ORSZÁGQ^KASIINÓ KÖNYVTARA MAGYAR IPARMŰVÉSZÉT. ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR HÍRLAPTARA ffl. 7 t., 1 mell

Átírás

1 rplrjbursjtjtk V \

2 ísám im» ORSZÁGQ^KASIINÓ KÖNYVTARA ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR HÍRLAPTARA ffl MAGYAR IPARMŰVÉSZÉT 7 t., 1 mell h.:bor.,9 mell

3 Í55A?

4

5 JÁCLJ Cxlfrife^CCZj - f l t. t f o MAGYAR r IPARMŰVÉSZE / AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS ISKOLA ÉS AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M. KIR. MINISZTÉRIUM MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI FITTLER KAMILL FŐMUNKATÁRS GYÖRGYI KÁLMÁN XIL ÉVFOLYAM J909 BUDAPEST KIADJA AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT m t m m WHÍi L«S

6

7 TARTALOMJEGYZÉK. Oldal ÖNÄLLÖ CIKKEK Oldal Körösfői Kriesch Aladár : Művészi programm... i Petrovics Elek : A gödöllői telep kultúrtörekvéseiről 5 Lengyel Géza : Ipartörvény és iparművészet 27 Cs. K. : Az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásai 29, 98 Művészettörténeti előadás 31 Schauschek Árpád : Külföldi iskolák rajz- és munkakiállítása az Orsz. Iparművészeti Múzeumban 41 V. : A műipari szakképzés amerikai módszerei Undi S. Mariska : Párisi művészi női r u h á k Izabella főhercegnő a háziiparról 66 Mihalik Gyula : Nemzetközi népművészeti kiállítás 67 Morelli Gusztáv y Czakó Elemér : A dekoratív grafika mai állása Szentiványi Gábor : Izléshibák m ú z e u m a 93 Margitay E r n ő : Tavaszi kiállítás 113 Dr. Rácz Lajos : Debreceni iparművészeti kiállítás 116 Márkus László: A színpad művészete 118 Dr. Czakó Elemér : A magyar ház Veneziában Dr. Zambra Alajos : A veneziai magyar kiállítás és az olasz sajtó 153 Lengyel Géza : Közös utakon 155 Ellen Lundberg-Nyblom : Asvéd háziszlöjd és textilművészetről 187 Györgyi Kálmán : Jegyzetek a stockholmi iparművészeti kiállításról 202 Thorman Erzsébet : A Handarbetets V ä n n e r " egyesület 222 Thorman Erzsébet : Svéd csipkék 236 Branting Ágnes : Régi textilmunkák konzerválása 238 Lyka Károly : Thoroczkai-Vigand Ede újabb munkái 257 Hathalmi Gabnay Ferenc : Legrégibb kártyáink 261 Dr. Gondos Viktor : Az iparművészeti oktatás Amerikában 277 Kós Károly : Atila királról ének 297 Dr. Czakó Elemér : Az északi m ú z e u m kulturális értéke 335 PÁLYÁZATOK. Pályázat virágtartó rácsra, illetőleg ládára Pályázat hirdetés rajzára 37, Eldőlt pályázatok 37, , 253, Képzőművészeti pályázat 38, Báli meghívó pályázat Pályázat serlegre, szivar- és cigarettatartódobozra, kandalló-órára A német 25 pfenniges pénzdarabra kiírt pályázat Pályázat plakát tervére Plakátpályázat Pályázat munkáslakások berendezésére kézimunkák terveire 284, levélbélyegek rajzára A Günther-Wagner-féle plakátpályázat eredménye A Rákóczi-emlék pályázat Lejáró pályázat Pályázati különös eredmények A levélbélyeg - pályázat bírálóbizottságának küldöttjei ki364 KÜLÖNFÉLÉK. Virágos Budapest 32, 69," 131, A nyomdászati tanműhely Könyvkötészeti tanműhely A női kézimunka Védelem a festőművészeknek Az egyházi műipar pártolása Horti Pál síremléke Kinevezések Tátray Lajos Messel Alfréd A pedagógia, mint ízléstelenségterjesztő Művészeti vandalizmus Még egy barbarizmus A francia rajzoktatás r e f o r m j á n a k ú j irányzata... Az iparművészeti nagy aranyérem odaítélése Gelléri Mór jubileuma Az éremkedvelők egyesülete Amerikai gyári bútorok Zsolnay eozin kacsás-kútja Az országos állatkiállítás díjai R á t h György síremléke Peking. China monuments Society Lipcse. Akademie f ü r graphische Künste und Buchgewerbe Washington. Council of Fine Arts Iparoktatásügyi kongresszus Bukarestben Prága. A Launa-féle gyűjtemény elárverezése Berlinben A veneziai magyar ház Iparművészeti tervek díjazása Németországban... A Gyermekvédő Liga sorsjátéka Egy plaquette-ről K ö z m u n k á k és iparnemesítés A francia iparművészet csődje Kereskedők ízlésének nevelése Atila királról ének 321, Művészi bábuk A gödöllőiek kiállítása Művésztelep Kecskeméten Még egyszer a drezdai fényképészeti kiállítás.. Rajztanítónőjelöltek az áll. nőipariskolában Iparművészetünk Tuniszban Tárgysors játékaink és a hazai iparművészet... A temetések művészete Szent György-céh KIÁLLÍTÁSOK. Külföldi szakiskolák kiállítása az iparművészeti múzeumban '38 A debreceni iparművészeti kiállítás 109 *

8 vin TARTALOMJEGYZÉK VIII Oldal Az Orsz. M. Iparművészeti Társulat bútorkiállítása 38, 181 A Műhely" kiállítása 39 Kopenhága 39 Mainz 39 Paris 39, ni Berlin 39 Mannheim 39 Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat tavaszi kiállítása 71, 109 Az idei veneziai nemzetközi művészeti kiállítás 71, 110 Kirakatverseny 71 Brüsszel 110 Bélyegkiállítás 110 Elemi iskolai rajzaink Amerikában 110 Stockholmi műipari kiállítás in A veneziai magyar ház 136 Lakásberendezési kiállítás kitüntetettjei 136 A debreceni iparművészeti kiállítás kitüntetései Az Orsz. Magy. Iparművészeti iskola grafikai szakosztályának kiállítása 179 Színházművészeti kiállítás 180 Kiállítás a berlini Kunstgewerbemuseum-ban Iparművészetünk Wienben 180 Bécs 181, 328 Malmö 181 Nancy 181 Stockholm 181 A dresdeni nemzetközi fotográfiai kiállítás 243,292 A düsseldorfi egyházművészeti kiállítás 243 Az österreichisches Museum für Kunst und Industrie iparművészeti kiállítása 244 Bajor porcellánkiállítás 244 Állandó síremlékkiállítás 253 A zürichi iparművészeti múzeum munkáslakáskiállítása 253 A prágai technológiai iparmúzeum boríték- és béléspapirkiállítása 253 A boroszlói iparművészeti múzeum egyházművészeti kiállítása 253 Az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat kiállításai 292 A gödöllői művésztelep gyűjteményes kiállítása Svéd kiállítás az Iparművészeti Múzeumban 293,327,360 Az Oriens művészetének kiállítása 293 Felhívás 327 A torinói jubileumi kiállítás 327 A deutscher Werkbund közgyűlése 327 A veneziai nemzetközi kiállítás bezárása 328 A bécsi iparművészeti társulat 328 A Hohenzollern-Kunstgewerbehaus kiállítása Lipcse 328 München 328 A berlini magyar háziipari kiállítás 350 Gyermekrajzok kiállítása az Iparművészeti múzeumban 359 Az idei stockholmi svéd iparművészeti kiállítás zárása 360 Karácsonyi vásár. 360 Iparművészeti kiállítás Kassán 361 Az Iparművészeti Múzeum svéd kiállítása és az iskolák 361 Tavaszi iparművészeti kiállítás 361 SZAKIRODALOM. Oldal Divald Kornél : Magyarország csúcsíveskori szárnyas oltárai 39 Luigi Mosca: Napoli e l'arte ceramica del XIII al XX secolo 39 Az élet 40 Népművészet a Stúdióban 40 A könyvnyomtató színeiről 40 Jules Huret : L'Allemagne contemporaine 69 Berwaldszky Kálmán : A sienai eredetű Gallicuscsalád és művészete 70 Gróh István : A magyar diszítő művészet 107 Csányi K. : Budapest építőművészete 107 V. : M. Jourdain, Old Lace. Handbook for Collectors 133 Csizik Gyula : Dr. V. Roth, Geschichte des deutschen Kunstgewerben in Siebenbürgen 133 Der Impressionismus im Leben und Kunst, von jst Richard Hamann. Köln 134 Szalay Imre : Tájékoztató múzeumok és könyvtárak építésére és berendezésére 291 Larisch Rudolf : Unterricht in ornamentaler Schrift 291 Lyka Károly könyve a művészetről 325 Szmik Antal : Gizella királyné hímzőiskolája Meurer M. könyve 326 Aiglon : Őpium-álmok 326 Art et industrie" 326 Hans Kampfmeyer : Die Gartenstadt-Bewegung Salin Bernhard : Die altgermanische Thierornamentik 364 St. Beissel : Gefälschte Kunstwerke 365 R. Neugebauer und J. Orendi : Handbuch der orientalischen Teppichkunde 365 KÜLFÖLD. New-York 333 Brüsszel 333 Paris 333 Velence 333 MUZEÁLIS ÜGYEK. Czakó : A múzeumoknak szóló ajándékok 40 A brémai Gewerbemuseum temetőkiállítása 185 A Hudson folyó felfedezésének évfordulóján rendezendő művészeti kiállítás New-Yorkban 185 London. A South-Kensington múzeum reorganizációja 185 London. A British múzeum fennállásának évfordulója 185 Űj múzeum Firenzében 253 A külföldi művásárlás 254 ízléstelenség a pellengéren 255 A Pálffy-hagyaték műkincsei 294 Művészeti tárgyak védelme Franciaországban Állami műgyüjtemények országos bizottsága Bajorországban 295 Az új évad az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola könyvtárában 295 Az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum gyűjteményének szaporodása 333 A besztercebányai Múzeum 333 Artúr von Scala f 334

