Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja

Átírás

1 Lapok száma (beleértve ezt a lapot) 22 Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja A kérelem nyelve Magyar A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács (a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa, Balatonboglári Borvidék Hegyközségi Tanácsa, Balaton-felvidéki Hegyközségi Tanács, Balatonfüred-Csopaki Borvidék Hegyközségi Tanácsa, Nagy-Somlói Borvidék Hegyközsége (Somló hegy, Ság-hegy, Kis-Somlyó hegy) Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsa nevében) Teljes címe (házszám, utca neve, település, irányítószám) Házszám 2 Utcanév Római út Irányítószám 8261 Település Badacsony Ország Magyarország Jogi státusz, méret és összetétel (jogi személyek esetén) A hegyközségekről szóló évi CII. törvény alapján működő köztestület Állampolgárság --- Tel, fax, Tel Fax bederics@t-online.hu Közvetítő Tagállami vagy harmadik országbeli hatóság Tagállami szakminisztérium 1/22

2 A közvetítő(k) neve: Vidékfejlesztési Minisztérium Teljes címe (házszám, utca neve, település, irányítószám) Házszám 11 Utcanév Kossuth tér Irányítószám 1055 Település Budapest Ország Magyarország Tel, fax, Tel Fax agrarpiaci@vm.gov.hu Termékleírás Lapok száma 22 Aláíró(k) neve Németh László (titkár) Németh Iván (elnök) Aláírás(ok) A termékleírás elérhetősége (link) 2/22

3 BALATON TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV Balaton (Balatoni) eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés: eredetmegjelölés 3/22

4 II. A BOROK LEÍRÁSA II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor bortípusok: fehér, rozé, vörös II/1A. Analitikai előírások Bortípus Összes savtartalom [g/l] Minimum összes alkoholtartalom [%vol] Tényleges alkoholtartalom [%vol] Maximális illósavtartalom [g/l] Összes cukortartalom [g/l] Maximális kénessavtartalom [mg/l] 1. fehér 4,0 9,0 9, ,08 * ** 2. rozé 4,0 9,0 9, ,08 * ** 3. vörös 4,0 9,0 9, ,2 * ** * a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet B részének táblázata szerint ** Vonatkozó jogszabályok által meghatározott érték II/1B. Érzékszervi jellemzők bortípus 1. fehér 2. rozé 3. vörös érzékszervi jellemzők Aranysárga színtónusú bor, melyben a zöldes színjegyek is megjelennek. Diszkrét, közepes illatintenzitású bor, melyben a fehér virágokra (bodza, jácint, nárcisz, hársfavirág, orgona, akác) jellemző illatjegyek jelennek meg. Ízérzetben a gyümölcsösség mellett a lekerekedett savak, és a borok testessége jellemző, a Balatoni borokra enyhe kesernyés, mandulára emlékeztető íz világgal. A lazacszíntől a világos piros árnyalatig terjedő színvilág jellemző a rozéborra. Közepes illatintenzitású rozéborokban a piros húsú gyümölcsök (szeder, málna, áfonya, meggy) illata mellett gyakran a vadrózsa, akácvirág és viola édeskés illatjegyek jelennek meg. Ízében a lekerekedett savak mellett a testesség jellemző enyhén kesernyés lezárással. Rubinvörös színű bor, mely a vörös és bíbor jegyekkel egészülhet ki. Üde, gyümölcsös illatú vörösbor, melyben a piros húsú bogyós gyümölcsök (szeder, málna, egres, szamóca) illata közepes intenzitással jelenik meg, kiegészülve enyhe pörkölt, füstös tónusokkal és gyakran diszkrét animális illatokkal. Ízében a közepes tannintartalom és alkoholtartalom könnyedséget kölcsönöz a vörösbornak. Savai lekerekedettek és harmonikusan simulnak a gyümölcsös ízekkel (szeder, málna, ribizli, meggy), melynek végén gyakran egresre emlékeztető lezárás jellemző egy mandulára jellemző utóízzel. II/2. Szőlőből készült termékek kategóriái: pezsgő bortípusok: fehér, rozé, vörös II/2A. Analitikai előírások Bortípus Összes savtartalom [g/l] Minimum összes alkoholtartalom [% vol] Tényleges alkoholtartal om [%vol] Maximális illósavtartalom [g/l] Összes cukortartalom [g/l] Maximális kénessavtartalom [g/l] 1. fehér 4,0 9,0 9, ** * ** 2. rozé 4,0 9,0 9, ** * ** 3. vörös 4,0 9,0 9, ** * ** 4/22

