Változat: TRIKEMED KFT. 230 m 3 /nap kapacítású bioetanol gyár létesítése. Munkaközi anyag. Kőszegen. Megvalósíthatósági tanulmány - 1 -

Átírás

1 TRIKEMED KFT. 230 m 3 /nap kapacítású bioetanol gyár létesítése Kőszegen Megvalósíthatósági tanulmány - 1 -

2 1. Bevezetés és célok Vezetői összefoglaló Társadalmi és jogi környezet Társadalmi környezet Jogi környezet Magyarországi jogszabályi környezet Európai stratégia bioüzemanyagok tekintetében Magyarországi mezőgazdaság energetikai hasznosításának lehetősége Összefoglalás és értékelés Bioetanol technológia bemutatása Mi a bioetanol? Bioetanol gyártása Bioetanol üzem folyamatai Energiaelőállítás Alapanyag Alapanyag kiválasztása Alapanyag elérhetősége Alapanyag termelésének támogatása Késztermékek Kereslet a késztermékek iránt Késztermékek kínálata Magyarországi versenytársak Egyéb eladható termékek DDGS Csíraolaj Széndioxid

3 4.3.Tárolók Rendelkezésre álló terület Tulajdonviszonyok Elhelyezkedés Üzem telepítésének lehetőségei A terület geodéziai tulajdonságai Infrastruktúra a területen Közművek Közút Vasút Megvalósíthatóság vizsgálata Maguin bioetanol technológia alapján Maguin gyártási folyamat Anyagáram Közmű és energia Gőz Földgáz Elektromos energia Hűtési energia Víz Az inputok outputok és a belső fogyasztás összegzése Logisztika Tervezési alapelvek Alapanyag biztosítása Kukorica Starteranyag Kukorica szállítási feladatok Bioetanol szállítási feladatok

4 Fapellet szállítási feladatok Egyéb szállítási feladatok Tárolók Összefoglalás Telephely kialakítása Üzem környezeti hatásai Légszennyezés Füstgáz Vízgőzök Széndioxid Por Kifolyó vizek Talajszennyezés Zaj Engedélyezés Környezetvédelmi engedélyezés Hatósági egyeztetés Víz engedélyeztetés Építési engedély Jövedéki engedélyezés VPOP Munka- és tűzvédelmi engedélyezés Kockázatelemzés: Munkavédelemi feladatok: Tűz és katasztrófavédelem: Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal (Szombathely) engedélyeztetés Kivitelezési program Az építési területen belüli infrastrukturális beruházások

5 8.2. Az üzem kialakítása (fő, alvállalkozók) Fémipari munkák (vegyi üzem tekintetében) Bevezetés és célok A tanulmány a bioetanol gyártás magyarországi, ezen belül a kőszegi bioetanol gyártás megteremtésének körülményeit, illetve az etanol üzem és a csatlakozó kiszolgáló üzemek megépítésének, telepítésének jellemzőt ismerteti. Az általános bemutatáson túl, a tanulmány foglalkozik a gyártási technológiákkal, a termeltetés a szállítás, a tárolás és a feldolgozás megismertetésével, a gyártás környezetre gyakorolt hatásával, illetve az etanol gyártást befolyásoló európai és magyarországi szabályozással is. A projekt célja A Kőszegen megvalósuló projekt célja a a régió fejlődésének támogatása, munkahelyek fenntartása, új munkahelyek létrehozása, a helyi ipar megteremtésével a város adóbevételeinek növelése. A projekt megvalósulása esetén az alábbi előnyöket nyújtja: Éves szinten kb t kukorica feldolgozásával biztos piacot jelent a termelőknek Új munkahelyeket hoz létre a termelés, szállítás, feldolgozás területén Új modern technológiát és ipari kultúrát hoz létre Kőszegen A termelés, szállítás, feldolgozás helyi és országos járulék és adóbevételeket teremt Az üzemanyaghoz való zéró nettó kibocsátású adalékkal hozzájárul a CO2 kibocsátás csökkentéséhez Új beszállítási lehetőséget és új munkahelyeket teremt a helyi vállalkozók számára A megtermelt villamos energia értékesítésével a helyi vállalkozók egy részét olcsóbb energiával tudja ellátni Lehetőséget nyújt a hulladékhő felhasználásával a városi távfűtési költségek mérséklésére Magyarország EU csatlakozásával lehetőséget kapott az Európa szerte elismert mezőgazdasági potenciáljának kihasználására. Ehhez a mezőgazdasági termelést, termeltetést gazdaságosabbá, versenyképessé kell tenni, kihasználva az ország jó - 5 -

