E számunk szerzői: Balogh Beáta, Eszes-Istenes Zsolt, Frendl Kata, Kárász Kinga, Kripner Veronika, Papp Mónika (OMgK)

Átírás

1 Tisztelt Olvasóink! Lapunkat megváltozott külsővel és olvasóink számára tartalmasabb információkkal juttatjuk el Önökhöz, továbbra is ingyenesen, közel 300 címzetthez abban a reményben, hogy 2004-ben változatlanul, negyedévenként, olvasóink maradnak. Az idei év témái között elsőnek a VII. Magyar Mezőgazdasági Könyvhónap eseményeivel foglalkozunk. Részletesen ismertetjük intézményünk vidékfejlesztési, agrár-kulturális rendezvényeit. Hírt adunk rendszeresen megszervezésre kerülő képző- és iparművészeti kiállításainkról. Lapunk újdonsága az a hirdetési lehetőség, mellyel olvasóink szakmai munkájához kívánunk segítséget nyújtani. Szokásunkhoz híven foglalkozunk archív gyűjteményünk értékes dokumentumaival, valamint új rovatot indítunk a frissen megjelent szakkönyvek bemutatására. Megújult lapunkkal kapcsolatos észrevételeiket, szakmai ötleteiket örömmel vesszük! Kellemes olvasást! Gulácsiné Pápay Erika főigazgató TARTALOM A VII. Magyar Mezőgazdasági Könyvhónap eseményei Ünnepélyes megnyitó a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban...3 Író-olvasó találkozó az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban...3 Véget ért a Mezőgazdasági Könyvhónap...5 Könyvismertetés Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai...7 Környezettervezés...7 Növények a kertépítészetben...8 Történelmi állatfajtáink enciklopédiája...8 Az Európai Unió közös agrárpolitikája...9 Sommelier, a jövő hivatása...9 Archív könyvek bemutatása Gondolatok Beythe András Fives könyvéhez...10 Nálunk történt Fiatal munkatársunk elismerése Kiállításaink Grafikai kiállítás...16 Karácsonyi kézműves kirakodóvásár és játszóház az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban...16 Portré kiállítás az OMgK-ban Szakmai rendezvényeink Ősi búzánk...18 Juhászatról szakmai körökben...18 Kitekintő A könyvtárak is csatlakoznak...19 Környezet-harmónia és -fejlesztés Magyarországon...19 Valentin-nap a Vajdahunyadvárban...20 Kulturális pályázatok az Európai Unióban...21 Eseménynaptár...22 Agrárium...23 E számunk szerzői: Balogh Beáta, Eszes-Istenes Zsolt, Frendl Kata, Kárász Kinga, Kripner Veronika, Papp Mónika (OMgK) E számunk hirdetői: Maurer Péter vállalkozó, Speedup K., La Fiesta Party Service, Agroinform Kiadó 2

2 A VII. Magyar Mezőgazdasági Könyvhónap eseményei ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ A MAGYAR MEZőGAZDASÁGI MÚZEUMBAN Február 2-án nyitották meg az idei Mezőgazdasági Könyvhónapot a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvárban tartott ünnepélyes fogadás keretében. Dr. Lelkes Lajos (Mezőgazda Kiadó) bevezető szavai után Sebestyén Márta énekében gyönyörködhettünk, majd dr. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mondott megnyitó beszédet. A miniszter kiemelte, a Mezőgazdasági Könyvhónap megrendezésének Magyarországon nagy hagyományai vannak, egyedülálló eseménynek számít egész európai összehasonlításban. Megnyitó beszédében a miniszter hangsúlyozta a mezőgazdasági szakkönyvek és szakfolyóiratok fontos szerepét az agrárszakemberek információval való ellátásában, amely hazánk uniós csatlakozása kapcsán egyre fontosabb. Az itthon megjelenő kiadványok elérik vagy esetenként meg is haladják a nemzetközi szakmai színvonalat. Az elmúlt évek során közel 900 szakkönyv jelent meg az FVM támogatásával, és a minisztérium a jövőben is támogatni kívánja a mezőgazdasági kiadványok megjelentetését. A Mezőgazdasági Könyvhónap megrendezésének elsődleges célja a gazdálkodók és agrárszakemberek tájékoztatása, és ezen túl a szakirodalom és a mezőgazdasági szaknyelv megismertetése az olvasóközönséggel. A szakkönyvkiadók összehangolt munkájának eredményeképpen széleskörű könyvválaszték áll az olvasók rendelkezésére, a megjelenő művek kiegészítik egymást. Az idei kiadványok között szép számmal akadnak a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági termeléssel foglalkozók mellett a környezet- és természetvédelem, tájtervezés, vidékfejlesztés kérdéseit tárgyaló munkák is. Az idei Könyvhónap kiemelt témája a vidékfejlesztés, vidékpolitika, amely most különösen aktuális kérdés az Unióhoz való csatlakozásunk küszöbén. A megnyitó ünnepség keretében Tóthné dr. Pásztor Zsuzsanna (Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Igazgatósága) hívta fel a figyelmet a SAPARD pályázatokra, melyek fontos szerepet játszhatnak a vidék felemelkedésében januártól az eddigi három mellett két új témában is lehet pályázni Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése, valamint A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése címmel. Az új pályázati felhívások január 14-én jelentek meg, ezekre április 30-ig várják a pályázatokat. Ezt követően sor került az Év Szerzője díj átadására, amelyet dr. Szendrő Péter egyetemi tanár (Szent István Egyetem, Gödöllő) nyert el, Géptan című tankönyvével. A program keretében az egyes szakkönyvkiadók vezetői ismertették még röviden a tevékenységüket, hangsúlyozva az együttműködés fontosságát. Végül a rendezvényt az alföldi Duna borrégió bemutatkozása zárta. Ezután az ünnepélyes fogadás keretében hungarikum ételek és italok kóstolóján ismerkedhettünk a különböző tájak ízeivel. A Könyvhónap megnyitásának alkalmából a könyvhónapi szerzők dedikálták műveiket a helyszínen. A Tőzsér János és Bedő Sándor szerzőpáros a Történelmi állatfajtáink enciklopédiája (Mezőgazda Kiadó) című munkájukat, Székelyhídi Tamás az Alternatív vidéki vállalkozások szervezése (Szaktudás Kiadó Ház) és Halmai Péter Az EU közös agrárpolitikája fogalomtár (Agroinform Kiadó) címmel megjelent munkáját dedikálta. A Mezőgazdasági Könyvhónap budapesti megnyitóját követően három vidéki városban, Gyöngyösön, Keszthelyen és Jánoshalmán mutatták be a szakmai kiadványokat. A Könyvhónap során meghirdetett országos kirakatversenyre két kategóriában ajánlottak fel díjakat, összesen 1 millió forint értékben. ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓ AZ ORSZÁGOS MEZőGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONTBAN Február 19-én a Mezőgazdasági Könyvhónap keretében író-olvasó találkozót rendeztek az FVM támogatásával az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban. Bevezetőül Gulácsiné Pápay Erika főigazgató köszöntötte a megjelenteket. Ezután Marton István, az FVM főosztályvezetője tartott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy ez a Könyvhónap keretében megtartott rendezvény is része az FVM ismeretátadási programjának, melynek célja a szakma és a közvélemény tájékoztatása. Kifejtette, hogy az uniós csatlakozás kapcsán a magyar agráriumnak át kell értékelnie az eddigi szerepét, a multifunkcionalitás irányába kell elmozdulnia. A hagyományos mezőgazdasági termelésnek mostantól kezdve ki kell egészülnie a természet- és környezetvédelemmel, a vidékfejlesztés szerves egységében. 3

