SZENT ISTVÁN KIRÁLY és az ÚJ KENYÉR ÜNNEPE

Átírás

1 A PILISMARÓTI FALUKÖZÖSSÉG LAPJA KÜLÖNKIADÁS AUGUSZTUS XXI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM SZENT ISTVÁN KIRÁLY és az ÚJ KENYÉR ÜNNEPE Pilismarót Község Önkormányzata nevében tisztelettel meghívjuk Önt és kedves családját augusztus 20-án 9.30 órakor a református templomban tartandó, az ökumenikus istentisztelet után kezdődő ünnepi megemlékezésre. Helyszín: Református templomkert Ünnepi beszédet mond: Pergel István Pilismarót Község polgármestere Az új kenyeret megáldja: Nt. Kovály Erzsébet lelkipásztor Dr. Kálmán Antal plébániai kormányzó

2 2 PILISMARÓTI HÍREK AUGUSZTUS Élő kutya, döglött oroszlán avagy a II. Pilismaróti Falunap margójára KOVÁLY ERZSÉBET cikk írója lévén lelkipásztor, A engedtessék meg egy bibliai passzust idecitálni, mégpedig a Prédikátor könyvéből: Többet ér egy élő kutya, mint egy döglött oroszlán. Ezt olvastam fel a II. Pilismaróti Falunap ünnepélyes megnyitóján is. Megdöbbentő, hogy ilyen is van a Bibliában? Megdöbbentő, hogy egy ünnepélyes alkalom kapcsán épp ez hangzik el, épp ez olvasható? Isten bölcsessége az utcán kiáltozik, az út porában hever nem mintha olcsó és értéktelen volna, hanem mert Isten beleszőtte az Ő bölcsességét mindenbe. Beleszőtte a hétköznapi dolgokba is. Jelen van az Ő bölcsessége olyasmiben is, amiben nem is gondolnánk, amin megdöbbenünk, ha halljuk. Jelen van Isten bölcsessége az olyan nagyon emberi dolgokban is, mint az evés -ivás, mulatozás, tánc, öröm, szerelmesek sétája itt a vásári forgatagban, hinták repülése, ugráló-várak ruganyossága, kézművesek alkotásai, gyermekek és felnőttek szereplése, szemlélő közönség tapsa, mosolya... Mindenben jelen van az Isten kikerülhetetlenül, mint az élő kutya és döglött oroszlán nagyon is evilági valóságában. Először talán megdöbbent, homlokon üt minket ez a bölcs jelenlét, mint az idézett ige: Többet ér egy élő kutya, mint egy döglött oroszlán... Először megdöbbent, de utána örömmel tölt el: milyen jó, hogy jelen van Isten bölcsessége olyan dolgokban is, amiket pedig tőle távolinak gondolunk. Az ige mondanivalójáról is álljon itt néhány szó. Élő kutya, döglött oroszlán milyen tartalmat hordoz ez számunkra? Mi mindig vágyunk oroszlánnak lenni. Talán mondhatom: magyar sajátosság sóhajtozni dicső múlt után, és vágyakozni dicsőbb jövőre. Pedig a múlt oroszlánja már nem él, a jövőbeni viszont még nem él. De mi élünk, itt és most. Az Élet az igazi érték. Adjunk hálát azért, mert Élet van ebben a faluban és ez az élet megnyilvánul, színesen és sokféle módon. Megnyilvánul először is az alkotásban: alkotó emberek megálmodták és megszervezték a falunapot. Alkotó emberek megmutatták tehetségüket a pörköltfőző verseny ízeiben, a kézműves programokban. Az Élet megnyilvánulása a mozgás művészete, amibe a Dunakanyar Mazsorett és Showtánc csoport, a Bozóky Néptánccsoport, a Kőszirt és a garamkövesdi táncosok vezettek be minket, nézőket. Az Élet nyilvánult meg a kiművelt emberi hangokban: Szilágyi Gábor versmondásában, az Őszikék, a Zöld Kendő és a Szent Lőrinc Kórus igényes énekeiben, Macza Péter és a Kiss The Sky koncertjében. Az Élet felöleli a kicsinyeket is, sőt: őbennük mutatkozik meg igazán, hiszen növekednek, fejlődnek. Így örülhettünk a Mesevár Óvoda ügyes, erős hangú gyermekeinek. A Bozóky Mihály Általános Iskola irodalmi színpada pedig megmutatta, hogy az Élet játékos is: bárkiből lehet mesehős, király vagy hercegnő, bátor vitéz ha csak kis időre is. A II. Pilismaróti Falunap megmutatta az Életet, ami bennünk van, mint lehetőség, mint érték. Mint Istentől való ajándék. Az ajándékokkal illik szépen bánni, becsülni, vigyázni. Illik, hogy az ajándékkal úgy bánjunk, amely bánásmód az Ajándékozóhoz méltó. Örömmel, tisztelettel és büszkeséggel gondoljunk a falunap minden fellépőjére, szervezőjére. De mindenekelőtt hálaadás legyen a szívünkben Isten iránt, aki az Életnek, örömnek, találkozásnak, közösségnek e lehetőségét megadta nekünk. Nyitottan, örömre és tettekre készen várjuk a III. Pilismaróti Falunapot!

3 2012. AUGUSZTUS PILISMARÓTI HÍREK 3 Újraindul a labdarúgás Pilismaróton! Pilismarót Dömössel összefogva sok év után újra nevezett a Megye III. osztályú bajnokságba. Az első bajnoki mérkőzés augusztus 18-án (szombaton) kor lesz a pilismaróti sportpályán. Az ellenfél a Vértestolna TE csapata. Minden érdeklődőt szeretettel hívunk, és várunk. Következő számunkban bővebb híradást közlünk a labdarúgásról. Megújult a képújság! Ezentúl színes hírekkel, mozgóképekkel tudósít a falu és környékünk életéről. Kérjük, kísérje folyamatosan figyelemmel.

4 4 PILISMARÓTI HÍREK AUGUSZTUS Klára napján történt Nemzeti Emlékoszlop és Országzászló avatás Pilismaróton PINTÉR ZSUZSANNA ugusztus 12. Klára napja, A melynek jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres, kitűnő, jeles. A kedves olvasó talán azt gondolja, hogy névnapi ismertetőt fog olvasni. Hát nem. az emlékmű augusztus 12- én került felavatásra. Az ünnepség délután négy órakor kezdődött, de már jóval előbb megtelt a ceremónia kezdésének helyszíne. Az időjárás kicsit tréfálkozott. Néhány sötét felhő jelent meg az égen, és néhány esőcsepp is riogatta az egybegyűlteket, de amikor a templomok harangjai zúgni kezdtek, és az országzászló az ünnepség helyszínére érkezett kivilágosodott. A Szózat eléneklésével, melyet a honvétség zenekara kísért, megkezdődött a fényes ünnepség. Dr. Beer Miklós kozni kezdett. Néhány esőcsepp riogatta a vonulókat. De néhány perc múlva felragyogott a nap, és megkezdődött az ereklyés emlékműavatás. Ennek Magyarorszá- zésre kerültek az emlékműben, az elszakított országrészeket jelképezik. Az emlékműbe került még az emlékművet támogatók, segítők névsora is. Miközben az em- Pilismarót életében augusztus 12-ét ezek a jelzők illetik. Miért is? Ezen a napon került sor a Nemzeti Emlékoszlop és Országzászló felavatására. Szerintem a szervezők biztosan nem gondoltak arra, hogy a Klára név mit is jelent, amikor erre a napra tűzték ki az ünnepséget. Na de nézzük sorjában. A múlt: Közel száz évvel ezelőtt került közadakozásból felállításra a falu központjában lévő Dobozy Mihály szobor, amelynek talapzatán az első és váci megyéspüspök úr felszentelte az országzászlót, majd Máté László esperes úr megáldotta azt. Ezután a felszentelt és megáldott zászló a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár, az 1956-os Magyar Nemzetőrség, a Történelmi Vitézi Rend, a Honvéd gon különös hagyományi vannak. Ez a történelmi hazánk területének kétharmadát elcsatoló trianoni békadiktátum aláírását követően a magyarság összetartozását szimbolizálja. Ugyanis nincs még egy olyan ország a nagyvilágon, amelyik önmagával lenne határos. A Dr. Beer Miklós püspök atya által felszentelt maroknyi földek, amik ereklyeként elhelye- lékmű lezárásra került Szilágyi Gábor előadásában hallhattuk Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét. Ezt követően Pergel István Pilismarót polgármestere mondta el ünnepi beszédét, majd a Himnusz éneklése alatt ünnepélyesen felvonták a megszentelt, megáldott országzászlót. (A meghatódottságtól szememben könny -cseppek jelentek meg!) Az ün- második világháborúban elesett pilismaróti lakosok névsora olvasható, és ami az emlékezés helye lett. Őseink példamutatása, a jelen korban is követőkre talált. A jelen: Lőrincz Attila megálmodott egy emlékművet, és ez Zrínyi Sportegyesület Katonai Lovas Szakosztálya és a Szent Lőrinc Cserkészcsapat díszkíséretével katonás rendben és ütemben elindult a Nemzeti Emlékoszlophoz. Őket követte a megjelent ünneplő sokaság, közel ezer ember. Az időjárás ismét tréfál-

5 2012. AUGUSZTUS PILISMARÓTI HÍREK 5 nepség koszorúzással folytatódott. Koszorúzott: Pilismarót Község, a testvértelepülés, Garam-kövesd, Dömös község lakossága és az Összefogás Dömösért Közhasznú Egyesület, a Pilismarótért Alapítvány, az 1956 Magyar Nemzetőrség, a Történelmi Vitézi Rend, a pilismaróti Polgárőrség, a Pilisi Parkerdő valamint a Pilismaróti Sólyom cserkészcsapat. Az avatás zárásaként, az összetartozás jelképeként a Székely himnusz zengett az ajkakról. Az ünneplő tömeg a katonazenekar kíséretében visszavonult a nagyszínpadhoz, ahol folytatódott az ünneplés. Lőrincz Attila e nap főszervezője, köszöntötte résztvevőket, köszönetet mondott a támogatóknak, és felolvasta a segítők, adakozók névsorát, akik nélkül ez a nap nem valósulhatott volna meg. Ezután a nap háziasszonya színpadra szólította Pilismarót hírességét: Minczér Albertet, aki néhány órája érkezett haza Londonból az olimpiáról. Zúgó taps fogadta, és miközben Albert mesélt, szava meg-megakadt. Szemében könny futott, de nem volt ebben egyedül, amikor a polgármesternek átadta azt a magyar zászlót, mely végig vele volt az olimpián és a zászlón a Pilismarót felirat. Ezt követően estébe nyúló történelmi előadások és kulturális programok következtek. Énekelt a Quartett, hallhattuk Dr. Popély Gyula történész figyelmet lekötő előadását, majd Csíksomlyóról érkezett Dr. Szakács Ferenc Sándor teológus és történész beszéde hangzott el. álmokat valóra váltani. Miként polgármester úr is mondta beszédében, reméljük, nem kell közel száz esztendőt várnunk, hogy hasonló összefogás eredményét láthassuk falunkban. Ahogy anno a Dobozy szobor felállításával példát mutattak őseink nekünk, reméljük a felnövekvő nemzedék- A prózai előadások után ismét a Quartett énekelt, majd Szilágyi Gábor előadásában Márai Sándor Halotti beszéd című versét hallhattuk. A nap utolsó fellépője a Kinekmi együttes volt, akik népi énekekkel kápráztatták el a füleket. Úgy gondolom, hogy Lőrinc Attila álma kitűnő volt. Pilismarót lakossága viszont bizonyított, hogy összefogással igenis lehet nek mi is példát mutattunk, hiszen ez a nap jeles napként íródik be Pilismarót történetébe. Végül összegezve és végiggondolva, hogy milyen is volt ez a nap? Klára napja volt: világos, fényes, ragyogó, híres, kitűnő, és jeles. A fényképek megtekinthetők a oldalon.

6 6 PILISMARÓTI HÍREK AUGUSZTUS Búcsú és Szent István király napja Pilismaróton LUKÁCSNÉ VARGA ESZTER búcsú szónak többféle értelme van. Vallási értelemben A egy katolikus templom, vagy egyházközség fölszentelésének, védőszentjének emlékünnepe. Később már a vallásos tartalomhoz világi jelentés is kapcsolódott, a búcsúhoz fűződő szórakozást, mulatságot is jelenti. Közsé- Lőrinc naphoz hasonló ünnep volt még Szent István király napja, augusztus 20-a, amit Mária Terézia 1771-ben minden magyarok ünnepévé rendelt, miután a szent jobb ereklye (István király jobb keze) Magyarországra visszakerült. A katolikusok ezt szentmisével ünnepelték, és ekkor volt a dömösi búcsú, ahová többen is elmentek. ban vásári jelleg és mulatság, szórakozás kapcsolódott, sokada -lommá vált. Egyre inkább a világi jelleg kapott hangsúlyt, és áthúzódott a legközelebbi vasárnapra, hogy mindenki ünnepelhessen. Ezt már a más vallásúak is elfogadták, és részt vettek benne, népünnepély lett. Szent István király ünnepe is megváltozott: 1945 után az állam augusztus 20-hoz hozzákapcsolta az államalapítás, a gabona betakarításának, a cséplés befejezésének, az új kenyérnek az ünnepét is, és mindenki számára munkaszüneti nappá tette től az alkotmány és az új kenyér ünnepének mondták ki. A Rákosirendszerben ( 50-es évek) egyházi ünnep jellegét teljesen visszaszorították, tilos volt István ki- vidéki, a pesti rokonokat, katonatársakat, barátokat. Hazajöttek Esztergomból, a fővárosból az odaszegődött maróti cselédek, munkások, altisztek, hajóslegények. Ahol a családok megengedhették maguknak, nagy vendégséget csaptak. Előző nap kemencében megsütötték a kenyeret, a süteményt ( pusztakalácsot, kapros-túros lepinyt ). Az ünnepre tyúkhúslevest, paprikás csibét (nokedlival, uborkasalátával) készítettek. A szegényebbek is igyekeztek ünneppé tenni, levágták egyik kecskegidájukat, és pörköltet készítettek belőle. Így lett minden falusi lakos számára ünnep. A dömösiek azzal csúfolták a marótiakat, hogy vendégeiknek búcsúkor tökfőzelékët, főtt kukuricát annak ënnyi. Pesti vendégek búcsúkor egy családnál günkben a búcsút Lőrinc napján, augusztus 10-én, az újabb korban a 10-éhez legközelebb eső vasárnapon ünneplik, mert Szent Lőrinc a maróti katolikus templom és plébánia védőszentje. Régi írások szerint Szent Lőrinc falunkban két templomnak is védőszentje volt. Az 1761-ben írt katolikus egyházvizsgálati jegyzőkönyvben ez áll: Ez az egyház (a hegyen lévő templom) korábban a kálvinisták által építtetett, és 1738-tól szerezték vissza (a katolikusok), és renováltatott (felújították) az uradalom által, és Szent Lőrinc mártír tiszteletére szenteltetett fel. A felújított hegyi templom felszentelése után (valószínűleg már 1739-től) megtartották Lőrinc napján a búcsút ünnepi misével és templom körüli körmenettel. A szomszédos Szobról és az anyaegyházból, Dömösről is jönnek körmenetre a védőszent és más ünnepekre írták a jegyzőkönyvbe 1761-ben. A katolikusok ezt a templomot 1787-ig használták, akkor a reformátusok királyi engedéllyel viszszavették. Ezután épült fel az új katolikus templom ( ), uradalmi költségen és a hívők közmunkájával, és ugyancsak Szent Lőrinc lett védőszentje. Régen a katolikus egyházi ünnepeken munkaszünetet tartottak. A maróti reformátusok azonban (karácsony, húsvét, pünkösd kivételével) a szentek ünnepeit nem tartották meg, mondván, hogy nekik nincsenek szentjeik, ezeken a napokon is dolgoztak. Emiatt a falu felekezetei között feszültségek keletkeztek, többször is feljelentették a nyakas kálomistákat, mert nem ünnepelnek, lármás munkákat végeznek, és ez zavarja áhítatukat. Idők folyamán azonban a búcsú kizárólag vallásos jellege megváltozott: a XIX. század vége felé az egyházi ünnephez a falu- Búcsúban, a sátrak mögött (1938) rályt látványosan, templomon kívül, egyházi körmenettel ünnepelni. Felsőbb utasításra a község vezetői a lakosság számára politikai felvonulást, gyűlést szerveztek. Nemzetiszínű és vörös zászlókkal, transzparensekkel fölvonultak a főutcán, és a Dobozyszobornál nagygyűlést tartottak, ahol ünnepélyesen megszegték az új kenyeret, este pedig bált tartottak. Hogyan zajlottak a népünnepélynek számító, régi, maróti búcsúk? Idővel mindenki számára annyira megnőtt a búcsú jelentősége, hogy a takaros gazdaszszonyok már napokkal előbb mosással, nagytakarítással készültek az ünnepre, a vendégvárásra. Sokan búcsú előtt végezték el a lakóház minden évben szokásos külső, belső meszelését is. Erre a napra szokás volt meghívni a Gyerekek a hajóhintán Az ünnep előtti napokban vásári árusok lepték el a templomteret, kék-, sárga-, piroscsíkos ponyvából készített sátraikat felütötték a templom közelében. Hátul, a téren szerelték fel a ringlispileket (a kicsiknek a lovas-hintós körhintát, a nagyobbaknak a láncosat) és a hajóhintát. A gyerekek izgatottan rohangáltak oda, hogy lássanak, bámészkodjanak, de az árusok csak a mise lezajlása után rakhatták ki portékájukat, a hinták is csak ebéd után működhettek. Rengeteg volt a játék, a színes fakanál, festett bögre, pohár, volt, aki szentképeket, olvasókat, imakönyveket árult, mások csecsebecsét, csillogókövű gyűrűket, nyakláncokat, mézeskalácsot, cukorkákat. Régebben lehetett venni lajbit, kalapot, csizmát, bakancsot, patentos női cipőt, mamuszt, bicsakot (bicskát),

7 2012. AUGUSZTUS PILISMARÓTI HÍREK 7 kést, ollót, palatáblát, toktartót, plajbászt (tolltartót, ceruzát). Vándorfényképésznek is volt sátra, sok kisgyerekről, ifjú párról itt készült az első fénykép. Volt vattacukorárus, háromkerekű triciklire szerelt fagylaltos, aki csengettyűvel hívta föl a figyelmet édességére, és kanalával szűken mérte az olvadozó nyalánkságot. Az igazi nyüzsgés csak ebéd után kezdődött. Jöttek a szülők kisebb gyermekeikkel, a keresztanyák keresztgyerekeikkel. A húszas-harmincas években szokássá vált, hogy a kisebb gyerekek keresztszüleiktől búcsúfiát, a serdülők pénzt kaptak. A gyerekek szüleik engedélyével a búcsúban költhették el egész évben gyűjtögetett krajcárjaikat, disznótoros keresetüket. Nagy öröm volt, ha kaptak öltöztethető kis kaucsukbabát vagy nagyobb babát, esetleg hozzá játék babakocsit, vagy pléhből készült festett, kicsi sparheltot, edénykéket. Nagy kelettye vót a pattogós, pëttyës labdának, a színes üveggolyóknak (gülű), a színeskövű gyűrűknek, felfűzhető gyöngyöknek, a cifra papírforgóknak, játékostoroknak. Drága, festett, pléhjátékokat is árultak: búgócsigát, motorbiciklit, játékágyút, -puskát, -pisztolyt fillérért lehetett kapni gumin lógó similabdát, cafrangos papírtrombitát, kitekeredő papírsípot. Mindenki ezeket fújta, tovább erősítette a lármát a ringlispilek gramafonzenéje. Volt, aki szép búcsúfiát kapott, de sok szegénygyerek sóvárogva nézte a játékokat, örült, ha nyalókához vagy selyemcukorhoz hozzájutott. A gyerekek nagy örömmel ültek föl a körhinta kis lovaira, hintóira. Díj ellenében lehetett használni. Ha egy nagyobb iskolás gyereknek nem volt pénze hintára, akkor négy-öt menetben hajtotta a körhintát, ezért a tulajdonos megengedte, hogy egy menetben ingyen ráüljön. (A körhintát akkor nem villanymotor forgatta, hanem öt-hat gyerek fölül, a tengelyénél lévő állványon tolta körbe-körbe a küllőket, ezáltal forgott a szerkezet.) A kis hajóhintát a szülők lökdösték, vagy a gyerekek maguk lengették. Fájt a szíve annak a gyereknek, Gazdák az ivóban cigány muzsikusokkal aki nem ülhetett föl a hintára. Alkonyatkor csapatokba verődve mentek a búcsúba a sihederek, legények, nagylányok. A kamaszok cifrára festett, feliratos fakanalat vettek, és azzal csaptak a gyanútlan süldőlányok fenekére, akik ilyenkor sikoltozva menekültek. Volt, aki haragudott ezért, más lelke mélyén örült az érdeklődő, pajzán fiúgesztusnak. Este a fakanalat ki-ki a kinézett lánynak ajándékozta. Egy-egy legény a céllövöldében nyert csecsebecsével kedveskedett az udvarlásra kiszemelt lánynak, vagy meghívta barátnőivel együtt a láncos körhintára, egy menetre. A láncos hinta nemcsak forgott, hanem egy lánc meghúzásával magasra lehetett lendülni vele, vagy pörögni. A merészebbek ezzel bravúroskodtak. Este a kocsmák nagytermében cigányzene mellett táncoltak, a katolikusok az Urbán-, a reformátusok a fővégi Sáros- és Kládek-kocsmában, de ilyenkor keveredtek is. A mamák a fal melletti padokon üldögéltek, vagy a nyitott ablakokból bámészkodtak, nézték a táncolókat, pletykálkodtak. A gazdák a kocsmák ivóiban vagy az udvaron iszogattak, beszélgettek, nótázgattak. Estefelé a szomszédos falvak legényei csapatostul jöttek lánynézőbe a búcsúba, a bálba. Verekedések is előfordultak, elsősorban idegenek és a helybeli fiatalok között. A dolgos hétköznapokon sokáig volt miről beszélni. LUKÁCSNÉ VARGA ESZTER jabb, Pilismarót parasztságának életmódjáról, munkájáról, Ú szokásairól, hagyományairól szóló könyv megjelenésének előkészületei folynak mostanában. Ugyanakkor támogatókat keresünk a költségek előteremtésére, mert kiadása nem kevés pénzbe kerül, azért is, mert nagyon sok helyi fotót tartalmaz. Eddig sikerült valamennyi pénzbeli támogatást kapni a Hagyományok Háza országos intézménytől, és örömteli, hogy a község vezetősége is erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti a kiadást. Ezekben a nehéz időkben különösen nagyra értékelendő, hogy szülőfalum vezetősége támogatja a kultúrát, a falu hagyományainak, múltjának megőrzését. Köszönöm a segítséget, remélem, hogy további támogatókra találunk, és a lakosság is érdeklődéssel fordul majd az előbb-utóbb megjelenő munka felé. Szakmai szempontból két néprajzkutató bírálta a kéziratot, melynek címe: A letűnt paraszti világ nyomában Pilismaróton (életmódtörténet, néprajz). Ajánlásképpen álljon itt mindkettőből néhány bekezdés: Dr. Kövecses Varga Etelka néprajzkutató (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) szakvéleményében többek között ezeket írta: Nagy örömömre szolgál útjára bocsátani az évezredes múltú Pilismarót község néprajzi monográfiáját, mert a szerényen megfogalmazott cím mögött valójában egy minden néprajzi témára kiterjedő teljes monográfiát üdvözölhetünk. Szerencsés egybeesés, hogy adatgyűjtője, írója történelemtanár, ennél fogva a népélet minden területe a történelembe ágyazva, levéltári kutatásokra támaszkodva kerül bemutatásra. Ugyanakkor a műben elénk táruló életmód hiteles bemutatását hoszszas, aprólékos terepmunka, kitartó gyűjtés és saját fiatalkori élményei támasztják alá Olvasás közben megtanuljuk becsülni azokat, akik mindezt megélték, olykor pedig elszenvedték, hiszen számunkra már elképzelhetetlen az, amit ők tettek, fizikai és lelkierővel bírtak. A kötet amellett, hogy Esztergom közvetlen környékén Könyvajánló hiánypótló szerepet tölt be, nemcsak olvasókönyv és tankönyv, hanem egyúttal kézikönyv is. Ezt a szándékot fejezi ki, hogy minden egyes rész úgy került kidolgozásra, hogy önállóan is megállja a helyét, s az adott témáról mindent közöljön Előadásmódja lendületes, szövege a helyi ízes, népi kifejezésekkel, hangulatfestő szavakkal átszőtt A művet jó szívvel ajánlom minden múltja iránt érdeklődő fiatalnak és a történelemtanároknak, akik tantervüket gazdagíthatják az itt leírtakkal. Ajánlom minden néprajz iránt érdeklődő, lokálpatrióta embernek. Legfőképpen pedig ajánlom Pilismarót minden korosztályának, hiszen ritkán tarthatnak annál nagyobb ajándékot a kezükben, mint saját múltjukat, elődeik nyomtatásban rögzített, sok-sok fényképpel illusztrált életét. Tisovszki Zsuzsanna néprajzkutató szaklektori véleménye: A szerző szülőfaluja, Pilismarót történetét bemutató két könyvét már néhány éve olvashatják az érdeklődők. Gyűjtőmunkája folyamán született az igénye, hogy a régi falusi világ tárgyi, szellemi emlékeit felkutassa, és feltárja a letűnt paraszti életmódot hiszen ezekről a mai unokák már faluhelyen sem tudnak semmit A néprajzi, életmód-történeti, monografikus munka alaposan körüljárja és eredeti fotókkal bőségesen szemlélteti az egykori paraszti világot: termelését, tárgyi világát, a hétköznapok és ünnepek szokásait, babonás hiedelmeit. Különös értéke a kötetnek a sok régi, eredeti, helyi fotó, a tájnyelv ismertetése, az ízes előadásmód A néprajz és szociográfia klasszikusainak nyomdokain haladva újabb fehér foltot színesített be munkájával, azzal, hogy szűkebb hazája, közössége eltűnőben lévő egykori világát nem hagyta elveszni, hanem rögzítette az arra érdemes utókor javára, jobbítására. Minél több hasonló néprajzi monográfiára lenne szükségünk (akár az utolsó utáni percben is!), hogy globalizálódó, sematizálódó világunkban még magunkra ismerhessünk! A könyv megjelenése a községnek is elismerést hoz majd, az összefogás szép példája lesz.

8 8 PILISMARÓTI HÍREK AUGUSZTUS Múltidéző SZIKORSZKI JÁNOS líma István pilismaróti plébánost 1940 őszén áthelyez- K ték Máriahalomra. Az év végéig Erdőssy Ferenc nyugalmazott kanonok látta el községünkben a papi teendőket január elsejétől új, felvidéki származású fiatal magyar ember lett a pilismaróti Római katolikus egyházközösség lelkipásztora: Mészáros Árpád. Akkortájt főképpen mezőgazdaságból és állattenyésztésből élő falunkban, hivatásos pásztor család lakott a Trefort Ágoston, most Ady Endre utcai községi szolgálati lakásban. Január elején fiúgyerek született a pásztor családba. Így az történt, hogy az új lelkipásztor a pásztor fiát keresztelte elsőként Pilismaróton. Az újszülötteket a gyakori gyermekhalál miatt általában egykét napos korban keresztelték meg. Volt, hogy csak háznál, és a bábaasszony volt a keresztszülő. Lesenszki Jánosné látta el akkoriban a szülésznői feladatot. Mészáros Árpád papi hivatása mellett sokat foglalkozott a fiatalság hasznos időtöltésének szervezésével is. Megalakította a helyi Kalász Leánykört és KALOT egyletet (Katolikus Legényegylet). A fiatalokból színjátszó-kört, csoportot alapított. Minden évben egy-két színdarabot tanítottak be az abban az időben falunkba kerülő Erős István kántortanító úrral. A mai kultúrotthonban játszottak, ami államosításig egyházi tulajdon volt. Öt esztendőt szolgált Pilismaróton Mészáros Árpád. Ez idő alatt száztizenegy újszülöttet keresztelt, a legtöbbet, harmincnégyet 1944-ben, amibe e sorok írója is beletartozik. Az élők sorából sajnos ezidáig heten még csecsemőkorban, harmincan felnőtt korban eltávoztak közülünk. Jelenleg tizenheten lakunk szülőfalunkban. A többiek közül legtöbben a környező községekbe, Esztergomba, Budapestre költöztek. Tizenketten még fiatalon, szüleikkel együtt számomra ismeretlen helyre költöztek. Főképp basaharci és külterületi lakosok voltak ők. Mészáros Árpád harmincnégy párt esketett, ebből öt pár a II. Világháború után elköltözött, majd később újabb négy. Csodák csodájára az itthon maradottak közül senki sem vált el. A tisztelt olvasóra bízom, döntse el, miért. Vagy megértőbbek, hűségesebbek voltak az emberek. Vagy nagyon jól adta össze őket az akkori plébános. Komolyan vették: Amit Isten összekötött ember nem választhatja szét. Temetés február 2-től szeptember 30-ig 88 volt. Ebből 0-3 éves korig 13 gyermek, 12 évtől 20 évig 5 fő, ig 2 fő, ig 2 fő, ig 18 fő, ig 15 fő, ig 17 fő, ig 16 fő. Ebből egy asszony és egy férfi töltötte be a 87. életévét. Egy basaharci temetés pap nélkül történt a basaharci temetőben (a front alatt) augusztus 2-án délután Krakoviczer József temetése közben (Krakoviczer Sándor édesapja volt) bombázták a szövetséges csapatok a szobi vasútállomást és az Ipoly hídját. Pilismarót-Szob- Zebegény légterében német vadászgépek üldözték, lőtték a bombázókat. Két repülőgép pilismaróti határban semmisült meg. A temető fölött is légi csata folyt. A szertartást végző plébánosunk rövidre fogta a búcsúztatót, leengedték a koporsót, és mindenki menekült a temetőből. Az özvegy és fia maradt csak a temetőben. A fiatal fiú egyedül hantolta, takarta be saját apja koporsóját (ez volt ám a Való Világ). Említésre méltó még, hogy augusztusában temették nagy részvét mellett Pastinszky János 72 éves tanárembert, aki a falunk legtöbb nyelvet beszélő szülöttje volt (hét nyelven beszélt, komoly kutatásokat végzett). A háború után visszacsatolták felvidéket, Mészáros Árpád különböző okok miatt hazaköltözött Ipolyhídvégre. Legközelebb csak december 13-án Pribelszki Pál temetésére jött el Pilismarótra. Versegi Józsi bácsi mutatta meg a sok pap közül melyik Mészáros Árpád. Mindent összevéve a felvidéki plébános, majd felvidékről származó tanítóink rengeteget tettek Pilismarótért, de ez egy másik történet. Ne felejtsük el őket. Pilismaróti Hírek Kiadja: Pilismarót Község Önkormányzata Felelős kiadó: Gőbölös Gábor Felelős szerkesztő: Szilágyi Gábor Szerkesztőség: Pintér Zsuzsanna, Szikorszki jános Kiadó és szerkesztőség: Polgármesteri Hivatal 2028 Pilismarót, Rákóczi u. 15. Telefon: marotihirek@gmail.com Készült a Spori Print Vincze Kft. nyomdájában, 600 példányban Ingyenes kiadvány.