9 vin TARTALOMJEGYZÉK VIII KERAMIKA. Oldal Porcellánplasztika 72 A római terra sigillata vörös cserépedényei 72 A keramika a veneziai kiállításon 295 FÉMMŰVESSÉG. A kovácsolt vas újabb alakításai 1x1 Alexandre Charpentier 112 NÉPMŰVÉSZET. Német vélemény a magyar népművészetről 181 A magyar nép művészete 182 A népművészet mint gazdaság-esztétikai probléma 182 Az Orsz. Háziipari Szövetség igazgatósági gyűlése 184 Branting Agnes előadásai 361 AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖRÉBŐL. Űj tagok. i. X. 2. IX. 3. IX. 4. XI. 5. X. 6/7. IX. 8. IX. 9. XI. 10. X. Az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat választmányi ülései 2. IX. 4. IX. 5. IX. 9. IX. Az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulat XXIV. évi rendes közgyűlése 4. X. Iparművészeti tárgyak árverése 8. IX. A kereskedelemügyi miniszter érmei 9. XII. Sorsolás 9. XII. 10. IX. X. Kérelem a társulati tagokhoz 10. X. KÉPEK JEGYZÉKE. BŰTOROK, LAKÁSBERENDEZÉS. Ebédlő részlete. Tervezte : Nádler Róbert 122 Ebédlő ablakfülkéje. Tervezte : Nádler Róbert 123 Előcsarnok. Tervezte : Vas Béla 124 Dolgozó-szoba. Tervezte : Vas Béla 125 Tölgyfa-szekrény. Tervezte : Vas Béla 126 Könyvszekrény palisanderfából. Tervezte : Vas Béla 127 Űri fogadó-szoba. Tervezte : Menyhért Miklós 128 Vendégszoba. Tervezte : Janszky Béla 137 Fogadó-szoba. Tervezte : Vas Béla 138 Ebédlő. Tervezte : Vas Béla 139 Hálószoba. Tervezték : Fehérkuti Bálint és Dósa Lukács 140 Ebédlő. Tervezte : Nemes Ödön 141 Nyaralóba való hálószoba. Tervezte és készítette : Mérő Jenő 142 Ebédlő. Tervezte : Horti Pál 145 A debreceni iparművészeti kiállítás központi csarnoka. Tervezte : Györgyi Dénes 146 Ugyanaz. Tervezte : Györgyi Dénes 147 Vendégszoba. Tervezte : Janszky Béla 148 Hálószoba. Tervezte : Toroczkai (Vigand) Ede 148 Zeneszoba, a veneziai magyar házban. Tervezte : Maróti Géza 167 A morai népművészeti csoport készlete 214 Ajtó fölé való festett dísz- és tálaló-szekrény 218 Űriszoba részlete. Tervezte : Alf Wallender Fogadószoba sarka. Tervezték : Jonsson K. és Aurelius A 224 Oldal Űriszoba kandalló - fülkéje. Tervezte : Blomberg Dávid 225 Tálaló. Tervezte : Janke F 226 Tálaló. Tervezte : R. Östmann 226 Ebédlő. Tervezte : Janke Frigyes 227 Ebédlő-szekrény. Tervezte : R. Ostmann 228 Űriszoba-szekrény. Tervezte : Nilsson Dávid Dísszekrény. Tervezte : Boberg Ferdinand 229 Műbarát házának belseje. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede 257 Női nappali és ebédlő-szoba. Tervezte : Thoroczkai Vigand Éde 265 Ebédlő. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede 266 Dohányzó. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede Űri nappali szoba. Tervezte : Petten Sándor 288 Dalarne-vidéki szoba Mora-ból 339, 342 Dalarne-i szoba 340 Parasztszoba a Smaland-vidéki Vedbo-ból 341 Templomszék 348 Parasztszoba a Skane-vidéki Ingelstad-ból 352 Polgári szoba 1750-ből 353 AGYAG-, ÜVEG-, MOZAIK- ÉS PORCELLÁN- MÜVEK. Tanulmány a kerepesi temető árkádos sírboltjának mozaikjához. Rajzolta : Körösfői K. Aladár 9 Feltámadás. A kerepesi temető árkádos sírboltjainak mozaikja. Tervezte : Körösfői K. Aladár. 10, 11 Majolika reliefek. Sidló Ferenctől 16 A veneziai magyar műcsarnok részére készülő mozaik kartonja. Rajzolta : Körösfői K. Aladár 17 Attila lakomája. A veneziai magyar műcsarnok részére készülő vízfestmény kartonja, Körösfői K. Aladártól 41 Majolika-edények. Készültek a South-Kensingtoni (London) művészeti akadémián 57 Majolika-lemezek. Készültek a hanleyi ipariskolában 59 A veneziai magyar ház főhomlokzatának egyik mozaik képe. Tervezte : Körösfői K. Aladár Kétrétű üvegből készült s metszett díszítéssel borított lámpa 231 Festett váza. Készült a Rörstrand porcellángyárban 231 ÉKSZER, ÖTVÖS- ÉS ZOMÄNCMÜVEK. Csatt domborított és zománcos dísszel. Készült a dublini községi iparművészeti iskolában 54 Ezüstszelence. Készült a northamptoni ipariskolában 54 Rézserleg forrasztott filigrán díszítéssel. Készült a northamptoni ipariskolában 54 Szarúfésü, domborított ezüstdísszel. Készült ugyanott 54 Domborított ezüstcsésze és rekeszzománcos szelence. Készült a londoni Borough-Roodi ipariskolában 55 A jour zománclap. Készült a dublini községi iparművészeti iskolában 55 Öntött ezüstdombormű. Burne Jones rajza nyomán készült a batterseai (London) ipariskolában 55 Könyvfedél verete, domborított és zománcos dísszel 55