3 A VII. Magyar Mezőgazdasági Könyvhónap eseményei A most megjelent könyvek jelentős része is e témakörrel foglalkozik, miután az idei Könyvhónap kiemelt témája a vidékfejlesztés, vidékpolitika. A főosztályvezető az idei Könyvhónapot értékelve elmondta, hogy a három vidéki rendezvény mellett a meghirdetett országos kirakatversenybe számos könyvesbolt kapcsolódott be, a fővárosban és vidéken egyaránt. A Magyar Tudományos Akadémián is sor került a Könyvhónap keretében egy rendezvényre, melynek a tudomány és a szakkönyvek kapcsolata volt a témája. Az elmúlt év során közel 1000 szakmai kiadvány jelent meg az FVM támogatásával, és erre mintegy 100 millió forintot fordítottak. Mindezek után Marton István a jelen lévő kiadók tevékenységét méltatta, majd bemutatta az idei Könyvhónap szerzőit. A megnyitó beszéd után Koltai Kata gitárművész játékában gyönyörködhettünk. Ezt követően az egyes kiadók mutatkoztak be, majd a szerzők ismertették röviden munkájukat. Hájos László, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó igazgatója mutatta be a 13 éve megalakult kiadó tevékenységét, melynek keretében mintegy 15 szaklapot jelentetnek meg ezer példányban. Ezek után köszöntötte Juhász Imrét, a német agrárgazdaság szakértőjét, aki a Magyar Mezőgazdaság című szaklap Agrárium rovatának szerzője. Juhász Imre évekig dolgozott Németországban, között gazdasági konzul volt a müncheni főkonzulátuson. Az elmúlt tíz évben közel 500 írása jelent meg, melyekben az unió piaci, kereskedelmi kérdéseivel foglalkozott, elsősorban a német agrárpiaccal. Véleménye szerint a német piac nagy lehetőséget jelenthet a hazai export számára. A magyar élelmiszerek jelenleg is kedveltek és keresettek a német piacon, a viszonylag kis távolság miatt a szállítás könnyen megoldható. Németország az unió legnépesebb országa, így nagy felvevőpiaccal rendelkezik, ahol a magyar élelmiszerek (szalámi, paprika ) kuriózumnak számítanak. Jelenleg a magyar export 17%-a irányul Németországba, míg a magyar export a német importnak csupán 1%-át teszi ki. Kívánatos lenne az exportunkat növelni, azonban ennek érdekében több nehézséget kell leküzdenünk. Egyrészt a német piac telítettsége jelent akadályt, másrészt az a tény, hogy a megváltozott fogyasztói szokások következtében a lakosság a korábbinál kevesebbet költ élelmiszerekre. Jelentősen korlátozza a fogyasztást az állatbetegségektől, környezeti szennyezettségtől való félelem. Ezen kívül nehézséget jelent az élelmiszerkereskedelem nagyfokú koncentrációja is, jelenleg mintegy 8-10 nagyvállalat kezében összpontosul a német piac. A német termelők szervezetei pedig intenzív kampányt folytatnak a hazai termékek fogyasztásának növelése érdekében. Juhász Imre ezt követően kitért az EU csatlakozás után várható helyzet ismertetésére. Véleménye szerint nagyon fontos lenne a magyar agrárexportőrök marketing tevékenységének erősítése, valamint szükség lenne elegendő exportminőségű árualap biztosítására a folyamatos szállítások érdekében. Figyelmeztetett többek között arra is, hogy célszerű felkészülni a megváltozott kereskedelmi viszonyokra, miután a német és osztrák termelők ugrásra készen várják a közép-kelet-európai, köztük a magyar piac megnyílását. A Mezőgazda Kiadó nevében dr. Lelkes Lajos igazgató köszöntötte a Környezet- és tájgazdálkodási sorozat szerzőit. Az igazgató örömének adott kifejezést, hogy régóta dédelgetett gondolata a sorozat megindításáról végre megvalósulhatott, és az idei Könyvhónapra megjelenhetett a sorozat első három kötete. A sorozat első kötete a Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai című könyv, melyet Ángyán József, Tardy János és Vajnáné Madarassy Anikó szerkesztett, és népes szerzői tábor munkája nyomán valósult meg. Ángyán József előadásában a sorozat funkcióját ismertetve kifejtette, hogy át kell értékelni a mai magyar mezőgazdaság szerepét ahhoz, hogy megtalálja helyét az Európai Unióban. Az unióban csak az olyan multifunkcionális mezőgazdaságnak van jövője, amely nemcsak a mezőgazdasági tevékenység színtere, hanem társadalmi és kulturális élettér is. A falusi turizmus vagy a tájjellegű termékfeldolgozás biztosíthatja a vidéki lakosság helyben maradását és felzárkóztatását. A mezőgazdaságnak tehát a jövőben társadalmi szolgáltató funkciókat is el kell látnia, és kiemelt feladatot kell vállalnia a környezetvédelemben is. Mindezek következtében megváltozik a támogatási rendszer is. Ángyán József úgy vélte, hogy a legfontosabb feladatunk jelenleg a megfelelő stratégia kidolgozása, melynek során a környezet- és természetvédelmi szempontokat is szem előtt kell tartani. Nehézséget jelent viszont a vidéki lakosság tájékozatlansága a csatlakozás után várható változásokról, annak előnyeiről és hátrányairól. Hangsúlyozta, hogy a gazdák felkészítése a csatlakozásra nem volt elégséges, de még nem késő, hogy ezen változtassunk. A megjelent szakmai kiadványok ezért hiánypótlást jelentenek e téren, mint ez a sorozat is, de mindenek előtt szükség lenne a média nagyobb szerepvállalására. Véleménye szerint a hatékony mezőgazdaság kialakításához szükséges szellemi bázis megvan Magyarországon, a különböző szakmai műhelyek összefogásával az ország képes a megfelelő stratégia kialakítására. Ez a könyvsorozat, mely a gödöllői Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete, a Nyugat- Magyarországi Egyetem soproni Erdőmérnöki Kara és a Budapesti Közgazdasági és Államtudományi Egyetem Kertészettudományi Kara együttműködése nyomán jött létre, ehhez kíván hozzájárulni. A sorozat kötetei az egyes szakterületekre lebontva mutatják be a lehetséges megoldásokat egy egységes stratégia kialakításához. A sorozat második kötete Kon- 4

4 A VII. Magyar Mezőgazdasági Könyvhónap eseményei kolyné Gyuró Éva Környezettervezés című könyve. A szerző szerint a kötet címe Tájalapú környezettervezés is lehetne, miután tanárának Mőcsényi Mihálynak, a közismert tájépítész és kerttervezőnek, a korábbi Kertészeti Egyetem rektorának holisztikus szemléletét tükrözi. Az író véleménye szerint tervezni csak tájrendszerekben lehet, a gazdasági és műszaki szempontok mellett a környezeti szempontokat is figyelembe kell venni a tervezés során. Az emberek érzelmileg és szellemileg egy adott tájhoz kötődnek, ezért fontos feladat az egyes tájegységeink sajátos arculatának újjáteremtése. A sorozat harmadik kötetének szerzője Schmidt Gábor, aki a Növények a kertépítészetben című munkájában a dísznövények parkokban, kertekben betöltött szerepéről szól. A szerző a könyv bemutatása során kiemelte, hogy a kertészetnek, és ezen belül a dísznövénytermesztésnek nagy szerepe lehet a vidék lakosságának helyben tartásában, megélhetést biztosíthat a kisebb tőkeerővel rendelkező termelők számára. Az itthon előállított növényanyagot a hazai parkokban jól lehetne hasznosítani, miután ezek az itthoni klímát jobban bírják, mint a Nyugatról importált növények. A kötet a gazdaságosan és hosszútávon is jól működő parkok kialakításához nyújt segítséget. Ezután következett a Szaktudás Kiadó Ház Rt. bemutatkozása. A Kiadó Ház gondozásában megjelent kötet címe A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig, melyet Kapronczai István szerkesztett. A tíz szerző által közösen írt könyv az elmúlt 15 évet dokumentálja politikamentesen, kizárólag szakmai szempontból. Kapronczai István kiemelte az agrár kérdésekben való nemzeti konszenzus fontosságát, amely nem jellemezte az elmúlt időszakot, és aminek következtében Magyarország sok tekintetben lemaradt a többi csatlakozó országhoz képest. Ezt követően Bolyki István, az Agroinform Kiadó igazgatója köszöntötte a 89 évet betöltött Woynarovich Eleket, a neves haltenyésztőt és hidrobiológust, a magyar halászat legnagyobb élő alakját. A Vizeinkről mindenkinek című könyv szerzője számos európai és fejlődő ország egyetemein tanított és évekig a FAO haltenyésztési szakértője volt. Woynarovich Elek elmondta, hogy egész életében fontos szerepet játszott a vizek élővilágának megismerésére való törekvés, és elsősorban a halak iránti szeretete. Víz nélkül elképzelhetetlen az emberi élet, ezért nagyon fontos vizeink tisztaságának megőrzése, karbantartása. A halak ebben lehetnek segítségünkre, miután kiszűrik a szerves anyagokat a vízből, ezáltal hozzájárulva annak tisztításához. A halak azon kívül, hogy hasznosítják a lebomló anyagokat, táplálékként is fontosak az ember számára. A természetes hazai vizekben önmaguktól tenyésző halfajok kiváló táplálékot adhatnak a magyar lakosság számára, ezt a lehetőséget érdemes lenne felmérnünk és kihasználnunk. A tudományos alapossággal megírt mű az édesvizek élővilágának bemutatásán túl a környezetkímélő haltenyésztéshez is ad hasznos tanácsokat. A kiadók és szerzők bemutatkozását követően a rendezvény a Könyvtár részeként működő Agrár-Szakirodalmi Szolgáltatóházban folytatódott, ahol lehetőség nyílt a megjelent könyvek dedikálással egybekötött megvásárlására is. VÉGET ÉRT A MEZőGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP A Mezőgazdasági Könyvhónap záró eseményére február 26-án a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban került sor. Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó szerkesztőségi igazgatója a szervezők nevében köszönetet mondott Magda Sándornak, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektorának, továbbá Dublecz Károlynak, a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar dékánjának, valamint Győry Jánosnak, a jánoshalmi Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképző és szaktanácsadó Intézet igazgatójának a vidéki rendezvények sikeres lebonyolításáért. Benedek Fülöp, az FVM közigazgatási államtitkára az idei Könyvhónap értékelése során gratulált a nagyszámú új kiadvány szerzőinek. Mint mondta, a könyv elengedhetetlen része a műveltségnek, a szakkönyvek pedig fontos szerepet töltenek be a tájékoztatásban. Megköszönte a kiadók és terjesztők munkáját, akik részt vesznek a szakmai kiadványoknak az érintettekhez való eljuttatásában. Az idei Könyvhónap különösen eredményesnek mondható, jelentette ki az államtitkár, és mindenkit felkért, hogy a sikereken felbuzdulva az elkövetkező időben is részt vegyen a magas színvonalú mezőgazdasági szaktájékoztatás munkájában. Hazánk közelgő EU csatlakozása kapcsán azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy fontos feladat lesz a magyar szakkönyvek helyét megtalálni az európai piacon. A legfontosabb azonban, hogy a magyar szakmai kiadványok megőrizzék helyüket a magyar agráriumban mint a szakmai szellemi közélet fontos tényezői. Ezt követően dr. Lelkes Lajos, a 5

5 A VII. Magyar Mezőgazdasági Könyvhónap eseményei Mezőgazda Könyvkiadó igazgatója értékelte az idei kirakatversenyt. Elmondta, hogy a felajánlott összesen 1 millió forint értékű jutalom nagy vonzerőt jelentett az üzletek számára és számos szebbnél szebb kirakat készült el. A kirakatverseny díjaira két kategóriában lehetett pályázni, az egyik kategóriában a nagy könyvkereskedelmi láncok boltjai, míg a másik kategóriában a kisebb boltok, így a gazdaboltok, vetőmagboltok, vadászboltok pályázhattak. A bírálat a kirakatokról elkészült fotók alapján történt. Az elismerő okleveleket Hájos László, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó K. igazgatója és Varga Katalin (Mezőgazda Kiadó) adták át. A nagy láncok kategóriában első helyezést ért el a pécsi Direkt K. kaposvári könyvesboltja. A megosztott második díjat az Árkád Áruház Libri Könyvesboltja, valamint a budapesti Líra és Lant Könyvesbolt vehette át. Harmadik díjat ebben a kategóriában nem adtak ki. A kis boltok kategóriájában a megosztott első díjat az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Agrár-Szakirodalmi Szolgáltatóháza, valamint a soproni Cédrus Art Könyvesbolt kapta. A második díjat ebben a kategóriában nem adták ki. Harmadik helyezett lett a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának könyvesboltja. Külön dicséretben részesült és különdíjat kapott a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának könyvesboltja. A kirakatverseny eredményhirdetése után a kiadók által alapított díjak kiosztására került sor. Idén az Év Szakújságírójának járó elismerő oklevelet Dögei Imre vehette át a Magyar Mezőgazdaság Kiadó igazgatójától. Az Agroinform Kiadó által alpított Tudományos Publikációs Díjat a Kiadó igazgatója adta át Papp János egyetemi tanárnak (BKÁE Kertészettudományi Kar) és Szabó Zoltán egyetemi főmunkatársnak (Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum). Végezetül a Mezőgazdasági Könyvhónap befejezésként Sári Enikő megköszönte az egybegyűltek figyelmét, a Könyvhónap szervezésében és lebonyolításában résztvevők lelkes és eredményes munkáját, valamint az FVM Kommunikációs önálló osztályának támogatását. Papp Mónika 6