6 természeti adottságait. Az EU Magyarországnak, mint meghatározó gabonatermelőnek a bioenergetikai célra történő növénytermesztést jelölte ki célul. Ezt erősíti az EU kukorica intervenciós támogatásának fokozatos megszűnése és az így felszabaduló kukorica bioetanol gyártásra való felhasználása. Az Európai Parlament 2003/30/EC direktívája és az Európai Bizottság megköveteli, hogy a tagországok a bioüzemanyagok felhasználási részarányát 2005-ig 2%-ra, 2010-re 5,75%-ra. emeljék. Az EU 2007 márciusában elfogadott energiapolitikai javaslatcsomagja a folyékony üzemanyagok esetében a bioüzemanyag arány 10 százalékra történő növelését írja elő 2020-ra. Ezek alapján a 2233/2004 (IX.22.) Kormányhatározat kimondja, hogy a megújuló üzemanyagok, a teljes autó üzemanyagokhoz viszonyított aránya Magyarországon 2010-re érje el a 2%-ot, amit a 63/2005 (VI.28) Országgyűlési határozat 4%-ra emelt. Az EU márciusi csúcstalálkozóján a tagállamok első emberei a legtöbbet az energiáról beszéltek: áramról, gázról, olajról és a környezetvédelemről. Az ezekkel kapcsolatos problémáknak van praktikus napi jelentősége is, ám szorosan összefügg a nagy kérdéssel is: mi legyen Európával? A kontinens nagy dilemmája ugyanis arról szól, hogy a világon egyedülállóan erős szociális gondoskodás mellett hogyan lehet tartani a versenyt a hatékonyabb USA-val vagy az olcsóbb és elképesztő tempóban fejlődő ázsiai országokkal. A cél, hogy Európa találja ki az új energiaforrások használatának gazdaságos módját és ezzel párhuzamosan a környezetbarát módszerek elterjesztését. A szabályokat az Európai Bizottság már lefektette, és a márciusi csúcson ugyan vitatkozni kezdtek már a részletekről, de a 3 x 20 becenevű nagy terv szükségességét alapjában nem támadták meg. A nagy terv lényege a következő: 2020-ig 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását (az 1990-es szinthez képest); 2020-ig a tagállamok energiaszükségleteik 20 százalékát megújuló energiából fedezik (tehát nem olajból, gázból, szénből vagy urániumból); illetve 2020-ra a közlekedés üzemanyagigényének 10 százalékát bioüzemanyagból fedezik. Magyarországon több szempontot mérlegelve a bioüzemanyagok alapanyagtermelésére legfeljebb 400 ezer hektárt lehetne átengedni. Ekkora területről a legjobb hozamokkal számolva annyi bioüzemanyagot lehet előállítani, amely a jelenlegi fosszilis energiaforrás-alapú üzemanyag-fogyasztás 10 százalékát válthatná ki. Az EU által előírt 2020-ra teljesítendő bekeverési aránycél tehát hazai termelésből megoldható. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény 3. (1) (2) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés határozatot hozott a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról - 29/2008.(III.20.) OGY határozat- melyben meghatározza a 2025-ig-ig követendő stratégiát a megújuló energiaforrások, köztük a bioetanol felhasználásáról

7 A bioüzemanyag-gyártás alapanyagát a mezőgazdaság állítja elő. Ausztriában korlátlan mennyiségben átveszik a nagy üzemanyag-részvénytársaságok ezeket a termékeket, tekintettel az EU kötelező előírásaira. A bioüzemanyag gyártással megoldódnak az időjárás következtében ingadozó kukorica, repce vagy napraforgó stb. terméseredmények értékesítési illetve tárolási problémái. A legutóbbi irányelvekben a bio üzemanyagok gyártásában elsősorban a bioetanolt tekintik megvalósíthatónak, mivel a biodízel alapanyagának a terméshozama alacsony. A 2010-re előrejelzett autó üzemanyag fogyasztás alapján 2010-ben kb tonna bioetanolt kell gyártani. Magyarország kedvező természeti adottságai kedvező lehetőséget biztosítanak a bioetanol termelés fő alapanyagának tekinthető kukorica- és gabonatermelők számára is. Mindezen feltételek ismeretében TRIKEMED Kft. Kőszegen évi t kukorica feldolgozására alkalmas bioetanol gyár telepítését tervezi, segítve a magyarországi célkitűzések teljesítését. Jelen tanulmány célja a Kőszegen telepítendő boietanol technológia telepítési körülményeinek vizsgálata, az alapanyagbeszállítás, a bioetanol technológia, az energiaellátás, a késztermék kiszállítási folyamatok részletes elemzése, a környezeti hatások és technológiai kibocsátások vizsgálata. Ugyancsak célja a tanulmánynak a bioetanol gyártás gazdaságossági vizsgálat, a beruházási, az üzemeltetési, az alapanyag- és a késztermék költségek vizsgálatával meghatározni az optimális üzemnagyságot és technológiai kialakítást. A bioüzemanyagok a fosszilis üzemanyagok egy részének kiváltását szolgálják. Alapvetően két fajtájuk van: a növényi eredetű szénhidrátok erjesztése útján nyert bioetanol, amelyet Magyarországon a már rendelkezésre álló technológiákkal elsősorban búzából és kukoricából lehet előállítani; az olajtartalmú növényi részek sajtolásával kapott és tisztított biodízel, amit Európában főként repcéből és napraforgóból nyernek. Az elsőgenerációs, más néven keményítő alapú bioetanolt a nagy cukortartalmú növényekből állítják elő, összetétele lényegében azonos az élelmiszeripari szeszével. A másodgenerációs, avagy lignocellulóz alapú bioetanol kinyerésénél a teljes növényi részt használják fel, de előállításának technológiája jelenleg még kísérleti fejlesztés alatt áll, szélesebb körű elterjedésük után várható. Harmadik generációról is lehet már beszélni, amely lényegében a másodgenerációs technológia továbbfejlesztése. Ugyanakkor ennél az eljárásnál az alapanyagul szolgáló növények génmódosítása is történik, ezt a technológiát Magyarország - 7 -