10 vin TARTALOMJEGYZÉK VIII Oldal Árkolt zománccal díszített gyertyatartó. Készült a dublini közs. iparművészeti iskolában 57 Ezüstszekrénykék. Készültek a batterseai és northamptoni ipariskolában 58 Ezüstkarperec gyöngyház-lapokkal és ezüstnásfa. Készült a batterseai (London) ipariskolában 60 Ezüstmellcsatt, limogesi zománcdíszítéssel. Készült a dublini közs. iparművészeti iskolában 61 Nyakék, övcsatt és melltűk. Készültek az Adler V. alatt álló stockholmi iparművészeti iskolában 216 Gyümölcstartók. Tervezte : Boberg Ferdinand 231, 230 Díszserleg. Tervezte : Boberg Ferdinand 230 Ezüstserleg. Tervezte : Hendrich Antal 272 Zománcos ezüst szivardoboz. Tervezte : Maróti Géza 272 Népvándorlás-korabeli boglár 360, 361 Fibula a keszthelyi leletből 364 Fibula-részlet 365 Emberi ábrázolás 365 TEXTIL. Biblia-gobelin. Tervezte : Nagy Sándor 3 Szövött fali szőnyeg. Tervezte : Nagy Sándorné Ildikó. Szövött fali szőnyeg. Tervezte : Nagy Sándor 13 Attila hazatérése vadászatról. Csomózott szőnyeg. Tervezte : Nagy Sándor 14 Sakuntala-gobelin színes kartonja. Tervezte : Nagy Sándor 15 Kassandra-gobelin színes kartonja. Tervezte : Körösfői K. Aladár 16 Gr. Zichy István : Tündér Ilona-gobelin 18 Pamlagtakaró. Tervezte : Kriesch Aladár. (Torontáli szövés) 19 Csomózott szőnyeg. Tervezte : Undi S. Karla Ugyanaz. Tervezte : Körösfői K. Aladár 20 Ugyanaz. Tervezte : Nagy Sándor 21 Szövött szőnyeg. Tervezte : Nagy Sándor 21 Fogadalom-gobelin. Tervezte : Nagy Sándor 24 Hímzett párna. Tervezte : Nagy Sándor 24 Szumák-szövésű párna. Tervezte : Körösfői K. Aladár 24 Hímzett tarsolyok. Tervezte : Undi S.' Karla 34 Applikációs párna. Tervezte : Undi S. Mariska Hímzett takaró sarka. Tervezte : Undi Karla 35 Hímzett terítő. Tervezték a batterseai (London) ipariskolában 50 Hímzett legyező. Tervezték a batterseai (London) ipariskolában 51 Hímzett tarsolyok. Készültek a camberwelli (London) iparművészeti iskolában 61 Festett muszlin. Készült a batterseai (London) ipariskolában 62 Nyomtatott kartonok. Készült a blackburni közs. ipariskolában 62 Bútorszövet. Készült ugyanott 63 Hímzett párna. Tervezte : Murray Anna 203 Ugyanaz. Tervezte : Branting Agnes 203 Hímzett oltárterítők. Tervezte : Gisberg Zsófia 204 Mezőgazdasági egyesület zászlója. Tervezte : Gisberg Zsófia 205 Hímzett párnák. Tervezték : Eivor Hedvall és Rudbuk Annái 205 Oldal Ősz. Ellenző, gobelin. Tervezte : Bergmann Oszkár 206 Hímzett ellenző. Tervezte : Rodbutz Anna 207 Függöny részlete. Tervezte : Branting Ágnes 208 Hímzett selyemterítők. Tervezte : Astrid Wesslau- Hjort 208 Hímzett misemondóruha. Tervezte : Gisberg Zsófia 209 Oltár-terítő. Tervezte : Hilda Starck Hímzett vászonvánkosok. Tervezte : Branting Ágnes 210 Ablakfüggöny. Tervezte: Hilda Starck 211 Ellenző, gobelin. Tervezte : Anders Zorn 212 Paraszttemetés Leksandban. Tervezték : Ferdinand és Anna Böberg 213 Az upsalai Dom kincstárában levő XV. századbeli pluviale részlete 239 Misemondó-ruha a linköpingi Dom kincstárában 240 Svéd csipkék 245, 246, 247 Csomózott szőnyeg. Tervezte : Sjöström Mária 248 Virágos kert" csomózott szőnyeg. Tervezte : Adelborg Mária 248 Hímzett miseruha. Tervezte : Sjöström Mária 249 Ajtófüggöny, birgitta-szövés. Tervezte : Carin Wöstberg 250 Hímzett faliszőnyeg. Tervezte : Wettergren Ingeborg. Készült a Handarbetets Vänner" műhelyében 251 Hímzett oltárterítő. Tervezte : Adelborg Mária 252 Házivászonra hímzett asztalterítő. Tervezte : Adelborg Mária 225 A veszprémi dalegyesület zászlója 328, 329 Kötény hímzett szegélye 354 Fali kárpit (XVIII. század) Skane-ból 355 Szövött faliszőnyegek. Tervezték : Wästberg Carin és Sjöström Mária 356 Száröltéses hímzéssel díszített függöny. Tervezte : Adelberg M 357 Hímzett misemondó-ruha. Tervezte: Sjöström M. 358 Hímzett oltárterítő. Tervezte : Gisberg S 367 Falikárpit a Nordiska Museetben levő eredeti után készítette a Licium" 368 Pamuttal hímzett párna. Tervezte : Rudbeck Anna 368 Falra való szőttes 369 Hímzett könyvtábla. Tervezte : Hedwah E 369 Applikált munkával díszített tarsolyok 370 KÖNYVKÖTÉSZET. Kézi aranyozással díszített könyvfedelek. Készült a campdeni iparművészeti iskolában 56 Ugyanaz. Készült a birminghami iparművészeti iskolában 56 Domborított, ezüstveretekkel és ékkövekkel díszített könyvfedél. Készült a campdeni ipariskolában 58 Könyvtáblák. Tervezte : Kőszegfalvi Endre 149 Domborított bőrrel bevont könyvtáblák. Készültek a stockholmi iparművészeti iskolában 217 Könyvtáblák. Tervezte : Sparre Éva grófnő 367 SZOBRÁSZATI MŰVEK, KISPLASZTIKA. Footballozó, bronzszobor. Mintázta : Vedres Márk 63 Sebesült, bronzszobor. Mintázta : Liipola Yrijő 63 Síremlék reliefje. Mintázta : Vedres Márk 64

11 vin TARTALOMJEGYZÉK VIII Oldal Rabszolga. Mintázta : Beszédes László 150 Merengés. Mintázta : Damkó József 150 Ráth György síremléke. Mintázta : Maróti Géza Szökőkút, bronzból. Mintázta : Zorn Anders Bogarászó fiú. Mintázta : Liipola Yrijő 272 Európa a bikával. Mintázta : ifj. Vastagh György 273 Tanulmányfej. Mintázta : Medrea Kornél 286 Zeneművész síremléke. Mintázta : Bánszky Sándor 287 A Rákóczi-síremlékpályázat. Tervezte : Holló Barnabás és Györgyi Géza 330 Ugyanaz. Tervezte : Füredi Richárd, Kőrösfői Aladár és Lechner Jenő 331 FALFESTÉS. Előcsarnok frizje. Tervezték a birminghami iparművészeti iskolában 49 Festett friz. Tervezték a londoni South Kensingtoni kir. festészeti akadémián 50 Csodaszarvas. Tervezte : Kacziányi Aladár 285 Pulykacsoport. Tervezte : Ortner Ferenc 285 NÉPMŰVÉSZETI MUNKÄK. A flodai népművészeti csoport részlete 215 Bohnsläu népművészete 340 Dalarne vidéki népművészet 341 Sődermanland népi munkái 353 FAFARAGÁS. Faragott friz. Készült a birminghami iparművészeti iskolában 53 Faragott butorbetétek. Készült a londoni southkensingtoni fafaragászati iskolában 59 Gyertyatartó fából. Dán munka 335 Faragott facsésze 336 Ivócsésze fából ; 336 Csöbör. Marastugánból 336 Padka és ülőke 337 Gyermekjáték fából 337 Mángorló 343 Naptárléc rúnákkal 343 Facsöbör 345 Norvég templomkapu 347 Lószerszámdíszek 351 Ivópohár 351 ARCHITEKTÚRA, INSTALLACIO. Az Orsz. m. kir. Iparművészeti Iskola háziipari osztályának kiállítása. A termet tervezte : Vas Béla 121 Márványkút. Tervezte : Vas Béla 143 Márványkút. Tervezte : Vas Béla 143 A debreceni iparművészeti kiállítás bejárata. Elrendezését tervezte : Györgyi Dénes 144 A veneziai»magyar ház«. Tervezte : Maróti Géza. Nádler Róbert vízfestménye 151, 159 A veneziai»magyar ház«főhomlokzatának hármas ablaka. Tervezte : Maróti Géza 162 A veneziai»magyar ház«oldalhomlokzata. Tervezte : Maróti Géza 163 A veneziai»magyar ház«főbejárója. Tervezte : Maróti Géza 164 Oldal Ugyanaz. Részlet 165 Ugyanaz. Átjáró az előcsarnokból a nagyterembe 166 Ugyanaz. A nagyterem részlete 168 Ugyanaz. A nagyterem részlete a főbejáróval s az emeleti erkéllyel. Tervezte : Maróti Géza 169 Ugyanaz. Lépcsőfeljáró az emeletre. Tervezte : Maróti Géza 170 Ugyanaz. Az iparművészeti csoport terme. Tervezte : Maróti Géza 171 Ráth György síremlékének terve. Tervezte : Maróti Géza 175 A stockholmi kiállítás főépületének egyik kapuja Tervezte : Boberg Ferdinand 195 A stockholmi kiállítási főépület nagy udvarának részlete. Tervezte : Boberg Ferdinand 196 A stockholmi kiállítás főépületének egyik ablaka. Tervezte : Boberg Ferdinand 197 A stockholmi kiállítás főépületének részlete. Tervezte : Boberg Ferdinand 198 Vázlat egy udvarházhoz. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede 257, 260 Egán Imre vadászlaka Edeházán. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede 258 Gazdakör és tejszövetkezet. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede 259 Vázlat egy iskolatemplomhoz. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede 261 Présház. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede 262, 271 Szőllőhegyi ház Verőcén. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede 263 Műbarát háza. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede 264 Családi ház. Tervezte : Thoroczkai Vigand Ede , 270 A kispesti munkáskolónia két lakásának típusa 289 Harangtorony Sőderköpingből 338 GRAFIKUS MUNKÁK. Kőrösfői Kriesch Aladár rajza 1 Nagy Sándor rajza 26, 38, 39 Juhász Árpád rajza 27, 28, 29, 32, 71 Gr. Zichy István linoleummetszete 31 Gyermekképeskönyvbe szánt rajzok, Nagy Sándornétól 33 Trencsén. Ceruzarajz Juhász Árpádtól 36 Eszményi tájkép. Juhász Árpádtól 36 Pergamentre írott és festett imakönyv két lapja. Rajzolták a campdeni művészeti iskolában Linoleummetszet. Rajzolta : Erdőssy Béla 77 Rosetti fest. Gabriel Dante Rosettitől 77 Mosakodjál és légy tiszta. Sturge T. Moore fametszete 78 Fametszet a parabolákból. Charles Ricketts-től 78; 79 A hegyi beszéd. Sturge T. Moore fametszete Illusztráció a»mort d'artur«-hoz. Aubrey Breadsleytől 80 A foglyok. Robert Anning Bell-től 81 A láthatatlan hercegnő. Lawrence Housman-tól 82 Illusztráció»Boccaccio«-hoz. Byam Schaw-tól A szerencse forgandósága. Leon V. Solon-tól Pelléas és Melisande. Jessie King-től 85 Illusztráció a»the Shepherd's Calender«-hez. Walter Crane-től 86, 87 Keretkép gyermekmeséskönyvhöz. Kate Greenaway-tól 88

