NEMZETI DIVERZIFIKÁCIÓS PROGRAM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Átírás

1 NEMZETI DIVERZIFIKÁCIÓS PROGRAM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

2 Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Nemzeti Diverzifikációs Program célja...11 Nemzeti Diverzifikációs Program szerkezeti felépítése...11 Alkalmazott módszer...13 Jogszabályi háttér áttekintése...15 Helyzetfeltárás...18 Kaba és térsége...18 Érintettek körének meghatározása...18 Érintett, diverzifikációban részt vevő területek földrajzi lehatárolása...22 Cukorgyár közvetlen térségének bemutatása...23 SWOT analízis...38 Következtetések...39 Kedvezményezett települések...43 Petőháza és térsége...45 Érintettek körének meghatározása...45 Érintett, diverzifikációban részt vevő területek földrajzi lehatárolása...47 Cukorgyár közvetlen térségének bemutatása...47 SWOT analízis...62 Következtetések...63 Kedvezményezett települések...64 Szerencs és térsége...66 Érintettek körének meghatározása...66 Érintett, diverzifikációban részt vevő területek földrajzi lehatárolása...79 Cukorgyár közvetlen térségének bemutatása...81 SWOT analízis...97 Következtetések...98 Kedvezményezett települések...99 Szolnok és térsége Érintettek körének meghatározása Érintett, diverzifikációban részt vevő területek földrajzi lehatárolása Cukorgyár közvetlen térségének bemutatása SWOT analízis Következtetések Kedvezményezett települések Nemzeti Diverzifikációs Program A legfontosabb kihívások bemutatása Stratégia Prioritások I. prioritás: A mezőgazdasági termelés támogatása a térségekben II. Prioritás: Mezőgazdasági termékek értéknövelése III. prioritás: Mikro-, kis- és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységeinek támogatása IV. prioritás: A vidék megtartó képességének növelése Intézkedések bemutatása I. 1. Növénytermesztés korszerűsítése I. 2. Állattenyésztés korszerűsítése I. 3. Kertészet korszerűsítése I. 4. Évelő növények telepítése I. 5. Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása

3 II. 1. Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra II. 2. Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra III. 1. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása III. 2. Turisztikai tevékenységek ösztönzése IV. 1. Falumegújítás és -fejlesztés IV. 1. Vidéki örökség védelme IV. 3. Helyi vidékfejlesztési stratégiák kidolgozása A diverzifikációs intézkedések elhatárolása az ÚMVP intézkedéseitől Nemzeti Diverzifikációs Program költségvetése Finanszírozási források Kaba és térségében Finanszírozási források Petőháza és térségében Finanszírozási források Szerencs és térségében Finanszírozási források Szolnok és térségében Megvalósító intézményrendszer Intézményi és szervezeti háttér Az illetékes hatóság Az Irányító Hatóság A kifizető ügynökség Monitoring rendszer Éves, és végső értékelő jelentés A program nyilvánosságát biztosító intézkedések A diverzifikációs program nyilvánosságát biztosító intézkedések A jövőbeli és a támogatást elnyert kedvezményezettek információhoz jutását célzó intézkedések A közvélemény tájékoztatása Az Irányító Hatóság kötelezettségei Az információs és tájékoztató tevékenység jellemzői A felhasználható információs és kommunikációs eszközök Mellékletek

