Változat: TRIKEMED KFT. 230 m 3 /nap kapacítású bioetanol gyár létesítése. Munkaközi anyag. Kőszegen. Megvalósíthatósági tanulmány - 1 -

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Változat:2008-04-17 TRIKEMED KFT. 230 m 3 /nap kapacítású bioetanol gyár létesítése. Munkaközi anyag. Kőszegen. Megvalósíthatósági tanulmány - 1 -"

Átírás

1 TRIKEMED KFT. 230 m 3 /nap kapacítású bioetanol gyár létesítése Kőszegen Megvalósíthatósági tanulmány - 1 -

2 1. Bevezetés és célok Vezetői összefoglaló Társadalmi és jogi környezet Társadalmi környezet Jogi környezet Magyarországi jogszabályi környezet Európai stratégia bioüzemanyagok tekintetében Magyarországi mezőgazdaság energetikai hasznosításának lehetősége Összefoglalás és értékelés Bioetanol technológia bemutatása Mi a bioetanol? Bioetanol gyártása Bioetanol üzem folyamatai Energiaelőállítás Alapanyag Alapanyag kiválasztása Alapanyag elérhetősége Alapanyag termelésének támogatása Késztermékek Kereslet a késztermékek iránt Késztermékek kínálata Magyarországi versenytársak Egyéb eladható termékek DDGS Csíraolaj Széndioxid

3 4.3.Tárolók Rendelkezésre álló terület Tulajdonviszonyok Elhelyezkedés Üzem telepítésének lehetőségei A terület geodéziai tulajdonságai Infrastruktúra a területen Közművek Közút Vasút Megvalósíthatóság vizsgálata Maguin bioetanol technológia alapján Maguin gyártási folyamat Anyagáram Közmű és energia Gőz Földgáz Elektromos energia Hűtési energia Víz Az inputok outputok és a belső fogyasztás összegzése Logisztika Tervezési alapelvek Alapanyag biztosítása Kukorica Starteranyag Kukorica szállítási feladatok Bioetanol szállítási feladatok

4 Fapellet szállítási feladatok Egyéb szállítási feladatok Tárolók Összefoglalás Telephely kialakítása Üzem környezeti hatásai Légszennyezés Füstgáz Vízgőzök Széndioxid Por Kifolyó vizek Talajszennyezés Zaj Engedélyezés Környezetvédelmi engedélyezés Hatósági egyeztetés Víz engedélyeztetés Építési engedély Jövedéki engedélyezés VPOP Munka- és tűzvédelmi engedélyezés Kockázatelemzés: Munkavédelemi feladatok: Tűz és katasztrófavédelem: Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal (Szombathely) engedélyeztetés Kivitelezési program Az építési területen belüli infrastrukturális beruházások

5 8.2. Az üzem kialakítása (fő, alvállalkozók) Fémipari munkák (vegyi üzem tekintetében) Bevezetés és célok A tanulmány a bioetanol gyártás magyarországi, ezen belül a kőszegi bioetanol gyártás megteremtésének körülményeit, illetve az etanol üzem és a csatlakozó kiszolgáló üzemek megépítésének, telepítésének jellemzőt ismerteti. Az általános bemutatáson túl, a tanulmány foglalkozik a gyártási technológiákkal, a termeltetés a szállítás, a tárolás és a feldolgozás megismertetésével, a gyártás környezetre gyakorolt hatásával, illetve az etanol gyártást befolyásoló európai és magyarországi szabályozással is. A projekt célja A Kőszegen megvalósuló projekt célja a a régió fejlődésének támogatása, munkahelyek fenntartása, új munkahelyek létrehozása, a helyi ipar megteremtésével a város adóbevételeinek növelése. A projekt megvalósulása esetén az alábbi előnyöket nyújtja: Éves szinten kb t kukorica feldolgozásával biztos piacot jelent a termelőknek Új munkahelyeket hoz létre a termelés, szállítás, feldolgozás területén Új modern technológiát és ipari kultúrát hoz létre Kőszegen A termelés, szállítás, feldolgozás helyi és országos járulék és adóbevételeket teremt Az üzemanyaghoz való zéró nettó kibocsátású adalékkal hozzájárul a CO2 kibocsátás csökkentéséhez Új beszállítási lehetőséget és új munkahelyeket teremt a helyi vállalkozók számára A megtermelt villamos energia értékesítésével a helyi vállalkozók egy részét olcsóbb energiával tudja ellátni Lehetőséget nyújt a hulladékhő felhasználásával a városi távfűtési költségek mérséklésére Magyarország EU csatlakozásával lehetőséget kapott az Európa szerte elismert mezőgazdasági potenciáljának kihasználására. Ehhez a mezőgazdasági termelést, termeltetést gazdaságosabbá, versenyképessé kell tenni, kihasználva az ország jó - 5 -