12 vin TARTALOMJEGYZÉK VIII Oldal Oldal Az almaszüret. Charles Shawnon fametszete A kalitka. Charles Shawnon fametszete 89 Az álmodozó. Carl Larssontól 90 Dekorativ alak. Eugène Grasset-től 90 Holdkelte. Thorolf Holmboe-tól 90 Thor, a menydörgés istene segíti a norvégeket a vikingek elleni csatában. Gerhard Munthe-től 91 Carl Larsson és leánykája. Rézkarc Carl Larssontól 91 Pihenés a»les Arts la vie«fametszetsorozatból. Auguste Lepére-től 92 A finn partokon. V. Blomstedt-től 93 A múzeum. Howard Pyle-től 94 Barrison-leány. Th. Heine-tői 94 A harvest song (Szüreti ének). Howard Pyle-től 95 Az insel nyomdajele. E. R. Weisstől 95»Juda«-hoz készült illusztrációból. E. M. Lilientől 96 A centaurok. A»Les Trophées«című fametszetsorozatból. Auguste Lapére-től 97 Az ábrándok k a p u j a. Georges de Feure-től 98 Uszályhajó. Paul Colin fametszete 99 Holdfény. Edward Munch fametszete 100 Tóparton. Thorolf Holmboe-től 101 Este a Dunán. Litográfia, Helbing Ferenctől Majomtanulmányfejek. Simay Imrétől 102 Müncheni külváros. Conrad Gyula fametszete Színezett tollrajz. Nagy Sándornétól 103 Gésák. Kubinyi Sándor linoleummetszete 103 Szélaknai részlet. Aquatinta. Rauscher Lajostól 104 A hét vak parabolája. Körösfői K. Aladártól 104 Ikarus. Fidustól 905 A könyvnyomda. Gattlertől 105 Építészeti motívum. Eric O. Ehrström fametszete 106 Interieur. Dobai Székely Andor linoleummetszete 107 A színházban. Aleardo Terzi-től 108 Tatatóvárosi részlet.tipari Dezső linoleummetszete 109 A kényes kérdés. Phil May-tól 110 Haldokló tavasz. Tichy Gyula linoleummetszete n i Korláton. G. Jeanniot-tól 112 Kertben. Háromszínű nyomás. M. P. Verneuil-től 113 Linoleummetszet. Tervezte és készítette : J á r ó Imre 177 Zsebkönyv címlapja 178 A Kolozsvári testvérek Szt. György-szobra. Linóleumba metszette : Szántó Gergely 179 Cégkártya. Tervezte : i f j. Aigner Antal 179 Címlap. Tervezte : Galamb József 180 Levelezőlap. Tervezte : Bárány Nándor 181 Nyomdai ornamentumok.tervezte : Pollák Aurél 182,183 Nyomdai ornamentumok Tervezte : K u n Kornél 182 A könyvcímlap fejlődése. I f j. Aigner Antal tanulmánya 184 Különféle címlapszedések 485 Nyomdai ornamentumok 186 Szemelvény Larisch : Unterricht in ornamentaler Schrift c. művéből 290, 291 Atila királról szóló ének illusztrációi. 297, 301, 303, 306, 309, 311, 313, 315, 317 FÉMMUNKÂK. Napóra. Ólomlap, forrasztott cinfeltéttel. Készült a bristoli iparművészeti iskolában Ellenző kovácsolt vasból. Készült a Nordiska Kompanie műhelyében 214, H á r m a s fali gyertyatartó, domborított vasból. Tervezte : Forsberg Péter Gyufatartó, domborított vasból. Tervezte : Forsberg Péter Fali gyertyatartó, domborított sárgarézből. Tervezte : Forsberg Péter A veszprémi dalegyesület zászlajának ezüstözött sárgaréz veretei. Tervezte : Nagy Sándor Kovácsolt fémgyertyatartó Templomajtó Smoland-ból Gyertyatartó kovácsolt vasból Nagy gyertyatartók kovácsolt vasból BŐRMUNKÁK. Metszett bőrmappa. Tervezte : Nagy Sándor. Készítette : Belmonte Leo 34 ÉRMÉSZET. Domborított emlékplakett. Ezüstözött Készült a northamptoni ipariskolában Arcképplakett. Mintázta : Teles Ede rézlemez FESTÉSZET. Mátyás-templom és halászbástya. Vízfestmény Undi S. Mariskától [ 22 Erdőrészlet. Vízfestmény Undi S. Kariától 22 Udvarrészlet. Vízfestmény Undi S. Karlátói 23 Labdázó matyógyerekek. Vízfestmény Undi S. Kariától 35 VEGYESEK. Attila palotája. Nagy Sándor rézkarca Zongora mellső lapjának intarsia-díszítése. Készült a birminghami iparművészeti iskolában 49 Párisi női ruhák. Tervezte : Undi M. 73, 74, 75, 76 Morelli Gusztáv 77 Grimani Philippo gróf, Venezia polgármestere Régi trieszti játékkártyák 274 Régi magyar játékkártyák 275, 276 Művészi játékbábuk. Készítette : Kaulitz Marion 332 Mexikói játékbábuk 332 Régi svéd szövőszékek 352

13

14

15 Egy nagy legnagyobb kincset ismerünk, ezt ápoljuk, keressük: az élethez való örömöt. Ennek tüzét szítjuk minden erőnkkel önmagunkban és egymásban. Egyedüli segítőnk ebben a magunkhoz és másokhoz való szeretet. Magunkat szeretjük akkor, ha tisztán élünk; ha hallgatunk a bennünk élő mennyei szózatra. Másokat akkor szeretünk, ha a nagy, közös életfa kis hajtásainak, leveleinek, virágainak tekintjük magunkat, kik nagy, közös életgyökérből táplálkozunk. Kicsiny kis életünk, a nagy örök élet melengető ölében. Ami azután, eme ujjongó életi öröm nyomán mindennapi munkálkodásunk eredményeképpen kezeink alól kikerül, ez a mi müvészetünk. Egyéb művészi programmot nem ismerünk. KÖRÖSFŐI KRIESCH ALADÁR. j*

16 V ' v.,. :..

17 MAGYAR IPARMŰVÉSZET IM xii. ÉVF. L MELLÉKLET. NAGY SÁNDOR : BIBLIA. GOBELIN. KÉSZÍTETTE BOÉR LENKE. LA BIBLE. GOBELIN, EXÉCUTÉE PAR M ^«LENKE BOÉR. A kliséket készítette : tíj, Weínwyrm Antaí és Társa Budapest, Ó-utca 6. Athenaeum r.-t. nyomása.