4 Vezetői összefoglaló A Nemzeti Diverzifikációs Program egy az érintett térségekre vonatkozó, a közötti időszakra szóló diverzifikációs stratégia, amely megteremti a cukorgyárak megszűnését követő gazdasági szerkezetváltás alapját. A fejlesztés tárgya az érintettek által működtetett gazdasági szövet átalakulásának segítése annak érdekében, hogy a gazdasági szerkezet olyan új vagy megújított darabját állítsuk helyre, mely hosszú távon segíti a gazdaság és a társadalom fejlődését. A Program célja, hogy a között rendelkezésre álló közösségi diverzifikációs támogatást, amelynek összege az alap diverzifikációs támogatást tekintve ,- euró, a Nemzeti Diverzifikációs Programban megjelölt prioritásaira, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézkedések megvalósítására, és ezáltal a cukorgyárak bezárása miatt a térségekben kialakult problémák megoldására használja fel. A vezetői összefoglaló átfogó képet ad a diverzifikációs program tartalmáról. Célja, hogy a program olyan dokumentumként is alkalmazható legyen, amely összefoglalóan áttekinti a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket. Jogszabályi háttér A Közösségen belüli cukoripar strukturális problémáinak kezelését szolgáló szerkezetátalakítási folyamat elindítását a Tanács a 320/2006/EK rendeletben kezdeményezte. A rendelet rögzíti, hogy a Közösségbeli cukoripar szerkezetalakítását szolgáló ideiglenes alapot hoznak létre, amely az EMGA részeként finanszírozza a diverzifikációs intézkedések támogatását is. A diverzifikációs támogatás a Nemzeti Diverzifikációs Programban kidolgozott, a cukoripar szerkezetátalakítása által érintett régiókban hozandó intézkedések finanszírozására vehető igénybe. A diverzifikációs támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a diverzifikációs intézkedéseknek meg kell felelniük az 1698/2005/EK rendelet I. és III. tengelyében előírt intézkedések közül egynek vagy többnek. A rendelet értelmében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az EMVA hozzájárulás legmagasabb értékét. A Nemzeti Diverzifikációs Program tartalmi követelményeit, valamint a 320/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályozásokat a Bizottság 968/2006/EK rendelete rögzíti. A programban szereplő intézkedéseket szeptember 30-ig kell végrehajtani. Szükségletek, problémák és kihívások A hazai cukorgyárak bezárása következtében alapjaiban megváltozott gazdasági és társadalmi helyzet áll elő a cukorgyárak közvetlen és közvetett vonzáskörzetében. A térségek cukoriparának felszámolása négy csoportot érint: a termelőket és gépipari beszállítókat, a cukorgyár alkalmazottait, valamint a cukorgyárhoz kapcsolódó vállalkozásokat és önkormányzatokat. 4

5 Tekintettel arra, hogy a cukorgyár-bezárások hatásaiban a fent meghatározott csoportok más és más szempontból érintettek, valamint a cukorrépa-beszállítás földrajzilag egymástól távolabb eső területekről történt, a gyárbezárásban érintett területek nem alkotnak összefüggő egységet. A gyárbezárások hatásai egymástól eltérő tényezőkön keresztül érvényesülnek a gyárak közvetlen környezetében és a viszonylag távolabb eső cukorrépa termelő területeken. A gyárbezárásokban majd az összes hazai régió és megyéink nagyobb hányadának települései érintettek, nevezetesen: Észak-alföldi régió: o Hajdú-Bihar megye o Jász-Nagykun-Szolnok megye o Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-alföldi régió: o Békés megye o Bács-Kiskun megye o Csongrád megye Észak-magyarországi régió o Borsod-Abaúj-Zemplén megye o Heves megye Közép-magyarországi régió o Pest megye Nyugat-dunántúli régió o Győr-Moson-Sopron megye o Vas megye Közép-dunántúli régió o Fejér megye o Veszprém megye A területi lehatárolások során egyértelműen meghatározásra került, hogy az egyes megyék településeinek lakossága milyen szempontból érintett a gyárbezárás hatásaiban. Ennek megfelelően az alábbi 3 tényező alapján csoportosítottuk az érintett településeket (a kategóriák között átfedések előfordulnak): azok a települések, ahonnan az elmúlt két évben beszállítás történt a cukorgyárakba (cukorgyárak termelői listái és kérdőíves kutatások eredményei alapján), azok a települések, ahol az elbocsátott alkalmazottak élnek, azok a települések, ahol a cukorgyárak belső szolgáltatásait ellátó vállalkozások székhelye található. 5

6 1. ábra: A cukorgyárak bezárásával érintett települések megye és régió lehatárolással Adatok forrása: FVM 2008 A helyzetelemzés és a SWOT analízis alapján a cukorgyár-bezárásokban érintett térségek erősségének tekinthető, hogy magas színvonalú, nagy hagyományokkal rendelkező élelmiszeripari termelési struktúra és az alapanyag-termelés jellemző, melyet a területek kedvező természeti adottságai tovább erősítenek. Az alacsony tőkeerejű és elavult technikai színvonalú termelői infrastruktúrát alkalmazó vállalkozások és az alacsony színvonalú szolgáltatásokat nyújtó kényszervállalkozók magas aránya miatt azonban a térségek jövedelemtermelő képessége alacsony. A térségekben található jelentős számú, olcsó munkaerő kihasználatlan. A térségek leszakadásának, a helyi lakosság elvándorlásának megakadályozása és a gazdasági teljesítőképesség növelése érdekében mezőgazdasági szerkezetváltásra, a termelői infrastruktúra korszerűsítésére, a lokális térségi adottságokat kihasználó, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások létrehozására és erősítésére, valamint a meglévő humán erőforrás fejlesztésére van szükség. A cukorgyár bezárásokat követően az érintett térségek alábbi, legfontosabb kihívásokkal szembesültek: A térségekben új alapokra szükséges helyezni a feldolgozóipart; Támogatni kell a szerkezetváltást a mezőgazdasági termelésben annak érdekében, hogy a korábbi cukorrépa termelők rövid időn belül alkalmazkodni tudjanak az új feldolgozóipari üzemek mennyiségi és minőségi követelményeihez; Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai és infrastrukturális fejlesztésére, ami által növelhető a versenyképességük, így megtarthatják jelenlegi szerepüket a térségi foglalkoztatásban; 6