5 * a 607/2009/EK bizottsági rendelet XIV. melléklet A részének táblázata szerint ** Vonatkozó jogszabályok által meghatározott érték II/2B. Érzékszervi jellemzők bortípus 1. fehér 2. rozé 3. vörös érzékszervi jellemzők Színe halványzöldtől a világos arany árnyalatig változik. Illata a Balatonra jellemző fajtagazdagság miatt mindig üde, enyhén aromatikus. Ízben lekerekedett savstruktúra jellemző, illetve a fajták sokszínűségéből eredő illat-komplexitás és gyümölcsös ízérzet. A Balatoni rozék az élénk lazac színtől a enyhén rózsaszín színig változik. Illatában a piros bogyós gyümölcsökre (cseresznye, meggy) jellemző közepes intenzitású gyümölcsösség jelenik meg. Érett lekerekedett savak jellemzőek ízében a rozé pezsgőre, aminek véglecsengésében a termőtájra jellemző enyhe kesernyés ízérzet fedezhető fel. Rubinvörös szín jellemzi, mely vörös és bíbor színű tónusokkal egészülhet ki. Illatára a piros húsú gyümölcsök markáns dominanciája jellemző. Lekerekedett savainak és visszafogott tannintartalmának köszönhetően a Balatoni vörös pezsgőket a gyümölcsös ízek uralják. 5/22

6 III. KÜLÖNÖS BORÁSZATI ELJÁRÁSOK A bor édesítése a IV. fejezetben és a VIII/5. pontban lehatárolt területen lehetséges. A szőlőművelés szabályai: 1. a szőlő művelésmódja, térállása: a) a szeptember 22. után telepített szőlőültetvények esetében: i) művelésmód: ernyő, Moser, Sylvoz, alacsony- középmagas és magas kordon, Guyot, egyes függöny, fejművelés, bakművelés ii) Telepített tőkehelyek száma: minimum tő / hektár. b) a szeptember 22. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Balaton oltalom alatt álló eredetmegjelöléses borászati termék a szőlőültetvény termésben tartásáig. 2. rügyterhelés: maximum 14 rügy/m 2 3. a szüret módja: Kézi és gépi 4. a szőlő minősége: a szőlő minimális bortípus cukortartalma *g/liter+és összes alkoholtartalma [% vol] BOR 1. fehér 151,5 g/l - 9 % vol 2. rozé 151,5 g/l - 9 % vol 3. vörös 151,5 g/l - 9 % vol PEZSGŐ 4. fehér 151,5 g/l -9 % vol 5. rozé 151,5 g/l - 9 % vol 6. vörös 151,5 g/l - 9 % vol 5. a szüret időpontjának meghatározása: a hegybíró a hegyközségi rendtartás szabálya szerint. 6/22

