM... Hírlevelünk nyári-õszi összevont számában kiemelten foglalkozunk a Duna menti védett területek összefogására elnyert UNIÓS programmal. A beköszöntõ megírására Georg Frankot, a program vezetõjét kértük fel. Egyéves a DANUBEPARKS mérlegen a Duna menti védett területek hálózata 29. június 9-én a Bécsi Nyilatkozat aláírásával alakult meg a Duna menti Védett Területek Hálózata. A DANUBEPARKS tizenkét Duna menti védett terület számára teremtette meg a hosszú távú nemzetközi együttmûködés lehetõségét. Az élõhelyek kezelése és a vízfolyások élõvé tétele mellett kiemelt téma a fajvédelem és a turizmus is. Az EU által finanszírozott programban 3 évre mintegy 2,7 millió euró áll a nemzetközi természetvédelmi projekt rendelkezésére. A Duna Dráva Nemzeti Park által július 2-án Mohácson szervezett Nemzetközi Duna Fesztivál és a látogatók színes forgataga adta a keretet a Duna menti védett területek igazgatóinak megbeszéléséhez. A DANUBEPARKS fennállásának egyéves jubileuma alkalmából értékelték az eddig elért eredményeket. A számos sikeresen megkezdett mintaprojektnek köszönhetõen az igazgatók alapvetõen pozitív mérlegrõl számoltak be a közös munka eddigi eredményei magukért beszélnek! Megvitatták a jövõbeni együttmûködés súlyponti kérdéseit, és döntés született arról, hogy a továbbiakban kerüljenek elõtérbe a nemzetközi tevékenységek. Az egész Duna vonalára érvényes közös akciótervet kell kidolgozni a rétisas védelmére, és közös álláspontot kell kialakítani a folyami hajózással kapcsolatban. Fontos cél a Duna menti élõhelyek hálózatának felépítése és bõvítése is. A Duna fontos mellékfolyóját jelentõ Száva melletti Lonsko Polje (Horvátország) már most fontos stratégiai partnerünk a Duna menti védett területek hálózatában. A Duna Ipoly Nemzeti Park a DANUBEPARKS keretein belül a fajok monitorozásában vezetõ szerepre tett szert. Kiss Gyula projektmenedzser vezetésével kidolgoztak egy módszert, ami lehetõvé teszi a Duna menti kis lile állomány átfogó felmérését. Ez a madárfaj kavicspadokon és sóderszigeteken él, így kizárólag természetközeli állapotú folyószakaszokon fordul elõ, s ez azt jelzi, hogy a folyódinamikai folyamatok zavartalanul mûködhetnek. A Duna menti költések felmérése így hozzájárul, hogy megõrizzük ezt az egyedülálló élõhelyet. A DINPI mûködési területén található sóderpadok nemzetközi összehasonlításban is nagy jelentõséggel bírnak a kis lile védelme szempontjából, és természetesen számos más ritka védett növény- és állatfajnak is otthonául szolgálnak. A DANUBEPARKS munkája nemzetközi szinten is egyre nagyobb érdeklõdésre tart számot. Az EU jelenleg készíti a Duna térségének stratégiai tervét. Ez a program szintén kiemeli a Dunának mint összekötõ elemnek a jelentõségét Európában, és felhívja a figyelmet, hogy a Duna mentén a természetvédelem érdekében össze kell fogni ezek a DANUBEPARKS-nak is a legfontosabb célkitûzései. Georg Frank, projektmenedzser 2

4 ESEMÉNY VOLT A Föld Napján a Pál-völgyi-kõfejtõben a játékos természetismereti vetélkedõ, kézmûves-foglalkozások, barlanglátogatás és Gryllus Vilmos koncertje mellett a legvonzóbb program az élõállat-bemutató volt. Egyre nagyobb az érdeklõdõk száma az ócsai gyógynövénytúrákon. Cincér Tábor 2010 Harminc fok, szikrázó napsütés, felhõtlen ég fogadta július 5-én a táborba érkezõ 48 gyereket. A hetet egy kis hûsöléssel kezdtük a Pál- völgyi-barlangban. Az elsõ nap többi részét kézmûveskedéssel és sok játékkal töltöttük. Kedden falmászás volt, egy könnyû és egy nehéz pályán próbálhatták ki ügyességüket a gyerekek. Idõközben