A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HAT ÉVES FEJLESZTÉSI TERVE ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HAT ÉVES FEJLESZTÉSI TERVE (2009-2014)"

Átírás

1 A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HAT ÉVES FEJLESZTÉSI TERVE ( )

2 Fejlesztési tervünk a KNPI közötti tervezési időszakra vonatkozó feladatait határozza meg előbb szakági, majd részletes, számszerűsített területi (tájegységi) megközelítésben. Helyet kapnak benne olyan feladatok, amelyek esetleg középtávot meghaladó időkeretűek, valamint olyanok is, amelyek beruházási költségei a tervezési időszakban, működtetési költségei viszont később is jelentkez(het)nek. A fejlesztési terv feltárja és rögzíti a kiinduló állapotot, kitűzi a stratégiai célokat, jövőképet és támpontot ad a költségvetés tervezéséhez, a hatékony és optimális forrásfelhasználáshoz, valamint külső partnereink tájékozódáshoz. A terv készítése során figyelembe vettük a korábbi koncepciók és tervek ma is érvényes elemeit, az újabb keletű nemzeti és európai szabályozásból fakadó kötelezettségeket, és a szakterületünkön várhatóan érvényesülő középtávú tendenciákat. Az összeállításban közreműködött: Barna Zsolt könyvtáros dr. Vajna Tamásné igazgató dr. Kardos Mária jogtanácsos Farkas Jenő természetvédelmi tájegységvezető Gilly Zsolt természetismereti osztályvezető Illésné Papp Mária vagyonkezelési előadó Kismarczi Attila természetgazdálkodási és erdészeti osztályvezető Kurmai Péter természetvédelmi tájegységvezető Ludnai Tünde természetvédelmi tájegységvezető Medgyesi Gergely természetvédelmi tájegységvezető Sipos Ferenc ökológus Somodi István természetvédelmi tájegységvezető Tajti László természetvédelmi őrszolgálat-vezető Vajda Zoltán természetmegőrzési- és tájvédelmi osztályvezető Zrinyi Péter természetvédelmi vagyonkezelési osztályvezető Szerkesztette: dr. Kákonyi Árpád igazgatóhelyettes Tartalomjegyzék 1. HELYZETÉRTÉKELÉS A FEJLESZTÉSI TERV STRATÉGIAI CÉLJAI ÉS KERETEI STRATÉGIAI CÉLOK JÖVŐKÉP TERMÉSZETMEGŐRZÉS FELSŐ KISKUNSÁG (KNPI-I.) TÁJEGYSÉG SOLTI SÍK ÉS KOLON-TÓ (KNPI-II.) TÁJEGYSÉG HOMOKHÁTSÁG (KNPI-III.) TÁJEGYSÉG TISZA-VÖLGY (KNPI-IV.) TÁJEGYSÉG BÁCSKA-SÁRKÖZ (KNPI-V.) TÁJEGYSÉG...23 MELLÉKLETEK:...Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Az Európai Unióhoz történő csatlakozás, az uniós joganyag alkalmazása több, természetvédelmi szempontból kedvező fejleményt is magával hozott. Az Élőhelyvédelmi és a Madárvédelmi Irányelv végrehajtására megtörtént a közösségi jelentőségű Természetmegőrzési, illetve Madárvédelmi területek (Natura 2000) kijelölése a KNPI működési területének 16,9%-án. A Natura 2000 területek megőrzését a 2008-ban indult kompenzációs rendszer is segíti. Hasonlóan nagy jelentőségű a természeti értékek megőrzésében a Víz Keretirányelv, amelynek végrehajtásában az Igazgatóság kezdettől fogva érdemi szerepet vállalt. A KNPI az elmúlt hat évben is folytatta élőhely-rekonstrukciós tevékenységét. Ennek legjelentősebb eredményei: túzok élőhelyeken természetes táji mozaik helyreállítása, szántók visszagyepesítése 550 hektár kiterjedésben. A tartós szegfű élőhelyeken nyílt homoki gyepek és borókás-nyárasok rekonstrukcióját kezdtük el 80 hektáron. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén holtág revitalizációs kotrása történt meg 20 hektáron a KIOP program keretében. A Tisza Alpár-Bokrosi-öblözetének komplex fejlesztési programja műtárgyak kiépítésével, új alapokra helyezett vízkormányzással és vízszint-szabályozással 200 hektár kiterjedésben, a KIOP program keretében. Az izsáki Kolon-tó rekonstrukciós kotrási munkálatainak előkészítése zajlott (tervezés, hatásvizsgálat). 230 hektáros árasztásos vizes élőhely-rekonstrukciót valósítottunk meg a Felső-Kiskunsági szikes pusztán. A rákosi vipera telelőhelyeinek helyreállítása (telepített erdők felszámolása és gyepek visszatelepítése) történt meg 26 hektáron. Az Igazgatóság számos sikeres nemzetközi pályázat megvalósításában vett részt között, ezek jelentősebbjei: Túzok LIFE (projektgazda), Tartós szegfű LIFE (projektgazda), Rákosi vipera LIFE (partner), Kékvércse LIFE (partner), Kerecsensólyom LIFE (partner), INTERREG III-a (partner) között is folytatódott, kereken 1500 hektáron a védett területeken belüli zárványszántók visszagyepesítése. A Duna-Tisza-közi gyepes élőhelyek kezelésére természetvédelmi szempontból legkedvezőbbnek mutatkozó legeltetéses állattartás további elterjesztésére, pontosabban visszaállítására tett erőfeszítések eredményeképpen körülbelül 4000 hektárral nőtt a legeltetett gyepterületek kiterjedése. Jelentős területeken került sor a tájidegen fafajú állományok véghasználat utáni szerkezetváltására, őshonos fafajú erdőállományokkal való felújítására. A természeti értékek további feltárását célzó munkák eredményeként számos újabb jelentős természeti érték vált ismertté a KNPI működési területén. Ezek közül a legjelentősebbek: a fokozottan védett csikófark, mocsári kardvirág, gyapjas csüdfű, bugaci nőszőfű, tartós szegfű, óriás útifű, lápi békabuzogány, magyar tarsza, pusztai gyalogcincér lápi póc, rákosi vipera, nyugati földikutya, új állományainak felfedezése. A KNPI tevékenységének köszönhetően javult a védett természeti területek állapota, bemutathatósága, és ez lehetőséget teremt a helyi lakosságnak alternatív, környezeti szempontból fenntartható jövedelemtermelő tevékenységekre, élhető környezetre, elősegítve a vidéki lakosság boldogulását, helyben maradását. 3

4 2. A FEJLESZTÉSI TERV STRATÉGIAI CÉLJAI ÉS KERETEI 2.1. STRATÉGIAI CÉLOK Tevékenységünk vezérlő elve a védett természeti területek mindinkább természetközeli állapotba hozása, illetve a természetközeli állapotok megtartása. Ezért célunk a természeti és táji értékek védelmének kiteljesítése a védett természeti területek védelmével, bővítésével és működő hálózatba szervezésével, a helyi társadalom érdekében, a lakosság minél szélesebb körű bevonása és támogatása mellett. Legfontosabb stratégiai célkitűzéseink: a természetvédelem hosszú távú társadalmi érdekekkel messzemenően harmonizáló céljainak, eszközeinek és eredményeinek olyan hatékony ismertetése, amely a szakközönségen és a rokonszenvezőkön kívül a társadalom minden rétegeihez is érdemben eljut; közreműködés minden olyan intézkedés megtervezésében és végrehajtásában, amely segíti a védett területekhez kötődő embereket a védelmi előírások megtartásában (támogatási, kompenzációs rendszerek kialakítása és működtetése, megfelelő jogszabályi környezet megteremtésében való közreműködés, stb.); a hátsági szárazodás, regionális talajvízszint-süllyedés fékezésében (visszafordításában), megújult térségi vízkészlet-gazdálkodás kidolgozásában való tevőleges (szellemi, pénzügyi, gyakorlati) szerepvállalás; a természetkímélő területhasználatok elterjesztésében aktív, példamutató közreműködés a működési terület egészén; a természetes, emberi beavatkozást nem igénylő élőhelyeken, a jó ökológiai állapot fenntartása, az ökológiai folyamatok épségének biztosítása; szántó-gyep, szántó-erdő, erdő-gyep természetvédelmi célú módosítása; a természetes gyepek jelenleg is intenzíven folyó megsemmisítésének lassítása, illetve leállítása a Duna-Tisza közén; a saját őshonos állatállományok (szürkemarha, bivaly) további gyarapítása a természetközeli legeltetéses élőhely kezelés további kiterjesztése érdekében; a védett területeken lévő, nem erdő termőhelyeken telepített faállományok helyén természetközeli élőhelyek (gyepek, erdőssztyeppek) kialakítása; további nagyléptékű vizes élőhely-rekonstrukciók megvalósítása; a korábbi használatból adódó tájsebek (csatornák, gátak, katonai létesítmények) eltüntetése; a biodiverzitás, illetve a veszélyeztetett fajok állományának megőrzése; A kitűzött stratégiai célok természetesen csak megfelelő eszközrendszer rendelkezésre állása mellett valósíthatók meg. 4

5 2.2. JÖVŐKÉP Célállapot a középtávú tervezési időszak végére (2014-re) Az igazgatóság feladatainak minden elemét magas szinten kezelni képes, egységes területi szervezetet működtet, amely(nek): - működési területe az életföldrajzi szempontok elsődlegességére építve és az új védett területtípusok (Natura 2000) területi-kezelési egységét biztosítva módosításra kerül, - van elfogadott területrendezési terve, - kapcsolatrendszere a lakosság felé nyitott és kommunikatív, - rendelkezik a védett természeti területek minden alapvető jellemzőjét kezelni képes informatikai rendszerrel, - rendelkezik a védett természeti területek kezelési, a NATURA 2000 területek fenntartási terveivel, - a Duna-Tisza köze természettudományi feltáró munkájának továbbra is meghatározó szervezője, - bemutató szervezete és létesítményei a természeti értékek sérelme nélküli folyamatos ismeretszerzést és -átadást szolgálják, - nemzetközi kapcsolataiban az EU-beágyazottságon túl kiemelt figyelmet fordít a határ menti társintézményekkel való együttműködésre. Szakmai vonatkozásokban: - megszűnik területeink további a vízhiányból fakadó állapotromlása, sőt a vízgazdálkodási rendszerek működési rendjének időarányos átalakítása révén mérsékelt javulásra számíthatunk, - ÉTT- mintaterületté minősítik, s így az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program zonális programjának célterületeként működnek a Duna-völgyi sík erre kijelölt területei, - a szántók aránya a nemzeti parki törzsterületeken harmadára, a többi közösségi- és nemzetközi jelentőségű védett természeti területen pedig nagymértékben csökken, - az erdőterületeken törekszünk az őshonos fafajok térhódítása és az ökológiailag igényesebb erdőkezelésre, - magyar szürke szarvasmarha és bivaly állományunk folyamatos gyarapítása mellett újabb nemzeti parki területegységeket gazdagítunk és kezelünk a külterjes állattartás eszközével. A szakmai célok megvalósításának eszközei Feladatarányos létszámú, jól strukturált, magas intellektuális és erkölcsi színvonalon működő, rugalmas és egységes igazgatósági szervezet, ökológiai alapokon nyugvó, természetvédelmi kezelés, az őrszolgálati és vagyonkezelési tevékenység még szorosabb összehangolása, az igazgatósági vagyonkezelésű területek arányának kb. 10 %-os növelése, térinformatikai alapú természetvédelmi információs rendszer továbbfejlesztése, a belső informatikai hálózat fejlesztése, a technikai infrastruktúra (gépkocsik, számítógépek stb.) mennyiségi és minőségi fejlesztése, a szakmai szervezet megerősítése a kezelési tervek, az informatika és a pályázati dokumentációk kezelésére, stabil, kiszámítható pénzügyi-működtetési háttér, a regionális, nemzeti és európai pályázati rendszerekhez való alkalmazkodás (támogatásokért folyó versenyképesség fokozása, fogadóképesség kiépítése), 5

6 a szakmai, az államigazgatási és az európai szervezeteknél folytatandó érdekérvényesítő tevékenység fokozása, A KNP Területrendezési Tervének aktualizálása és jóváhagyása. Intézményi kapcsolatok. Az EU-tagság támasztotta új követelmények Aktív részvétel a természetvédelmet érintő országos fejlesztési és ágazati programokban (Új Magyarország Fejlesztési Terv, Országos Területrendezési Terv, Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, Nemzeti Ökológiai Hálózat, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése, Nemzeti Erdőprogram stb.) A természetvédelemmel kapcsolatos EU-irányelvek (Madár- és Élőhely-irányelv, Víz Keretirányelv) követelményeinek való megfelelés. A közigazgatási társszervekkel, a természeti elemek használatának, illetve védelmének más aspektusait felügyelő területi szervekkel (környezetvédelem, vízügy, az FVM területi szervei stb.) való szoros együttműködés. Az önkormányzatokkal, a helyi lakossággal és a civil szervezetekkel való szoros kapcsolat, véleményük és érdekeik mérlegelése után a közös érdekű feladatok jó kezelése. Az Igazgatóság által ápolt határ menti kapcsolatok erősítése. Társadalmi-tudati beágyazottság, elfogadottság A természetvédelemi ágazat célja, hogy társadalmi-tudati beágyazottsága minél erősebb legyen. Ezért a KNPI szakmai bázisára alapozva: - bemutató létesítményeinek mérsékelt gyarapítására, ám jelentős színvonalnövelésére, - kiadványai számának és hozzáférésének javítására, - a beutaztató szervezetek ésszerű szakmai orientálására, - az egyéni látogatók (üdülőövezetek alkalmi lakói, átutazók, horgászok) természeti informáltságának, közérzeti komfortjának javítására törekszik. A társadalmi közeg speciális, a védett területekhez szorosan kapcsolódó Duna-Tisza közi szegmense a tanyai lakosság. Megnyerésükben, együttműködésük biztosításában meghatározó a természetvédelmi őrszolgálat és a természetvédelmi kezeléssel foglalkozók szerepe. A nemzeti park általános céljait szolgáló fejlesztések: Bemutatás A meglevő állandó kiállítás felújítása (diorámák) Interaktív/szenzitív játékos kiállítás kialakítása A játszóházak, foglalkozások megvalósításához szükséges eszközök beszerzése (teleszkóp, távcsövek, laptop stb.) Madár megfigyelő hely kialakítása, madárbarát kert és interaktív játszókert elkészítése, kerti tó kialakítása oktatási- bemutatási célokra a Hankovszky-ligetben. 6

7 3. TERMÉSZETMEGŐRZÉS A KNPI természetvédelmi kezelésében levő védett természeti területek tájegységek szerinti megoszlása a következő KNPI-I KNPI-II KPNI-III KNPI-IV KNPI-V Összesen nemzeti parki terület tájvédelmi körzet természetvédelmi terület ex lege szikes tó ex lege láp ex lege kunhalom ex lege földvár Összesen (hektár) KNPI-I KNPI-II KNPI-III KNPI-IV KNPI-V (FELSŐ KISKUNSÁG) (SOLTI SÍK ÉS KOLON-TÓ) (HOMOKHÁTSÁG) (TISZA-VÖLGY) (BÁCSKA-SÁRKÖZ) Általános szakmai és fejlesztési célok A területi védelem kiteljesítése, a védett területek bővítése Az ex lege védett területek határkiigazítása Az egyedi határozattal védetté nyilvánított területek között, lehetőség szerint a tervezési időszak első felében az Igazgatóság az alábbi védelemre tervezett területek védetté nyilvánítását szeretné elérni. A védelemre tervezett területből már Tervezett védett terület neve terület (ha) ex TT lege Natura2000 Gátéri Fehér-tó TT 687,9 669,9 566,9 Imrehegyi homokpuszta TT 80,8 KNP bővítés 5328,1 3080,0 5327,5 3597,4 Körös-éri Tájvédelmi Körzet 2452,3 95,0 1200,0 1293,4 162,5 Peszéri-erdő TT 638,5 638,5 Pirtói homokbuckás TT 591,9 591,9 Szelidi-tó TT bővítés 244,4 244,4 244,4 2,2 Tázlári homokbuckák TT 1057,1 1045,8 251,5 Érsekhalmi Hét-völgy TT 226,8 201,2 Bácsalmási Gyapjas Gyűszűvirág Termőhelye TT bővítése 32,0 16,5 Összesen: 11339,7 95,0 4524, ,5 4580,6 saját vagyonkezelésben 7

8 A természetvédelmi kezelés megalapozása Minden egyedi jogszabállyal kihirdetett, országos jelentőségű védett természeti terület, illetve minden ilyen védelemre tervezett terület természetvédelmi kezelési tervét 2009 első félévéig elkészítjük. A tervezési időszak végére befejezzük a törvény erejénél fogva ún. ex lege védett természeti területek természetvédelmi kezelési terveinek, továbbá a Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítését. Az elfogadott kezelési tervek megvalósulását illetve eredményességét gondosan megtervezett monitoring rendszer segítségével folyamatosan nyomon követjük. A természetvédelmi kezelési tervekben érvényesítjük a táj-szemléletet és a tájvédelmi szempontokat is, figyelembe véve a természeti területek és a környező kultúrtáj térbeli kapcsolatait, a közöttük levő kölcsönhatásokat is. Mindezek miatt lényeges a táji értékek kataszterezésének felgyorsítása. Folytatjuk a veszélyeztetett fajok védelmét megalapozó tervek, országos és helyi fajvédelmi programok kidolgozását és megvalósítását. A biotikai alapadatgyűjtés és a természetvédelmi kutatási tevékenység fejlesztése. Az alapszintű biotikai, monitorozási adatok gyűjtése, a természeti értékleltárak összeállítása terén folytatnunk kell a hosszú távú adatgyűjtésre kiépített NBmR működtetését, a természetvédelmi őrök monitorozási tevékenységét, és intenzíven veszünk részt a Natura 2000 területek monitorozási rendszerének kiépítésében és működtetésében. A tervezési időszak végére el kell érnünk, hogy minden hagyományos eljárással védetté nyilvánított védett természeti területről legyen évtizedesnél nem idősebb adatokkal feltöltött élőhely-térkép, illetve fajokra vonatkozó természeti értékleltár legalább az edényes növények és a gerinces állatok vonatkozásában. A hatékony természetvédelmi kezelés érdekében az alábbi témákban szükséges adatokat gyűjteni, vizsgálni: Erdőssztyeppek természetes vegetációdinamikája. Vonalas létesítmények izoláló hatása, és a rajtuk létesített ökológiai átjárók hatékonysága. Vizes élőhelyek hosszú távú fenntarthatósági esélyei. A különböző gyepkezelési módok hatása. Fenntartható tájmintázatok és tájhasználatok. A mezőgazdasági használattal felélt talajerő hosszú távú, legalább tájszintű fenntarthatósága. A genetikailag módosított szervezetek szabad kibocsátásából (szabadföldi termesztéséből) fakadó ökológiai kockázatok. A nagy mennyiségű biotikai adat és kutatási eredmény megfelelő feldolgozását, értelmezését elvégezzük és a nagyközönség számára ismertetjük. Részvétel nemzeti és nemzetközi léptékű programokban Fenntartjuk és működtetjük a védett területek hálózatait (Nemzeti Ökológiai Hálózat, Natura 2000 hálózat). Teljesítjük a nemzetközi kötelezettségekből (Ramsar, Bern, Bonn) fakadó követelményeket, elvárásokat. Erősítjük a szakmai kapcsolatokat a szomszédos ország(ok), illetve a hasonló adottságú területek természetvédelmi szervezeteivel. 8

9 A természetvédelmi vagyonkezelés Az állami tulajdonú saját vagyonkezelésű területek kezelése felerészben a meghatározott természetvédelmi feltételrendszert és korlátozást magukba foglaló haszonbérleti szerződések útján történik, a másik felében az Igazgatóság maga végzi azt. A művelési ágak módosítása A védendő értékes természeti objektumok foltszerűen helyezkednek a mezőgazdaságierdészeti meghatározottságú Duna-Tisza közi tájszövetben. Ez a horizontális tagoltság a kiskunsági táj természetvédelmet is meghatározó sajátossága. Ezért a KNPI vagyonkezelésében lévő védett természeti területeken elsősorban a gyep-, és erdőterületek valamint a vizes élőhelyek közé ékelődött szántóterületek visszagyepesítését, esetenként erdősítésének folytatását tervezzük. Vízhiányos területeken az erdő művelési ágból a gyepre történő váltás indokolt, a tájra jellemző egykori erdőssztyepp vegetáció rekonstrukciója céljából. Az erdők természeti állapotának javítása A tájidegen fafajok őshonos fafajokra cserélése, a fokozatos szerkezetátalakítás elengedhetetlen a természetszerű vegetáció és tájszerkezet helyreállítása érdekében. A saját vagyonkezelésű területeken alapvető követelmény, hogy új erdőtelepítések és erdőfelújítások esetében is csak hazai fafajokat alkalmazunk, elegyes állományokban természetes cserjeszint alátelepítésével, és csak ott, ahol azt a termőhelyi viszonyok megengedik. Vizes élőhelyek rehabilitációja Az értékes vizes élőhelyek megőrzése csak a felszínalatti vízkészletek kíméletével és a felszíni vizek visszatartásával oldható meg. A védett területeken elsődleges cél - ahol ez a tulajdonviszonyok miatt lehetséges - a belvízmentesítő csatornák funkciójának megszüntetése, illetve vízvisszatartó műtárgyak építése. A beruházásokkal párhuzamosan kezdeményezzük a védett természeti területeken található csatornák, belvíztározóként nyilvántartott vizes élőhelyek vízjogi üzemeltetési engedélyeinek felülvizsgálatát, az ökológiai vízigények megállapítását. Invazív és adventív növényfajok visszaszorítása A nemzeti park működési területén már nincs olyan védett terület, ahol legalább kisebb mennyiségben ne fordulna elő adventív növényfaj, ezért ez magas prioritású feladatunk. Természetvédelmi érdekek érvényesítése a vadászatban és vadgazdálkodásban A legfontosabb természetvédelmi stratégiai célok a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatban az alábbiak: A védett természeti, Natura 2000 területeken, és magas természeti értékű, természetközeli élőhelyeken a vadállomány ne haladja meg az élőhelyek természetes vadeltartó képességét. A vadállomány erdei élőhelyekre gyakorolt hatásának felmérése érdekében bekerített, a nagyvad hatásától mentes kontrollparcellák rendszerét tervezzük kialakítani a védett természeti területeken. Védett természeti területeken, élőhelyvédelmi célokat szolgáló Natura 2000 területeken szorgalmazzuk, hogy új vadaskertek ne létesüljenek, lehetőség szerint a régiek is kerüljenek felszámolásra. Minden érintett társadalmi szereplővel és állami intézménnyel együttműködve fokozott erőfeszítéseket teszünk a ragadozó madarak pusztulásához vezető, rendszerint illegálisan kihelyezett mérgezett csalétkek alkalmazásának visszaszorítása érdekében. Azokon a védett természeti területeken, melyek vagyonkezelői joga nincs (nem lesz) a KNPI kezében, kíméleti területek kialakítására és bővítésére vagy különböző korlátozások bevezetésére törekszünk, különösen a vízimadarak vadászatát illetően. 9

10 Természetvédelmi érdekek érvényesítése a halászatban és a halgazdálkodásban Kezdeményezzük, hogy a természetvédelmi szempontból fontos védett halastó egységek vagyonkezelői joga kerüljön át a KNPI-hoz. Olyan vízterek esetében ahol a halászati jog más szervezetek kezében marad, ott természetvédelmi kezelői feladat- és hatáskörében eljárva működik közre az Igazgatóság a természetvédelmi érdekek érvényesítésében. További törekvésünk, hogy ezek a vizes területek megfelelő színvonalon bemutathatók legyenek. Tájvédelem, tájrehabilitáció A tervezési időszakban törekszünk az egyedi tájértékek településenkénti bontásban készülő kataszter összeállításának befejezésére. Gondoskodunk a nyilvántartásba vett egyedi tájértékek, továbbá a törvény erejénél fogva védett földvárak és kunhalmok állagának megőrzéséről, illetve javításáról. Az értékes tájkarakter védelme érdekében fellépünk a túlépítettség, az indokolatlan külterületi beépítések ellen. Elsődleges célunk a tájromboló tájhasználat megállítása, a történelmi korokon átívelő, identitást hordozó értékek védelme, a helyi építészeti és természeti adottságokhoz alkalmazkodó, azzal harmonizáló fejlesztések elősegítése. Vonalas létesítmények tájképi zavarásának megszüntetése A középtávot meghaladó időléptékű feladat a védett területeken keresztülhúzódó, zavaró tájképi elemként megjelenő közép- és nagyfeszültségű vezetékek föld alá helyezése, vagy kiváltása. Folytatjuk a középfeszültségű vezetékek, trafók és kapcsolóoszlopok madárvédelmi célú szigetelését is. A kunhalmok, földvárak, egyedi tájértékek felmérése, megőrzése Az egyedi tájértékek kategóriájába besorolható tájelemek egyre nagyobb mértékben válnak a településfejlesztés és az intenzív gazdálkodás áldozatává. Fontos célunk az egyedi tájértékek felmérésének felgyorsítása, védelmük biztosítása és nyilvántartások aktualizálása, az adatok számítógépes feldolgozása. Feladatunk a kunhalmok és földvárak teljes körű kataszterének elkészítése, földhivatali nyilvántartásba vétele, botanikai, zoológiai és tájképi értékeik védelme, állaguk megőrzése, javítása. A Természetvédelmi Őrszolgálat tevékenységi körében elsődleges cél a helyi természetvédelmi érdekek erőteljesebb képviselete, a jogszabályok hatékonyabb betartatása, az őri létszám jelentős fejlesztése (3000 ha kezelt védett természetvédelmi terület fő/ kialakítása), a páros őrszolgálat bevezetése, az eszközellátottság minőségi és mennyiségi fejlesztése. Fajmegőrzés A legfontosabb országos szintű, illetve helyi fajmegőrzési programok a KNPI működési területén a következők: Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) Óriás útifű (Plantago maxima) Kúszó zeller (Apium repens) Tartós szegfű (Dianthus diutinus) Lápi békabuzogány (Sparganium minimum) Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) Földikutya (Spalax leucodon) 10

11 Túzok (Otis tarda) Szalakóta (Coracias garrulus) Székicsér (Glareola pratincola) Széki lile (Charadrius alexandrinus) Rákosi vipera (Vipera ursinii rákosiensis) Természet-megőrzési tevékenységünk szerencsére egyre nagyobb állami tulajdonú területen összeolvad, elválaszthatatlanul kapcsolódik a vagyongazdálkodáshoz. Az ősi magyar fajták tartása sem csupán állomány-megőrzési, hanem génmegőrzési célokat is szolgál, de alapvető szerepet játszik gyepterületeink kezelési feladatai ellátásában. Jelentős és hatékony élőhely rekonstrukció a jövőben szinte kizárólag pályázati forrásból valósítható meg. A tervezési időszak alatt elérhető KEOP pályázatok azonban dominánsan csak saját vagyonkezelésben levő területekre vehetők igénybe FELSŐ KISKUNSÁG (KNPI-I.) TÁJEGYSÉG Központja: Kunszentmiklós Bösztör-pusztai major, Virágh-kúria Területe: hektár, amelyen hektár védett természeti terület, illetve hektár NATURA 2000 terület található. A tájegységben található védett természeti területek művelési ágak szerinti megoszlása Művelési ág hektár % szántó gyep szőlő 0 0 kert 0 0 gyümölcsös 0 0 nádas halastó 0 0 erdő kivett A tájegységben található védett természeti területek tulajdoni aránya Jelenlegi % Tervezett % KNPI Egyéb állami 4 0 Szövetkezeti 0 0 Gazdasági társaság Önkormányzat 1 1 Magán

12 Vagyonkezelési arányok KNPI saját vagyonkezelés: hektár Haszonbérbe adott: hektár (80 %) Haszonbérlők száma: 104 Természeti viszonyok Ebben a tájegységben megtalálható a Kiskunság szinte összes élőhely típusa. Itt találjuk az Alföld második legnagyobb szikes pusztáját a Felső-Kiskunsági pusztákat, mely mély fekvésű, m tengerszint feletti magasságú hajdani Duna-ártér. A vízrendezések következményeként nagy kiterjedésű úgynevezett meszes-szódás, szoloncsák-szolonyec puszta alakult ki. Szikes rétek, legelők, szikfokok, vakszikes foltok váltogatják egymást, beékelődő löszös hátakkal. Itt él hazánk legerősebb túzokállománya. Jelentős élőhely rekonstrukció valósult meg az egykori halastavak természetvédelmi célú felújításakor, melynek során együttműködésben a gazdálkodókkal állandó és időszakos vizes élőhelyeket alakítottunk ki. A puszták területe egyúttal Bioszféra Rezervátum és Ramsari terület is. A tájegység másik meghatározó élőhely-együttese a turjánvidék. A Peszéradacsi rétek élőhelyei közül említést érdemelnek a lápok, láprétek, mocsárrétek és nedves kaszálók, valamint az ezekbe beékelődő homokbuckák és homoki erdők. A terület a veszélyeztetett parlagi vipera egyik legfontosabb élőhelye. A tájegységben található egyéb védett természeti- és Natura 2000 területek Kunpeszéri Szalag-erdő TT Különleges Madárvédelmi Terület Felső Kiskunsági Puszták és Turjánvidék (HUKN10001) Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Felső-Kiskunsági szikes puszta (HUKN20001) Felső-Kiskunsági turjánvidék (HUKN20003) Peszéri erdő (HUKN20002) Tass-Szalkszentmártoni szikes puszta (HUKN20005) Természetvédelmi kezelése: főként haszonbérlet útján történik. A területen élő túzok-populáció fenntartása érdekében megfelelő zavartalan élettér, állandó, biztos táplálkozó- és fészkelő hely biztosítása az elsődleges cél. Hasonlóan kiemelt fontosságú a csomós gyepszerkezetet és változatos élőhely-együttest igénylő rákosi vipera védelme érdekében folytatott gyepkezelés. A gyep (rét és legelő) művelési ágban lévő területeknél a legeltetéses állattartás a fő hasznosítási forma, mert ez biztosítja leginkább a gyepek természetközeli fajösszetételét és szerkezetét. A legelő állatállományban a magyar szürkemarha részaránya a legnagyobb. A kaszálók között a fajgazdag láprétek elterjedtsége jó, sok a későn, július végétől szeptemberig terjedő időszakban kaszált terület. E gyepek biológiai sokféleségének megőrzését segíti a nagy hagyásfoltokat kialakító, mozaikos kaszálás. Igazgatóságunk vagyonkezelésében van az Apaj-pusztai bikanevelő és a Bösztörpusztai majorság, melyek kezelése szintén haszonbérlet útján történik. Az Igazgatósággal bérleti viszonyban lévő gazdák állatállománya biztosítja a terület természetkímélő kezelését. 12

13 Szántóterületeink hasznosításában az egyik fő cél a visszagyepesítés. Folyamatát tekintve a térségben található szántóterületek művelési ág változtatását évente 10%-os mértékben (lucernatelepítéssel, majd 3-7 év használat után a kaszálások elhagyásával és legeltetés útján történő hasznosítással) végezzük. Csupán foltszerűen, szétszórtan tartanánk művelési ágában a szántókat, amelyeknek célja a túzok populáció kiszolgálása. Ezt repce-, esetleg borsóvetéssel vagy ugarolással valósítjuk meg. A szántó művelési ágú területek (hektár) előirányzott változása a visszagyepesítés következtében A felsorolt területek hasznosítása biztosított, mivel a tájegységben jelentős állatállománnyal rendelkező gazdák kezelik területeinket, akik mindent elkövetnek, hogy az előírásokat teljesítsék, s ez által a környezet- és természetvédelem, valamint saját érdekeik is érvényesüljenek. A gazdák és az Igazgatóság között kialakult viszony példás, nincs ok a rendszer megváltoztatására. Tervezett fejlesztések: 7. A Peszéri-erdő területén szerkezetváltás végrehajtása, akác hatékony visszaszorítása 300 hektáron, tájidegen fafajú erdőállományok őshonosra cserélése Kunadacson 25 hektáron; 22. Lucernatelepítés, visszagyepesítés 300 hektár 40. A meglevő sétaösvények (Réce sétaösvény Apaj, Kosbor sétaösvény Kunadacs) fejlesztése (szükség szerint táblák cseréje) padok, asztalok, illemhely, esőbeálló kialakítása 50. Információs és hatósági táblahálózat fejlesztése: bemutatóhelyek, sétaösvények közúti jelzőtáblás jelzése (Apaj, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós) 3.2. SOLTI SÍK ÉS KOLON-TÓ (KNPI-II.) TÁJEGYSÉG Központja: A tájegység központ kialakítása folyamatban (Izsák, tervezés alatt). Területe: hektár, amelyen hektár védett természeti terület, illetve hektár NATURA 2000 terület található. A tájegységben található védett természeti területek művelési ágak szerinti megoszlása Művelési ág hektár % szántó gyep szőlő 0 0 kert 0 0 gyümölcsös 0 0 nádas halastó 0 erdő kivett

14 A tájegységben található védett természeti területek tulajdoni aránya Jelenlegi % Tervezett % KNPI Egyéb állami 1 0 Szövetkezeti 2 0 Gazdasági társaság 5 5 Önkormányzat 1 0 Magán Vagyonkezelési arányok KNPI saját vagyonkezelés: hektár Haszonbérbe adott: hektár (62 %) Haszonbérlők száma: 112 Természeti viszonyok A tájegység természeti képe itt sem egységes. Magában foglalja a Duna-menti síkság szikeseinek jelentős részét, és a Turjánvidék részét képező Kolon-tavat. A Felső-Kiskunsági pusztával egykor egybefüggő Felső-Kiskunsági tavak területén a talajfelszín mélyedéseiben lefolyástalan szikes tavak (Zab-szék, Kelemen-szék, Pipás rét) és szikes mocsarak (Kisréti-tó és Fehér-szék) alakultak ki. Ettől délre találjuk a Miklapusztát, amely a Duna-völgy egyik legszebb szikes pusztája. Jellemző élőhelyei a szikes mocsarak, időszakosan vízzel borított szikes gyepek, szikes puszták, vakszikek és az ezekbe beékelődő szikpadkák. Az Izsáki Kolon-tó az egykori ős-duna egyik mellékágában kialakult hajdan nyílt vízfelületű tó ma a nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok mozaikja. A tavat láp- és ligeterdők, fajgazdag lápétek, mocsárrétek, nyugat felől pedig homokbuckás területek övezik. A tó területe nem csak Bioszféra Rezervátum és Ramsari terület, hanem Biogenetikai Rezervátum is. A Közös-erdő része a hazai Erdőrezervátum hálózatnak. A tájegységben található egyéb védett természeti területek és Natura 2000 területek Szelidi-tó TT Különleges Madárvédelmi Terület Kiskunsági szikes tavak és az Őrjegi turjánvidék (HUKN10002) Izsáki Kolon-tó (HUKN30003) Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Felső-Kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta (HUKN20009) Solti ürgés gyep (HUKN20007) Fülöpszállás-Soltszentimre-Csengődi lápok (HUKN20013) Izsáki Kolon-tó (HUKN(30003) Különleges természet-megőrzési területnek jelölt területek Szabadszállási ürgés gyep (HUKN20010) 14

15 Természetvédelmi kezelése Elsősorban majorságaink működtetésével és fejlesztésével tervezzük a terület hasznosítását. Nagy területeink környezetében saját erő alkalmazásával, távolabbi területrészeken haszonbérlők útján. A jelenleg már meglévő saját vagyonkezelésű területeink közé szigetszerűen beékelődő területek megvásárlásával - pályázatok, önerő segítségével - egybefüggő, nagy kiterjedésű tömbök létrehozása a cél. Terveink szerint vásárlással, mintegy 400 hektáros területnövekedéssel számolunk a tájegységben. A tájegység gyepterületeinek kezelésében legfontosabb szerepe a legeltetéses állattartásnak van. Mind a kiemelkedő értékű szikes gyepeken, mind a Kolon-tó környékének mocsár- és lápréteken a legeltetés képes a leginkább természetközeli élőhelyállapot kialakítására. A legelő állatállományban a magyar szürkemarha dominál, részarányát a jövőben is emelni kell. A Kígyós-háti majort a Felső-Kiskunsági szikes tavak térségének kulcsfontosságú helyén alakítottuk ki. A terület alacsony fekvésű, magas sótartalmú, csekély termőképességű talaja miatt mindig is háttérbe szorult a mezőgazdasági hasznosítás terén. A területen szükséges a folyamatos természetkímélő kezelés, ill. helyreállítás. Erre táj- és természetvédelmi szempontból leginkább megfelelő megoldás a szarvasmarhával, bivallyal - extenzív tartási módszerrel - történő legeltetés. Szántóterületek művelése, illetve művelésbe vonása az állattartás igényeit kielégítő és kisegítő mértékben kerül szóba. A vagyonkezelésünkben lévő szántók visszagyepesítését az alábbi ütemben tervezzük. Erdőtelepítést tervezünk hektár területen a más kerületekben kivont erdőkért cserébe. A szántó művelési ágú területek (hektár) változása a visszagyepesítés illetve erdőtelepítés következtében A visszagyepesített szántókat legeltetéssel, szükség esetén kaszálással hasznosítjuk. Bivalyok tartásával megoldhatóvá válik a nedvesebb részek, szikesek, nádas-gyékényes területek megfelelő természetvédelmi kezelése, mivel ezek a bivalyok kedvelt táplálkozótartózkodó helyei. Az állatlétszám 2014-ig történő fejlesztése az alábbi ütemezésben - a magyar szürke szarvasmarha állomány 1200 egyedre való növelését, és 250 egyed bivaly beállítását jelenti a Kígyós-háton. Év Magyar szürke marha Bivaly 2009 év év év év A Kígyós-háti major mellett fenntartjuk a Soltszentimre határában lévő nyári szállásunkat, amely szürke marha tartására alkalmas. A Csornapusztai terület egykor vizes élőhelyekben rendkívül gazdag volt, hasznosítása legeltetés útján valósult meg, melynek segítségével a nyílt vízfelületek aránya egyensúlyba került a nádas- és gyepterületekkel, azonban a hadászati használat a területet teljesen átalakította. A cél az egykori természetes élőhely visszaállítása, ezt követően legeltetéses állattartással történő fenntartása. A majorság fenntartása és a hozzátartozó terület kezelése érdekében 2014-ig egy teljes betakarító gépsort és egy kiszolgáló erőgépet kell beszereznünk. A tartás, takarmányozás személyi 15

16 háttérének biztosítása jelenleg vállalkozó segítségével megoldott. Fenti fejlesztéseket megteremtő projektek irányítását KNPI vállalja, hiszen ily módon a védett természeti, illetve Natura 2000 területek kezelése megoldható. A természetgazdálkodás felügyelhető, a természeti erőforrásokban bekövetkező változások monitorozhatók és a szükséges módosítások a kezelésben rugalmasan és hatékonyan végrehajthatóak. Napjainkban egyre inkább keresetté válnak a bio-minősítést elnyerő élelmiszerek. A védett területeken folytatott gazdálkodás, adottságait tekintve sokszor még szigorúbb feltételek mellett engedélyezi a termelést, így nem okoz különösebb nehézséget a bio-minősítés feltételeinek biztosítása. Terveink között szerepel területeink év végéig lezajló átminősítése. A Tájegység területén egy nagyobb élőhely-rekonstrukciót tervezünk az ÚMFT/KEOP pályázat keretében: Izsákon a Kolon-tó területén nyílt vízfelületek kialakítása (60 hektár nagyságban), A KNPI-II. tájegység mozaikosan elhelyezkedő további védett területein haszonbérlők is gazdálkodnak. A hasznosítási arányokon jelentős változtatást nem tervezünk. Tervünk a bérlőkkel, gazdálkodókkal való kapcsolattartás és tevékenységük ellenőrzése. Tervezett fejlesztések 2. A Kolon-tó többlépcsős, kotrásos élőhely-rekonstrukciója (60 hektár); 10. Tájidegen faültetvények felszámolásának folytatása, tájidegen erdőállományok őshonosra cserélésével (10 hektár), illetve gyeprekonstrukcióval (240 hektár) Kolon tó; 20. Fokozottan védett fajok védelmi programjának (túzok, szalakóta, kerecsen sólyom, széki lile, kék vércse) folytatása; 27. Kígyósháti major korszerűsítése, környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése, a bemutató funkció feltételeinek kialakítása: parkoló, fogadószoba, információs táblák, ősi magyar háziállat bemutató (a Kígyósi csárda közreműködésével) 28. Kolon- tónál a Poszáta sétaösvény tábláinak cseréje kétnyelvű információs táblákra, a madármegfigyelő hely bevezető bürüjének teljes hosszan való kialakítása, a meglevő madármegfigyelő torony felújítása, 30. Szelidi-tónál a Kékmoszat sétaösvényen kilátóhely és pihenőhely kialakítása 39. Tájegység központ kialakítása Izsákon 41. Madármenhely kialakítása- Kolon-tónál; 47. Kunhalmok, földvárak megosztási vázrajzának készíttetése az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez 10 db; 51. Információs és hatósági táblahálózat fejlesztése: információs táblák kihelyezése Izsák és Pirtó településeken, 3.3. HOMOKHÁTSÁG (KNPI-III.) TÁJEGYSÉG Központja: A tájegység központ kialakítása folyamatban (Izsák tervezés alatt). Területe: hektár, amelyen hektár védett természeti terület, illetve hektár NATURA 2000 terület található. A tájegységben található védett természeti területek művelési ágak szerinti megoszlása 16

17 Művelési ág hektár % szántó gyep szőlő 0 0 kert 0 0 gyümölcsös 0 0 nádas halastó 0 0 erdő kivett A tájegységben található védett természeti területek tulajdoni aránya Jelenlegi % Tervezett % KNPI Egyéb állami 12 0 Szövetkezeti 2 0 Gazdasági társaság 2 2 Önkormányzat 0 0 Magán Vagyonkezelési arányok KNPI saját vagyonkezelés: hektár Haszonbérbe adott: hektár (29 %) Haszonbérlők száma: 128 Természeti viszonyok Ez a természetvédelmi tájegység a Duna-Tisza közi Hátság központi részét fedi le. A Fülöpházi buckavidék felszínalaktani szempontból két nagyobb egységre bontható terület. Nyugati részén változatos formakincsű buckavidék található. A futóhomokot az uralkodó (ÉNY- DK-i irányú) szelek rendezték a jelenlegi alakzatokba. Geológiai és geomorfológiai szempontból nagy jelentőségű, hogy a szél felszínformáló munkája még ma is megfigyelhető a fennmaradt mozgó homokbuckákon. Az Orgoványi rétek nemzeti parki mozaik nádasokat, nedves kaszálókat, szikes gyepeket, homokbuckákat magába foglaló területe két nagy egységre bontható. Keleti részén az ágasegyházi és orgoványi rétek élővilágát az időszakos vízhatások határozzák meg. A kiszáradó láprétek, kaszálók több orchideafajt, pl. a vitézkosbort és a hússzínű ujjaskosbort, a buglyos szegfűt és a kornistárnicsot rejtik. A KNP legnagyobb és egyben legösszetettebb területe Bugac, melyet homokpuszták, homoki erdők, szikes puszták, és a valamikori szikes tavak, mocsarak, lápok, láprétek, nedves kaszálók maradványai alkotják. A terület jelentős része Bioszféra Rezervátum, az ősborókás egy része erdőrezervátum. A tájegységben található egyéb védett természeti területek és Natura 2000 területek Ásotthalmi láprét TT Csólyospálosi földtani feltárás TT 17

18 Jászszentlászlói Kalmár-erdő TT Kiskunhalasi Fejeték mocsár TT Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Bócsa-Bugaci homokpuszta (HUKN20024) Déli-Homokhátság (HUKN20008) Felső-Kiskunsági turjánvidék (HUKN20003) déli rész Fülöpházi homokbuckák (HUKN20011) Fülöpházi Hosszú-rét (HUKN20025) Harkakötöny-Bodoglári homokbuckák (HUKN20035) Harkai tó (HUKN20020) Imrehegy-Pirtó-Kiskunhalasi homokbuckák (HUKN20036) Matkópusztai ürgés gyep (HUKN20016) Móricgáti lápok (HUKN20026) Nagynyíri-erdő (HUKN20006) Pirtói Nagy-tó (HUKN20030) Tázlár-Kiskunhalasi homokbuckák (HUKN20023) Természetvédelmi kezelése A Fülöpházi buckavidék és tanyavilág térségében a már kialakult, bevált és jól működő, haszonbérlők általi hasznosítási módon változtatni nem kívánunk. A nyílt homoki gyepek többsége nem igényel rendszeres kezelést, a mélyebb fekvésű szikes gyepterületek mozaikos kaszálással és legeltetéssel kezeltek. Törekszünk a legeltetéses gyepkezelés részarányának növelésére. Az Orgoványi rétek törzsterületen szükség van a mielőbbi beavatkozásra. Saját állatállományunk legeltetésével kívánjuk a szükséges kezeléseket elvégezni a jelenlegi kaszálásos technológia alkalmazása helyett. A helyben gazdálkodó, haszonállattal rendelkező gazdálkodók együttműködésére továbbra is számítunk, részükre földterületeket adunk bérbe. A bugaci térségben, a terület rendkívüli érzékenysége miatt, és az itt élő jelentős rákosi vipera állomány védelme érdekében is törekszünk saját használatba vételre. Célunk a homoki vegetáció degradáltságának megakadályozása, valamint az itt található védett és fokozottan védett állat- és növényfajok élőhelyének fenntartása, továbbá a mikroklimatikus viszonyok (az említett vipera és gazdag lepke fauna miatt) kedvezőtlen megváltozásának elkerülése, a szántóterület gyepre történő átalakítása, a környező homoki gyepek védelme. A művelési ágak vonatkozásában a tervezésnél és hasznosításnál elsősorban a gyepek fenntartása az irányadó. Szántóterületek művelése, illetve művelésbe vonása az állattenyésztés igényeit kielégítő mértékben történik. A szántók erdősítését ebben a tájegységben nem szorgalmazzuk. A jelentős kiterjedésű erdők kezelése pedig külön terv szerint történik. A szántó művelési ágú területek változása a visszagyepesítés következtében (hektár) A visszagyepesített szántókat legeltetéssel szükség esetén kaszálással hasznosítjuk. Ebben a tájegységben is a természetvédelmi kezelésre jól bevált majorságok fejlesztésével saját kezelésben irányíthatjuk a szakmai igények által elvárt természetgazdálkodási folyamatokat. A már meglévő majorságon túl (Bugac), még kialakításra vár az Orgoványi rétek kezelését szolgáló nyári szállás megépítése. Terveink között szerepel a majorságok gépparkjainak kialakítása és bővítése, amelyet állandó, helyi, saját munkaerő alkalmazásával (5-7 fő) kívánunk megoldani. 18

19 Az állatlétszám meghatározásánál elsősorban a területeink hagyományos módon történő kezelése, a fajtatiszta tenyésztés, a génmegőrzés a fő szempontok. A jelenlegi 330 egyedből álló magyar szürke állomány ( Gyémántgulya ) növelése a cél ig, a saját szaporulatból mintegy 600 egyed magyar szürke szarvasmarhát szeretnénk legeltetni a területen. Ezen állatlétszám eltartásához haszonbérletek megszüntetése szükséges, mert a legeltetett területeken a legelő állatsűrűség nem növelhető. Azok a bérlemények kerülnek KNPI kezelésbe, melyek nincsenek állattal kezelve. Állatlétszám alakulása 2014-ig Év Magyar szürke szarvasmarha A fenti fejlesztéseket kiszolgáló gépsor beszerzését pályázati úton kívánjuk biztosítani. A fülöpházi szikes tavak térségében 2014-ig nagyszabású élőhely-rekonstrukciót (vízpótlást) szeretnénk megvalósítani KEOP pályázati forrásokból. Tervezett fejlesztések 1. Ökologikus üzemmódú hátsági tározók aktiválása, homokhátsági vizes élőhelyrekonstrukciós mintaprogram kivitelezése; 3. Invazív fás- és lágyszárúak irtása, Bócsa 960 ha 4. Magyar szürkemarha gulya beállítása Orgoványra az állattartási feltételek megteremtésével (200 egyed) 5. Bugaci állattartó telep korszerűsítése, környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése, gépszín és takarmánytároló építése 6. Tájidegen faültetvények felszámolásának folytatása, tájidegen erdőállományok őshonosra cserélésével (90 hektár), illetve gyeprekonstrukcióval 150 hektár Bócsa; 21. Mocsári kardvirág, egyhajúvirág, földikutya és lápi békabuzogány fajvédelmi programjának kidolgozása és végrehajtása; 25. Bugac Pásztormúzeum épületének rekonstrukciója, új kiállítás készítése, Turisztikai attrakció fejlesztése a turizmusban érdekeltek közreműködésével (KNPI, Bugac önkormányzat, Bugacpuszta Kft, Szűcs tanya, CSEMETE); 26. Természetvédelmi Erdészet infrastruktúrájának kialakítása, 31. Új szabadon látogatható sétaösvények kialakítása: Fejeték mocsár, Pirtó-Halasi homokbuckák, Tázlár-Halasi homokbuckák, Bodoglári homokbuckák, Kargala, meglevő sétaösvények fejlesztése, Báránypirosító sétaösvény Fülöpházi homokbuckák; Pimpó és Rekettye sétaösvény Orgoványi rétek; Erdei sétaösvény, Boróka sétaösvény, Madarak és fák útja, Sáskajárás sétaösvény Bugac; 32. Fejeték mocsárban 3 vízmegőrző műtárgy telepítése kv elektromos légvezetékek kiváltása (Öttömösi baromjárás és az Ásotthalmi láprétek 4 km, Bugac lófogói 2 km); 45. Kunhalmok, földvárak megosztási vázrajzának készíttetése az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez, 30 db; 48. Tájegységközpont kialakítása (Kiskunmajsa-Kiskunhalas térsége). 52. Információs és hatósági táblahálózat fejlesztése: bemutatóhelyek, sétaösvények közúti jelzőtáblás jelzése (Soltszentimre, Fülöpháza). 19

20 3.4. TISZA-VÖLGY (KNPI-IV.) TÁJEGYSÉG Központja: Pusztaszer, természetvédelmi major/tervezés alatt. Területe: hektár, amelyen hektár védett természeti terület, illetve hektár NATURA 2000 terület található. A tájegységben található védett természeti területek művelési ágak szerinti megoszlása Művelési ág hektár % szántó gyep szőlő 0 0 kert 0 0 gyümölcsös 0 0 nádas halastó erdő kivett A tájegységben található védett természeti területek tulajdoni aránya Jelenlegi % Tervezett % KNPI Egyéb állami 12 0 Szövetkezeti 5 0 Gazdasági társaság 1 1 Önkormányzat 1 0 Magán Vagyonkezelési arányok KNPI saját vagyonkezelés: hektár Haszonbérbe adott: hektár (36 %) Haszonbérlők száma: 87 Természeti viszonyok A tájegység magába foglalja a Tisza mente egykori árterületén található természeti értékeket. A Szikra és az Alpári rét a nemzeti park legkisebb területének festői szépségét a szikrai Holt-Tisza ág, az azt kísérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. Itt találkoznak egymással a Duna-Tisza közi homokhátság magasabb és a Tisza-völgy mélyebb fekvésű területei. Az eltérő felépítésű területek markáns rétegtani határán források fakadtak. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet a Tisza jobb partján található hullámteret és az árvízvédelmi töltéseken kívül elterülő mentett területeket, valamint a kiskunsági homokhátság keleti peremének egy részét foglalja magába. A folyószabályozás természetesen nagy változásokat idézett elő a 20

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Kecskemét, 2009. február 24.. igazgató Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Személyi állomány... 5 2. Területi adatok... 6 2.1. Védett

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

30/2005. (XII. 15.) KvVM rendelet

30/2005. (XII. 15.) KvVM rendelet 30/2005. (XII. 15.) KvVM rendelet az egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN

TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN 1. A tanösvény elnevezése Tisza hullámtéri tanösvény elhelyezkedése Algyő (Csongrád útvonal állomások / táblák száma egyéb megjegyzés információ 1 km, hossza, kb. 1-9 állomás:

Részletesebben

JELENTÉS KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2006. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2006. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2006. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 1 2 Az éves jelentést készítették, illetve összeállításában részt vettek: Aleksza Róbert Balázs Réka Bán Csaba Bankovics András

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Tájékoztató Bács-Kiskun megye táj- és természetvédelmi helyzetéről Készült a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2009. június 26-i ülésére

Tájékoztató Bács-Kiskun megye táj- és természetvédelmi helyzetéről Készült a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2009. június 26-i ülésére Tájékoztató Bács-Kiskun megye táj- és természetvédelmi helyzetéről Készült a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2009. június 26-i ülésére 2009. június 10. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban tapasztalatok, lehetıségek Orosz György Programiroda vezetı Pályázati tapasztalatok Pályázatkészítés: Formai követelmények miatt sok elutasítás Szakmai rész

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1 A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1. Duhay Gábornak, a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének,

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2010. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓJA

KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2010. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓJA A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2010. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓJA 1 Tartalomjegyzék I. Általános indoklás...3 1.) 2010. évi szakmai tevékenység és működés összefoglalása 2010. évre tervezett szakmai

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai

A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai 1. KEOP-4.2.0/B/09-2010-0006 Megújuló energián alapuló fűtési és hmv rendszerek kiépítése a Körösvölgyi és a Réhelyi Látogatóközpontokban illetve

Részletesebben

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI 30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI Védett természeti területek kiterjedése 126 438 hektár. Ebből fokozottan védett: 14

Részletesebben

Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról

Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

Komplex vidékfejlesztési program az Ormánságban

Komplex vidékfejlesztési program az Ormánságban Komplex vidékfejlesztési program az Ormánságban Előzmények 2005: "Az Ormánság komplex rehabilitációs és terüledejlesztési programja" című megvalósíthatósági tanulmány 2007: Ős- Dráva Program vízellátó

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Búsi Lajos Vidékfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szakterületei 1. Agrárgazdas rgazdaság 2. Vidékfejleszt

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelentése a 2011. évről

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelentése a 2011. évről A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelentése a 2011. évről 1. Bevezetés 2011-ben vezetőváltás volt a KNPI-ben, ami a vezetés szakmai és személyi irányvonalait a korábbi évekhez képest jelentős átformálta.

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben