HUNGARIKUM Konzorcium

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HUNGARIKUM Konzorcium"

Átírás

1 , EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP: A VIDÉKI TERÜLETEKBE BERUHÁZÓ EURÓPA HUNGARIKUM Konzorcium 5.2. FEJEZET december AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM ( ) FÉLIDŐS (MID-TERM) ÉRTÉKELÉSE

2 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 125 TARTALOMJEGYZÉK 5. A PROGRAM, AZ INTÉZKEDÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS LEÍRÁSA A II. tengely intézkedéseinek értékelése Kedvezőtlen adottságú területek támogatása (212. intézkedés) NATURA 2000 gyepterületek támogatása (213. intézkedés) Agrárkörnyezet gazdálkodási támogatások (214. intézkedés) Nem termelő mezőgazdsági beruházások (216. intézkedés) Bevezetés az erdészeti jogcímekhez A mezőgazdasági földterületek első erdősítése (221. intézkedés) Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken (222. intézkedés) Erdő-környezetvédelmi intézkedések (225. intézkedés) Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése (226. intézkedés) Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások (227. intézkedés) 251 VERZIÓKÖVETÉSI INFORMÁCIÓK Verzió száma: Utoljára módosította: Módosítás indoka: Jóváhagyta a HUNGARIKUM konzorcium részéről (név/dátum) v25 Cserneczky Tamás A VM szakfőosztálya és a Monitoring Bizottság tagjai által küldött észrevételek átvezetése Cserneczky Tamás ( )

3 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS A PROGRAM, AZ INTÉZKEDÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS LEÍRÁSA 5.2. A II. tengely intézkedéseinek értékelése Kedvezőtlen adottságú területek támogatása (212. intézkedés) Az intézkedés célja Az intézkedés alapvető célja a kedvezőtlen termőhelyi adottságokból származó jövedelem-szerzési hátrányok kompenzálása úgy, hogy biztosítsa a mezőgazdasági tevékenység folytatását és a mezőgazdasági célú földhasználat fenntartását és elősegítse ezeken a területeken az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítását. Ennek érdekében az extenzív kultúrák (gyep- és takarmánynövények) termelésének előmozdítását célozza a program főként azokon a területeken, ahol a kedvezőtlen termőhelyi adottság érzékeny természeti adottságokkal jár együtt. Emellett a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat erősítése, a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki gazdasági környezet kialakítása, valamint hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához is szerepeltek az intézkedés céljai között. Az intézkedés tartalma Magyarország a Kedvezőtlen adottságú területek támogatása jogcímet az 1257/1999/EK rendelet 19. és 20. cikkében előírt feltételekkel összhangban valósítja meg. Az ÚMVP-n belül az Európai Bizottság által július 20-án elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 4.2 fejezetét alkotó Kedvezőtlen Adottságú Területek (továbbiakban KAT) intézkedés folytatásaként, azt továbbfejlesztve kerül megvalósításra legalább december 31-ig. A kedvezményezettek köre Az, aki a 1257/1999/EK rendelet 19. vagy 20. cikke alapján meghatározott területen aktív mezőgazdasági tevékenységet folytat; A támogatottnak földhasználónak kell lennie; A minimális támogatható terület mérete: 1 hektár takarmánytermő terület (legelő vagy szántóföld); A támogatható parcella minimális mérete 0,3 ha; A következő gabonafélék termesztése esetén nem nyújtható támogatás: őszi és tavaszi búza, rizs, napraforgó, kukorica, cukorrépa, burgonya, ipari növények és zöldségek; Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek működési támogatást kapnak a központi állami költségvetésből csak abban az esetben kaphatnak támogatást, ha elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, továbbá közvetlen jövedelem kiesésük van az intézkedés kötelezettségeinek betartásából adódóan.

4 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 127 A támogatás feltételei Mezőgazdasági tevékenység folytatása a KAT-on a kompenzációs támogatás első kifizetésétől számított legalább 5 évig; A gazdaság teljes területén betartja az 1782/2003/EK rendelet IV. mellékletében foglalt, helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartására vonatkozó előírásokat; 2009-től a Gazdálkodási Naplót vezető gazdaság teljes területén betartják az 1782/2003/EK rendelet III. mellékletében rögzített kölcsönös megfeleltetés szabályait is; Gazdálkodási Napló vezetése. A támogatás mértéke Terület Támogatás mértéke (Euro/ha) 19. cikk szerint lehatárolt területeken 85,9 Euro 20. cikk szerint lehatárolt területeken 10,94 Euro 1. táblázat: KAT Támogatás mértéke Degresszivitás A gazdaság területe (ha) Degresszivitás kifizetési szint 1-50,99 100% ,99 90% ,99 80% ,99 70% % 2. táblázat: Degresszivitás mértéke Ahogy azt az 1. táblázat mutatja, a KAT19 támogatás közel 8-szorosa a KAT20 besorolás támogatásnak. A degresszivitás mértékéről a 2. táblázat tudósít. Az intézkedés területi adatai A 2009 évi adatok alapján az ÚMVP output indikátorai láthatóan teljesülnek a program időszaka alatt. Ugyanakkor az is látszik, hogy az output indikátorok kedvező alakulása annak is köszönhető, hogy a lehetséges KAT területi mértékhez képest alacsony szinten lettek meghatározva az UMVP célértékei.