8 pedig elutasítja. A Magyarországon létesítendő első generációs bioetanol gyárak a várhatóan 2015-re rendelkezésre álló másod, illetve harmadik generációs technológiákra kis költséggel átalakíthatóak lesznek. Megbízó a megvalósíthatósági műszaki-gazdasági vizsgálatokra társaságunknak (továbbiakban: Mérnökiroda) adott megbízást. A következő oldalon látható ábra a világ egyes országaiban etanolgyártásra felhasznált alapanyagokat mutatja. 2. Vezetői összefoglaló -Kidolgozás alatt- 1.ábra: Világ bioetanol gyártása és alapanyagai 3. Társadalmi és jogi környezet - 8 -

9 3.1. Társadalmi környezet A környezetvédelmi jellemzők kihangsúlyozása a nemzeti és vállalati marketingstratégia kidolgozásában alapvető fontosságú. A mezőgazdasági szektor javításán kívül a környezetvédelem is ösztönözheti a fogyasztókat a bioetanol tartalmú üzemanyag vásárlására. Az etanol újra bevezetésének Magyarországon ma környezetvédelmi, integrációs és gazdasági megfontolásai vannak. A hazai bioetanol programmal lehetővé válna a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények könnyebb teljesíthetősége. A legfontosabb e szerződések közül a Kiotói Egyezmény, melynek értelmében Magyarország 6 %-os szén-dioxidcsökkentést vállalt. Ahhoz, hogy, a vállalt mértéket teljesíteni tudjuk több ilyen jellegű projektnek, kell megvalósulnia. A klíma-egyezményben megfogalmazott kibocsátás csökkentés mellett, az EU motorszabványai is a kibocsátások mérséklésére ösztönöznek. A bioetanol létjogosultságát leginkább, a környezet jelenlegi állapota indokolja. Azok az országok, akik belátva a kérdés fontosságát, mások cselekvési programjaitól függetlenül terveket dolgoznak ki saját szén-dioxid-kibocsátásuk mérséklésére, energia hatékonyságuk javítása és a fosszilis tüzelőanyagok mennyiségének visszaszorítására. Az ENSZ Kormányközi Testülete 2002-ben vizsgálta a fosszilis és egyéb energiahordozókból, előállított elektromos áram költségeit és egyéb külső, úgymond externális költség hatásait. Az externális költségen a környezetvédelemre ráfordított minden olyan költség, ami a széndioxid koncentrációra visszavezethető káros következmény, savas esők, biodiverzitás csökkenése, egészségre káros hatások enyhítésére fordítandó. Az emberi tevékenység következtében minden évben, közel 6 milliárd tonna szén kerül a levegőbe, szén-dioxid formájában ennek a mennyiségnek a legnagyobb hányadát a fosszilis energiahordozóból kinyert energiatermelés teszi ki. 1. táblázat A különböző energiahordozóból előállított elektromos áram költségei Energiaforrás Termelési költség Externális költség Összes költség Napenergia ,6 25, Szén/lignit 4,3-4, ,3-19,8 Nukleáris ,2-0,7 10,2-14,7 Bio-massza Földgáz 3,4-5, ,4-9,0 Vízenergia 2,4-7, ,4-8,7-9 -

