A rendiség kialakulása a XI-XIII. sz.

Átírás

1 A rendiség kialakulása a XI-XIII. sz. Magna Charta aláírása Magna Charta Libertatum

2 Anglia a XI-XII. században Hódító Vilmos (normann) szilárd királyi hatalom Sajátos angol hűbéri modell - hűbéri lánc csak a király adhat földet Vilmos utódai tovább erősíti a királyi hatalmat kir. közigazgatás megyék élén kir. által kinevezett seriffek Plantagenet II. Henrik - reformok Királyi bíróságok Egyházi bíróságok Hatalma nagyobb mint Hódító Vilmosé 12 fős esküdtszék Scutagium, + illeték

3 Plantagenet II. Henrik és Birodalma William I the Conqueror

4 Az angol rendiség kialakulása XIII. sz. eleje - gazdasági fejlődés beleszólás a politikába Lordok mellé felemelkednek a polgárok, lovagok Új eszme a rendiség uralkodó hatalma korlátlan (hűbériség ) az országlakosok szó megjelenése uralkodóra rákényszeríteni akaratukat János külpolitikai kudarcai fr.-i hűbérbirtokok pápai hűbér elfogadása Bouvines német szövetségben vereség a fr.-tól Általános elégedetlenség a Magna Charta kiadása

5 A Magna Charta mozgalom Utolsó csepp 1214 különadó Magna Charta Libertatum (Nagy Szabadságlevél) tartalma Bírói eljárás nélkül nem ítélhető el senki sem A királyi tanács beleegyezése nélkül nem lehet adót szedni A városok szabadságának tiszteletben tartása A lordok erővel a Charta betartására kényszeríthetik a királyt Simon de Monfort felkelés Lewes-i csata grófságból és városból 2-2 főt a királyi tanácsba Evesham Monfort veresége a felkelés elbukik I. Edward ( ) pénzszűkében van

6 1295-ben összehívja a mintaparlament Három rend - két ház Főpapok és főurak (Lordok Háza; House of Lords) Grófságok, kisbirtokosok; városok (polgárok) (Közösségek Háza; House of Commons)

7

8 Széttagolt Franciaország Út az egység felé Karoling-dinasztia trónfosztás Capet Hugó kerül a trónra (Ile-de-France hercege, a Capetingek őse) csak elvileg az egész ország ura Hübéri lánc Nagyhűbéresek - függetlenek VI. (Kövér) Lajos ( ) engedetlen vazallusok hódoltatása VII. Lajos ( ) egyházra, városok adójára támaszkodik Franciao. valódi felemelkedése Fülöp Ágost

9 hódítási figyelemre méltóak az angol birtokok 80 % az övé (Normandia, Bretagne és Anjou) egyházra, a városokra és a kishűbéresekre támaszkodik Ile-de-France a IX. században, s Fülöp Ágost hódítása után

10 Útban a francia rendiség felé IX. Szent Lajos Tevékenysége - központosítás királyi hivatalnokok kinevezése királyi főbíróság létrehozása a magánháborúk királyi hivatalok létrehozása pénzverés királyi monopóliuma Aquitánia, az utolsó angol terület hűbérura II. Frigyes NRCs után a nyugat leghatalmasabb úr. (döntőbíró) A fr. rendi monarchia megalapítója IV. Szép Fülöp

11 további központosító politika számvevőszék hűbéri kötelezettséget pénzzel megválthatóvá teszi Champagne grófság megszerzése kísérlet Flandria megszerzésére (ipar híres) összeütközik a gazdag flandriai városokkal vereség Courtrai reformok ún. Péter fillérek kivitelének megadóztatja az egyházat

12 A francia rendi monarchia A pápa elleni küzdelem, Flandria elleni hadjárat 1302-ben összehívja az első rendi országgyűlést Flandria megszerzése A pápa legyőzése, VIII. Bonifác francia érsek lett a pápa székhelye Avignon (1377-ig francia ellenőrzés) Fülöp pénzéhsége per alá fogja, s a templomos lovagrendet 1302-es gyűlés első rendi gyűlés egykamarás (Általános rendi gyűlés) Rendek - a papság, a nemesség, és polgárság A főbb döntések a tartományi gyűlések kezében vannak Az Általános Rendi Gyűlés parlament Fr.-ban a bíróságokat (legfőbb törvényszék) jelöli

13 Provance koronája Avignon, a pápák "Avignon-i fogság"-ának színhelye től 77-ig a francia királyok befolyása alatt álló pápák székhelye (az ún. avignoni fogság). E korból származik a ma is fennálló várszerű kastély és katedrális. Sur le pont d`avignon a híd valóban áll, noha már csak félig szeli át a folyót. Kétszintes híd, egy kápolnával ellátva.

14 États Généraux (Általános Rendi Gyűlés)

15 Készítette Nagy Máté és Vanó Gergő