7 A körülhatárolt terület meghatározása: IV. KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET Andocs, Ábrahámhegy, Alsóörs, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Bak, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonberény, Balatonboglár, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonendréd, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatongyörök, Balatonhenye, Balatonkenese, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonőszöd, Balatonrendes, Balatonszabadi, Bérbaltavár, Balatonszemes, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Becsehely, Borgáta, Borszörcsök, Böhönye, Celldömölk, Csabrendek, Csáford, Cserszegtomaj, Csoma, Csopak, Csörnyeföld, Csurgó, Dióskál, Doba, Dobri, Dörgicse, Egeraracsa, Eszteregnye, Felsőörs, Galambok, Garabonc, Gyenesdiás, Gyugy, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Hévíz- Egregy, Hollád, Homokkomárom, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Káptalantóti, Karád, Kemeneskápolna, Kercseliget, Kerkateskánd, Kéthely, Kisapáti, Kissomlyó, Kőröshegy, Kötcse, Kővágóörs, Köveskál, Látrány, Lengyeltóti, Lenti, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Letenye, Lovas, Magyarszerdahely, Marcali, Mencshely, Mesteri, Miháld, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Mosdós, Murarátka, Muraszemenye, Nagyberki, Nagykanizsa, Nagyrada, Nemesgulács, Nemesvita, Óbudavár, Ordacsehi, Orosztony, Örvényes, Pakod, Paloznak, Pécsely, Raposka, Révfülöp, Rezi, Rigyác, Salföld, Sármellék, Sáska, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somogysámson, Somogytúr, Somogyzsitfa, Söjtör, Sümeg, Sümegprága, Szabadi, Szécsisziget, Szentantalfa, Szentbékkálla, Szentgyörgyvár, Szentjakabfa, Szigliget, Szólád, Szőlősgyörök, Tagyon, Tapolca, Tekenye, Tihany, Tormafölde, Uzsa, Valkonya, Várvölgy, Vászoly, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Visz, Vonyarcvashegy, Zajk, Zalabér, Zalahaláp, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót, Zamárdi, Zánka településeknek a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészei 7/22

8 V. MAXIMÁLIS HOZAM bortípus 1. fehér 2. rozé 3. vörös 4. fehér 5. rozé 6. vörös maximális hozam BOR 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén PEZSGŐ 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén 100 hl/ha seprős újbor vagy 14 t/ha szőlő kézi szüret esetén, 13,5 t/ha szőlő gépi szüret esetén 8/22

9 VI. ENGEDÉLYEZETT SZŐLŐFAJTÁK bortípus 1. fehér 2. rozé 3. vörös 4. fehér 5. rozé 6. Vörös engedélyezett fajták BOR Bacchus, Piros bakator, Blauer silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csabagyöngye, Cserszegi fűszeres, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korona, Kövérszőlő, Kövidinka, Leányka, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pátria, Pinot blanc, Pintes, Tramini, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakő, Sárfehér, Sárga muskotály, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Vulcanus, Zefír, Zengő, Zenit, Zeus, Zöld szilváni, Zöld veltelíni, Kékoportó, Pinot noir, Piros bakator, Blauer silvaner, Szürkebarát, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kék bakator, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kék bakator, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt PEZSGŐ Bacchus, Piros bakator, Blauer silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csabagyöngye, Cserszegi fűszeres, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korona, Kövérszőlő, Kövidinka, Leányka, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pátria, Pinot blanc, Pintes, Tramini, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakő, Sárfehér, Sárga muskotály, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Vulcanus, Zefír, Zengő, Zenit, Zeus, Zöld szilváni, Zöld veltelíni, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kék bakator, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt Bacchus, Piros bakator, Blauer silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csabagyöngye, Cserszegi fűszeres, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korona, Kövérszőlő, Kövidinka, Leányka, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pátria, Pinot blanc, Pintes, Tramini, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakő, Sárfehér, Sárga muskotály, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Vulcanus, Zefír, Zengő, Zenit, Zeus, Zöld szilváni, Zöld veltelíni, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kék bakator, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt Bacchus, Piros bakator, Blauer silvaner, Budai, Chardonnay, Chasselas, Csabagyöngye, Cserszegi fűszeres, Csomorika, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Karát, Kéknyelű, Királyleányka, Korona, Kövérszőlő, Kövidinka, Leányka, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pátria, Pinot blanc, Pintes, Tramini, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Rozália, Rózsakő, Sárfehér, Sárga muskotály, Sauvignon, Semillon, Szürkebarát, Vulcanus, Zefír, Zengő, Zenit, Zeus, Zöld szilváni, Zöld veltelíni, Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kék bakator, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Syrah, Zweigelt 9/22