10 Szél 4-6 0, ,25 Üvegházhatás csökkentése A bio-masszából előállított bioetanol képes kiváltani a fosszilis energiahordozók egy részét, viszont nem hoz újabb szén-dioxid mennyiséget a légkörbe, mivel a tüzelőanyag elégetése során keletkező szén-dioxid és víz korábban is jelen volt, csak a fotoszintézis hatására beépült a növényekbe. Ellenben a fosszilis energiahordozókkal, melyek az év milliókkal ezelőtt földbezárt szén-dioxidot juttatják a légkörbe. Az etanolnak, mint tüzelőanyagnak kedvező tulajdonsága az, hogy nem tartalmaz ként, így égése során nem szabadulnak fel kénoxidok, ezáltal megkíméli a környezetet a savas esők romboló hatásától. Az etanol nem tartalmaz rákkeltő anyagokat, égése során mellőzi a sűrű füstöt. A nitrogénoxidok emisszióját csökkenti nemcsak az etanol nagy párolgáshője és ez által a hengertöltet kisebb hőmérséklete, hanem a kipufogógáz visszavezetésének meg növekedett lehetősége is. Azoknak a gépkocsiknak működését, amelyek a mezőgazdasági terményekből, cukornádból, vagy bio-masszából előállított Bioetanol üzemanyaggal futnak, ugyanazok a kémiai törvények határozzák meg, mint amelyekben benzint használnak. Ez azt jelenti, hogy mindkettő CO2-t bocsát ki az égési folyamat elkerülhetetlen melléktermékeként. 2. ábra: Üzemanyagok körforgása Ám, van egy döntő különbség a kettő között: az etanol elégése a CO2-t visszavezeti a körfolyamatba, mert azt a növények a természetes növekedési folyamat során korábban a fotoszintézisükkel már kivonták a légkörből

11 Ezzel szemben a benzin vagy a dízelolaj elégése során új CO2 mennyiség kerül a légkörbe, amely több millió éven keresztül a Föld mélyében rejtőző kőolaj készletekben volt lekötve. Az etanol használattal egyrészt kíméljük a meglévő nyersolaj-készleteket, és aktívan hozzájárulunk a légkörbe kerülő CO2 kibocsátás mérsékléséhez, illetve a klímavédelemhez. A globális CO2 szintben hosszú ideig fennállt természetes egyensúly a fosszilis energiára épülő iparosítás beköszöntésével több, mint egy évszázaddal ezelőtt kezdett megváltozni. Az ENSZ egyik testülete, a Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (Inter-governmental Panel on ClimateChange - IPCC) úgy becsüli, hogy ez a folyamat, amely nagymértékben felelős napjaink nehézségeiért, a globális légköri CO2 szintben bekövetkezett 35 százalékos növekedést okozott. Az alternatív energiaforrások kutatásában az ilyen "fosszilis CO2" csökkentése tehát elsőrendű fontosságú. Az EU CO2 kibocsátásának negyedéért a közlekedés felelős, amin a közúti közlekedés (80%) és a légi közlekedés (15%) osztozik. Az üzemanyag-előállításánál nagyobb mértékben használt biomassza egy fontos lépés az energia-utánpótlás biztosításához, illetve a CO2 kibocsátás csökkentéséhez, s ezt a szövetségi üzemanyag-stratégia is deklarálja. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország számára a helyben termesztett kukoricából végzett bioetanol termelés, nemcsak a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, hanem néhány gazdasági és társadalmi probléma megoldásának politikailag támogatott felbecsülhetetlen módja is Jogi környezet A megújuló energiák elterjedését, gazdaságosságát erőteljesen befolyásolja a jogi szabályozás. A hazánk által megkötött nemzetközi egyezmények, a hatályos hazai jogszabályok és az EU Rendeletek közvetlenül, míg az EU Irányelvei és Határozatai közvetve egyfajta elvárásként befolyásolják a bennük foglaltak végrehajtását. Az EU három fő célkitűzést mentén fogalmazta meg a bioüzemanyag termelést, használatát, elősegítő törvénykezéseit, rendeleteit: - Csökkentse az import fosszilis energia függőségét - A környezetvédelmi erőfeszítések - Mezőgazdasági reform Az alternatív hajtóanyagok tervezett növelését tartalmazza a 2003/30 EK irányelv a bioüzemanyagok közlekedésben való alkalmazásáról. Az irányelv kötelezettséget ír elő a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy alkossák meg a szükséges jogszabályokat annak érdekében, hogy 2005-től a bioüzemanyagok az eladott üzemanyag-mennyiség legalább egy minimális részét képezzék. Ennek megvalósítási módját az irányelv a tagállamokra bízza