6 Könyvismertetés VÉDETT ÉS ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK MEZőGAZDÁLKODÁSÁNAK ALAPJAI Környezet- és tájgazdálkodás 1. Szerk. Ángyán József Tardy János Vajnáné Madarassy Anikó Mezőgazda Kiadó [3] p. Az agrár-, vidék- és környezetpolitika nagy léptékű, történelmi jelentőségű stratégiaváltásának szükségességét felismerve született meg a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, amelynek véghezviteléhez új ismeretekre, gondolkodásmódra van szükség. A mű megalkotóinak nagy száma szinte szimbolizálja azt a sokszínű, bonyolult, de mégis öszszekovácsolódott, egymást kiegészítő, erősítő tudásanyagot, ami a tájhoz illeszkedő gazdálkodási rendszerek újrafogalmazásához szükséges. A könyvben részletesen elemzik a természetvédelem és a mezőgazdálkodás kapcsolatát, a mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a vidék újraegyesítését célzó európai agrármodellt, Magyarország területének környezeti érzékenységét, a védett és érzékeny területeken folytatott mezőgazdálkodás legfontosabb alapmodelljét egy nemzeti park gazdálkodásának példáján keresztül. Ajánljuk a könyvet a védett és érzékeny természeti területek földtulajdonosainak, használóinak, a természetvédelemben dolgozó szakemberek, környezet- és tájgazdálkodással, mezőgazdálkodással foglalkozóknak és azoknak, akik a jövőben ebben a szellemben kívánnak tevékenykedni a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a természetvédelem területén. KÖRNYEZETTERVEZÉS Környezet és tájgazdálkodás 2. Írta Konkolyné Gyuró Éva Mezőgazda Kiadó [3] p. A környezettervezés korábbi szűk körű, többnyire a környezet rendezésére kiterjedő értelmezése kiszélesedik és nem lesz olyan területi vagy ágazati tervezési feladat, amely ne igényelné a környezettervezővel való együttműködést. A tervezés folyamattá válik, a tervező a terv megvalósulásának nyomon követését és a terv aktualizálását is elvégzi. Már évekkel ezelőtt szükség lett volna olyan ismeretekre és ismerethordozókra, amelyek az új szemléletű stratégiai tervezés és a fenntarthatóság követelményeit ismerő környezettervezők képzéséhez járultak volna hozzá. A könyv pótolja e hiányok jelentős részét, átfogó képet ad a környezettervezés részterületeiről, kapcsolódásairól, és metodikai segítséget nyújt az egyes tervtípusoknál jelentkező feladatok megoldásához. A környezet-, természet- és tájvédelmi, környezetrendezési, környezetgazdálkodási, környezettudományi, valamint térség-, terület-, illetve vidékfejlesztési szakok hallgatói és a gyakorlati szakemberek számára készült, akik munkakörük révén készíttetői, illetve készítői a környezetterveknek. 7

7 Könyvismertetés NÖVÉNYEK A KERTÉPÍTÉSZETBEN Környezet és tájgazdálkodás 3. Szerk. Schmidt Gábor Mezőgazda Kiadó [2] p. A díszkert kialakításának elvi menete és a tervezés alapszabálya azonos, legyen szó családi ház kertjéről, óvoda- vagy kórházkertről, közparkról vagy tetőkertről. A tervezés befejező szakaszában dönti el a tervező, milyen növényfajokat, fajtákat javasol. Ehhez a munkához nyújt segítséget ez a könyv. A szerzők ismertetik a fák, cserjék, évelők, egynyári virágok környezeti igényét, téralakító képességét, virág- és termésdíszét, formai és színbeli hatásukat, telepítésük és ültetésük lehetőségeit, ápolásuk módját. A kert tervezőjének, kivitelezőjének igazi szakmai útmutatót jelent a majd ötven táblázat, amely a dísznövényeket méretük, ökológiai igényük, díszértékük, felhasználási lehetőségük szerint csoportosítja. A csaknem kétszáz színes kép ízelítőt ad a megvalósult elképzelésekről, a jól funkcionáló kertek növényeinek szépségéről. TÖRTÉNELMI ÁLLATFAJTÁINK ENCIKLOPÉDIÁJA Hungarikumok sorozat Szerk. Tőzsér János Bedő Sándor Mezőgazda Kiadó p. A Hungarikumok sorozat újabb tagját jelentette meg a Mezőgazda Kiadó. Bár az elmúlt években számos az állattenyésztés tudományával foglakozó tankönyv- és ismeretterjesztő munka jelent meg, az egyetemi szintű állattenyésztés jelenleg átalakuló rendszerében a géntartalékok megőrzését és hasznosítását taglaló stúdiumokat, a Hungarikumot képviselő fajták és típusok vonatkozásában kiemelt fontosságúak. Globalizálódott világunkban az állattenyésztésünk, nemzeti értékeink védelmét szolgálja az, hogy a magyar rögön kialakult állatfaj, illetve állatfajták eredetét, nemesítésének történetét, valamint az egyes korszakokban elért teljesítményeket kellő mélységben megismertetik a szerzők az érdeklődő olvasóval. A szerzői kollektíva célja egy olyan többfunkciós könyv megírása volt, amely egyaránt kielégíti az egyetemi hallgató, valamint az érdeklődő által támasztott igényeket is. A munka sajátos szerkezeti és tartalmi felépítése miatt alkalmas lehet arra, hogy minden a téma iránt érdeklődő gyorsan és hatékonyan tanulmányozni tudja az adott fajjal/fajtával kapcsolatos fontosabb ismérveket. 8

8 Könyvismertetés AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA Fogalomtár Szerk. Halmai Péter Agroinform Kiadó p. Ez a munka kulcsot kínál az európai integráció egyik legfontosabb közös politikája, a Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy CAP) megértéséhez. Címét és műfaját tekintve egyaránt glosszárium. Ugyanakkor az alapfogalmak magyarázata részletesebb, mint pl. a lexikonokban szokásos, sőt az egyes kategóriák leírásán túlmenően rövid összefoglaló rendszerezi is azokat. A kötetben foglaltak segíthetik az egységes hazai EU terminológia kialakítását. A Közös Agrárpolitika fogalomrendszere döntően közgazdasági jellegű. Ugyanakkor e fogalomtár az agrárgazdaságtan és a nemzetközi gazdaságtan részletesebb ismerete nélkül is jól felhasználható. A kötet segítséget nyújthat az EU agrárrendszere jobb megismeréséhez, egyidejűleg a hazai integrációs felkészüléshez. Nemcsak agrárszakemberekhez szól, a művet az európai integráció, illetve a nemzetközi gazdaságtan művelőin túl az EU iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség is jól hasznosíthatja. SOMMELIER A JÖVő HIVATÁSA Technikák a hivatásos borpincér számára Agroinform Kiadó [5] p. Kulináris élvezeteink nem merülnek ki egy-egy jó sült vagy desszert elfogyasztásában, hiszen nem mindegy, hogy az adott ínyencségek mellé milyen italokat fogyasztunk. A Nemzetközi Sommelier Szövetség (ASI) azért hozta létre ezt a könyvet, hogy elősegítse a bor és egyéb italok szakszerű felszolgálásának, valamint elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítását. Segíti a szakképzett felszolgálót, és a még csak ezt tanuló borpincéreket a hivatás magas fokú technikáinak megismerésében. A könyvből megtudhatjuk, hogy a jó sommelier-nek menedzseri és vállalkozói képességekkel is rendelkeznie kell, amellett kellő tudással, szakmai alázattal, stílussal és eleganciával. Ez a könyv összegyűjti a jó és rossz tapasztalatokat a sommelierek számára. A könyv inkább gyakorlati, mint elméleti ismereteket tár elénk, így nemcsak szakirányú, hanem a mindennapi életben is felhasználható ismereteket tartalmaz. A rövid fejezetekben megismerhetjük a viselkedés bizonyos formáit, a fel- és kiszolgálás menetét, az italok kezelését. Az ASI által kiadott kézikönyv célja, hogy nélkülözhetetlen segítséget adjon a modern sommelier oktatásához, képzéséhez, akinek szerepét egyre jobban elismeri a szállodai- és catering szakma. Eszes - Istenes Zsolt 9