5 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 128 Összterület Célérték ÚMVP alapján Megvalósulás Arány (%) összterülethez célértékhez 19. cikk ha % 20. cikk ha % A támogatásban részesülő kedvezményezettek száma Natura 2000 területek 3800 db db ha ha 3. táblázat: KAT - Az intézkedés területi adatai (Forrás: MVH 2009 évi adat, ÚMVP indikátortáblázat alapján) Fontos megállapítani, hogy alig mérhető különbség van a két lehatárolási jogcím között, annak ellenére, hogy a 19. cikkely alapján Ft/ha körüli támogatási összeget lehet alanyi jogon igényelni, míg a 20. cikkely alapján csupán 2700 Ft/ha-t. A Kedvezőtlen Adottságú Területek célprogram keretében történt kifizetések területi eloszlása az alábbi térkép szerint alakul (1. ábra). 1. ábra: KAT területek elhelyezkedése

6 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 129 Lehatárolással kapcsolatos vizsgálatok Tekintettel arra, hogy az intézkedés során alkalmazott lehatárolás a célzott forráselosztás érdekében történt, a lehatárolás vizsgálata is indokolt. Mivel azonban tisztában vagyunk azzal, hogy jelenleg egy új KAT lehatárolás került kidolgozásra, ami várhatóan a jövőben bevezetésre kerül, az elemzés elsődleges célja azt vizsgálni, hogy az új lehatárolás mennyivel fogja jobban szolgálni a célok hatékonyabb teljesülését. A KAT jelenleg érvényben lévő lehatárolása összhangban van a 1257/1999 Tanácsi rendelettel, mivel a lehatárolás alapjául szolgáló háttéradatok megfelelnek a rendelet feltételeinek. Mindenképpen tanulságos a gazdálkodók visszajelzéséből az is, hogy a lehatárolásnak nemcsak metodikailag célszerű egységesnek lennie legalább egy tájegységen belül, hanem azonos területi szintet (fizikai blokk, település) is kell céloznia, mivel a gazdálkodók számára - helyismeretük tükrében - nehezen elfogadható, ha két szomszédos parcellának a besorolása eltérő cikk alá történik. Várhatóan az új lehatárolás megoldást jelent mind metodikailag (egységes biofizikai paraméterek), mind a területi szintet érintően (1:25000-es talajtérkép geometriáján alapuló, fizikai blokk szintre átvezethető) ezekre a problémákra. A területi hátrányok halmozottan való megjelenése objektíven differenciálhatja a támogatás összegét, ez a gazdálkodók számára sokkal átláthatóbb, érthetőbb és elfogadhatóbb rendszert eredményezhet. Minderre az új lehatárolás biztosít majd lehetőséget. Intézkedéshez kapcsolódó elemzések Az elemzések alapvetően annak a kérdésnek a megválaszolására irányultak, hogy az ÚMVP keretében az intézkedéshez megfogalmazott célok miképpen teljesültek az intézkedés eddigi működése során, illetve mennyire várható ezen célok teljesülése a működés hátralévő időszakában. Az intézkedés az alábbi célokat tűzte ki a programozási időszak alatt: 1. termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása 2. extenzív kultúrák (gyep- és takarmánynövények) előmozdítása az érzékeny természeti területeken 3. környezettudatos gazdálkodás erősítése 4. fenntartható tájhasználat erősítése 5. vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása 6. új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki gazdasági környezet kialakítása 7. mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása 8. hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához Részletesen a pontok szerint haladva kifejtjük a célok megvalósulását ellenőrző vizsgálatok eredményét: 1. A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása A jogcímben nincsen meghatározva a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet. Mivel a jogcím országos rendszerként működik a termőhelyi különbségek nem értelmezhetőek.

7 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS Extenzív kultúrák (gyep- és takarmánynövények) előmozdítása az érzékeny természeti területeken A kérdőíves elemzés az alábbi kérdéseket tette fel, a cél elérésnek vizsgálatára: Kérdés: KAT területén milyen típusú gazdálkodást folytat? Válaszok: Gyepgazdálkodás 305 növénytermesz- Szántóföldi tés 417 Mindkettő 252 Végösszeg 974 Kérdés: Milyen mértékben változtatta meg a vetésváltást a KAT támogatás miatt? Válaszok: Megváltoztattam, annak érdekében, hogy a KAT támogatásra jogosult legyek Nem változtattam meg és nem is igénylem meg a KAT támogatást. nem változtattam meg, és csak akkor igénylem, ha az adott évben termesztett növénykultúra támogatásra jogosult. nem változtattam, mert eddig is az engedélyezett növényeket termesztettem nem változtattam, mert eddig is csak gyepgazdálkodást folytattam Végösszeg 974 A kérdőívekből látszik, hogy a válaszadók majdnem fele szántóföldi gazdálkodást folytat, egyharmada gyepgazdálkodó, a fennmaradó rész pedig vegyes gazdálkodást tart fenn. A gyepgazdálkodók aránya megjelenik a szerkezetváltásra vonatkozó kérdéseknél is, mivel a gyepgazdálkodók aránya itt is változatlan marad. Érdekesebb választ adtak azonban a szántóföldi gazdálkodók, akiknek háromnegyede nem változtatott a termelési szerkezetén, hanem minden évben csak a jogosult növényekre veszi fel a támogatást. Látható továbbá, hogy a megkérdezettek több mint fele extenzív szántóföldi gazdálkodást folytat. Mivel nem állnak rendelkezésre pontos adatok az ország termelési szerkezetére, illetve azon KAT területekre vonatkozóan, ahol a támogatást nem igényelték, nem lehet vizsgálni az extenzifikáció mértékét és típusát, azonban a jogcím pozitív eredményének tekinthető, hogy a kérdőívet kitöltők 10 %-a hajlandó volt változ-

