SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) XL.. KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ÉS LOGISZTIKA ágazathoz tartozó VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Átírás

1 SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) XL.. KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ÉS LOGISZTIKA ágazathoz tartozó VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) XL.. KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ÉS LOGISZTIKA ágazathoz az alábbi szakképesítések tartoznak: I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a(z) számú, Vasútforgalmi szolgálattevő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó../201.. (....) rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: Szakképesítés megnevezése: Vasútforgalmi szolgálattevő A szakmacsoport száma és megnevezése: 13.. Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI.. KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ÉS LOGISZTIKA Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei 1.

2 Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. 2.

3 Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam heti óraszám szabadsáv nélkül éves óraszám szabadsáv nélkül heti óraszám szabadsávval éves óraszám szabadsávval 9. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év 13 óra/hét 468 óra/év 10. évfolyam 12 óra/hét 432 óra/év 13 óra/hét 468 óra/év Ögy. 140 óra 140 óra 11. évfolyam 10 óra/hét 360 óra/év 11 óra/hét 396 óra/év Ögy. 140 óra 140 óra 12. évfolyam 10 óra/hét 310 óra/év 11 óra/hét 341 óra/év 5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év 35 óra/hét 1085 óra/év Összesen: 2739 óra 3038 óra évfolyam heti óraszám szabadsáv nélkül éves óraszám szabadsáv nélkül heti óraszám szabadsávval éves óraszám szabadsávval 1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év Ögy 160 óra 160 óra 2/14. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év 35 óra/hét 1085 óra/év Összesen: 2237 óra 2505 óra (A kizárólag évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!) 3.

4 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként /13. 1/13. 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozóan: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) -16 Közlekedés általános ismerete Vasútüzemi ismeretek A tantárgy Összesen a fő szakképesítéshez Összesen tartozik? 8,0 8,0 7,0 7,0 31, ,0 Foglalkoztatás II. igen 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. igen 2 2 Közlekedési alapismeretek igen 2 2 Közlekedés alágazatok technikája igen Közlekedésüzemvitel igen 1,5 1,5 3 Vasúti pályák igen 1 1 Vasúti gépészeti ismeretek igen 1,5 1 3,5 2,5 3,5 Vasútföldrajz igen Vasúti gépészeti ismeretek gyakorlat igen

5 Pályavasúti berendezések ismerete Biztosítóberendezési ismeretek Vasúti jelzési ismeretek Vasúti jelzési alapismeretek Vasúti forgalmi ismeretek Vasúti forgalmi alapismeretek Munkahelyi egészség és biztonság Biztosítóberendezések igen Távközlési és Erősáramú berendezés ismeretek igen Pályavasúti berendezések gyakorlat igen 2 2 Állomási biztosítóberendezések nem 0,5 0,5 0,5 Jelzési ismereretek igen 1 1, ,5 Jelzési ismeretek gyakorlat igen Jelzési alapismeretek nem 1,5 1 Jelzési alapismeretek gyakorlat nem 1 Forgalmi ismeretek igen 1 1, Forgalomszabályozás gyakorlat igen 6 6 Forgalmi alapismeretek nem 1 1,5 1 1,5 Forgalmi gyakorlat nem 1,5 1,5 Munkahelyi egészség és biztonság igen 0,5 0,5 A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 5.

6 2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként A fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Szakgimnáziumi képzés összes óraszáma Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó óraszám Fő szakképesítéshez kapcsolódó összes óraszám 5/13. A szakképzés összes óraszáma 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy Összesen Összesen Elméleti óraszámok (arány ögy-vel) Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) A tantárgy a fő szakképe-sítéshez tartozik? öt évfolyamos képzés egészében: 1588 óra (69,5%) óra (73,3%) öt évfolyamos képzés egészében: 418 óra (30,5%) 418 óra (26,7%) Foglalkoztatás II. igen Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. igen Nyelvtani rendszerezés Nyelvtani rendszerezés Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs A szakképzés összes óraszáma