gyönyörû batikolt képek is születtek. A várva várt szerdai napon mentünk a Mátyás-hegyi-barlangba, ahonnan alig bírtuk a túra végén kirángatni a gyerekeket, olyan jól érezték magukat. Csütörtökön Tóth Gábor hozta el hozzánk néhány vadállatát, és roppant izgalmas bemutatót tartott nekünk. Délután nemezeltünk és gyertyát mártottunk. Pénteken Ignác bácsival íjászkodtunk, és kis természetismereti csapatvetélkedõt tartottunk. A második héten 28 gyereket táboroztattunk. Négy csapat mérte össze a tudását a héten. Halász Emese madarászismeretekkel kapcsolatos feladványokat hozott a gyerekeknek minden napra. Csütörtökön az ELTE Környezet- tudományi Klub lelkes tagjai látogattak meg minket, és társasjátékot meg kisebb környe- zetismereti játékokat játszottunk együtt. Úgy érezzük, idén is jót táboroztunk, reméljük, a gyerekek is jól érezték magukat! A Cincér Tábor csapata: Feri, Kati, Gyuri, Juli, Réka, Mesi, Edi, Fruzsi 3

5 ESEMÉNY VOLT A 29/2010-es Csapody Vera természetismereti versenyt újra a Fazekas Gimnázium tanulói nyerték meg.ezúton is gratulálunk a csapat tagjainak és felkészítõ tanáruknak, dr. Müllner Erzsébetnek. Szlovák magyar természetvédelmi együttmûködés április 28-án a S z l o v á k Köztársaság Természetvédelmi Hivatala (ŠOP SR) és a DINPI tanácskozást folytatott Bõsön a két szervezet közös munkaprogramjának kidolgozása érdekében. Közös feladat többek között olyan veszélyeztetett állatfajok védelme, mint az északi pocok, a mocsári teknõs és a rétisas. Együtt fogunk mûködni az invazív növényfajok visszaszorításában, az Ipoly folyó hosszirányú átjárhatóságának biztosításában és a kárókatonák téli számlálásában. A megállapodást Ján Mizerák, a ŠOP SR igazgatója és Füri András, a DINPI igazgatója írta alá. A negyedik alkalommal megrendezésre kerülõ Magyar Nemzeti Parkok Hete sorozat nyitórendezvényére Szalafõ- Pityerszeren került sor. A nyitórendezvény utáni héten a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hét helyszínen szervezett kedvezményes programokat. 4

6 ESEMÉNY LESZ Nap Program Találkozó Ár(Ft) Telj./kedv. O K T Ó B E R Információ 14-18: Madárlesen a Pálfájában Madármegfigyelés, madáretetõ-készítés Pálfája Oktatóközpont, Nagykõrõs Sápi Mária T: 30/ : 10-13: Nemzetközi Madármegfigyelõ Világnap Madárgyûrûzés és Madármegfigyelõ túra Nemzetközi Madármegfigyelõ Világnap Madárgyûrûzés és Madármegfigyelõ túra a Turján tanösvényen Pilisszenitán, Villa Negra sportpálya parkolója Ócsai Tájház Karlné Menráth Réka T: 30/ Verbõczi Gyuláné T: 30/ : Nemzetközi Madármegfigyelõ Világnap Madármegfigyelés a Páskom legelõ tanösvényen Dejtári katolikus templom Kagyerják Pál T: 30/ : Nemzetközi Madármegfigyelõ Világnap Madármegfigyelés a Ferencmajori halastavakon Naszály község tatai vége Csonka Péter T: 30/ : Nemzetközi Madármegfigyelõ Világnap Madárgyûrûzés és madármegfigyelõ túra Elza major Fenyvesi László T: 30/ Ke. 7-19: A Dinnyési Fertõ madárvilága* Madárgyûrûzés és madármegfigyelõ túra Elza major 5 / 250 Fenyvesi László T: 30/ Szo. 09:- 12: Cserszömörcés túra a Vértesben* A cserszömörcétõl tûzpirosra festett Vértes a Haraszt-hegyi tanösvényen Csákvár, a Haraszt-hegyi tanösvény kiindulópontja 5 / 250 Klébert Antal T: 70/ Szo. 10: Kaláka Szombat Töknap Ócsai Tájház 850 / 520 Verbõczi Gyuláné T: 30/ Szo. 9-15: Õszillatú erdõkben* Kirándulás Nagykovácsiból a Nagy-kopaszra Nagykovácsi fõtér 5 / 250 Halász Antal T: 30/ : Angolkertek a nagyvilágban Vetítéssel egybekötött úti beszámoló Alcsúti Arborétum 5 Halász Ferenc T: 20/ : 14-18: Jókai kora, Jókai bora Borkóstolóval egybekötött