8 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 131 tatni annak érdekében, hogy a KAT támogatást a gazdaságában maximalizálni tudja, vagyis vélhetően egy mérsékelt szintű szerkezetváltás a program hatására bekövetkezett. Kérdés: A gazdaságának mindig ugyanazon a parcelláin veszi fel a KAT támogatást? Válaszok Igen 715 Nem 259 Végösszeg 974 Ez az arány azt mutatja, hogy a kedvezményezettek több mint kétharmada nem változtat a hasznosításon. Ezt az értéket a gyepterületen gazdálkodók a gazdálkodás jellegéből adódóan jelölték meg. A szántóföldi művelés esetében (kizárólag szántóföldi művelést 417 gazdálkodó, vegyes gazdálkodást 252 folytat) a válaszadók 38 %-a a parcellák évenkénti változtatását igazolta vissza. Azt, hogy a gazdálkodók ilyen mértékben tudják változtatni a programba bevont parcellákat elsősorban annak köszönhető, hogy a kompenzációs rendszer 1 éves támogatási formában működik. A gazdálkodók bizonyos része kihasználva ezt a lehetőséget, évente olyan területeket von be a programba, ahol amúgy is betartanák a vonatkozó szabályokat, illetve a jogosult növények körét. Ez a hozzáállás nem a hosszú távú extenzifikálás attitűdjét sugallja, hanem egy (gazdálkodói oldalról érthető) támogatás maximalizáló hozzáállást. Interjúink során azonban elhangzott, hogy vannak olyan visszajelzések is, melyekből viszont az derül ki, hogy a gazdálkodók bizonyos köre - miután elfogadta a növényi korlátozást - berendezkedett a KAT típusú gazdálkodásra és kihasználva annak előnyét az egyébként másra nem igen használható területeken folyamatos extenzív gazdálkodást folytat. Az MVH adatai alapján a szántóföldi művelésben az alábbi kultúrák kerültek KAT területeken termesztésre: KAT területek vetésszerkezeti aránya (forrás: MVH) 19% 22% 59% Gyep Hüvelyesek Takarmánynövények Gabonafélék 0% 2. ábra: KAT területek vetésszerkezeti aránya (MVH) Az igényelt KAT területek vonatkozásában elmondható, hogy a vetésszerkezet jelentősen eltér az országos átlagtól, ami a termeszthető növények körének korlátozásának tudható be. Szükséges megjegyezni, hogy a táblázat nem a KAT területeken gazdálkodók vetésszerkezetét mutatja, hanem csupán azokét, akik igé-

9 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 132 nyeltek KAT támogatást. Mivel tudjuk, hogy a támogatási arány a két lehatárolás átlagában csupán 25%, ezért ezek az arányok nem tükrözik a lehatárolt területek teljes vetésszerkezetét. Az érzékeny természeti területekkel való átfedést az MTÉT területek, a Natura 2000 területek, a Nitrát érzékeny területek és a sérülékeny vízbázis védelmi területek vonatkozásában vizsgáltuk meg. Az MTÉT területekkel való átfedés tekintetében az alábbi eredményt kaptuk: MTÉT zóna KAT19 terület (ha) KAT20 terület (ha) Összesen terület (ha) Összesen (%) A 31059, , ,14 21,2 B 26736, , ,20 17,6 C 12211, , ,84 7,9 D 1129, , ,59 1,1 Nem MTÉT terület 57638, , ,31 52,2 Összesen , , ,08 100,0 4. táblázat: MTÉT területek és KAT átfedése A 4. táblázat adatai azt mutatják, hogy az összes KAT támogatás közel 50%-át MTÉT területen vették fel a gazdálkodók. A KAT területek 34 %-a MTÉT terület is egyben. KAT és egyben szántóföldi MTÉT célprogram fut hektáron, gyep MTÉT célprogram hektáron, egyéb horizontális gyepes célprogram hektáron, egyéb célprogram hektáron. Tehát az összes MTÉT területen igényelt KAT támogatott terület hektár, ebből AKG célprogrammal is lefedett terület hektár, az összes KAT támogatott terület harmada megközelítőleg. Ezekből az adatokból levonható és alátámasztható az az összefüggés, hogy az extenzív gazdálkodási rendszerek szoros összefüggésben állnak adottságait és gazdálkodási igényét tekintve az élővilág-védelmi szempontból érzékeny területekkel. Úgy tűnik, hogy az MTÉT célprogramok előírásai többnyire összeegyeztethetők a gazdák számára a KAT korlátozásokkal, mivel az átfedő területek több mint 70 %-án választottak a KAT támogatás mellé AKG MTÉT kifizetést is. A fent felsorolt tematikus fedvényekkel való átfedés az alábbiak szerint alakul: KAT19 (ha) KAT20 (ha) Összesen (ha) KAT19 területhez képest (%) KAT20 területhez képest (%) Összes KAT területhez képest (%) MTÉT 71136, , ,77 55,2 38,2 47,8 Natura , , ,10 45,9 48,9 47,2 Nitrát 48076, , ,37 37,3 37,4 37,3 SVBVT 5087, , ,54 4,0 7,9 5,7

10 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 133 Összes KAT , , ,1 100,0 100,0 100,0 3. környezettudatos gazdálkodás erősítése 5. táblázat: Különböző fedvények területi átfedései KAT-tal A jogcím nem tartalmaz olyan előírásokat, melyek a környezettudatosság fejlesztését célozzák meg. A jogcím a gazdálkodás módjával kapcsolatban az alábbi feltételt szabja: A gazdaság teljes területén betartja az 1782/2003/EK rendelet IV. mellékletében foglalt, helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartására vonatkozó előírásokat Ez az előírás jelenleg a SAPS területalapú támogatásának az alapfeltétel rendszerét veszi át, így megállapítható, hogy a KAT vonatkozásában nincsenek olyan előírások megfogalmazva, amelyek nem vonatkoznának a programon kívül, de SAPS támogatásban részesülő gazdálkodókra. Mivel azonban a kölcsönös megfeleltetés alapvető célja a támogatási feltételek folyósítása fejében alapvető környezeti célok teljesítése, elmondható, hogy ez a KAT támogatást igénylőkre is vonatkozik. Megítélésünk szerint a jelenlegi szabályozás nem járul hozzá kellő mértékben a környezettudatos gazdálkodás erősítéséhez. Érdemes azonban az előzőekben kifejtett interjútapasztalatra visszautalni, miszerint bizonyos gazdálkodók kimondottan ráálltak a KAT gazdálkodási struktúrára, ami közvetetten kétségtelenül hozzájárul a környezettudatosság kialakításához, feltéve, hogy hosszútávon tudnak rentábilisan gazdálkodni ebben a támogatási rendszerben. 4. fenntartható tájhasználat erősítése A fenntartható tájhasználat egy adott térség természeti és környezeti adottságaira alapuló olyan gazdálkodási rendszert jelent, ami biztosítja az erőforrások megőrzését, illetve megújuló képességét. Ez a szemlélet a táji adottságok szerint differenciált gazdálkodási mód alkalmazását szorgalmazza. A jogcím ilyen táji szintű gazdálkodási modellek megerősítésére vonatkozóan nem tesz megállapításokat. Továbbá, mivel a jogcím országos szinten került kidolgozásra a tájhasználat erősítésére vonatkozó célokat nem lehet vizsgálni, véleményünk szerint a cél a jogcím vonatkozásában nem tekinthető relevánsnak. 5. vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása A 19. cikk esetében Magyarországon is lehatárolási szempontként szerepelt a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya és a népsűrűség. Az, hogy a támogatást a leginkább rászoruló réteg vette igénybe egybecseng a támogatás jelenlegi célkitűzéseivel, miszerint bővíteni kívánja a jövedelemszerzési lehetőségeket. A kérdőívek alapjául szolgáló gazdálkodók mérete is a fenti véleményeket támasztja alá. Kérdés: Mekkora KAT területen gazdálkodik? Válasz: 1-5 Ha Ha Ha 292