7 -16 Közlekedés általános ismerete Közlekedési alapismeretek igen Közlekedéstörténet Közlekedési alapfogalmak Közlekedésbiztonság A közlekedés, a gazdaság és a társadalom kapcsolata A járművek menetellenállásai és menetdinamikája Közlekedés alágazatok technikája Vasúti közlekedés technikája Közúti közlekedés technikája igen Vízi közlekedés technikája Légi és a csővezetékes szállítás technikája Egység-rakomány képzés az áruszállításban Közlekedésüzemvitel igen Vasúti közlekedés üzemvitele Közúti közlekedés üzemvitele Vízi közlekedés üzemvitele Légi és a csővezetékes szállítás üzemvitele

8 Vasútüzemi ismeretek Vasúti pályák igen A vasúti pálya csoportosítása és műszaki jellemzői A vasúti pálya vonalvezetése A vasúti pálya szerkezeti kialakítása A vasúti pálya építése, felügyelete, karbantartása Vasúti gépészeti ismeretek A járművek, vonatok fékberendezéseinek üzemeltetése és vizsgálata Vontató- és vontatott jármű ismeret A vasúti munkagépek és közlekedtetésük igen Vasútföldrajz igen Vasúti közlekedés története A magyar vasúthálózat kialakulásának története Vasútvonalak osztályozása Fővonalként üzemeltetett vasútvonalak és ebből kiágazó vonalak Jelentősebb vasúti hidak, alagutak Magyarország határátmenetei

9 Pályavasúti berendezések ismerete Nemzetközi korridor folyosók Európában és Magyarországon Vasúti gépészeti ismeretek gyakorlat Vasúti gépészeti ismeretek gyakorlat igen Biztosítóberendezések igen Biztosítóberendezési alapelvek Biztosítóberendezési szerkezetek Mechanikus-kulcsos berendezések Elektromechanikus biztosítóberendezések Jelfogófüggéses biztosítóberendezések Elektromos, számítógép alapú biztosítóberendezések Jelfogófügésses automata térközbiztosító berendezés Automata sorompóberendezések Emelet sebességű közlekedés biztosítása Távközlési és igen 0 31 Erősáramú berendezés ismeretek Távbeszélő rendszerek Rádiórendszerek, adatátviteli rendszerek Villamos alállomások

10 Biztosítóberendezési ismeretek Felsővezetéki berendezések Hangrendszerek, utastájékoztató rendszerek Villamosított vasútvonalakra jellemző általános előírások és fogalmak Villamosított vasútvonalon rendkívüli helyzetekben követendő eljárások A forgalmi szervezet munkavégzésére vonatkozó rendelkezések Pályavasúti berendezések gyakorlat Pályavasúti berendezések gyakorlat Állomási biztosítóberendezések A biztosítóberendezés alapja, funkciói, a biztosítottság szintjei igen nem A jelzők A váltók Váltóellenőrző szerkezetek, biztonsági betétek Mechanikai és vágányzáró szerkezetek

11 Vasúti jelzési ismeretek Vasúti jelzési alapismeretek Kulcsazonosító és kulcsrögzítő berendezés SH berendezés D55 típusú biztosítóberendezés Jelzési ismereretek igen Jelzési alapfogalmak alkalmazása Fényjelzők jelzéseinek értelmezése és a jelzők jelölése Alakjelzők jelzéseinek értelmezése Vezetőállás jelzők jelzéseinek értelmezése Tolatási mozgást szabályozó jelzők jelzéseinek értelmezése és azok jelölése Egyéb jelzők, figyelmeztető jelek Kézi-és a vonatokon alkalmazható jelzések Használhatatlan jelzők Jelzési ismeretek igen gyakorlat Jelzési ismeretek gyakorlat Jelzési alapismeretek nem Fő-és előjelzők Egyéb jelzők Kézijelzések Nem üzemszerűen működő jelzők

12 Vasúti forgalmi ismeretek Vasúti forgalmi alapismeretek Vasúti járművek megjelölése és a figyelmeztető jelek Jelzési alapismeretek gyakorlat Jelzési alapismeretek gyakorlat nem Forgalmi ismeretek igen Váltók és Útsorompók kezelése Tolatószolgálat, Vonatelőkészítés Vonatközlekedtetés Szolgálat a vonatokon Lassúmenetek, vágányzárak Téli időjárás esetén követendő eljárás Rendkívüli események Központosított forgalomirányítás Egyszerűsített forgalomirányítás A vasúti jármű- és vonatadatok kezelése Forgalomszabályozás gyakorlat Forgalomszabályozás gyakorlat Forgalmi alapismeretek igen nem Váltók, sorompók Tolatószolgálat, megfutamodás elleni védekezés

13 Munkahelyi egészség és biztonság Járműkapcsolás, vonatösszeállítás Vonatközlekedés lebonyolítása Vasúti pályákon végzett munkák Forgalmi gyakorlat nem Forgalmi gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek igen Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás. 13.

14 A azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 14.

15 A azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Foglalkoztatás II. FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat Feltérképezi a karrierlehetőségeket Vállalkozást hoz létre és működtet Motivációs levelet és önéletrajzot készít Diákmunkát végez SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) Álláskeresési módszerek Vállalkozások létrehozása és működtetése Munkaügyi szervezetek Munkavállaláshoz szükséges iratok Munkaviszony létrejötte A munkaviszony adózási, biztosítási, egészségés nyugdíjbiztosítási összefüggései A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Elemi szintű számítógép használat Információforrások kezelése Köznyelvi beszédkészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Információgyűjtés 15.

16 1. Foglalkoztatás II. tantárgy 16 óra/16 óra* * évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök Munkajogi alapismeretek 4 óra/4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka Munkaviszony létesítése 4 óra/4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony Álláskeresés 4 óra/4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási 16.

17 Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe Munkanélküliség 4 óra/4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások ( passzív eszközök ): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások ( aktív eszközök ): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám Alkalmazott oktatási módszer neve A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály 1. magyarázat 2. megbeszélés 3. vita 4. szemléltetés 5. szerepjáték 6. házi feladat Alkalmazandó eszközök és felszerelések 17.

18 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni 1. Információ feldolgozó tevékenységek 1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása 1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.6. Információk önálló rendszerezése 1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése 2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 2.1. Leírás készítése 2.2. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre 2.3 Tesztfeladat megoldása csoportbontás osztálykeret Alkalmazandó eszközök és felszerelések 1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 18.

19 A azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 19.

20 A azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Foglalkoztatás I. FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír állásinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező, összetett mondatokban SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás Deduktív gondolkodás 20.

21 2. Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra/64 óra* * évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Idegen nyelvek 2.3. Témakörök Nyelvtani rendszerezés 1 8 óra/8 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra/8 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá 21.

22 válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/24 óra (Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve) A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet, és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló Munkavállalói szókincs 24 óra/24 óra A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 22.

23 2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám Alkalmazott oktatási módszer neve A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály 1. magyarázat 2. kiselőadás 3. megbeszélés 4. vita 5. szemléltetés 6. projekt 7. kooperatív tanulás 8. szerepjáték 9. házi feladat 10. digitális alapú feladatmegoldás Alkalmazandó eszközök és felszerelések A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni 1. Információ feldolgozó tevékenységek 1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása 1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.3. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.4. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.5. Információk önálló rendszerezése 1.6. Információk feladattal vezetett rendszerezése 2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 2.1. Levélírás 2.2. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre 2.3. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel csoportbontás osztálykeret Alkalmazandó eszközök és felszerelések 23.

24 3. Komple információk körében 3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról 4. Csoportos munkaformák körében 4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás 4.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal 4.3. Csoportos helyzetgyakorlat 2.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 24.

25 A -16 azonosító számú Közlekedés általános ismerete megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 25.

26 A -16. azonosító számú Közlekedés általános ismerete. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák FELADATOK Alkalmazza a közlekedéstörténet és a közlekedési alágazatok fejlődésének ismereteit a napjainkra jellemző közlekedési munkamegosztás területén Elemzi a közlekedési ágak technikájának, járműveinek és egyéb eszközeinek kialakulását, fejlődését, valamint helyzetét napjainkban Megállapítja a közlekedési ágak járműveinek legfontosabb követelményeit Alkalmazza a közlekedési fogalmakat a közlekedés feladatának meghatározásához Csoportosítja a közlekedést, továbbá a közlekedési ágak által használt pályákat, járműveket Jellemzi az egyes közlekedési alágazatokat Felosztja a vasúti közlekedést különböző csoportokra Bemutatja a vasúti pályatest fő részeit, az alépítményt és a felépítményt Ismeri a vasúti pálya műszaki alapfogalmait; Osztályozza a mozdonyokat hajtóerő szerint Ismerteti a vasúti kocsik fontosabb szerkezeti elemeit Értelmezi és bemutatja az állomási-és nyíltvonali biztosítóberendezéseket; Jellemzi a személyszállító vonatokat Felosztja az áruszállítási folyamatokat különböző csoportokra Osztályozza a közutakat különböző felosztások szerint; Megkülönbözteti gépjárműveket Áttekinti a járművek meghajtását gépészeti szempontból Jellemzi a városi közlekedés járműveit; Ismerteti a közúti és a városi áru-és személyszállítás folyamatát Csoportosítja, jellemzi a vízi közlekedést és ennek üzemvitelét; Közlekedési alapismeretek Közlekedés alágazatok technikája Közlekedésüzemvitel 26.

27 Felosztja, csoportosítja, osztályozza a légi közlekedés jellemzőit Értelmezi, csoportosítja a csővezetékes szállítás jellemzőit; Bemutatja az egységrakomány képzés és a kombinált áruszállítás előnyit SZAKMAI ISMERETEK Közúti, vizí, légi, csővezetékes közlekedés kialakulása és fejlődése A vasúti közlekedés kialakítása és fejlődése Magyarországon és a világban; Közlekedési alapfogalmak. Közlekedés felosztása A közúti közlekedési alágazat jellemzése, technikája üzemvitele A vízi közlekedési alágazat jellemzése, technikája üzemvitele; A légi közlekedési alágazat jellemzése, technikája üzemvitele A csővezetékes közlekedési alágazat jellemzése, technikája üzemvitele, A vasúti közlekedési alágazat jellemzése A vasúti közlekedés technikája A vasúti közlekedés üzemvitele Közlekedésbiztonság Egységrakomány képzés az áruszállításban Kombinált áruszállítás A közlekedés a gazdaság és a társadalom kapcsolata A járművek menetellenállásai és menetdinamikája. SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése A műveletek sorrendje, technológiai szabályok összekapcsolódásának meglátása Olvasott szakmai szöveg megértése és alkalmazása SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat Elhivatottság, elkötelezettség Döntésképesség, Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Visszacsatolási készség Határozottság Tömör fogalmazás készsége MÓDSZERKOMPETENCIÁK Rendszerező képesség Ismeretek helyén való alkalmazása Lényegfelismerés (lényeglátás) 27.

28 3. A Közlekedési alapismeretek tantárgy 72 óra/72 óra* * évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok az egyetemes közlekedés történetén keresztül megismerjék a magyar közlekedés történetét, fejlődési mérföldköveit. Tisztában legyenek a közlekedési alapfogalmakkal, azok technikai vagy üzemviteli csoportosításával. A tantárgy befejezésekor átfogóan tudja jellemezni a közlekedési alágazatokat, továbbá fel tudja osztani több szempontból is magát a közlekedést. Cél, hogy valósuljon meg a közlekedésbiztonság tudományterület rövid bemutatása és alágazatonkénti elemzése. A tantárgy mutassa be és vezesse le a közlekedés értékteremtő folyamatát a közlekedési szükségleteken keresztül. A tanulók ismerjék meg a járművekre ható különféle ellenállásokat, mintapéldákon keresztül számítsák is ki, hogy a vonóerő hogyan győzi le az ellenállásokat Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgyhoz kapcsolódik a Közlekedés üzemvitel tantárgy Témakörök Közlekedéstörténet 15 óra/15 óra A közúti közlekedés kialakulása és fejlődése. A városi közlekedés fejlődése. Hajózás története. A vasúti közlekedés kialakulása és fejlődése kezdetektől napjainkig. Légi közlekedés története. A csővezetékes szállítás kialakulása és elterjedése. A hírközlés és a távközlés fejlődése Közlekedési alapfogalmak 15 óra/15 óra Közlekedési alapfogalmak. A közlekedés feladata, értelmezése. A pálya a jármű, mint a közlekedés nélkülözhetetlen elemei. A közlekedés felosztása. A közlekedési alágazatok jellemzése Közlekedésbiztonság 17 óra/17 óra A közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezők. Az aktív és passzív biztonság. A közlekedésbiztonság helyzete napjainkban A közlekedés, a gazdaság és a társadalom kapcsolata 10 óra/10 óra A közlekedés és a gazdaság kapcsolata. Árutovábbítási szükségletek. Személyszállítási szükségletek A járművek menetellenállásai és menetdinamikája 15 óra/15 óra A járművekre ható ellenállások csoportosítása és értelmezése. Gördülési ellenállás, légellenállás. Kidolgozott feladatok menetellenállásokra. 28.

29 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanteremben 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám Alkalmazott oktatási módszer neve A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály 1. magyarázat 2. elbeszélés 3. megbeszélés 4. vita 5. szemléltetés 6. projekt 7. kooperatív tanulás 8. visszacsatolás 9. strukturálás 10. szimuláció Alkalmazandó eszközök és felszerelések A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni csoportbontás osztálykeret 1. Információ feldolgozó tevékenységek 1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása 1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.6. Információk önálló rendszerezése 1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése 2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 2.1. Tesztfeladat megoldása 2.2. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Alkalmazandó eszközök és felszerelések 29.

30 3. Képi információk körében 3.1. rajz értelmezése 4. Csoportos munkaformák körében 4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás 4.2. Csoportos helyzetgyakorlat 5. Gyakorlati munkavégzés körében 5.1. Műveletek gyakorlása 5.2. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján 3.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 4. Közlekedési alágazatok technikája tantárgy 72 óra/72 óra* * évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 4.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának a célja, hogy megismertesse a diákokkal a különböző közlekedési alágazatok technikájának főbb területeit. Ehhez kapcsolódóan tisztában legyenek a legfontosabb technikai elemekkel, azok jellemzőivel. A cél, hogy bemutassa a közlekedési járművek alapvető működését, felépítését, kialakítását. A tanulók ismerjék meg az egységrakomány-képzésben rejlő előnyöket, a kombinált áruszállítás főbb típusait. A vasúti közlekedés technikájának csak az alapjait kell ismertetni, mert más modulban ezek részletes kifejtésre kerülnek. Történjék meg a közlekedési alágazatok legfontosabb járműveinek, eszközeinek bemutatása gyakorlati helyszíneken. (kikötő, vasútállomás, logisztikai központok) 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 4.3. Témakörök Vasúti közlekedés technikája 15 óra/15 óra A vasúti közlekedés felosztása. A vasúti pálya. A vasúti járművek. A vasúti kiszolgáló létesítmények Közúti közlekedés technikája 27 óra/27 óra A közutak osztályozása. Az utak szerkezeti elemei. Az utak forgalomtechnikai elemei. A közúti járművek csoportosítása. A közúti járművek szerkezet és felépítése. Tehergépjárművek. A közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei. Városok, települések infrastruktúrája. A városi közlekedés járművei. 30.

31 A városi közlekedés kiszolgáló létesítményei Vízi közlekedés technikája 10 óra/10 óra A vízi közlekedés csoportosítása. A vízi közlekedés pályája. A vízi közlekedés járművei. A vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei Légi-és a csővezetékes szállítás technikája 10 óra/10 óra A légi közlekedés felosztása és pályája. A légi közlekedés járművei. A légi közlekedés kiszolgáló létesítményei. A csővezetékes szállítás csoportosítása. A csővezetékes szállítás technikai berendezései és kiszolgáló létesítményei Egység-rakomány képzés az áruszállításban 10 óra/10 óra Rakodólapok, konténerek. Huckepack szállítás. A kombinált áruszállítás termináljai A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) tanterem 4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám Alkalmazott oktatási módszer neve A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály 1. magyarázat 2. kiselőadás 3. vita 4. strukturálás 5. visszacsatolás 6. szemléltetés Alkalmazandó eszközök és felszerelések A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám Tanulói tevékenységforma 1. Információ feldolgozó tevékenységek Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni csoportbontás osztálykeret Alkalmazandó eszközök és felszerelések 31.

32 1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása 1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.5. Információk feladattal vezetett rendszerezése 2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre 2.2. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 4.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 5. Közlekedés üzemvitel tantárgy 108 óra/108 óra* * évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 5.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának a célja, hogy megismertesse a diákokkal a különböző közlekedési alágazatok üzemvitelét. Ehhez kapcsolódóan tisztában legyenek a legfontosabb üzemviteli elvárásokkal. Részletesen ismerjék meg a vasútnak a társadalomban betöltött szerepét, ennek jelentőségét. A vasúttal szembeni elvárások tekintetében a diákok sajátítsák el a személy- és áruszállítási folyamatok szervezését, lebonyolítását, a menetrendek készítésének elveit. A tantárgy tanításának befejezésével a diákok legyenek tisztában a közúti személy- és áruszállítási folyamatokkal, azok szervezési módjaival. A diákok ismerjék a vízi szállítás alapvető céljait a belvízi és tengerhajózás tekintetében. A tantárgy tanítása közben törekedni kell arra, hogy a tanulók tisztában legyenek a belvízi és a tengerhajózás módjaival elterjedésük tükrében. A tanulók ismerjék meg a légi közlekedés felosztását, továbbá a légi személyszállítás folyamatát a légitársaság kiválasztásától az úti cél végén történő repülőtér elhagyásáig. A légiközlekedés veszélyének tekintetében a tanulók tisztában legyenek a légi irányítás feladatival, szintjeivel, berendezéseivel. A tantárgy ismertesse a csővezetékes szállítás csoportosítását, szállítási eszközeit Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 5.3. Témakörök Vasúti közlekedés üzemvitele 42 óra/42 óra Vasútállomásokkal kapcsolatos alapismeretek Állomások és nyíltvonali szolgálati helyek üzemi folyamat és térbeli elrendezése, kialakításuk elvei. Vasúttal szemben támasztott követelmények Vasúti személyszállítás folyamata 32.

33 Vasúti áruszállítás folyamata Vasúti menetrendek szerkesztésének folyamata, kialakításnak elvei Árufuvarozás lebonyolítása Személyszállítás lebonyolítása Közúti közlekedés üzemvitele 32 óra/32 óra A közúti áruszállítás üzemvitele Árufuvarozási folyamatok Közúti személyszállítás üzemvitele Városi közlekedés üzemvitele Városi közlekedés forgalmi folyamatai Városi tömegközlekedési rendszerek Városi tömegközlekedési vonalak Vízi közlekedés üzemvitele 18 óra/18 óra Az áruszállító hajózási módok csoportosítása Belvízi áruszállítási módok Folyam-tengeri hajózás A tengerhajózás üzemvitele Vízi személyszállítás Légi-és csővezetékes szállítás üzemvitele 16 óra/16 óra Légi személyforgalom Légi áruforgalom Légi forgalom irányítása Kis távolságú csővezetékes szállítási módok A nagy távolságú csővezetékes szállítás 5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanteremben. Az üzemlátogatások üzemi környezetben A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám Alkalmazott oktatási módszer neve A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály 1. magyarázat 2. előadás 3. strukturálás 4. visszacsatolás 5. kooperatív tanulás Alkalmazandó eszközök és felszerelések A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) 33.

34 Sorszám Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni csoportbontás osztálykeret 1. Információ feldolgozó tevékenységek 1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása 1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.6. Információk önálló rendszerezése 1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése 2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 2.1. Írásos elemzések készítése 2.2. Tesztfeladat megoldása 2.3. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 3. Komple információk körében 3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról 4. Csoportos munkaformák körében 4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Alkalmazandó eszközök és felszerelések 5.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 34.

35 A azonosító számú Vasútüzemi ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 35.

36 A azonosító számú Vasútüzemi ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák FELADATOK Csoportosítja a vasúti pályákat és bemutatja a vasúti pálya műszaki jellemzőit, vonalvezetését, szerkezeti kialakítását Vasúti pályák Vasúti gépészeti ismeretek Vasútföldrajz Vasúti gépészeti ismeretek gyakorlat Alkalmazza az időszakos vizsgálatok szabályait a pályafelügyelet során Ismerteti a különböző vontatási nemű mozdonyok működési elveit Csoportosítja a vontatott járműveket Meghatározza a vonatra ható erőket Bemutatja a vasúti fékezés alapjait Áttekinti a vontatójárművekre felszerelt biztonsági berendezéseket Ismeri Magyarország vasúthálózatát, a vasúti összeköttetések, a szomszédos vasutak határpontjait és a jelentősebb nemzetközi összeköttetéseket SZAKMAI ISMERETEK A vasúti pálya csoportosítása, műszaki jellemzői, vonalvezetése, szerkezeti kialakítása Pályafelügyelet Különböző vontatási nemek és azok működési jellemzői Vontatott járművek Vontatási mechanika A vasúti fékezés alapjai Biztonsági berendezések a vontatójárműveken Magyarország vasútföldrajzának ismerete Fontosabb nemzetközi vasútvonalak ismerete SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése Mennyiségérzék, elemi számolási készség Olvasott szakmai szöveg megértése és alkalmazása SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés Szabálykövetés Precizitás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság 36.

37 Fogalmazó készség Hatékony kérdezés készsége MÓDSZERKOMPETENCIÁK Rendszerező képesség Logikus gondolkodás Helyzetfelismerés 37.

38 6. Vasúti pályák tantárgy 36 óra/36 óra* * évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 6.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának a célja, hogy a diákok megismerjék a vasúti pályát és tartozékait. Tisztában legyenek a vasúti pálya vonalvezetésével, szerkezeti kialakításával építésével és felügyeletével. A cél, hogy a diákok a tantárgy befejeztével tisztában legyenek a vasúti pálya al- és felépítményével, ismerjék a speciális alépítményeket, ami elengedhetetlenül szükséges a vasúti közlekedés szélesebb látókörének megvalósításához. A diákok ábrákon, fotókon ismerjék fel a vasúti pálya szerkezeti elemeit, tartozékait. Ismerjék fel a vasúti pályán bekövetkezett alapvető hibákat (síntörés, fekszinthiba, irányhiba) Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 6.3. Témakörök A vasúti pálya csoportosítása és műszaki jellemzői 7 óra/7 óra A vasúti pálya csoportosítása. A vasúti pálya műszaki jellemzői (sebesség, tengelyterhelés, vontatási nem, űrszelvény, vágányok száma) A vasúti pálya vonalvezetése 7 óra/7 óra Vízszintes vonalvezetés. Ívek kialakítása, túlemelés. Magassági vonalvezetés. Esésviszonyok kialakítása, lekerekítő ívek A vasúti pálya szerkezeti kialakítása 15 óra/15 óra Felépítmény sínek, sínillesztések, aljak, sínleerősítések, ágyazat. Alépítmény. kiegészítő réteg, földmű, vízelvezetés, víztelenítés, műtárgyak, hidak. Különleges szerkezetek: kitérők, átszelések, útátjárók. Állomások kialakítása: személyforgalmi létesítmények, teherforgalmi létesítmények A vasúti pálya építése, felügyelete, karbantartása 7 óra/7 óra A vasúti pálya építésének lépései. A pálya felügyelete. A pálya karbantartása 38.

39 6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám Alkalmazott oktatási módszer neve A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály 1. magyarázat 2. megbeszélés 3. szemléltetés 4. előadás Alkalmazandó eszközök és felszerelések A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám Tanulói tevékenységforma Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) egyéni csoportbontás osztálykeret 1. Információ feldolgozó tevékenységek 1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása 1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése 2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok 2.1. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre 3. Képi információk körében 3.1. rajz értelmezése Alkalmazandó eszközök és felszerelések 6.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 7. Vasúti gépészeti ismeretek tantárgy 191 óra/191 óra* 39.