12 Az irányelv konkrét előírást tartalmaz a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy december 31-ig 2%-ra növeljék a piacukon értékesített és közlekedésre használt bioüzemanyagok arányát, 2010-ig, pedig az elérendő részarány 5,75% az EU átlagában. A rendelet elfogadásától kezdve kötelező erővel bír a tagállamokban, ez a közösségi jogalkotás legerősebb formája, mely közvetlenül alkalmazandó és az egyes nemzeti jogrendek részévé válik. Az irányelvek általános jelleggel fektetik le az egyes közösségi célkitűzéseket, melyeket a tagállamoknak kell átültetni a nemzeti jogrendjeikbe (Európai Közösséget létrehozó szerződés 94. cikkely). Az elvárási rend nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, a begyűjtött országjelentésekből kiderült, hogy a vállalások 2005-ös első üteme nem valósult meg, ezért Brüsszelben 2005 végére, kidolgozásra és 2006 elején kihirdetésre került az úgynevezett Biomassza cselekvési terv, amelyben a 2010-re előirányzott (5,75%) és kölcsönösen elfogadott bioüzemanyag arányt kötelezővé tenné. A közös energiapolitika kialakításában az első olyan mérföldkő, mely ma is hatályos előírásokat tartalmaz, az 1995 decemberében az EU Bizottság által jóváhagyott Fehér Könyv, amely az Unió közös energiapolitikájának legfontosabb célkitűzéseit fogalmazza meg a következőkben: a versenyképesség az ellátás biztonsága a környezet védelme E célkitűzések elérését támogató legfontosabb eszközökként az alábbiakat határozza meg: a piac liberalizációja, világos, áttekinthető árképzés, az energia-hatékonyságra való törekvés, valamint a kölcsönös kapcsolatok. 2. táblázat A megújuló energia legfontosabb jogszabályai Évszám Jogszabály 1974 Határozat az energiatakarékossági politikák fejlesztéséről

13 1980- Energiapolitikai célkitűzések meghatározása Újabb közös energetikai célkitűzések meghatározása Fehér Könyv a Közösségi energiapolitikáról /92/EC: az energiapiac liberalizációjáról /97. sz. határozat ( Zöld Könyv ) 1999 Felkészülés a Kyotoi Jegyzőkönyv végrehajtására /77/EKr: megújuló erőforrásokból származó energia elterjedésének támogatása 2002 Sevillai keret-megállapodás a megújítható energiaforrások fejlesztéséről 2003 Az üvegházgázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelemi rendszerének létrehozásáról (a 96/91/EK irányelv módosítása, 2003/87/EKr) 2003/30 EKr a bioüzemanyagok közlekedésben való alkalmazásáról 2005 Biomassza Akcióterv 2006 COM(2006.)34. A bioüzemanyagokra vonatkozó Uniós stratégia /2006. (III. 27.) Korm. határozat a bioüzemanyagok gyártásának fejlesztéséről és közlekedési célú alkalmazásuk ösztönzéséről évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről /2008.(III.20.) OGY határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási stratégiáról Az 1996 júniusában megjelent 96/92/EC direktíva a tagállamok energiapiacainak fokozatos megnyitásával, a határok, átjárhatóságával liberalizálja az Unió energiapiacát. A liberalizáció a monopolpiaci helyzetből a versenypiaci helyzetbe történő átmenetet jelenti, amely mind a mai napig nem zárult le Magyarországi jogszabályi környezet Jelenleg az EU-előírások teljesítését és az ezzel kapcsolatos joganyag átvételét a következő energiapolitikai jogszabályok biztosítják hazánkban: A 2233/2004. (IX. 22.) kormányhatározat és a 354/2004.(XII. 22.) kormányrendelet a bioüzemanyagok és egyéb megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználására vonatkozó nemzeti célkitűzésekről. A határozat eszközöket biztosított azzal, hogy 2010-ig fogyasztási adó