11 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS Ha Ha 77 Több mint 300 Ha 14 Végösszeg 974 Látható, hogy a kérdőíves vizsgálatban résztvevők 80%-a 50 hektár alatt gazdálkodik, tehát a program vélhetően elsősorban a kisgazdálkodóknak jelent támogatást. Ezt erősíti a támogatás mértéke mellett meghatározott degresszív kifizetési rendszer, ami szintén ezt a méretkategóriát helyezi előtérbe. Ennek alapján úgy gondoljuk, hogy a támogatás elsősorban a kisgazdálkodók jövedelemszerzési lehetőségeihez járul hozzá. Mindemellett akár a Vidékfejlesztési Minisztériumban, akár a gazdálkodókkal készített interjúk alapján elmondható, hogy a gazdálkodók rosszul informáltak a támogatásokat illetően. Elsődlegesen a támogatási összeg/rájuk rótt kötelezettségek viszonylatban gondolkodnak, nem tájékozódnak az egyes intézkedések valós céljairól és a célok megvalósítása által elérhető környezeti hatásokról, valamint a szerkezetváltásból adódó előnyökről. Pedig éppen a KAT intézkedés igen jó példa lehetne arra, hogy a gazdálkodásból származó jövedelmet úgy stabilizálják és tartsák a jobb adottságú területekével közel azonos szinten, hogy közben alkalmazkodó, fenntartható, extenzív tájgazdálkodást folytatnak. 6. új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki gazdasági környezet kialakítása A jogcím alapvetően eddig is alkalmazott gazdálkodási környezetet határoz meg, nem ösztönöz innovatív tevékenységek bevezetésére, illetve a jogcím lehetőségénél fogva (területalapú támogatás) nem képes gazdasági innovációk bevezetésére. 7. mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása A mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásával kapcsolatos célokkal kapcsolatban vizsgáltuk a program területi lefedettségét.

12 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 135 KAT igénylések arányai (Forrás: MVH) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 19. cikk 20. cikk Igényelt terület Összterület 3. ábra: KAT igénylések arányai Összes támogatható terület (ha) 2009-ben igényelt terület (a) Igénylési arány % KAT ,5 % KAT % Összesen ,8 % 6. táblázat: Támogatható és igényelt területek (MVH) A 6. táblázat és 3. ábra alapján látható, hogy csupán 25%-os igénylési arány mutatkozik a támogatásra. Bár a jelentősebb támogatással járó lehatárolás esetében a területi arány több mint 10%-al magasabb, azonban megállapítható, hogy még a Ft/ha összegű támogatás mellett is inkább megéri a megszokott, piacosabb vetésszerkezetet fenntartani, semmint áttérni extenzívebb gazdálkodásra, vagy takarmánytermesztésre (ez utóbbi nyilván csak állattenyésztés mellett képzelhető el, aminek a bővülését viszont a takarmánytermesztés támogatásán keresztül nem lehet megvalósítani). Ez alapján vélelmezhető, hogy KAT támogatást elsősorban azok veszik igénybe, akik a gazdálkodásuk szerkezetéből adódóan megfelelnek a program előírásainak. Kérdés: A támogatás hatására döntött úgy, hogy Válaszok: a támogatás nem változtatott a megszokott gazdálkodási gyakorlaton. 661 nem hagy fel bizonyos területek művelésével, pedig tervezte. 247 újabb területeket von művelésbe. 66 Végösszeg 974

13 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 136 A válaszadók több mint kétharmadának a támogatás nem hozott érdemi változást, körülbelül mintegy egyharmadára volt hatással a támogatás. Amennyiben ezt az arányt kiterjesztjük az igényelt területek vonatkozásában, akkor az látható, hogy a hektárból közel hektár művelésben tartása a programnak tulajdonítható, illetve több mint hektár újonnan művelésbe került. Ez az eredmény a támogatható összterület nagyságrendileg tíz százalékát érinti. Mindezek mellett azért fontos kiemelni azt a több 25%-nyi válaszadót, akik a támogatás hatására folytatták a gazdálkodást, ugyanis nélkülük ennyivel csökkent volna a megművelt, a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotban tartott területek aránya. 8. A kedvezőtlen adottságú területeken a mezőgazdasági tevékenység folytatásának és a mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása Kérdés: A KAT támogatás mértéke ösztönzi-e Önt a gazdálkodás folyamatos fenntartására? Válaszok: Igen, jelentős mértékű a kompenzáció, nélkülözhetetlen a gazdaság működéséhez. 330 Nem, nagyon kevés a támogatás, ha csak ez lenne, nem gazdálkodnék. 299 Több támogatást is felveszek, és ezek összessége járul ahhoz hozzá, hogy a gazdálkodást folytatni tudjam. 345 Végösszeg 974 Nagyon nehéz megítélni, hogy a KAT támogatás önmagában milyen mértékben járul hozzá a területek művelésben tartásához, mivel a támogatást legalább a SAPS-al együtt igénylik a gazdálkodók. A kérdőívre adott válaszok is egyértelműen azt érzékeltetik, hogy a területalapú támogatások, és ilyenformán a KAT támogatás is, a gazdálkodás fenntartásának elengedhetetlen részévé vált. A cél eléréséhez a KAT támogatás nyilvánvalóan hozzájárul. 9. hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához A jogcím jellegéből adódóan nem alkalmas vidéki közösségek fenntartására, mivel az eszközrendszere egyéni gazdálkodók jövedelem kiegészítésére alkalmas, vagyis közösségépítő, fenntartó funkciókat a jogcím nem tud betölteni. A támogatások egyéni szintű hatásai elsősorban a föld művelésben tartásánál, illetve a mezőgazdasági tevékenység folytatásánál jelennek meg. Összefoglalás

