HÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA

Átírás

1 HÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA EMLÉKEZTÜNK OKTÓBER-NOVEMBER-DECEMBER

2 KOMMENTÁR NÉLKÜL IX. 4. AB HATÁROZAT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A LEGFELSİBB BÍRÓSÁG ÉS A LEGFİBB ÜGYÉSZNEK JOGSZABÁLY ALKOTMÁNY ELLENESSÉGÉNEK UTÓLAGOS VIZSGÁLATÁRA IRÁNYULÓ INDITVÁNYA ALAPJÁN HOZTA A KÖVETKEZİ HATÁROZATOT. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG MEGÁLLAPÍTJA, HOGY AZ OKTÓBERI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC SORÁN ELKÖVETETT EGYES BŐNCSELEKMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ ÉVI XC. TÖRVÉNY ALKOTMÁNYELLENES, EZÉRT AZT A HATÁROZAT KIHIRDETÉSÉNEK NAPJÁVAL MEGSEMMISÍTI. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG EZT A HATÁROZATÁT A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉTESZI. DR. SÓLYOM LÁSZLÓ AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELNÖKE, ELİADÓ BÍRÓ DR.KILÉNYI GÉZA DR.LÁBADY TAMÁS DR.SCHMIDT PÁL DR.SZABÓ ANDRÁS DR.TERSZTYÁNSZKY ÖDÖN DR.VÖRÖS IMRE DR.ZLINSZKY JÁNOS ALKOTMÁNYBÍRÓK. TISZTELT OLVASÓINK TÁJÉKOZTATJUK ÖNÖKET, HOGY AZ ÁLTALUNK KÖZÖLT HIVATALOS IRATOK AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRÁBAN, VALAMINT AZ OPEN SOCIETY ARCHIVES LEVÉLTÁRBAN MINDENKI SZÁMÁRA ELÉRHETİ TITKOSÍTÁS ALÓL HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT EREDETIK MÁSOLATA. FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ FELELİS KIADÓ 2

3 ISTEN, HAZÁNKÉRT TÉRDELÜNK ELİDBE. RÚT BŐNEINKET JÓSÁGODDAL FÖDD BE. SZENT MAGYAROKNAK TISZTA LELKÉT NÉZZED, ÉRDEMÉT IDÉZZED. ISTVÁN KIRÁLYNAK SZÍVE GAZDAGSÁGÁT. SZENT IMRE HERCEG KEMÉNY TISZTASÁGÁT. LÁSZLÓ KIRÁLYNAK VITÉZ LOVAGSÁGÁT Ó, HA CSAK EZT LÁTNÁD. SZENT ERZSÉBETBİL HİS SZERETET ÁRAD. MARGIT IMÁI VEZEKELVE SZÁLLNAK. MINKET HIÁBA URAM NE SIRASSON, ÁLDOTT BOLDOG ASSZONY. RÁNK, BŐNÖSÖKRE MINDEN VERÉS RÁNK FÉR, DE KÖNYÖRÖGNEK İK TÉPETT HAZÁNKÉRT. HADD LEGYÜNK MINK IS TISZTÁK, HİSÖK, SZENTEK, HAZÁNKAT ÍGY MENTSD MEG. 3

4 MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE - PREAMBULUM ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelısséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelıtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdı ıseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerő szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különbözı vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megırizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élı nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezık. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelısséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erıforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövı nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínőégéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttmőködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttmőködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetı értékei a hőség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bőnök elévülését. Nem ismerjük el az évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az elsı szabad Országgyőlés képviselıivel, akik elsı határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát május másodikától, az elsı szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezetı évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövıben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szerzıdés a múlt, a jelen és a jövı magyarjai között. Élı keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmőködésére alapítsuk. (Magyarország Alaptörvényét az Országgyőlés a április 18-i ülésnapján fogadta el.) 4