9 Archív könyvek bemutatása GONDOLATOK BEYTHE ANDRÁS FIVES KÖNYVÉHEZ Bevezető Beythe András református prédikátor és botanikus Fives könyv (továbbiakban Füveskönyv) című munkájának elemzése során sok ismeretlen természettudóssal és botanikussal ismerkedhettem meg és betekintést nyertem a 16. századi magyar reneszánsz kutatásokba és törekvésekbe, mely során a tudósok egyre inkább a természet felé fordulva próbáltak kérdéseikre választ kapni, kísérletekkel és kutatásokkal támasztva alá feltételezéseiket, így hagyva az utókorra hasznos orvosi és botanikai ismereteket tartalmazó könyveket, gyűjteményeket magyar nyelven. A természettudományos irodalom kezdetei Európában A 16. századdal kezdődően Európa szellemi térképét két nagy megújító irányzat, a humanizmus és a reformáció rajzolta át. Mindkettő befogadta és tükrözte a természet és benne az ember iránti fokozódó érdeklődést és hozzájárult az új, sajátos művészi irányzatok, nemzeti irodalmak és anyanyelvi műveltség térhódításához. Büszke jelszava: rerum cognoscere causas (megtudni a dolgok okát) négy fal közé szoruló, türelmetlen vitatkozásokban kimerülő középkori skolaszticizmusból elfordulva a természet közvetlen vizsgálatát állította célul, Aristoteles helyett a kísérlettől várt feleletet a tudomány. A természetben nyitott szemmel járó kutatót nem elégítette ki a középkori Hortus Sanitatis (1494) torz, jórészt a fantázia szüleményeinek tekinthető képeivel, babonás képzelet termelte lényeivel, századról századra szolgaian átvett képtelen adataival. Az ellentét a valóság és a képzelet között túlságosan kirívó volt. Kezdetben a tudósok a klasszikus ókori kutatók ( eophratus, Dioscorides, Plinius, Galenus) munkáit felhasználva keresték a növényeket saját hazáikban, de ekkor döbbentek rá, hogy minden egyes ország flórája más és más. Így alaposabban szemügyre véve a növényeket, közvetlen megfigyelésen alapuló leírásokat készítettek, melyeket valósághű rajzokkal illusztráltak. Így születtek meg a 16. század első felében az olasz, holland, német növénykönyvek, a herbáriumok, a Krauterbuchok, melyekből egy teljesen friss, új és közvetlen természetszemlélet árad felénk. Fuchs, Brunfelds, Bock herbáriumait csak néhány évtized választja el a Hortus Sanitatistól, képeiket ellenben több évszázad. Ha leírásaik, megállapításaik tökéletlenek, hiányosak is, rajzaik valóságos mesterművek, hiszen ez a század Albrecht Dürer bélyegét viseli magán. Brunfelds, Fuchs és Bock művei serkentően hatottak az egész európai botanikára. A füveskönyvek valóságos áradatát indították el,amelyek közül egyesek széles körben elterjedtek voltak. Így a frankfurti Adam Lonizer Krauterbuch-ja 20 kiadást ért meg 1557 és 1783 között. Még nagyobb sikere volt a sienai Pietro Andrea Mattiolinak, akinek könyvei 1554 és 1744 között 60 kiadásban jelentek meg számos nyelven, pl. latinul, németül, olaszul és franciául. A Kárpát medence első vérbeli botanikus kutatója Carolus Clusius, akit Beythe István kísért pannóniai útjain. Clusius első nagyobb művei Pannónia és Spanyolország botanikailag ismeretlen növényeiről szóltak. A reneszánsz növényekkel foglalkozó munkáiban azonban még értelmetlen dolog mai rendszertant keresni, a szisztematika csak két évszázaddal később válik a botanikai információ alapjává. A természettudományos érdeklődés kezdetei Magyarországon A könyvnyomtatás előtti időkben az oklevelek és a kódexek szolgálhatnak forrásul ahhoz, hogy kideríthessük, elődeink milyen botanikai ismeretekkel rendelkezhettek. Összefüggő botanikai, vagy orvosgyógyszerész-botanikai szövegre sajnos ezekben nem akadunk bár kétségtelen, hogy az Árpádházi királyok alatt is működtek hazánkban nyugati műveltségű orvosok, akiknek volt botanikai ismerete. Később Mátyás uralkodása alatt számos olasz orvos tartózkodott hazánkban és gyűjtötte, gyarapította növényismeretünket. Az első írott nyom, amely arra enged következtetni, hogy a növénytannal magával vagy mint az orvostudomány részével foglalkoztak a római Casanate könyvtár egyik Corvin kódexében található ún. Casanate glosszák. Ez a kódex Mátyás könyvtárának egyik kincse volt. A nagy király, kinek európai műveltsége és reneszánsz érdeklődése közismert volt, bizonyára helyet adott könyvtárában más orvosbotanikai műnek is. Természettudományosnak mondható érdeklődéssel Magyarországon így először a 16. századtól kezdve találkozhatunk, nyugaton Pozsony és Sopron környékén, Sárvár és Németújvár közelében, keleten Debrecenben és Erdélyben, északon a szepesi városokban és Kassán. E területek viszonylag nyugodtabb török mentes területei, életviszonyai, gazdasági és ipari fejlettsége tette lehetővé ezen városokban a kultúra terjedését és mecénások támogatását. Ilyen mecénások voltak többek között Batthyány Boldizsár, Nádasdy Tamás és fia, Ferenc, ill. Purkirchert és baráti köre. Tagadhatatlan a tény, hogy a hazai rendszerező és nómenklatúrai ismeretek, a gyógynövénykutató és 10

10 Archív könyvek bemutatása etnobotanikai törekvések mélyen gyökereznek az erdélyi hagyományokban. Az erdélyiek külföldi útjait a reformáció előretörése tette lehetővé, mecénások támogatásával az érdeklődő diákok kijutottak külföldi egyetemekre és onnan visszatérve hazájuk tudományos ismereteit bővítették. Már Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturája bizonysága annak, hogy a 16. században hazánkban a növényismeret hatalmas lépésekkel haladt előre. A nagy mértékben fellendülő külföldi botanikai irodalom hatása alatt egymás után jelentek meg olyan magyar nyelvű növénytani tárgyú könyvek, melyek lehetővé tették szélesebb körökben is a botanikai művelődést. Ezek között a művek között első helyen áll Melius Juhász Péter Herbariuma (1574), mely a külföldi füveskönyvek szerény magyar megfelelője. A hazai flóra kutatói A 16. században kialakuló magyarországi természettudományos iskolák között rivalizálás folyt, a Nádasdyak és a Batthyányiak udvarát gyakran látogatták tudós papok és orvosok. Így jutott el Pannónia földjére Carolus Clusius, azaz Charles de l Écluse, aki 1547 és 1582 között több ízben tett utazást hazánk különböző vidékein Beythe Istvánnal, barátjával és kutatótársával. Clusius orvosbotanikai, farmakobotanikai munkássága 1561-ben kezdődött, érdeklődése a pannon térség felé 1573-tól ismeretes ban jelent meg Pannonia, Ausztria és a szomszédos tartományok botanikai leírása című nagy munkája, az első pannóniai flóramű, majd egy évvel később a Stripium Nomenclator Pannonicus, a pannon térség első, terjedelmében ugyan szerény, de szándékában példaértékű etnobotanikai kismonográfia Beythe István közreműködésével, egy-egy belga, francia, görög, elsősorban magyar, de emellett szlovén és több horvát növénynévvel. A Nomenclator olyan sikeres volt, hogy több kiadást ért meg, és Clusius hangsúlyozta benne, hogy Beythe István, Beitheus Stephanus Hungarus, németújvári udvari prédikátor jelentős szerepet játszott a Nomenclator első kiadásának megszületésében. Elsősorban neki köszönhető a magyar népi növényneveink összegyűjtése, a magyar területről munkáiban 317 növényt sorol fel. Ezt a betűrendben közölt, s néhány termesztett növényt kivévén, majdnem 300 növényfajt magában foglaló Nomenclatort, noha a növények termőhelye nincs benne megjelölve, mégis ugy tekinthetjük mint a magyar flóra első próbáját. E Nomenclatort ritkasága következtében Czvittinger Specimen Hungariae litteratae c. munkájában a német elnevezésekkel bővítve s a magyar nevek ortográfiáját megváltoztatva, néhány más magyar szó (kökörnifa a. m. Acacia, l. Ákác, harázifa, harasztfa a. m. égerfa, laboda) közéiktatásával is, tökéletesen lenyomatta. Hogy ki a Nomenclator Pannonicus igazi szerzője, némileg vitás. Az irodalomtörténeti kútfők leggyakrabban Beythenek tulajdonítják, mert ő magyarul is beszélvén, a magyar növénynevek vagy tőle származhattak, vagy az ő segítségével gyűjtettek. Mi azt hisszük, a ránk nézve nagyon becses Nomenclator Pannonicus Beythe és Clusius együttes működése nélkül létre nem jöhetett volna. Beythe gyűjtötte az anyagot, de a botanikai összeállítás Clusiusé; Beythe erre nem vállalkozhatott volna, mert Clusius abban az időben maga volt a botanika nevezetes reformátora. Mindent összegezve Clusius hazánkban közel 480 virágos és virágtalan növényt írt le vagy említett meg, ami akkora teljesítmény, amely már egymagában is a hazai flóránk egyik legérdemesebb kutatójává avatja. Clusius rendkívüli botanikus volt, ő volt az első a növénytan atyái között, aki meglátta magát a növényt is, függetlenítve orvosi és egyéb vonatkozásaitól, leírásai már tudományosan átgondoltak voltak, rengeteg ökológiai és növénytársulási megfigyelést tett. Kertészeti működését, szerepét a ma már mindenütt közönséges kerti növények elterjesztése körül többen méltatták. Clusius által elterjesztett termesztett növények között a legfontosabb a burgonya, mely Amerikában spontán faj és az indiánok kezdték el a termesztését. Rariorum Plantarum Historia című munkájában olvasható a burgonya első pontos leírása és ábrázolása, melyben Clusius Papas Peruvanorum néven írta le. A burgonyát bécsi kertjében termesztette, majd 1587 után frankfurti kertjében is nevelve eljuttatta Svájcba, Hollandiába és Franciaországba is e fontos tápnövényt, így annak elterjesztésében Európa úttörőjévé vált. Clusius műveiben leírást találunk még számos egzotikus fajról is, úgy mint a dohányról, kakaóról, kávéról, valamint a maniókáról, cukornádról, lopótökről, kukoricáról, paradicsomról és kókuszdióról. Talán a tulipánnal kapcsolatban merül fel Clusius neve legtöbbször, bár nem ő volt az első, aki Európába betelepítette, de az ő érdeme, hogy ez a dísznövény elterjedt Európában. A 16. sz. botanikai ismeretköre hozta magával, hogy Clusius érdeklődése is elsősorban a virágos növények felé fordult. A harasztok, 11

