A vegyi mentés korszerû eszköze: UNIVERZÁLIS FOLYADÉKFELITATÓ 2003/5

Átírás

1 A vegyi mentés korszerû eszköze: UNIVERZÁLIS FOLYADÉKFELITATÓ 2003/5

2 évf. 5. szám Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Kristóf István Heizler György Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u Pf. 71 tel.: BM (23) Telefon: 82/ , Telefax.: (82) Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: BM Duna Palota és Kiadó 1903 Budapest Pf Tel.:1/ Fax: 1/ Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB Felelõs kiadó: Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: Elõfizetési díj: egy évre 1800 Ft (áfával) TARTALOM FÓKUSZBAN Szellõztetés a tûzoltói beavatkozás helyén... 6 Szellõztetés turbinával... 7 Túlnyomásos szellõztetés... 9 A túlnyomásos szellõztetés veszélyei és alkalmazási korlátai Hogyan alkalmazzuk a túlnyomásos szellõztetést? MEGELÕZÉS A halon helyettesítés teendõi Engedélyezett halon helyettesítõk Ki mit ajánl? A halon kiváltás lehetõségei a gázzal oltó rendszerekben A halonkiváltás dilemmái TANULMÁNY Tûzvédelmi bírság, pro és kontra II VISSZHANG Hatósági jogkör és bírság SZERVEZET A hivatásos és az önkéntes tûzoltóságok együttmûködése Münchenben MUNKABIZTONSÁG Rizikóbecslés a tûzoltó bevetéskor FÓRUM A SEVESO II. Irányelv végrehajtásának helyzete Tûzoltósisakok vizsgálata független laboratóriumban INFORMATIKA Térinformatika a Somogyi Veszélyhelyzet Kezelési Központban TECHNIKA A FITTICH SecuriPro decentralizált, moduláris tûzjelzõ rendszere III Új generációjú hagyományos tûzjelzõ érzékelõk Az ionizációs elvû füstérzékelés alkonya kombinált érzékelés (multisensing) II. 47 SZAKIRODALOM Milyen változások várhatók a hõ-és füstelvezetõk szabályozásában? SZABÁLYOZÁS Változóban az ipari baleset-megelõzés nemzetközi szabályozása III FELITATÓ KÉSZLETEK VESZÉLYES FOLYADÉKOKHOZ BÁRCZY Kft. Környezetvédelem 1143 Budapest, Gizella u. 37. Tel./Fax: (1) , baarczy elender.hu VÉDELEM 2003/5 5

3 FÓKUSZBAN Szellõztetés a tûzoltói beavatkozás helyén Célunk a meglévõ gépi szellõztetési lehetõségek megismertetése és az esetenkénti tévhitek eloszlatása, mégis elsõként a természetes szellõztetési lehetõségeket vesszük szemügyre remélve, hogy ezzel egyszerûbbé válik a mesterséges módszerek alkalmazása. A kárhelyi szellõztetés lehetõségei: Természetes szellõztetés Elszívásos szellõztetés Befúvásos szellõztetés Túlnyomásos szellõztetés Természetes szellõztetés (NATURAL VENTILATION) A tûzoltók a belsõ tûzoltás bevezetése óta folyamatosan arra törekszenek, hogy biztosítsák az érintett terület megfelelõ szellõztetését. Ennek a törekvésnek az okai a mai napig változatlanok. 1. Az égéstermékek, illetve a kiszabadult káros anyagok a lehetõ leggyorsabb eltávolítása az adott területrõl. 2. Tûz esetén a helyiségben uralkodó hõmérséklet csökkentése. friss levegő beáramlása szél Természetes szellõzés beáramló levegő nyílása kiáramló levegő nyílása kiáramlás Miután kezdetben a gépi szellõztetés semmilyen lehetõsége nem állt rendelkezésre, a bevetés helyének a természetes adottságok hasznosításával megoldott szellõztetése volt (és ma is az) az alapvetõ szabály. Alapesetben a beavatkozó állomány az esemény helyét megközelítve minden lehetõséget kihasznál annak biztosítására, hogy megteremtse a közvetlen kapcsolatot a külvilággal (a szabadba nyíló ablakok, vagy ajtók kinyitásával, esetenként kitörésével), és ezáltal megfelelõ számú szellõztetõ-nyílást hozzon létre. A tûzoltásvezetõ akkor jár el helyesen, ha az állomány útvonalát úgy választja meg, hogy az uralkodó szélviszonyok lehetõség szerint elõsegítsék a szellõztetésre irányuló intézkedések hatékonyságát. Tûz esetén a teljes épület füstmentesítésének a legegyszerûbb módja minden bizonnyal az, ha legalább egy nyílást hoznak létre az épület fölsõ részében, és ezzel kihasználják a meleg füstgázok felfelé áramlásának természetes folyamatát. Rendkívül fontos, hogy emlékezzünk erre az alapvetõ szabályra, mielõtt a gépi szellõztetési eljárások bevetésével foglalkoznánk. A gépi szellõztetési eljárások alkalmazása során adott esetben elõfordulhat az is, hogy a baleseti kockázat minimalizá- lása érdekében a megfelelõ eljárás kivitelezéséhez teljesen meg kell változtatni a bevetés taktikáját, ezért fontos, hogy a bevetett készenléti állomány a megfelelõ taktikával kapcsolatos különleges kiképzésben részesüljön. Eljárási módok Lényegében két esetet különböztethetünk meg. Az elsõ az, amikor a belsõ tûzoltás megkezdése idején még a teljes tûzoltási terület zárt, vagyis a tûzzel érintett helyiségben az erõs füstképzõdés mellett éghetõ gáz is jelen lehet. Ebben az esetben a csapat számára már a beáramló levegõ nyílásának létrehozása is olyan teendõ, amely szúróláng megjelenésével, illetve a flash over jelenség veszélyével járhat. A kiképzés és továbbképzés során mindenképpen figyelembe kell venni ezt a veszélyt. A további eljárás azután a helyiségben uralkodó hõmérséklettõl és a füstképzõdés mértékétõl függ. Ennek folyamán további veszélyhelyzetek következhetnek be. A második esetben abból kell kiindulnunk, hogy a bevetés kezdetén már rendelkezésre áll a szellõztetésre szolgáló nyílás. Ez létrejöhet a bekövetkezett robbanás alapján, vagy lehet egy vagy több nyitott ablak, illetve ajtó, vagy a legrosszabb esetben akár a tûz által lerombolt építészeti egység következménye. Ekkor abból kell kiindulnunk, hogy a helyiségben uralkodó hõmérséklet és a füstképzõdés alacsonyabb mértékû, mint az elsõ esetben. A füstgáz meggyulladásának veszélye ugyancsak kisebb, mivel a folyamat elejétõl rendelkezésre áll a levegõ oxigénje. A beáramló levegõ az így létrejött nyíláson keresztül az objektumba behatolva a helyiségben uralkodó egyébként azonos körülmények között nem okoz gondot a szellõztetés veszélytelenebb, mint az elsõként ismertetett esetben. A füst- és hõmérséklet-görbék módosulása a bevetés helyének eredményes szellõztetése következtében már az intézkedés kezdeti szakaszában jelentkezik. füst hőmérséklet A természetes szellõztetési lehetõségekkel kapcsolatban elmondottak összefoglalásaként mindazonáltal nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy ezek hatékonysága mindig a bevetési objektum adott helyiségében fennálló körülményektõl és a bevetés helyén uralkodó idõjárási viszonyoktól függ. A szellõztetés megtervezése erre a megfontolásra figyelemmel mindig magában hordja a hibás döntés lehetõségét. 6 VÉDELEM 2003/5

4 FÓKUSZBAN A gépi szellõztetési (FORCED VENTILATION) eljárások között Nyugat-Európában a turbinával megvalósított szellõztetés a legrégebbi eljárás. Az elsõ ilyen készülékek a könnyû-babos technológia keretében jöttek létre. Amikor a könnyû-hab elõállításához szükséges generátorok nem hozták az elvárt teljesítményt, szellõztetõ berendezésekként alkalmazták õket. Szellõztetés turbinával Mûködési elv A még ma is széles körben elterjedt turbina áramlási képe úgynevezett tû formát mutat, ami annyit jelent, hogy a turbina felgyorsítja az egyes levegõrészecskéket, és ezek eltérõ kiáramlási sebességük és a kiáramlási sugár megvezetése következtében tû alakját képezik. A turbina áramlási képe Ezen a tûn késõbb szakaszonként nyomás alatti levegõnek kell behatolnia. Ma már megfelelõ ismeretekkel rendelkeznek annak megállapításához, hogy az adott turbina képes-e célirányosan mozgatni a levegõt. A tûzoltóság bevetése szempontjából ez azt jelenti, hogy az adott turbina mind a vákuumos, mind a túlnyomásos szellõztetés tartományában alkalmazható. Elszívásos szellõztetés (EXTRACTION) A vákuumos szellõztetés fogalma szakmai értelemben ugyanolyan hamis, mint a tûzoltásra használt centrifugál-szivattyúk szívó-üzemének fogalma. A rendelkezésre álló technika mindkét esetben csupán a levegõ mozgatásáról gondoskodik. A készülékek bemeneti keresztmetszetében a levegõ sebességének megnövekedése következtében nyomáscsökkenésre kerül sor a közvetlen környezethez képest. Az uralkodó légköri nyomás gondoskodik arról, hogy ez a nyomáscsökkenés a környezeti levegõ elmozdítása révén kiegyenlítésre kerüljön. Az adott vákuumos, illetve levegõ-elvonási eljárás során a beáramlási keresztmetszetben bekövetkezõ nyomáscsökkenés az alaktartó szívócsövek alkalmazásának köszönhetõen a kiszellõztetendõ tartományba irányul. Ahhoz, hogy a rendszer mûködjön, elengedhetetlen követelmény a beáramló levegõ számára szolgáló nyílás megléte. A légköri nyomás ezen keresztül érvényesíti a hatását, aminek eredményeként friss levegõ áramlik az épületbe. Az alkalmazás taktikája E készülékek helyes alkalmazásának feltétele a beáramló levegõ nyílásának megléte. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, a levegõ nem tud áramlani, és így a szellõztetési intézkedés hatástalan marad. Turbóventillátor Határozottan lerögzíthetjük, hogy a füstelszívó berendezést mindig a távozó levegõ nyílásán kell elhelyezni, vagyis a füstmentesítésre váró pincében például a világító-aknára, és a bevetendõ erõk, a helyiséget a pincelépcsõn keresztül közelítik meg és hagyják el, amely egyúttal a beáramló levegõ nyílását is képezi. A bevetendõ erõknek így semmiféle készülék nem áll az útjában. Alkalmazási lehetõségek Sajnálatos módon nálunk sok szakember még csak az elszívásos szellõzést ismeri. Annak ellenére, hogy az utóbbi években rendre a nyomásos és túlnyomásos eljárás kapott nagyobb Robbanás ellen biztosított villanymotorral meghajtott ventilátor (pl. LEADER SAX 320) bevetése csatornarendszer füstmentesítésére elszívással. Fontos: A beáramló levegõ számára legalább egy megfelelõ nyílást kell kialakítani. Célszerûbb megoldás több, csillag-alakban elhelyezkedõ nyílás biztosítása. VÉDELEM 2003/5 7