5 AZ ARADI VÉRTANÚK Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsısorban az október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést. Az aradi vértanúk, Barabás Miklós litográfiáján Knézich Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Láhner György, Poeltenberg Ernı, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernı, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérırnagyi és egy tábornoki rangot viselt. Lázár Vilmos ezredest azért kezelték tábornokként, mert a szabadságharc végén a tábornokokhoz hasonlóan önálló seregtestet irányított. Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte. Ugyanezen a napon végezték ki az elsı felelıs magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, Pesten A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékő vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztül. Engem, ki nem borulhatok le a magyar Golgota porába. Engem, Oktober 6-ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni, a mint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hı érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hőségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak;'s buzgó imával kérem a magyarok Istenét, hogy tegye diadalmassá a velıkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen! A kivégzésük elıtt elhangzott utolsó mondataik: (Kossuth Lajos, Torino, szeptember 20.) Leiningen-Westerbug Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját. Damjanich János: Legyıztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt. Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélıszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak İt szolgáltam. Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. Én halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik azt a szolgálatot Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt. Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek. Dessewffy Arisztid: Tegnap hısök kellettek, ma mártírok Így parancsolja ezt hazám szolgálata. Nagy Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hıssé, igaz emberré, jó katonává tett. Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény, és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat. Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot. Kiss Ernı: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicsı szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom. Poeltenberg Ernı: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide. (Forrás: Internet) 5

6 MÁRAI SÁNDOR: MENNYBİL AZ ANGYAL NEW YORK MENNYBİL AZ ANGYAL MENJ SIETVE Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony. Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. Szólj hangosan az éjszakából: Angyal, vigyél hírt a csodáról. Csattogtasd szaporán a szárnyad, Repülj, suhogj, mert nagyon várnak. Ne beszélj nekik a világról, Ahol most gyertyafény világol, Meleg házakban terül asztal, A pap ékes szóval vigasztal, Selyempapír zizeg, ajándék, Bölcs szó fontolgat, okos szándék. Csillagszóró villog a fákról: Angyal, te beszélj a csodáról. Mondd el, mert ez világ csodája: Egy szegény nép karácsonyfája A Csendes Éjben égni kezdett És sokan vetnek most keresztet. Földrészek népe nézi, nézi, Egyik érti, másik nem érti. Fejük csóválják, sok ez, soknak. Imádkoznak vagy iszonyodnak, Mert más lóg a fán, nem cukorkák: Népek Krisztusa, Magyarország. És elmegy sok ember elıtte: A Katona, ki szíven döfte, A Farizeus, ki eladta, Aki háromszor megtagadta. Vele mártott kezet a tálba, Harminc ezüstpénzért kínálta, S amíg gyalázta, verte, szidta: Testét ette és vérét itta Most áll és bámul a sok ember, De szólni Hozzá senki nem mer. Mert İ sem szól már, nem is vádol, Néz, mint Krisztus a keresztfáról. Különös ez a karácsonyfa, Ördög hozta, vagy Angyal hozta Kik köntösére kockát vetnek, Nem tudják, mit is cselekesznek, Csak orrontják, nyínak, gyanítják Ennek az éjszakának a titkát, Mert ez nagyon furcsa karácsony: A magyar nép lóg most a fákon. És a világ beszél csodáról, Papok papolnak bátorságról. Az államférfi parentálja, Megáldja a szentséges pápa. És minden rendő népek, rendek Kérdik, hogy ez mivégre kellett. Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? Mért nem várta csendben a végét? Miért, hogy meghasadt az égbolt, Mert egy nép azt mondta: Elég volt. Nem érti ezt az a sok ember, Mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remegtek világrendek? Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. De most sokan kérdik: mi történt? Ki tett itt csontból, húsból törvényt? És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik İk, akik örökségbe kapták : Ilyen nagy dolog a Szabadság? Angyal, vidd meg a hírt az égbıl, Mindig új élet lesz a vérbıl. Találkoztak ık már néhányszor A költı, a szamár, s a pásztor Az alomban, a jászol mellett, Ha az Élet elevent ellett, A Csodát most is ık vigyázzák, Leheletükkel állnak strázsát, Mert Csillag ég, hasad a hajnal, Mondd meg nekik, mennybıl az angyal 6