irodalmi est a Jókai kertben Õszi séta az Apátkúti-völgyben* Túra Pilisszentlászlótól Visegrádig a csörgedezõ patak mentén Budapest, XII. ker., Költõ u. 21. Pilisszentlászló fõterén 1.0 /5 N O V E M B E R 5 / 250 Kõvári Anita T: 30/ Dr. Jankainé Németh Szilvia T: 30/ : Vadludakkal vándoroltam * Vadludak esti behúzásának megfigyelése a Dinnyési Fertõn Dinnyés vasútállomás 5 / 250 Fenyvesi László T: 30/ : 14-18: X. Tatai Vadlúd Sokadalom Sok ezer vadlúd látványos reggeli kirepülése, esti behúzása, és még számos érdekes program Barlangi Mikulás A Mikulás kötélen ereszkedik le a barlangba és névre szóló ajándékokat ad a gyerekeknek Tata, Öreg-tó Szemlõ-hegyi-barlang D E C E M B E R Gyerek: 18 Felnõtt: 850 Csonka Péter T: 30/ Balázs Andrea T: 20/ : Madárgyûrûzési bemutató Ismerkedés állandó madarainkkal és téli vendégeinkkel Pilisszentiván, Jági-tó Karlné Menráth Réka T: 30/ : Vadlúdles a Tatai Öreg-tavon A vadludak reggeli kirepülésében, esti behúzásában gyönyörködhetünk Tata, Öreg-tó Csonka Péter T: 30/ * A programra elõzetes bejelentkezés szükséges. Minimum 5 fõ részvétele esetén tartjuk meg. 5

7 Szervezõ: DINPI, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoportja, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület Védnök: Michl József, Tata város polgármestere A rendezvény díszvendége: Nagy Bandó András és Máté Bence A rendezvényen adományokat gyûjtünk a Dunaalmásikõfejtõk Természetvédelmi Területet bemutató természetismereti tanösvényre! november 26. (péntek) Öreg-tó Klub Hotel X. TATAI VADLÚDSOKADALOM 20 A verseny megnyitója Musicz László Versenyszabályzat ismertetése Pénzes László Bemutatkozik az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság 21 Kereknyergû patkósdenevér védelmi helyzete Elõadó: Juhász Márton Könyvbemutató! Máté Bence fotóalbuma Elõadó: Máté Bence 22 WSG beszámoló Elõadó: Szimuly György Elõadások a nagy rendezvénysátorban, rossz idõ esetén a Madármegfigyelõ Torony melletti épület termében 10 Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyûjtõ rehabilitációja Elõadó: Szilbekné Molnár Katalin Madárbarát kert program Elõadó: Orbán Zoltán 11 Könyvbemutató! Ami a bögyünkben van Nagy Bandó András Bemutatkozik az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság 12 Túzokvédelem Magyarországon Elõadó: Bankovics András Brazília képekben Elõadó: Fodor András 13 Kereknyergû patkósdenevér védelmi helyzete Elõadó: Juhász Márton Amit tudni kell a Szemlõ-hegyi barlangról Elõadó: dr. Kézdy Pál 14 Kerecsensólyom-védelme a Kárpát-medencében Elõadó: Bagyura János A Duna menti védett területek szövetsége Elõadó: Georg Frank 15 Könyv bemutató! Máté Bence természetfotó-albumának bemutatója a szerzõ által. A könyv a helyszínen dedikálva megvásárolható november 27. (szombat) Építõk parkja, tóparti madármegfigyelõ torony 5 Az országos madármegfigyelõ versenyre érkezõk regisztrációja, nevezés felnõtt és ifjúsági kategóriában 6 Egész napos madármegfigyelõ verseny kezdete 7 -tól Sok ezer vadlúd kirepülésének megtekintése! Zsoldos Árpád, a kiváló ornitológus tolmácsolásában nagykivetítõn követhetik nyomon a tavi eseményeket! 