MAGYAR VÍZILABDA SZÖVETSÉG ÚTMUTATÓ 2013/2014

Átírás

1 MAGYAR VÍZILABDA SZÖVETSÉG ÚTMUTATÓ 2013/2014 Szempontok a sportszervezetek társasági és osztalékadó támogatási kérelmek szakmai tervének elkészítéséhez és A vízilabda sportág középtávú fejlesztési koncepciója sportfejlesztési programhoz való hatékony megfeleléshez

2 A évi LXXXII. törvény, a hozzá kapcsolódó 107/2011. (VI. 30.) és a 39/2011. (VI. 30.) végrehajtási kormányrendelet alapján a sportszervezeteknek lehetőségük van az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke a törvényben meghatározott jogcímeken látványcsapatsport támogatás igénybe vételére (továbbiakban: TAO sporttámogatások). Az adókedvezmény a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás alapján vehető igénybe. A támogatási igazolást a hivatkozott törvényben meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a Magyar Vízilabda Szövetség azt követően állítja ki, hogy a látvány-csapatsport támogatásának igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot jóváhagyja. A hivatkozott kormányrendeletben foglaltak szerint a Magyar Vízilabda Szövetségnek kötelessége megvizsgálni, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott sportfejlesztési program több évre szóló sportfejlesztési program esetén annak évekre lebontott változata összhangban van-e a A vízilabda sportág középtávú fejlesztési koncepciója (továbbiakban: Program) stratégiai fejlesztési koncepciójával. Amennyiben a támogatás igénybevételére jogosult szervezet sportfejlesztési programja nincs összhangban a Programmal, úgy a szövetség először hiánypótlásra szólít fel, majd amennyiben a hiánypótlás benyújtása után a támogatás igénybevételére jogosult szervezet sportfejlesztési programja továbbra sem felel meg minden feltételnek, úgy a kérelmet elutasítja. Az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a vízilabdázással foglalkozó sportszerveztek többsége színvonalas és értékes sportfejlesztési programot állított össze. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján szükségesnek látjuk, hogy nyilvánosságra hozzuk azokat a szempontokat, amelyek alapján a sportszervezetek által benyújtott sportfejlesztési programok MVLSZ Programjához való megfelelését elbíráljuk. Fontosnak tartjuk azt is, hogy megjelöljük azokat a prioritásokat, amelyeknek érvényesítését nélkülözhetetlennek gondoljuk a magyar vízilabdázás továbbfejlődése szempontjából. Meggyőződésünk, hogy a sportfejlesztési programok értékelési szempontjai és a szövetségi fejlesztési prioritások megjelölése segít az eddigieknél is hatékonyabb, összehangoltabb és a célirányos sportági fejlesztés lehetővé tételében, amelynek gyümölcseit a sportolók, a szakemberek, a sportszervezetek és a magyar vízilabdát szerető, azért szorító milliók akár már rövidtávon egyaránt élvezhetik.

3 A VÍZILABDA SPORTÁG KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FŐBB ELEMEI A vízilabda hungaricum, évtizedek óta magyar sikersportág. Ez a sikeresség, nemzetközi eredményesség messze túlmutat az egyszerű sportsikereken: önbecsülést ad a nemzetnek, összekovácsol, közösségé formál minket. Ez nem egyszerű szólam, elég csak arra utalni, hogy szponzoraink köztük nem egy multinacionális vállalat használja ezt az ismertséget és pozitív képet reklámjaiban. Ezt a társadalomlélektani hatást azért is érdemes hangsúlyozni és kiemelni, mert az elmúlt években, sajnos, kevés lehetőségünk volt felhőtlenül örülni, önmagunkra mint magyaroknak büszkének lenni és egymásra találni. Kiemelkedő vízilabdázóink példaképek. Még ma is él részben joggal az a kép, ami a tanulást és a kiemelkedően magas színvonalú sportot a vízilabdázókkal azonosítja. Példaképek válogatott játékosaink, akik sportágunk jellegéből fizikai megjelenésükben, és a vízilabda kultúrájából fakadóan szellemiségükben a nagyközönség számára is különösen vonzóak. Nagy játékos és/vagy edző egyéniségeink pedig önmagukban intézmények helyi környezetükben, de országosan is. A látvány-csapatsportok támogatását biztosító programban megtestesülő lehetőség esély, hogy az évtizedek alatt felépült hungaricum megmaradhasson. A sportág jövője az utánpótlás nevelés szervezettségén, eredményességén múlik. A vízilabdasport rendelkezik megfelelő utánpótlás bázissal, de jól látszanak azok a hiányosságok, amelyek hosszabb távon, nagymértékben ronthatják az utánpótlás és a felnőtt eredményeket. Szövetség, egyesület, állami sportvezetés, szponzor, szurkoló legfontosabb feladata, hogy minden eszközzel támogassa az eredményes utánpótlás nevelést. Alapvető feladat, hogy az utánpótlás bázisokat tovább fejlesszük, növeljük a számukat, és képzéssel, szakemberekkel, eszközökkel, pénzzel segítsük az itt folyó munkát. Az MVLSZ a korosztályos válogatottak megfelelő menedzselésével, képzések, szakmai táborok megszervezésével, támogatások megszerzésével, a versenybírói díjak átvállalásával, műhelytámogatással, megjelenési lehetőséggel, utánpótlás kupák kiírásával tudja segíteni a csapatok munkáját. Az MVLSZ célja, hogy kihasználva a sportbarát törvényi környezetet, megvalósítsa azokat a szakmai programokat és infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek biztosítják, hogy a vízilabdasport megőrizze jelenlegi színvonalát, eredményességét, hosszútávon biztosítsa az utánpótlás nevelés és a versenyeztetés zökkenőmentes lebonyolítását. Az egyesületeknek, a versenyeztetés támogatásával, a körülmények javításával jelentősen emelniük kell az igazolt utánpótláskorú versenyzők számát. A szövetség az Alapszabályban meghatározottaknak megfelelően kiírja, szervezi és lebonyolítja a nemzeti bajnokságokat, a Magyar Kupát, és egyéb tornákat, kupákat szervez tagjai részére, működteti és versenyezteti a felnőtt és korosztályos válogatott csapatokat, részt vesz a nemzetközi szövetségek munkájában. Az MVLSZ a törvényi előírásoknak megfelelően megalkotta, és hatályba léptetette Képzési és Minősítési Szabályzatát. A sportág népszerűsége miatt egyre többen próbálnak meg valamilyen képesítést szerezni. A régiók fejlődése, illetve új csapatok, területek bekapcsolása növelheti az edzők, sportszakemberek iránti igényt. További előrelépés ezen a területen akkor lehetséges, ha egységes továbbképző rendszert tudunk kialakítani, így biztosíthatjuk a képzés(ek) szakmai felügyeletét, állandó szakmai színvonalát. Szövetségünknek alkalmazkodnia kell az elvárásokhoz. A mostaninál sokkal professzionálisabb módon kell kezelni ezeket a területeket.

4 FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK 1. A vízilabdázás létesítményhelyzetének javítása, a használt vízfelület növelése A gazdasági helyzet sem kedvez az uszodaépítésnek, felújításnak. A magas költségek gyakran visszatartják a tulajdonost, üzemeltetőt a fejlesztésektől, vagy akár a minimálisan szükséges karbantartástól is. Piaci alapon az egyesületek a jelenlegi finanszírozási feltételek mellett kevéssé tudják a magánuszodákat igénybe venni. A meglévő uszodák használata is korlátozott, mivel más sportágak vízigényei, illetve a szabadidős uszodahasználat korlátozzák a vízilabda sportág lehetőségeit. Különösen Budapesten rossz a helyzet. A TAO sporttámogatások lehetőséget biztosítanak arra, hogy uszodafejlesztési projekteket is megvalósítsunk. Kiemelt prioritásunk források bevonása az elengedhetetlen felújítások, karbantartások elvégzésére, medencék befedésére, kiszolgáló egységek állapotának javítására (öltöző, zuhanyzó, közösségi terek), a fenntartható működtetés garanciái esetén: új uszoda építésére. Felújítások esetén különösen szorgalmazzuk olyan megállapodások megkötését az uszodát működtető szervezettel és/vagy az uszoda tulajdonosával, amely a felújítást követően legalább 5 évre garantálja a sportág, edzés és versenylehetőségét az intézményben. 2. Az utánpótlás-nevelés minőségének emelése és a tehetséggondozás A szövetség az elkövetkezendő években a minőségi képzésre koncentrál, gátat kíván szabni annak a jelenségnek, hogy a drága tagdíjfizető gyerekek (szülők) megtartása érdekében az edzők engednek a szakmai elvekből ( tagdíj-vízilabdázás ). Kiemelt prioritásunk a tehetséggondozás. 2.1 Lépéseket kell tennünk az egyéni képzés irányában. A válogatott szempontjából eredményesebb képzésnek tartjuk, ha a klubedzők figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra a mennyiségi vízilabdából minőségi vízilabdázás válna. Azért is fontos ez, mert a jövőben sokkal jobban kell koncentrálnunk a posztképzésre. 2.2 A szövetség új program kialakításán dolgozik, amiben a férfi és női szakág számára ajánlásokat fogalmaz meg (a női szakágban újít meg) azon tehetséges játékosok képzésére, akikkel a tehetséggondozás keretében egyéni többlet edzésmunkát javasolt végezni. A tehetségek túlnyomó többsége most is kiváló edzőkkel dolgozik a klubjában, de meggyőződésünk, a széles és mély szakmai tudásbázison megfogalmazott ajánlás nem követelmény segítségével további látványos javulás érhető el. 2.3 Az elvégzett munka minőségét végső soron az eredmények értékelik. Az utánpótlás-nevelés terén elsősorban az utánpótlás bajnokságokban való szereplést tekintjük alapnak. A szakmai munka másik fontos értékmérője, hogy a klubok utánpótlás-nevelési rendszeréből hányan tudnak az első osztályú felnőtt csapatokba, és a nemzeti válogatottakba beépülni. A szakmai programok értékelésénél előnyben kívánjuk részesíteni azokat a klubokat, amelyek korosztályos és utánpótláskorú felnőtt válogatottakat adnak, illetve FINA/LEN utánpótlás versenyen vesznek részt. 2.4 A kluboknál különböző képzettséggel rendelkező edzők dolgoznak. Vannak jól felkészült szakemberek, vannak nagyon jó korábbi játékosok, akik most edzőként dolgoznak, rengeteget tudnak a vízilabdáról, de nem feltétlenül rendelkeznek elég tapasztalattal az utánpótlás-nevelés területén. A szövetség fontosnak tartja, hogy gyakorlott utánpótlás-nevelők foglalkozzanak a fiatalokkal. Azt szeretnénk, ha jól felkészült szakedzők dolgoznának minél nagyobb számban az utánpótlásnevelésben.

5 3. Képzés, továbbképzés Fontos prioritásunk a felkészítő stáb, a szakemberek tudásának fejlesztése. A magyar vízilabda jelentős lemaradásban van a saját vetélytársaival szemben abban, hogy nem szakterületenként dolgoznak az edzők: kell úszó, erőnléti, első és másodedző. Haladnunk kell a világgal, nem szabad megengedni, hogy lehagyjanak mások minket, tehát utol kell érni az előttünk járókat, és az azonos szint mellett hozzáadódik a magyar vízilabda hagyományokból adódó plusz többlete. A kiemelkedő sportteljesítmények meghatározó feltétele a sportolók magas szintű fizikai, szellemi képességeinek együttes megléte. A kiemelkedő szellemi képességeket az aktív sportolói időszakban, illetve azt követően elért, az élet más területén jelentkező eredmények is igazolják. A szövetség a jogszabályok adta lehetőségek keretein belül az utánpótláskorú játékosok sportképzésen túli, de a sportkarrierrel szorosan összefüggő képzéseket (tanulmányi ösztöndíjak, nyelvtanulás, stb.) is támogatni kívánja. 4. Tagdíjcsökkentés A korábbi években a sportolás, versenyeztetés egyre nagyobb terheket rótt a szülőkre, az egyesületekre (uszodabér, belépők, felszerelés, utaztatás, szállásdíjak, versenybírói díjak, edzői bérek, közterhek, étkezés, táplálék kiegészítők, felmérések, edzőtáborok stb.). A TAO sporttámogatások nyújtotta előnyökből a szülőknek, családoknak is részesülniük kell. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az adókedvezmény nyújtotta támogatásokból részesülő sportszervezeteknél csökkenjenek a tagdíjak és egyéb szülői hozzájárulások, mivel nem okvetlenül a legtehetősebb és mindent kifizetni képes családok gyerekei a legtehetségesebbek. 5. Benchmarkok (referencia összegek) és a sportfejlesztési programok általános illeszkedése a Programhoz A sportfejlesztési program jóváhagyására irányuló eljárásban a Magyar Vízilabda Szövetség döntése alapján a tárgyi eszköz beruházás, felújítás jogcímen, illetve az utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának támogatása jogcímen belül a sportfelszerelés, sporteszköz beszerzésére fordított összeg és a sportegészségügyi ellátás biztosítását szolgáló, sportorvos által igazolt gyógyszerek, diagnosztikai eszközök és gyógyászati segédeszközök beszerzésére fordított összeg nem haladhatja meg a benyújtásra kerülő programban az 4. számú mellékletben meghatározott legmagasabb mértéket. A Magyar Vízilabda Szövetség a sportfejlesztési programok elkészítése és benyújtása során továbbra is vizsgálni és értékelni fogja a kérelmező által benyújtott sportfejlesztési program általános illeszkedését A vízilabda sportág középtávú fejlesztési koncepciója stratégiai fejlesztési koncepciójához.

6 A FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának és a versenyeztetéssel összefüggő feladatok támogatása Az eredményességi prioritás szem előtt tartásával a Magyar Vízilabda Szövetség négy kategóriába sorolja az utánpótlásműhelyeket. (2. melléklet: MVLSZ utánpótlásműhelyek kategóriarendszer 2013.) A kategorizálás a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Sport XXI évi utánpótlás műhelytámogatások esetében alkalmazott felosztási elvek, valamint az elnökség február 14-ei határozata alapján jött létre. A felosztásnál alkalmazott számítások férfi és női szakág összesített pontjai alapján a négy A-kategóriás utánpótlás-nevelési műhely B-kategóriás utánpótlás-nevelési műhely C-kategóriás utánpótlás-nevelési műhely D-kategóriás utánpótlás-nevelési műhely 1. A vízilabda sportágban a sportfejlesztési programok értékelésében a jogszabályban meghatározott alaptámogatás teljes összege nem haladhatja meg a sportszervezet vagy alapítvány részére ezen jogcím alapján nyújtott támogatásból meg valósuló utánpótlás-fejlesztési programban részt vevő utánpótlás-korú versenyzőnként A-kategóriás utánpótlás-nevelési műhely: forint B-kategóriás utánpótlás-nevelési műhely: forint C-kategóriás utánpótlás-nevelési műhely: forint D-kategóriás utánpótlás-nevelési műhely: forint 2. Azon sportszervezetek és alapítványok jogszabályban meghatározott teljes támogatás összege, amelyek saját szakmai programjuk kialakításánál figyelembe veszik a szövetség szakmai ajánlását és ezt a közzétett Nyilatkozat aláírásával megerősítik, az alaptámogatás összegén felül a sportszervezet vagy alapítvány részére ezen jogcím alapján nyújtott támogatásból megvalósuló utánpótlás-fejlesztési programban részt vevő utánpótlás-korú versenyzőnként további forinttal bővül. 3. Azon sportszervezetek jogszabályban meghatározott teljes támogatás összege, amelyeknél az ezen jogcím alapján nyújtott támogatásból megvalósuló utánpótlásfejlesztési program személyi jellegű ráfordításoknál nevesített edzők legalább egyharmada szakedzői képesítéssel rendelkezik, az alaptámogatás összegén felül a sportszervezet vagy alapítvány részére ezen jogcím alapján nyújtott támogatásból megvalósuló utánpótlás-fejlesztési programban részt vevő utánpótlás-korú versenyzőnként további forinttal bővül.

7 Összefoglalóan: A vízilabda sportágban a sportfejlesztési programok értékelésében a jogszabályban meghatározott támogatás teljes összege nem haladhatja meg a sportszervezet vagy alapítvány részére ezen jogcím alapján nyújtott támogatásból megvalósuló utánpótlás-fejlesztési programban részt vevő utánpótlás-korú versenyzőnként a következők szerint Tárgyi eszköz beruházás, felújítás Utánpótlás-nevelési műhely kategória A B C D Alaptámogatás Szakmai támogatás Szakedzői támogatás Teljes támogatás A sportfejlesztési programok értékelésénél a szövetség egyedi vizsgálat alapján támogat minden olyan építési beruházásra irányuló tárgyi eszköz beruházást, felújítást, vagy egyéb sportcélú ingatlan-fejlesztést érintő tárgyi eszköz beruházást, felújítást, meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést, amely a sportfejlesztési program megvalósítása érdekében végzett és a jogszabályokban foglaltaknak mindenben megfelel (Beruházások). Tekintettel a nagyszámú érdeklődésre, az MVLSZ számára szakmai prioritás az infrastruktúra mind nagyobb mértékű bővülése és a lehetőségeken belül a sportág számára rendelkezésre álló vízfelület növekedése. Mellékletek: 1. Piaci érték tájékoztató (Benchmark) 2. MVLSZ utánpótlásműhelyek kategóriarendszere 2013.