I. fejezet. A rendelet célja, hatálya

Átírás

1 Cserkeszőlő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2011. (V. 04.) sz. önkormányzati rendelete Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályai Cserkeszőlő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: testület) a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdése, 79. (2) bekezdése és a 80. (1) bekezdésében, a helyi önkormányzatok és szervei, köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló évi XX. tv (1) bekezdés j) pontjában, valamint az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv ban foglaltak végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet A rendelet célja, hatálya 1. (1) Jelen rendelet célja, hogy az önkormányzat vagyona hasznosításával elősegítse az önkormányzat által ellátandó kötelező alapfeladatok ellátását, biztosítsa az önkormányzati vagyon gyarapításának feltételrendszerét, a lehetőségekhez mérten biztosítsa a lakossági szolgáltatások színvonalának javítását, illetve a helyi foglalkoztatást (munkaerőgazdálkodást) elősegítő vállalkozások támogatását. (2) Jelen rendelet tárgyi hatálya kiterjed Cserkeszőlő Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, valamint az önkormányzat követeléseire b) közhasznú és gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészekre, értékpapírokra, vagyoni értékű jogokra, c) egyéb harmadik féltől ajándékozás, adásvétel, csere, vagy más jogcímen megszerzett ingó, ingatlan vagyonra. (3) Jelen rendelet területi hatálya kiterjed Cserkeszőlő Község közigazgatási területére, valamint más önkormányzatok közigazgatási területén lévő, de Cserkeszőlő Község Önkormányzata tulajdonát képező vagyonra. (4) Jelen rendelet hatálya nem terjed ki: a) az önkormányzat költségvetési szerveinek - beleértve a Polgármesteri Hivatalt is - működési célú pénzeszköz átvételére irányuló döntéseire, b) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, - ugyanakkor kiterjed jelen rendelet hatálya ezen ingatlan vagyontárgyak megterhelésére, elidegenítésére -, c) a kisebbségi önkormányzatok vagyonjuttatásaira. (5) A (4) bekezdésben meghatározott vagyonnal való gazdálkodásra külön jogszabály rendelkezései az irányadóak. 7/1

2 II. fejezet Az önkormányzat vagyona 2. (1) Az önkormányzat vagyonára vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzatokról szóló törvény 78., 79., 80., 80/A., 80/B. -ában foglaltak határozzák meg. (2) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és egyéb, a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll. (3) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek. (4) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, valamint a forgalomképtelen vagyontárgyak nem terhelhetők meg, vállalkozásba nem apportálhatók, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete. Az önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyon birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az önkormányzat - törvényben szabályozott módon - másnak átengedheti. (5) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak körébe a helyi önkormányzatokról szóló törvény 79. b) pontjában meghatározottakon túlmenően az alábbi vagyontárgyak tartoznak: a) műemléki védettségű ingatlanok, b) kulturális javak, c) muzeális gyűjtemények, d) közművek védőterületei, e) vízművek és hozzájuk tartozó védőterületek, szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek, f) védett természeti területek és emlékek, g) sportpályák és sportcélú építmények, h) helyi közforgalmú pályák, i) strand és egyéb üdülési célú építmények, j) hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények, k) önkormányzati intézményekre rábízott ingatlanvagyon, l) önkormányzati alapítású közalapítványok használatába adott vagyon, m) erdők, n) önkormányzat tulajdonában álló és értékesítésre, megterhelésre ki nem jelölt bérlakások, o) pályázat keretében beszerzett, létrejött vagyontárgyak a pályázat által előírt határidő leteltéig, p) mindazon vagyon, amelyet jogszabály, vagy képviselő-testületi rendelet, határozat annak nyilvánít. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását, intézmények elhelyezését szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak kizárólag akkor idegeníthetőek el, ha az adott vagyontárgy a funkció ellátásához, intézmény elhelyezéséhez szükségtelenné vált és a testület határozattal értékesítésre, törzsvagyonból forgalomképes vagyonná történő átminősítéssel kijelölt. 3. (1) A korlátozozttan forgalomképes törzsvagyon elidegenítése, megterhelése minősített többségű képviselő-testületi döntés nélkül érvénytelen. 7/2