14 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 137 Az intézkedés lehatárolása az előző programozási időszakban kidolgozott formában került meghirdetésre az ÚMVP időszaka alatt. A program azonban változott, ami elsősorban a gazdálkodói feltételek könnyítését eredményezte, mind a területek bevonásával, mind a betartandó előírások változtatásával kapcsolatban. Az intézkedés a kitűzött output cél-indikátorokat a program időszaka alatt teljesíteni tudja, azonban a részletesebb vizsgálatok alapján látható, hogy az intézkedés alig 25%-os területi lefedettséget tudott biztosítani a lehetségeshez képest 1, vagyis a kitűzött output indikátorok igen szerény célokat tűztek ki. A programozás során kitűzött szakmai célok közül némelyik cél megítélésünk szerint nem releváns a program szempontjából. Ide tartozik a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki gazdasági környezet kialakítása, illetve a hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához. Megítélésünk szerint ezen célok elérésére egyéb támogatási rendszerek adnak (adhatnának) lehetőséget. Azonban a program ért el eredményeket a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése terén, illetve a kérdőíves vizsgálat alapján az látható, hogy a támogatás mezőgazdasági területek művelésben tartásához is hozzájárult. A gazdálkodási struktúrára és a szerkezetátalakításra vonatkozóan is láthatók eredmények, azonban, ezek mértéke és ebből adódóan a program eredményessége nehezen mérhető. Véleményünk szerint a programban résztvevők jelentős része úgy veszi fel a támogatást, hogy az semmilyen változtatást nem jelent a gazdálkodásában, vagyis ebben a formában a támogatás elsősorban a területalapú támogatás mellett kiegészítő támogatásként értelmezhető. Megítélésünk szerint érdemes a program továbbfejlesztése annak érdekében, hogy hatékonyabban tudja teljesíteni az elvárt célok teljesülését. Ez bővebben a 9. kötetben kerül kifejtésre NATURA 2000 gyepterületek támogatása (213. intézkedés) Az intézkedés célja Támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők részére a Natura 2000 területeken történő gazdálkodáshoz, hogy az érintett területeken kezelni tudják a vadon élő madarak védelméről szóló, április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, május 21-i 92/43/EGK irányelv végrehajtásából következő feladatokat. Az intézkedés fő célja a vonatkozó uniós jogszabályokban felsorolt indikátorfajok, kijelölt élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és fenntartása a környezetkímélő földhasználati módok fenntartásával; a területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása; a faj- és élőhely védelem a kijelölt területeken (különös tekintettel a magas biodiverzitású gyepterületekre), valamint az előírásoknak megfelelő földhasználati szabályok betartatása. Azon biodiverzitás szempontjából kiemelt jelentőségű területekre, illetve művelési ágakra, melyekre ezen intézkedés keretén belül nem került meghirdetésre kompenzációs kifizetés (pl.: vizes élőhelyek nádasok, extenzív halastavak, mocsarak, sásosok), ott a kötelező előírásokon túlmutató AKG intézkedés önkéntes célprogramjaihoz rendelt támogatások szolgálják a természetvédelmi célok teljesülését. 1 A VM utólagos tájékoztatása szerint az általuk nyilvántartott adatok alapján a KAT támogatást igényelt terület nagysága 2009-ben ha volt, ez a lehetséges ha-nak a 32,3 %-a.

15 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 138 Az intézkedés tartalma A Natura 2000 területeken a kompenzációs kifizetés a földhasználati előírásokról szóló nemzeti rendeletben foglalt előírások betartásának ellentételezése céljából, hasznosítási irányonként eltérően, a többletköltségek és a kieső jövedelem alapján meghatározott kompenzációs támogatás, melyet évenként, a jogosultsági kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termelők igényelhetik. A védelmet kizárólag azon indikátorfajok és élőhely típusok szempontjából kell biztosítani, amelyek alapján a területet kijelölték. A Natura 2000 területek kedvező természeti állapotának megőrzése céljából szükséges olyan minimális földhasználati előírásokat meghatározni, melyek a Natura 2000 területen gazdálkodók számára kötelezőek, s a 1698/2005 EK Tanácsi Rendelet 38. cikke alapján ezért kompenzációs támogatás adható. E kötelező érvényű földhasználati szabályokat nemzeti jogszabály állapítja meg. A különböző földhasználati ágakban megvalósított földhasználati módok eltérő mértékben járulnak hozzá a Natura 2000 területek faj- és élővilágának fenntartásához, a biodiverzitás megőrzéséhez, de leginkább a gyepterületek azok, melyek főként csökkenésük miatt kiemelt védelemre szorulnak. Emiatt a kompenzációs támogatás kifizetésekor a gyepterületek megőrzése az elsődleges. (Az erdő területek megőrzése szintén kiemelt fontosságú, mely a 46. cikk alatt kerül támogatásra). A gyepterületek kompenzációs támogatása 2007-ben került bevezetésre. Kedvezményezettek köre Minden regisztrált mezőgazdasági termelő (mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó természetes vagy jogi személy), aki a 79/409/EK vagy a 92/43/EK irányelvek alapján kijelölt és a MePAR-ban feltüntetett Natura 2000 területen gazdálkodik; a támogatottnak földhasználónak kell lennie; Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek működési támogatást kapnak a központi állami költségvetésből csak abban az esetben kaphatnak támogatást, ha elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, továbbá közvetlen jövedelem kiesésük van az intézkedés kötelezettségeinek betartásából adódóan. a minimális támogatható terület mérete: 0,3 hektár gyepterület, a parcella minimális mérete 0,3 ha; Amennyiben a terület támogatásban részesül az EMOGA Garancia részleg NVT AKG intézkedésen (agrár-környezetvédelmi képzés a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében) belül (150/2004.(X.12.) FVM rend.), akkor Natura támogatásra nem jogosult. Támogatás mértéke Normatív, vissza nem térítendő, terület-alapú kompenzációs támogatás. A kifizetés mértéke évenként 38 /ha HMT-re vonatkozóan (csak gyephasznosítású területekre vehető igénybe). Az intézkedés területi adatai