15 8 A X. Tatai Vadlúdsokadalom ünnepélyes megnyitója: Gyerekek verses köszöntõje, majd ünnepi beszédet mond: Michl József és Nagy Bandó András 10 Az alkalmazkodás mesterei Tóth Gábor ( Állati jó bemutató ) 11 Az általános iskolák számára meghirdetett verseny eredményhirdetése 12 Solymász bemutató Gasztonyi Dániellel 13 Az alkalmazkodás mesterei Tóth Gábor ( Állati jó bemutató ) A vadludak esti behúzásának megtekintése a tóparton, élõkép-kivetítéssel! Narrátor: Zsoldos Árpád 17 Õszi csillagos égbolt látványosságai (elõadás és távcsöves bemutató) TIT Tatabányai Csillagvizsgáló 18 Az egész napos madármegfigyelõ verseny zárása Egész napos programok: Cincér és TÉA játszóház: Kreatív környezeti nevelési sátor Életképfestés az öreg-tavi ludakról Madár- és természetvédelmi filmek vetítése a nagysátorban 9 16 óra között Természetvédelem és turizmus játék garantált nyereményekkel Madármegfigyelés teleszkóp bokrokban Madárgyûrûzési bemutató MME Bolt Természetvédelmi tanácsadás Teleszkópok és kézi távcsövek tesztelési lehetõsége Természetvédelmi könyvek, kiadványok és madárfestmények vásárlási lehetõsége Kézmûvesek, helyi termelõk adventi vására Máté Bence fotókiállítása Öreg-tó Klub Hotel: 20 Az egész napos madármegfigyelõ verseny eredményhirdetése dr. Magyar Gábor Túzokvédelem Magyarországon Elõadó: Bankovics András 21 Brazília madárvilága Elõadó: Fodor András Könyvbemutató! Máté Bence természetfotó-albumának bemutatója a szerzõ által 6

8

9 Madárvonulás, vadludak A tatai Öreg-tóhoz és a Dinnyési-fertõhöz is hozzátartozik a madárvonulás. Néha tízezres számban jelennek meg a költözõ fajok. Nagy részük õsszel melegebb és táplálékban bõségesebb vidékekre megy. A világméretû mozgalom során a mi gólyánk Dél- Afrikába vándorol, hozzánk viszont északi fajok jönnek telelni. A különféle vadludak nyugodt éjszakázóhelyet találnak a tavak nyílt vizein. Ha az idõjárás engedi, októbertõl márciusig innen járnak ki a környezõ tarlókra, vetésekre táplálkozni. 5 A nagy lilik (1) adja a fõ tömeget, utána az itt költõ nyári lúd (2) következik. Ma már ritkább a vetési lúd (3), elõfordul, hogy a több tízezres libatömegben egyáltalán nincs belõlük. Fokozottan védett faj a ritka kis lilik (4) és a vörösnyakú lúd (5). Az alkonyati színes égbõl a vízre bucskázó, zsivajgó libákat, vagy a hajnali párából vezényszóra felrobajló ludak látványát nem lehet feledni. A vonuló vízimadaraknak teljes nyugalmat kell biztosítani, ezért a zavarásra érzékeny helyek csak engedéllyel és kísérõvel látogathatók. Kókay Szabolcs festménye a Dinnyési-fertõ élõvilágát bemutató Madárdal tanösvényhez készült. 8

10 AKTUÁLIS Zászlóshajó fajok a Duna mentén: a rétisas és a tokfélék A dunai tokfélék a Fekete-tengertõl árral szemben vándorolnak a Duna felsõ szakaszai felé. Közéjük tartozik a legnagyobb dunai hal, a viza, ami egykor eljutott a Felsõ-Dunáig is (Budpest XIII. kerületében a vizafogó név máig emlékeztet ennek az 5-6 kg-osra is megnövõ értékes halnak a halászatára), ma már ezt a vízierõmûvek lehetetlenné teszik. Hozzá hasonlóan nem ismeri az országhatárokat a legnagyobb dunai ragadozó madár, a rétisas sem. Fennmaradásához nagy kiterjedésû és változatos folyami élõhelyek szükségesek. Mindkét faj megõrzése csak a Duna menti országok összefogásával lehetséges, ezért ezeket a fajokat a Duna zászlóshajó fajainak nevezzük. A dunai tokfélék és a rétisas védelme is fontos része a DANUBEPARKS programnak. A rétisas hazánkban is fokozottan védett, ráadásul ebbõl a szempontból a legelõkelõbbek társaságában, az egymillió forintos természetvédelmi értéket képviselõ fajok között szerepel. Ennek oka, hogy alig néhány évtizede már csak mutatóban volt megtalálható ez az impozáns ragadozó a hazai folyók mentén, fészkelõ állománya néhány párra csökkent. A ragadozóvédelemmel foglalkozó állami és civil szakemberek Európa-szerte indított erõfeszítései (pl. mûfészek-kihelyezések, fészekõrzések, téli etetések) révén azonban késõbb fordult a dolog, és a rétisas állománya elkezdett növekedni. A DINPI Duna menti területein az elmúlt másfél évtizedben vált rendszeressé a rétisas jelenléte, elõször csak a téli idõszakban (a Dunán telelõ ezres nagyságrendû vízimadár-együttesek kísérõjeként), majd késõbb örömteli módon fészkelésbe is kezdett, s ma már három pár is fészkel a zavartalan dunai szigetek ártereiben. Selmeci Kovács Ádám, õrkerület vezetõ 9