18

19 IRTA: PETROVICS ELEK. GÖDÖLLŐI TELEP KULTÚR- TÖREKVÉSEIRŐL* A gödöllői művésztelep néhány év óta úgy tesz számot a magyar művészet életében, mint egy külön kis világ, melynek megvan a maga eredeti szabása, határozott egyénisége. Milyen törekvések mozgatják ezt a kis világot, azt akarjuk elmondani. I. Amivel kezdenünk kell : régi dal régi bajról. Arról, hogy az újabb idők nagy társadalmi átalakulásai széttörték a művészeti kultura egységét; feldúlták azt a szerves kapcsolatot, mely a művészet egyes ágait egymással, s valamennyit az élettel harmonikus egésszé olvasztotta. Azelőtt egész a XVIII. század végéig nemcsak annak a munkának volt művészi jellege, amit a nagy művészet" művelői hoztak létre ; minden jóravaló mesterember művének megvolt akár tudatos, akár öntudatlan esztétikai értéke. A legcsekélyebb dolgot is bevonta szerény szépséggel a kézműves ügyessége, s megnemesítette munkája becsületessége. Lelkes alkotó volt a munkás és kedvének zománca, frissessége kicsillant mindenből, amin keze munkált. Módjában volt, hogy megmutassa tudását, s becsületre tegyen szert vele ; ezért volt oka rá, hogy nemes törekvés hevítse és öröme teljék munkájában. Mindez nyomot hagyott munkáján, s ráütötte a művészet bélyegét, mert Morris tanítása szerint minden dolog művészi, amelyről le lehet olvasni az alkotás örömét. A gyáripar, tudjuk, egyszerre nagyot fordított ezen. A munkás egyéni szerepét igen kis körre szorította ; szétszakította azt a benső kapcsolatot, melyben a munkás munkájával állott, s amely forrása volt az ipar művészi elemének. A kézműves örömtelen automatává válik;

20 6 A GÖDÖLLŐI TELEP KULTÚRTÖREKVÉSEIRŐL 6 egyhangú, mechanikus munka lélek nélküli végzőjévé. Munkájának terméke, mely előbb magában is valamit jelentő, egész dolog volt, s melyben az emberi teremtő erőnek egy részecskéje rejlett, most az egésznek kicsiny, magában semmit sem érő alkatrésze. Ilyennek a tömeges produkálásában telik el egy-egy munkás egész élete. Nem csoda, ha elveszti lelki kapcsolatát foglalkozásával, melyben nem lát egyebet, mint az éhség ellen való védekezésnek kénytelen eszközét ; ha kivész belőle az öröm és az erkölcsi felelősség érzése. A termelés már ezért is silányabb lesz; még inkább azzá teszi gyorsasága és olcsósága, melynek részben éppen a produkció gyarlósága az oka, részben a termelőnek nagyobb nyereségre való törekvése. így silányítja le az új termelési mód a munkást és munkáját. A sok kis dolog, mely az embert mindennapi életében környékezi, elveszti szépségét, s az ipar világgá ontja azokat a szomorú produktumokat, amelyek az anyag silánysága, ízléstelenségük és szerkezeti képtelenségök miatt lépten-nyomon sértik a fínomultabb szemet. A becsületesség és az egyszerűség helyébe a hamisság és a nemtelen cifraság kerül. Ez a fordulat mélyreható szakadást okozott a művészet szervezetében. Előbb, amíg az ipar világában is élt a művészet szelleme, nem vált el egymástól olyan élesen a nagy" és a kisebb" művészetek köre. A művészet egyetemesebb volt s átszőtte az élet minden nyílvánulását. Művészet volt mindabban, ami az életben nagy és kicsiny; oda, ahová a képzőművészet alkotásai drágább és nehézkesebb voltuk miatt el nem juthatnak, eljutottak az iparművészeinek a mindennapi használat számára készült termékei. Egyazon talajból nőtt ki a kis és a nagy művészet : az élet talajából, s lassú átmenetekben kapcsolódva egymásba, közös stílusban olvadt össze. Az iparművészet bizonyára nem az egyetlen tere a művészet és a mindennapi élet találkozásának ; az építészet, mint kiválóan gyakorlati célú művészet, a középületek, az utcák és a közterek díszítése megannyi kapocs, mely a művészetet szorosan hozzáfűzi a gyakorlati élethez. Azonban a kapcsolat az élet százféle szükséglete és a művészet között seholsem olyan eleven, mint az iparművészeiben, s a művészi szellem semmi más úton nem árad úgy szét, mint az iparművészeinek mindenüvé befurakodó termékei útján. A kézműipar csődjével tehát leszakadt az a híd, amelyen át a művészet az élettel a legkönnyebben és a legsűrűbben éríntkezhetík, s idővel mind mélyebb lett a szakadás köztük. A XIX. század közepén már-már úgy látszott, hogy az életből végkép kivész a művészet szépsége. A művészet, mely egykor az élet tövéből hajtott, s mint annak virága nyílt kí, különös, ritka növénnyé vált, melyet az élet friss földjéből üvegházakba : múzeumokba és kiállításokba ültettek át. A művészet azonban nem maradhat soká idegen az élettel szemben. Az olyan művészet, mely nem melegszik az élet tűzhelyénél, könynyen kihűl ; szárazzá, tudákossá válik. Az élet és a művészet nagy szintézisének helyreállítása tehát nem késhetett soká. Valóban, a század közepe táján feltámad s azóta mindjobban erősbül az a kívánság, hogy a művészetet gyökerestől ültessük vissza az élet talajába. Az áramlatot Ruskín működése indítja meg. Az ő irataiban jut először világos kifejezésre az a gondolat, hogy az élet minden nyílvánulásának művészi tartalmat kell adni; hogy a művészet az életé, s így mindnyájunké. Morris az elvet átülteti a gyakorlatba ; százféle irányban kutat, kísérletez, s vállalataiban és műhelyeiben a művészetet a műiparral benső kapcsolatban egyesíti. Az akkori Anglia legjobb művészei készítették számára a terveket ; az egésznek lelke azonban ő maga volt. Lelkesség nagy szervező tehetséggel, ízlés rendkívüli technikai fogékonysággal párosult benne. A gép sablonos termékeível az emberi kéz egyéni munkáját állította szembe, a töredékes részmunkával az összes dekoratív művészeteknek szerves egységben való összeolvasztását, a henye díszítéssel az egyszerűséget és nyugalmat. Színes templomablakok előállításán kezdte; ám az élet árja, melybe művészetét merítette, gyorsan ragadta tovább. Az első kis lépést száz más követte. A templom után a lakóház felé fordult ; egymásután került