5 FÓKUSZBAN hírverést a tûzoltóságnál, vannak olyan esetek, amikor biztonságtechnikai szempontok figyelembe vételével továbbra sem helyettesíthetõ a vákuumos eljárás. Szeretném megjegyezni, hogy társaságunk forgalmaz LEADER SA 315, vagy az RB szerelésû SAX 320 típusú elektromos meghajtású szívó-nyomó ventilátort Jellegzetes példa erre a gyúlékony nehézgáz-felhõ, amely a termék kiszabadulását követõen valamilyen csatornarendszerbe folyik, amikor a bevetés idõpontjában nem ismeretesek a csatornahálózat elágazásai, és ezzel együtt a távozó levegõ lehetséges nyílásai. Amennyiben ebben az esetben nyomás alatti, illetve túlnyomásos eljárás kerülne alkalmazásra, nem lehetne meghatározni és így biztosítani sem a távozó levegõ számára szolgáló valamennyi nyílást. A vákuumos eljárás ezzel szemben az ilyen esetekben tökéletesen alkalmas a levegõ célirányos mozgatására az adott területen. Turbina-ventilátor szabványos felállítása és a fellépõ légáramlás áramlási képe Nyomás alatti szellõztetés (Pressure ventilation) A befúvásos szellõztetés az elsõ bevetési módszer, amit az angol szakirodalom Positiv Pressure Ventilation-nak nevez. Az ehhez szükséges gépi berendezés a már említett turbina. A befúvásos szellõztetés alapfeltétele itt is, hogy rendelkezésre álljon a helyiségben egy olyan nyílás, ami az eltávolítandó gázokat a szabadba engedi távozni. Mivel a befúvással történõ szellõztetés intézkedései azonosak a túlnyomásos szellõztetéssel, így a következõ lépésekben a túlnyomásos szellõztetést fogjuk leírni, mégpedig azokat, amelyeknél eltérõ elvek és felhasználási különbségek vannak. Az elvek jobb megértéséhez a már említett turbina áramlási tûjét kell pontosabban részletezni. A fizikából tudhatjuk, hogy ha a hidraulikai, vagy pneumatikai rendszerekben az áramlási sebesség növekszik, akkor az áramló közeg perem területein egy mérhetõ nyomásesés jön létre. Ez a nyomásesés a tû (áramlási sugár) peremfelületén is érezhetõ. Ennek az az oka, hogy a levegõ-részecskék a turbina-átmérõn keresztül különbözõ sebességekre gyorsulnak fel és ez a nyomásesés az áramlási sugár mentén is különbözõ nagyságú. A környezõ levegõ által ez a nyomásveszteség ismét kiegyenlítõdik, ami azt jelenti, hogy ez a levegõ a turbinaárammal együtt elszállítódik. Felületesen szemlélve a turbina áramlási sugárképét, úgy is mondhatjuk, hogy az egy hengerrel egyezik meg. Ha ez a henger megfelelõ távolságba van elhelyezve a légbevezetõ nyílástól és rá van irányítva erre a felületre, akkor a ventillátor összteljesítménye a sugárszivattyú elve alapján még tovább emelhetõ. Tehát a kialakult turbinasugár (henger) az adagolószelep egészen a légbevezetõ nyílásnál elõálló keresztmetszetig, ami kvázi egy zárószelepként funkcionál. Így megfelelõ mennyiségû levegõ áramlik a szellõztetendõ területre közvetlen úton a légbevezetõ nyílástól a légelvezetõ felületig. Minden elhajlítás, szûk keresztmetszet a teljesítmény megváltozását, a beavatkozó állomány veszélyeztetését okozhatja, ilyenek lehetnek például a nem kívánt örvénylések. Egészen veszélyes az a pillanat, ha a beavatkozó állomány az égõ helyiségbe a légbevezetõ nyíláson keresztül lép be és ez által az áramlási sugarat elzárják. Ebben az esetben az égési gázok begyulladásának veszélye megnövekszik. Ez a veszély azzal magyarázható, hogy a szellõztetés nem lesz hatékony, nem tud hideg levegõ a helyiségbe áramolni. Másoldalról vizsgálva a befúvás során jelenlévõ friss levegõ rövid felmelegedése és a helyiségben lévõ hõenergia miatt a még jelenlévõ CO részecskék begyulladhatnak. (Ilyen típusú ventilátor a társaságunk által forgalmazott LEADER MT 224, MT 236, MT 260 és MT 296 típusú nagyteljesítményû benzinmotoros turbó ventilátor, melyeknél az injektor elv szerinti légsebesség 170 km/h, vagy ES 218 és ES 230 típusú nagyteljesítményû elektromos turbóventilátor, valamint ezek RB szerelésû változatai.) Elõnye ennek a berendezésnek, hogy a tûzoltás vezetõnek nem kell figyelni milyen távolságra kell a nyílástól elhelyezni a ventilátort, mivel többszörös mennyiségû levegõt szállít a helyszínre! 8 VÉDELEM 2003/5

6 FÓKUSZBAN Túlnyomásos szellõztetés Teljesen más a mûködési elve az angol nyelvterületen Postiv Pressure Ventilation gyûjtõnévvel illetett túlnyomásos szellõztetésnek. A német szakirodalom ezt nevezi hagyományos túlnyomásos szellõztetésnek. A túlnyomásos szellõztetés elve Itt az egész szellõztetett terület úgynevezett légkamrává válik. A légkamrában a környezethez képest megemelkedett nyomás gondoskodik arról, hogy a helyiségben uralkodó atmoszféra egyenletesen és örvényléstõl mentesen, mindazonáltal a nyomás által elõidézett gyorsulással távozzon a szabadba. Ennek az elvi megoldásnak a bevetés-taktikai mérlege, hogy a szellõztetési teljesítmény lényegesen nagyobb, továbbá a szellõztetett tartományban a gázok gyorsan lehûlnek anélkül, hogy közben említésre méltó áramlástechnikai veszteségek keletkeznének. A belsõ nyomás magassága elsõsorban a megválasztott levegõ-beáramlási nyílás méretéhez, továbbá a beáramló és a távozó levegõ nyílása közötti viszonyhoz igazodik. A szellõztetendõ helyiség mérete a rendszer hatékonysága szempontjából semmilyen szerepet nem játszik. Az un. hagyományos túlnyomásos szellõztetés mûködése közben a szellõztetendõ tartományban a környezethez képest enyhe túlnyomás uralkodik. Ez a nyomásnövekmény 2 3 mbar között mozog, csúcsa rövid idõre elérheti az 5 mbar értéket, ennél többet azonban nem. Ennek a belsõ nyomásnak az eléréséhez a bevetés helyén adott felületre (a beáramló levegõ számára szolgáló nyílásra) egyenletesen ható erõre van szükség. Ebben rejlik a túlnyomásos szellõztetõ berendezések sajátossága. A túlnyomásos szellõztetõ berendezések esetében gyakorta propellernek is nevezett ventilátorkerék speciális formai kialakításának, vagy a ventilátorkerék és a ház együttes hatásának köszönhetõen ezeknél a készülékeknél nem csupán a beáramló levegõ kiválasztott nyílását teljes mértékben lefedõ áramlási kúpot eredményez, hanem ezen a kúpon belül is egyenletes erõ-megoszlást biztosít. A bevetett állomány számára ez azt jelenti, hogy az un. hagyományos túlnyomásos szellõztetõ készüléket úgy kell elhelyeznie a beáramló levegõ számára szolgáló nyílás elõtt, hogy a keletkezõ kúp azt teljesen lefedje, illetve lezárja. Ennek biztosítása érdekében a szabványos készülékek esetében olyan távolságot kell választani, amely a gyakorlati tapasztalatok alapján legalább akkora, mint a beáramló levegõ nyílásának átmérõje. Az ezt meghaladó távolság ugyan némiképpen lecsökkenti a teljesítményt, mindazonáltal nem hatástalanítja az intézkedést. A túlságosan kis távolság ezzel szemben ahhoz vezet, hogy a keletkezõ levegõ-kúp nem fedi le teljesen a beáramló levegõ nyílását. Ebben az esetben valójában már nem beszélhetünk túlnyomásos szellõztetõ rendszerrõl, hanem csupán egy áramoltató géprõl. (Pl.: LEADER MT 445 és 430 típusú nagyteljesítményû ventilátorok.) Eljárás a bevetési helyen Normál esetben a tûzoltásvezetõ a felderítést követõen elõször a beáramló levegõ nyílásait határozza meg, a következõ lépés a távozó levegõ nyílásainak létrehozása. Ezt a lehetséges veszélyek és a rendelkezésre álló eszközök figyelembe vételével kívülrõl kell megvalósítani. Ki kell nyitni, illetve be kell törni a megfelelõ ablakokat a földszinten kapacs, vagy más kézi szerszám segítségével, az emeleteken a létrák igénybevételével. d=2,4 m 2,24 m Biztos működéshez egy normál méretű ajtónál 2,4 m átmérőjű levegősugár kell. A készülék szellőztető nyílástól számított távolsága a túlnyomásos szel lőztetés esetén változó mértékű, de legalább a szellőztető nyílás át mérőjének meg kell felelnie. VÉDELEM 2003/5 9

7 FÓKUSZBAN A légelvezetõ felületek kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy az a tûz helyéhez a legközelebb legyen, így az égési gázok és káros anyagok a legrövidebb úton vezetõdjenek a szabadba, ezáltal más helyiségeket, tereket nem szennyeznek. Amennyiben a légelvezetõ felületeken keresztül a hõ és égéstermékek közlekedési utakra áramlanak, azokat megfelelõen biztosítani kell. A légbevezetõ nyílások helyének praktikusan a behatolási útvonallal kell megegyezni, me lyeknek a nagysága és száma a módszertõl és a felhasználandó levegõtõl függ. A túlnyomásos szellõztetésnél a légbevezetõ nyílások helyzete és távolsága az esemény helyszínére nézve nincs jelentõséggel. Egy dolog azonban nagyon fontos, a légbevezetõ nyílásnak helyiség szintû kapcsolata legyen a légelvezetõ nyílással, vagy az elsõnek beavatkozó egységnek kell ezt megteremtenie. Miután a beavatkozó egység a megszerelt sugarakkal a légbevezetõ nyílásnál elfoglalta a helyét, a szellõztetést akkor lehet indítani. Mivel a ventillátor által nagy mennyiségû oxigén jut a tûz fészkéhez a túlnyomásos szellõztetõt csak ezután szabad üzembe helyezni (kivétel az életmentés, mert a sérült részére így lehet megtalálása elõtt a leggyorsabban a legkedvezõbb levegõviszonyokat teremteni). Az eddigi bevetési alapelveket - mint például az alkalmas légzésvédõ viselése és a külsõ összekötetés - a beavatkozó állománynak balesetvédelmi okokból magától értetõdõen továbbra is be kell tartani, mivel a szellõztetõ ventilátor meghibásodása, ezáltal az alkalmazott erõk, eszközök károsodása bármikor bekövetkezhet. A ventillátor elõkészítése, a támadás kezdete NORMÁL ESET LÉPÉSEI 1. A távozó levegõ számára szolgáló nyílás létrehozása 2. A beáramló levegõ nyílásának meghatározása 3. A csapat készenléti állapotba helyezése 4. A ventilátor beindítása 5. Az intézkedés megkezdése A beavatkozó állomány köteles úgy eljárni, hogy soha ne kerüljenek a tûzeset helye és a távozó levegõ számára szolgáló nyílás közé, mivel ebben a tartományban az egészségre káros anyagok és égéstermékek áramába jutnak, és kiszámíthatatlan kockázatnak (égésveszélynek) teszik ki magukat. Fontos, hogy a szokásos taktikával szemben a túlnyomásos szellõztetés sértetlensége érdekében tilos a behatolóknak, a ki- A ventillátor mûködésével megkezdõdik az intenzív hûtés áramló levegõ számára, további nyílásokat létrehozni. Az összes bevetett erõ kizárólag a beáramló levegõ számára szolgáló nyílás(oko)n keresztül közelítheti meg és hagyhatja el a beavatkozás helyét, hogy így mindig a bevezetett hûvös friss levegõ tartományában legyenek. A szellõztetési módok fõ ismérvei TERMÉSZETES SZELLÕZTETÉS Függ az időjárástól Függ az építészeti adottságoktól Légelvezető nyílásokat kell létesíteni BEFUVÁSOS SZELLÕZTETÉS A hajtó elem egy turbina Tű formájú kilépés Sugárszivattyú elv Örvénylések lehetségesek A rendszer nem működik átmérő csökkenésnél ELSZÍVÁSOS SZELLÕZTETÉS Légbevezető nyílásoknak kell lennie A berendezés szennyeződni fog A tűzoltók esetlegesen akadályozva vannak A légelvezető nyílás gyakran az épület bejárata TÚLNYOMÁSOS SZELLÕZTETÉS A hajtóelem egy propeller Kúp formájú kilépés Meghatározott teljesítmény Veszteségek a visszaverődések által A rendszer hatékony marad átmérő csökkenésnél 10 VÉDELEM 2003/5