6 természeti adottságait. Az EU Magyarországnak, mint meghatározó gabonatermelőnek a bioenergetikai célra történő növénytermesztést jelölte ki célul. Ezt erősíti az EU kukorica intervenciós támogatásának fokozatos megszűnése és az így felszabaduló kukorica bioetanol gyártásra való felhasználása. Az Európai Parlament 2003/30/EC direktívája és az Európai Bizottság megköveteli, hogy a tagországok a bioüzemanyagok felhasználási részarányát 2005-ig 2%-ra, 2010-re 5,75%-ra. emeljék. Az EU 2007 márciusában elfogadott energiapolitikai javaslatcsomagja a folyékony üzemanyagok esetében a bioüzemanyag arány 10 százalékra történő növelését írja elő 2020-ra. Ezek alapján a 2233/2004 (IX.22.) Kormányhatározat kimondja, hogy a megújuló üzemanyagok, a teljes autó üzemanyagokhoz viszonyított aránya Magyarországon 2010-re érje el a 2%-ot, amit a 63/2005 (VI.28) Országgyűlési határozat 4%-ra emelt. Az EU márciusi csúcstalálkozóján a tagállamok első emberei a legtöbbet az energiáról beszéltek: áramról, gázról, olajról és a környezetvédelemről. Az ezekkel kapcsolatos problémáknak van praktikus napi jelentősége is, ám szorosan összefügg a nagy kérdéssel is: mi legyen Európával? A kontinens nagy dilemmája ugyanis arról szól, hogy a világon egyedülállóan erős szociális gondoskodás mellett hogyan lehet tartani a versenyt a hatékonyabb USA-val vagy az olcsóbb és elképesztő tempóban fejlődő ázsiai országokkal. A cél, hogy Európa találja ki az új energiaforrások használatának gazdaságos módját és ezzel párhuzamosan a környezetbarát módszerek elterjesztését. A szabályokat az Európai Bizottság már lefektette, és a márciusi csúcson ugyan vitatkozni kezdtek már a részletekről, de a 3 x 20 becenevű nagy terv szükségességét alapjában nem támadták meg. A nagy terv lényege a következő: 2020-ig 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását (az 1990-es szinthez képest); 2020-ig a tagállamok energiaszükségleteik 20 százalékát megújuló energiából fedezik (tehát nem olajból, gázból, szénből vagy urániumból); illetve 2020-ra a közlekedés üzemanyagigényének 10 százalékát bioüzemanyagból fedezik. Magyarországon több szempontot mérlegelve a bioüzemanyagok alapanyagtermelésére legfeljebb 400 ezer hektárt lehetne átengedni. Ekkora területről a legjobb hozamokkal számolva annyi bioüzemanyagot lehet előállítani, amely a jelenlegi fosszilis energiaforrás-alapú üzemanyag-fogyasztás 10 százalékát válthatná ki. Az EU által előírt 2020-ra teljesítendő bekeverési aránycél tehát hazai termelésből megoldható. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény 3. (1) (2) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés határozatot hozott a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról - 29/2008.(III.20.) OGY határozat- melyben meghatározza a 2025-ig-ig követendő stratégiát a megújuló energiaforrások, köztük a bioetanol felhasználásáról

7 A bioüzemanyag-gyártás alapanyagát a mezőgazdaság állítja elő. Ausztriában korlátlan mennyiségben átveszik a nagy üzemanyag-részvénytársaságok ezeket a termékeket, tekintettel az EU kötelező előírásaira. A bioüzemanyag gyártással megoldódnak az időjárás következtében ingadozó kukorica, repce vagy napraforgó stb. terméseredmények értékesítési illetve tárolási problémái. A legutóbbi irányelvekben a bio üzemanyagok gyártásában elsősorban a bioetanolt tekintik megvalósíthatónak, mivel a biodízel alapanyagának a terméshozama alacsony. A 2010-re előrejelzett autó üzemanyag fogyasztás alapján 2010-ben kb tonna bioetanolt kell gyártani. Magyarország kedvező természeti adottságai kedvező lehetőséget biztosítanak a bioetanol termelés fő alapanyagának tekinthető kukorica- és gabonatermelők számára is. Mindezen feltételek ismeretében TRIKEMED Kft. Kőszegen évi t kukorica feldolgozására alkalmas bioetanol gyár telepítését tervezi, segítve a magyarországi célkitűzések teljesítését. Jelen tanulmány célja a Kőszegen telepítendő boietanol technológia telepítési körülményeinek vizsgálata, az alapanyagbeszállítás, a bioetanol technológia, az energiaellátás, a késztermék kiszállítási folyamatok részletes elemzése, a környezeti hatások és technológiai kibocsátások vizsgálata. Ugyancsak célja a tanulmánynak a bioetanol gyártás gazdaságossági vizsgálat, a beruházási, az üzemeltetési, az alapanyag- és a késztermék költségek vizsgálatával meghatározni az optimális üzemnagyságot és technológiai kialakítást. A bioüzemanyagok a fosszilis üzemanyagok egy részének kiváltását szolgálják. Alapvetően két fajtájuk van: a növényi eredetű szénhidrátok erjesztése útján nyert bioetanol, amelyet Magyarországon a már rendelkezésre álló technológiákkal elsősorban búzából és kukoricából lehet előállítani; az olajtartalmú növényi részek sajtolásával kapott és tisztított biodízel, amit Európában főként repcéből és napraforgóból nyernek. Az elsőgenerációs, más néven keményítő alapú bioetanolt a nagy cukortartalmú növényekből állítják elő, összetétele lényegében azonos az élelmiszeripari szeszével. A másodgenerációs, avagy lignocellulóz alapú bioetanol kinyerésénél a teljes növényi részt használják fel, de előállításának technológiája jelenleg még kísérleti fejlesztés alatt áll, szélesebb körű elterjedésük után várható. Harmadik generációról is lehet már beszélni, amely lényegében a másodgenerációs technológia továbbfejlesztése. Ugyanakkor ennél az eljárásnál az alapanyagul szolgáló növények génmódosítása is történik, ezt a technológiát Magyarország - 7 -