21 7 A GÖDÖLLŐI TELEP KULTÚRTÖREKVÉSEIRŐL 7 sorra fali kárpit, bútor, szőnyeg, gobelin és a textilművészet sok más faja. S mindent megnemesített, amit belevont munkája körébe; gondja volt az anyag becsületességére és a munka gondosságára; az anyag tulajdonságaiból fejtette ki a stílus szabályait, a célból a formát, s ezzel megállapította azokat az elveket, amelyek ma ís éltetik az iparművészetet. Az eredmény nem az lett, amiről Ruskín ábrándozott : az új termelési mód megdöntése ; nem ís lehetett, mert az emberiséget nem lehet visszazökkenteni rég elhagyott stádiumokba. A másik szép eszmény: az egész népet átható, egységes művészet sem valósulhatott meg, s nem ís valósulhat meg, míg közelebb nem jutunk a társadalmi, gazdasági és intellektuális egyenlősüléshez. Azonban így ís elég eredménynyel járt a mozgalom. Iparunk művészibb lett, s egyszerűbb, józanabb, logikusabb. A művészet nem húzódik már meg kevés gazdag ember otthonában; egyre nagyobb a törekvés arra, hogy szélesebb körök lépjenek vele kapcsolatba. A művészet egyes ágai egymással, s az egész művészet az élettel szorosabb viszonyba lépett. Valami belopódzott újra a művészetbe az egyetemességnek abból a szelleméből, mely a kultura legjobb szakaiban élt benne. Az építész, a festő, az iparművész nem állnak többé értetlenül egymással szemben, hanem összhangba forrasztják működésöket. Az építészet ismét kezdi elfoglalni azt a helyet, mely mint a többi művészetnek, de kivált az iparművészeinek gerincét megilleti. A művészeteket valami harmonikus, szerves dolog létrehozására egyesíteni : mindinkább észrevehető törekvése a kornak, mely különösen az otthon művészi kiképzésében teremtett sok értékeset. A művészek sem válnak el egymástól szakmáik szerint olyan élesen, mint a közelmúltban. A határok elelmosódnak ; az iparművészet embereit nem tekintik más világból való jövevényeknek a képzőművészetben ; a nagyobb művészetek művelői örömest foglalkoznak iparművészeti feladatokkal. Egy új típus lép fel : azé a művészé, akit egyaránt foglalkoztat mindaz, ami a művészetet az életbe beviszi, ami környezetünk eredeti és nemes felékítésére szolgál ; első képviselője Rippl-Rónai volt a mi művészeink között. II. Mindezzel azért foglalkoztunk, mert azt hisszük, hogy e törekvések széles hátteréből elevenebben lép elénk Gödöllő képe. Ebben a magyar faluban néhány év óta érdekes művészi törekvés folyik, mely sajátos hajtása a modern művészet vázolt áramlatának. S mindjárt hozzátehetjük, hogy míg az általános európai áramlatok rendesen bécsi és németországi szomszédjaink révén szoktak eljutni hozzánk: a gödöllőiek egyenesen Angliába vertek hidat, oda, ahol az áramlatnak forrásai felbuzogtak. Az életet átszövő, vele elválaszthatatlan egységbe forrott művészet irányában halad az ő törekvésük is, és az egész társadalmat átható művészeti kultura eszménye lebeg felette. Ezzel egyszersmind jeleztük, hogy a gödöllői csoport törekvésének ha egyetemes európai mozgalom magjából nőtt ís kí más a virága, gyümölcse, mint ugyané magból másutt hajtott törekvéseknek. Az élettel összeforrott művészet kell hogy a mi életünk bélyegét viselje magán, s a mi életünkben gyökerező művészeti kultura nem lehet ugyanolyan, mint más nemzeteké. A fenti megjelöléshez tehát hozzá kell tennünk valamit, ami nélkül igen hiányos lenne : azt, hogy a gödöllőiek törekvése a magyar művészeti kultura jegyében folyik, jobban mondva ennek a létrehozását akarja szolgálni. Másutt, más művészekben ís él a művészetnek ilyen felfogása, melynek gyökere Ruskín tanaiban van, akinél senki sem tudta szervesebb kapcsolatba hozni a művészetet az élet minden nyílvánulásával ; a gödöllői telepnek azonban úgyszólva levegőjében van ez a szellem: tagjai ebben élnek és lélekzenek. Ez teremti meg köztük a közös eszményben való hitnek, s az egymás megértésének olyan teljességét, amilyen csak abban az időben volt, mikor az egy lélekből fakadó, együttes művészi munka virágkorát élte. Ez adja meg színét, jellegét Gödöllőnek, s ebből fejlenek a gödöllőiek" főbb jellemvonásai. Mindenekelőtt az életről való gondolkodásuk ; az, hogy Gödöllő fogalmához a köztudat-

22 8 A GÖDÖLLŐI TELEP KULTÚRTÖREKVÉSEIRŐL 8 ban nemcsak művészi törekvéseknek, hanem bizonyos életelveknek összege is kapcsolódik. Mindenkinek, aki az összességet átható, az egész életet megszépítő művészeti kulturát emelte hitvallásává, éreznie kell, hogy a mai társadalmi szervezet mennyire ellenséges lábon áll ezzel az eszménnyel. Ezért azok, akikben ilyen eszmény él, többé-kevésbbé mind idegenkednek a mai társadalmi rendnek uralmától, s hajlamaik, temperamentumuk szerint más-más irányban remélik, keresik a szabadulást. Van, aki a múltba menekül, s az emberiség letűnt korszakaínak feltámasztását áhít ja; mások a jövőbe néznek, rokonszenveznek a forrongó elemek lázadozásaíval, s a művészet és a forradalom szövetségét hirdetik. Ruskín a szeretet elvének hódító erejében bízott; Morris a szocializmusnak lett apostola, s ettől remélte annak az állapotnak megszületését, melyben a művészet nem lesz a kiváltságosak fényűzése, hanem joga lesz hozzá a társadalom minden tagjának, mint az emberi élet elengedhetetlen szükségletéhez, így természetes, hogy a gödöllőíeket ís foglalkoztatja ez a kérdés. Kőrösfőí, hasonlóan Ruskínhoz, akinek szelleme megihlette, szociális és gazdasági életünknek a primitívebb viszonyok közé való visszaterelésében keresi a művészet felvirágzásának űtját, s az erkölcs nemesbülésétől várja a jobb fordulatot. íme hitvallása, amely azt hisszük világot vet a gödöllői telep más tagjainak gondolkodására ís :,,... a modern életbe viruló művészetetnem tudunkbelevínní mindaddig, míg... öntudatosabb alakban újra vissza nem állítjuk ama társadalmi állapotokat, melyek öntudatlanabb, primitív megjelenésükben ís szükségszerűen élettől duzzadó mert annak minden nyílvánulását átható művészetet eredményeztek. Amíg meg nem adjuk embertársainknak a testvéri szeretetet, a becsülést és tiszteletet, minden egyes tettében az erkölcsi felelősség érzetét, vele a munka megbecsülését és a minden egyes boldogságát egyformán szívén viselő eleven kötelességérzetet". 1 Közeli rokonságban van ezzel a felfogással a Nagy Sándoré, aki Tolsztoj 1 Kríesch Aladár! Mit ís jelent hát a kalotaszegi művészet? Magyar Iparművészet, J903. évi 6. szám. hatása alatt ugyancsak egy ideális, primitívebb társadalomtól reméli bajaink orvoslását és a művészet jobb korszakának vírradását. S az életről való hitvallásukat igyekeznek kis körükben meg ís valósítani ; azon vannak, hogy életöket összhangba olvasszák társadalmi és erkölcsi elveikkel. A mi meggyőződésünk szerint nem ez lesz az emberi fejlődés útja... Azonban e sorok egyedüli célja, hogy némi képet nyújtsanak Gödöllő szelleméről. A művészetről és az életről való vélekekedésük magyarázza meg azt a viszonyt ís, melyben a magyar népies művészettel állanak a gödöllőiek. Az, aki lelkében az életet minden irányban átfogó magyar művészet képét melengeti, természetes vonzalommal fordul oda, ahol ilyenféle művészetnek megvan még a nyoma: a nép primitiv művészetéhez. Ott, a kalotaszegi zugban még eleven a kapcsolat az élet és a művészet között ; az embernek minden fúrása-faragása, varrása és szövése az igazi, istenadta művészet bélyegét viseli magán", s példája látható annak, hogy mennyire képes egy primitivebb, de igazibb életelvekre fektetett társadalmi elrendezkedés tagjait minden életnyílvánulásukban művészi életerővel táplálni". 1 Érthető, ha Kőrösfőí hónapokat tölt Kalotaszegen, s belemélyedve ennek a kezdetleges művészetnek szellemébe, lelkesen kutatja és gyűjti százféle nyílvánulását ; s ha a gödöllői telep kiveszi részét abból a törekvésből, melynek az a célja, hogy megmentse a veszendőben levő népművészet formakincsét, s átolvassza ornamentikánkba annak szellemét. A szellemmel, mely művészeink törekvését átlengí, együtt jár végül művészetöknek tárgyi változatossága ; az ostromot sok oldalról kell intézni, ha az életet körül akarjuk kerítení. A feladatok rangsorát nem ismerik ; a kicsinyt épp oly kedvvel és komolysággal művelik, mint a nagyot, hiszen úgy tartják művészet van jelen mindabban, amit kedvvel, örömmel alkotunk, s ennek az örömnek kifejezése, nem pedig a feladat szabása az, mitől függ az ének varázsa". A festészet nagy alkotásai a 1 Kríesch Aladár id. cikkében.

23 KOROSFOI K. ALADÁR : TANULMÁNY A KEREPESI TEMETŐ ÁRKÁDOS SÍRBOLTJÁNAK MOZAIKJÁHOZ. ÉTUDE POUR LES MOSAÏQUES D'UN MONUMENT FUNÉRAIRE DU CIMETIÈRE À BUDAPEST. Magyar Iparművészet.

24 4. KOROSFŐI K. ALADÁR : FELTÁMADÁS RÉSURRECTION. MOSAÏQUE A KEREPESI TEMETŐ D'UN MONUMENT FUNÉRAIRE ÁRKÁDOS SÍRBOLTJAINAK MOZAIKJA. DU CIMETIÈRE DE BUDAPEST. KÉSZÍTETTE : RÓTH MIKSA.