7 Meg kell teremteni a feltételeket a mezőgazdasághoz és a feldolgozóiparhoz közvetlenül nem kapcsolódó, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek (pl. szolgáltató szektor, turizmus) számára; Ahhoz, hogy a részben új területeken a vállalkozások meg tudjanak felelni a piaci kihívásoknak, figyelmet kell fordítani a térség problémáira fókuszáló képzési programokra; Hangsúlyos területet jelent a térség népességmegtartó-ereje, ami a munkahelyek megszűnésével párhuzamosan csökkenhet. Célrendszer, stratégia és intézkedések A térségek adottságai és endogén erőforrásai, a hazai és európai uniós fejlesztéspolitikai keretek, valamint a térségekben jelentkező fejlesztési igények alapján kirajzolódik az az átfogó stratégiai célkitűzés, amely 2010-ig meghatározza a térségek fejlődésének irányát és lehetőségeit: Diverzifikált, a piaci folyamatokat követni képes, a foglalkoztatottságot növelő versenyképes gazdasági szerkezet kialakításával a népességmegtartó erő és a lakosság életminőségének javítása. A stratégiai célkitűzés, valamint a térségek előtt álló kihívások alapján kijelölhetők a diverzifikációs program specifikus célkitűzései, amelyek illeszkednek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, és az érintett kistérségek fejlesztési elképzeléseihez. A Diverzifikációs program specifikus céljainak, a térségek adottságainak és lehetőségeinek, valamint a cukorágazat szerkezetátalakítási folyamatának és az Európai Közösség iránymutatásainak megfelelően kerültek meghatározásra a fejlesztési prioritások, amelyek a következők: A. Mezőgazdasági termelés támogatása B. Mezőgazdasági termékek értéknövelése C. Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése D. A vidék megtartó képességének növelése Az egyes prioritásokhoz tartozó intézkedéseket a vezetői összefoglaló végén található ábra mutatja. Finanszírozás, pénzügyi források A Nemzeti Diverzifikációs Program pénzügyi terve a 1698/2005/EK rendeletben meghatározott és az egyes intézkedésekhez rendelt maximális támogatási értékeken 7

8 alapul. A Program megvalósítása során a lehetséges támogatási összeg 100%-ának felhasználása a cél. Az egyes prioritásokra allokált összegek az előzetesen felmért, és a diverzifikációs célkitűzéssel összhangban álló projektötletek forrásigénye, valamint az egyes intézkedések egymást támogató hatásainak biztosíthatósága alapján kerültek meghatározásra. Az egyes prioritásokhoz rendelt források összege lehetőséget biztosít arra, hogy a diverzifikációs intézkedések megvalósításának időszakában megfelelő számú projekt kerülhessen a programból támogatásra. Intézkedések ütemezése A tervezett kifizetések menetrendjének meghatározása során mindenekelőtt az eljárásrend sajátosságai, valamint a kifizetés 968/2006/EK rendeletben szabályozott kérdései határozzák meg a tervezési kereteket. A támogatások kifizetése utófinanszírozással történik, azaz a támogatható beruházásra szánt összeg a megvalósítást követően folyósítható a kedvezményezett részére. A sikeres megvalósítás érdekében a támogatási kérelmeket 2009 februárjától lehet majd benyújtani, ennek megfelelően 2009-ben és 2010-ben az előirányzott támogatások 100%-a kifizethető lesz. A következő táblázat összefoglalóan tartalmazza, hogy a visszaadott cukorkvótának megfelelően mekkora uniós támogatást lehet a programon keresztül igénybe venni prioritásonként és intézkedésenként. A felmerülő igények időközbeni változása alapján lehetőség van a táblázatokban szereplő források átcsoportosítására. 8

9 I. II. III. IV. 1. Táblázat Diverzifikációs támogatás mértéke ( -ban) Kaba és Petőháza Szerencs Szolnok Prioritások térsége és térsége és térsége és térsége Összesen Mezőgazdasági termelés támogatása Mezőgazdasági termékek értéknövelése Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése A vidék megtartó képességének növelése Összesen Táblázat: Diverzifikációs támogatás indikatív felosztás (Ft-ban) Kaba és térsége Petőháza és térsége Szerencs és térsége Szolnok és térsége I. Mezőgazdasági termelés támogatása I./1. Növénytermesztés korszerűsítése I./2. Állattenyésztés korszerűsítése I./3. Kertészeti korszerűsítése I./4. Évelő növények telepítése I./5. Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása II. Mezőgazdasági termékek értéknövelése II./1. Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra II./2. Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra III. Mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységének ösztönzése III./1. Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése III./2. Turisztikai tevékenységek ösztönzése, IV. A vidék megtartó képességének növelése IV.1. Falumegújítás és -fejlesztés IV./2. Vidéki örökség védelme IV./3. Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása Mindösszesen