8 pedig elutasítja. A Magyarországon létesítendő első generációs bioetanol gyárak a várhatóan 2015-re rendelkezésre álló másod, illetve harmadik generációs technológiákra kis költséggel átalakíthatóak lesznek. Megbízó a megvalósíthatósági műszaki-gazdasági vizsgálatokra társaságunknak (továbbiakban: Mérnökiroda) adott megbízást. A következő oldalon látható ábra a világ egyes országaiban etanolgyártásra felhasznált alapanyagokat mutatja. 2. Vezetői összefoglaló -Kidolgozás alatt- 1.ábra: Világ bioetanol gyártása és alapanyagai 3. Társadalmi és jogi környezet - 8 -

9 3.1. Társadalmi környezet A környezetvédelmi jellemzők kihangsúlyozása a nemzeti és vállalati marketingstratégia kidolgozásában alapvető fontosságú. A mezőgazdasági szektor javításán kívül a környezetvédelem is ösztönözheti a fogyasztókat a bioetanol tartalmú üzemanyag vásárlására. Az etanol újra bevezetésének Magyarországon ma környezetvédelmi, integrációs és gazdasági megfontolásai vannak. A hazai bioetanol programmal lehetővé válna a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények könnyebb teljesíthetősége. A legfontosabb e szerződések közül a Kiotói Egyezmény, melynek értelmében Magyarország 6 %-os szén-dioxidcsökkentést vállalt. Ahhoz, hogy, a vállalt mértéket teljesíteni tudjuk több ilyen jellegű projektnek, kell megvalósulnia. A klíma-egyezményben megfogalmazott kibocsátás csökkentés mellett, az EU motorszabványai is a kibocsátások mérséklésére ösztönöznek. A bioetanol létjogosultságát leginkább, a környezet jelenlegi állapota indokolja. Azok az országok, akik belátva a kérdés fontosságát, mások cselekvési programjaitól függetlenül terveket dolgoznak ki saját szén-dioxid-kibocsátásuk mérséklésére, energia hatékonyságuk javítása és a fosszilis tüzelőanyagok mennyiségének visszaszorítására. Az ENSZ Kormányközi Testülete 2002-ben vizsgálta a fosszilis és egyéb energiahordozókból, előállított elektromos áram költségeit és egyéb külső, úgymond externális költség hatásait. Az externális költségen a környezetvédelemre ráfordított minden olyan költség, ami a széndioxid koncentrációra visszavezethető káros következmény, savas esők, biodiverzitás csökkenése, egészségre káros hatások enyhítésére fordítandó. Az emberi tevékenység következtében minden évben, közel 6 milliárd tonna szén kerül a levegőbe, szén-dioxid formájában ennek a mennyiségnek a legnagyobb hányadát a fosszilis energiahordozóból kinyert energiatermelés teszi ki. 1. táblázat A különböző energiahordozóból előállított elektromos áram költségei Energiaforrás Termelési költség Externális költség Összes költség Napenergia ,6 25, Szén/lignit 4,3-4, ,3-19,8 Nukleáris ,2-0,7 10,2-14,7 Bio-massza Földgáz 3,4-5, ,4-9,0 Vízenergia 2,4-7, ,4-8,7-9 -