25 u 5. KÓRÖSFOI K. ALADAR : FRAGMENT DE A SZEMBEN ÁBRÁZOLT LA MOSAÏQUE. MOZAIKNAK RÉSZLETE. 2*

26 6. NAGY SÁNDORNÉ! SZÖVÖTT FALI SZŐNYEG. M>» A. NAGY TAPIS MURAL.

27 7. NAGY SÁNDOR : ILDIKÓ SZÖVÖTT FALI SZŐNYEG. TAPIS ILDIKÓ MURAL.

28 8. <i»v> MMB»».ttalUM.Ï 8. NAGY SÁNDOR! ATTILA HAZATÉRÉSE VADÁSZATRÓL. CSOMÓZOTT SZŐNYEG. KÉSZÍTETTE! BELMONTE LEO. RETOUR DE CHASSE D'ATTILA. SAVONNERIE. EXÉCUTÉE PAR LÉO BELMONTE.

29 9. NAGY SÁNDOR: GOBELIN SZÍNES KARTONJA. CARTON DE TAPISSERIE.

30

31 Í7 jgêêêà ti. KŐRÖSFŐI K. ALADÁR: CARTON DE MOSAÏQUE, A VENEZIAI MAGYAR MŰCSARNOK RÉSZÉRE DESTINÉ AU PAVILLON D'EXPOSITION KÉSZÜLŐ MOZAIK KARTONJA. D'ART HONGROIS À VENISE. Magyar Iparművészet. 3

32 14. GR. ZICHY ISTVÁN: TÜNDÉR ILONA, GOBELIN. SZŐTTE FREY VILLY. TAPISSERIE: HÉLÈNE, LA BELLE FÉE."

33 KŐRÖSFŐI K. ALADÁR: PAMLAGTAKARÓ (TORONTÁLI SZÖVÉS). COUVERTURE DE DIVAN (GENRE TORONTÁL). 3*

34 i6. UNDI S. KARLA : CSOMÓZOTT SZŐNYEG. TAPIS À NOEUDS. 17. KŐRÖSFŐI K. ALADÁR CSOMÓZOTT SZŐNYEG

35 NAGY SÁNDOR: CSOMÓZOTT SZŐNYEG. 19. NAGY SÁNDOR SZÖVÖTT SZŐNYEG TAPIS À NOEUDS. TAPIS GENRE SOUMAK

36 UNDI S. MARISKA: MÁTYÁS TEMPLOM ÉS VÍZFESTMÉNY. HALÁSZBÁSTYA, L'EGLISE MATHIAS ET LE REMPART DES PÊCHEURS t. UNDI S. KARLA : ERDŐRÉSZLET. VÍZFESTMÉNY. COIN DE FORÊT.

37 UNDI S. KARLA : UDVARRÉSZLET. VÍZFESTMÉNY. COIN D'UNE COUR.

38 24 v. «- M<s» ««ity»ar* : ««g m m *stlb ; WÄSS M»! i3»'0! NJJlB, 24. NAGY SÁNDOR: LE VOEU. FOGADALOM. GOBELIN. TAPISSERIE. 25. KŐRÖSFŐI K. ALADÁR : SZUMÁK SZÖVÉSŰ PÁRNA. COUSSIN TISSÉ (SOUMAK). 26. NAGY SÁNDOR HÍMZETT PÁRNA COUSSIN BRODÉ

39 25 A GÖDÖLLŐI TELEP KULTÚRTÖREKVÉSEIRŐL 25 grafika és az iparművészet sokféle kisebb feladatával kerülnek szomszédságba. Kőrösfőí például, a monumentális művészet kiváló művelője, könyvet díszít, s nem tartja magához méltatlannak, hogy párnát Ltervezzen a szövőiskola számára ; Nagy Sándornak, a telep másik vezető egyéniségének műtermében az eredeti és érdekes grafikai müvekkel, a festményekkel és kartonokkal felváltva készül az iparművészeti tervek sokasága, s így tovább. III. A művészet ilyen sokoldalú, nagyot-kícsínyt átkaroló gyakorlásának hasznát látja a művésznek mind képzőművészeti, mind műíparí tevékenysége. Az ipari mesterségek szellemébe való elmélyedés beoltja a művészekbe művészetök anyagának és alapos technikájának megbecsülését, hasonlóan ahhoz az időhöz, midőn a nagy művészeteknek még több közük volt a kézművességhez, s minden művész elevenen érezte, hogy a művészi stílus nem valami önkényes dolog, hanem az anyag és a rendelkezésre álló technikai eszközök közti viszony eredménye. Csak természetes, ha pl. Kőrösfői, a szőnyegek, gobelinek, bútorok és mozaikok tervezője kedvvel merül el a régi festői eljárások tanulmányába, Cennínít búvárolja, s a freskófestés technikájának olyan bevégzett termékeit produkálja, minők pl. legutóbb a Zeneakadémiában festett falképei. Még nagyobb a nyeresége az iparművészeinek a művészi tevékenységnek egyetemesre törekvő irányából. Az iparművészet újabb fellendülése éppen azzal indult meg, hogy ízléses művészemberek álltak szolgálatába, s megtisztítva az egyoldalú üzleti szellemtől, felemelték a művészet tisztább levegőjébe. Azóta van újra igazi iparművészet, amelynek termékeit nemcsak a tervezésűkben nyilvánuló művészi lelemény, továbbá formáik, színeik, vonalaik kellemessége teszi széppé, hanem mindenekelőtt célszerűségük, az anyag jósága és gondos előállításuk. A gödöllői szövőískola nem egy produktuma újabb bizonyság arra, hogy milyen üdvös eredménye van annak a viszonynak, melybe a művészet emberei a műíparral léptek. Magyar Iparművészet. A szövőipart tudvalevőleg nem annyira a gyári termelés támadta meg, mert sok termékét Kőrösfőí is elismeri 1 gyárilag is igen szépen lehet előállítani, hanem főkép az, hogy a fonalat anílínnel, vagy legjobb esetben az anílinnek javított kiadásával, alizarín-festékkel festik. Ez támadja meg az anyag tartósságát, s még inkább a belőle készült produktumok szépségét ; ez az oka, hogy már Keleten is csak elvétve, egy-egy rejtett zugban készítenek hamisítatlan nemességű modern szőnyeget. A gödöllői szövőískola példát akar mutatni arra, hogyan lehet gyár nélkül, anílín nélkül művészi becsű és hosszú életre szánt szőnyeget előállítani. Ezért gondosan kutatják a régi, nemes technikákat, s megpróbálják őket híven, eredeti mivoltukban felfrissíteni. Legtöbb a csomózott (perzsa és smyrna) szőnyegből készül, de jut hely egyéb technikáknak is, így a szumák, a Scherrebeck-féle és a torontáli szövésnek. Anyagul hazai különösen erdélyi gyapjút használnak, amely jóságra ritkítja párját. Jövőre festeni ís maguk fogják a fonalat, s e végből Belmontét Párisba küldték, ahol a Manufacture des Gobelíns-ben még űzik a fonál növényi festését; az ő utasítása szerint, párisi mintára fog folyni a munka. A terveket művészemberek készítik, s Kőrösfőí, Morris lelkes követője, kezében van a felügyelet, ami annyit tesz, hogy a modern iparművészet legjobb elvei érvényesülnek a technikai előállításban : a jó anyag, a konstruktív igazság törvényei. Mennyit próbáltak, mit végeztek a gödöllőiek, a közölt illusztrációk sora bizonyság reá. Aki végig nézi őket, ne feledje azt sem, hogy Gödöllő múltja mindössze néhány év, s ennek az időnek egy részét is az első nehézségek legyőzésére kellett fordítani. A gödöllői telep története mintegy 8 év előtt indult meg azzal, hogy Gödöllőt szemelte ki működése színhelyéül Kőrösfőí (Kríesch) Aladár, az érdemes művész, kezdője és részese sok értékes művészi tettnek. Körülte és részben általa létesült az, ami ma Gödöllő fogalmát 1 Szakadozó szálak. írta Kőrösfőí Aladár. Nemzeti Művészet, III. évi. J. szám. 4