7 SCHMITT PÁL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÚR BESZÉDE AZ ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSÁN AZ 1956-OS FORRADALOM EMLÉKNAPJA ALKALMÁBÓL Tisztelt Díjazottak! Tisztelt Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Szabadság és igazság. Ha végignézzük az 1956-os forradalom követeléseit, ha elolvassuk a visszaemlékezéseket, és beletekintünk a korabeli lapokba, a legtöbbször e két szóval találkozunk. Igazság és szabadság: két szó, az emberhez méltó élet fokmérıi. Ha mindkettı van, alig tudjuk értékelni. Ha nincs, minden más is odalesz. A diktatúrák súlyos bőne, hogy a szabadság korlátozása mellett kiterjesztik, általánossá teszik a hazugságot. A hazugságra épített világban recseg-ropog minden ereszték, nincs összefüggés, nincs összehangolás. Nincs valódi egység, csak a zsarnokság van. Ám a hazugság nem alkalmas arra, hogy tartósan egyben tartson egy országot. Egy igazi közösség pedig képes rá, hogy a látszatvilág hazug düledéke alatt is megmaradjon. Magyarország is megmaradt titkon, az emberek hitében és reményében. Hogy valóban létezett a maga valóságos arcával, arra fenséges példa 1956 ısze. Akkor kiderült, hogy ott van még az emberekben a szolidaritás, az igazságérzet, az összefogás képessége, bárhogy próbálták elvenni tılük. Nem jött létre az a mővi társadalom, amelyet a szovjet rendszer kitalálói álmodtak maguknak, és amelyet súlyos áldozatok árán igyekeztek a magyarokra faragni. Nem sikerült az átnevelés úgy, ahogy tervezték. A magyarok megmaradtak magyarnak, a szocializmus helyett a hazájukat szerették. Ahhoz viszont, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy soha ne is lehessen elvenni tılünk a saját sorsunkat, ırzık és vigyázók kellenek. İrzık, akik 56 szellemének méltó örökösei, akár közvetlenül, mert részesei voltak az eseményeknek, akár közvetve, a hagyományok ápolóiként. Mi több, olyan örökösök is vannak, akik 56-ot a gondolkodásmódjukban viszik tovább: emberségükkel, szolgálatukkal, áldozatvállalásukkal. Tehát a forradalmat naggyá, fénylıvé, dicsıségessé tévı erényekkel, amelyekre ma és mindenkor nagy szükségünk van. A köszönetünk idén is az ırzıknek, vagyis Önöknek szól. Köszönet a sok munkáért, az odaadásért. Köszönet a hazaszeretet szép példáiért. Mert ezektıl erıs egy nemzet, ezekkel tudja megırizni valódi, hiteles önmagát. Éppen ezért nagy öröm látni, milyen sokan vannak ma is a díjazottak sorában az anyaország határain túlról érkezett magyarok. Bizonyítván, hogy a nemzet, az érzés, az ünnep, az igazság is közös, tehát a jövı is együtt a miénk. A díjátadó formula csak a hivatalosság, a határozatok szőken szabott mondataival képes megfogalmazni az elismerést. Olyan kifejezésekkel, mint: az eszmék ápolása, kiemelkedı magatartás, vagy az érdekek képviselete. De mi tudjuk, mennyi küzdelem áll e néhány szó mögött. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nemrégiben elhunyt költı, Mészöly Dezsı fogalmaz ekképpen egyik versében Ki a halál völgyébe járt, az tudja csak, hogy élni kell A magyarok már megjárták a halál völgyét. Túléltünk egy gyilkos rendszert, és 1956-ban az életre esküdtünk fel. Súlyos tapasztalatunk van, de annál nagyobb küldetésünk az összefogásra. Az a titokzatos erı, amely összehúzta, egymáshoz kötötte akkor a magyarokat, ma is megvan bennünk. Ha nem vehette el sem az ÁVO, sem a bitófa, sem a kényszerő hallgatás, ne vegye el ma sem a kétkedés, a cinizmus, vagy a tétlenség. A díjazottak példája: hogyan kell a jót vigyázni, az értéket ırizni, a hagyományt továbbadni. Isten segítse Önöket, s mindannyiunkat továbbra is e szép és fontos feladatokban.