11 A Donau-Auen Nemzeti Park (Ausztria) áprilisban környezeti nevelési és ökoturisztikai tanulmányútra látta vendégül a DINPI oktatással és turisztikával foglalkozó munkatársait. Az osztrák nemzeti park egyik legnépszerûbb programját a gumicsónakos hód- és madármegfigyelõ túrák jelentik. A DANUBEPARKS program keretében 2011-tõl a DINPI is hasonló túrákat indíthat a Dunakanyarban.Július elsõ hétvégéjén rendezték meg Mohácson a Duna Fesztivált. Az esemény egyik fõ látványossága a Dunai Mosás volt. A hagyományos népi mosást az asszonyok végezték, de az áztatást, szappanozást, majd a zöcskölést a férfiak is szívesen végignézték. A Donau-Auen Nemzeti Park (Ausztria) áprilisban környezeti nevelési és ökoturisztikai tanulmányútra látta vendégül a DINPI oktatással és turisztikával foglalkozó munkatársait. Az osztrák nemzeti park egyik legnépszerûbb programját a gumicsónakos hód- és madármegfigyelõ túrák jelentik. A DANUBEPARKS program keretében 2011-tõl a DINPI is hasonló túrákat indíthat a Dunakanyarban. Ez történt a Duna mentén A DANUBEPARKS pavilonjaiban tizenkét Duna menti védett terület mutatkozott be játékokkal, táncokkal, kézmûves-termékekkel. A DANUBEPARKS program része, hogy a Duna menti védett területek munkatársai angol nyelvû szakvezetõ képzésen vehetnek részt. Az elsõ kurzus júliusban volt az ausztriai Hainburgban. A program egyik leglátványosabb programja Európa legnagyobb fán fészkelõ fehér gólya telepének a megtekintése volt a Morva árterén. 10

12 AKTUÁLIS Múzeumpedagógiai programok az Ócsai Tájházban Végére értünk a TÁMOP pályázati program támogatásával megvalósult Múzeumpedagógiai tevékenységek fejlesztése az Ócsai Tájházban címû programsorozatunknak. A családi napok, melyek a Ki minek mestere? címet kapták, nagy létszámú érdeklõdõt vonzottak. Ezek közül az elsõ egyben a pályázati program nyitórendezvénye is volt. Ezeken a napokon mindig egy-egy idõszaki kiállítás megnyitójához kötöttük a népi mesterségeket bemutató programokat, ahol maguk a résztvevõk is kipróbálhatták kézügyességüket a kézmûves-foglalkozásokon. A festõnövényekkel Kemendi Ágnes, a gyékénykötészettel Kovács Tibor népmûvész, a gyöngyös párták készítésével a Magyar Gyöngy Egyesület tagjai, az ölbéli játékokkal dr. Sándor Ildikó néprajzkutató, a népi orvoslással dr. Babulka Péter, a fazekas, kosárfonó és fafaragó mesterségekkel a Dabas és Térsége Kézmûves Egyesület tagjai ismertettek meg minket. 11 Nyáron a gyerekek az Inasképzõ táborban tanulták ki a népi mesterségek csínját-bínját, ahonnan mindenki hamuban sült pogácsával és egy Segédlevél - lel a batyujában térhetett haza. A 29/2010-es tanév során az alsó tagozatosokat tematikus foglalkozásokon, a felsõsöket múzeumi órákon vártuk az Ócsai Tájházba. Két iskola, az ócsai és az Ócsához közel esõ felsõpakonyi általános iskola 2-2 osztálya volt az a szerencsés, amely részt vehetett ezeken a programsorozatokon. A tematikus foglakozásokon 10 alkalommal ismerkedtek a gyerekek a jeles napok népi hagyományaival, gazdasági munkáival. A másfél órás foglalkozásokon számos ismeretet szerezhettek a népszokásokról, mindig megkóstolhatták a jeles napokhoz kötõdõ népi ételeket, és kézmûvesfoglalkozások