10 NEMZETI DIVERZIFIKÁCIÓS PROGRAM CÉLRENDSZERE Stratégiai célkitűzés Diverzifikált, a piaci folyamatokat követni képes, a foglalkoztatottságot növelő versenyképes gazdasági szerkezet kialakításával a népességmegtartó erő és a lakosság életminőségének javítása Specifikus célok A. Piacképes mezőgazdasági szerkezet kialakítása B. Diverzifikált feldolgozóipar kialakítása C. A térségi kis- és középvállalkozói szektor erősítése D. A térségek lakosságmegtartó képességének erősítése Prioritások I Mezőgazdasági termelés támogatása II. Mezőgazdasági termékek értéknövelése III. A térségi mikro-, kis és középvállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységeinek támogatása IV. A vidék megtartó képességének növelése Diverzifikációs intézkedések Növénytermesztés korszerűsítése Állattenyésztés korszerűsítése Kertészeti korszerűsítése Évelő növények telepítése Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása Mezőgazdasági termékek értéknövelése élelmiszer célú felhasználásra Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése, Falumegújítás és - fejlesztés Vidéki örökség védelme Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása 10

11 Bevezetés Nemzeti Diverzifikációs Program célja A Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló 320/2006/EK Tanácsi rendelet alapján az Eastern Sugar Zrt. lemondott cukorkvótájáról, és kabai cukorgyárának bezárása mellett döntött, e mellett a Mátra Cukor Mátravidéki Cukorgyárak Zrt. is bezárja szolnoki és szerencsi telephelyét, valamint a Magyar Cukor ZRt. is befejezi a gyártást Petőházán. A rendeletben foglaltaknak megfelelően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) elkészíttette a Nemzeti Diverzifikációs Programot, amelyben az érintett térség és a cukorágazat helyzetelemzésére alapozva, a térségben kialakult váratlan problémák kezelésére kidolgozásra kerültek a diverzifikációs intézkedések. A Program célja, hogy a között rendelkezésre álló közösségi diverzifikációs támogatást, amelynek összege az alap diverzifikációs támogatást tekintve ,- euró, a Nemzeti Diverzifikációs Programban megjelölt prioritásaira, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézkedések megvalósítására, és ezáltal a cukorgyárak bezárása miatt a térségekben kialakult problémák megoldására használja fel. Nemzeti Diverzifikációs Program szerkezeti felépítése A tervezés során elsődlegesen a Tanács 1698/2005/EK és 320/2006/EK rendeletében, valamint a Bizottság 968/2006/EK rendeletében foglaltakat vettük figyelembe. A jogszabályok részletesen meghatározzák a Nemzeti Diverzifikációs Program felépítését, a diverzifikációs intézkedések lehetséges területeit, valamint iránymutatásokat tartalmaznak a végrehajtásra vonatkozóan. A jogszabályi előírásoknak megfelelően és azokat részben kiegészítve az elkészített Programban a helyzetfeltárás és a SWOT analízis eredményei alapján meghatározásra került a gazdasági szerkezetváltás stratégiai célrendszere, a diverzifikációs intézkedésekre vonatkozó megvalósítási mechanizmus és a Program nyilvánosságát biztosító intézkedések. A helyzetfeltárás során megtörtént a cukorgyárak megszűnése által elsődlegesen érintettek azonosítása, a diverzifikációs programba bevont területek földrajzi lehatárolása, valamint bemutatásra került az adott térségek helyzete kiemelt tekintettel a cukorgyár-bezárások várható hatásaira. A kutatások eredményeként az összegyűjtött primer és szekunder információk alapján feltárásra kerültek a szükségletek, a problémák és a kitörési lehetőségek. A Program megalapozottsága érdekében részletes gazdasági, társadalmi és külső környezeti helyzetelemzéseket végeztünk a cukorgyárak szűkebb és tágabb térségéről. A helyzetértékelés során kiemelt szempont volt annak meghatározása, hogy mely ágazatok, tevékenységek és fejlesztések jelentenek kitörési lehetőséget a térségek és a célcsoportok számára. A helyzetelemzés keretében feltárt következtetéseket rendszerezik táblázatos formában a SWOT analízisek. Az analízisek segítségével arra kerestük a választ, 11