8 FÓKUSZBAN A túlnyomásos szellõztetés veszélyei és alkalmazási korlátai A túlnyomásos szellõztetés alkalmazása a tûzoltóságnál kétségtelenül nagy elõnyökkel jár. Mégis ennek a rendszernek a bevetési korlátaira, rejtett veszélyeire a felhasználóknak balesetvédelmi okokból feltétlen figyelniük kell. Leválasztott terek Az egyik veszély a túlnyomásos szellõztetés olyan helyiségekben történõ bevetése, ami leválasztott terekkel úgymint álmennyezetek, álpadlók és szerelt falak - rendelkezik. Ezek az épületszerkezetek tapasztalataink szerint nem választják le tökéletesen az alatta lévõ területet, így e szerkezetek fölött keletkezõ tûznél a túlnyomásos szellõztetés alkalmazása a takart terekbe elegendõ oxigént juttat és a tûz kiterjed anélkül, hogy ezt a beavatkozó állomány észlelné. Ezáltal a tûz szétterjedését többnyire csak a takaró épületszerkezet tönkremenetele után lehet észrevenni. Tehát ebben az erõk, eszközök károsodása bármikor bekövetkezhet. A beavatkozó állománynak az épületbe lépés után úgy kell viselkedni, hogy soha ne kerüljenek a légelvezetõ nyílás és a tûzfészek közé, mivel ebben a sávban találhatóak a káros anyagok és égéstermékek, azaz itt nagy a kockázata az égési sérülésnek. Ilyen okok miatt az elsõnek beavatkozó állomány eddig gyakran használt taktikája ellenére sem szabad mûködõ túlnyomásos szellõztetésnél további légelvezetõ nyílásokat létesíteni. Ebbõl az következik, hogy minden erõt és eszközt kizárólag a légbevezetõ nyíláson keresztül szabad az épületbe vinni és onnan kihozni, mivel csak ebben a zónában található a kívülrõl bevezetett hideg, friss levegõ. Ilyen esetben az állománynak meg kell gyõzõdnie arról, hogy a takart terek mögött nem alakult-e ki tûz és a túlnyomásos szellõztetést le kell állítani az estleges tûzterjedés megakadályozására. Utómunkálatok További problémaként felmerülhet a mûködõ túlnyomásos szellõztetésnél végzett terület-átvizsgálás. A túlnyomásos szellõztetés a helyiségben viszonylag gyorsan lecsökkenti a hõmérsékletet az esetlegesen jelenlévõ éghetõ gázelegy gyulladási hõmérséklete alá. Az elkülönült terek és az esetlegesen jelenlévõ éghetõ gázok összegyülemlése a takart terek felett azt eredményezhetik, hogy az álmennyezeti tér átvizsgálásának idõpontjában, illetve az álmennyezeti tér kinyitásakor szúróláng keletkezhet. Ez a beavatkozók számára nagy veszélyt jelent, mivel õk a tûz és a légelvezetés helye között állnak, így a szúróláng zónájába kerülnek. Ezért a terület átvizsgálását csak lekapcsolt túlnyomásos szellõztetésnél szabad elvégezni. Az utolsó lehetséges veszély - amit meg kell említenünk - az a körülmény, hogy a helyiségben a túlnyomásos szellõztetés leállítása után a káros anyag koncentráció megemelkedik. A jobb megértés érdekében egy porózus testet ábrázolunk. Ez a test egyrészrõl alkotórésze az égõ anyagnak, másrészrõl alkotórésze a tûz által közvetlenül nem érintett berendezési tárgynak. Ebben a porózus testben (a kapillárisokban) a túlnyomásos szellõztetés során a fizikai törvényszerûségek miatt a belsõ nyomás kiegyenlítõdött a külsõ megemelkedett környezeti nyomással. Amennyiben ennek a testnek a bomlástermékei hõmérséklet függvényében vannak ábrázolva, azok a testhõmérséklettel megegyezõ hõmérsékleten kiszabadulnak. Az oltási munkálatok után a lekapcsolt túlnyomásos szellõztetésnél lökésszerûen megszûnik a Porózus test közvetlenül a túlnyomásos szellőztetés lekapcsolása után testre ható ellennyomás, így a felvett káros anyagok a nyomásesés miatt növekvõ számban kilépnek. Ez azt jelenti, hogy utómunkálatoknál a megfelelõ légzésvédelmi eszközöket feltétlenül viselni kell. Még jobb megoldás, ha a helyiséget az ismert kigõzölgési fázis után ismételten átszellõztetjük és így a visszamaradó káros anyagokat eltávolítjuk. Egy különösen fontos bevetési korlát a túlnyomásos szellõztetés alkalmazásánál, amikor veszélyes anyag gyulladóképes elegyei szabadulnak ki. Ebben az esetben az eddig tárgyaltak alapján érthetõ, hogy ezt a elegyet elszívó ventillátorral kell eltávolítani a túlnyomásos szellõztetés helyett, mivel a túlnyomásos szellõztetés ezt a veszélyes anyag koncentrációt számunkra ellenõrizetlen helyre tudja benyomni. Ajánlások gyakorlatokhoz A túlnyomásos szellõztetés alkalmazásának elméleti ismeretén kívül a folyamatok jobb megértéséhez mindenképp szükségesek a tûzoltási gyakorlatok. Ezeket a gyakorlatokat lehetõség szerint olyan épületekbe kellene tervezni, amelyben a túlnyomásos szellõztetés taktikailag nagyon hasznos segítség a beavatkozóknak pld. iskolák, kórházak, tömegtartózkodásra alkalmas épületek. Ilyen helyeken nem szükséges az épületben füstgyertyát, ködgépet alkalmazni. Ezeket a gyakorlatokat tiszta levegõnél is el lehet végezni. Az intézkedések hatékonyságát nagyon könnyen lehet vizsgálni a szellõzõfelületekre ragasztott papírcsíkok mozgásából. Azoknál a ventillátoroknál, amelyek robbanómotorral mûködnek, arra kell feltétlenül figyelni, hogy ne kerüljön kipufogógáz a légáramlásba, mivel ez a fajta légszennyezés az épületbe található személyeknél (különösen a gyermekeknél, betegeknél és idõs embereknél) problémához vezet, illetve az ilyen helyen megkövetelt higiéniát csorbítja. Ilyen helyzetben nagy segítséget jelent két egymáshoz kapcsolt kipufogógáz elvezetõ tömlõ. Az eddigi ismeretek alapján a gépi szellõztetési eljárások a tûzoltóság számára olyan bevetési lehetõségeket nyitnak meg, amelyek a személy-mentés, a tûz oltása és az egészségre ártalmas anyagok kiszabadulása esetén sorra kerülõ beavatkozás során nem csupán rendkívüli mértékben megkönnyítik a munkát, hanem lényeges mértékben hozzájárulhatnak a károk visszaszorításához is. Erdei Mihály ny. tû. ezredes, szervezési igazgató HESZTIA Kft Felhasznált irodalom: Josef Helpenstein okl. mérnök tûzvédelmi tanácsos FKS Rajna-Pfalz VÉDELEM 2003/5 11

9 FÓKUSZBAN Milyen tényezõket kell figyelembe venni és milyen apró fogásokat alkalmazhatunk a túlnyomásos szellõztetésnél? Rendezett füstáramlást A hagyományos felfogás szerint, ha egy zárttéri tûzhöz levegõt vezetünk, az fokozza a tûznövekedésének ütemét. Ezzel szemben kísérletek igazolták, hogy egy láng a zárt térben gyorsabban ég, mint a szabadban, hisz az égés ütemét fokozza a forró füstgázok és falak hõsugárzása. Ilyenkor a tûzhatásnak kitett helyiségben a füstgázok a mennyezet felé áramlanak, a hidegebbek a padozat közelében maradnak. A füstelszívót pedig a padozaton telepítjük, így a kis elszívási kapacitáson túl ez is rontja a hatásfokát. Ezzel szemben a túlnyomásos szellõztetéshez nagy térfogatáramlási rátákkal mûködõ szellõztetõket használnak, amelyek kismértékû túlnyomást idéznek elõ az épületen belül. A gyakorlati alkalmazásnál nem szabad szem elõl téveszteni, hogy a cél rendezett füstáramlás biztosítása. Ennek érdekében: Hogyan alkalmazzuk a túlnyomásos szellõztetést? A TV feladatai Ennek érdekében a tûzoltásvezetõnek az épület felmérése során több kérdésre kell válaszolni. 1. Vannak-e az épületben emberek? 2. Az épület mely részében látták õket utoljára? 3. A kisebb ellenállású légcsatornában tartózkodnak-e? 4. Hol van a tûzfészek? 5. Lehet-e létesíteni kieresztõ nyílást? 6. Megfelelõ lesz-e a kisebb ellenállás irányába kialakítandó légcsatorna? A kilépõ nyílást úgy kell megválasztani, hogy az közel akkora legyen mint a belépõnyílás. A ki és belépõnyílás arányát a ventillátor teljesítmény függvényében 0,75-1,75 között válaszuk meg. A többi nyílást szigorúan zárva kell tartani. Szellõztetés taktikai megoldások Alapvetõen egy vagy több készülék kombinált alkalmazásáról, illetve a különbözõ szellõztetési módok kombinált alkalmazásáról beszélhetünk. Kontrolálni kell! beömlő nyílást a beltéri légáramlást a ki és belépő nyílások arányát Figyelembe kell venni! a ki és belépő nyílások arányát a ventillátorok számát a ventillátorok teljesítményét TÖBB KÉSZÜLÉK KOMBINÁCIÓJA 1. Párhuzamos szellõztetés a.) egy légbevezetõ nyílás esetén b.) több légbevezetõ nyílás esetén 2. Soros szellõztetés 3. Máglyarakás szelõztetés A hõmérsékletváltozás ugyanis növeli a nyomást, ami a tûz túlnyomása. Mivel az ideális gázokra vonatkozó fizikai törvény szerint az égéstermékek a magas nyomású helyrõl az alacsony nyomású hely felé áramlanak a túlnyomásos szellõztetõ bevetésével megnöveljük és fenntartjuk az épületen belüli magasabb belsõ nyomást. Amikor egy kieresztõ nyílást létesítünk az égéstermékek egy rendezett áramlási utat fognak követni. KÜLÖNBÖZÕ SZELLÕZTETÉSI MÓDOK KOMBINÁCIÓJA természetes/elszívásos befúvásos/elszívásos befúvásos/túlynomásos túlynomásos/elszívásos túlnyomásos/befúvásos 1. ábra. Málházott túlnyomásos szellõztetõ Egy készülék alkalmazásánál különösen ügyelni kell a készülék optimális elhelyezésére. (3. ábra.) Több készlék alkalmazásánál alapvetõen a három említett készülék kombináció jöhet szóba. Ha olyan széles nyílásuk van a beáramló levegõ számára, hogy azt egy ventilátorral nem lehet hatékonyan lefedni, akkor alkalmazzunk két készüléket párhuzamosan egymás mellett (4. ábra). Ennél a megoldásnál arra, kell törekedni, hogy az alkalmazott ventillátorok teljesítménye igazodjon egymáshoz, mert a nyílásfelületen csak így biztosítható az egyenletes erõelosztás. A ventillátorok teljesítményének harmonizálása az egyik fordulatszámának szabályozásával is megoldható. Több készülék egyidejû használata megnöveli a szállított levegõmennyiséget és csökkenti a kiszellõzés idejét. Ezt a célt 14 VÉDELEM 2003/5

10 FÓKUSZBAN 2. ábra. Lépcsõház szellõztetése egy berendezéssel 6. ábra. Egy nyomó és egy túlnyomásos ventillátor sorbakapcsolása 3. ábra. Pincetûz két egymás melletti ablakkal. A 2. ventilátorral elfújjuk a kiáramló füstöt 7. ábra. Máglyarakás szellõztetés a 2. ventillátor felfüggesztésével (pl. tolólétra) 4. ábra. Ipari csarnok: szellõzõk bevezetése párhuzamosan egymás mellett 8/a. ábra. Légáramoltatás ventillátorral 5. ábra. Két ventillátor sorba rendezése 8/b. ábra. Légáramoltatás ventillátorral VÉDELEM 2003/5 15