10 Szél 4-6 0, ,25 Üvegházhatás csökkentése A bio-masszából előállított bioetanol képes kiváltani a fosszilis energiahordozók egy részét, viszont nem hoz újabb szén-dioxid mennyiséget a légkörbe, mivel a tüzelőanyag elégetése során keletkező szén-dioxid és víz korábban is jelen volt, csak a fotoszintézis hatására beépült a növényekbe. Ellenben a fosszilis energiahordozókkal, melyek az év milliókkal ezelőtt földbezárt szén-dioxidot juttatják a légkörbe. Az etanolnak, mint tüzelőanyagnak kedvező tulajdonsága az, hogy nem tartalmaz ként, így égése során nem szabadulnak fel kénoxidok, ezáltal megkíméli a környezetet a savas esők romboló hatásától. Az etanol nem tartalmaz rákkeltő anyagokat, égése során mellőzi a sűrű füstöt. A nitrogénoxidok emisszióját csökkenti nemcsak az etanol nagy párolgáshője és ez által a hengertöltet kisebb hőmérséklete, hanem a kipufogógáz visszavezetésének meg növekedett lehetősége is. Azoknak a gépkocsiknak működését, amelyek a mezőgazdasági terményekből, cukornádból, vagy bio-masszából előállított Bioetanol üzemanyaggal futnak, ugyanazok a kémiai törvények határozzák meg, mint amelyekben benzint használnak. Ez azt jelenti, hogy mindkettő CO2-t bocsát ki az égési folyamat elkerülhetetlen melléktermékeként. 2. ábra: Üzemanyagok körforgása Ám, van egy döntő különbség a kettő között: az etanol elégése a CO2-t visszavezeti a körfolyamatba, mert azt a növények a természetes növekedési folyamat során korábban a fotoszintézisükkel már kivonták a légkörből

11 Ezzel szemben a benzin vagy a dízelolaj elégése során új CO2 mennyiség kerül a légkörbe, amely több millió éven keresztül a Föld mélyében rejtőző kőolaj készletekben volt lekötve. Az etanol használattal egyrészt kíméljük a meglévő nyersolaj-készleteket, és aktívan hozzájárulunk a légkörbe kerülő CO2 kibocsátás mérsékléséhez, illetve a klímavédelemhez. A globális CO2 szintben hosszú ideig fennállt természetes egyensúly a fosszilis energiára épülő iparosítás beköszöntésével több, mint egy évszázaddal ezelőtt kezdett megváltozni. Az ENSZ egyik testülete, a Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (Inter-governmental Panel on ClimateChange - IPCC) úgy becsüli, hogy ez a folyamat, amely nagymértékben felelős napjaink nehézségeiért, a globális légköri CO2 szintben bekövetkezett 35 százalékos növekedést okozott. Az alternatív energiaforrások kutatásában az ilyen "fosszilis CO2" csökkentése tehát elsőrendű fontosságú. Az EU CO2 kibocsátásának negyedéért a közlekedés felelős, amin a közúti közlekedés (80%) és a légi közlekedés (15%) osztozik. Az üzemanyag-előállításánál nagyobb mértékben használt biomassza egy fontos lépés az energia-utánpótlás biztosításához, illetve a CO2 kibocsátás csökkentéséhez, s ezt a szövetségi üzemanyag-stratégia is deklarálja. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország számára a helyben termesztett kukoricából végzett bioetanol termelés, nemcsak a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, hanem néhány gazdasági és társadalmi probléma megoldásának politikailag támogatott felbecsülhetetlen módja is Jogi környezet A megújuló energiák elterjedését, gazdaságosságát erőteljesen befolyásolja a jogi szabályozás. A hazánk által megkötött nemzetközi egyezmények, a hatályos hazai jogszabályok és az EU Rendeletek közvetlenül, míg az EU Irányelvei és Határozatai közvetve egyfajta elvárásként befolyásolják a bennük foglaltak végrehajtását. Az EU három fő célkitűzést mentén fogalmazta meg a bioüzemanyag termelést, használatát, elősegítő törvénykezéseit, rendeleteit: - Csökkentse az import fosszilis energia függőségét - A környezetvédelmi erőfeszítések - Mezőgazdasági reform Az alternatív hajtóanyagok tervezett növelését tartalmazza a 2003/30 EK irányelv a bioüzemanyagok közlekedésben való alkalmazásáról. Az irányelv kötelezettséget ír elő a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy alkossák meg a szükséges jogszabályokat annak érdekében, hogy 2005-től a bioüzemanyagok az eladott üzemanyag-mennyiség legalább egy minimális részét képezzék. Ennek megvalósítási módját az irányelv a tagállamokra bízza