16 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 139 Jelenleg kizárólag a kijelölt Natura 2000 gyep hasznosítású területekre jár kompenzációs kifizetés az ÚMVP alapján. Nem rendelkezünk pontos adattal azzal kapcsolatban, hogy mekkora a Natura 2000 hálózat magyarországi támogatható területe, azonban tudjuk, hogy 2010-ben ,98 ha területen igényelték a Natura 2000 támogatást (forrás: MVH). A Natura 2000 blokkok összterületét összevetve a Corine 50 adatbázis gyepterületeivel úgy becsüljük, hogy ez az összes Natura 2000 gyepterületnek kb. 39 %-a. A területek megyei összesítését az alábbi táblázatban mutatjuk be: Megye Terület (ha) Terület (%) Hajdú- Bihar 38973,16 22,6 Jász- Nagykun- Szolnok 13740,30 8,0 Szabolcs- Szatmár- Bereg 12575,77 7,3 Észak- Alföldi Régió 65289,23 37,9 Borsod- Abaúj- Zemplén 18917,71 11,0 Heves 5066,12 2,9 Nógrád 1214,75 0,7 Észak- Magyarországi Régió 25198,58 14,6 Bács- Kiskun 18604,57 10,8 Békés 11129,27 6,5 Csongrád 11030,71 6,4 Dél- Alföldi Régió 40764,55 23,6 Baranya 711,63 0,4 Somogy 3149,78 1,8 Tolna 457,47 0,3 Dél- Dunántúli Régió 4318,88 2,5 Fejér 7398,13 4,3 Komárom- Esztergom 1964,99 1,1 Veszprém 3532,88 2,0 Közép- Dunántúli Régió 12896,00 7,5 Budapest 5,28 0,0 Pest 14178,15 8,2

17 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS 140 Megye Terület (ha) Terület (%) Közép- Magyarországi Régió 14183,43 8,2 Győr- Moson- Sopron 1225,18 0,7 Vas 2184,22 1,3 Zala 6391,03 3,7 Nyugat- Dunántúli Régió 9800,43 5,7 Összesen ,10 100,0 7. táblázat: Natura 2000 megyei és regionális bontásban Tekintettel arra, hogy a hazai körülmények között a gyepterületek különösen a védett természeti területnek minősülő területek vonatkozásában - viszonylag magas az állami tulajdonú területek aránya, és mivel az 50 %-os állami tulajdoni hányad esetében korlátozott a támogatás felvételének lehetősége ezért a Natura 2000 területek 100 %-os igénylése nem érhető el. Az adatok alapján viszont nagyságrendileg megállapítható, hogy a Natura 2000 támogatásra jogosult gyepterületek közel 50%-a nem vesz részt a kifizetési rendszerben. Ez az adat azonban a MePAR és a HRSZ rendszer illesztéséből adódóan, valamint a MePAR-ban nem támogatható művelési ágak miatt is kialakulhat, ezért nem lehet pontos képet kapni arról, hogy mekkora azon gyepterületek nagysága, amelyekre a jogosultsági feltételek mellett sem került kifizetés igénylésre. Mivel a kompenzációs támogatás minden földhasználónak jár és semmilyen információ nem áll rendelkezésre az alacsony igénylés okairól, a tapasztalatok alapján az alábbi okait látjuk az alacsony igénylésnek: 1. Osztatlan közös tulajdonban lévő gyepek a nem rendezett földhasználati viszonyok miatt a támogatás igénylése nem megoldható 2. Nincs művelésben a terület ez hosszú távon ökológia problémákat eredményezhet 3. A földhasználó nincs tisztában a kifizetés feltételeivel, annak ellenére, hogy az egységes kérelmen a Natura 2000 jogosultság megjelenik. Annak ellenére, hogy a földhasználati előírásokat be kell tartani abban az esetben is, ha a gazdálkodó nem veszi igénybe a támogatást, bizonyos esetekben mégis az alábbi hozzáállás tapasztalható: a. A földhasználó nem akarja vállalni a kifizetés igénylésével járó adminisztratív terheket és az ellenőrzések okozta nehézségeket, b. A kötelező előírások nem illeszkednek a földhasználó gazdálkodási rendszerébe, ezért a kérelmezés esetén valószínűsíthető helyszíni ellenőrzések elkerülése érdekében nem igényel támogatást. A Natura 2000 kompenzációs támogatást az alábbi területeken került igénylésre:

18 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS ábra: Igényelt NATURA 2000 területek A 4. ábra szürkével jelöli a nem gyep művelési ágban lévő Natura 2000 területeket. A zölddel jelölt területek azok a gyepterületek, ahol valamilyen okból kifolyólag nem került sor a támogatás igénylésre. (Forrás: MVH, Corine 50) Az egyéb, környezeti lehatárolásokkal való területi átfedések kimutatásait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Lehatárolás alapja Összterület* Területi átfedés Natura 2000 lehatárolással Natura 2000 igénylés Relatív arányok** (Össznatura=100%) hektár hektár %** hektár %*** %**** Kedvezőtlen Adottságú Terület Nitrát érzékeny területek % % 14% % % 48% Sérülékeny vízbázis % % 3% Magas Természeti Értékű Területek % % 15%