3 (2) A pályázat keretében beszerzett, létrejött vagyontárgyak a pályázatban meghatározott határidő, vagy egyéb feltétel leteltével automatikusan forgalomképessé válnak. (3) Hitelfelvétel és kötvénykibocsátás fedezetéül a korlátozottan forgalomképes vagyon a testület eseti döntése alapján, valamint a mindenkori helyi költségvetési rendelet mellékletében értékesítésre és megterhelésre kijelölt fogalomképes vagyon szolgál. (4) A mindenkori helyi költségvetési rendelet tartalmazza az értékesítésre és megterhelésre kijelölt ingatlanok részbeni felsorolását. A felsoroltakon túl a testület eseti döntése alapján jelölhető ki az ingatlan értékesítésre, megterhelésre. III. fejezet Az önkormányzat bevétele 4. (1) Az önkormányzat bevételeit, valamint az azokra vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzatokról szóló törvény 81., 82., 83., 84., 85., 86., 87. -ában foglaltak határozzák meg. IV. fejezet Az önkormányzat gazdálkodása 5. (1) Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzatokról szóló törvény 80., 80/A., 80/B., 88., 89., 90. -ában foglaltak határozzák meg. (2) A testület jogosult az önkormányzati vagyoni elemek forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatására. (3) Jelen rendelet alkalmazásában vagyonnal való rendelkezésnek, tulajdonosi jogok gyakorlásának minősül különösen: a) a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről való döntés, az állami hozzájárulás kivételével, b) az egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről való döntés, c) az elidegenítés, értékesítés, d) az értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és végrehajtási rendelet, valamint önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás, e) a gazdálkodó szervezetbe üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlása, f) a hitelfelvétel, g) a követelés elengedése, bevételről való lemondás, h) a közalapítvány létrehozása, közérdekű kötelezettségvállalás, i) az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást, j) az önkormányzati követelés érvényesítése, k) az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jog gyakorlása, l) az önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása, m) a vagyon ingó, illetőleg ingatlan elemeinek megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi jog alapítását, használat 7/3

4 jogának biztosítását, haszonkölcsönbe adását, elidegenítési és terhelési tilalom vállalását, n) a vagyon kezelésből történő kivonása, o) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyoni elemek kezelésbe, használatba, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adását, lízing szerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlásait, p) a vagyoni elemek gazdálkodó szervezetekbe apportként történő bevitele, alapítványok, közalapítványok, illetőleg egyéb társadalmi szervezetek rendelkezésére bocsátása, q) a vagyonszerzés. (4) A testület választja az önkormányzati érdekeltségű gazdálkodó szervezetek ügyvezetőit, felügyelőbizottsági tagjait. (5) A testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére a vonatkozó és hatályos jogszabályok alapján intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat. 6. (1) A polgármester jogosult ingó- és ingatlanvagyon ingyenes használatba adására abban az esetben, ha a vagyoni elem használatba adásának célja kötelező önkormányzati feladat ellátása, illetőleg tartós közérdekű cél megvalósítása, és ezen feladat ellátásához, cél megvalósításához a használatba adott vagyoni elem szükséges. A kedvezményezett köteles viselni a használattal kapcsolatosan esetlegesen felmerülő működési és adófizetési kötelezettségeket. (2) Az önkormányzati ingatlanvagyonnal kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulás - kivéve megterhelés - esetén, amennyiben a létrehozandó jogügylet nem jár anyagi önkormányzati kötelezettségvállalással, úgy a hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt, és gyakorolja hatósági eljárásban a tulajdonost megillető jogokat. 7. (1) Az önkormányzati vagyongazdálkodás - önkormányzati vagyon megterhelése, értékesítése, önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek forgalomképes tulajdoni részesedéseinek (üzletrész, részvény) elidegenítése, megterhelése, illetőleg jogi sorsukat érintő egyéb rendelkezések - tekintetében bruttó ,- forint értékhatárig a testület által átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat jelen rendeletben és a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg nem vonatkozik azokra az önkormányzati beruházásokra, melyek esetében a pályázat kiírója a pályázat benyújtását előzetes képviselőtestületi döntéshez köti. Pályázat esetében a polgármester a pályázatban elnyerhető támogatási összeg, valamint az önrész mértékétől függetlenül köteles a testület előzetes jóváhagyását kérni. Amennyiben szükséges rendkívüli testületi ülést tartani. 8. Vagyon elidegenítés (1) Vagyont értékesíteni 2,5 millió forint értékhatár felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie. Vagyont értékesíteni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. (2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont. 7/4

5 (3) Feltételekkel lehet értékesíteni az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont. (4) Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető: a) A testület a 2,5 millió forint feletti értékhatárok esetében a vagyon értékesítéséről az önkormányzat hivatalos lapjában való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt. b) A 2,5 millió forint értéket el nem érő vagyon értékesítéséről a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselő-testület ez esetben is a legjobb ajánlattevő javára dönt. 9. (1) A testület eseti döntését kivéve tilos az önkormányzati vagyon tulajdonjogát vagy a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jogot - a 7. (1) bekezdésben meghatározott értékhatár felett - ingyenesen elidegeníteni. (2) A testület eseti döntését kivéve tilos az önkormányzatot megillető követelésről lemondani, kivéve: a) a késedelmi kamat követelést, amely gazdálkodó szervezetek esetében megállapodás alapján a polgármester döntése szerint mérsékelhető, vagy eltörölhető, b) magánszemély adós esetében a polgármester méltányosságból mérsékelheti, vagy eltörölheti, c) bírói egyezség esetén, d) felszámolási eljárás során, amennyiben a követelés megtérülésére nincs lehetősé és a gazdasági társaságot a cégbíróság törli a cégjegyzékből, e) végrehajtási eljárás során, ha a követelés nem vagy részben térül meg, f) ha a követelés csak aránytalan ráfordítással (veszteséggel) érvényesíthető, g) ha a kötelezett nem lelhető fel és ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított. (3) Magánszemély késedelmi kamattartozás mérséklésére vagy eltörlésére irányuló kérelme kérdésében határozattal kell dönteni, mely határozat ellen a kézbesítését követő 30 napon belül a testülethez lehet fellebbezést benyújtani. 1 (4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzati követelésről való lemondásról esetenkén: a) nettó ,- Ft egyedi értékhatárig az önkormányzati költségvetési intézmény vezetője, e fölött a testület dönt különösen indokolt esetben a polgármester egyetértésével. (5) Az önkormányzati követelésről való lemondásról szóló döntés lehet: a) kérelmet elutasító, b) kérelemnek részben helyt adó, c) kérelemnek részben helyt adó és egyben részletfizetést engedélyező, d) kérelmet elutasító és egyben részletfizetést engedélyező, e) kérelmet elutasító és egyben a fizetési kötelezettséget meghatározott feltételhez kötő, f) kérelemnek helyt adó. (6) A (4) bekezdés a), b), c) pontjában meghatározott esetekben a testülethez lehet fellebbezéssel élni, a d) pont esetén bírósági felülvizsgálatot lehet kezdeményezni. 10. (1) Szerződésen alapuló bármilyen rendszeres fizetési, vagy részletfizetési kötelezettség elmulasztása esetén: a) a kötelezett egy összegben haladéktalanul köteles teljesíteni, 1 Módosítva: 15/011. (V.31.) önkormányzati rendelettel, hatályos /5