során az adott hónaphoz kapcsolódó tárgyakat, játékokat készíthettek. A múzeumi órák hat alkalma során a felsõ tagozatos diákok a régmúlt embereinek ócsai életével, annak minden elemével megismerkedhettek, így a hagyományos építkezéssel, a házak berendezéseivel, a tárgyak használatával, az öltözködéssel, a tárolás módjaival, a hulladékkezeléssel. A pályázati támogatásból mindkét múzeumpedagógiai programsorozathoz kiadtunk egy-egy munkafüzetet, amely segítséget nyújtott a programokon részt vevõ gyerekeknek ismereteik feldolgozásában, rögzítésében. A jellegzetes ócsai népviselet bemutatásához papír öltöztetõbaba készült. Végül szeretnénk idézni az egyik programsorozaton részt vevõ osztály kísérõtanárának véleményébõl: Olyan ismereteket szerezhettünk, amelyeket felhasználhatunk a tanítási órákon. Ezek a gyerekek sajnos keveset kalandozhatnak a múltban, és ebben a környezet-ben, ilyen érdekes foglalkozások keretében tenni ezt, úgy gondolom, páratlan lehetõség. Verbõczi Gyuláné, a Tájház vezetõje, Karlné Menráth Réka, környezeti nevelõ

13 A Visegrádi-hegységben is megjelent a foltos szalamandra A börzsönyi üde erdõkben és hegyi patakok mentén viszonylag sûrûn látható foltos szalamandra a szakirodalom szerint eddig hiányzott a nemzeti park Duna-jobbparti területeirõl. A montán (hegyvidéki) faunaelemnek tekintett faj jó néhány példánya azonban elõkerült az utóbbi idõben a Visegrádihegységbõl (sõt a Budai-hegyekbõl) is. A rejtett életmódja miatt kevéssé ismert kis állat megjelenését már korábban is észlelték, pl. Szentendre felett a hegyi patakokban, de ennek hiteles bizonyítéka nem volt tavaszán Dömösön került elõ több kifejlett és növendék példány, és az utóbbiak a faj helyi szaporodását is bizonyítják. A szalamandra fontos szerepet tölt be az európai kultúrában és kultúrtörténetben, közel hozva napjaink civilizációjához az ókort és a középkort: például az alkimistákat, vagy a rózsakereszteseket. Elöljáróban meg kell említeni, hogy közismert elnevezése: a szalamandra, nem magyar szó; nyelvünkbe, akár a legtöbb európai nyelvbe, a görögbõl származott. Eredeti magyar neve talán a Székelyföldön máig használt targyík lehetett; ez pikkelytelenségére és a (hüllõk közé tartozó) gyíkokhoz való felületes hasonlóságára utal. A másik, régi magyar nyelvû fóliánsokban megtalálható név, a tûzgyík már a legendák körébe visz minket: a kis állatról az ókorban azt tartották, hogy képes kioltani a tüzet. A híres római tudós, Plinius, a Naturalis Historiae (magyarra legjobban Természettudomány címre fordítható) X. kötetében ezt írja: oly hideg a szalamandra teste, hogy érintésére kialszik a tûz, mire sokszor a jég sem képes. Ez a feltételezés a középkor számos bölcselõjénél is megjelenik, még Szent Ágostonnál is (pl. Isten városáról c. mûvében). A középkori alkimisták a négy alapelem: a föld, a levegõ, a tûz és a víz közül, természetesen a tüzet jelképezték a szalamandrával. Leonardo da Vinci, híres tükörírásos jegyzetei szerint, még úgy tudta, hogy: tûzzel táplálkozik a szalamandra, és attól vedlik. Kárpát-medencei kapcsolódásról is beszámolhatunk: Selmecbánya címerét két szalamandra egy arany és egy ezüst tartja, ezzel utalva arra, hogy a várost körülvevõ hegyekben aranyat és ezüstöt bányásztak évszázadokig. Napjainkban Magyarországon Szalamandra-tó, Szalamandra-ház, Szalamandra Egyesület létezik, emellett társ-nemzeti parkunk, Aggtelek címerét is a szalamandra díszíti. Az európai kultúrában kiemelt jelentõségû állatfaj a természetben visszaszorulóban van, élettere szûkülése miatt