12 hogy a térségek erősségei tényleges kitörési lehetőségeket jelentenek-e, illetve, hogy a gyengeségek milyen mértékben veszélyeztetik a területek jövőbeli fejlődését, a gazdasági lehetőségek kihasználását. A helyzetfeltárásokból és a SWOT elemzésekből levonható stratégiai következtetések alapján körvonalazódott a megvalósítandó gazdasági szerkezetátalakítási célrendszer. A Nemzeti Diverzifikációs Programban foglaltak megvalósítását az FVM intézményi és szervezeti háttere végzi, ezek a szervek biztosítják a finanszírozási terv végrehajtását, melynek eredményessége a Közös Monitoring és Értékelési Keretben meghatározott indikátorokra épülő monitoring rendszerrel ellenőrizhető. A szerkezetátalakítással kapcsolatos diverzifikációs intézkedések országos és térségi szintű kommunikációja fontos és szükséges eszköze a Program sikeres megvalósításának. Ennek feltétele a nyilvánosság biztosítása és a hatékony kommunikációs csatornák használata. 2. ábra: Nemzeti diverzifikációs program szerkezeti váza Kaba és térsége Vezetői összefoglaló Bevezetés, módszertan Tervezési keretek áttekintése Petőháza és térsége Helyzetfeltárások Szerencs és térsége Szolnok és térsége A célcsoport A célcsoport A célcsoport A célcsoport meghatározása meghatározása meghatározása meghatározása Az érintett terület Az érintett terület Az érintett terület Az érintett terület földrajzi földrajzi földrajzi földrajzi lehatárolása lehatárolása lehatárolása lehatárolása A cukorgyárak A cukorgyárak A cukorgyárak A cukorgyárak térségének térségének térségének térségének bemutatása bemutatása bemutatása bemutatása SWOT analízis SWOT analízis SWOT analízis SWOT analízis Stratégiai következtetések Stratégiaalkotás Megvalósítási mechanizmus 1. Intézményi és szervezeti háttér 2. Finanszírozási források áttekintése Monitoring rendszer A program nyilvánosságát biztosító rendelkezések 12

13 Alkalmazott módszer A Nemzeti Diverzifikációs Program elkészítése kapcsán szem előtt tartott legfontosabb kritérium a Program illeszkedése a vonatkozó európai uniós és hazai rendeletekhez, illetve az érvényben lévő országos, regionális, megyei és kistérségi fejlesztési dokumentumokhoz. A rendeletekben meghatározott iránymutatásokat a programozás során maximálisan figyelembe vettük, a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott céloktól, irányvonalaktól nem tértünk el, a Nemzeti Diverzifikációs Programban javasolt beavatkozási területeket azokhoz igazítva alakítottuk ki. Jogszabályok: Tanács 320/2006/EK rendelete (2006. február 20.) a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításairól és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/ EK rendelet módosításáról Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról Bizottság 968/2006/EK rendelete (2006. június 27.) a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításairól szóló 320/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 80/2006 (XI. 23.) FVM rendelet a cukoripar szerkezetátalakítási támogatásának egyes kérdéseiről Fejlesztési dokumentumok: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyarország nyugati határmenti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója. Budapest, Észak-Alföldi Régió Operatív Programja Dél-Alföldi Régió Operatív Programja Észak-Magyarországi Régió Operatív Programja Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja Nyugat-Dunántúli Régió Operatív Programja A Nyugat-Dunántúl területfejlesztési programja. Győr, A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja. RKK NYUTI, Győr, A nyugat-dunántúli régió gazdasági és közlekedési tengelyének területfejlesztési programja. Budapest, Közép-Dunántúli Régió Operatív Programja 13

14 Hajdú-Bihar Megyei Stratégiai Program Győr-Moson-Sopron megye hosszú távú fejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja. Helyzetfeltárás. RKK NYUTI, Győr, Győr-Moson-Sopron megye hosszú távú fejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja. Koncepció. RKK NYUTI, Győr, Győr-Moson-Sopron megye hosszú távú fejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja. Program. RKK NYUTI, Győr, Jász-Nagykun-Szolnok megyei Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési stratégiai program. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési koncepciója. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési stratégiai program ( ). Szolnok, Sárréti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programja Hajdúszoboszlói kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja Sopron-Fertőd statisztikai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési program felülvizsgálata. Helyzetfeltárás Érintettek bevonása Annak érdekében, hogy a Nemzeti Diverzifikációs Program intézkedései valóban az érintettek jövőbeli igényeit és a térség fejlesztési szükségleteit tükrözze, rendszeres és széleskörű konzultációt folytattunk a cukorgyár-bezárások miatt hátrányt szenvedő csoportokkal. Ennek keretében kérdőíves felmérést végeztünk a cukorgyár bezárásokban érintett munkavállalók, termelők, beszállítók, vállalkozók és önkormányzatok körében. Az érintett csoportokkal való személyes konzultáció eredményei mellett a tervezés során figyelembe vettük az elmúlt időszak hivatalos statisztikai adatait, valamint az elérhető térségi adatbázisokat is annak érdekében, hogy a cukorgyár bezárások által érintett térségek gazdasági-társadalmi folyamatait teljes körűen megismerjük. A Nemzeti Diverzifikációs Programban olyan célkitűzések és prioritások kerültek meghatározásra, amelyek hosszabb időtávban szolgálják a térségek gazdaságfejlesztési céljait. 14