14 visszatérítési rendszert állított fel. A nemzetközi kötelezettségeknek eleget téve a teljes üzemanyag fogyasztásra viszonyított arány eléri a 2%-ot, de a 63/2005 (VI.28)országgyűlési határozat 4%-ra emelte. A 42/2005 (III. 10) kormányrendelet a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól. A bio-motorhajtóanyagokkal kapcsolatban kitűzött hazai elvárásokat a 2233/2004. (IX. 22.) kormányhatározat és a 354/2004.(XII. 22.) kormányrendelet határozza meg. Eszerint (1.) 2005-re a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok energiatartalomra vetített részarányára vonatkoztatva el kell, hogy érje 0,4-0,6%-ot; (2.) december 31-ig a jövedéki adó visszatérítés érvényben marad és (3.) 2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a bioüzemanyagok energiatartalomra vetített részaránya el kell, hogy érje a 4%-ot. Fontos része ezeknek, a jogszabályoknak az, hogy javasolják az elhasznált étolajhulladékok biodízelgyártásra történő felhasználásának, a bioetanol közvetlen motorbenzinbe keverésének, valamint egyéb megújuló üzemanyagok felhasználásának általános összehasonlító gazdasági, technikai, környezetvédelmi vizsgálatát is, mely jelentősen csökkentheti a hazai bioüzemanyagok önköltségét. Ugyancsak a bioüzemanyagokkal kapcsolatos a 42/2005 (III. 10) kormányrendelet, mely meghatározza a támogatható megújuló üzemanyagok körét és összetételét, valamint a jövedéki adómentesség igénybe vehetőségének feltételeit. Nagy előnye ennek a jogszabálynak a biodízel előállításnál korábban megkövetelt zártkörű felhasználás feloldása, a korlátozott piaci értékesítés megteremtése. Az energia adóztatásáról szóló legutóbbi, múlt év január 1-jétől hatályos EU irányelv felszólítja a tagállamokat, hogy a tiszta vagy alacsony keverési arányú biológiai üzemanyagok esetében mérsékelt adót alkalmazzanak, vagy biztosítsák azok adómentességét. Tavaly ősszel az adótörvények módosítása során elfogadták, hogy a mezőgazdasági eredetű, bioetanol után 2010-ig, nem kell jövedéki adót fizetni (visszaigényelhető). Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága május 17-én határozati javaslatot fogadott el "Az alternatív energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételéről" címmel, és azt a plenáris ülés elé terjesztette. Ha a plenáris ülés is elfogadja a javaslatot, akkor az alábbi, igen jelentős feladatokat előirányzó országgyűlési határozat fog életbe lépni. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy készítsen elő egy akadálymentesítő jogszabályi csomagot az alternatív energiaforrások elterjedésének gyorsítása érdekében az alábbiak szerint:

15 A mezőgazdasági alapanyagból előállított folyékony energiahordozók térnyerése érdekében az Európai Unió ajánlásait is figyelembe véve kötelezővé kell tenni azok üzemanyagokba bekeverését, 2007-től energiatartalomra vetítve 2%-os, 2010-től legalább 4%-os mennyiségben. A szabályozásnál kiemelten kell érvényesíteni a hazai alapanyag-termelők érdekeit. Az FVM az Európai Unió támogatási rendszereivel összhangban alakítson ki energetikai növény, egyéb mezőgazdasági melléktermék támogatási kosarat, ahol vegye figyelembe a mezőgazdasági eredetű energiahordozók hasznosíthatóságának valamennyi formáját Európai stratégia bioüzemanyagok tekintetében A bioüzemanyagok iránti kereskedelem élénkítése A bizottság 2006 folyamán jelentést terjeszt elő a bioüzemanyag irányelv lehetséges felülvizsgálatáról. A jelentés többek között foglalkozik a bioüzemanyagok piaci részarányára vonatkozó nemzeti előirányzatok meghatározásával, bioüzemanyagokkal kapcsolatos kötelezettségekkel és a fenntartható termelés biztosításával; Ösztönözni fogja a Tanácsot és Európai Parlamentet, hogy gyorsított eljárás keretében hagyja jóvá azt a nemrégiben elfogadott jogalkotási javaslatot, amely a tiszta és hatékony beleértve a nagy arányban bioüzemanyagot tartalmazó keveréket használó- járművek közbeszerzésére vonatkozik. A bioüzemanyag irányelv referencia értékként két százalékos piaci részesedést határoz meg a bioüzemanyagok számára 2005-re, 2010-re pedig 5,75-öt. Az irányelv végrehajtása során számos tagállam az energia adózási irányelv által lehetővé tett üzemanyag adómentességet alkalmaz. Néhányan a bioüzemanyagokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat részesítik előnyben, azaz előírják az üzemanyag ellátó vállalatok számára, hogy a nemzeti piacon forgalmazott üzemanyagok bizonyos százalékának bioüzemanyagoknak kell lenni. Környezeti előnyök kiaknázása Megvizsgálja, hogy az autóflották esetében hogyan járulhat hozzá a bioüzemanyag a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére vonatkozó célértékekhez Munkájával biztosítja a bioüzemanyagok termelésének fenntarthatóságát az EU-ban Bioüzemanyag termelésének és forgalmazásának fejlesztése