11 Archív könyvek bemutatása zuzmók, mohák csak másodlagos szerepet játszottak. Annál inkább feltűnő, hogy érdeklődése a gombák felé irányult, mely terület mindennél jobban el volt hanyagolva ezidáig. Clusius a mikológia megalapítója. Ő volt az első olyan botanikus, aki rendszerezte a gombákat és felkutatta élőhelyüket. Művében, mely 1601-ben jelent meg Fungorum in Pannoniis observatorum brevis Historia címmel magyarországi gombákat gyűjtött össze, munkatársai Batthyány Boldizsár és Beythe István voltak, a Clusius Codexhez készülő 32 színes illusztrációja a németújvári Batthyány udvarban készült. Gyűjtőterülete az egykori Vas megye és nagyobbrészt a mai Ausztria területe (Burgenland) volt. A fametszetekkel illusztrált munkában magyarul, németül, szlovénül és horvát nyelven jegyezte fel a gombák neveit. A pontos leírásoknak, élőhely meghatározásoknak és az aprólékos illusztrációknak köszönhetően majdnem minden fajt sikerült azonosítania a mai kutatóknak. Dr. Bohus Gábor végezte el a teljes anyag revízióját 1975-ben, és eredményeit közölte a Mikológiai Közlemények, számában is. 12 Mi a herbárium? Növénygyűjtemény (herbarium vivum, hortus siccus), szárított s papírívekben megőrzött növény vagy a nagyobb növénynek, p. a fának jól választott, jellemző ága. A nem préselt gyümölcs, mag, fametszetek v. orvosságnak gyűjtött növények (drogue) mutatványai stb. a herbarium helyiségében elhelyezhetők ugyan, de szorosan véve a növénygyűjteményhez (N) nem tartoznak, ezért rendesen máskép preparálják és őrzik meg. Kisebb, iskolai N. a jegyzetet pótolja, gyakori lapozgatása után a növény ismerős marad. A N. azonban a szisztematikai botanika tanulmányozása, valamint a növénygeográfia céljából is elkerülhetetlenül szükséges. Némely növény ugyan szárítás folytán természetes formáját részben elveszti s a jó kép jobban pótolhatná. De a N. nem egészen esztétikai célból készül, a növénynek tudományos bélyege még a kevésbé kielégítően szárított növényen is többnyire jól felismerhető, a szépen szárítottról ellenben egészen lerí, úgy hogy később is akármikor megvizsgálható v. a herbariumi példa alapján az eredeti leírás mindég ellenőrizhető vagy javítható, sőt szükség esetén mikroszkóp alá is készíthetünk belőle metszeteket. A növénygyűjtemény a növénytani kutatásoknak nagyon nevezetes segédeszköze. Melius Juhász Péter Herbariuma Ez volt az első magyar nyelvű természettudományi kézikönyv, mely 1578-ban Kolozsvárott jelent meg Heltai Gáspárné könyvnyomtató műhelyében. Minden korszak és minden szerző saját szempontjai alapján elemezte, értelmezte. Mást látott benne a botanikus, a gyógyszerész, történész, nyelvész vagy orvos, de elsősorban a népnek szánta Melius orvosi tanácsadó könyvként. Szerkezetét tekintve az alábbiak állapíthatók meg a könyvről: - a címlap után következik Heltainé Elöljáró beszéde. - A bevezetést követi 17 oldalon keresztül a latin, magyar és német neveknek, majd a betegségeknek indexe. - A tulajdonképpeni szöveg 188 levélen azaz 376 oldalon, 233 cikkben, 627 növényfajt sorol fel és ír le, közel 2000 magyar növénynevet említve. Tartalmi szempontból szerepelnek benne gyógynövények, termesztett és egzotikus növények, és vadon termő növények, gyümölcsfák és zöldségnövények is. Rendszerezett formában őrzi az első mezőgazdasági-botanikai adatainkat is. A Herbárium a hazai gyógyítás történetében is úttörő ez a gyógyítás tudományának első magyar nyelvű rendszeres, nyomtatott öszszefoglalása. Messze áll ugyan az Ars Medicának a maga korában magas szintű igényességétől, de azért sajnálatos, hogy a Herbáriumban szereplő betegségek és gyógymódok feldolgozásával annak idején az orvostörténeti szövegkiadás adós maradt. Azonban a szerző sok olyan növénynevet is átvett Lonicerus Krauterbuch-jából, melyek hazánkban nem találhatók meg, azonban ebbe a hibába sok kortárs botanikus is beleesett. Melius úttörő volt, akinek semmilyen hazai munka nem állt rendelkezésére. Őtet illeti a tisztelet, első lévén a hazában, ki a növénytant megkedveltette, azt gyakorlotta, s anyanyelvén írt s számunkra a növények régi magyar neveit is föltartotta írta Sadler. A Herbárium csakhamar elterjedt, népszerűvé vált annyira, hogy ezt a népszerűséget mások is igyekeztek a saját hasznukra kamatoztatni. Beythe András munkássága Beythe András, Beythe István fia 1564-ben született Sárváron, református prédikátor volt a Batthyány grófok udvarában (gróf Batthyány Ferenc nevelőjeként) ugyanúgy, mint édesapja, Beythe István. I úsága a művelt prédikátor apa bűvkörében telt el, így érthető, hogy tőle örökölte füvészkedés iránti szenvedélyét. Esperes volt

12 Archív könyvek bemutatása Surányban és Körmenden is. Fő műve március 16-án jelent meg Füveskönyv címmel. Beythe András Füveskönyve (Teljes címe: Fives könüv, fiveknek es faknak nevökröl, termezetökröl es hasznokrul irattatott es szöröztetöt magar nyeluön az fö Doctoroknak es termeszet tudo orvosoknak Dioscoridesnek es matthiolusnak bölts irasokbul. Német Ujvár, Manlius altal 1595.) Javarészt szószerinti átvétele Melius Herbáriumának, kisebb részben fordítása. Beythe 275 növénycikke közül 135-öt betű szerint másolt le Melius Herbariumából. Érdemül tudható be Beythe azon igyekezete, mellyel sikerült neki itt-ott a Melius egy ugyanazon cikkébe bepréselt különböző növényeket egymástól szétválasztani és a Matthiolus-követelte sorrendbe mint külön cikket beilleszteni. Mind a Meliustól, mind a Matthiolustól átvett részletekbe azonban orvosi és botanikai ismereteinek hiánya miatt sok, sokszor súlyos tévedés csúszott be. A Melius Herbáriumában is felsorolt 185 növényen kívül még 43 konyhakerti és kerti növényt, továbbá 47 egyéb növényt vett át Matthiolustól. Viszont kihagyott 58 olyan, Meliusnál is részletesen tárgyalt növényt, amelyeknek jó része a 16. századbeli orvos-botanikában elsőrangú és fontos szerepet játszott, pl.: Veronica, ymus, Dictamnus, Scabiosa. Ilyenformán önálló alkotása Beythének Füves Könyvében úgyszólván semmi sincs, javarésze szó szerinti átvétele, vagyis plágiuma Melius könyvének. A műben 278 címszó számolható össze: vadon termő és gyümölcsfákat, mint a tölyfa, sárfüz, körtvelyfa, bokrokat, mint a mogyorófa, kökeny és kerti növényeket, mint a bab, lencse, borsó, fejes káposzta, répa, retek, len. A közönséges gabonaféléket valamint a vadnövényeket nem tárgyalja. Minden egyes növényről megadja a latin és magyar nevét, ismerteti fajtáit, természetét és hasznosíthatóságát. Műve kevés eredetiséget tartalmazó orvosi füvészkönyv, amelyben minden rendszer nélkül 270 növényt sorol fel, florisztikai adatok nélkül. A 136 oldalas Füveskönyv 17 évvel később jelent meg, mint Melius Herbáriuma és annak jelentős részével megegyezik. Ez nem is feltűnő, hiszen mindketten német- és olaszországi korabeli füveskönyvekből merítettek (Lonicerus ill. Matthiolus). Értéke, hogy Meliusnál több, azonos cikkbe besorolt és összezavart fajt sikerült széjjelválasztania. Beythe ezen munkájában minden rendszer nélkül 270 növényt sorol elő. A növényt nem írja le, vagy csak röviden érinti, ellenben a magyar és latin nevét, orvosi hatását és alkalmazása módját ismerteti. Tekintettel volt azokra a növényekre is, amelyeket Melius Juhász nem említ. Levelét Reczes, okoics és Klesekovics esperesekhez a Sárospataki Füzetek közölték. Morfológiai jellemzések, leírások, melyekre Melius herbáriumában lépten nyomon rábukkanunk és amelyek, ha még oly tökéletlenek is, a botanikát képviselik az orvosi, gyógyító kézikönyvben, Beythe Füveskönyvéből jórészt hiányzanak. Beythe műve nem egyéb, mint egy, az akkori időkben divatos, valószínűleg a népnek szánt, növény-orvosságos könyv, melyet Melius Herbáriumából, Matthiolus műveiből és Beythe István magyar növényneveiből botanikai és orvosi ismeretek nélkül, és emiatt számos hibával és tévedéssel írt meg Beythe, illetve kétharmad részben másolat. Gombocz Endre, aki sok más növénytani tárgyú, értékes munkája mellett a magyar botanikatörténet és bibliográfia legkiemelkedőbb egyénisége, Fialowski elveszett tanulmánya nyomán igen részletesen foglalkozott Melius könyvének növényeivel (GOMBOCZ, 1936). Beythe Füveskönyvéről 1919-ben és 1920-ban részletes tanulmányt is megjelentetett, melyben Melius-nál sokkal szigorúbb mércével elmarasztalja a könyv hibáit, mondván, hogy a Füveskönyv legnagyobb része Melius-ból (ill. MATTHIOLUSból) származó egyszerű másolat, és mint ilyen, nem sokkal több a plágiumnál. Melius-szal szemben annyit mindenesetre Beythe javára ír, hogy az utóbbi szövegezésmódja Melius-nál nyelvileg gondosabb és magyarosabb; továbbá hogy Beythe Melius-nak több hibás összevonását sikeresen helyesbítette. Gombocz Endrének itt kivonatosan közölt bírálatát túlzottan elítélőnek tartjuk, minthogy nem vette figyelembe a Beythe-könyv összes (275) cikkének szöveg- és névanyagát. A kötet egyes növényleírásai ugyanis több helyütt találó autopsziáról árulkodnak, a Beytheféle növénynevek beható vizsgálata pedig arról győz meg, hogy elsietett volt Gombocz-nak az a megállapítása, miszerint azok felületes öszszeállításúak és a Nomenclator-ból kölcsönzöttek. Beythe Füveskönyvéről szólva Gombocz Endre többek között azt állítja, hogy a könyvben léptennyomon előtűnik a növényismeret hiánya. Ezen megállapításban sok az igazság ugyan, de az mégsem mind helytálló. Azt mindenki tudja, hogy sem Melius, sem Beythe András nem voltak terepjáró, kutató botanikusok (mint pl. Clusius), de némi növénytani tudással mégiscsak rendelkeztek. Gombocz maga említi Melius több debreceni adatát, de hasonló, sőt behatóbb növényismeretet találunk Beythe alábbi néhány szemelvényes sorában. Bazsarózsa. (p. 93.) Basal, D: Paeonia,... M: Basi Rosa: Két féle: az egyik közönséges; ez a Paeonia officinalis, az masik zaz levelő. - A százlevelű bazsál nem más, mint a ma Paeonia tenuifolia (keleti bazsarózsa) néven ismert növény. Ez Délkelet-Európától a Kaukázusig honos, a többiektől eltérően igen keskeny szeletekre tagolt levelű faj, és a Kárpát-medencében ma is honos (Mezőség, Deliblát). BEYTHE nyilván kerti dísznövényként ismerhette. 13