veszélyeztetett. Számos helyen ez azt eredményezi, hogy a faj pl. vízóraaknákat próbál elfoglalni, ezzel közel kerülve az emberhez. A tendencia több okból tovább veszélyezteti fennmaradását, egyrészt a beton mûtárgyak általában nem alkalmasak az egyedek számára, másrészt tartani kell a még mindig meglévõ babonákból eredõ tudatos pusztítástól is, pedig a foltos szalamandra valójában csak az ízeltlábúak és kisméretû puhatestûek, elsõsorban csigák számára jelent közvetlen veszélyt, hiszen ezekkel táplálkozik. Janata Károly, õrkerület vezetõ 12

14 CINCÉR KÁZMÉR OLDALA Elõzõ számunk rejtvényének megfejtése: füstifecske Fûrészeslábú szöcske Kinek a lába? A helyes megoldást nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyeremény a Nemzeti Park a Dunakanyarban címû könyv. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük. 1 Nemzeti park a Dunakanyarban címû könyvet nyert: Szauer Zsolt Pilisszentiván, László Tamara Budapest, László Attila Budapest. Címünk: Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Bp., Pf. 86. Beküldési határidõ: október Denevér Fehér gólya Zöld levelibéka Darázspók Havasi cincér Pettyes gõte 5 4 Mocsári teknõs 13

15 TÁMOGATÓINK Faliújság Kitüntetések OLVASTA MÁR? Visegrádi Bobpálya Bt Visegrád, Mátyás kir. u. 41. Nemzeti park a Dunakanyarban Hazánk sorrendben kilencedikként, november 20-án megalapított nemzeti parkja talán a legváltozatosabb valamennyi között. Egyedülálló sokszínûségében négy tájegységünk, a Pilis-Visegrádi hegység, a Börzsöny hegység, az Ipoly-völgy, valamint az Alföld Duna menti darabkája ötvözõdik harmonikus egységgé. A nemzeti park e sajátos szépségû, erdõk által borított hegységeket, folyó menti élõhelyeket, természeti értékeiket és rendkívül gazdag életközösségeiket hivatott megõrizni. A létesítés óta eltelt idõszak számos nehézség mellett sok szép eredményt hozott a nemzeti park természeti értékeinek megõrzésében és megismertetésében. A nemzeti park térségében a XX. század elejétõl kezdve egyre növekszik a természetjárás népszerûsége, az utóbbi évtizedekben pedig az idegenforgalom lendületes fejlõdése figyelhetõ meg. A fõváros közelsége miatt mindig kedvelt kiránduló célpont volt a Pilis vagy a Börzsöny. A lenyûgözõ táj, a természeti és kultúrtörténeti értékek sora hazai és külföldi látogatók százezreit vonzza. A nemzeti park nevezetességei közül jó néhány közúton, vasúton vagy vízi úton és kerékpáron is megközelíthetõ, azonban a csendesebb, háborítatlanabb belsõ részek a bakancsos természetjárás helyszínei. Az ideérkezõk kedvelt jármûve volt a Börzsönyben a XIX XX. század fordulója táján épült kisvasút-hálózat, amely jelenleg három szakaszon újra üzemel. A Duna menti területeken az egyéni vagy csoportos vízit úrázás különleges élményeket kínál. A nemzeti park igazgatóság szakemberei ebben a térségben is azon fáradoznak, hogy a természeti kincsek megõrzése mellett a nemzeti park további lehetõségek feltárásával és megvalósításával még jobban szolgálja az ismeretek megszerzését, az élményszerzést, a gyönyörködtetést, a diákság környezeti nevelését. Bemutatóhelyek, információs pontok, tanösvények, természetismereti túraútvonalak, erdei iskolák mûködnek, de további fejlesztések szükségesek még e téren is. A nemzeti park az EU természetmegõrzési és madárvédelmi hálózatának, az ún. Natura 20 hálózatnak is részévé vált. A Pilis az UNESCO MAB által kijelölt bioszféra rezervátum, az Ipoly-völgy szakasza a nemzetközi jelentõségû vadvizek jegyzékében szereplõ Ramsari terület. Részt veszünk a Duna menti nemzeti parkok összefogásában, a DANUBEPARKS közös programot indított a folyam értékeinek megõrzésére. A könyv igyekszik teljes képet nyújtani a nemzeti park természeti és kulturális jellemzõirõl, melynek segítségével reméljük, még sikeresebbé tehetjük a Duna Ipoly Nemzeti Park megismerését. Augusztus 20-a alkalmából Darányi Lászlót, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi õrét miniszteri elismerõ oklevéllel tüntették ki. Ezúton is szeretnénk neki gratulálni! Díjat kapott a Sas-hegy tanösvény. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Szakállamtitkársága, valamint az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága együttmûködésben a Magyar Turizmus Zrt.-vel pályázatot írt ki Az év ökoturisztikai létesítménye cím elnyerésére. A cím tanösvény kategóriájában második helyezést ért el a budai Sas-hegy tanösvény! Új üzemeltetõ az Alcsúti Arborétumban A Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai irányítása mellett a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát mûködtetõ alapítvány üzemelteti a jövõben az Alcsúti Arborétumot. Errõl írt alá megállapodást pénteken Felcsúton a két szervezet vezetõje, Füri András, a DINPI igazgatója és Mészáros Lõrinc, az Akadémia elnöke. A megegyezés fejlesztéseket, új lendületet és munkahelyek megmentését jelenti. A Puskás Akadémia kiveszi a részét a programok szervezésébõl, népszerûsítésébõl, az arborétum marketingmunkájából is. Hamarosan megújul az arborétum honlapja, de nem csak a virtuális térben történik fejlesztés. Nagyon is konkrét ígéreteket tett az Akadémia egyes infrastrukturális beruházásokra: régóta húzódó probléma oldódik meg a parkoló építéssel, és megújul az arborétum kerítése is. Mindez csupán kiegészítése annak a kétszázmillió forintos felújítási projektnek, amelybe már elnyert uniós forrásból vághat bele az arborétum. 14

16 ELÉRHETÕSÉGEINK Duna Ipoly Nemzeti Park Ig Budapest, Költõ u. 21. Levelezési cím: 1525 Pudapest, Pf.: 86. Tel.: 1/ , fax: 1/ Internet: Zöld-Pont Iroda Metzger Júlia, Tel.: 1/ , 30/ Nyitva tartás: H, SZ, P óráig Tájegység irodák Duna Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/ Pilisi TTE 2509 Esztergom, Strázsa-hegy, Tel/fax: 33/ Gerecsei TTE 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/ Budai TTE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/ Vértesi és Mezõföldi TTE 80 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/ Gödöllõi TTE 21 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/ Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/ Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Fax: 29/ BEMUTATÓHELYEK Alcsúti Arborétum Látogatható: szerda vasárnap Sas-hegyi Látogatóközpont Látogatható: március 1-tõl Információ: Gadó György Pál, tel.: 30/ Cím: Bp. XI. ker. Tájék u sashegy@dinpig.hu Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/ palvolgy@dinpig.hu Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-61; szemlohegy@dinpig.hu Királyréti Erdei Iskola Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/ kiralyret@dinpig.hu Szénások Európa Diplomás Terület Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/ , 26/ szenasok@dinpig.hu Internet: Esztergomi Bemutatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/ esztergom@dinpig.hu Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz Tel.:30/ arboretuma@externet.hu Internet: Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/ Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, K-Szo óráig, vasárnap és ünnepnapokon óráig. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/ ocsaitajhaz@dinpig.hu