NATURA 2000 ELMÉLETI ALAPJAI ÉS GYAKORLATI NEHÉZSÉGEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NATURA 2000 ELMÉLETI ALAPJAI ÉS GYAKORLATI NEHÉZSÉGEI"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció szak Nappali tagozat EU kapcsolatok szakirány NATURA 2000 ELMÉLETI ALAPJAI ÉS GYAKORLATI NEHÉZSÉGEI Készítette: Tompa Krisztina Budapest, 2007.

2 TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések jegyzéke... 5 Bevezetés Természetvédelem Fogalmi meghatározás Természetvédelem feladata A természetvédelem kialakulása Nemzetközi egyezmények Természetvédelem az Európai Unióban Természetvédelem kialakulása Magyarországon Ökológiai hálózatok irányti igény Natura 2000 ökológiai hálózat A természetvédelem alapját jelentő ökológiai hálózat sem más A hálózat előzménye, létrejöttét befolyásoló tényezők Meghatározó irányelvek A Tanács 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről A Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről A területkijelölés összetettsége Különleges madárvédelmi területek Különleges természetmegőrzési területek A területek kihirdetése utáni teendők A természetvédelem, illetve a Natura 2000 háttérintézményei Hiányosságok, kritikai észrevételek Kommunikáció Finanszírozás Új Magyarország Fejlesztési Terv Nehézségek a jogalkalmazásban Összegzés, konklúzió Mellékletek Irodalomjegyzék

3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE BD Birds Directive (Madárvédelmi irányelv) CBD Convention on Biological Diversity (Egyezmény a biológiai sokféleségről) EEA European Environmental Agency (Európai Környezetvédelmi Egyezmény) ETC/BD European Topic Centre for Biodiversity (Európai Környezetvédelmi Ügynökség Biológiai Sokféleség Témaközpontja) ETC/NPB European Topic Centre for Nature Protection and Biodiversity (Európai Természetvédelmi és Biodiverzitás Tematikus Központ) FCS Favourable Conservation Status (Kedvező természetvédelmi helyzet) HD Habitats Directive (Élőhelyvédelmi irányelv) IBA Important Bird Areas (Fontos Madárélőhelyek) IUCN Word Conservation Union (Természetvédelmi Világszövetség) KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KvVM-TVH Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala MME Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület psci proposed Sites of Community Imoprtance (Javasolt közösségi jelentőségű területek) SAC Special Area of Conservation (Különleges természetmegőrzési területek) SCI Sites of Community Imoprtance (Közösségi jelentőségű területek) SPA Special Protection Area (Különleges madárvédelmi területek) 4

4 BEVEZETÉS Szakdolgozatom témájául a Natura 2000 ökológiai hálózatot választottam, melynek elméleti és gyakorlati oldalát egyaránt szeretném bemutatni. Napjaink rohanó világában az embernek alig van ideje, vagy éppen kedve olyan problémákkal foglalkozni, melyről úgy érzi, hogy nem az ő tisztje megoldani, vagy úgysem jár semmilyen hátránnyal a számára. Sajnos ez nem teljesen így van. Egyre több probléma ölt globális méreteket, melyek előbb-vagy utóbb közvetve ránk is kihatnak majd. Ha nem látjuk be időben a hibáinkat, és nem mérsékeljük az emberi tevékenységek által okozott károkat, visszafordíthatlan folyamat veszi kezdetét, melyet később megállítani vagy irányítani sokkal nehezebb lesz, mint most előrelátóan cselekedni. A globális kérdések között olyat próbáltam meg kiválasztani, amely tanulmányaimhoz is köthető, emellett nagyobb figyelmet érdemel, mint amennyit kap. Így esett a választásom a Natura 2000-re, melyet az Unió hozott létre 15 évvel ezelőtt a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek keretében. A két direktíva írja elő a Natura 2000 területeire vonatkozó szabályozást, mely nemzeti szinten ennek végrehajtását elrendelő jogszabályokkal is kiegészül. Az irányelvek különleges madárvédelmi és természetmegőrzési területek kijelölését rendelik el, melyek együttesen fogják kitenni az európai hálózatot. Bár Natura 2000 területekről beszélünk, észben kell tartanunk, hogy itt nem a területek védelme a cél, hanem az ott előforduló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok. Minden intézkedés, melyet az irányelvek meghatároznak, ezeknek a fajoknak és élőhelyeknek a megőrzését, kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását célozza. A Natura 2000 különlegessége, hogy nem csak a természeti értékek számára jelent pozitív változást, hanem az emberi társadalom számára is. Ha hadjuk. A természetnek ugyanis éppen azért van szüksége segítségre, mert olyan mértékben és ütemben érik káros hatások, hogy rendkívüli öngyógyító és önszabályozó képessége sem tudja már ezeket közömbösíteni. Hosszú út vezetett odáig, hogy csupán a szakértők belássák, milyen komoly problémával, a biológiai sokféleség egyre gyorsuló csökkenésével nézünk szembe. Egyre több faj kipusztulásáról szerzünk tudomást, és ha nem cselekszünk, akkor az ökoszisztéma egyensúlya felborul, amely már ránk is közvetlen veszélyt fog jelenteni, akármilyen magasan is állunk a táplálékláncban. Szakdolgozatom alapját a Demeter András szerkesztette NATURA 2000 Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére című szakirodalom és a Natura 2000 honlap 5

5 képezi. Az aktuális információk begyűjtése azonban részletes kutatómunkát is igényelt, konzultációkat az illetékesekkel, melynek folyamán bennem is kirajzolódott egy kép a Natura 2000 természetvédelemben betöltött szerepéről. Az említett források adták meg a keretet a szakdolgozatomhoz, melyet sajátos és aktuális tartalommal igyekeztem megtölteni. A hálózatot először tágabb értelmezésben közelítem meg, amit egyre jobban leszűkítek egészen addig, míg a Natura 2000 kialakulásának kezdetéig el nem jutok. Onnantől kezdve a közösségi és hazai fejleményeket párhuzamba vonom, hogy érzékeltetni tudjam, hogyan is áll hazánk az uniós elvárásokhoz képest. Ezt a kérdést minden, a Natura 2000 területek kijelölésével és kezelésével kapcsolatos teendőre megpróbálom kivetíteni. Továbbá arra is szeretnék választ adni, hogy vajon miért van szükség egy ilyen hálózat kijelölésre, miért ekkora terjedelemben, és miért kavar vitákat a tárcák és a civil szervezetek, illetve a gazdálkodók között. Annyit már elöljáróban is elmondanék, hogy a civilek és gazdálkodók nagyon fontos részesei a rendszernek, együttműködésükre szükség van a terlüetek hatékony és hosszú távú védelme érdekében. Az összetűzések pedig újabb kérdéseket vetnek fel, mint például előny vagy hátrány inkább a Natura 2000 bevezetése, az elméleti vagy a gyakorlati végrehajtás jelent-e problémát hazánknak? A legnagyobb dilemma mégis az ember és természet kapcsolata. Az évszázadok óta kialakult anyagias gondolkodás, egy felettes faj érzése megváltozhat-e vajon az új természetvédelmi intézkedések hatására? Megvédhetjük-e magunktól a természetet, a fajok sokszínűségét? Hiszen mindenki csak egy kicsivel nagyobb életteret szeretne magának, gondolván, annyival nem is fog kárt tenni. Csakhogy a sok kicsi összegződik, és egész populációk eltűnéséhez vezet. Ami nekünk a kényelem érzetét nyújtja, az állatok és növények kipusztulását okozhatja. 6

6 1. TERMÉSZETVÉDELEM Napjainkban a környezet egyre nagyobb kihívásoknak van kitéve, a világ globalizációs folyamatai kihatnak rá. A nagyarányú népesedés, az ezzel együtt járó növekvő fogyasztói igények, fokozódó gazdasági tevékenységek és egyre gyorsabban fejlődő technológiák sajnos negatívan befolyásolják a természetet. A társadalom a megélhetéséhez szükséges erőforrásokat, nyersanyagokat a természetből veszi ki, amelynek rendkívüli öngyógyító és -regeneráló ereje sem képes már felvenni a harcot a nagyütemű kiaknázással szemben. Olyan nagy mennyiségben, korlátokat nem ismerve vesszük el a természet javait és szennyezük környezetünket, hogy az már ilyen mértékben képtelen reprodukálni önmagát. Másodlagos szükségleteink (melyek létfenntartásunk számára nem alapvető fontosságak, csak kényelmi érzetünket javítják) áthágják a természet törvényeinek határait, és félő, hogy későn fogjuk belátni, hogy pusztító magatartásunkkal közvetve saját magunknak is ártunk, ha egyre nagyobb életteret hódítunk el a környező élővilágtól. Mi is a bioszféra részei vagyunk, és az ökoszisztéma valamely szemének eltűnése az emberi társadalom egészére hatással lesz. Gondoljunk bele, mihez kezdünk majd, mikor már felemésztettünk magunk körül mindent, amiből eddig tápanyaghoz, nyersanyaghoz, gyógyszerekhez stb. jutottunk. Csakhogy egy nagyszabású ökológiai folyamatban bekövetkezett kárt sokkal nehezebb helyreállítani és irányítani, mint azt megelőzni. Ráadásul az emberi tevékenység káros hatásai többségükben mérsékelhetők, vagy akár alternatív megoldások révén meg is szüntethetők, míg a környezeti állapot rohamos romlásának következtében kipusztult természeti értékek pótolhatatlanok. Természeti erőforrásaink végesek. Kissé irónikusnak is mondható, hogy a természetből kinyert alapanyagok felhasználásával emberi beavatkozásnak köszönhetően zajlanak le olyan folyamatok, melyek végeredménye káros szennyezőanyagok. A probléma globális méreteket öltött, ennél fogva megoldására sem elegendő csupán lokális szinten gondolni, közös összefogásra van szükség mind hazai, mind nemzetközi szinten. 7

7 1.1. Fogalmi meghatározás: A természet felölel minden, emberi beavatkozás nélkül, a biológiai fejlődéstörténet során létrejövő élő és élettelen szervezetet, képződményt, jelenséget vagy folyamatot, illetve ezek összefüggő, egymásra épülő együttesét, közösségét. A természetvédelem mindezen komponensek védelmét célzó társadalmi tevékenység, melyre napjainkban egyre nagyobb szükség van. A természet közvetve vagy közvetlenül, de társadalmi igényeket elégít ki a következő elvek szerint (Pájer, 2002:18): Élő múzeum elv : a természeti tárgyak természetes körülmények között történő bemutatása iránti igény már a kezdetek óta jelen van. Génbank-elv : a genetikai tartalékok megőrzése a biodiverzitás fenntartásának alapfeltétele. Eutrofizációs-elv : az eredti élőhelyükről kiszoruló fajok a védett területeken találnak menedékre, ennek következtében azonban megváltoztatják az adott térség ökoszisztémáját. Indikátor-elv : a természet érzékenysége a környezeti változásokra előrejelezheti az ember számára is fenyegető hatásokat. Természetvédelem? Környezetvédelem Különbséget kell tenni a természetvédelem és a környezetvédelem fogalma között. E tekintetben kétféle értelmezés ismert. A tágabb értelmezés szerint (mellyel a sajtóban leginkább találkozunk) a természetvédelem a környezetvédelem része. Ez egy elég általános szemlélet, és gyakran azt eredményezi, hogy a természetvédelemre nem fordítanak kellő figyelmet. A szűkebb értelmezés szerint a két terület elkülönül egymástól, ám kölcsönösen hatnak egymásra, egyenrangúak és egymásnak nem alárendelhetők, vagyis a természetvédelem és a környezetvédelem egymás komplementerei, mindkettő csak egymást feltételezve működik igazán hatékonyan (Kerényi, 2003). Gyakran a környezet- és természetvédők egymással ellentmondásba kerülnek a valóságban, melyet két oknál fogva is kifejezetten hátrányosnak találok. Egyrészt a környezetünk és a természet állapota egymással szoros összefüggésben van, egyiket sem lehet tartósan megóvni anélkül, hogy a másikat ne védenénk. Másrészt 8

8 napjainkban a minden eszmei értéket és környezeti megfontolást mellőző, kizárólag az anyagi bevételeket szem előtt tartó ipari tevékenységek ellen csak közös fellépéssel lehet tenni. Ha jobban belegondolunk a kétféle védelem feladatkörébe és célkitűzéseibe, magunk is beláthatjuk, hogy azok valóban csak egymást kiegészítve fejtik ki pozitív hatásukat az egész élővilágra (beleértve az emberi társadalmat). A természetvédelem prevenciós elven alapszik, célja a nem ember által alkotott és szabályozott önfenntartó és önszabályozó rendszerek megóvása, míg a környezetvédelem az emberi beavatkozás által okozott károkat hivatott megelőzni, mérsékelni és helyreállítani. Ebből látható, hogy a környezet- és a természetvédelem tárgya és eszközei is mások. A környezet egy tágabb fogalom, abba az ember által létrejövő művi, mesterséges képződmények is beletartoznak. Ezt igazolja, hogy természetvédelem a Földnek legfeljebb csak egyötödére terjed ki, ezzel szemben a környezetvédelem a bolygó egészére (Kerényi, 2003). A természetvédelem kulcsfogalma a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség, amely az egyedek és populációk változékonyságát, gazdagságát és sokféleségét jelenti. Minél gazdagabb egy életközösség egyedekben és fajokban, annál nagyobb az esélye az életben maradásra, hiszen annál jobb az alkalmazkodóképessége. Az alkalmazkodás pedig napjainkban az állat- és növényfajok számára néha valóban a kipusztulástól mentheti meg őket. A mezőgazdaság intenzivitása, az úthálózat terjeszkedése és a közúti közlekedés térhódítása az élőhelyek, és ezzel megannyi populáció megfogyatkozásához vezethet. Összefoglalva tehát úgy is mondhatnánk, hogy a genetikai sokszínűség velejárója a sokszínű környezethez való alkalmazkodás. A másik komoly veszélyt a területük zsugorodása mellett a klímaváltozás rejti magában. Ahhoz, hogy a természetet megóvhassuk, ezt a biodiverzitását kell fenntartani, ami globális szinten rohamos csökkenésnek indult. Védelmét esztétikai (emotional), etikai (ethical), környezeti (environmental) és gazdasági (economic) szempontok is igazolják: A változatos környezet az emberi élet minőségét is javítja, annak elszegényedése pedig rontja azt, tehát a hozzáfűződő esztétikai és érzelmi élményeink is negatívak lesznek. Etikai nézőpontból be kell látnunk, hogy minden fajnak joga van az élethez, ráadásul az emberi tevékenység és az a hit, hogy mint magasabbrendú faj bármit megtehetünk, vezetett el a fajok és élőhelyeik ilyen fokú veszélyeztetettségéhez. 9

9 Az élővilág állapota befolyásolja a vizek, a levegő és a talaj tisztaságát egyaránt, így az ember életének is meghatározó tényezője. Akármerre járunk, szembesülünk a természeti erőforrások sokoldalú gazdasági felhasználásával (tápanyagforrás, nyersanyagbázis, orvostudomány és gyógyszergyártás kutatásai, ipari termelés stb.). Az egyes populációk és egyedek eltűnésének következtében az élőhelyek fregmentációja tapasztalható, amely a fajok életben maradási esélyeit tovább csökkenti, hiszen a kisebb, kevésbé változatos élőhelyen, kisebb egyedszámmal a túlélés is nehezebb. Ráadásul az ilyen elszegmentálódott populációkra gyakori jellemző a beltenyészet. A biológiai sokféleség megőrzésének központi problémája, hogy nem tudni pontosan hány faj él a Földön, erre vonatkozóan csak becslések vannak. Így nehéz megállapítani, hogy hány faj sokszínűségét is kéne tulajdonképpen megvédenünk. A biológusok többsége 5-10 millió közötti fajszámot vallja, amelyből körülbelül 1,6 milliót ismerünk biztosan között 75 faj halt ki az emberi tevékenységnek köszönhetően, között aztán újabb 75 faj. Ha utánaszámolunk, ez évente egy faj, 2020-ra pedig az óránként 4 faj kipusztulását jelenti ilyen tendencia mellett. Az ENSZ felmérései alapján pedig 2050-re várhatóan a fajok 15-37%-a tűnik el a Föld színéről (National Geographic, 2004). Úgy gondolom, ezek a számok már önmagukban is sokat mondanak. A biodiverzitás csökkenését leginkább a madarakon keresztül lehet tapasztalni, mivel ők viszonylag magas helyen állnak a táplálékláncban, ezért jól érzékeltetik az ökoszsisztémában lejátszódó folyamatokat. Ha pedig konkrét adatokat nézünk, akkor megállapíthatjuk, hogy a biológiai sokféleség valóban komoly veszélyben van óta a madarak aránya 70%-ukra csökkent. Közvetlenül vagy kritikusan veszélyeztetett fajnak a kipusztulás közvetlen veszélyébe került fajokat nevezzük. A kedvezőbb helyzetű (vagyis nagyobb elterjedési területtel, nagyobb populácóval rendelkező) élőlények szintén veszélyeztetettnek minősülnek, mivel egyedszámuk és élőhelyeik folyamatosan csökkenek olyannyira, hogy túlélési esélyük az őket érő káros hatások további fennállása esetén csekély. A veszélyeztett fajok kategóriájába könnyen bekerülhetnek az úgynevezett sebezhető fajok, hacsak védelmükben sürgős intézkedéseket nem tesznek. A különböző mértékben veszélyeztetett és sebezhető fajok képezik a fenyegetett fajok csoportját. 10

10 A természet védelmére tehát számos okunk van, de legfőkébb a saját érdekünk és életben maradásunk a tét, még ha nem is belátható időn belül érne el minket közvetlenül a baj. Az mindenesetre kétségtelen, hogy a természet és annak minden kincse számunkra érték, amelyet ösztönösen meg kell védenünk, ha komoly veszély fenyegeti. A magyar természet védelméről szóló évi LIII. törvény preambuluma a természeti értékeket a nemzeti vagyon részeként nevezi meg A természetvédelem feladata: A természetvédelem központi feladata ennek a biodiverzitásnak a megőrzése és a fenntartható használat (hasznosítás) megteremtése, vagyis a természeti értékek olyan mértékű felhasználása, hogy azok megújuló képességét ne haladja meg (1996. évi LIII. törvény 4. ). A természetvédelem nehézsége abban rejlik, hogy a kulturális, tudományos, gazdasági és egyéb társadalmi érdekeket megpróbálja a természeti értékek és rendszerek védelmének szolgálatába állítani. Ezek eléréséhez a természetvédelemnek más, járulékos feladatokat is el kell látnia. A tudományos és szakmai teendők keretében értékelik és elemzik a természeti kincseket és folyamatokat, valamint próbálják feltárni az azokat veszélyeztető tényezőket. A műszaki, jogi, pénzügyi és szervezeti intézkedésekre a természetvédelmi kezelés folyamán kerül sor, míg az érdekképviseleti és lobbitevékenység a jogi, igazgatási eljárásokban kap szerepet. A nemzetközi és társadalmi kapcsolatok ápolása rendkívül fontos, ugyanis a természetvédelem a civilek közreműködése nélkül mit sem ér. Ehhez járulhat hozzá a természeti értékek informatív bemutatása és megfelelő hasznosításának ismertetése (Pájer, 2002). A természetvédelem módszerei két csoportba sorolhatók aszerint, hogy mit védenek. Ez alapján beszélhetünk területi védelemről, illetve a fajok és az élettelen természeti objektumok védelméről. Utóbbi esetben bizonyos fajok egyedei és természeti létesítményei kapnak jogi védelmet függetlenül attól, hogy épp hol lelhetők fel (Kerényi, 2003). A szakdolgozat során bemutatásra kerülő Natura 2000 európai hálózat különlegessége, hogy egyszerre védi a fajokat és azok élőhelyeit. A természetvédelem fogalma és feladata kialakulása óta lényegében nem változott, azonban az eszközök, tudományos ismeretek bővültek, a társadalmi igények 11

11 megsokszorozódtak és sajnos a védelemre szoruló, veszélyeztetett fajok és élőhelyek száma is megnőtt A természetvédelem kialakulása (Pájer, 2002:16-19): A természetvédelem kezdete az 1800-as évekre tehető. A romantika korszaka és a nemzeti öntudat éledése a természet átalakításához vezetett. A XIX. században az emberek egyre nagyobb része költözött a városba, ahonnan aztán pihenésképpen vágyódtak vissza a környezetszennyezéstől mentes természetbe. A szép tájak és az esztétikai élményt nyújtó környezet felértékelődött a társadalom szemében. Egészen szélsőséges esetek is előfordultak, mint példuául mikor a Német Madárvédelmi Szövetség a ragadozó madarak kilövését követelte a szépséget és nyugalmat árasztó énekesmadarak védelmében. Az 1800-as évek második felében enyhült ez a fajta gondolkodás, de továbbra is a kulturális, esztétikai és nemzeti megfontolások maradtak a középpontban t tekintik a természetvédelem nulladik mérföldkövének, akkor alakult meg ugyanis a világ első államilag védett területe az Egyesült Államokban, ami máig a Yellowstone park nevet viseli. Innentől beszélhetünk intézményes természetvédelemről. Az idő továbbhaladtával a tudományos ismeretek bővültek, megjelentek a tudományosan megalapozott elvek, amikor is felismerték, hogy az élőlények és élőhelyek, illetve a természeti képződmények és környezetük között szoros összefüggés van. A meglátás helyes volt ugyan, de a kivitelezésnek kezdetben nem a leghatékonyabb módját választották. Úgy vélték, hogy a területek és értékeik megóvásához elegendő a passzív védelem, vagyis az érintetlenség biztosítása. Ennek hátrányai azonban idővel előtörtek, hiszen a területek egymástól független, elkülönült védelem alá helyezése, és korlátozásokkal, tiltásokkal való felügyelete kevés azok fenntarthatóságához és ökológiailag stabilan tartásához. A századfordulót követően a védetté nyilvánítások egyre növekvő ütemben folytak. Az első nemzeti park megalakulását újabbak követték, és ezzel párhuzamosan szélesedett mind az állami szervek és nemzetközi szervezetek köre, mind a társdalmi részvétel testületek, tanácsok, szerveződések formájában. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy 1922-ben létrejött a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (melynek Magyarország 12

12 alapítótagja), majd 1962-ben a WWF, a Világ Természetvédelmi Alap (Magyarország 1991-től tag), valamint a Nemzetközi Vízvadkutató Iroda 1965-ben. Az 1970-es évektől elterjedt a felismerés az aktív védelem és a társadalom szerepvállalásának jelentőségéről. E felfogás szerint a tényleges természetvédelmi kezelésbe beletartoznak a műszaki, gazdasági és egyéb feladatok is, az ökológiailag összefüggő egységek együttes kijelölése, továbbá a területi védelem mellett a fajok területen kívüli védelme. Az es években a természeti értékek általános és kiemelt természetvédelme együtt képezte és képezi ma is a természeti örökség egészére kiterjedő oltalmat. Ennek a gondolkodásmódnak a kikristályosodása vezetett a napjainkra is jellemző, modern természetvédelemhez, amelyet négy alapelvvel jellemezhetünk leginkább (Pájer, 2002:18-19): Holisztikus-elv : a természeti képződmények egymáshoz és a környezet más elemeihez rendszerszerűen kapcsolódnak, egymásra hatást gyakorolnak, és egymástól függnek, ezért harmóniájuk fenntartása szükséges fenntartható fejlődésükhöz. Folyamat-elv : a természetvédelem célja nem egy adott állapot konzerválása, hanem olyan tevékenységek kifejtése, amelyek a működőképességet biztosítják. Integrált természetvédelem elve : a természetmegőrzési feltételeket úgy kell megszabni, hogy azok más ágazatokkal is összhangban legyenek. Komplementer-elv : a már korábban említett természet- és környezetvédelem kapcsolata értendő ez alatt. Az intézményes természetvédelem állomásait és fejlődési szakaszait nemzetközi egyezmények és együttműködések jelzik, melyek elengedhetetlen feltételei a természetvédelem magas színvonalú műveléséhez Nemzetközi egyezmények: A természetvédelmi tevékenység nem korlátozódhat le egy ország határai által, ahogy azt a problémák sem teszik, ezért megoldásukhoz az államok közötti összefogásra van szükség. Az együttműködés bilaterális vagy multilaterális nemzetközi egyezmények, kormányközi és nem-kormányközi megállapodások formájában, tagság viselésében és tapasztalatok cseréjében nyilvánul meg. Ebben az alfejezetben a legjelentősebb 13

13 nemzetközi egyezmények kerülnek ismertetésre, időrendi sorrendben ezek a következők: Ramsari Egyezmény, Washingtoni Egyezmény, Bonni Egyezmény, Berni Egyezmény és Egyezmény a biológiai sokféleségről Ramseri Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről 1 : A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kezdeményezésére fogadták el február 2-án, és december 21-én lépett életbe. Célja a vizes élőhelyek megőrzése, erőforrásainak olyan mértékű felhasználása, hogy az a fenntartható hasznosításnak megfeleljen. Az Egyezmény megteremtette az ehhez szükséges jogi, intézményi és együttműködési kereteket. Mint a legtöbb nemzetközi egyezményt, később ezt is jegyzőkönyvek követték, melyeknek köszönhetően az alapegyezmény tartalmilag is fejlődött ben a párizsi jegyzőkönyv, 1987-ben a reginai, 1994-ben pedig a montreux-i módosítást fogadták el. Eleinte a vízimadarak közvetlen védelmét szolgálta, majd egyre nagyobb hangsúlyt kapott a vizes élőhelyek megóvása. Jelenleg már a vízi ökoszisztémák komplex védelme szerepel az alapvető célok között (Kerényi, 2003). Az Egyezmény részeseinek ki kell jelölniük legalább egy vizes területet a ramsari jegyzékbe, bővebb nevén a Nemzetközi jelentőségű Vizes Területek Jegyzékébe. Egy terület kijelölése mindenképpen kötelező, a későbbiekben azonban az országok szabadon kérhetik újabbak felvételét. Ha fontos közérdek úgy kívánja, akkor lehetőség van a területek jegyzékből való kiiktatására. A visszavont terület helyett azonban ki kell jelölni egy másik hasonló jellegű és kiterjedésű területet. A jegyzékben szereplő területek kezeléséről szakszerűen kell gondoskodni, hogy fenntartható hasznosítása és ökológiai jellege megmaradhasson. Ezen felül az országok egymás közti folyamatos kapcsolattartása és kommunikációja is követelményként van megnevezve. Magyarország augusztus 11-én csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, és máris élt a lehetőséggel, miszerint számos vizes élőhelyet javasolt a jegyzékbe. A későbbi évek során aztán (1989-ben, 1997-ben, 2001-ben, 2003-ban és 2006-ban) újabb területeket is kijelöltek, melyekkel együtt már 26 hazai vizes élőhely található a Ramsari Jegyzékben, összesen hektárnyi tereületen (KvVM-TVH, október :01). 1 Convention on Wetlands 14

14 Az Egyezmény által biztosított vizes területek védelmére a mai napig szükség van. Észak- és Nyugat-Európa vizes élőhelyeinek ugyanis 60%-a veszélyeztetett (Kerényi, 2003) Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES) 2 : Az élőhelyek folyamatos zsugorodása és pusztulása mellett az élőlőlényekre a nemzetközi kereskedelem jelent óriási veszélyt. A globalizáció velejárója, hogy az országok közötti kapcsolatok kibővülnek, a kereskedelmi rendszer az egész Földet behálózza, évente több mint 350 millió egyedet érint (súlyosan). A fajokat többnyire értékes részeikért vagy otthoni hobbiállat- vagy dísznövénytartás végett vadásszák. A befogott állatok egyedeinek gyakran 70-90%-a elpusztul a szállítás során, természetes környezetükből kiragadva. A CITES célja a veszélyeztetett fajok kereskedelmének ellenőrzése, szabályozása, illetve a kipusztulás szélén álló fajok esetében annak teljes tiltása. Az Egyezményt az ENSZ Környezeti Programjának keretében belül Egyesült Államokban, Washingtonban írták alá március 3-án, és július 1-jén léptették hatályba. A fajokat veszélyeztetettségük alapján három kategóriába sorolja, melyek listáját és a rájuk vonatkozó intézkedéseket három függelékben határozza meg. Az I. függelékbe a kritikusan veszélyeztetett fajok tartoznak. Ezek kereskedelme minden körülmények között tilos. A II. függelékben felsorolt fajok esetében a kereskedelem megengedett, de csak szigorú szabályokhoz kötve, korlátozott mértékben (míg állományuk nagységa és dinamikája nem tesz szigorúbb intézkedéseket szükségessé). Ezekre úgynevezett CITES engedélyeket adhatnak ki. A III. függelék olyan veszélyeztetett fajokat tartalmaz, melyek esetében a részes országok segítséget kérhetnek a kereskedelmük ellenőrzéséhez (Kerényi, 2003). Az európai országok ezt az egyezmény tartják a leghatékonyabbnak a veszélyeztett, vadon élő állat- és növényfajok védelmét illetően, ugyanis ez konkrét feladatokat, és azok nem teljesítése esetén szaknciókat állapít meg. Végrehajtására a Közösség külön rendeletet hozott létre (338/97/EGK). Az országoknak többek között kötelességük igazgatósági hatóságokat és tudományos testületeket kijelölni, amelyek együttműködve 2 Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora 15

15 az engedélyezési folyamatokat lebonyolítják. Nyilvántartást kell vezetni a mellékletekben felsorolt fajokról az országban, az intézkedések végrehajtásáról, és minderről jelentéseket kell készíteni. Az egyezmény által tiltott kereskedelem leleplezésekor az adott faj példányát el kell kobozni, és az előírásoknak megfelelően elhelyezni (Kerényi, 2003). Magyarországon sajnos a természet- és környezetvédelem úgynevezett puha jog, vagyis szanckionáló eszközeink nem elég hatékonyak. Előfordult, hogy a büntetőeljárás végén egyáltalán nem szabtak ki büntetést, de ha mégis, az csupán töredék részét képezte az illegális kerekedelemből befolyt bevételnek. Hazánk 1985-ben lett tagja az Egyezménynek, mely az évi 15. számú törvényerejű rendelettel hirdettek ki. Végrehajtását nemzeti szinten a 4/1990. (XII.7) miniszteri rendelet irányozza elő. A gyenge szankcionálási rendszer ellenére a rendelet szigorúbb feltételekhez köti a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, mint ahogy azt a CITES előírja, ugyanis nálunk minden ragadozó madárfajt beletartozik az I. függelékbe, és bejelentési kötelezettséget ír elő mondazok számára, akik az I. vagy II. függelékben szereplő fajok tartásával vagy tenyésztéseével foglalkozik (Kerényi, 2003). Az igazgatósági hatóság szerepét a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Egyezmények Osztálya és a környezetvédelmi, természetvédemi és vízügyi főfelügyelőségek töltik be, a tudományos testületét pedig a KvVM-TVH. Sokak által ismert, a CITES értelmében védett növények közé tartozik például a hóvirág és az erdei ciklámen. Nem is gondolnánk, hogy hányszor futunk össze olyan termékekkel, ajándéktárgyakkal, használati cikkekkel, melyek elkészülte egy egész populációt életveszélybe sodort, vagy netán fajok kihalásához vezetett Bonni Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről 3 Szintén az ENSZ Környezeti Program keretében jött létre, aláírására június 23-án került sor. Hatályba lépése nemzetközi és hazai szinten is november 1-jével történt meg. A vándorló állatfajok és élőhelyeik védelme érdekében kimondja, hogy meg kell előzni a vándorlást akadályozó, és ezáltal az állatokat veszélyeztető tényezőket (tevékenységeket és tárgyi létesítményeket is egyaránt). Amennyiban azok már korábban létesültek, úgy a lehetőségekhez képest legnagyobb mértékű csökkentésükre 3 Convention on Migratory Species 16

16 vagy szabályozásukra kell törekedni. Veszélyeztető tényezőként tartja számon a nem őshonos fajok betelepülését vagy betelepítését is, ezért azok szigorú ellenőrzését rendeli el, és ha valóban negatív hatás tapasztalható a vándorló fajok helyzetében, akkor akár azok felszámolását is követelheti (Kerényi, 2003). A nemzetközi összefogás talán ennél az egyezménynél a legkézenfekvőbb, hiszen vándorló magatartásuk révén több országot szelnek át, ezért együttes védelemre van szükség, hiszen mit sem ér az olyan tevékenység tiltása, amely a másik állam területén már engedélyezett. Ezt az együttműködést hivatott biztosítani az Egyezmény II. függeléke, miszerint az úgynevezett kedvezőtlen helyzetű fajok védelmében a vándorlás útvonalába eső országok közös, kiegészítő megállapodások kötésére kötelesek. Az I. függelék a fokozott védelmet igénylő, veszélyeztetett vándorló állatfajokat ismerteti. A mellékletek módosítása, a védelemre és kezelésre vonatkozó javaslattétel az Egyezmény Tudományos Tanácsának hatásköre. A legfőbb döntéshozó testülete azonban a 3 évente ülésező Részes Felek Konferenciája. 90 nappal az ülések előtt a feleknek teljesíteniük kell jelentési kötelezettségüket (Kerényi, 2003). Magyarország július 12-én csatlakozott, melynek kihirdetésére az évi 6. számú törvényerejű rendeletben került sor. Az Egyezmény végrehajtásáról hazai szinten két jogszabály rendelkezik: az évi LIII. törvény a természet védelméről és 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. A II. függelék értelmében Magyarország is tagja egyéb, országok közötti megállapodásoknak, egészen pontosan az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről (EUROBATS) és az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről (AEWA) szóló megállapodásnak (KvVM-TVH, (2007. október :48). Az Egyezmény végrehajtását különböző programok, ökológiai vizsgálatok és fajvédelmi tervek is segítik. A vándorló madarakat például olyan veszélyek fenyegetik, mint a szélerőművek építése, közép- és magasfeszültségű vezetékek kihúzása, mezőgazdasági tevékenységek stb. A Bonni Egyezmény hasonlóságot mutat a Ramsari Egyezménnyel, a különbség köztük, hogy a Bonni Egyezmény már kezdetektől fogva a fajok élőhelyeit is védelme alá vonja, emellett szélesebb szabályozási tárgykörrel rendelkezik, hiszen hatálya kiterjed 17

17 minden vándorló vadon élő állatfajra, beleérte a vizes élőhelyek lakóit is, továbbá nagyobb hangsúlyt fektet a kutatási tevékenységekre és monitoringra Berni Egyezmény az európai vadon élő állatok és természetes élőhelyek védelméről 4 : A Berni Egyezményt az Európai Tanács készítette elő és fogadta el 1979-ben, értelemszerűen Bernben. Hatályba 1982-ben lépett. Célja a vadon élő állatok és élőhelyeik védelme (kiemelt figyelmet szentelve a veszélyeztetett fajoknak), valamint ennek megvalósítását szolgáló nemzetközi együttműködés megteremtése. Kötelezettségként írja elő az országok számára a kutatási, tájékoztatási tevékenységek elősegítését is. Az Egyezmény különlegessége, hogy ebben jelenik meg először a rendelkezések között a kipusztult, nem őshonos fajok betelepítése és annak ellenőrzése. Érdekességnek számít az is, hogy védelemnek minősül a fajok megfelelő korlátok közötti hasznosítása is. Az I. függelék fokozottan védett növényeket, a II. függelék fokozottan védett állatokat tartalmaz, melyekre a vadászat és halászat teljes tilalma vonatkozik a III. függelékben felsorolt fajokkal szemben. A IV. függelék meghatározza mindazon eszközöket, módszereket és járműveket, melyeket a vadászható, halászható fajok elejtésekor sem szabad használni. Az állományok szinten tartása, a megfelelő hasznosítása érdekében azonban ideiglenes és helyi tilalmak is szükségesek az Egyezmény rendelkezései mellett, valamint nemzeti szinten kell azt is szabályozni, hogy mely időszakban lehet az adott tevékenységeket gyakorolni. A védelemhez szükséges lépések megtételéről és a mellékletek esetleges módosításáról az évente ülésező Állandó Bizottság dönt. A részes felek az Egyezményben foglalt rendelkezésektől való eltérésekről kétévente számolnak be, emellett négyévente egy általános jelentést is meg kell küldeniük az intézkedések végrehajtásáról, a hazai jogszabályokról és a mellékleteken szereplő, az adott országban előforduló fajokról és azok helyzetéről (Kerényi, 2003). Magyarország aki 1989-ben csatlakozott is több derogációt kért, melyeket a Magyar Közlöny évi 14. számában jelentetett meg a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tájékoztató formájában. 4 Convention on the Conservation of Eurpean Wildlife and Natural Habitats 18

18 A Bonni és a Berni Egyezmény hazai szintű végrehajtásért elsősorban a Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkársága, a nemzetközi kapcsolattartásért pedig a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Egyezmények Osztálya felel (KvVM-TVH, október :30) Biológiai sokféleség egyezmény 5 : 1992-ben megrendezésre került Rio de Janeiróban a Környezet és Fejlődés környezetvédelmi világértekezlet szintén az ENSZ Környezeti Programja előkészítésével. A konferencia a globális méretűvé vált problémákat hivatott megtárgyalni, és ezek között merült fel a biodiverzitás kérdése is. Heves viták között megszületett azonban többek között a Biológiai Sokféleség Egyezmény és az Éghajlatváltozási Keretegyezmény. Természetvédelem szempontjából az első megállapodás bír jelentőséggel, ám érdekes mód, nem egy hagyományos természetvédelmi egyezményról van szó, ugyanis célkitűzései a természeti állapotok javítása mellett a társadalmi érdekek optimális mértékű, a környezetet nem károsító kielégítésére is törekszenek. Fő célja a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata és az élővilágból származó hasznok megosztása. A három prioritás egymással összefügg, sőt egymást feltételezi, mivel a fenntartható használat csakis a fajok biodiverzitásában bekövetkező csökkenő tendencia megállításával lehetséges. Ennek elérését segítik elő az országok közötti információcserék, technológiák átadása, az élővilág genetikai forrásaihoz való hozzáférés biztosítása. A CBD minden élőlény és élő rendszer fennmaradását célozza, nem csupán bizonyos fajokat és élőhelyeket, ez által biztosítva az ökoszisztéma egyensúlyát és fenntarthatóságát. Ez a legnagyobb erénye. További érdeme, hogy nem csupán célokat határoz meg, hanem például a végrehajtás módját, finanszírozási lehetőségeit is. Előírja a kutatási és képzési tevékenységek szükségességét, az in situ és ex situ védelem biztosítását a fajok számára, környezeti hatásvizsgálatokat, valamint megfigyeléseket és elemzéseket arra vonatkozóan, hogy egy adott kontrollidőszakhoz képest hogyan változott a biodiverzitás egy bizonyos területen. A megállapodást aláíró országok vállalták, hogy a szomszédos országok környezeti állapotára, biológiai 5 Convention on Biological Diversity (CBD) 19

19 sokféleségére negatív hatással bíró tevékenységet nem végeznek, amennyiben ez mégis megtörténne, azonnal értesítik az érintett országot a kialakult helyzetről. Ezen kívül az államok nemzeti stratégiákat is kidolgoznak a célok eléréséhez. Az Egyezmény működése a kétévente ülésező Részes Felek Konferenciája, a Titkárság és a Tudományos, Szakmai és Technológiai Tanácsadó Testület együttműködő irányításával történik. Egy rendkívüli ülésen került sor a Cartagena jegyzőkönyv elfogadására Columbiában. A jegyzőkönyv a genetikailag módosított szervezetek szállításának, kezelésének és felhasználásának biztonságos módját szabályozza. Az Egyezmény részes felei azonban nem feltétlenül egyeznek a jegyzőkönyvet aláíró országokkal. A CBD hatályba lépését követően a természetvédelmi folyamatok is felgyorsultak a részes államokban. Magyarország már az azonnali csatlakozók között volt, az Egyesült Államokkal szemben, amely csak egy évvel később volt hajlandó aáírni az Egyezményt, de azóta sem ratifikálta. A Klímaegyezmény után ez tekinthető a világ második legsikeresebb szerződésének, miután 190 ország tagságával büszkélkedhet (CBD, december :12) Természetvédelem az Európai Unióban: Az európai természetvédelem hosszú fejlődésen ment keresztül, mire elnyerte mai formáját. Eleinte a szegregációs modell volt jellemző, amely a területek rezervátumszerű elkülönítését és kezelését jelentette. Ahogy láthattuk, ezt a szemléletet felváltotta az integrációs modell, a komplex ökológiai rendszerek igénye. A természetvédelm jelenlegi kereit az Európai Unióban a 6. környezetvédelmi akcióprogram szabja meg. Ennek célkitűzései határozzák meg 2010-ig terjedően a közösségi környezet- és természetvédelmi jogot. Előtérbe helyezi a biodiverzitás megőrzését és védelmét. Az uniós szabályozás irányelvekből, rendeletekből és határozatokból áll. A direktíva az állam belső jogrendjébe beépülve válik kötelező érvényűvé. Jogharmonizációhoz vezet, amely új nemzeti jogszabályokon vagy az eredetik módosításán keresztül történhet meg. Az irányelvek csupán elérendő célokat fogalmaznak meg, a végrehajtás eszközét és módját a tagállam választhatja meg. Az unió természetvédelmi direktívái úgynevezett minimum irányelvek, vagyis ennél szigorúbbak lehetnek a hazai jogszabályok, de 20

20 elnézőbbek semmi esetre sem. A rendelet már közvetlenül kötelező, és amint az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában megjelenik, hatályba is lép minden állami aktus nélkül. A határozat ezzel szemben csak a címzettre vontkozik, amely lehet állam, természetes vagy jogi személy. Minden egyes közösségi jogszabályt közzétesznek az Official Journalben és az Európai Bizottság honlapján (Demeter, 2002). Az Európai Unió természetvédelmi szabályozásának alapját a 92/43/EGK élőhelyvédelmi irányelv, a 79/409/EGK madárvédelmi irányelv és a CITES kereskedelmi egyezmény jelenti. 6 A vadon élő állatok kereskedelmét és az egyezmény végrehajtását a 338/97/EGK rendelet rögzíti, előírva a rendeletet megsértő tevékenységek listáját és az ilyenkor alkalmazandó intézkedéseket és szankciókat. A hatékony természetvédelemhez az uniós szabályozás önmagában azonban nem elég, annak a nemzeti jogrenddel és annak programjaival, szervezeteivel, valamint a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségekkel is ki kell egészülnie Természetvédelem kialakulása Magyarországon: Ahogy a világ más területén, Magyarországon is 1800 után beszélhetünk érdemben a természetvéedelemről. Hazánkban 1879-ben született meg az első ilyen irányú rendelkezés, az Erdőtörvény, amelym elsősorban az erdőket érinti, de néhány kitétel már született a természet általános védelmére is. Ezt követte 1883-ban a Vadászati törvény, majd 1984-ben a Mezőrendőrségről szóló jogszabály. Ez utóbbi előírta az énekesmadarak és a költés ideje alatt más madárfajok védelmét is (Pájer, 2002). Mindeközben kezdett erőre kapni a társadalmi bázis is. Érdemes megemlíteni a Magyarhoni Földtani Társulat, az Országos Erdészeti Egyesült és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók munkásságát. Az 1990-es évek elején tűnt fel a magyar természetvédelem nagy alakja, Kaán Károly erdőmérnök, akkori földművelésügyi államtitkár. Kimagasló érdeme abban áll, hogy elsőként dolgozta a haza természetvédelem szervezeti koncepcióját, máig használatos alapelveit és fogalomrendszerét. Elképzelése szerint erre épült volna a természetvédelem intézményesítéséről szóló törvénytervezete, amely azonban akkor a háborús események miatt nem, de 1923-ban megvalósult és jogalapot kapott az erdészeti igazgatásról szóló törvényben, miszerint a természetvédelmi hatóságok 6 Az első két direktíva egy későbbi fejezetben kerül részletesebb bemutatásra. 21

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM Az ENSZ 1992. évi környezetvédelmi és fejlesztési konferenciája a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásának köszönhetően komoly előrelépést

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT NATURA 2000: SZABÁLYOZÁS ÉS GYAKORLAT NATURE 2000: REGULATION AND PRACTICE. Egyetemi adjunktus

SZAKDOLGOZAT NATURA 2000: SZABÁLYOZÁS ÉS GYAKORLAT NATURE 2000: REGULATION AND PRACTICE. Egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem Állam-és jogtudományi kar SZAKDOLGOZAT NATURA 2000: SZABÁLYOZÁS ÉS GYAKORLAT NATURE 2000: REGULATION AND PRACTICE Konzulesns: Dr. Miklós László Egyetemi adjunktus Készítette: Urbán

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz 1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz Haditechnikai termékek Eljárás típusa Igazoláskód Igazolási kód leírása Alkalmazási kör Az MKEH által kibocsátott importengedély a 160/2011. (VIII. 18.) 3173

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Környezetvédelem Természetvédelem

Környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Természetvédelem Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2011. Környezetvédelmi politika az EU-ban Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Természetvédelem. Natura 2000

Természetvédelem. Natura 2000 Természetvédelem Natura 2000 Alapfogalmak Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai területhálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok,

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás. a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről

1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás. a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről 1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről Az állami tulajdonban és a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett és védelemre tervezett

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. március 21-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező célokról Előadó

Részletesebben