8 8

9 MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE NEMZETI ÜNNEPÜNK, OKTÓBER 23.-A ALKALMÁBÓL ÁLLAMI KITÜNTETÉSEKET ADOMÁNYOZOTT POSZTUMUSZ 56-OS EMLÉKÉREM BELLA GYULA 56-OS EMLÉKÉREM CZIROK ISTVÁN DEÁK JÁNOS FÖLDI JÁNOSNÉ KISS BÉLA MAYER FERENC SÁNDOR PALKÓ LÁSZLÓ LESTER PARKER- ROZSOS ISTVÁN SZABÓ GYÖRGY VIGH JÓZSEF 56-OS EMLÉKLAP BICSKEI GÁBOR KÁROLYNÉ BIRKÉS KELEMENNÉ CSERHÁTI KÁROLY DOMNANOVICH TAMÁS ÁBEL EGRESSY ANRÁS EKREM KEMÁL GYÖRGYNÉ FEJES FRIGYES FELEKI DÉNES GORDOS PÉTERNÉ KISZELY GÁBOR KİHEGYI ISTVÁN DR. KÖRÖSSSY LÁSZLÓ-AUSZTRÁLIA LÁNCZY LAJOS MÁTÉ FERENCNÉ PÁLHÁZI ERNİ JÓZSEFNÉ PÉTER MÁTYÁS PRIBÉK ISTVÁN DR.RÓZSAHEGYI LÁSZLÓ SZENTMIHÁLYI SZABÓ PÉTER SZÉCSI LİRINC TANTALICS BÉLA HONFITÁRSAINK! MUNKÁS ÉS PARASZT TESTVÉREINK! Alulírottak, Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy november 1-én megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását. (Röplap, november 4.) (Fo rrá s : Inte rnet) 9

10 MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE BALDAUF LÁSZLÓ DR.KISS TAMÁS-POFOSZ SZÉCSI ISTVÁN-POFOSZ TÓTH- ZELE JÓZSEF-ERDÉLY TÖRÖK JÓZSEF-ERDÉLY MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE ÁNYOK KÁROLY-RECSKI SZÖVETSÉG BÉRCZESI MIHÁLYNÉ-POFOSZ FEHÉRVÁRY ZOLTÁN-TIB FÜLÖP JÁNOS-ERDÉLY GÁBOR JÓZSEFNÉ-56-OS SZÖVETSÉG KLÉBL MÁRTON-RECSKI SZÖVETSÉG KOLCSÁR GÉZA-ERDÉLY KORVINS FERENC-RECSKI SZÖVETSÉG MOLNÁR MIHÁLY-ERDÉLY PALLA LÁSZLÓ-POFOSZ RÁCZ JÓZSEF SÁNDOR-POFOSZ RENDES LAJOS-ERDÉLY STEFKA ISTVÁN ZAKARIÁS DEZSİ ISTVÁN-ERDÉLY MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT D.SZÜCS LÁSZLÓNÉ-POFOSZ DR. RÓZSA GYÖRGY-56-OS SZÖVETSÉG STYOP FERENCNÉ-56-OS SZÖVETSÉG SZÉKELY KORNÉL ZAHORA MIHÁLY-56-OS SZÖVETSÉG MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT BÁCSKAI ENDRE-56-OS SZÖVETSÉG CSERE SÁNDOR-56-OS SZÖVETSÉG EGRI FERENC-56-OS SZÖVETSÉG FARAGÓ IMRE-56-OS SZÖVETSÉG MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI BRONZ ÉRDEMKERESZT SIMON ZSUZSANNA-56-OS SZÖVETSÉG NAGY IMRE ÉRDEMREND BÁCSI JÓZSEF DÓZSA LÁSZLÓ JECSMENIK ANDOR 10

11 SZÖVETSÉGÜNK ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE OKTÓBER 23-A ALKALMÁBÓL SZABADSÁGHARCUNK EMLÉKÉNEK MEGİRZÉSE ÉRDRKÉBEN NYUJTOTT KIMA- GASLÓ TEVÉKENYSÉG ELISMERÉSEKÉNT KITÜNTETÉSEKET ADOMÁNYOZOTT. SZÖVETSÉGI KISKERESZT ÁBEL GYÖRGY-PÉCS BIRI LAJOSNÉ MISKOLC CSIZMADIA JÁNOSNÉ-MISKOLC CZUKOR ANTAL-PÉCS KUNGL JÁNOS-PÉCS HORVÁTH FERENC LENGYELTÓTI KOVÁCS ANDRÁS MISKOLC MÁTÉ ANDRÁS-BUDAPEST SZİKE FERENC LENGYELTÓTI KÓSA PÁL PLAKETT DR. FARKAS LÁSZLÓ-SZEGED HORVÁTH JÁNOS KAPOSVÁR ILLOSVAY ISTVÁN LENGYELTÓTI IVANOVICS BÉLA BUDAPEST KAPCSOS JÁNOS-BUDAPEST LECHNER FERENC-SZOMBATHELY PETİ SÁNDOR PÉCS PÉNZES JÓZSEF BUDAPEST PIFF JÓZSEF ZALAEGERSZEG PÓCSAI JÁNOS-MISKOLC SZABÓ JÁNOS PLAKETT KÓSA KATALIN-BUDAPEST STYOP FERENCNÉ BUDAPEST PLAKETT MARKÓ KATALIN-EGER PÁSZTOR GYULA GÖDÖLLİ 20 ÉVES JUBILEUMI EMLÉKÉREM EZÜST IVACS ISTVÁN - RECSK 20 ÉVES JUBILEUMI EMLÉKÉREM - BRONZ BOLYKINÉ KATONA ERZSÉBET - ÓZD HAMVAS TAMÁSNÉ - ÓZD HOLLÓ LELESZI VENDEL - ÓZD KISS BOLLI TIBOR KAPOSVÁR DR. KOVÁCS JÓZSEF - KAPOSVÁR MOLNÁR JÁNOS KAPOSVÁR MOLNÁR LAJOS - KAPOSVÁR DR. RENN OSZKÁR - EGER 11