13 Archív könyvek bemutatása Jegenyefenyő (p. 111.) D.: Taxus, Tiza fa..., hasonló az borostyan fenyőhöz... levelei is ollyannok: olaz orzagban és Narbonaban bevön teröm, Magyar orzagban is vagyon de igön ritkan. - A tiszafa növénynevünk már 1250 óta ismert; elképzelhető, hogy egykor talán a Tisza mentén is lehetett, és innen eredhet a növénynév (=Abies alba, jegenyefenyő). Az Abies-t (magyar név nélkül) MELIUS már említi (1578). BEYTHÉnél viszont kiemelendő, hogy ő jelentős hasonlóságot lát a két fenyőfaj (a tiszafa és a jegenyefenyő) tűlevelei között.) Beythe A., 1595, Fíveskönyv. Németújvár. 14 Szerkezet és stílus Mivel Beythe a Herbáriumot szinte szó szerint vette át, ezért nem meglepő, hogy a szerkezetét és stílusát is igen hasonlóan állította össze. Eltérések Beythe és Melius szövege között csak kihagyásokban, szórendi változtatásokban, javításokban és itt-ott a latin kifejezések megmagyarításában nyilvánulnak meg. Melius növényleírásait, nomenklaturai fejtegetéseit Beythe rendesen elhagyja, vagy erősen megrövidíti. Bizonyos egyszerűsítő törekvések, melyek a nép nyelvéhez való nagyobb simulás szándékának látszatát keltik, tagadhatatlanok a Füveskönyvben. A Melius által gyakran használt latin és görög tudományos kifejezéseket lehetőleg kerüli és magyarítja. A szórendi változtatásokkal sokat javított Beythe Melius kusza és tömör stílusán. Beythe szövege kerekebb, gondosabb és magyarosabb, nem más, mint Meliusnak stilárisan átdolgozott kiadása. A Herbárium és a Füveskönyv is szerkezetileg többé-kevésbé egységes és következetes. Az egyes növényfajok neve alatt következik a növények növénytani jellegű leírása, majd azok természetének leírása következik az ókori humorális elképzelés elvei szerint. (A Herb. receptjei és javallatai nem alkalmasak arra, hogy segítségükkel ma bárki bármilyen bajt meggyógyítson. A növényi hatóanyagokról Meliusnak nem volt még tudomása, a növények természetéről alkotott elképzelése az ókori humorális elmélet köré épül, mely szerint a négy alapelemnek /tűz, föld, víz és levegő/ és a négy alaptulajdonságnak /száraz, hideg, nedves, meleg/ megvannak a megfelelői a négy testnedv /vér, fekete epe, nyálka, sárga epe/ között. A betegséget az egyensúly megbomlása okozza, és ezt az egyensúlyt kell szárasztó, hidegítő vagy nedvesítő hatású gyógynövényekkel helyreállítani.) Legbővebben a növények orvosi-gyógyszerészeti felhasználása fogalmazódik meg, külső és belső alkalmazás szerint. A megfogalmazások általában tömörek, lényegretörőek, néhol csak jegyzetszerűen odavetettek. Nyelvezete, stílusa életszerű, önálló véleményt igyekszik alkotni és a népi babonákkal és hiedelmekkel szemben elutasító. Például: De Acaliphe - Égető csalán Urtica Acalyphe, id. est, Urtica, égető csalán, az egyik nagy égető csalán, a másik kicsin égető csalán. A harmadik holt csalán, meg nem éget. Természeti Mindenik csalán, aki égető, szárasztó. Ezért a nyálból gyűlt fakadásokat, gelyvákat belöl és kívűl a testben elrontják. Belső hasznai A csalánt főzd meg borban és gyakorta igyad, a colicát, dagadt kemény hasat megindítja és meglágyítja. A csalán a veséket megtisztítja és felindítja a barátokat és apácákat, hogy nyerítsenek. Akinek a virgája meglankadt, csak főzze zet borban, ezzel éljen, a főtt csalánnal kötözze. Ha penig a csalán magvát édes borban vagy mézes borban megfőzed vagy lictariumot csinálsz belőle, erősb és jobb minden orvosságra, akiket megírtam idefel stb. Külső hasznai Próbált dolog ez: ha a csalán levelét sóval összetöröd, a dühös eb harapást meggyógyítja, minden szemölcsöt, varat, rihet, koszt ha kened véle, meggyógyítja. Magyar szavak a Füveskönyvben A Gombocz-féle ismertetés azt írja (GOMBOCZ, 1934), hogy Beythe András majdnem az összes magyar növénynevét Clusius és Beythe István Stirpium Nomenclator Pannonicusából kölcsönözte. Felületes vizsgálat alapján valóban az a látszat, mintha a Füveskönyv magyar nevei léptennyomon a Nomenclator ( ) sőt méginkább a Melius Herbáriumának - magyar neveit tükröznék. Ha azonban vesszük a fáradságot, és nemcsak a Füveskönyv 11 számozatlan oldalas (és 277 nevet tartalmazó) indexét vesszük figyelembe, hanem a könyv teljes szövegében előforduló összes magyar növénynevet, akkor egy félezernél is terjedelmesebb névjegyzék tárul elénk. Ezután már csak az a vesződséges megállapítás marad hátra, hogy ez a névanyag mennyiben új, vagyis hogy nem szerepel-e a korábbi irodalmi forrásokban. Beythe András munkájában jelentős számú (40-nél is több) olyan magyar növénynév található, melyet más források azelőtt még egyáltalán nem, vagy más értelemben említettek. Pl.: barack, békarokka, Boldogasszony ága, földi bodza, folyófű, keresztes ruta, lapodaparéj, nagy lóhere, nigella, purgálótök, sárfűz. Az utókor Összegezve a magyar flórakutatás eddig tárgyalt időszakát, meg kell állapítanunk, hogy nagyon kevés az, amit a sok lelkes, tudományában járatos botanikus Clusius maradandó és messze kimagasló munkájának eredményeihez hozzáadhatott. Nem a lelkesedésben és a munkaerőben volt hiány, hanem az irodalmi közlés nehézségei és a politikai viszonyok akadályozták a tudósokat munkájukban. Az európai országokban ezzel szemben sorra jelentek meg a

14 Archív könyvek bemutatása botanikus témájú könyvek és herbáriumok. Száznál is több azoknak a műveknek a száma, melyek a 18. századi Európa és a tengerentúli országok flóráját tárgyalja. Az egyre szaporodó földrajzi felfedezések szaporítják az eddig ismeretlen növényfajok számát. Azonban gondot jelentett, hogy az akkori tudomány még nem ismerte a mai értelemben vett rendszerezést, a faj fogalmát. Ezen a területen Linné nevét kell említenünk, aki korszakalkotó jelentőséggel bír a botanika területén, ugyanis az ő nevéhez fűződik a binominális nomenklatura bevezetése. Ennek segítségével a növényhatározás az előzőekhez képest szinte elképesztő könnyűvé vált a régi botanikai művekben való keresgéléssel szemben. A 16. századi magyar flórakutatás jelentőségét azonban senki nem vitatja, hiszen Clusius, Beythe István és Beythe András nélkül nem lehetett volna teljes a hazai kutatás és ismeretszerzés. Kárász Kinga Felhasznált irodalom Collecta Clusiana 2. BIO-TÁR, Etnobotanika és etnobiodiverzitás sorozat. Szerk. Szabó T. Attila. Szombathely, Collecta Clusiana 5. BIO-TÁR. Szerk. Szabó T. Attila. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Szombathely, (Priszter Szaniszló cikke) Gombocz Endre: A magyar botanika története a magyar flóra kutatói. Magyar Tudományos Akadémia, Bp., Gombocz Endre: Beythe András Füves Könyvének kritikája. Botanikai Közlemények, 1920, 19. k 1. sz p. Gombocz Endre: Melius és Beythe András. Magyar Nyelv, sz. Szabó T. Attila: Melius Péter: Herbarium. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, Beythe András: Fives Könyv, 1595, Németújvár Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Dr. Für Lajos, dr. Pintér János. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Bp., Magyar életrajzi lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes, Akadémiai Kiadó, Bp., Waczulik Margit: A táguló világ magyarországi hírmondói. Gondolat Kiadó, Bp., Bohus Gábor: A Clusius Codex gombafajainak revíziója. Mikológiai Közlemények, szám 121. p. Ubrizsy Andrea: Carolus Clusius és a termesztett növények. Botanikai Közlemények. 1975, 62. kötet 3. füzet, p. Sadler J.: A növénytan történetei honunkban a 16-dik században. A M. K. Természettudományi Társ. Évkönyvei I Könyvtárak berendezését, költöztetését, rendezését, portalanítását, valamint állományellenőrzést, tárolási segédeszközök szállítását és szakértői megbízásokat vállalok. Maurer Péter vállalkozó Levélcím: 2094 Nagykovácsi, Tompa M. u. 23. Telefon/fax: Mobiltelefon:

15 Nálunk történt - Kiállításaink FIATAL MUNKATÁRSUNK ELISMERÉSE A Magyar Nyelvtudományi Társaság elismerő oklevéllel és 5000 Ft-os különdíjjal jutalmazta Frendl Katát, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ munkatársát a évi önkéntes népnyelvi gyűjtőpályázatra leadott pályamunkájáért. A Két székelyföldi település tájszavai, valamint népi növényismeretének és népi gyógyászatának jellemző kifejezései című pályamunkát mind az ELTE BTK Magyar Nyelvészeti Könyvtára, mind pedig az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ archiválta, kutathatóvá tette. Az Agrárkönyvtári Hírvilág következő számaiban részleteket közlünk Frendl Kata fenti munkájából. GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS december 1-én nyílt az OMgK kiállítótermében Berkesiné Kismarjai Hedvig grafikusművész kiállítása, melybe dr. Mózsa Szabolcs egyetemi magántanár vezette be az egybegyűlt érdeklődőket. A kiállított művek karcolt grafika technológiával készültek és tematikájukat tekintve a sorskérdések, az ősi magyar világkép, a fény, a teremtett világ, a hiába való küzdelem és az utazások üzenete köré csoportosíthatók. A művészre jellemző, hogy gyakran merít a magyar költészet és zene forrásaiból és sugallja a gondolatot, hogy jobb emberek legyünk. Becsüljük meg jobban a bennünket körülvevő világot, vállaljuk magyarságunkat, szeressük az életet és törekedjünk annak állandó jobbítására és végül ne feledjük felelősségünket. KARÁCSONYI KÉZMűVES KIRAKODÓVÁSÁR ÉS JÁTSZÓHÁZ AZ ORSZÁGOS MEZőGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONTBAN December án Könyvtárunk karácsonyi vásárt rendezett. Az ünnepi megnyitót a könyvtár főigazgatója tartotta, az időközben nagy számban megérkező látogatók előtt. A programok sorát Gulyás Csilla /hárfa/ és Prokop Anna /fuvola/ karácsonyi koncertje nyitotta meg. Ezen a délelőttön még számos érdekes programnak lehettek tanúi a megjelentek. Pl. Szatmári Éva selyemfestő bemutató előadást tartott többen készítettek tanítása mellett festett kendőt. A mézeskalácssütés tudományát Tóthné Berényi Ágnes mutatta be kóstolóval egybekötve. Bözödi szalmások a szalmadíszkészítés rejtelmeibe vezették be az érdeklődőket. Délután Sándor Ildikó néprajzkutatónak a karácsonyi ünnepkör hagyományairól szóló előadását is figyelem kísérte. Mindkét napon kürtőskalácsot sütöttek az ide telepített kemencében. Közben a vendégek forró teát, forralt bort és zsíros kenyeret fogyaszthattak. Délután pl. Zsolnai Magdolna batikolt papírból táskák készítését tanította. A kézműves kirakodóvásáron részt vettek fazekas, bőrműves, keramikus, szalmafonó mesterek gazdag kínálatukkal. A rendezvényeinken rendszeresen kiállító Bércesi Ilona agyagszobrász is megjelent alkotásaival. Nagy volt a választék kerámiatárgyakból, szalmadíszekből, népi hangszerekből és -játékokból, biolekvárból, mézből készült termékekből, mézborokból, késekből, bőrkészítményekből, méhviaszgyertyákból, szappanokból stb. A szombat a gyerekeké volt. A Ládafia Bábszínház műsora nyitotta meg a programokat. A nagysikerű előadás után zsíros kenyérrel, citromos teával és kürtőskaláccsal vendégeltük meg az apróságokat. Később a gyerekek ügyeskedhettek a gyertyaöntésben, mézeskalács-készítésben, gyöngyfűzésben, üvegfestésben. A könyvtár most új oldaláról mutatkozott be, talán sikerült hagyományt teremtenünk és jövőre hasonló rendezvénnyel tudjuk megörvendeztetni vendégeinket, olvasóinkat. 16

16 Nálunk történt - Kiállításaink PORTRÉ KIÁLLÍTÁS AZ OMGK-BAN A hatvani Moldvay Győző Galéria és Bolyki István grafikusművész, az Agroinform Kiadó ügyvezető igazgatója segítségével, a XIV. Arcok és sorsok Országos Portré Biennále anyagából válogatva a művészek hozzájárulásával jöhetett létre ez a kiállítás az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ kiállítótermében. A kiállítás célja az volt, hogy a főváros művészet szerető közönsége is megtekinthesse ezeket az alkotásokat. A kiállítás február 9. és március 12. között volt látogatható. Bolyki István megnyitó beszédéből idézünk: Válogatott és változatos művek sora bizonyítja, van jelene és talán jövője is a portrékészítésnek. A művészek zöme sokszor a legkönnyebben elérhető modellt, saját magát ábrázolja. Ezt részben tanulmánykészítési célzattal, részben be nem vallott önvizsgálati szándékkal teszi (Megyes László, Szűcs Kata). Gondoljunk a múlt nagy mestereire (Dürer, Rembrandt vagy a hazai Csontváry). A kiállításon azonban megjelennek a szűkebb környezet, családtagok, barátok, ismerősök portréi (ábránk Kaubek Péter Kákossy László egyiptológusról készült portréja). Milyen jó volna tudni, milyen volt a modell és alkotója közötti viszony, hogy volt megelégedve a művész, netán a modell, miért abban az anyagban fogant, amit a kiállításon láthatunk. Azzal együtt, hogy az elkészült mű szempontjából ez teljesen mellékes, vagy jó portré készült, vagy nem. Ugyanakkor, aki végigsétál és megáll egy-egy munka előtt, bizonyára nemcsak az arcot látja, hanem azon keresztül az adott személyek sorsába is bepillantást nyer (Gy. Kamarás Katalin). Bolyki István záró gondolatát Feledy Balázstól a hatvani kiállítás katalógusában megjelent előszavából idézte. A portré akkor lesz igaz, akkor lesz mély és hiteles, ha nemcsak pusztán képrögzítés, hanem azzal együtt lelki, személyiségbeli, sorsbéli jellegzetességek hordozója is. A mostani kiállításon az ilyen összetett művek a leginkább figyelemre méltóak. KÜLFÖLDI KÖNYVEK, FOLYÓIRATOK, CD-ROM ÉS ONLINE ADATBÁZISOK IGÉNY SZERINTI BESZERZÉSE Már 14 éve a mezőgazdasági szakirodalom-ellátás élvonalában! Egyaránt készséggel teljesítjük magánszemélyek és intézmények egyedi kívánságát. Gyors, pontos beszerzés; kedvező árak. Megbízható és segítőkész munkatársak várják jelentkezését: 1146 Budapest, Cházár András u. 18. (1439 Budapest Pf. 722) Tel: , Fax: Látogasson el honlapunkra, ahol egész évben megtalálhatja aktuális, kedvezményes ajánlatainkat is! Információ- és ajánlatkérés: speedup@nextra.hu 17

17 Nálunk történt - Szakmai rendezvényeink ŐSI BÚZÁNK Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ december 18-án egy nem mindennapi rendezvénynek adott otthont. Dr. Kovács Géza (a martonvásári MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet munkatársa) egyik legősibb termesztett gabonánk, az alakor (Triticum monococcum) tízezer éves múltját, az alakor nemesítési alapanyagok jelenlegi helyzetét és 21. századi felhasználási lehetőségeit ismertette a hallgatósággal. Frendl Kata (az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ munkatársa) előadásában Székelyföldön végzett terepi kutatómunkája alapján mutatta be az alakor erdélyi termesztési hagyományait, valamint az alakorszalmára épülő szalmafonó kézműves mesterség több száz éves múltját és jelenét. Ezen ősi kultúrnövényünk még élő populációinak felkutatása, valamint a termesztéséhez és felhasználásához kapcsolódó ismeretanyag felgyűjtése nem csak agrártörténeti, hanem gazdasági szempontból is szükségszerű, mivel a biogazdálkodásra alkalmas gabonafélék fenntartható fejlődésben játszott távlati szerepe egyre növekszik. A biogazdálkodásra alkalmas és energiatakarékos ősfajták elterjesztése, az ökológiai gazdálkodás támogatása az új EU agrárpolitika megvalósításának egyik lehetősége. Az előadásokat vitafórum követte, majd az OMgK kiállítótermében Gulácsiné Pápay Erika, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgatója megnyitotta Az alakorbúzától a szalmakalapig című kiállítást, ahol Szabó Magdolna és Frendl Kata által készített fotókon, valamint Erdélyből származó szalmatárgyakon keresztül ismerkedhettek meg a látogatók két székelyföldi település, Bözöd és Kőrispatak alakortermesztő és kalapkötő hagyományaival. A rendezvény záróeseményeként a szervezők a Piszkei Öko K. által alakorlisztből készített kenyér- és pogácsa kóstolójával lepték meg a vendégeket. Kiadványunk következő számában e témáról részletes anyagot jelentetünk meg. Frendl Kata JUHÁSZATRÓL SZAKMAI KÖRÖKBEN Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ hagyományteremtő szakmai programsorozata 2004-ben is folytatódott. A sorozat február 3-i nyitó rendezvénye pontos helyzetértékelést adott a hazai juhtenyésztésről és az ágazat előtt álló kihívásokról. Neves előadók között egyaránt képviseltette magát gyakorlati szakember, kutató, oktató és szabályalkotó. Székely Pál, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) osztályvezetője a magyar juhtenyésztők piaci lehetőségeinek hátterében álló feladatokat nevezte meg előadásában. Véleménye szerint, a juhtartók munkája csak a genetikai potenciál hatékonyabb kihasználásával válhat gazdaságossá. Egyszerű gazdálkodási mérlegelés helyett 18 szigorú közgazdasági elemzéseket kell figyelembe venni a gazdaságosság megállapításánál. Prof. dr. Fésüs László, a Magyar Juhtenyésztő Szövetség főigazgatója kutatóként is genetikai alapokon javasolja a fajtaösszetétel felülvizsgálatát. A korszerű genetikai vizsgálatok kihasználásával olyan előnyre tehetnének szert a tenyésztők, amely hosszú távon biztosíthatná a nyereséges gazdálkodást. Dr. Jávor András (Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum) tud. dékánhelyettes az ágazat legnagyobb problémájaként a tenyésztők piactól való függőségét emelte ki. Szinte elképzelhetetlen biztonságos, előre jól kiszámítható gazdasági termelés, abban az esetben ha az áru egyetlen országban kerül értékesítésre. Sajnos a tradicionális kereskedelmi kapcsolatok megszűnésével éppen ez a helyzet alakult ki a magyar juhtenyésztésben. A hazai bárányexport kizárólagos célországa Olaszország. Ezen az állapoton sürgősen változtatni kell. Két alternatíva mutatkozik: az egyik szerint komoly piackutatással és tudatos marketing tevékenységgel egyéb piacok felé kell nyitni, vagy másik lehetőségként a hazai fogyasztás növelése nyújthat megoldást. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, az FVM Piacfejlesztési Főosztályának tanácsosa arról biztosította a jelenlévő juhtenyésztőket, hogy a FVM 2004-es támogatásai között több jogcímen is található juhtenyésztést segítő támogatás. Sajnálatos, hogy ennek mértékét még február 3-án sem lehetett bizonyossággal ismerni. Balogh Beáta

18 Kitekintő A KÖNYVTÁRAK IS CSATLAKOZNAK Igazán időszerű témát választott a tavaly év végi szakmai tanácskozáshoz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A Könyvtárak és az Európai Unió című rendezvényt Nagy Anna, az intézmény igazgatója nyitotta meg. A nagy számú érdeklődő először a hazai könyvtárakat érintő az uniós csatlakozással kapcsolatos tájékoztatót hallgatta meg. Kovácsné Koreny Ágnes, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának munkatársa bemutatta a magyar könyvtárak jelenlegi helyzetét a nemrég végzett SWOT-elemzés (strengths, weaknesses, opportunities, threats) alapján. Ez a felmérés összegezte könyvtáraink erősségeit, gyengeségeit, az elképzelhető lehetőségeket és veszélyeket. A bővítés feladatokat ró a magyar könyvtárügyre: jogharmonizáció, minőségi és minél szélesebb körű szolgáltatási rendszer kialakítása, európai szintű könyvtári programokban való részvétel, valamint tájékoztatás az Európai Unióról és a csatlakozás hatásairól. Vannak már olyan könyvtárak, amelyek hatékonyan informálják az olvasókat uniós kérdésekben. A hatékonyabb tájékoztatás megteremtését szolgálják a nemzeti és uniós támogatások. Érdemes ezekre figyelni: Nemzeti Fejlesztési Terv, Strukturális Alapok, az EU 6. K+F keretprogramja, az EU Kultúra 2000 programja, az NKÖM könyvtárügyi fejlesztési programjai és az IHM programjai (Közháló, emagyarország, digitalizálási programok) lehetőséget adnak könyvtáraink fejlesztésére. A Delegáció a jövőben is részt vállal a könyvtárak, könyvtárosok felkészítésében képzésekkel, ingyenes kiadványokkal, pályázattal, amelyekről további információt találunk a honlapon. A tanácskozáson a továbbiakban olyan intézmények kerültek bemutatásra, ahol az Európai Unióról való tájékoztatás is munkája a könyvtárosoknak. Varga Tímea a Szombathelyi Európai Dokumentációs Központról, Beniczky Péterné a Kodolányi János Főiskola Könyvtáráról, Jurcsik Erzsébet az Országgyűlési Könyvtárról, Kukor Ferenc a FSzEK-ben létrehozott EU Információs pontról és Madari Ákos az Euro Info Service tevékenységéről beszélt. Kripner Vera KÖRNYEZET-HARMÓNIA ÉS -FEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Megjelent a Columbia Egyetem Pollution and Water Resources című kiadványsorozatának 32. kötete, melyben magyar professzorok, oktatók, kutatók adják közre eredményeiket. Ezek Magyarország legfontosabb környezeti kérdéseit és azok megoldásait, a környezet harmonikus fejlesztésének legújabb irányait mutatják be. A Columbia Egyetem kiadványsorozata különösen figyelemre méltó, hiszen az eddig megjelent 32 kötetben több mint 150 tanulmány jelent meg magyar szerzők tollából. E tanulmányok szinte kizárólag a Kárpát-medence környezetvédelmi kérdéseivel foglalkoznak. Széles témaválasztékban dolgozzák fel a környezetvédelem, az agrártudományok és a földtudományok Kárpát-medencéhez kötődő legfontosabb aspektusait. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok osztálya és a Földtudományok osztálya révén alakított ki szoros együttműködést a Columbia Egyetemmel a kötetek megjelentetésében. A Magyar Biomassza Társaság is részt vállalt a munkában. A szervezők a fenti című tudományos tanácskozás keretében kívánták ráirányítani a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Columbia Egyetem együttműködésére és a kiadványsorozatra. Az MTA székházának január 22-i rendezvényén néhány előadás hangzott el a kötetben közreadott témák közül. Részben ehhez kötődően, részben pedig a tématerülethez tartozóan szakmai eszmecserére is lehetőség nyílt. 19

19 Kitekintő V - V Február 6. és 8. között a Magyar Virágkötők, Virágkereskedők Szakmai Egyesülete immár 14. alkalommal rendezte meg a Valentin-napi virágkötészeti kiállítást. A rendezvénynek idén ismét a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adott otthont. A három napos program keretében a látogatók megcsodálhatták a mintegy 80 kompozícióból álló látványos kiállítást, részt vehettek növényápolási (bonsai, orchidea...) és esküvői virágkötészeti bemutatókon és akinek kedve tartotta, pénzét költhette a növényvásáron. Február 6-án az ünnepélyes 20 megnyitó keretében került sor a zsűrizett versenymunkák díjainak átadására. A díjakat A legszebb Valentin-csokor, a Virágok farsangja és az összetett verseny kategóriákban adták át. Mindhárom kategóriában Mezőffi Tamás (Róza-Porta Virágüzlet) lett az első helyezett, a második díjat ugyancsak mindhárom kategóriában Szentpéteri Szabolcs (Artfleur Virágüzlet) nyerte. Harmadik helyezést ért el a Legszebb Valentin csokor kategóriában Schott Réka (Virágegyetem), a Virágok farsangja kategóriában Polák Ildikó (Artfleur Virágüzlet), az összetett versenyben pedig Lukács Ferenc. A díjazott munkák mellett számos, mestervizsgára készült alkotást is megtekinthettünk, valamint több budapesti és vidéki virágüzlet is képviseltette magát az alkalomhoz illő virágkompozíciókkal. A nagyméretű kompozíciók fő szereplője, a virág, már az antik idők óta fontos szimbólumnak számít a művészetekben. Valentin-napon különösen nagy jelentőséggel bír, hiszen a szerelem, a szeretet jelképe. A változatos és szemet gyönyörködtető alkotások között hagyományos Valentin-napi és farsangi kompozíciókat, valamint esküvőre készített dekorációkat is láthattunk. Érdekes színfoltja volt a kiállításnak a hódmezővásárhelyi óvodák közös báljára készített Tél terem és Tavasz terem kompozíció is, amelyben a virágok összhangja jól érzékeltette ezen évszakok hangulatát. Aki e sok szép alkotás láttán saját maga is kedvet kapott az alkotáshoz, az a virágkötészeti bemutatók során elleshette a főbb csokorkészítési fogásokat, megismerkedhetett a színek, anyagok párosításával, és megtudhatta azt is, hogy mit érdemes hangsúlyozni egy kompozícióban. A növényápolási bemutatók keretében pedig a bonsai készítésének alapfogásait, az orchideák, broméliák és kaktuszok kezelésének titkait ismerhette meg. P. M.

20 Kitekintő KULTURÁLIS PÁLYÁZATOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az Európai Unió kulturális tevékenységéről és a Kultúra 2000 programról a Kulturális programok és pályázatok az Európai Unióban címmel megtartott rendezvényen hallhattunk a KultúrPont Iroda szervezésében. Az Országos Idegenforgalmi Könyvtárban tartott tájékoztató előadás keretében a kultúra területeit érintő változásokról és az uniós pályázati lehetőségekről volt szó. Az Unió amszterdami szerződésének (1998) 151. cikkelye foglalkozik kizárólag a kultúrával, amely az EU-ban nem tartozik a kiemelt kérdéskörök közé. Az Unió eddigi tagországainak nincs közös kultúrpolitikája és ennek kialakítása a jövőben sem várható. A cél ugyanis a kulturális sokszínűség megtartása, az egyes nemzetek identitásának megőrzése, ezért nem szükséges a tevékenységek összehangolása, amit a 151. cikkely is kimond. Az alapszerződésben foglaltak alapján bármely ország szabadon nyújthat támogatást a kulturális élet szereplői számára, semmiféle szabályozás az Unióban e téren nincs. A csatlakozás után továbbra is a tagországok hatáskörében marad a döntés a kultúra támogatását illetően. Az Unió jelenlegi kulturális politikáját különböző szimbolikus tevékenységek és támogatások nyújtása jellemzi. A támogatások egyik formája az ún. Kultúra 2000 program. A Kultúra 2000 az Európai Unió egyetlen kultúrát támogató keretprogramja, amely a kulturális élet minden területét (zene, képzőművészet, irodalom, előadóművészet) felöleli. A konkrét pályázatokat évről-évre e program keretében hirdetik meg. A kiírások között minden évben más-más terület élvezett eddig prioritást, ez a rendszer azonban 2005-től várhatóan meg fog szűnni. Az eredetileg öt évre tervezett programot ( ) várhatóan 2006-ig meghoszszabbítják. A Kultúra 2000 elsődleges célja a tagországok kulturális együttműködésének elősegítése. A program célkitűzései között szerepel a kulturális párbeszéd, a kultúra nemzetek közötti terjesztésének előmozdítása, a közös kulturális örökség megismertetésének támogatása. A pályázatokon részt vehetnek az Unió tagállamai, az Európai Gazdasági Tér országai (Izland, Liechtenstein, Norvégia), valamint a nemzetközi szervezetek. Magyarország 2001 óta már teljes jogú tagként vehet részt a programban. A pályázathoz pályázóként, illetve társszervezőként lehet csatlakozni. A pályázó ország felelős a megvalósítandó projektért, és látja el a koordinációs feladatokat, míg a társszervezők csatlakoznak a pályázó projektjéhez. Pályázatot a kulturális élet bármely szereplője benyújthat a természetes személyek kivételével. A projektet az EU 50%- ban támogathatja, a másik 50%-ot a pályázó országoknak együttesen kell előteremteni, minden tagnak azonban minimum 5%-ot kell biztosítania. A program keretében rövidtávú és hosszú távú programokra lehet pályázni. A rövidtávú tevékenységeknek 1 éven belül meg kell valósulnia és legalább három támogatásra jogosult ország kulturális szereplőinek együttműködése szükséges hozzá. Az így elnyerhető összeg 50 és 150 ezer euro között van. Ezzel szemben a hosszú távú kulturális tevékenységek 2-3 évre szólnak, és legalább öt támogatásra jogosult ország részvételével valósulhatnak csak meg. Az elnyerhető összeg legfeljebb euró lehet évente. Az összköltségvetés a program öt évére 167 millió euró. A pályázatok esetében a kiírás, és a döntéshozatal is Brüsszelben, a Brüsszeli Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságán történik. A pályázatok az Európai Közösség Hivatalos Lapjában (Official Journal of the European Communities) jelennek meg az Unió valamennyi hivatalos nyelvén. Az elkészült pályázatokat az Oktatási és Kulturális Főigazgatósághoz kell benyújtani. A évre szóló új pályázati kiírások előreláthatólag most a tavasz folyamán jelennek majd meg, és októberig kell beadni a pályázatokat. Ezek koordinációját egy Európa-szerte működő irodahálózat segíti, amelynek magyarországi hivatalos tagja a KultúrPont Iroda (Budapest, 1075 Kazinczy utca 24-26). Az érdeklődők számára a pályázati űrlapok kitöltésében, illetve az együttműködéshez a partnerkeresésben tud segítséget nyújtani az Iroda. Az ingyenes regisztrációs lap letölthető az Internetről ( Aki regisztráltatja magát, az kéthetente ben megkapja a hírlevelet, amelyből a különböző kulturális eseményekről, pályázatokról tájékozódhat. Az Iroda szervezésében akkreditált továbbképzésekben is részt vehetnek az érdeklődők. A Kultúra és az EU című 30 órás továbbképzés kulturális szakembereknek szól és az Európai Unióról ad információkat. A pályázatíró tréning pedig kimondottan a sikeres pályázatíráshoz nyújt segítséget. - p - 21