19 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS táblázat: Natura 2000 átfedések 2 Elmondható, hogy a Natura 2000, illetve egyéb természeti, környezeti szempontból sérülékeny területi lehatárolások között jelentős átfedések vannak. A 8. táblázat alapján az olvasható ki, hogy a KAT területek 42 %-a, a Nitrát érzékeny területek 4 %-a, a Sérülékeny vízbázis védelmi területek 34 %-a és az MTÉT területek 52 %-a egyben Natura 2000 terület is. A nagyarányú területi átfedések azt mutatják, hogy ezek a területek több Uniós lehatárolási szempontrendszer alapján is értékesek, megőrzésük, fenntartásuk, művelésben tartásuk kiemelten fontos. A Natura 2000 igénylés oszlopban az került feltűntetésre, az átfedő területeken történt valós igénylések mekkora területtel jelennek meg, és ez a terület az egyes lehatárolások (KAT, MTÉT, stb.) összterületének mekkora részét teszik ki. Az értékek sokkal jobb képet mutatnak, ha a valós igénylések területét nem az egyéb lehatárolások teljes területéhez viszonyítjuk, hanem az átfedő területek nagyságához. Például, ha megvizsgáljuk a Nitrát érzékeny területek sorát, akkor azt látjuk, hogy az országban összesen hektár esik ebbe a lehatárolásba, de ebből csak hektárnyi területe Natura 2000 terület is egyben. Így lehet az, hogy a közös területen leigényelt hektár az összes Nitrát érzékeny területnek csak 2 %-a, míg a közös területnek 48 %-a. Megállapítható tehát ebben az esetben, hogy területeknek jelentős része, amelyek több környezeti korlátozással is érintettek, a gazdálkodás megőrzése mellett környezeti szempontból kezeltek. Ez az arány KAT területek esetén 14 %, MTÉT területek esetén 15 %. A leigényelt területek nagyságát településenként, valamint az MTÉT és Nitrát-érzékeny területekkel való átfedést mutatja a következő térkép: 2 *Az összterület alatt a lehatárolt fizikai blokkok összterületét értjük, a támogatható területek ismeretében az adatok jelentősen változhatnak. ** Területi átfedés Natura 2000 lehatárolással / Összterület *** Natura 2000 igényés / Összterület **** Natura 2000 igényés / Területi átfedés Natura 2000 lehatárolással.

20 ÚMVP FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS ábra: Natura 2000 kompenzáció mértéke Lehatárolással kapcsolatos vizsgálatok A Natura 2000 területek a vadon élő madarak védelméről szóló, április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelvnek, és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, május 21-i 92/43/EGK irányelvnek megfelelően kerültek lehatárolásra az európai uniós csatlakozást követően. Tekintettel arra, hogy a lehatárolás tulajdonjoghoz kötött, ami nem szolgál megfelelő hátteret a kifizetés működtetéséhez, 2007-ben történt meg a blokkszintű lehatárolás elvégzése, lehetőséget biztosítva ezáltal a kifizetési rendszer elindításának. A blokk-térképere való átvezetés során a Natura 2000 kifizetés esetében is megkülönböztetésre kerültek a SAPS támogatás alapját képező ún. támogatható és nem támogatható területek. Ebből adódóan sok értékes, kijelölt élőhely nem került bele a támogatási rendszerbe. Ide sorolhatók a szegély-élőhelyek, a nyílt vízfelületek, vízfolyások partoldalai, amelyek jelentős természeti értékeket képviselnek. Ezen, jelenleg nem támogatott területek jelentős arányának a finanszírozása megoldható lenne amennyiben a MePAR fedvényen a művelési ágak között ezek a speciális területek is lehatárolásra kerülnének. A hazánkban alkalmazott támogatás alapjául szolgáló lehatárolás illeszkedik az EMVA rendelethez, azonban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az adminisztratív rendszer fejlesztésével sok értékes élőhely fenntartását és védelmét is biztosítani lehetne. A gazdálkodók számára további problémát jelent a KÜVET, valamint a MePAR átfedésekből adódó eltérések jogi értelmezése. Egyes területek úgy jogosultak Natura2000 támogatásra, hogy azok HRSZ szinten

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19.

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár-környezetgazdálkodás célja: az agrár-környezetgazdálkodási célok elérések érdekében többlet tevékenységek önkéntes alapon való elvégzése kedvezményezett:

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás múltja, jelene, folytatásának lehetőségei Hegymegi Péter Miniszterelnökség Agrár- vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság EMVA Stratégiai Főosztály 2014. november

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Múlt és jelen: az agrár-környezetgazdálkodás elmúlt 10 évének értékelése Galambos Annamária mb. főosztályvezető VM Agrárfejlesztési Főosztály

Múlt és jelen: az agrár-környezetgazdálkodás elmúlt 10 évének értékelése Galambos Annamária mb. főosztályvezető VM Agrárfejlesztési Főosztály Múlt és jelen: az agrár-környezetgazdálkodás elmúlt 10 évének értékelése Galambos Annamária mb. főosztályvezető VM Agrárfejlesztési Főosztály 2014. május 22. Agrár-környezetvédelem hosszú távon nem fenntartható

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

Agrárkörnyezetgazdálkodási

Agrárkörnyezetgazdálkodási Agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedés az ÚMVP-n belül - támogatási jogszabály tervezet(!) alapján - Makovényi Anna osztályvezető FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály Környezetgazdálkodási Osztály 2009.

Részletesebben

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27.

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27. Zöldítés 2015-2020 Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. február 27. Degresszivitás A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon Kötelező elemek Alaptámogatás

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek,

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18.

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Autóipari befektetések támogatása Magyarországon Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Az autóipar támogatása Magyarországon 1) Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás 2) EU társfinanszírozott

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra Virágzó Vidékünk Európa Nap Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra Podmaniczky László elnökségi tag Magyar Nemzeti

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Búsi Lajos Vidékfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szakterületei 1. Agrárgazdas rgazdaság 2. Vidékfejleszt

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS?

HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS? IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Tudományoktól a döntéshozatalig HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS? Podmaniczky László, Mar$csek József, Molnár Dániel, Mozsgai Katalin, Skutai

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 1444 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 2/2013. (II. 1.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

az agrárkörnyezetgazdálkodási

az agrárkörnyezetgazdálkodási Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedésbôl támogatást igénylôk részére (segédlet a 11/2005. (II. 28.) FVM rendelettel, a 34/2005. (IV. 15.) FVM rendelettel, 71/2005.

Részletesebben

TANÁCSADÓI KÉZIKÖNYV 2009

TANÁCSADÓI KÉZIKÖNYV 2009 VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási támogatása VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM VIDÉKFEJLESZTÉSI

Részletesebben

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. I. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Fogalommeghatározás

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. I. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Fogalommeghatározás 150/24. (X. 12.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke Előkészítő: PH. Településfejl.

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. b8/2 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések II.

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. b8/2 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések II. KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott b8/2 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések II. című képzéshez A képzési program kódszáma: b8/2 A képzési program megnevezése: Agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 71/2009. (V. 29.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 71/2009. (V. 29.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 71/2009. (V. 29.) számú KÖZLEMÉNYE Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodás támogatás igényléséről Az Új Magyarország

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből

ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK GYAKORLATIASAN, A GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE! Bozsér Levente Stratégiai és Szolgáltatásfejlesztési Igazgatóság Vizi Veronika Mezőgazdasági Igazgatóság

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

4. Az NVT intézkedései

4. Az NVT intézkedései 4. Az NVT intézkedései 4.1. Agrár-környezetgazdálkodás 4.1.1. Jogszabályi hivatkozás 4.1.1.1. Európai Uniós jogszabályok Az 1783/2003 EK Tanácsi rendelettel módosított 1257/1999/EK Tanácsi rendelet 22-24.

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Fátyolka lak Katica fészek Biocont Kft szívességéből Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség 2014.05.22. Székesfehérvár

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

111. Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések

111. Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJELSZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. ÁPRILIS 1-30. I. tengely A

Részletesebben

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása.

Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. A lehető legteljesebb értékű társadalmi reintegráció érdekében

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez

Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez Melléklet a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelethez 1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződés alapján a komplex tájékoztatási tevékenység: gazdálkodói

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 65/2011. (2011.04.07) számú KÖZLEMÉNYE a 2011. évi egységes kérelem benyújtásáról

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 65/2011. (2011.04.07) számú KÖZLEMÉNYE a 2011. évi egységes kérelem benyújtásáról A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 65/2011. (2011.04.07) számú KÖZLEMÉNYE a 2011. évi egységes kérelem benyújtásáról I. A 2011. évi egységes kérelemben igényelhető támogatások Az Európai Mezõgazdasági

Részletesebben

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS Pál Gábor A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja A KAP reform a közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert,

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV TÁJÉKOZTATÓ A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK TÁMOGATÁSA INTÉZKEDÉSBŐL TÁMOGATÁST IGÉNYLŐK RÉSZÉRE

NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV TÁJÉKOZTATÓ A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK TÁMOGATÁSA INTÉZKEDÉSBŐL TÁMOGATÁST IGÉNYLŐK RÉSZÉRE NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV TÁJÉKOZTATÓ A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK TÁMOGATÁSA INTÉZKEDÉSBŐL TÁMOGATÁST IGÉNYLŐK RÉSZÉRE A tájékoztatóban megválaszolt kérdések: 1. Mit jelent a Kedvezőtlen Adottságú

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

13/2014. (II. 24.) VM rendelet

13/2014. (II. 24.) VM rendelet Magyar joganyagok - 13/2014. (II. 24.) VM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott 1. oldal egyes agrártámogat 13/2014. (II. 24.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN

ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ADarányi Ignác Terv a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 végrehajtási programja. A

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT AUDIT ÖNÁLLÓ OSZTÁLY BUDAPEST, 008. JANUÁR BEVEZETÉS A 006. év folyamán kormányzati kezdeményezésre

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Mezőgazdaság, erdészet 2010. 1. negyedév Tartalom Bevezetés Résztvevők összetétele Táblázati rész - Táblázati rész - Mezőgazdaság, erdészet 1 Táblázati rész - Mezőgazdaság,

Részletesebben

2. Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 2330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 21. szám A vidékfejlesztési miniszter 10/2014. (II. 14.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási

Részletesebben

13. A 32/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 6. a) pontjában az 1 42. szövegrész helyébe az 1 43. szöveg lép.

13. A 32/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 6. a) pontjában az 1 42. szövegrész helyébe az 1 43. szöveg lép. 23072 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 186. szám támogatási jogcímeiről szóló 32/2012. (VI. 8.) NFM rendelet módosításáról szóló 52/2015. (XII. 1.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 52/2015. (XII. 1.)

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

KIVONAT. Letöltés. Letöltés

KIVONAT. Letöltés. Letöltés Megjelent az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére 2013-tól igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről

Részletesebben

Qr$z432Siés Hivatala 2007 OKT 2 4. Tisztelt Képviselő Úr!

Qr$z432Siés Hivatala 2007 OKT 2 4. Tisztelt Képviselő Úr! FÖLDM Ű VELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS! MINISZTE R Qr$z432Siés Hivatala ~SZÁM : k I ko.(/.1 2007 OKT 2 4. 8694/2/2007. Kárpáti Tibor úr Bedő Tamás úr Herbály Imre úr országgyűlési képviselő Godó Lajos úr

Részletesebben

I. Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségek

I. Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségek A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 79/2014. (V. 15.) számú KÖZLEMÉNYE A 2014. évi mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről I. Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségek

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására Bognár Erika Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (Szekeres Ádám, Naszádos Anna, Balla Csilla) FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI

Részletesebben