10 VII. KAPCSOLAT A FÖLDRAJZI TERÜLETTEL VII/1. BOR 1. A körülhatárolt terület bemutatása A Balaton tó körül fekvő hat borvidék alkotta Balaton oltalom alatt álló eredetmegjelölés területének legfontosabb közös természeti tényezőjét a Balaton-tó közelsége jelenti. Közép- Európa legnagyobb felületű tava jelentősen módosítja a terület kontinentális klímáját: a nagy víztömeg hatására a nyár hűvösebb, a levegő párásabb és a tél enyhébb az azonos szélességi fokon elhelyezkedő európai területeknél. A Balaton temperáló hatása mellett fontos kiemelni azt a tényt, hogy a Balaton északi partjától távolabb húzódó Bakony-hegység védi a medencét a hideg északi és nyugati szelek betörésétől, melyek hatásaként a havi átlaghőmérséklet a legmelegebb hónapokban sem emelkedik 53 év átlagában 25 C fölé, Az évi középhőmérséklet magasabb az átlagosnál 9-11 C, az évi napsütéses órák száma: 1900 óra körül alakul. Az évi átlagos csapadékmennyiség 650 mm. A Balaton lehatárolt termőterületen a szőlők általában a Balaton tó környéki domb- és hegyoldalak déli, délkeleti és délnyugati dűlőin terülnek el. Talaját tekintve a Balaton lehatárolt termőterület jellegzetes talaja a Ramann-féle agyagbemosódásos barna erdőtalaj. 2. A borok leírása A Balatoni borokra jellemző frissesség, érett savstruktúra, és testes borok alapozták meg a balatoni borok hírnevét az évezredek folyamán. A balatoni táj és a környező hegy- és domboldalak története elválaszthatatlan a szőlő-és borkultúra történetétől, azzal szervesen összekapcsolódik. 3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása A Balaton egyedi szubmediterrán-kontinentális klímájának köszönhetően a szőlő növekedéséhez egész évben biztosítottak az optimális feltételek: a Balaton tó víztömegének nyári hűsítő hatása, valamint a vízpárolgásból adódó magasabb relatív páratartalom miatt a légköri aszály és az aszálynapok száma alacsony. A téli és a tavaszi csapadékot jól megőrző agyagbemosódásos barna erőtalajok állandó vízellátását biztosítanak a szőlő növekedésének. Ezen egyedülálló klimatikus és talajtani viszonyoknak köszönhetően a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes, így a borban a vegetális és fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak nem jelennek meg. A Balaton vízfelületének reflektáló hatására több fény éri a Balatoni ültetvényeket a domb- és hegyoldalakon, mint ami az átlagos napsütötte órák számából következne. Különösen fontos ez a tény a mediterrán anticiklonok biztosította hosszú, napos ősz folyamán. A Balatoni termelők által évszázadok óta termesztett közepes (pl.: Juhfark, Chardonnay,) és késői érésű fajták (pl.: Olasz rizling, Szürkebarát) is magas cukorfokkal szüretelhetők, így a Balatoni borok testesek, telt ízérzetűek, zamatosak. A magas relatív páratartalmú nyári levegőt a Bakony hegység irányából esténként lezúduló hűvös szellők frissítik fel. Ez az állandó légmozgás a szőlőn a gombás megbetegedések elterjedését fékezi, így a szőlő egészségesen szüretelhető. Így a Balatoni borok gyümölcsösek, savai lekerekedettek, érettek, rozé- és vörösborok esetében a tanninok selymesek és elegánsak. A történeti leírások szerint a területen a római kort megelőzően 10/22

11 foglalkoztak az itt élők szőlő- és bortermesztéssel. A római korban Pelso-nak nevezett Balaton fejlett szőlőkultúrájára utal a tó nyugati medencéjében végzett ásatások során fellelt, a bortermesztéshez és borkóstoláshoz köthető eszközök. A környék borkultúrája az ókorban Probus császár intézkedéseinek köszönhetően lendült fel, és a Borostyánúton keresztül került értékesítésre az észak-európai országok irányába. A középkori Magyarországon a Balaton környéki borok presztízsét jól mutatja az a tény, hogy a földesuraknak kiváltság volt Balaton környéki szőlőuradalmat kapni királyhoz való hűségük jutalmául. A szőlő- és borkultúra fejlődése tekintetében fontos kiemelni azokat az egyházi birtokokat, és monostorokat, melynek köszönhetően a Balatoni borok hosszú időn keresztül az egyházi liturgia kedvelt miseborai voltak hazánkban és külföldön is. A Balatoni bor hírnevét mutatja, hogy a helyi egyházi rendek legfontosabb bevételi forrását a bor jelentette a középkorban. Más magyar borvidékkel szemben, a Balaton környékén a török vészt követően letelepült idegen ajkú lakosság a helyi, autochton fajták (pl.: Kék bakator, Juhfark, Kéknyelű, Pintes) termesztését folytatták a vidéken, melyek többsége a pontusi fajtakörbe tartozik. A filoxéra vészig ezek a borok alapozták meg a Balatoni borok hírnevét a közeli európai országokban. A Balatoni szőlőtermelők tömegét ugyan gazdaságilag ellehetetlenítette a filoxéra járvány, de a borrégió viszonylag rövid idő alatt visszaszerezte egykori hírnevét. A területen ekkor megjelenő Olasz rizling és Szürkebarát mára a régió nevétől elválaszthatatlan fajtának tekinthető. A második világháborúig a Balatoni borok keresett termékek voltak az európai (német, osztrák, skandináv) és a tengeren túli (Egyesült Államok) országokban is. A régió termőtájának egyediségét és hírnevét mutatja, hogy az államszocializmus időszakában a visszafogott nyugati borexport ellenére Balaton néven szállítottak borokat a nyugat-német piacra, melyek keresett és kedvelt termékeknek számítottak ezen időszakban is. A magyar nemesítésű, a helyi ökológiai adottságokhoz adaptálódott aromatikus fajták (pl.: Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, Zeus) termesztésbe vonásával könnyen alkalmazkodott a borrégió az elmúlt húsz év fogyasztói elvárásaihoz. A Balatoni borok hírnevét az elmúlt száz évben segítette elő a tó turisztikai fejlődése. Az ide érkező turisták számára a szőlőhegyek fontos tájépítő elemet jelentenek. A borászatnak a Balatoni turizmusban betöltött történelmi szerepét mutatja, hogy az 1904-ben megalapított Balatoni Szövetségnek több borvidék a lapító tagja volt. A különböző borutakon és borünnepek alkalmával közvetlenül is megismerkedhetnek a balatoni termelők boraival, melyet lakóhelyükre hazatérve is szívesen fogyasztanak és keresnek. A fajtaszerkezetből és a borok érzékszervi adottságaiból adódóan a Balatoni borok a külföldi vásárlók között is kedvelt terméknek tekinthető. Ennek sikerét mutatja, hogy a borrégióban termelt borok egyötöde külpiacokon (pl.: Oroszország, Lengyelország, Kína, Németország) kerül értékesítésre. A Balatoni borok hírnevének és minőségének legjelentősebb szakmai elismerését jelzi, hogy a legrangosabb magyar borászati díjat, az 1991-től évente kihirdetésre kerülő Év bortermelője kitüntetést, 4 alkalommal Balatoni borász vehette át. 11/22

12 VII/2. PEZSGŐ 1. A körülhatárolt terület bemutatása A boroknál leírt természeti és emberi tényezőinek leírásán túlmenően az alábbi a Balatoni pezsgőre az alábbi tulajdonságok érvényesek: Emberi tényezők: A csodálatos balatoni tájon termelt pezsgő története az elmúlt hatvan évre vezethető vissza. A pezsgő készítés központjainak infrastrukturális beruházásai ekkor valósult meg a borrégióban, melyek szakmai sikerén azóta több helyi pincészet is fejlődésnek indult, és öregbítették a Balatoni pezsgők hírnevét. 2. A borok leírása A Balatoni pezsgő minőségét elsősorban az itt termelt küvé borok minősége garantálja, melyekre a frissesség, és a pezsgősítés szempontjából nélkülözhetetlen érett és markáns savstruktúra jellemző. A Balatoni pezsgő meghatározó íz jegye a gyümölcsösség, mely hosszan köszön vissza a bor ízében. A Balatoni pezsgők hírnevét mutatja, hogy a borrégióban előállított pezsgők a magyar pezsgőpiac közel egyharmadát adják. 3. Az okszerű kapcsolat bemutatása és bizonyítása A sokszínű Balatoni fajtaszerkezetből adódóan, az itt készült küvék házasításának összhangja jelenti a Balatoni pezsgők diszkrét, ugyanakkor elegáns illatának és a gyümölcsös ízérzet alapját. A Balatoni pezsgők gyümölcsös és komplex ízérzete és illatstruktúrája visszavezethető a különböző fajtakörbe sorolt fajtákra, melyeket a Balatonon termesztenek. A Balatoni pezsgők gyümölcsös karakterének másik környezeti hatását az jelent, hogy a agas relatív páratartalmú nyári levegőt a Bakony hegység irányából esténként lezúduló hűvös szellők frissítik fel. Ez az állandó légmozgás a szőlőn a gombás megbetegedések elterjedését fékezi, így a szőlő egészségesen szüretelhető. A Balaton egyedi szubmediterrán-kontinentális klímájának köszönhetően a szőlő növekedéséhez egész évben biztosítottak az optimális feltételek: a Balaton tó víztömegének nyári hűsítő hatása, valamint a vízpárolgásból adódó magasabb relatív páratartalom miatt a légköri aszály és az aszálynapok száma alacsony. A téli és a tavaszi csapadékot jól megőrző agyagbemosódásos barna erőtalajok állandó vízellátását biztosítanak a szőlő növekedésének. Ezen egyedülálló klimatikus és talajtani viszonyoknak köszönhetően a kritikus nyári időszakban a szőlő fejlődése folyamatos, stressz faktoroktól mentes, így a pezsgőben a fülledt illatok, valamint éretlen, nyers savak nem jelennek meg. A Balaton vízfelületének reflektáló hatására több fény éri a Balatoni ültetvényeket a domb- és hegyoldalakon, mint ami az átlagos napsütötte órák számából következne. Különösen fontos ez a tény a mediterrán anticiklonok biztosította hosszú, napos ősz folyamán, ezért a Balatoni pezsgők testesek, telt ízérzetűek, zamatosak. A Balatoni pezsgők minőségét a nagyszámú fajták különleges harmóniája garantálja. Ezt a széles fajtakört az itt letelepedő, soknemzetiségű lakosság alakította ki az évezredek folyamán: 12/22

13 helyi jelentőségű, a honfoglaló magyarok által behozott (pontusi fajtacsoport) fajták leszármazottjainak tekinthető fajták (pl.: Kéknyelű, Pintes); főként a filoxéravészt követően megjelenő nyugati (occidentalis) fajtacsoportba tartozó fajták (pl.: Chardonnay, Olasz rizling, Szürkebarát); a modern korban megjelent, a helyi ökológiai adottságokhoz nemesített fajták (pl.: Zeus, Zenit, Csereszegi fűszeres) helyi nemesítésű fajták együttes jelenléte jellemző a Balatoni borrégióban. A Balatoni pezsgők hírnevének és minőségének legjelentősebb szakmai elismerését jelzi, hogy a legrangosabb magyar borászati díjat, az 1991-től évente kihirdetésre kerülő Év bortermelője kitüntetést, első alakalommal a pezsgőkészítők közül, a Balatoni borrégióban dolgozó Garamvári Vencel vehette át 2006-ban. 13/22

14 első szüret vagy virgin vintage újbor vagy primőr Szűretlen Muskotály Siller Palackban erjesztett termelői pezsgő cuvée vagy küvé Balaton OEM termékleírás VIII. TOVÁBBI FELTÉTELEK VIII/1. Jelölési szabályok: a) a borok esetében az oltalom alatt álló eredetmegjelölés kifejezés helyettesíthető a védett eredetű bor hagyományos kifejezéssel b) a jelölhető hagyományos kifejezések, egyéb korlátozottan használható kifejezések, illetve készítési módra utaló kifejezések, illetve egyéb, szabályozottan használható kifejezések: bortípus barrique barrique-ban erjesztett v. hordóban erjesztett barrique-ban érlelt v. hordóban érlelt BOR 1. Fehér Rozé Vörös PEZSGŐ 4. Fehér Rozé Vörös : engedélyezett a jelölése -: nem engedélyezett a jelölése VIII/2. A kiszerelésre vonatkozó szabályok: Valamennyi kiszerelési mód megengedett VIII/3. Az illetékes helyi borbíráló bizottság kijelölése: a Balatoni Borrégió Borminősítő Bizottsága VIII/4. Nyilvántartások, adatszolgáltatások, bejelentések: a) Nyilvántartások i) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai; ii) forgalomba hozatali engedélyek másolatai; iii) A Balaton termékleírást benyújtó borvidékek hegyközségi tanácsai által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok; iv) pincekönyv; v) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter) b) Bejelentések i) Termelési szándék bejelentése: A Balaton oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék termelésének beleértve a szőlő alapanyag termelést is megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni. Ez a bejelentés visszavonásig érvényes. 14/22

15 VIII/5. Termék előállítása a lehatárolt termőterületen kívül: a) Tolna megye: Aparhant, Bátaapáti, Bikács, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Dúzs, Fácánkert, Felsőnyék, Grábóc, Gyönk, Györe, Györköny, Hőgyész, Iregszemcse, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisszékely, Kisvejke, Kölesd, Lengyel, Madocsa, Magyarkeszi, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagydorog, Nagyszékely, Nagymányok, Nagyszokoly, Ozora, Paks, Pincehely, Regöly, Sárszentlőrinc, Simontornya, Tamási, Tengelic, Tevel, Tolna, Tolnanémedi, Váralja, Závod, Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba b) Fejér megye: Bicske, Csabdi, Alcsútdoboz, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly, Aba, Igar, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Seregélyes, Szabadhidvég c) Komárom-Esztergom megye: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely, Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Tokod, Vértesszőlős d) Baranya megye: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár, Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely, Kisjakabfalva, Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend, e) Zala megye: Keszthely 15/22

16 IX. ELLENŐRZÉS 1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek: A termékleírás betartásának hatósági ellenőrzését a hatályos jogszabály által kijelölt hatóságok végzik el. Jelenleg hatályos jogszabályok szerinti hatóság: (1) Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út Tel.: Fax.: : bmi@mgszh.gov.hu Web.: (2) Kormányhivatalok Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 6000 Kecskemét, Halasi út 34. Tel.: Fax: bacs@mgszh.gov.hu Web: Baranya Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 7623 Pécs, Rákóczi út 30. Tel.: Fax.: baranya@mgszh.gov.hu Web: Békés Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 2. Tel.: Fax: bekes@mgszh.gov.hu Web: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 3525 Miskolc, Dóczy József út 6. Tel.: Fax: borsod-fm@mgszh.gov.hu Web: Csongrád Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. Tel.: Fax: csongrad@mgszh.gov.hu Web: 16/22

17 Fejér Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 8000 Székesfehérvár, Csíkvári út Tel.: Fax: Web: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 9028 Győr, Arató u. 5. Tel.: Fax: Web: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 4024 Debrecen, Kossuth Lajos u Tel.: Fax: Web: Heves Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 3300 Eger, Szövetkezet út 6. Tel.: Fax: Web: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 5000 Szolnok, Kossuth Lajos u. 2. Tel.: Fax: Web: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 2800 Tatabánya, Győri út 13. Tel.: Fax: Web: 17/22

18 Nógrád Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 3100 Salgótarján, Baglyasi út 2. Tel.: Fax: Web: Pest Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 1135 Budapest, Lehel u Tel.: Fax: pest@mgszh.gov.hu Web: Somogy Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3. Tel.: Fax: somogy@mgszh.gov.hu Web: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 4400 Nyíregyháza, Keleti út 1. Tel.: Fax: szabolcs@mgszh.gov.hu Web: Tolna Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. Tel.: Fax: tolna@mgszh.gov.hu Web: Vas Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 9700 Szombathely, Zanati út 3. Tel.: Fax: vas@mgszh.gov.hu Web: 18/22

19 Veszprém Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: Fax: Web: Zala Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei 8900 Zalaegerszeg, Bíró Márton u. 38. Tel.: Fax: Web: 2. Az ellenőrzések köre és módja: - A borászati termékek analitikai tulajdonságainak vizsgálata forgalomba hozatal előtt; - A borászati terméket előállító üzem adminisztratív ellenőrzése a gazdasági akta alapján, illetve helyszíni vizsgálata kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján; - Kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési terv alapján érzékszervi és analitikai vizsgálat a forgalomba hozott borászati termékek esetén; - származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenőrzése. - 19/22