15 Jogszabályi háttér áttekintése A nemzeti diverzifikációs program megalkotása során 3 uniós és egy hazai jogszabály előírásait kellett figyelembe venni, melyek a következők: 320/2006 EK Rendelet (2006. február 20.) a közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításairól és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/ EK rendelet módosításáról A diverzifikációs program jogszabályi hátterét a 320/2006/EK rendelet jelenti. A rendelet kimondja, hogy a közösségi cukoripar versenyképességének megőrzése érdekében szükséges a cukoripar szerkezetátalakítására irányuló intézkedések finanszírozása, a veszteséges termelési kapacitások jelentős csökkentése, e célból a rendelet két támogatási forma felhasználását teszi lehetővé: Szerkezetátalakítási támogatás A cukorgyártó a kvótájáról történő lemondással szerkezetátalakítási támogatásra válik jogosulttá. A támogatás feltétele, hogy a gyárat alkalmatlanná kell tenni cukor előállításra (részben vagy teljesen le kell szerelni a cukorgyártásra alkalmas berendezéseket), megfelelő kompenzációban kell részesíteni a termelőket és a munkavállalókat. Emellett meg kell felelnie a közösségi jog és a tagállam által előírt követelményeknek a jó környezeti állapot helyreállítása érdekében, valamint a speciális, csak cukorrépa-művelésben alkalmazható gépek termelők felé és gépipari beszállítók felé történő kártalanítása tekintetében. Diverzifikációs támogatás A diverzifikációs támogatás a közötti időszakra megállapított Közösségi vidékfejlesztési támogatáson felüli, pótlólagos forrás. Arra szolgál, hogy a szerkezetátalakítási folyamat által érintett térségben ösztönözze a cukorrépa-termesztés és a cukortermelés alternatíváinak kidolgozását. A diverzifikáció ösztönzésére a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében meghatározott intézkedések az EMVA-ból nyújtandó támogatásról szóló szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet alapján támogatott bizonyos intézkedésekkel vagy az állami támogatásra vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban álló intézkedések lehetnek. A diverzifikációs támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a diverzifikációs intézkedéseknek meg kell felelniük az 1698/2005/EK rendelet I. és III. tengelyében előírt intézkedések közül egynek vagy többnek. A rendelet értelmében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az EMVA hozzájárulás legmagasabb értékét. 1698/2005/EK Rendelet (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról A 1698/2005/EK rendelet részletesen szabályozza az EMVA típusú támogatások nyújtásának feltételeit, valamint a támogatások folyósításával kapcsolatos szabályokat. A diverzifikáció, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program jogalapját is ez a rendelet jelenti. A 320/2006 EK rendelet értelmében a 1698/2005 EK rendelet I. és III. tengelyben előírt intézkedések legalább egyikének kell 15

16 megfelelniük a diverzifikációs intézkedéseknek is. Az I. tengely A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása, a III. tengely pedig A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása terén lehetséges intézkedéseket tartalmazza. 968/2006/EK Rendelet (2006. június 27.) a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló 320/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról A 968/2006/EK rendelet szabályozza a 320/2006/EK rendelet végrehajtását. A rendelet 14. cikkében kerülnek bemutatásra a Nemzeti Diverzifikációs programokkal kapcsolatos elvárások. A rendelet meghatározza, hogy a Nemzeti Diverzifikációs Programban szereplő intézkedéseket december 30-ig kell végrehajtani. A rendelet értelmében az egyes tagállamoknak nyújtott diverzifikációs támogatást legkésőbb szeptember 30-ig ki kell fizetni. A rendelet szabályozza továbbá a jelentések, ellenőrzések, szankciók kérdéseit is. 80/2006 (XI. 23.) FVM rendelet a cukoripar szerkezetátalakítási támogatásának egyes kérdéseiről. A 80/2006 FVM rendelet definiálja a cukorrépa termelők, gépipari beszállítók és integrátorok körét. a) Cukorrépa-termelő: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a Cukorrépa Termelők Országos Szövetségének (a továbbiakban: CTOSZ) tagja, és aa) a Cukor Terméktanácsnál nyilvántartott szállítási joga alapján a cukorgyártó vállalkozás cukortermeléséhez cukorrépát termelt a kvótáról történő lemondással érintett gazdasági évet megelőző három gazdasági év valamelyikében, ab) integrációban a CTOSZ tagsággal rendelkező integrátor Cukor Terméktanácsnál nyilvántartott, részben átengedett szállítási joga alapján a cukorgyártó vállalkozás cukortermeléséhez cukorrépát termelt a kvótáról történő lemondással érintett gazdasági évet megelőző három gazdasági év valamelyikében. b) Gépipari beszállító: az a jogi vagy természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a cukorrépa-termelők részére, kizárólag a más célra nem használt speciális gépekkel a fenti referencia-időszakban, szerződés alapján szolgáltatást nyújtott. A gépipari beszállító nem lehet azonos a cukorgyártó vállalkozással. c) Integrátor: az a jogi vagy természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a fenti referencia-időszakban saját maga által termelt, és/vagy termeltetési szerződéssel az a) pontban említett cukorrépatermelőkkel termeltetett cukorrépáját a cukorgyártó vállalkozás számára értékesítette. Az a)-c) pontjában felsoroltak személye megegyezhet. A rendelet értelmében szerkezetátalakítási támogatásra azok a cukorrépa termelők jogosultak, akik integrátori vagy értékesítési szerződéssel, valamint a tényleges teljesítést alátámasztó bizonylatokkal igazolják, hogy a 2004/2005 vagy 2005/

17 vagy 2006/2007 cukor gazdasági évben leszállították a cukorrépát a cukorgyártó vállalkozásnak A gépipari beszállítók közül azok jogosultak a szerkezetátalakítási támogatásra, akik cukorrépa-termelővel vagy integrátorral kötött szerződéssel és a teljesítést alátámasztó bizonylatokkal igazolják, hogy mezőgazdasági gépeikkel az a) pont szerinti cukorrépa-termelőknek a 2004/2005 vagy 2005/2006 vagy 2006/2007 cukor gazdasági évben szolgáltatást végeztek. 17

18 Helyzetfeltárás Kaba és térsége Érintettek körének meghatározása A kabai cukorgyár bezárása direkt módon négy egymástól jól elkülöníthető csoportot érint hátrányosan. Ezek a cukorrépa-termelők, az Eastern Sugar Zrt. munkavállalói, a gyár működéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó vállalkozások és az érintett települések önkormányzatai. 3. ábra: A kabai üzem bezárással érintett települések megye lehatárolással Adatok forrása: FVM 2008 Cukorrépa-termelők Ebbe a csoportba tartoznak azok a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások, őstermelők, akik az elmúlt időszakban cukorrépát termeltek és szállítottak be az Eastern Sugar Zrt. kabai gyárába. A megszűnő cukorfeldolgozás 52 település termelőit érinti. A termőterületek jelentős része Hajdú-Bihar megyében található, de jelentős mennyiségben történt cukorrépabeszállítás Békés megye, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye területéről is. A termelők jelentős része közvetlenül nem szállított cukorrépát a kabai gyárba, mert ott csak a beszállítói joggal rendelkezőktől vették át a terményt. Beszállítói joggal a nagytermelők és az integrátorok akik, általában termelők is egyúttal rendelkeztek. A cukorrépa-termelés kiesésének hatásai azonban egyformán jelentkeznek mind a beszállítói joggal rendelkező, mind pedig a beszállítói joggal nem rendelkező termelőknél. A következő évtől kieső cukorrépa-termelési lehetőség miatt a 18