16 Bátorítja a tagállamokat és régiókat, hogy a kohéziós és vidékfejlesztési politikák hatálya alá tartozó nemzeti kerettervek és operatív tervek elkészítésekor vegyék figyelembe a bioüzemanyagok és egyéb bioenergia előnyeit. Felkéri az érintett iparágakat, hogy adjanak magyarázatot a bioüzemanyagok bevezetését akadályozó gyakorlatok műszaki indokoltságára, és ellenőrzi ezen iparágak magatartását a bioüzemanyagok hátrányos megkülönböztetésének elkerülése érdekében. Nyersanyagbázis szélesítése: A bioetanol célú cukortermelést jogosulttá fogja tenni mind a pihentetett földre vonatkozó nem élelmiszer célú támogatásokra, mind az energianövényekre vonatkozó árkiegészítésre; Megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a meglévő intervenciós gabonakészletek egy része feldolgozható-e bioüzemanyagokká, hogy hozzájáruljon az export-vissztérítésre jogosult gabona mennyiségének csökkentéséhez végéig értékeli az energianövények támogatási rendszerének alkalmazását; Kereskedelmi lehetőségek javítása: Felméri, hogy a bioüzemanyagok külön nomenklatúra kódokba való sorolására vonatkozó javaslat előnyeit, hátrányait, jogi következményeit; Olyan piacra jutási feltételeket tart érvényben az importált bioetanolra, amelyek nem hátrányosabbak a jelenleg hatályos kereskedelmi egyezményekben foglaltaknál, hangsúlyozottan hasonló szintű preferenciális piacra jutást biztosít az AKCS- országok részére, és figyelembe veszi a preferenciális bánásmód felpuhulásának problémáját. Az etanol termelő országokkal folytatott folyamatban levő és jövőbeli tárgyalásokon kiegyensúlyozott megközelítést követ- az EU tiszteletben tartja mind a hazai termelők, mind az EU tárgyalópartnereinek érdekeit a bioüzemanyagok iránti növekvő kereslettel összefüggésben; Javasolja, hogy a metanol, etanollal legyen felváltható; Fejlődő országok támogatása: Biztosítja, hogy a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró és az EU cukoripari reformja által érintett országokkal kapcsolatos kísérő intézkedések alkalmasak legyenek a bioetanol előállítás fejlesztésének támogatására; Átfogó bio-üzemanyag segélycsomagot dolgoz ki, amely felhasználható a bioüzemanyag termelési kilátásokkal rendelkező fejlődő országok támogatására; Megvizsgálja, miként járulhat hozzá az EU a leghatékonyabban a környezetileg és gazdaságilag fenntartható nemzeti bioüzemanyagplatformok és regionális bioüzemanyag cselekvési tervek kidolgozásához; Kutatás és fejlesztés támogatása

17 A hetedik keretprogram keretében folytatja bioüzemanyag fejlesztések támogatását és a bioüzemanyag-ágazat versenyképességének erősítését; Kiemelt elsőbbséget biztosít a,,biofinomítás (az üzem összes részének értékes használata) fogalmával és a második generációs bioüzemanyagokkal kapcsolatos kutatásoknak; Folytatja az iparág vezetése alatt álló bioüzemanyag-technológia platform kifejlesztésének ösztönzését, és egyéb technológiai platformok mobilizálását; Támogatja az e technológiai platformok által készített stratégiai kutatási menetrendek megvalósítását Magyarországi mezőgazdaság energetikai hasznosításának lehetősége Mezőgazdaságunk jövőbeni fejlődésében kulcsfontosságú lesz a fenntartható és egyben multifunkcionális jelleg, melynek egyik lehetősége az élelmiszergazdaságban, az erdészetben és a kommunális szektorban képződő biomassza egy részének energetikai felhasználása. Fenntartható mezőgazdasági modell kidolgozása, melyhez kellő alapot nyújt a kukorica és gabonatermesztési hagyományokkal rendelkező, jó természeti adottságokkal bíró régiók. A biomassza felhasználása a hagyományos energiaforrásokkal és néhány egyéb megújuló energiaforrással szemben számtalan előnyt kínál, így különösen viszonylag alacsony költségeket (pl. a napenergiához képest), kisebb függőséget a rövid távú időjárási változásoktól, regionális gazdasági struktúrák támogatását és a mezőgazdasági termelők számára alternatív jövedelemforrás. Az EU támogatásoknak egyik fontos kritériuma, hogy EU tagállamokban előállított mezőgazdasági alapanyagból lehet bioetanolt termelni. Csak a fából, mezőgazdasági növényekből és szerves hulladékból álló biomassza az egyetlen megújuló energiaforrás, amely képes nagy mennyiségben folyékony üzemanyagot biztosítani a közlekedés számára. Hazánkban a közvetlen biodízel és a bioetanol termelés tekinthető a legígéretesebbnek, hajtóanyagokon belül jelenleg a kukoricára alapozott bioetanol előállítás helyzete tűnik a legbiztatóbbnak. Az ágazat elméletileg 2 millió tonna bioetanol előállítására is képes lenne az átlagos vetésterületen és termésátlaggal. A kukoricatermelés Európai szinten a legmagasabb minőségű és a hektáronkénti hozama átlag 7-10 tonna. Feldolgozás szerint, 100 kg légszáraz kukoricából átlagosan kg keményítő és melléktermékként 3 kg csíraolaj és fehérjetakarmány nyerhető; a keményítőből, pedig kb. 60 kg finomított folyékony cukrot, lehet előállítani