12 EMLÉKÉREM ÁGOSTON PÉTER - LENGYELTÓTI BARÁTH ISTVÁN - MISKOLC BARTA ÁRPÁD - EGER BERG JÁNOS -EGER BÉRES GYULA - MISKOLC BERKÓ JÓZSEF - JÁSZBERÉNY BICZÓ FERENC GÖDÖLLİ BÚJDOSÓ MIKLÓS - BUDAPEST DR. CSANK ISTVÁ - EGER CSÁNYI SÁNDORNÉ - JÁSZBERÉNY KAPOSZNYÁK JÓZSEF - JÁSZBERÉNY KOVÁCS ANDRÁS - GÖDÖLLİ MÉSZÁROS LAJOS -GÖDÖLLİ NÉMETH SÁNDOR - GÖDÖLLİ RÓZSAVÖLGYI ANDRÁS - JÁSZBERÉNY SÁNDOR IMRE ANTAL - GÖDÖLLİ SIMON ISTVÁN - PÉCS SZEREDI LÁSZLÓNÉ - EGER TÓTH SÁNDOR -EGER TULI ISTVÁN - LENGYELTÓTI IDEJE.LENNE.MÁR. MIKOR FOGNAK, - BOCSÁNATOT KÉRNI, - AZOK A NEMZETGYILKOSOK, IDEGENT KISZOLGÁLÓ GAZOK, KIK EZREKET BÖRTÖNBE ZÁRTAK, - AKASZTOTTAK VÉGRE, - ELÉGTÉTELT ADNI AZ ÁLDOZATOKNAK. (SZOKODY TIBOR)

13 2011 OKTÓBER 23. IDÉZET MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉBİL. EGYETÉRTÜNK AZ ELSİ SZABAD ORSZÁGGYÜLÉS KÉPVISELİIVEL, AKIK ELSİ HATÁROZATUKBAN KIMONDTÁK, HOGY A MAI SZABADSÁGUNK AZ 1956-OS FORRADALOMBÓL SARJADT KI. EMLÉKEZTÜNK A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY, A MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE, AZ 56-OS SZÖVETSÉG, A TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTELI BIZOTTSÁG, A SZÓRAKÉSZ, A POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE, A RECSKI SZÖVETSÉG, AZ IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG OKTÓBER 22-ÉN DE. 10 ÓRAKOR A MÜEGYETEMI RAKPARTON LEVİ 56 EMLÉKÉRE EMELT SZOBRUNKNÁL ÜNNEPSÉGET TARTOTT. AZ ÜNNEPSÉGEN DR. BOROSS PÉTER ÚR MAGYARORSZÁG VOLT MINISZTERELNÖKE A KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ELNÖKE EMLÉKEZETT AZ 55 ÉVVEL EZELİTI ESEMÉNYEKRE. MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK KOSZORÚJÁT DR. RÉTHELYI MIKLÓS MINISZTER ÚR HELYEZTE EL ES PARCELLA CORVIN KÖZ DEBRECEN-EMLÉKMŐ EGER-EMLÉKMŐ KAPOSVÁR-EMLÉKMŐ KISFOGHÁZ EMLÉKHELY KISTARCSA-KOPJAFA KOSSUTH TÉR- EMLÉKMŐ MAGYAR KÉPZİMÜVÉSZETI EGYETEM-EMLÉKTÁBLA MAGYAR RÁDIÓ-EMLÉKTÁBLA MÁTYÁSFÖLD-EMLÉKTÁBLA MOSONMAGYARÓVÁR -TEMETİ NAGY IMRE SZOBOR-VÉRTANÚK TERE NEMZETI SÍRKERT-57-ES PARCELLA PÉCS-EMLÉKMŐ SZEGED-EMLÉKMŐ SZENT IMRE KORHÁZ-KOPJAFA SZÉNA TÉR-EMLÉKHELY SZOMBATHELY-EMLÉKMŐ TÖKÖL-KOPJAFA ÚJPEST-EMLÉKTÁBLA ZALAEGERSZEG-EMLÉKMŐ 13

14 SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ÉS A TÖRTÉNELMI JELENTİSÉGÜ SZÖVETSÉGEK MEGEMLÉKEZÉSE 1956 történelmi parancsot jelentett az akkori generációnak - hangoztatta Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke szombaton, a forradalom és szabadságharc kitörésének 55. évfordulóján tartott ünnepi beszédében a Mőegyetem épülete elıtti megemlékezésen. 14

15 MEGEMLÉKEZÉSEK, KOSZORÚZÁSOK AZ ÚJPESTI VÁROSVÉDİ EGYESÜLET, október 22-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulóján az újpesti mártírok tiszteletére ökumenikus megemlékezést tartott a Rákoskeresztúri Új Köztemetıben. A 301-es parcellában megkoszorúzták a hét kivégzett újpesti sírját. Október 22-én este, az Újpesti Színház a Pesti Srácok címő musicallel tisztelgett az 1956-os forradalom elıtt. A darabot rendezte: Harsányi Gábor érdemes mővész. Október 23-án de. ünnepi beszéd és koszorúzás az 56-os parkban, majd este a Városházán. Szombathely, 56-osok tere Egerben, idısek és fiatalok együtt koszorúztak Kossuth tér November 4-i megemlékezés a Bazilikában 15

16 16

17 JOBBÁGY KÁROLY: MONDJÁK, A HIMNUSZT ÉNEKELTÉK MONDJÁK, A HIMNUSZT ÉNEKELTÉK ÚGY INDULTAK A PUSKATŐZNEK S A KÖNNYGÁZ MEG A TŐZZEL TELT ÉG SEM RIASZTOTTA VISSZA İKET. CSORGOTT A KÖNNYÜK. TALÁN SÍRTAK. CSORGOTT A VÉRÜK. BELEHALTAK. DIÁKOK VOLTAK. S İK CSINÁLTÁK A DICSİSÉGES FORRADALMAT! OKTÓBER

18 A SZTÁLIN - SZOBOR A diktatúra szimbólumát, a Sztálin-szobrot a forradalom kitörése napján, október 23-án döntötték le. A gigászi mérető szobor törzsét a Blaha Lujza térig vonszolták, ahol szétvágták darabjaira. A SZTALIN SZOBOR FELÉPÍTÉSE A személyi diktatúra korában a csatlós országok sem kerültették el, hogy Sztálinnak monumentális emlékmőveket állítsanak. Magyarországon december 20-án, Sztálin születésnapjának elıestéjén döntött úgy a vezetés, hogy a diktátornak, korabeli szóhasználattal a haladó és békére törekvı lángesző vezérének szobrot emelnek. A meghívásos pályázaton 25 szobrász vett részt, a gyıztes mőrıl pedig politikusokból és mővészekbıl álló zsőri döntött. A pályázatra benyújtott munkákat a zsőri értékelhetetlennek tartotta: az a benyomása alakult ki, a szobrászok kifejezetten nem szeretnének nyerni, ezért a négy legjobb pályamő alkotóinak újabb fordulót írt ki. A második pályázatot Mikus Sándor, Kossuth-díjas mővész nyerte meg. A tervezett szobor magassága késıbb az eredeti hat méterrıl nyolc méterre nıtt, így külön mőtermet kellett építeni, egy olyat, amibe befér az alkotás. A talapzat további tíz méterrel toldotta meg a szobrot, vagyis Sztálin 18 méter magasról tekintett le a tömegre. A szobor elkészítéséhez a háborúban megsérült és a politikai okok miatt eltávolított bronzalkotások alapanyagait használták fel, többek között Andrássy Gyula vagy Tisza István szobrát is beolvasztották. A szobor végsı helyét nem sokkal felavatása elıtt döntötték el. A Dózsa György utat kiszélesítették, ennek következtében lebontották a Regnum Marianum templomot és a Városligeti Színházat. Nemcsak a szobor, hanem a költségek is gigásziak voltak. Az avatásra 1951 decemberében került sor nyolcvanezer ember jelenlétében. A Felvonulási tér, az állami ünnepségek színhelye kiegészült a szobor talapzatába épült tribünnel, ahol a vezetık foglalták el helyüket a felvonulások alatt. SZTÁLIN-SZOBOR LEDÖNTÉSE A magyar történelemben a hatalom birtokosai szisztematikusan átrendezték az ország köztereit. A spontán módon ledöntött Sztálin-szobor egyedülálló esemény a köztérrendezésben, szimbolikus jelentısége a köztudatban kevésbé élı Gömbös-szobor 1944-es felrobbantásának van még. A forradalmárok október 23-án este kezdték meg a diktatúra jelképének elbontását: a szobor nyakába kötelet akasztottak, csörlıkkel, teherautókkal és más erıgépekkel próbálták ledönteni, sikertelenül. Miután a hegesztık megérkeztek az akkor Sztálin térnek nevezett Dózsa György útra, lángvágókkal elválasztották a törzset a csizmától, és rövid idı alatt ledöntötték a szobrot. A tömeg Sztálin testét egészen a Blaha Lujza térig vitte, ahol tovább darabolták, pontosabban szétverték. A legnagyobb megmaradt, jelenleg ismert maradvány Sztálin ökle, amely a Nemzeti Múzeumban látható. A Felvonulási téren a hatalmas tribünön csak a csizma meredt az égbe, a budapestiek pedig Csizma térnek gúnyolták a helyszínt. A forradalom vérbefojtása után a Kádár-rendszer egészen 1965-ig kivárt, amikor a volt Sztálin-szobortól nem messze felavatták Lenin szobrát. (Forrás. Internet) 18

19 ÚJ IDİK DALA AZ, AKI NEM HISZ ABBAN, HOGY EMBER, - S MAGYARBAN LÉTERİ VAN. HİS, SZENT AKARAT, AZ MINDÖRÖKRE, - RAB MARAD. KITÖRNI KELL, - A LETARGIÁBÓL, HOGY EZ A NÉP, - NEM GYÁSZOL, - REMÉNYKEDİEN LÉP A JÖVENDİBE. HOGY FELTÁMADÁSÁT, - KÖSZÖNTSE. VOLTUNK LEGYÜNK, - CSODÁRA KÉPESEK. EMBERKÉNT ÉLNI, - EZT AZ ÉLETET. NEM MÁSOK SZOLGÁJAKÉNT, - SZABADON. PÉLDÁT MUTATVA, MOST IS MAGYARON TOLDI SZABÓ GÉZA- 19

20 AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC RÖVID TÖRTÉNETE október 16-án, megbontva az addig monolit intézményi struktúrát, a párttól független szervezetet alakítottak a szegedi egyetemisták (MEFESZ). Demokratikusan, maguk választották vezetıiket, állították össze programjukat, és felhívásukban szorgalmazták a szervezet országossá bıvítését. Kezdeményezésükre országszerte diákgyőléseket tartottak, az elfogadott programokban egyre nagyobb teret nyertek és élesedtek a politikai követelések. Október 22-én a budapesti mőegyetemisták másnapra a lengyelországi változásokkal szolidaritást vállaló tüntetést is hirdettek. Október 23-án a pártvezetésnek sem bátorsága, sem ereje nem volt a demonstráció megakadályozására. Délután a diákokhoz csatlakoztak a munkások, Budapest lakossága. Több százezres tömeg tüntetett a Bem téren, majd a Parlament elıtt, ahol Nagy Imre beszéde nem volt képes lecsendesíteni az embereket. Miután a tüntetık órákon át követelték, hogy a rádió közvetítse a mőegyetemisták pontjait, késı este az épület védelmére rendelt karhatalmisták tüzet nyitottak a tömegre, amely válaszul fegyvert szerzett, és ostrom alá vette a rádió székházát. A békésen indult tüntetés ezzel fegyveres felkeléssé változott. Hajnalban szovjet páncélosok érkeztek Budapestre, megjelenésük azonban nem törte le a megmozdulást, sıt kiszélesült az ellenállók tábora: a felkelés nemzeti szabadságharccá is vált. Nem hoztak eredményt a helyzet rendezése érdekében hozott politikai intézkedések: Nagy Imre kinevezése a Minisztertanács élére, valamint a statárium és a gyülekezési tilalom elrendelése. Miközben Budapesten elkeseredett harcot vívtak a szabadságharcosok, a pártvezetés pedig meddı vitákat folytatott a helyzet értékelésérıl, a politikai, illetve a katonai lépésekrıl, addig az egész ország csatlakozott a megmozduláshoz. Forradalmi tanácsok vették át a gyárak és egyéb munkahelyek vezetését, miként a települések, sıt egyes megyék irányítását is. Demokratikus, független, semleges Magyarország megteremtését követelve támogatásukról biztosították a fegyveres harcot folytatókat. Október 28-án, szovjet jóváhagyással, Nagy Imre tőzszünetet hirdetett, egyben bejelentette több követelés teljesítését: legfontosabbként az ÁVH felszámolását és tárgyalások kezdeményezését a szovjet csapatok kivonásáról. A belsı béke azonban csak a többpártrendszer visszaállítása és Magyarország semlegességének bejelentése után állt helyre. November elsı napjaiban a fegyveresek és a forradalmi testületek egyaránt elismerték a kormányt, elrendelték a munka felvételét, és megkezdıdött a forradalomhoz hő karhatalom, a nemzetırség felállítása. 20

21 Mire azonban az országban helyreállt a rend, Hruscsov elszánta magát a magyar forradalom fegyveres leverésére. A felállítandó bábkormány élére kijelölt Kádár Jánost a szovjet fıvárosba vitték tárgyalni. A november 4-én megindított újabb szovjet támadás napokon belül felszámolta a fegyveres ellenállást. A küzdelem azonban folytatódott. Az ország nem ismerte el Kádár kormányát, hanem kitartott a jugoszláv követségre menekült Nagy Imre mellett. Eredménytelen volt a tanácsrendszer restaurálásának kísérlete, számos településen továbbra is a forradalom során megválasztottak intézték a közösség ügyeit. Az ellenállás központjaivá a Kádár és a szovjetek által is elismerni kényszerült munkástanácsok váltak, amelyeknek november közepén országosan elfogadott központja alakult: a Nagy-budapesti Központi Munkástanács (KMT) Kádár, - aki december elejéig sem közigazgatási apparátussal, sem pártszervezettel, sem magyar fegyveres erıvel nem rendelkezett, tárgyalni kényszerült a munkástanácsokkal, de érdemi engedményekre nem volt hajlandó. November 21-én szovjet katonai segítséggel megakadályozta az Országos Munkástanács megalakítását, másnap pedig elrabolták és Snagovba deportálták a jugoszláv követséget elhagyó Nagy Imrét és társait. A hónap végére felálló karhatalom egyre nagyobb részt vállalt az ország megfélemlítésében, a forradalomban részt vettek ırizetbe vételében. December elején került sor a forradalmi nemzet és a kádári hatalom között az utolsó nagy összecsapásra. Az ideiglenes pártvezetés ellenforradalomnak deklarálta a történteket, külön kiemelve Nagy Imre felelısségét. Ez, valamint a tárgyalások megfeneklése és a letartóztatások ellen tiltakozva a KMT december ére országos sztrájkot hirdetett. Válaszul a kormány törvényen kívül helyezte a területi munkástanácsokat, statáriumot hirdetett, és felállította az internáló táborokat. A letartóztatásokkal és a pufajkás terrorral megfélemlített, külsı segítségben már nem bízó, katonailag megszállt országnak már nem volt ereje a védekezéshez. Menekülık újabb tömegei kerestek új életet Nyugaton, az itthon maradottakra tömeges megtorlás (internálás, börtön, kivégzés, enyhébb esetekben állásvesztés, rendıri felügyelet stb.) várt... (Forrás: Internet) BENJAMIN LÁSZLÓ: ELESETTEK Lánctalpakon, egyenruhában jött a HALÁL értetek. Szerelem. munka, remény, jó és rossz már tıletek elvétetett. De már emléketektıl is veszik el a becsületet. Élık és holtak: fosztogatóknak Titeket gyaláz, aki Ezt a szomorú országot utolsó kincseitıl akarja megfosztani. Hát jöjjön a lánctalpas Hatalom! Szívünket fossza ki! Ágyúszó, könnyőzene búcsúztatja az elesetteket, nem sírás. Mi lesz velünk? Már csak a sírban a szabadulás? Nincs felelet. Csak a vér van, csak gyász. 21