11 FÓKUSZBAN szolgálja két ventillátor sorba rendezése, ahol a nagyobb teljesítményét helyezzük az ajtó közelébe (kb. 0,6 m), kisebbet pedig úgy, hogy áramlási kúpja lefedje a nyílást (5. ábra). Ez felerõsíti az elsõ hatását. A soros szellõztetés egy speciális változata, amikor egy nyomó és egy túlnyomásos ventillátort állítanak sorba. A nyomó ventilátor így támogatja a közvetlenül a szellõztetendõ terület elé felállított túlnyomásos ventillátor teljesítményét (6. ábra). A párhuzamos szellõztetés különleges esete az úgynevezett máglyarakás szelõztetés. A névadó a készülék elõállítója a Tempest cég, amelynek túlnyomásos ventillátorait részben egymásra lehet helyezni. Így a magas polcrendszerrel felszerelt raktárépület bejárata is lezárható. Egymásra építhetõ készülékek hiányában a felsõ készülék pozicionálása létrával vagy daruval is megoldható (7. ábra). Módszerek egy épületnyílásnál Elõfordulhat, hogy a bevetési hely csupán egyetlen bejáraton keresztül közelíthetõ meg. Ebben az esetben segédeszköz alkalmazása nélkül nincs lehetõség a túlnyomásos szellõztetésre, mivel nincs másik nyílás, ahol a szennyezett levegõ el tudna távozni. A különbözõ bevetési helyeknél elõfordulhat, hogy csak egy hozzáférése van a kárhelynek. Itt semmilyen segédeszközzel nem lehet a túlnyomásos szellõztetést mûködtetni. Néhány esetben lehet a túlnyomásos szellõztetõ ventillátort alkalmazni úgy, hogy az áramlási kúpot a nyílás alsó felére irányítjuk, azonban ilyen 9. ábra. Túlnyomásos szellõztetõ és elszívó kombinált alkalmazása esetben a ventillátor nem képes nyomásnövekedést elõidézni, hanem, csak mint légáramoltató berendezést tudjuk használni (8. ábra). Elegánsabb megoldás itt a hagyományos befúvó-elszívó ventillátor szívótömlõjének és a túlnyomásos szellõztetõ ventilátor kombinálása. A légbevezetõ nyílást az eddig tárgyaltak szerint a túlnyomásos szellõztetõ ventillátor áramlási kúpjával lefedjük. A beavatkozó egység pedig a szívótömlõvel összeköti a tûz helyszínét a szabadtérrel. Ezt a különleges esetet nevezik vészablak készítésének. A teljesítmény növeléséhez párhuzamosan több szívótömlõt is lehet alkalmazni, ezáltal a légelvezetõ felületek növekednek (9. ábra). 16 VÉDELEM 2003/5

12 MEGELÕZÉS AMBRUS ISTVÁN A halon helyettesítés teendõi Mit kell a hazai tûzvédelmi szakembereknek a halon és HCFC gázok ügyében tenni? Milyen megoldások tekinthetõk szakszerûnek és egyben gazdaságosnak? Melyek a legfontosabb határidõk? Ózongyilkos A halonok kiváló tûzoltó képességû anyagok, azonban kémiai összetételük következtében nagy az ózonkárosító hatásuk. Az ózonréteget károsító anyagok felhasználását 1987 óta nemzetközi egyezmény, a Montreáli Jegyzõkönyv szabályozza. Magyarország 1989-ben írta alá az egyezményt, és ma már az ENSZ valamennyi tagállama és a halonok korlátozásában élen járó Európai Unió szerzõdõ félként is részese. Az elmúlt 10 évben Magyarország több, a tûzvédelmet is érintõ intézkedést vezetett be a Jegyzõkönyvben vállalt kötelezettségeinek megfelelõen: tilos a halonok importja, tilos az új halonnal oltó rendszerek gyártása, létesítése, a meglévõ berendezések csak zárt technológiával javíthatóak, és újratöltésük kizárólag regenerált halonnal történhet, tilos a halonos tûzoltó készülékek reklámozása. A Montreáli Jegyzõkönyvben vállalt és bevezetett korlátozások következtében 2000-re 80%-al csökkent a világban az összes ózonkárosító anyagfelhasználás. Ugyanakkor az ózonréteg a korábban kibocsátott anyagok hatására sérülékeny állapotban van, ezért további intézkedések szükségesek. Bár a tûzoltó anyagok mennyisége csekély az ózonbontó vegyületeken belül (hûtõközegek, habgyártás stb.), a potenciáljuk igen magas, ezért kiemelkedõ figyelmet kapnak az ózonréteg védelmében hozott intézkedések között. 200 tonna halon A halonokkal egyenértékû helyettesítõ anyag nincs, de több helyettesítõ technika, megoldás kínálkozik kiváltásukra. A BM OKF és a KöM közös programja keretében nemzetközi kötelezettség vállalásunknak megfelelõen hazánk is kidolgozta halon kezelési, gazdálkodási stratégiáját. A Jegyzõkönyv elõírásain túlmenõen figyelembe vettük az Európai Parlament és Tanács 2037/ Rendeletét az ózonréteget lebontó anyagokról. Magyarországon összesen kb. 200 tonna halon kezelését kell megoldani, de a pontos mennyiség nem határozható meg, mert a lakosság tulajdonában lévõ kézi készülékek száma ismeretlen. A stratégia végrehajtására megjelent 94/2003. (VII. 2.) Kormányrendelet, mely átmenetet képez az uniós szabályok, azaz a 2037/2000. EK rendelet május l-i teljes körû átvételéig. A tûzoltóanyagok vonatkozásában a rendelet lényeges eleme, hogy a halonnal oltókat az úgynevezett kritikus felhasználások kivételével a használatból ki kell vonni, ellenõrzött formában össze kell gyûjteni, és ezt követõen ártalmatlanítani szükséges. A begyûjtés, átmeneti tárolás valamint igény esetén a kritikus helyek 20 éven keresztüli ellátása a halon bank feladata lesz. A bank kiválasztása nyílt közbeszerzési eljárás keretében történik, felállításához és mûködtetéséhez az elsõ néhány évben az állam 180 millió forintot kíván biztosítani. A tervek szerint bank december 15-tõl kezdi meg mûködését, azaz ettõl az idõponttól kezdõdhet ténylegesen a halonok leszerelése és begyûjtése. A begyûjtést elõsegítõ hálózat szervezése a bank hatásköre. Szigorú büntetés 2004 február elsejétõl a halon és HCHC tûzoltó eszközök töltetét érintõ javítását már csak azok a karbantartók végezhetik, akik kiegészítõ vizsgát tettek környezetvédelmi és halon kezelési ismeretekbõl. A vizsgáztatás a szakmai szervezetek és a BM OKF közremûködésével történik A halon kiengedése környezet károsítás, és ennek megfelelõen 3000 Ft/ kg, de minimum forint bírsággal sújtható. Sõt, ismételt tiltott felhasználás, tevékenység, forgalomba hozatal esetén a büntetés az elõbbiek tízszerese. Második esetben a környezetvédelmi hatóság köteles elrendelni a halont felhasználó, vagy forgalmazó tevékenységének megszüntetését. Ahol továbbra is maradhat a halon A honvédségi felhasználás eseteitõl eltekintve az alábbi területeken és célra engedélyezhetõ a beépített halonnal oltók további alkalmazása: légi jármûveken, olaj, gáz és petrolkémiai szektorban és a tûzveszélyes folyadékszállító hajókon azon terek védelmére, ahol tûzveszélyes folyadék vagy gáz kiáramlása megtörténhet, rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szempontból fontos intézmények személyek tartózkodására szolgáló hírközlési és vezetési pontjai védelmérére, atomerõmû számítógéptermének, vezénylõ és szimulátor központjának védelme. Kézi készülékek légi jármûveken, tényleges tûzoltást végzõ személyek védelmére, rendvédelmi szervek bevetésben lévõ tagjainak védelmére. Évente megújított engedély A kritikus alkalmazási helyek nem automatikusan tarthatják készenlétben halonos rendszereiket, készülékeiket, hanem szeptember 30-ig engedélyt kell kérniük a BM OKF-tõl (a cikk írásakor, a határidõ lejárta elõtt 3 héttel mindössze két kérelem VÉDELEM 2003/5 17

13 MEGELÕZÉS érkezett). A visszavonásig érvényes engedélyek december 31-ig kerülnek kiadásra. Az engedély alapján tartalék halonkészlet is tárolható, illetve más engedélyesnek átadható. HCFC gázok A Jegyzõkönyv által szabályozott átmeneti halon helyettesítõk. Átmeneti halon helyettesítõnek azokat az anyagokat nevezik, melyek a nemzetközi megítélés szerint ideiglenesen használhatóak halon kiváltására, mivel az ózonbontó képességük kisebb. Tilos szeptember 30-a után HCFC tartalmú oltógázzal töltött berendezések forgalomba hozatala. A meglévõ HCFC tartalmú berendezések a meglévõ készletekbõl április 30-ig újratölthetõk. Ezek az anyagok tulajdonképpen különbözõ HCFC (azaz klórozott fluorozott szénhidrogén) gázkeverékek, melyek kedvezõ tûzoltó-képesseggel rendelkeznek. Hazánkban a következõ márkanevek alatt terjedtek el: NAF S III, HALOTRON I, FS 39, NAF P III. Az Európai Unióban a HCFC gázok a halonokhoz hasonló megítélés alá esnek óta már nem lehet ezeket a gázokat felhasználni. Látszólagos enyhítést jelent a korlátozásukban, hogy a 2037/2000/EK rendelet megengedi a HCFC rendszerek telepítését, az alábbi két feltétel együttes teljesítése esetén: 1. Csak meglévõ halonos rendszer kiváltására kritikus helyen (azaz ahol a halon kivonása nem kötelezõ), 2. A kivont halont meg kell semmisíteni, és a költség 70%- át a HCFC szállítójának kell fedeznie. A tilalomból fakadóan a karbantartásra, utántöltésre vonatkozó szabályozás - mely csatlakozásunkat követõen nálunk is hatályba lép - is rendkívül szigorú. A HCFC oltóanyagú tûzoltórendszerek újratöltés szempontjából három csoportba sorolhatóak. I. Az július l-e elõtt üzembe helyezett rendszerek (3093/1994. EK rendelet hatályba lépése elõtt) újratöltését az Európai Bizottság engedélyezheti, a tagállamok illetékes hatóságai által benyújtott kérelem alapján. II július l-e és október l-e között létesítettek nem újratölthetõek, mentesség nem kérhetõ, kiürítés után új rendszer telepítése szükséges. III október l-e után a korábban is létezett, kritikus felhasználásnak számító halonnal oltók kiváltására létesített berendezés, (amennyiben a kiváltott halont megsemmisítették, és ennek költségét a HCFC szállítója fedezte) 2015-ig újratölthetõ. Ki fizeti a HCFC kivonását? Szakmai körökben már 4-5 éve ismert, hogy a HCFC-k nem kívánatos anyagok az Unióban, Magyarországon viszont egyértelmû korlátozásukat csak a 27/2001 (XII. 19.) KöM rendelet vezette be. Magyarországon 1994-tól 7-8 év alatt annyi HCFC oltógázt használtak fel tûzoltó berendezések töltésére, hogy mennyiségük akár a halonokét is megközelítheti. Ha a jelenlegi uniós szabályozás lép életbe Magyarországon a karbantartás vonatkozásában, a HCFC gázos oltórendszert készenlétben tartók kényelmetlen helyzetbe kerülnek, mert az 1995 és 2001 között telepített rendszereiket ki kell váltaniuk más berendezésekre. A HCFC-k leszerelése ugyan nem kötelezõ, de nem utántölthetõ rendszerre bízni egy objektum védelmét kockázatos. A berendezés valamilyen okból bekövetkezõ mûködését követõen az oltórendszer pótlása hónapokba telhet, a védtelenné vált objektumot esetleg ki kell üríteni, vagy a termelést kell leállítani. További költséget jelenthet, hogy a maradék HCFC a halonhoz hasonlóan szintén veszélyes hulladék, de a halonnal ellentétben az állam az ártalmatlanítás költségeit nem fogja átvállalni. A Halon helyettesítése Kézi tûzoltó készülékek Kézi készülékek esetében viszonylag egyszerû a megoldás, mert számos szén-dioxiddal, porral és habbal (vízzel) oltó tûzoltó készülék beszerezhetõ Magyarországon, a beszerzés költségei sem jelentõsek és a csere is gyorsan végrehajtható. Kiválasztásuk szempontjai: a tûzosztály, feszültség alatti oltásra való alkalmasság és a méret. Beépített berendezések A beépített rendszereknél a helyettesítés nehezebb feladat, engedélyezési tervet kell készíteni, csak az illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóságok által engedélyezett tervek alapján létesíthetõek beépített oltórendszerek. A kivitelezéshez is a rendszer méretétõl függõen idõre van szükség, mindezek figyelembevételével a még rendelkezésre álló fél év szûkösnek mondható, gyors reagálás szükséges a készenlétben tartók részérõl. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy az átállás költsége szintén a rendszer méretétõl függõen néhány százezertõl több 10 millió forintig is terjedhet. Általános elvként elmondható, hogy a halon leszerelését a védett objektum tûzvédelmének újraértékelésével kell kezdeni, és a helyi körülmények mérlegelésével kell a tulajdonosnak, illetve a tervezõnek a megfelelõ oltórendszert kiválasztania. A következõ oldalakon közölt táblázatok információt adnak a Magyarországon engedéllyel rendelkezõ lehetséges halon helyettesítõ anyagokról, oltórendszerekrõl. Még nem tilos, de Az engedélyezett oltógázok közül a HFC gázokat (részlegesen fluorozott szénhidrogének) hosszú légköri élettartam és a légkörbe kerülésük esetén az üvegházhatás nagymértékû fokozása jellemzi (a szén-dioxidhoz képest több ezerszeres a GWP indexük. A legfrissebb információk szerint az Európai Unió dolgozik a fluorozott szénhidrogének korlátozásáról szóló jogszabály készítésén. Alkalmazásuk tehát környezetvédelmi szempontból nem kívánatos., bár jelenleg jogszabály nem tiltja hazánkban a tûzvédelmi célú alkalmazásukat hosszú távú tervezésnél a fentieket érdemes figyelembe. A felhasznált mennyiségrõl már jelenleg is évente adatot kell szolgáltatni a környezetvédelmi felügyelõségeknek. Ambrus István tû. õrgy. BM OKF, Budapest 18 VÉDELEM 2003/5

14 MEGELÕZÉS Engedélyezett halon helyettesítõk A BM OKF nyilvántartása szerint a jelenleg engedélyezett halon helyettesítésre alkalmas anyagokat és oltórendszereket adjuk közre. GYÁRTÓ FORGALMAZÓ Celanova Ltd. Rollexco-Trade Kft Debrecen, Piac u. 56. SZOJUZ Egyesülés gyártó Oroszország Elektrovill Biztonságtechnikai Rt Budapest, Lónyai u. 19. Dynamit Nobel GmbH. gyártó D Treisdorf, Kaiserstrasse 1. KEMA Rendszertechnika Kft. - kérelmező 1155 Budapest, Tóth I. u. 97. Aeroszolok (füstgáz generátorok) HFC gázok Pirotechnikai úton elõállított, szilárd részecskéket is tartalmazó egyszerû kiépítésû, könnyen pótolható és karbantartást nem igénylõ oltóberendezés. Számos elõnye mellett hátránya, hogy használatakor köd és finom por keletkezik, ezért erre érzékeny helyeken nem ajánlható. MEGNEVEZÉS Fire Pro aeroszolos tűzoltó generátor család Aeroszolos beépített tűzoltó generátorok: PASZ 47 P (Purga, hőelnyelő nélküli változat); PASZ 47 PK (Purga, MX hőelnyelővel szerelt változat); PASZ 47 M (MAG, két irányban kifúvó hőelnyelővel szerelt változat). Engedélyszámok: 188/ /1999 Dynameco SO200E02 és SO300E02 aerosolos tűzoltó generátor GYÁRTÓ FORGALMAZÓ Great Lakes Chemical Ltd. Du Pont Fire Extinguishants Fajró Kft Budapest, Timót u. 6. SAFETY HI TECH S.R.L. Ludimpex Export Import Kft Budapest, Toboz u. 34. Du Pont Du Pont GYÁRTÓ FORGALMAZÓ Ginge Kerr Fajro Kft Budapest, Timót u. 6. TOTAL WALTHER GmbH. gyártó TOTAL WALTHER Kft. mo. i képv Budapest, Budafoki u. 97. LINDE Inert gázok MEGNEVEZÉS Heptafluor propán hatóanyagú oltógáz. FM 200 (Great Lakes), ill. FE 227 (Du Pont) fantázianevű. NAF S 227 ea/i fantázianevű oltógáz. Összetétel: 99,5 % heptafluor propán (1,1,1,2,3,3,3), 0,1 % 4 izopropenil 1 metil ciklohexán. HFC 23 (FE13) trifluor metán NAF 125 penta fluor etán MEGNEVEZÉS Argonite tűzoltógáz. Összetétel: 50 ± 5% nitrogén + 50 ± 5% argon. INERGEN oltógáz. Össz.: 52 % nitrogém, 40 % argon, 8 % szén dioxid nitrogén szén dioxid Vízköddel oltók GYÁRTÓ FORGALMAZÓ AFT GmbH. gyártó D Georgmariennhütte, Brüsseler str. 2. Fire Brake Kft. kérelmező Budapest, Kissvábhegyi u Brandschutztechnik Müller GmbH. gyártó D Zierenberg, An de Bahn 2. Hesztia Kft. kérelmező Üröm, Görgey u. 27. GRINNELL Manufactoring Ltd. gyártó USA 2401 Loop 289 NE, Lubbock Texas, PO Boksz 2806 Sprinkler 2000 Kft. kérelmező Budapest, Etele út IFEX Tűzvédelmi Kft Budapest, Hunyadi János út 162. gyártó KIDDE DEUGRA Brandschutzsysteme GmbH. D Ratingen, Halskestrasse 30. gyártó SZKD Forein Trade Bt. kérelmező Budapest, Margit krt. 3. III/20 KIDDE DEUGRA Brandschutzsysteme GmbH. D Ratingen, Halskestrasse 30. gyártó SZKD Forein Trade Bt. kérelmező Budapest, Margit krt. 3. III/20 TÍPUS AFT special firefighting system 6,8/0,1; AFT special firefighting system 6,8/0,1 E; AFT special firefighting system 0,9/0,1; AFT special firefighting system 0,9/0,1 E típ. AFT speciális oltóanyag vizes oldatával töltött, hordozható vízköddel oltó be rendezések. Eng.sz.: 618/70 1 től 4 ig/2002. HLG Powerjet, Waterjet, Hydrojet típ. nagynyomású vízköddel oltó tűzoltó beren dezések AM4 (TD117), AM6 (TD1170 1), AM10 (TD1174), AM11 (TD1170 1), AM22 (TD1170 1), AM24 (TD1172), AM25 (TD1172H) típ. 1/2" os vízköd sprinkler szórófej. Enge délyszámok: 618/123 1 től 7 ig/2002 IFEX Unijet Fog 1040B és IFEX Unijet Fog 50C13 típ. ultra magasnyomású vízköddel oltó és mentesítő berendezés. Engedélyszámok 618/25 1/2002 és 618/25 2/2002 AQUA SAFE fantázianevű vízköddel oltó rendszer. Acél tartály; nitrogén palack; 281 típ. 2/2 utas elővezérelt mágnesszelep szervomembránnal; R típ. AB csőrugós manométer. Eng.sz.: 618/111 1 től 4 ig/2003. (Lásd még: 188/99/1997) AQUA SAFE fantázianevű vízköddel oltó rendszer. KDMC típ. nyomáskapcsoló(1 200 bar); 538 és 539 típ. LESER rugóterhelésű biztonsági szelep;ksr típ. megke rülő szintjelző PN40; KSR típ. hengeres úszó; KIDDE típ. vízköd szórófej (10 l/min). Eng.sz.: 618/111 5 től 9 ig/2003. (Lásd még: 188/99/1997) VÉDELEM 2003/5 19

15 MEGELÕZÉS TÛZBIZTONSÁG 2000 KFT. TÛZOLTÓKÉSZÜLÉKEK Ki mit ajánl? Kereskedelmi neve és gyártó Oltóanyag Bevizsgált oltóképesség Töltet súlya Ára (Ft +ÁFA) CO 2 tűzotó készülék, Kodreta Stefano CO 2 21B, C 2 kg , CO 2 tűzotó készülék, Kodreta Stefano CO 2 55B, C 5 kg , Porral oltó készülék, Kodreta Srefano ABC 34A, 183B, C 6 kg 7 300, ROZMARING KFT. TÛZOLTÓKÉSZÜLÉK Kereskedelmi neve és gyártó Oltóanyag Bevizsgált oltóképesség Töltet súlya Ára (Ft +ÁFA) CO 2 tűzotó készülék, (alu. palackos) CO 2 21B, C 2 kg , CO 2 tűzotó készülék, (alu. palackos) CO 2 89B, C 5 kg , Porral oltó készülék POROZ ABC 8A, 34B, C 1 kg 4 500, Porral oltó készülék, POROZ ABC 13A, 89B, C 2 kg 4 800, Porral oltó készülék, POROZ ABC 21A, 113B, C 4 kg 6 100, Porral oltó készülék, POROZ ABC 34A, 183B, C 6 kg 6 800, HRF 6 habbaloltó (rozsdamentes tartályban) ABC 13A, 144B 6 l , SHR 6 habbaloltó (rozsdamentes tartályban) ABC 13A, 144B 6 l , HRF 9 habbaloltó (rozsdamentes tartályban) ABC 13A, 233B 9 l , RVK vízköddel oltó 6 l es rozsdamentes tartályban ABC 8A 6 l , MELDETECHNIK KFT. TÛZOLTÓKÉSZÜLÉKEK Kereskedelmi neve, forgalmazója Oltó anyag Bevizsgált oltóképessége Töltet súlya Listaár Ft +ÁFA)ű K2/M (ALU palack), Meldetechnik Kft. CO 2 gáz 21 B C 2 kg , Ft K5/M (ALU palack), Meldetechnik Kft. CO 2 gáz 70 B C 5 kg , Ft K2/MA (acél palack), Meldetechnik Kft. CO 2 gáz 21 B C 2 kg , Ft K5/MA (acél palack), Meldetechnik Kft. CO 2 gáz 70 B C 5 kg , Ft P /H (acél palack), Meldetechnik Kft. ABC por 34A 183 B C 6 kg 7.450, Ft P /H (acél palack), Meldetechnik Kft. ABC por 55A 233 B C 12 kg 9.570, Ft P50 (acél palack), Meldetechnik Kft. ABC por A II. B C 50 kg , Ft BEÉPÍTETT OLTÓBERENDEZÉSEK Márka neve, forgalmazója Oltási koncentrációja Oltóanyaga (összetevői) 1 kg oltóanyag ára (Ft+Áfa) HFC 227 (FM200), Meldetechnik Kft. 0,5911 kg/m 3 Heptafluor Propán CF 3 CHFCF , Ft/kg (11000, Ft/kg) HFC 125 (NAF 125), Meldetechnik Kft. 0,4836 kg/m 3 Pentafluor Etán CHF 2 CF , Ft/kg HFC 23 (FE13), Meldetechnik Kft. 0,692 kg/m 3 Trifluor Metán CHF , Ft/kg ARGON 200, Meldetechnik Kft. 0,478 m 3 /m 3 AR 1503, Ft/kg CO 2, Meldetechnik Kft. 1,34 kg/m 3 CO 2 320, Ft/kg FAJRO KFT. TÛZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK Kereskedelmi neve és gyártó Oltóanyag Bevizsgált oltóképesség Töltet súlya Ára (Ft +ÁFA)* CO 2 tűzotó készülék, Kodreta Stefano CO 2 21B, C 2 kg , CO 2 tűzotó készülék, Kodreta Stefano CO 2 55B, C 5 kg , Porral oltó készülék, Extintores Orfeo ABC 8A, 70B, C 2 kg 6 040, Porral oltó készülék, Extintores Orfeo ABC 21A, 144B, C 6 kg 7 830, Porral oltó készülék, Extintores Orfeo ABC 34A, 183B, C 9 kg 9 400, Porral oltó készülék, Extintores Orfeo ABC 43A, 233B, C 12 kg , BEÉPÍTETT OLTÓRENDSZEREK OLTÓANYAGAI Márka neve és gyártója Minimálisan betervezhető Oltóanyag összetevői 1 kg oltóanyag ára (Ft + ÁFA)* oltási koncentráció (tf%) Heptafluorpropán (FM 200; HFC 227ea; FE 227) GREAT LAKES; DU PONT 7,5 Heptafluorpropán , FS 49, BEJARO 11,0 nem publikus , Széndioxid, LINDE 34 Széndioxid 300, Argonite, GINGE KERR 42 Argon 50%, Nitrogén 50% 3 200, A gáz árak lista árak, a mennyiség függvényében változhatnak. A megadott árak nem tartalmazák a hardver és az installálás költségeit. 20 VÉDELEM 2003/5

16 MEGELÕZÉS SZIKRA CSABA A halon kiváltás lehetõségei a gázzal oltó rendszerekben Melyek az oltórendszereinkbõl lecserélendõ oltógáz kiváltásának lehetõségei? Van-e mód egyszerûen palackot cserélni, vagy újra át kell gondolni oltástechnikai, mechanikai, érzékeléstechnikai szempontból meglévõ halon gázzal mûködõ oltórendszereinket? HFC oltógázok Az HFC (halokorbon)oltógázok ózonromboló hatás indexe (ODP) gyakorlatilag nulla, ezért kiválóan alkalmasak teljes elárasztásos rendszerekben a Halon 1301 oltógáz kiváltására. Az anyag fizikai és kémiai tulajdonsági közül oltástechnikai szempontból talán a két legfontosabb a forráspont valamint a telített oltógáz nyomása. A halokarbonok általában szobahõmérsékleten és barommetrikus nyomáson gáz halmazállapotúak, hiszen forráspontja ezen a nyomáson, messze fagypont alatt van (lásd 1. táblázat). Zárt tárolóban egy adott hõmérsékleten a folyadék és a gõz fázis egyensúlyban van, melyet telített állapotnak hívunk. Ezen a hõmérsékleten épp addig párolog a folyadék, amíg a folyadék feletti térben kialakul a telítési nyomás, melyet tenziónak hívunk. Az oltógáz megfelelõ idõn belüli környezetbe juttatásához szükséges energiát, nyomás formájában, a palackban tároljuk. Amennyiben az oltógáz telítési nyomása az általunk alkalmazott környezeti hõmérsékleten elegendõ, úgy ez az energia szolgál az oltógáz palackból történõ kihajtására. Amennyiben nem, úgy a telítési nyomást inert gáz, pl. nitrogén hozzáadásával növeljük. 1. táblázat-ban látható a különbözõ oltógázok telítési nyomása, szobahõmérsékleten. Amennyiben nagyobb a távolság a tároló és a védett tér között, nagyobb nyomásra van szükség a kihajtásra. A gyakorlatban használhatunk 10, 24, 42 illetve 60 baros rendszert. Hatásmechanizmus A halon oltógázok elsõdlegesen kémiai reakciók segítségével oltják el a tüzet, s csak másodlagos a hûtõ hatás. Ezzel szemben a halokarbonok elsõdlegesen hõ elvonó képességükkel fejtik ki hatásukat. Elegendõ hõ elvonása után az égés önfenntartása megszûnik. Másodlagos hatásként jelentkezik a kémiai reakció, illetve az oxigénkiszorító hatás. Az oltás közben kis mennyiségû HFC oltógáz a termikus reakció folytán halogénsavra bomlik. A halogénsavak az emberi szervezetre mérgezõ hatást fejtenek ki. Így halokarbonnal mûködõ rendszerekben a halogénsavak mennyiségét gyors és hatásos oltással csökkenthetjük. Ezért HFC oltórendszereinkben az oltógázt tíz másodperc alatt juttatjuk a védett térbe. A következõkben az általunk oltórendszerekben használni kívánt oltógázokat mutatjuk be. HFC 23 (FE23 ) Egészségügy szempontból a legbiztonságosabb gáz, de az oltástechnikai, illetve a fizikai tulajdonságbeli különbségek miatt egyszerû Halon 1301-es cserére nem alkalmas. Mérésekkel igazolható, hogy a gáz 30 tf% (térfogatszázalék) koncentrációjának tartós belélegzése (a térben 70 tf% levegõ jelenléte) esetén sem lép fel oxigén hiány okozta keringési rendellenesség. A légkörben a molekula várható élettartama 264 év. A lángkioltási koncentráció az NFPA 2001-szerint (heptán esetén) 12 tf%. A DuPont által javasolt minimális tervezési koncentráció 16 tf%. Az LPCB által javasolt tervezési koncentráció A - osztályú (szilárd tüzek: fa, papír kábelek) tüzekre 16,5 tf%, B osztályú (felületi pl. heptán) tüzekre 16,1 tf%. Mivel ennek a halokarbonnak a legkisebb a Mol tömege, akár nyolc méter belmagasságig is alkalmazható teljes elárasztásos rendszerekben. Alkalmas továbbá nagy oltási koncentrációt igénylõ tüzek oltására, mivel igen magas környezeti konventráció sem okoz egészségkárosítást. Az oltógáz telítési nyomása elegendõ a palackból történõ kihajtásra, így nitrogén gáz hozzáadására nincs szükség (a telítési nyomás 20 C-on közel 40 bar). Az ismertetendõ halokarbonok között ez a legkevésbé elterjedt, bár fizikai és oltástechnikai tulajdonságai a legjobbak közé tartozik. HFC 125 (FE 25 ) A hasonlóságok miatt leginkább alkalmas a Halon 1301-es kiváltására. Egészségügyi szempontból biztonságos gáz. Gyakorlatilag minden, az oltástechnikában használatos anyaggal összeférhetõ, igen stabil és környezetbarát vegyület. A légkörben a molekula várható élettartama 33 év. A -osztályú tüzek esetén a lángkioltási koncentráció 6,7 tf%, B -osztályú tüzek, heptán tüzek esetén 8,7 tf%. Figyelembe véve a LPCB, valamint az NFPA 2001 ajánlásai szerinti biztonsági tényezõket, 1,3 (1,2%) a tervezéshez szükséges koncentráció: A -osztályú tüzek: 8,7 tf%(8,0 tf%), B -osztályú heptán tüzekre: 11,3 tf% (10,4 tf%). Az oltógáz kifejezetten alkalmas számítógéptermek, szervertermek, adatfeldolgozók, telekommunikációs helyiségek, félvezetõgyártás, tisztaterek, ipari vezérlõtermek, múzeumok, könyvtárak oltására, teljes elárasztásos rendszerekben. A kihajtáshoz szükséges energiát nitrogén hozzáadásával biztosítjuk. A tárolási nyomás 20 C-on 41bar. HFC 227ea (FM200, FE 227 ) Az egymástól független intézetek vizsgálatai alapján az HFC227ea oltógázzal kapcsolatban vannak a legpontosabb információink. A osztályú (felületi) tüzek esetén, a nagyméretû famáglya tûz oltásakor, a független vizsgálati eredmények 5,8 % vagy ennél alacsonyabb lángkioltási koncentrációt mutattak. Ennél komplexebb vizsgálatoknál, ahol éghetõ anyagok kombinációját alkalmazták, például áramköri lapok, PVC bevonatú kábelek, mágnesszalagok, darabolt papírhulladék, amely megfelel egy korszerû adatfeldolgozó helyiségben fellelhetõ 22 VÉDELEM 2003/5

17 MEGELÕZÉS anyagösszetételnek, 7% oltási koncentrációt biztosítva a keletkezett tûz szinte azonnal elaludt. B osztályú tüzek, éghetõ folyékony és gáznemû anyagok esetén elfogadható vizsgálati módszer a tálcás égetés. Különbözõ folyékony és gáznemû éghetõ anyagokat vizsgálva 6,7 tf%- os koncentráció esetén minden tûz elaludt. Összegzésként elmondható, hogy az A osztályú tüzek esetében, figyelembe véve a teszteredményeket, illetve a LPCB által javasolt 30%-os, (az NFPA 2001 által javasolt 20%-os) biztonsági tényezõket, a minimális tervezési koncentráció 7,5 tf% (7,0 tf%). B osztályú tüzekre esetén, a szintén alkalmazandó 30%-os (20%-os) biztonsági tényezõket, a minimális tervezési koncentráció 8,7 tf% (8 tf%). A HFC GÁZOK FIZIKAI ÉS OLTÁSTECHNIKAI TULAJDONSÁGAI NFPA 2001 szerinti megnevezése HFC23 HFC125 HFC227ea Kémiai neve Trifluórmetán Pentafluóretán Heptafluoropropán Vegyjel CHF 3 CHF 2 CF 3 CF 3 CHFCF 3 Móltömeg 70,01 kg/mol 120 kg/mol 170,03 kg/mol Olvadáspont 155,2 C 102,8 C 131 C Forráspont /101325Pascal környezeti nyomáson 82,1 C 48,5 C 16,4 C Kritikus hőmérséklet 25,9 C 66 C 101,7 C Kritikus nyomás 48,36 bar 35,95bar 29,12 bar A folyadék sűrűsége a kritikus hőmérsékleten és nyomáson 525 kg/m kg/m kg/m 3 A telített gőz nyomása 25 C on 47,29bar 13,77 bar 4,60bar A telített folyadék fajhője /t=25 C/ 4,337 kj/kgk 1,481 kj/kgk 1,102 kj/kgk A telített gőz fajhője /t=25 C/ 0,731 kj/kgk 0,794 kj/kgk 0,778 kj/kgk Forráshő 238,8 kj/kg 164,8 kj/kg 132,7 kj/kg A folyadék sűrűsége /t=20 C/ 670 kg/m kg/m kg/m 3 A folyadék hővezetési tényezője /t=25 C/ 0,0527 W/mK 0,0634 W/mK 0,069 W/mK A folyadék dinamikus viszkozitása /t=25 C/ 0,83 x 10 4 kg/ms 1,143 x 10 4 kg/ms 1,84 x 10 4 kg/ms A túhevített gőz sűrűsége /t=20 C, p=101325pa/ 2,920 kg/m 3 1,248 kg/m 3 7,19 kg/m 3 A túlhevített gőz relatív sűrűsége /t=20 C, p=101325pa/ 2,400 1,04 5,968 Maximális palack töltési fok 0,85kg/l 0,93kg/l 1,15kg/l Palack tárolási nyomás (t k =20 C) 41bar 41bar N el 25bar/41bar, N el Megengedett környezeti hőmérséklet tartomány C C C NOAL A kimutathatatlan egészségkárosító hatás szintje 50% 7,5% 10,5% LOAL A kimutatható egészségkárosító hatás alsó szintje < 50% 10% 9% ODP Ózonromboló képesség GWP Üvegházhatás Oltási konc. A osztályú tüzekre LPCB (NFPA 2001) szerint 16,0 tf% (16,5 tf%*) 8,7 tf% (8,0 tf%) 7,5 tf% (7,0 tf%) 20 C környezeti hőmérsékleten, tengerszinten, 0,5587 (0,5798) 0,4836 (0,4412) 0,5909 (0,5483) LPCB (NFPA 2001) szerinti relatív oltógáz mennyisége lálható, a levegõ egyik összetevõje. Az argon szobahõmérsékleten színtelen, szagtalan gáz halmazállapotú. Kiválóan alkalmas tartózkodási terek oltására. Ózonromboló hatása nincs, az üvegházhatás szempontjából semleges. Kémiai állapota stabil. Villamosan nem vezetõ. Nem korrozív, így tetszõlegesen használható bármely anyaggal. Az argon oltástechnikai hatásmechanizmusa: az égéshez szükséges oxigén koncentrációjának csökkentése. A tervezés célja, hogy az argon koncentrációját a szükséges szinten tartva, az égéshez ne legyen elegendõ oxigén, azonban a benntartózkodókra még ez a szint ne legyen egészségkárosító. Az oltás indítása után az argon gázt egyenletes elosztásban juttatjuk az oltandó térbe. Az oltáshoz szükséges koncentrációt 60 másodperc alatt kell biztosítani. A lángkioltási koncentráció tekintetében az NFPA 2001 javasolt értékeire hagyatkozunk. Tiszta argon gáz esetén a lángkioltási koncentráció 42 tf% volt. A méretezéshez a 20% biztonsági Kémiai neve Széndioxid Argon Vegyi család inert gáz inert gáz Vegyjel CO 2 Ar Mol tömeg 44,01 kmol 39,90 kmol A gáz sűrűsége, szobahőmérsékleten, légköri nyomáson 1,841kg/m 3 1,783kg/m 3 Relatív sűrűség 1,534 1,379 Kritikus hőmérséklet 31,1 C 122,30 C Kritikus nyomás 73 bar 4,903 kpa Párolgáshő, a forrásponton 163 kj/kg NOAL /A kimutathatatlan egészségkárosító hatás szintje/ 43,0% LOAL /A kimutathatatlan egészségkárosító hatás szintje/ 52,0% ODP /Ózonromboló képesség/ 0 0 GWP /Üvegházhatás/ 1 0 Oltási koncentráció A osztályú tüzekre LPCB (NFPA 2001) szerint 50 42% 20 C környezeti hőmérsékleten, tengerszinten, LPCB (NFPA) szerinti relatív oltógáz mennyiség kg/m 3 1,6kg/m 3 0,5447 m 3 /m 3 2. táblázat 1. táblázat Inert gázok Az argon gáz a természetben megtatényezõt építve a tervezési koncentráció 50.4%. A osztályú tüzek esetén a lángkioltási koncentráció 29%, így a szokásos tervezési értékek (NFPA 2001 szerint) 35%, illetve (ISO14520) 38%. Az argon gázzal védett terek tervezési koncentrációja beállítható tehát a LOAL értéke alá. Így készíthetõek olyan teljes elárasztásos rendszerek, amelyeket nem kell szükségszerûen a gázbeáramlás ezelõtt evakuálni. A tiszta argon mellett alkalmazhatunk inert gáz keveréket is pl nitrogén-argon vagy nitrogénargon-széndioxid megfelelõ arányú keverékét. Oltástechnikailag ezek a keverékek szinte minden tekintetben hasonlítanak egymásra. A szén-dioxid színtelen, szagtalan igen stabil vegyület. Elsõdleges oltástechnikai hatásmechanizmus az oxigén kiszorítás, másodlagos hatásként jelentkezik a hûtõ hatás. Kritikus hõmérséklete igen közel van a szobahõmérséklethez. Ezért szobahõmérsékleten csak nagynyomású palackokban tárolhatjuk. Hagyományosan ipari alkalmazások számára fenntartott oltógáz. Élettani hatásai jól ismertek. Oltási koncentrációja meghaladja az egészségre ártalmas szintet. Így a gáz kiáramlásakor, teljes elárasztásos rendszerekben a védett teret evakuálni kell. A 2. táblázatban összevetettük az inert gázok fizikai és oltástechnikai tulajdonságait. A fentiek alapján elmondható, hogy a meglévõ oltórendszert és kifúvó hálózatát újra kell méretezni. Bizonyos esetekben a HFC23 és a HFC125 alkalmas lehet a halon kiváltásra a meglévõ csõhálózat megtartásával, de a palacktelep bõvítésével. Az inert gázzal mûködõ rendszerek igen vonzóak, hiszen az újratöltés igen kis költséggel lehetséges, környezetbarátságukhoz, pedig nem férhet kétség. A nagyobb mennyiségek miatt a tároló és elosztó rendszer növeli a beruházási költségeket. Szikra Csaba, Meldetechnik Kft. VÉDELEM 2003/5 23

18 MEGELÕZÉS NÁDOR ANDRÁS A halonkiváltás dilemmái Reményeink szerint vitára és bizonyos környezetvédelmi, oltástechnikai és gazdaságossági kérdések újbóli végiggondolására ingerlõ cikket adunk közre. Környezetvédelmi kérdés? A 94/2003 számú kormányrendelet megjelenése Magyarországon is valósággá érlelte a többi európai országban már régen lezajlott folyamatot, a Halon gázok és bizonyos származékaik nem alkalmazhatóak többé a polgári tûzvédelem területén. A szakmában legtöbben ezt elsõsorban környezetvédelmi kérdésnek tekintik és jó magyar szokás szerint annak megfelelõen csak a törvény hatására kezdenek gondolkodni a megoldás lehetõségeirõl. Ebben a cikkben azt szeretném bemutatni, hogy mi a valóságban a környezetvédelmi kérdés. A kiváltás során a beruházók (tulajdonosok) és felhasználók milyen tényleges szempontokkal szembesülhetnek. Méretezési kérdések Amennyiben a tûzvédelem feladatául kizárólag a tûz eloltását tekintjük, arra a Halon még kiváló anyag volt. Az alacsony ára és a jó oltóhatása lehetõvé tették, hogy kis mennyiségben, esetleg megfelelõen túlméretezve használják, pl. a villamos terek védelmére. Miután a Halon tiltólistára került, a vegyipar számtalan csodája már ezt az egyszerû feladatot sem volt képes maradéktalanul elvégezni. A magas ár és a sokszor be nem vallott, de tudott ártalmak miatt a gyártók a tervezõket pontos méretezésre utasították. Ez okozta, hogy a térelárasztásos gázzal oltó rendszerek hiba százaléka egyes tanulmányok szerint közel 50%-os, amelybõl majdnem 40% a gázzárás hiánya miatt következett be. Tudjuk, hogy minden számítógépteremben folyamatosan változik a kábelezés és nagyon kevés az olyan mérnök, vagy technikus, aki miután kibontotta a gázzáró elemeket az átvezetésekbõl, azokat a munkája végeztével akár naponta többször is gondosan visszaépíti. Egy közelmúltban kiírt tendernél kikötés volt, hogy az oltóanyag a benntartózkodókra veszélytelen legyen. Ez a nyertes gáznál már eleve csak a gyártó tanúsítása alapján igaz, de arra nem gondolt a kiíró beruházó, hogy a lefújt térben lévõ emberek nem szeretnének percet az ártalmatlan Hidrogénfluridot (sósav!) tartalmazó füsttel telt térben tartózkodni, tehát kinyitják az ajtót és kijönnek. Ennyi már elég is a pontosan kiszámolt oltóanyagnak, hogy ne oltsa el a tüzet! És eddig csak arról volt szó, kielégítik-e a mai oltógázok a minimum feltételt? Eloltják-e a tüzet? Látjuk, hogy azt is csak bizonyos százalékban. A füsthatás problémái Nézzünk most néhány olyan szempontot, amely a beruházók számára szintén fontos. A villamos terekben nem a tûz okozza a legnagyobb pusztítást, hanem a füst. A biztosítók a villamos terek tûzeseteit követõen a tûz okozta károkénál több kártérítést fizetnek a füstkárok miatt. Mi is történik a gázzal védett térben? Elsõsorban a mai oltógázok magas ára miatt, de a benntartózkodók egészsége okán is az oltásvezérlést a lehetõ legnagyobb késleltetésre állítják. Ekkor a kezdetben még kevés és lokális füstképzõdés már kitölti a teret. A füst önmagában is rendkívül kor- Mi legyen a halon helyett? rozív anyag, a villamos kábelek PVC szigetelésébõl az égés hatására sósavgáz keletkezik. A megfelelõ késleltetést kivárva azután leállítják a klímát és indulhat az oltás. Tíz másodperc alatt hatalmas sebességgel, megfelelõ turbulenciát okozva áramlik a füsttel telt térbe az oltógáz. A gáz a füsttel nem tud mit kezdeni, azt egyenletesen szétkeni a védett berendezési tárgyakon. Az ilyen oltást mindenképp a szerviz kihívásával és a berendezések kártyánként való megtisztításával kell lezárni. Tudni kell, hogy az oltógázzal elárasztott tereket a visszalobbanás komoly veszélye miatt csak a tûzoltóság nyithatja ki. Ez azt jelenti, hogy a zárt térben percig a berendezések klíma nélkül üzemelnek. Ténylegesen már néhány perc múlva megkezdõdik a túlmelegedés miatti vészleállás, ami azután csak növeli a gondok számát. Hatékonyság és költségek Tehát eddig az oltógázokról általában azt mondhatjuk, az oltás biztonsága alacsony, az oltást követõ másodlagos károk (túlmelegedés miatti leállás, tisztítás miatti leállítás, tisztítási költségek) magasak. Nézzük az oltást követõ újratöltési költségeket. Alapvetõen az eszköz oltóanyag árarány rossz, ha az alacsony eszközárak csábítóak a beruházónak, de a magas újratöltési költségszint az indítás késleltetésére sarkall ez a károkat nagyságrendekkel növeli az üzemeltetés során. Ennél már csak az aerozolos oltógenerátorok gonoszabbak, az oltást követõen a teljes oltórendszer ismét megvásárolható. És még mindig nem beszéltünk az oltógázok hatásáról az emberre és a környezetre! A következõ számban a környezeti kérdések mellett a korszerû megoldásokat, a halonkiváltás hosszútávon is kifizetõdõ lehetõségeit szeretném megvizsgálni. Nádor András ügyvezetõ igazgató Ventor Kft., Szentendre VÉDELEM 2003/5 25

19 TANULMÁNY KOLLÁR ISTVÁN Tûzvédelmi bírság, pro és kontra II. Az elmúlt években sokat vitatott intézményrõl készült felmérés és továbbképzés alapján újabb vitára érdemes tanulmányt adunk közre. Mennyi is az annyi? A hatályos kormányrendelet 3. (1)- (2) pontja tartalmazza az egyes tényállásokhoz tartozó bírság mértékét. Zavart okozhat, hogy míg az (1) pont szerint: Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, a tûzvédelmi bírság alsó határa a tûzrendészeti (ma már tûzvédelmi) szabálysértésért kiszabható bírság felsõ határának megfelelõ összeg, a felsõ határa a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel hárommillió forint. Csakhogy a (2) pont l a),c),e),f) és h) bekezdésében a legalább szóval szerepel, vagyis ezzel (ha jogszabály másképpen nem rendelkezik) máris az alsó határt módosították, s így elõfordulhat, hogy ezekben az esetekben akár hárommillió forint feletti összeg is kiszabásra kerüljön. l b) pont használja egyedül a felsõ határral kapcsolatban a l legfeljebb kifejezést, míg a d) és a g) pont esetében semmilyen utalás nincs arra, hogy ez az elõírás az alsó, vagy a felsõ határt (is) módosítja, vagy konkrét összeget határoz meg, mindenesetre a gyakorlatban ezen esetekben az érintett személyek számát szorozzák meg a hatályos minimálbérrel. A bírság összegének meghatározása a jegyzõ feladata, de erre a hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnok néhány esetben a szakhatósági állásfoglalásában, vagy leginkább szóban, kérésre javaslatot tesz. Az összeg meghatározása különösen akkor problematikus, ha annak mértékét a jogalkotó széles határok ( Ft) között állapította meg. Sokkal nagyobb a mérlegelési jogkör ebben az esetben, mint az egy jogszabálytól, illetve különösen az eljáró ügyintézõtõl elvárható lenne, túlságosan szubjektív döntés születhet. Sajnálatos, hogy ezzel kapcsolatban nincs tudomásom rendezõelvekrõl, állásfoglalásokról. Megítélésem szerint adaptálni kellene a büntetõjogban meghatározott büntetéskiszabási tényezõket, amelyek az alábbiak: l a társadalomra való veszélyesség, mit és ki(ke)t veszélyeztetett a szabályszegés, l a véghezvitel módja, folyamatossága, ismétlõdése, l az okozott hátrány nagysága, l az adott szabálytalanság gyakorisága, l a korábbi büntetések hatásossága, l az elkövetés foka (szándékos, vagy gondatlan), l az elkövetés célja, oka, l az okozott sérelem helyrehozására irányuló szándékhoz, l a gazdálkodó szervezet vagyoni viszonyai, akár az ellehetlenülése. Ezek alkalmazására nem került sor. Részben ennek is tudható be az, hogy legtöbb esetben a jegyzõk nem mérlegelnek, csak az alsó határt szabják ki mondván, hogy ebbõl nem lehet baj, érdeksérelem miatti jogorvoslattal nem támadható meg. Könnyebb a minimumot kiszabni, mint gondolkodni, mérlegelni fõleg egy olyannak, akinek a tûzvédelmi szakmai ismeretei alacsony szintûek. Ráadásul a tûzvédelmi bírságok és tûzvédelmi hatósági határozatok ügyintézõi sok esetben azonosak, nem a szabálysértési elõadók közül kerülnek ki, vagyis nem rendelkeznek gyakorlattal a szankcionálás területén a tényállás tisztázásával, illetve a mérlegelési jogkör ilyen jellegû gyakorlásával kapcsolatban. Szintén nehéz meghatározni az összeget, akkor, ha a bírság alapjául szolgáló összeg (tervezõi díj, tûzoltó készülék ára stb.) meghatározása vitatható. Ebben az esetben az érintettõl (pl. tervezõtõl), vagy szolgáltatóktól (pl. tûzoltó készülék ára) kér be adatokat a hatóság. Ezzel azonban nem mindig kerül sokkal könnyebb helyzetbe, hiszen mi van akkor, ha a tervezõ üzleti titokra hivatkozva nem közli az adatot, vagy sokkal kevesebb összegért is dolgozik, mint a kamara által kiadott irányelvek, s ki az, aki ma minden esetben megmondja, hogy az adott területen keletkezhetõ tüzek oltására milyen töltettömegû és oltóanyagú, felújított, vagy új készülék szükséges. További kérdésként merül fel az, hogy több tényállás teljesülése esetén mennyi legyen a kiszabott bírság összege. Megítélésem szerint ekkor külön külön ki kell számítani az egyes tényállásohoz tartozó összegeket, majd ezeket össze kell adni, mely végösszeg akár magasabb is lehet, mint hárommillió forint. Mekkora teher ez? Nehezen megítélhetõ az, hogy a kiszabott bírságok mekkora anyagi hátrányt jelentenek a gazdálkodó szervezetek számára. Sok esetben a bírság tényének és a tényálláshoz tartozó összeg(határ) megemlítése is elegendõ a hiányosságok felszámolására. Az ösztönzõ hatás a gazdálkodó szervezet oldaláról függ annak alaptõkéjétõl, gazdasági erejétõl, prosperitásától. A tûzvédelmi szabályok késõbbi betartására való ösztönzõ erõ egyenesen arányos a kiszabott bírság összegével. A minimum összegek kiszabása általában csak a néhány fõs vállalkozások számára okoz gondot, nagyobb cégek esetén még a magasabb összegû bírság sem mindig jelent nagy veszteséget. A vállalkozások így, vagy úgy kigazdálkodják az összeget, a költségvetési szervek esetében ez viszont nehezen megoldható. Vigyázni kell néhány tényállás esetében arra, nehogy nevetségesen alacsony összegû bírságok kiszabására kerüljön sor, ugyanakkor arra is, hogy a gazdálkodó szervezetek mûködési feltételeit mennyire veszélyezteti a szankció, esetlegesen az adott cég megszûnését is elõsegítheti. Különösen a kisebb településeken a bírság kiszabásának járulékos haszna is jelentkezik azáltal, hogy híre megy e szankció alkalmazásának, s a felmerült szabálytalanságokat nemcsak az ellenõrzött létesítményben szüntetik meg. 26 VÉDELEM 2003/5

20 TANULMÁNY Minden nagyon pontos?! Rendkívül fontos az, hogy a tényállások és a körülmények pontosan, részletesen legyenek rögzítve. A továbbképzés egyik elõadója szerint minden rendben van ezen a területen, megítélésem szerint azonban az alábbi módosítások indokoltak lennének: l Mindenképpen szükséges lenne megváltoztatni az 1. elsõ mondatát, egyértelmûvé tenni, hogy lehet, vagy kell kiszabni a bírságot, akár olyan tényállások is maradhatnak, amelyeknél az elõbbi lehetõséget is meg kell hagyni. l Az 1. a) pont szerint többek között tûzvédelmi szabály megszegéséért is alkalmazható ez a szankció ha... veszélyezteti a személyek biztonságát. Ez a kifejezés nem egyértelmû, hiszen mindazon épületben, szabadtéren, ahol emberek tartózkodnak, ott a szabályok be nem tartása valamilyen szinten legtöbb esetben veszélyezteti õket. l Az 1. a) pont szerint többek között közvetlen tûz-, vagy robbanásveszély esetén is alkalmazható lenne a bírság, de e fogalom szakmailag is vitathatóan van definiálva, jogilag viszonylag könnyen támadható. l Az 1. a) pontban szerepel egy illetõleg kifejezés, amit célszerû lenne és, vagy vagy kifejezésre pontosítani. l Az 1. d) pontja büntetéssel fenyegeti többek között azt, aki a tûzoltó készülék javítását, ellenõrzését a jogszabálytól, illetve tûzvédelmi engedélyben foglaltaktól eltérõen végzi. Egyrészt a tûzvédelmi engedély helyett az Áe. terminológiáját alkalmazva hatósági határozatot kellett volna írni, másrészt indokolatlan a tûzoltókészülékesek kiemelése a tûzvédelmi felülvizsgálatot végzõk népes táborából. A tûzoltó vízforrások, a beépített tûzvédelmi berendezések, hõ- és füstelvezetõk stb. felülvizsgálatát végzõk nem megfelelõ munkáját hasonlóan kellene jutalmazni. l 1. f) ponthoz kapcsolódóan az merült fel, hogy az építési engedélyezési tervdokumentációban a tervezõ arról nyilatkozik, hogy mindent a hatályos jogszabályoknak megfelelõen tervezett meg. Ezzel kapcsolatban merült fel kérdésként az, hogy valótlan-e a tervezõi nyilatkozat, ha hibás. Megítélésem szerint e cselekménynek csak a szándékos alakzata büntethetõ. A szakhatóságnak elõszõr fel kell hívni a tervezõ figyelmét a hibára, s csak akkor bírságolható, ha az továbbra is fenntartja a nyilatkozatában foglaltakat. l Az 1. g) pontjában szereplõ tényállás bizonyítása sem mindig egyszerû, mivel csak a Tûzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek esetében kötelezõ a tûzvédelmi oktatás megtörténtének dokumentálása. Az Áe. bizonyítási eszköznek ismeri el az ügyfél nyilatkozatát is, így ha az ügyfél és saját munkahelyük védelme érdekében a munkavállalók úgy nyilatkoznak, hogy ezen oktatásokat megtartották, akkor bírságot alkalmazni nem lehet. A Tûzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezett gazdálkodó szervezet esetében a tûzvédelmi oktatás dokumentálásának elmaradása miatt szabálysértési feljelentés tehetõ. Amennyiben a munkavállalók ismeretszintjét túlságosan alacsonynak tartja az ellenõrzõ személy, akkor a tûzvédelmi hatóság rendkívüli tûzvédelmi oktatás megtartását írhatja elõ. l Szintén e pont kapcsán merült az fel, hogy szankcionálható-e az ismétlõdõ tûzvédelmi oktatások elmaradása. Megítélésem szerint ez csak akkor lehetséges, ha az adott gazdálkodó szervezet Tûzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezett, az ennek ciklusidejét rögzíti, s ezt nem tartja be a cég. Ennek bizonyítása azonban az elõzõ pontban leírtak alapján nehéz. l A h) pont kapcsán merült az fel, hogy az adott munkavégzéshez szükséges, érvényes szakvizsga nélküli munkavégzést kellene szankcionálni. Szerintem ugyan pontosítható a jogszabály, de jelenleg is ezt kell érteni eme jogszabályi hely alatt. l Az i) pont kapcsán kérdésként merült fel az, hogy a megfelelõ szervezetrõl, illetve tûzvédelmi szakképesítéssel rendelkezõ személyrõl való gondoskodás mit jelent: a szerzõdés megkötését, vagy a tényleges munkavégzést? Megítélésem szerint csak az elõbbit, s amennyiben a tûzvédelmi feladatokat ellátó nem megfelelõen végzi a munkáját, akkor vele szemben szabálysértés keretében lehet eljárni. l A j) pont kapcsán felvetõdött az, hogy elkészítette-e a Tûzvédelmi Szabályzatot a gazdálkodó szervezet vezetõje, ha az hiányos, nem a vonatkozó BM rendelet szerinti tartalommal bír. Szerintem tartalmi hiányosság esetén minden esetben kiszabható a bírság, de ha nem jó, pl. nem naprakész, akkor már l nehéz bírságot kiszabatni. Tiszta helyzetet teremtene az, ha a gazdálkodó szervezet tûzvédelmi viszonyait érintõ jogszabályi változások tartalmaznák azt, hogy ezen változásokat mikorra kell átvezetni a helyi szabályozásokba. Például megítélésem szerint nincs kész az a Tûzvédelmi Szabályzat, amely a létesítményi tûzoltóságok esetében nem a május 1-e utáni elõírásokat konkretizálja. l 1. k) pontot célszerû lenne úgy módosítani, hogy ne csak a jogszabályban elõírt idõszakos felülvizsgálatok elmulasztásáért, hanem a megállapított hiányosságok kijavításának elmulasztásáért is kiszabható legyen a bírság. A fentiekben nem említetteken kívül az alábbi új tényállások bevezetése iránti merült fel igény: l A tûzoltást befolyásoló változások be nem jelentése. Ezzel egyet lehet érteni, de egyértelmûvé kellene tenni ennek tartalmát, eseteit, jelen pillanatban ugyanis sem a gazdálkodó szervezetek, sem a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok ilyen irányú gyakorlata nem egységes. l A tûzvédelmi szakhatósági állásfoglalásokban, tûzvédelmi hatósági határozatokban foglaltak be nem tartása pont bevezetése helyett a hatósági döntések kikényszerítése szükséges kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni. l A tûzvédelmi hatósági ellenõrzés akadályozása tényállás bevezetése nem szükséges, mivel jelenleg ez szabálysértéssel rendezhetõ, illetve a jövõben alkalmazni kell az elõkészítés alatt álló közigazgatási eljárási törvényt. l Építésrendészeti ügyként kezelhetõ az építkezés építési engedély nélküli végzése. Amennyiben az engedélyezési eljárásokhoz kötött tevékenységet, vagy használatot hatósági engedély (szakhatósági állásfoglalás) nélkül végeznek, - akkor az engedélyezõ hatóságot kell megkeresni. Többen jelezték, hogy az egységes értelmezések és gyakorlat érdekében a BM OKF-nek állásfoglalást kellene kiadnia. Ezzel kapcsolatban szükségesnek látom megjegyezni, hogy az állásfoglalások nem helyettesíthetik a pontos, egyértelmû jogszabályokat. Ha nem tetszik a döntés A hivatásos önkormányzati tûzoltó-parancsnoknak kevés lehetõsége van a sokszor túlságosan alacsony bírságösszeggel. A továbbképzésen elõadást tartó Dr. Hajdú Mária ügyész szerint van egy olyan út, amellyel eddig nem éltek. Megítélése szerint a tûzvédelmi szakhatóság a tûzvédelmi bírság kezdeményezése mellett sok esetben a 115/1996.(VII.24.) Korm. rendelet 1..(1)a) bekezdése alapján a jogszabályok keretei között indítványozhatná konkrét kötelezettséget megállapító határozat kiadását. Amennyiben a kötelezett ezt nem teljesíti, akkor vele szemben végrehajtást kérhet a szakhatóság, illetve végrehajtási bírság is kiszabható. Az államigazgatási ügyek nagyon csekély százalékában élnek az ügyfelek jogorvoslattal. Ezzel szemben a tûzvédelmi bírságok változó, de mindenképpen jelentõs részét (van ahol valamennyit) megfellebbezik az ügyfelek. A jogorvoslati eljárások kb. harmadában mérsékelik a büntetés mértékét, sok esetben részletfizetést engedélyeznek, új eljárásra kötelezik az eljáró szervet, míg más esetekben helybenhagyják az I. fokú hatóság döntését. Kuriózumként olyan eset is adódott, amikor magasabb összeget kellett befizetnie az érintettnek. Megítélésem szerint a tûzvédelmi bírság intézményének bevezetése helyes döntés volt. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor koránt sem tökéletes, annak módosítása széleskörû, alapos helyzetelemzés után indokolt lenne. Kollár István tûzoltó õrnagy, fõtanár tûzoltósági tanácsos BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ VÉDELEM 2003/5 27