6 b) amennyiben az a kötelezett önhibáján kívüli okból következett be, a fizetési hátralék egy összegű megfizetése helyett - jelen rendeletben meghatározott összeghatár figyelembevételével méltányosságból - részletfizetés engedélyezhető, c) amennyiben a kötelezett már részesült ilyen kedvezményben, úgy ismételt elmaradás esetén további kedvezmény - a testület ettől eltérő döntése hiányában - részére már nem állapítható meg, ilyen esetben a szerződésben vagy a határozatban meghatározott eljárást kell követni. (2) Szerződésen alapuló fizetési kötelezettség kötelezettje részére különösen indokolt esetben a polgármester a 9. (4) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatárig részletfizetést engedélyezhet a (3) bekezdésben foglaltak szerint. A 9. (4) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatár felett a testület jogosult eljárni. Az esedékes részletek meg nem fizetése esetén további kedvezmény nem nyújtható, a fennmaradó hátralék egy összegben válik esedékessé. (3) A (2) bekezdésben foglalt részlet legfeljebb 1 év időtartamra kamatmentesen állapítható meg, 1 éven túl a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell kikötni. A részletfizetés időtartama a 3 évet nem haladhatja meg. (4) Az önkormányzati részletfizetési kérelem tárgyában hozott döntés lehet: a) kérelmet elutasító, b) kérelemnek helyt adó, c) kérelemnek részben helyt adó, d) kérelmet elutasító és egyben a fizetési kötelezettséget meghatározott feltételhez kötő. A részletfizetést engedélyezéséről - eltérő rendelkezés hiányában - határozatban kell dönteni. V. fejezet Az intézményekre vonatkozó külön szabályok 11. (1) A testület a Petőfi Sándor ÁMK Intézmény Fenntartó Társulás és a Községi Önkormányzat Fürdő és Gyógyászati Központ esetében biztosítja a működéshez szükséges vagyonhoz kapcsolódó jogokat, azzal hogy, jelen rendelet 9. (4) bekezdés b) pontjában meghatározott összeghatárig a polgármester, az azon feletti összeg határok tekintetében a 9. (4) bekezdésében meghatározottak előzetes hozzájárulása szükséges. (2) A Petőfi Sándor ÁMK Intézmény Fenntartó Társulás és a Községi Önkormányzat Fürdő és Gyógyászati Központ részére juttatott felhalmozási célú átvett pénzeszközök, valamint ingyenes alapítványi juttatások elfogadásáról - ha az működési, vagy további felhalmozási célú többlettámogatási igénnyel nem jár - az intézmény vezetője dönt. (3) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja. (4) Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg. (5) Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban. (6) Az intézmény a számára felajánlott vagyon elfogadásáról, illetve az ellenérték nélkül történő vagyon átvételéről ,-Ft-ig saját hatáskörben dönthet, e feletti vagyon elfogadásáról azonban csak a testület jóváhagyásával dönthet. VI. fejezet A vagyonnyilvántartás 12. 7/6

7 (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Kormány rendeletben foglaltaknak megfelelően a jegyző az ingatlanvagyon-katasztert felfekteti és folyamatosan vezeti, téves bejegyzés esetén a javítás átvezetéséről gondoskodik. (2) A vagyonkataszteri vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. (3) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv kezelésében lévő önkormányzati vagyon nyilvántartása, leltározása és az önkormányzati főkönyv felé való feladása a vagyonkezelő szervezet kötelessége. Az önkormányzati vagyonkezelő a nyilvántartásról az egyezőség biztosítása érdekében köteles adatot szolgáltatni. VII. fejezet Az önkormányzati vagyon értékesítése, kezelés 13. (1) Az ingatlanok értékelését csak szakképzettséggel rendelkező személyek végezhetik. (2) Amennyiben a testület az önkormányzat vagyonának hasznosítása érdekében az adott ingatlanát értékeli, úgy a kataszterben szereplő érték módosításra kerül. (3) Az egyes vagyonelemek értékét elidegenítés, megterhelés, valamint csere esetén az értékkülönbözetet forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni, mely 60 napnál régebbi nem lehet. (4) A tulajdonosi, tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén az értéket a névérték alapján kell meghatározni. (5) Ha szerződés tárgya több vagyontárgy az értéket a vagyontárgyak együttes értéke alapján kell meghatározni. (6) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó és értékbizonyítvány 90 napnál nem régebbi. Záró rendelkezések 1 4. (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 16/1997. (IV. 30.) sz. rendelet az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól szóló rendelete és annak valamennyi módosítása. Szokolai Lajos sk. polgármester dr. Héczei Eszter sk. helyettesítő jegyző Kelt: Képviselő-testület 2011.május 04-i ülésén. Kihirdetve: 2011.május 05-én. Módosítva: Egységes szerkezetbe foglalva: /7