12 Az irányelv konkrét előírást tartalmaz a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy december 31-ig 2%-ra növeljék a piacukon értékesített és közlekedésre használt bioüzemanyagok arányát, 2010-ig, pedig az elérendő részarány 5,75% az EU átlagában. A rendelet elfogadásától kezdve kötelező erővel bír a tagállamokban, ez a közösségi jogalkotás legerősebb formája, mely közvetlenül alkalmazandó és az egyes nemzeti jogrendek részévé válik. Az irányelvek általános jelleggel fektetik le az egyes közösségi célkitűzéseket, melyeket a tagállamoknak kell átültetni a nemzeti jogrendjeikbe (Európai Közösséget létrehozó szerződés 94. cikkely). Az elvárási rend nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, a begyűjtött országjelentésekből kiderült, hogy a vállalások 2005-ös első üteme nem valósult meg, ezért Brüsszelben 2005 végére, kidolgozásra és 2006 elején kihirdetésre került az úgynevezett Biomassza cselekvési terv, amelyben a 2010-re előirányzott (5,75%) és kölcsönösen elfogadott bioüzemanyag arányt kötelezővé tenné. A közös energiapolitika kialakításában az első olyan mérföldkő, mely ma is hatályos előírásokat tartalmaz, az 1995 decemberében az EU Bizottság által jóváhagyott Fehér Könyv, amely az Unió közös energiapolitikájának legfontosabb célkitűzéseit fogalmazza meg a következőkben: a versenyképesség az ellátás biztonsága a környezet védelme E célkitűzések elérését támogató legfontosabb eszközökként az alábbiakat határozza meg: a piac liberalizációja, világos, áttekinthető árképzés, az energia-hatékonyságra való törekvés, valamint a kölcsönös kapcsolatok. 2. táblázat A megújuló energia legfontosabb jogszabályai Évszám Jogszabály 1974 Határozat az energiatakarékossági politikák fejlesztéséről

13 1980- Energiapolitikai célkitűzések meghatározása Újabb közös energetikai célkitűzések meghatározása Fehér Könyv a Közösségi energiapolitikáról /92/EC: az energiapiac liberalizációjáról /97. sz. határozat ( Zöld Könyv ) 1999 Felkészülés a Kyotoi Jegyzőkönyv végrehajtására /77/EKr: megújuló erőforrásokból származó energia elterjedésének támogatása 2002 Sevillai keret-megállapodás a megújítható energiaforrások fejlesztéséről 2003 Az üvegházgázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelemi rendszerének létrehozásáról (a 96/91/EK irányelv módosítása, 2003/87/EKr) 2003/30 EKr a bioüzemanyagok közlekedésben való alkalmazásáról 2005 Biomassza Akcióterv 2006 COM(2006.)34. A bioüzemanyagokra vonatkozó Uniós stratégia /2006. (III. 27.) Korm. határozat a bioüzemanyagok gyártásának fejlesztéséről és közlekedési célú alkalmazásuk ösztönzéséről évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről /2008.(III.20.) OGY határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási stratégiáról Az 1996 júniusában megjelent 96/92/EC direktíva a tagállamok energiapiacainak fokozatos megnyitásával, a határok, átjárhatóságával liberalizálja az Unió energiapiacát. A liberalizáció a monopolpiaci helyzetből a versenypiaci helyzetbe történő átmenetet jelenti, amely mind a mai napig nem zárult le Magyarországi jogszabályi környezet Jelenleg az EU-előírások teljesítését és az ezzel kapcsolatos joganyag átvételét a következő energiapolitikai jogszabályok biztosítják hazánkban: A 2233/2004. (IX. 22.) kormányhatározat és a 354/2004.(XII. 22.) kormányrendelet a bioüzemanyagok és egyéb megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználására vonatkozó nemzeti célkitűzésekről. A határozat eszközöket biztosított azzal, hogy 2010-ig fogyasztási adó