19 korábbiaktól eltérő vetésszerkezetben kell folytatniuk a termelést, melyhez a meglévő, speciális, cukorrépa-termeléshez kapcsolódó gépek alkalmazása a továbbiakban kihasználatlanná válik. Az Eastern Sugar Zrt. munkavállalói Az Eastern Sugar Zrt. kabai gyárának bezárása 220 munkavállalót érint. A gyár tervei szerint a termelés befejezésével 148 munkavállaló kerül elbocsátásra. A cukorkészletek csomagolását és elszállítását, vagyis a termelés megszűnését követő egy éven belül további 54 fő munkaviszonya szűnik meg. A bezárást követő évben elsősorban azokat a munkavállalókat kívánja a gyár foglalkoztatni, akik ebben az időszakban elérik a nyugdíjkorhatárt, így téve lehetővé számukra a megfelelő kondíciókkal történő nyugdíjba vonulást. A termelés megszűnését követő 2 éven belül a megmaradt 18 alkalmazottját is elbocsátja a cég. Az Eastern Sugar Zrt. Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete által készített felmérés szerint az érintett munkavállalók 75%-ának életkora negyven év fölötti, harmaduk az 50 éves kort is betöltötte. A kérdőíves felmérés alapján a 11 különböző településről érkező munkavállalók több mint 60%-a rendelkezik középfokú végzettséggel, negyedüknek van felsőfokú végzettsége, viszont 3%-uk nem végezte el még az általános iskolát sem. A szakképesítés jellege szerint a munkavállalók több mint 50%-a rendelkezik ipari képzettséggel, 16%-a mezőgazdasági, 13%-a pedig kereskedelmi, szolgáltatási jellegű végzettséggel. Más jellegű képzettséggel a felmérésre válaszoló munkavállalók 15%-a rendelkezik. A kutatás alapján megállapítható, hogy a gyárban dolgozó munkavállalók jelentős része a térségben szeretné megtalálni következő munkahelyét. A válaszadók 43%-a a jelenlegihez hasonló munkakörben szeretne elhelyezkedni, míg 31%-uk átképzések során szeretne piacképesebb szakmához jutni. Önálló vállalkozás beindítását a válaszadók mindössze 6%-a tervezi. A kérdőívek tanúsága szerint az állásukat elvesztő munkavállalók jövőbeli lehetőségeiket a bioenergetikai iparban, az ipari termelésben, illetve a szolgáltató szektorban látják, ennek megfelelő átképzési programokban vennének részt leginkább. Szolgáltató vállalkozások Az Eastern Sugar Zrt. kabai gyárának folyamatos működéséhez több vállalkozás szolgáltatásait és termékeit vette igénybe. Ezeknek a jellemzően kis- és középvállalkozásoknak a többsége már több mint 10 éve dolgozik együtt a cukorgyárral. A vállalkozások összesített nettó árbevételéből a cukorrépa-termelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások aránya átlagosan meghaladja a 60%-ot. Ez azt jelenti, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozások közül hét cég nettó árbevételének 50-75%-a, míg három másik vállalkozásnak 75 és 100% közötti nettó árbevétele származott cukorgyári megbízások teljesítéséből. A gyárhoz kapcsolódó vállalkozások hozzávetőlegesen ugyanolyan létszámot foglalkoztatnak, mint maga a cukorgyár. A cukorgyár bezárásával történő piacvesztés tehát a cukorgyári alkalmazottakon túl még további 208 munkavállaló egzisztenciáját veszélyezteti. 19

20 A vállalkozások között fő profiljukat tekintve a következők találhatók (TEÁOR alapján): ingatlanügynöki tevékenység, nyomozás, vagyonvédelem, takarítás, hulladékgyűjtés és kezelés, épület, híd, alagút közmű vezeték építése, egyéb iparcikk kereskedelem, egyéb ügynöki tevékenység, közúti teherszállítás, mezőgazdasági termékek ügynöki nagykereskedelme, növénytermelési szolgáltatás, fémszerkezet gyártása, villanyszerelés, fémmegmunkálás. Kabán és térségében jelenleg ezek a tevékenységek csak korlátozott volumenben lesznek értékesíthetőek a cukorgyár bezárását követően. A vállalkozások többsége ezt felismerve a tevékenységi kör átalakítására törekszik. Önkormányzatok Az önkormányzatok közül a gyárbezárás legsúlyosabban Kaba városát érinti. A cukorgyárral a város egyik legnagyobb foglalkoztatója és adófizetője szűnik meg. A gyár tevékenységeire épülő szolgáltató cégek többségének is Kabán található a székhelye, tehát ezen cégek jövedelemtermelő képességének és munkaerő-piaci szerepének csökkenése is a városban jelentkezik majd elsődlegesen. A gyárbezárás foglalkoztatási szintre gyakorolt hatása indirekt módon várhatóan a Kaba környéki településeken is jelentkezik majd. Azokon a településeken, amelyek a cukorrépa-termesztéssel foglalkozó lakosaikon keresztül kapcsolódtak a kabai cukorgyárhoz, várhatóan nem okoz majd jelentős és hosszan elhúzódó problémákat az üzembezárás, mivel a cukorrépa-termesztés technológia intenzív termelési módja a szükséges vetésforgót is figyelembe véve a munkaerő alacsony szintjét igényelte. Az alábbi ábrán látható, hogy mely települések foglalkoztatási, vállalkozási szerkezetére, valamint mezőgazdasági termelésére gyakorol a gyárbezárás kedvezőtlen hatást. 20