40 26 A GÖDÖLLŐI TELEP KULTÚRTÖREKVÉSEIRŐL 26 kitölti, sa 2 ő szelleme nyomta rá bélyegét az ifjú kolóniára. Röviden: ö lett a lelke Gödöllőnek, amit nemcsak tehetsége magyaráz meg, hanem még inkább egyéniségének íránytjelző volta. Szilárd hite, a határozottság, melylyel útját járja, az életet és ami nála egyet jelent az élettel a művészetet egészen átfogó gondolkodása azok között jelölnek számára helyet, akiknek neve mint mondani szokás kész programm". Kőrösfőí szervezte az állam támogatásával az említett szövőískolát, körülbelül negyedfél évvel ezelőtt. Az első évben, az índítás, a kísérletezés nehéz évében ő maga vezette a munkát. Első segítőtársa Belmonte Leó lett, a textilművészetnek Párísból hozzánk került mestere, aki maga sem utolsó festő szerényen és a középkor névtelen művészeire emlékeztető áhítattal tölt szövőszékénél hónapokat és éveket, hogy egy-egy művésztársának kartonját tökéletes kivitelű gobelin-né varázsolja. (Tehetséges tanítványa a gobelin-szövésben Boér Lenke, aki már szintén önállóan dolgozik, s most harmadik gobelín-jét szövi.) Az úttörők kitartása lassankint elhárította a kezdet nehézségeit, s csakhamar derekasabban indulhatott meg a munka. Ekkor került az iskolához Undí Carla, mint ösztöndíjas, aki most ízléses szőnyegeket is tervez, s a rajzokat a szövés számára előkészíti. Két év előtt csatlakoztak Frey Vilma és Rózsa; az utóbbi jelenleg az iskola buzgó vezetője. A szövőískolánál alkalmazottakon kívül még egy kis csoportja él itt azoknak a művészeknek, akiket a törekvés rokon volta, a művészi meggyőződés közössége gyűjtött össze. Mindenekelőtt Nagy Sándor, aki Í907 őszén költözött Gödöllőre s azóta gyöngéd rajzaírói ismert feleségével együtt szintén részt vesz a munkában, s az iskola számára sokat tervez. Mit jelentett az ő csatlakozása Gödöllő számára, nem kell bővebben magyarázni. Az ő érdekes egyéniségével épp úgy, mint Kőrösfőí Aladáréval csak külön tanulmány keretében lehetne kellően foglalkozni. Itt van továbbá két év óta Juhász Árpád, aki hébekorba szintén tervezget az iskola számára ; gróf Zichy István, a festő és grafikus, aki egykét igen sikerült gobelin-tervvel járult hozzá a gödöllői együtteshez ; Raáb Ervin, a grafikus ; Sídló Ferenc, a szobrász, aki legújabban keramíkával foglalkozik. Többé-kevésbbé a gödöllőiekhez lehet számítani Undi Mariskát is, az ismert iparművészt és rajzolót, bár állandóan nem lakik Gödöllőn; ő a mult ősz óta Parisban tanul. A mult évben néhány ifjú tanítvány is szegődött a csapathoz, első tagjaiként a keletkezőben levő szabad akadémiának, melynek Kőrösfőí és Nagy Sándor a vezetői. Ezek t Remsey Jenő, Mihály Rezső és Charles de Fontenay. E tavaszon remélhetőleg megindul az új iskola építkezése, s elkészültével nagyobb méretben haladhat a munka ; akkorra van tervbe véve a fonálfestés megkezdése. Egyszersmind egységesebbé válhatík a telep kulturtevékenysége is, amelynek sikerét mindenki kivánja, aki szívén viseli művészeti törekvéseink ügyét NAGY S. RAJZA.

41 27 IPARTÖRVÉNY ÉS IPARMŰVÉSZET 27 IPARTÖRVÉNY ÉS IPARMŰVÉSZET* isa m m 11 M IRTA» LENGYEL GÉZA. MAGYARORSZÁG gazdasági életének nagyon fiatal, meg ne feledkezzenek a művészi iparról, amolyan helytelenül alkalmazott túlbecsülés miatt, amely mindazt, de annál erőteljesebben fejlődő ágát, az iparművészetet, ezt a számtalan fajtájú és formájú alkotást magába foglaló tevékenységet, a kultúra, a Nagyon aktuális ez a figyelmeztetés most, amikor az ami művészi, a köznapin, a megszokotton felül emeli. szellemi fejlettség, a jó ízlés, a szépérzés szempontjából szokás mérlegelni és méltányolni. Tökéletesen megérdemli ezt új ipartörvény tervezetével. egész ipari közvélemény egyre élénkebben foglalkozik az a méltánylást, sőt sokkal többet érdemel. Nem szabad megfeledkezni szigorú gazdasági, pénzügyi, materiális jelentősékedik, átlagos és materiális szempontok szerint. Nem a Ez az ípartörvény terjedelmes mezők felől intézgéről. A művészet fogalma alá tartozó dolgokat, akár itt legideálisabb és nem a legkívánatosabb, hogy bevonja a készültek, akár külföldről importáltak, egyforma mértékkel paragrafusokban ís finomabb és szubtílísabb bánásmódot mérik. Egyforma nagy követeléseket állítanak fel velük igénylő íparművészetet. De semhogy minden védelem és szemben, mert az artisztikus viszonyok megállapításához méltánylás nélkül maradjon, bizony nagyon szükséges szokott szem nem hajlandó érzelmi okok miatt elnézőbb volna, ha jobb híján és a jobb megérkeztéig az ípartörvény gondoskodnék egyes speciális érdekeinek védelméről. lenni. A magyar íparművészetnek nem azért vannak jelentős sikerei, mert magyar, hanem mert szunnyadó energiákat, talentumokat sikerült felkeltenie, mert újat, eredetit, Az iparművészet fejlődése talán már a legközelebbi időben amúgy ís meghozza bizonyos jogok rendezését és és művészit produkálván, teljes versenyképességet szerzett magának. Semmiféle jelszó, iparpártolás, támogatás, talán nem csalódunk, ha feltételezzük, hogy a szerzői j o g kérdése lesz ezek között a legsürgősebb. Ma még szubvenció úgy fel nem lendíthette volna a magyar nem annyira égető. Nem azért, mintha visszaélések, művészi ipar termelését, mint az a tény, hogy belső plagizálások, silány utánzások fölös számmal ne fordulnának elő, hanem mert nem figyelnek még eléggé rájuk, érték és piaci ár tekintetében külföldi versenytársánál előnyösebb. Az egész vonalon nehéz a helyzete az úttörő belföldi produktumnak. Mégis, aránylag könnyebb, amikor külső tulajdonságok, ízlés, megjelenésbeli választékos- nem veszik észre és nem ís üldözik kártékony, ízlést és üzletet rontó mivoltukat. ság segítik. Évről -évre emelkedő számok mutatják, hogy Az iparművészeti alkotásnak ez ha egyáltalában a magyar művészi ipar kihasználta ezt az előnyt és nagyrészt a maga erejéből figyelmet követelő tényezője az egész a szellemi" oldala, már pedig az ipartörvény-tervezet lehetséges a szétválasztás nem a mesterségbeli, hanem magyar termelésnek. már második szakaszában kiveszi intézkedéseinek hatálya alól a tudományos, művészeti vagy egyéb szellemi Az iparművészet boldogulásának főfeltétéle a foglalkozásokat, amennyiben azoknak túlnyomólag művészet. Ezeken a hasábokon nem kell magyarázni, iparszerű keresetűzésre alapított vállalkozásszerű jellegük nincs". Már most lehet azon vitatkozni, mennyiben mit ért alatta a kéz és az elme együttes munkájának megbecsüléséhez szokott szem. Nem csupán a formák helyes ez a megállapítás, ez a kivétel, mennyiben nem. kigondolását érti. Érti az anyag jóságát, megbecsülését, De ha már megvan, szükséges volna szabatosabb és félreérthetetlenebb meghatározása. Bizonyos megszorítása annak, a teljes mesterségbeli készséget; a művészi intuícióval való teljes harmóniát. mit lehet a művészi Az egész tevékenységnek egyformán fontos hogy alkalom adtán jelző alá vonni, ne- részei a paragrafusokon, szabályokon fe- távolról sem artisz- 28. nagyon selejtes és lülemelkedő művészi tikus íparkodások kérkedjenek vele és búj- megformálás és a mesterségbeli feltételek. És janak kí esetleg a az egész boldogulásához hozzátartozik, kötelezettségek alól. segítségével törvényes hogy a mesterség, az Annak meghatározása, hogy mí m ű- előállítás, az ipar, értékesítés népszerűsítés vészi, csaknem lehetetlenül nehéz. De útja szabad és kellőképpen megvédelmezett legyen. Egyszó- határvonalak mégis bizonyos tág val, hogy amikor materiális szempontokból kül ez az ezerféle- ( É t i m húzhatók és ezek nél- iparral foglalkoznak, 28. JUHÁSZ ÁRPÁD RAJZA." képpen értelmezhető 4*