14 visszatérítési rendszert állított fel. A nemzetközi kötelezettségeknek eleget téve a teljes üzemanyag fogyasztásra viszonyított arány eléri a 2%-ot, de a 63/2005 (VI.28)országgyűlési határozat 4%-ra emelte. A 42/2005 (III. 10) kormányrendelet a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól. A bio-motorhajtóanyagokkal kapcsolatban kitűzött hazai elvárásokat a 2233/2004. (IX. 22.) kormányhatározat és a 354/2004.(XII. 22.) kormányrendelet határozza meg. Eszerint (1.) 2005-re a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok energiatartalomra vetített részarányára vonatkoztatva el kell, hogy érje 0,4-0,6%-ot; (2.) december 31-ig a jövedéki adó visszatérítés érvényben marad és (3.) 2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a bioüzemanyagok energiatartalomra vetített részaránya el kell, hogy érje a 4%-ot. Fontos része ezeknek, a jogszabályoknak az, hogy javasolják az elhasznált étolajhulladékok biodízelgyártásra történő felhasználásának, a bioetanol közvetlen motorbenzinbe keverésének, valamint egyéb megújuló üzemanyagok felhasználásának általános összehasonlító gazdasági, technikai, környezetvédelmi vizsgálatát is, mely jelentősen csökkentheti a hazai bioüzemanyagok önköltségét. Ugyancsak a bioüzemanyagokkal kapcsolatos a 42/2005 (III. 10) kormányrendelet, mely meghatározza a támogatható megújuló üzemanyagok körét és összetételét, valamint a jövedéki adómentesség igénybe vehetőségének feltételeit. Nagy előnye ennek a jogszabálynak a biodízel előállításnál korábban megkövetelt zártkörű felhasználás feloldása, a korlátozott piaci értékesítés megteremtése. Az energia adóztatásáról szóló legutóbbi, múlt év január 1-jétől hatályos EU irányelv felszólítja a tagállamokat, hogy a tiszta vagy alacsony keverési arányú biológiai üzemanyagok esetében mérsékelt adót alkalmazzanak, vagy biztosítsák azok adómentességét. Tavaly ősszel az adótörvények módosítása során elfogadták, hogy a mezőgazdasági eredetű, bioetanol után 2010-ig, nem kell jövedéki adót fizetni (visszaigényelhető). Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága május 17-én határozati javaslatot fogadott el "Az alternatív energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételéről" címmel, és azt a plenáris ülés elé terjesztette. Ha a plenáris ülés is elfogadja a javaslatot, akkor az alábbi, igen jelentős feladatokat előirányzó országgyűlési határozat fog életbe lépni. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy készítsen elő egy akadálymentesítő jogszabályi csomagot az alternatív energiaforrások elterjedésének gyorsítása érdekében az alábbiak szerint:

15 A mezőgazdasági alapanyagból előállított folyékony energiahordozók térnyerése érdekében az Európai Unió ajánlásait is figyelembe véve kötelezővé kell tenni azok üzemanyagokba bekeverését, 2007-től energiatartalomra vetítve 2%-os, 2010-től legalább 4%-os mennyiségben. A szabályozásnál kiemelten kell érvényesíteni a hazai alapanyag-termelők érdekeit. Az FVM az Európai Unió támogatási rendszereivel összhangban alakítson ki energetikai növény, egyéb mezőgazdasági melléktermék támogatási kosarat, ahol vegye figyelembe a mezőgazdasági eredetű energiahordozók hasznosíthatóságának valamennyi formáját Európai stratégia bioüzemanyagok tekintetében A bioüzemanyagok iránti kereskedelem élénkítése A bizottság 2006 folyamán jelentést terjeszt elő a bioüzemanyag irányelv lehetséges felülvizsgálatáról. A jelentés többek között foglalkozik a bioüzemanyagok piaci részarányára vonatkozó nemzeti előirányzatok meghatározásával, bioüzemanyagokkal kapcsolatos kötelezettségekkel és a fenntartható termelés biztosításával; Ösztönözni fogja a Tanácsot és Európai Parlamentet, hogy gyorsított eljárás keretében hagyja jóvá azt a nemrégiben elfogadott jogalkotási javaslatot, amely a tiszta és hatékony beleértve a nagy arányban bioüzemanyagot tartalmazó keveréket használó- járművek közbeszerzésére vonatkozik. A bioüzemanyag irányelv referencia értékként két százalékos piaci részesedést határoz meg a bioüzemanyagok számára 2005-re, 2010-re pedig 5,75-öt. Az irányelv végrehajtása során számos tagállam az energia adózási irányelv által lehetővé tett üzemanyag adómentességet alkalmaz. Néhányan a bioüzemanyagokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat részesítik előnyben, azaz előírják az üzemanyag ellátó vállalatok számára, hogy a nemzeti piacon forgalmazott üzemanyagok bizonyos százalékának bioüzemanyagoknak kell lenni. Környezeti előnyök kiaknázása Megvizsgálja, hogy az autóflották esetében hogyan járulhat hozzá a bioüzemanyag a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére vonatkozó célértékekhez Munkájával biztosítja a bioüzemanyagok termelésének fenntarthatóságát az EU-ban Bioüzemanyag termelésének és forgalmazásának fejlesztése

16 Bátorítja a tagállamokat és régiókat, hogy a kohéziós és vidékfejlesztési politikák hatálya alá tartozó nemzeti kerettervek és operatív tervek elkészítésekor vegyék figyelembe a bioüzemanyagok és egyéb bioenergia előnyeit. Felkéri az érintett iparágakat, hogy adjanak magyarázatot a bioüzemanyagok bevezetését akadályozó gyakorlatok műszaki indokoltságára, és ellenőrzi ezen iparágak magatartását a bioüzemanyagok hátrányos megkülönböztetésének elkerülése érdekében. Nyersanyagbázis szélesítése: A bioetanol célú cukortermelést jogosulttá fogja tenni mind a pihentetett földre vonatkozó nem élelmiszer célú támogatásokra, mind az energianövényekre vonatkozó árkiegészítésre; Megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a meglévő intervenciós gabonakészletek egy része feldolgozható-e bioüzemanyagokká, hogy hozzájáruljon az export-vissztérítésre jogosult gabona mennyiségének csökkentéséhez végéig értékeli az energianövények támogatási rendszerének alkalmazását; Kereskedelmi lehetőségek javítása: Felméri, hogy a bioüzemanyagok külön nomenklatúra kódokba való sorolására vonatkozó javaslat előnyeit, hátrányait, jogi következményeit; Olyan piacra jutási feltételeket tart érvényben az importált bioetanolra, amelyek nem hátrányosabbak a jelenleg hatályos kereskedelmi egyezményekben foglaltaknál, hangsúlyozottan hasonló szintű preferenciális piacra jutást biztosít az AKCS- országok részére, és figyelembe veszi a preferenciális bánásmód felpuhulásának problémáját. Az etanol termelő országokkal folytatott folyamatban levő és jövőbeli tárgyalásokon kiegyensúlyozott megközelítést követ- az EU tiszteletben tartja mind a hazai termelők, mind az EU tárgyalópartnereinek érdekeit a bioüzemanyagok iránti növekvő kereslettel összefüggésben; Javasolja, hogy a metanol, etanollal legyen felváltható; Fejlődő országok támogatása: Biztosítja, hogy a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró és az EU cukoripari reformja által érintett országokkal kapcsolatos kísérő intézkedések alkalmasak legyenek a bioetanol előállítás fejlesztésének támogatására; Átfogó bio-üzemanyag segélycsomagot dolgoz ki, amely felhasználható a bioüzemanyag termelési kilátásokkal rendelkező fejlődő országok támogatására; Megvizsgálja, miként járulhat hozzá az EU a leghatékonyabban a környezetileg és gazdaságilag fenntartható nemzeti bioüzemanyagplatformok és regionális bioüzemanyag cselekvési tervek kidolgozásához; Kutatás és fejlesztés támogatása

17 A hetedik keretprogram keretében folytatja bioüzemanyag fejlesztések támogatását és a bioüzemanyag-ágazat versenyképességének erősítését; Kiemelt elsőbbséget biztosít a,,biofinomítás (az üzem összes részének értékes használata) fogalmával és a második generációs bioüzemanyagokkal kapcsolatos kutatásoknak; Folytatja az iparág vezetése alatt álló bioüzemanyag-technológia platform kifejlesztésének ösztönzését, és egyéb technológiai platformok mobilizálását; Támogatja az e technológiai platformok által készített stratégiai kutatási menetrendek megvalósítását Magyarországi mezőgazdaság energetikai hasznosításának lehetősége Mezőgazdaságunk jövőbeni fejlődésében kulcsfontosságú lesz a fenntartható és egyben multifunkcionális jelleg, melynek egyik lehetősége az élelmiszergazdaságban, az erdészetben és a kommunális szektorban képződő biomassza egy részének energetikai felhasználása. Fenntartható mezőgazdasági modell kidolgozása, melyhez kellő alapot nyújt a kukorica és gabonatermesztési hagyományokkal rendelkező, jó természeti adottságokkal bíró régiók. A biomassza felhasználása a hagyományos energiaforrásokkal és néhány egyéb megújuló energiaforrással szemben számtalan előnyt kínál, így különösen viszonylag alacsony költségeket (pl. a napenergiához képest), kisebb függőséget a rövid távú időjárási változásoktól, regionális gazdasági struktúrák támogatását és a mezőgazdasági termelők számára alternatív jövedelemforrás. Az EU támogatásoknak egyik fontos kritériuma, hogy EU tagállamokban előállított mezőgazdasági alapanyagból lehet bioetanolt termelni. Csak a fából, mezőgazdasági növényekből és szerves hulladékból álló biomassza az egyetlen megújuló energiaforrás, amely képes nagy mennyiségben folyékony üzemanyagot biztosítani a közlekedés számára. Hazánkban a közvetlen biodízel és a bioetanol termelés tekinthető a legígéretesebbnek, hajtóanyagokon belül jelenleg a kukoricára alapozott bioetanol előállítás helyzete tűnik a legbiztatóbbnak. Az ágazat elméletileg 2 millió tonna bioetanol előállítására is képes lenne az átlagos vetésterületen és termésátlaggal. A kukoricatermelés Európai szinten a legmagasabb minőségű és a hektáronkénti hozama átlag 7-10 tonna. Feldolgozás szerint, 100 kg légszáraz kukoricából átlagosan kg keményítő és melléktermékként 3 kg csíraolaj és fehérjetakarmány nyerhető; a keményítőből, pedig kb. 60 kg finomított folyékony cukrot, lehet előállítani