18 3.5. Összefoglalás és értékelés Az összegyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a bioüzemanyagok előállításának szándéka összhangban van a globális energiapiaci folyamatokkal, az európai környezetvédelmi célokkal, valamint a magyar mezőgazdasági szektor érdekeivel is. 4. Bioetanol technológia bemutatása 4.1. Mi a bioetanol? Az etanolt már a belsőégésű motorok születésekor is hajtóanyag adalékként, elsősorban a motorbenzin oktánszámának javítására használták. A négyütemű ottomotorok prototípusában motorhajtó anyagként az alkoholt alkalmazták, így már ekkor felmerült motorhajtó anyagként való felhasználása. A kőolajtermelés felfutásával, a kőolaj alapú nyersanyagok alacsony ára miatt jelentősége fokozatosan csökkent. Időszakosan, elsősorban nyersnyaghiány estén, a világháborúk energiaínséges időszakában kiemelt jelentőséget kapott mivel motorbenzinre rendkívül megnövekedett az igény. A két világháború között Magyarországon is foglalkoztak az alkohol ilyen jellegű felhasználásával. E kutatások eredményeként jött létre az u.n. motalko amely motorhajtásra felhasznált üzemanyagnak kb %-át fedezte a 30-as 40-es években. A motalko (benzin és szesz keverékének) használatát Magyarországon pl ben kötelezően írták elő a gépjárművek üzemeltetésére. A bioetanol gyártás technológiájának kidolgozására ez első olajválság adta meg a kezdő lökést és komoly fejlesztések kezdődtek a kőolaj alapú motorhajtó anyagok kiváltására szolgáló, biomasszából előállítható alkohol gyártási technológiájának a kidolgozására. A bioetanol (etil-alkohol) egy szerves vegyület, képlete C2H5OH és azért nevezzük bioetanolnak, mert megújuló cukortartalmú növényi nyersanyagból erjesztéssel állítjuk elő. A bioetanol gyártásra cukorrépát, búzát, kukoricát és cukornádat használnak. Az egyes növényi alapanyagok cukor, illetve keménytőtartalma határozza meg az alkoholkihozatalt- 3.táblázat Bioethnaol gyártásához használható alapanyagok

19 Bioetanol előállításra felhasználható növények Termésátlag Európai termelés Átalakítási hatékonyság Etanolkihozatal t/ha millió t % l/t l/ha Cukornád * 31% Cukorrépa % Búza 3, % Kukorica 4, % Burgony 10,3 0,1 82% * Dél-Amerika Forrás: Bioetanol gyártása Egyszerűen fogalmazva nagy mennyiségben kell szeszt előállítanunk. Részletesebben megfogalmazva két követelménynek kell megfelelnie egy ilyen üzemnek: Megfelelő minőségű végtermék Gazdaságilag pozitív végeredmény Ennek a két célnak az elérését rendkívül sok tényező befolyásolja, ezért a lehető legrészletesebben kell sorra venni minden aspektusát a beruházásnak. A 3. ábra a bioetanol gyártás egyszerű modelljét ábrázolja. 3. ábra: A bioetanol gyártás egyszerű modellje

20 A modellből látható, hogy az üzem milyen kapcsolatban áll a környezetével. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy egy ilyen projekt esetében mennyire fontos, hogy ne csak a szorosan vett gyártási folyamattal foglalkozzunk, hanem a lehető legtágabban vizsgáljuk a külső tényezőket is Bioetanol üzem folyamatai Ebben a pontban az egyszerű modellben zölddel jelzett területen működő szorosan vett etanol gyártás lépéseit ismertetjük röviden. A kukoricából, melynek egy részét a helyi tárolókban tárolnak a mágneses leválasztás és a síkrosta után kerül a malomba, ahol nedvesítés és őrlés után eltávolítják a kukorica csírát, melyből kukorica csíraolajat állítanak elő. A csíra eltávolítás után a maradék alapanyagot liszté őrlik és víz hozzáadásával pépet hoznak létre, melyet felfőznek (termikus feltárás) és erjeszthető cukor létrehozása céljából vegyi reakcióknak vetik alá. 1. kép: Tisztítás, őrlés Miután a szemes terményt hat szénatomos cukorrá feldolgozzák, erjedés jön létre. Ebben a lépésben élesztősejteket adagolnak a cukoroldatba, hogy etanolt és széndioxidot hozzanak létre. Ahogy az élesztősejtek etanollá alakítják, a cukrot széndioxid képződik, amit folyamatosan el kell szívni. Az erjedés akkor teljes, amikor megszűnik a szén-dioxidképződés. A létrejövő keveréket, sörnek hívják