18 3.5. Összefoglalás és értékelés Az összegyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a bioüzemanyagok előállításának szándéka összhangban van a globális energiapiaci folyamatokkal, az európai környezetvédelmi célokkal, valamint a magyar mezőgazdasági szektor érdekeivel is. 4. Bioetanol technológia bemutatása 4.1. Mi a bioetanol? Az etanolt már a belsőégésű motorok születésekor is hajtóanyag adalékként, elsősorban a motorbenzin oktánszámának javítására használták. A négyütemű ottomotorok prototípusában motorhajtó anyagként az alkoholt alkalmazták, így már ekkor felmerült motorhajtó anyagként való felhasználása. A kőolajtermelés felfutásával, a kőolaj alapú nyersanyagok alacsony ára miatt jelentősége fokozatosan csökkent. Időszakosan, elsősorban nyersnyaghiány estén, a világháborúk energiaínséges időszakában kiemelt jelentőséget kapott mivel motorbenzinre rendkívül megnövekedett az igény. A két világháború között Magyarországon is foglalkoztak az alkohol ilyen jellegű felhasználásával. E kutatások eredményeként jött létre az u.n. motalko amely motorhajtásra felhasznált üzemanyagnak kb %-át fedezte a 30-as 40-es években. A motalko (benzin és szesz keverékének) használatát Magyarországon pl ben kötelezően írták elő a gépjárművek üzemeltetésére. A bioetanol gyártás technológiájának kidolgozására ez első olajválság adta meg a kezdő lökést és komoly fejlesztések kezdődtek a kőolaj alapú motorhajtó anyagok kiváltására szolgáló, biomasszából előállítható alkohol gyártási technológiájának a kidolgozására. A bioetanol (etil-alkohol) egy szerves vegyület, képlete C2H5OH és azért nevezzük bioetanolnak, mert megújuló cukortartalmú növényi nyersanyagból erjesztéssel állítjuk elő. A bioetanol gyártásra cukorrépát, búzát, kukoricát és cukornádat használnak. Az egyes növényi alapanyagok cukor, illetve keménytőtartalma határozza meg az alkoholkihozatalt- 3.táblázat Bioethnaol gyártásához használható alapanyagok

19 Bioetanol előállításra felhasználható növények Termésátlag Európai termelés Átalakítási hatékonyság Etanolkihozatal t/ha millió t % l/t l/ha Cukornád * 31% Cukorrépa % Búza 3, % Kukorica 4, % Burgony 10,3 0,1 82% * Dél-Amerika Forrás: Bioetanol gyártása Egyszerűen fogalmazva nagy mennyiségben kell szeszt előállítanunk. Részletesebben megfogalmazva két követelménynek kell megfelelnie egy ilyen üzemnek: Megfelelő minőségű végtermék Gazdaságilag pozitív végeredmény Ennek a két célnak az elérését rendkívül sok tényező befolyásolja, ezért a lehető legrészletesebben kell sorra venni minden aspektusát a beruházásnak. A 3. ábra a bioetanol gyártás egyszerű modelljét ábrázolja. 3. ábra: A bioetanol gyártás egyszerű modellje

20 A modellből látható, hogy az üzem milyen kapcsolatban áll a környezetével. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy egy ilyen projekt esetében mennyire fontos, hogy ne csak a szorosan vett gyártási folyamattal foglalkozzunk, hanem a lehető legtágabban vizsgáljuk a külső tényezőket is Bioetanol üzem folyamatai Ebben a pontban az egyszerű modellben zölddel jelzett területen működő szorosan vett etanol gyártás lépéseit ismertetjük röviden. A kukoricából, melynek egy részét a helyi tárolókban tárolnak a mágneses leválasztás és a síkrosta után kerül a malomba, ahol nedvesítés és őrlés után eltávolítják a kukorica csírát, melyből kukorica csíraolajat állítanak elő. A csíra eltávolítás után a maradék alapanyagot liszté őrlik és víz hozzáadásával pépet hoznak létre, melyet felfőznek (termikus feltárás) és erjeszthető cukor létrehozása céljából vegyi reakcióknak vetik alá. 1. kép: Tisztítás, őrlés Miután a szemes terményt hat szénatomos cukorrá feldolgozzák, erjedés jön létre. Ebben a lépésben élesztősejteket adagolnak a cukoroldatba, hogy etanolt és széndioxidot hozzanak létre. Ahogy az élesztősejtek etanollá alakítják, a cukrot széndioxid képződik, amit folyamatosan el kell szívni. Az erjedés akkor teljes, amikor megszűnik a szén-dioxidképződés. A létrejövő keveréket, sörnek hívják

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Pelletgyártási, felhasználási adatok Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET

Részletesebben

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok március 5. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 A bemutatása Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató Klaszter gesztorszervezete Klaszter a felelős fejlődés híve Felelősség

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály EU zöldenergia politikája és célkitőzések Ellátásbiztonság

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben