MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS"

Átírás

1 MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS KÉSZÜLT A BAKONY SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSI TÁRSULÁS SZÁMÁRA május 1

2 Tartalom Bevezetés... 3 I. Rész A magyar munkaerőpiac szerkezeti problémái A szakképzés szerkezeti egyensúlytalansága Az országos munkaerőpiac a válság után Munkaerő-piac Nemzetközi kitekintés A magyar gazdaság állapota és kilátásai A világgazdaság állapota és kilátásai Az országos munkaerőpiac állapota 2010 elején II. Rész Veszprém Megye A Közép-dunántúli régió Pályakezdők a Közép-Dunántúlon III. Rész Munkaerő-piaci prognózis Irodalomjegyzék

3 Bevezetés A hazai gazdaság és oktatásirányítás vezetői, a témával foglalkozó szakemberek, kutatók évek óta hangoztatják, hogy az ország gazdasági igényei és a szakképzés egyáltalán nem fedi egymást. Miközben egyre több hallgató kerül be a felsőoktatásba, addig számos szakmunkát igénylő feladat megoldására nem találni megfelelően képzett, jó szakembert. A kékgalléros foglalkozások elveszítették társadalmi presztízsüket, a szakiskolákban tanulók száma jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben az oktatási rendszer futószalagon termeli az elhelyezkedni képtelen, vagy csak jelentős kompromisszumok árán munkát találó diplomásokat. Ez a torz kibocsátási szerkezet eredményezi, hogy Magyarországon egyszerre van jelen munkaerő-felesleg és munkaerőhiány. Az átfogó, strukturális problémákon túl jelentkeznek az ágazati feszültségek, nevezetesen a szakképzéssel szembeni elégedetlenségek. Ezeket a következők szerint foglalhatjuk össze: a szakképzés nem a munkáltatói igényeknek megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakképzetteket bocsát ki, (gyakorlat hiánya, nem megfelelő ismeret, a munkakultúra nem megfelelősége) a szakképzési és a felnőttképzési rendszer időben és térben nem képes követni a gazdasági igényeket, folyamatosan csökken a szakképzés vonzereje, drága és egyre kevésbé hatékony. A évi hazai munkaerő-piaci adatok is alátámasztják a szakképzés szempontjából jelentős, de immár több éven át érvényes alábbi megállapításokat: a magasabb szakmai végzettségű egyének munkavállalási esélyei jobbak, a munkaerő-piacon a magasabb szakmai végzettség differenciáltan magasabb jövedelem megszerzésére ad esélyt, nem megfelelő a munkaerő-piac számára a szakmunkásképzés kibocsátási száma és struktúrája, a szakiskolai és a szakközépiskolai végzettségűek átlagkeresete is a nemzetgazdasági átlagkereset alatt marad, tartósan számottevő az álláskeresők között a szakképesítéssel nem rendelkezők aránya. A munkaerő-piac mindenkori elvárásainak megfelelő szakképzési kibocsátás megteremtése persze nehéz feladat, hiszen a gazdasági környezet olyan sebességgel változik, amit a kibocsátási oldal természetéből fakadóan képtelen követni. Emellett hiányzik a tervezés 3

4 alapját képező egzakt gazdasági prognózis és jelzőrendszer, sőt, maga a gazdaság sem mindig tudja pontosan megfogalmazni, hogy milyen képzettségű munkaerőt igényel. További nehézséget okoz a munkaerő-piaci prognózisok pillanatfelvétel jellege. A munka keresletének mértékét ugyanis leginkább a folyamatosan hullámzó gazdasági konjunktúraciklusok határozzák meg. Ebből következően a legalaposabb munkaerő-piaci prognózis is hamar túlhaladottá válhat egy hirtelen fellépő gazdasági krízis, vagy boom következtében. A fenti akadályok azonban nem teszik feleslegessé a gazdasági és munkapiaci állapotok elemzését, hiszen a képzési kibocsátás és a munkaerő keresletének jobb megfelelőségéhez a gazdasági folyamatok megismerésén keresztül vezet az út. Az időben olykor gyorsan és hirtelen változó gazdasági ciklusok mellett két, kevésbé kiszámíthatatlan tényező is szerepet játszik a munkaerő-kereslet alakulásában. Ezek a demográfiai pótlási igényekből, és a technológiai változásokból eredő keresleti változások. A demográfiai folyamatok ismerete kiemelt jelentőségű, hiszen a szakképzés és a gazdaság erőforrásait jelentő bázist végső soron a népmozgalom adatai határozzák meg. A dolgozat felépítése Jelen tanulmány három részből áll: Első rész: bemutatja a magyar foglalkoztatás szerkezetének problémáit, a válság hatásait a munkaerőpiacra, a magyar gazdaság jövőbeni kilátásait, a nemzetgazdaságot fenyegető külső veszélyeket, az országos munkaerőpiacot. Második rész: bemutatja a Veszprém megyei és a Közép-dunántúli munkaerőpiac helyzetét, kilátásait. Harmadik rész: bemutatja a munkaerőpiac középtávú (5éves) folyamatait, ideértve a demográfiai és a technológiai változásokból fakadó keresletváltozást. Minden rész végén összefoglaljuk a főbb gondolatokat, és megfogalmazzuk a releváns következtetéseket. A tanulmány különböző gazdasági műhelyek elemzéseire, országos, regionális és megyei foglalkoztatók interjúira támaszkodik. 4

5 I. Rész 1. A magyar munkaerőpiac szerkezeti problémái A keresleti oldal A magyar gazdaság elmúlt években tapasztalt lemaradása, az ország viszonylag alacsony életszínvonala nagy részben az alacsony foglalkoztatási rátához kötődik. A munkát terhelő magas adóterheléssel, kiterjedt adóelkerüléssel, alacsony aktivitási rátával, és visszafogott munkakereslettel fémjelzett magyar modell az évtized végére gyakorlatilag kifulladt. 1. ábra: A foglalkoztatási ráta nemzetközi összevetése (15-64 éves korosztály) Forrás: MNB A magyar gazdaság kettészakadt egy nagyon hatékony külföldi, és egy kevéssé hatékony hazai részre. A kettészakadás elsőszámú oka a munkát terhelő magas adó- és járulékszint. 5

6 2. ábra: Adóék 2007-ben az átlagkeresetű egyedülálló munkavállaló esetén Ez a magas adó- és járulékszint egyenes következménye az állami költségvetés túlköltekezésének, amelyre a bevételek növelésével, ezen belül is elsősorban a munkát terhelő adók szintjének emelésével reagáltak a különböző kormányok. A munkát terhelő magas adók viszont torzítják a termelési tényezők relatív árait: a tőke olcsóbbá válik a munkához képest. A munka árának növekedésére a nagyvállalati szektor a munkaintenzív ágazatok leépítésével reagál: csökkentik a munkaintenzív ágazatokba történő befektetéseket, és inkább az alacsony munkaerő-költségű, tőkeintenzív ágazatokba fektetnek be. Ez a munkaintenzív szektorok versenyhelyzetének gyengüléséhez és alacsony foglalkoztatottsághoz vezet. A munkát terhelő magas adókat a hazai KKV szektor egy jelentős része képtelen kigazdálkodni, ezért adóelkerülésre kényszerül. Ennek alapvető megnyilvánulási formája a feketén történő foglalkoztatás. Az adóelkerülés és az illegális foglalkoztatás növeli a szektor kockázatait, működésének átláthatatlanságát, jelentősen szűkítve ezzel a növekedési lehetőségeket. Ez a stagnáló állapot pedig ismét csak komoly nyomást helyez a munkaerőpiac keresleti oldalára. A kínálati oldal A munkaerőpiac kínálati oldalát is jelentős feszültségek jellemzik nemzetgazdasági szinten. Hazánkban tapasztalható a fejlett országok körében az egyik legalacsonyabb aktivitási ráta. Ez a nemzetközi szinten rendkívül alacsony gazdasági aktivitás elsősorban a munkaerő alacsony képzettségére, és a torz szociális ösztönző rendszerre vezethető vissza 6

7 3. ábra: A gazdasági aktivitási ráta nemzetközi összehasonlításban, 2007 Forrás: MNB A jövedelmek túlzottan magas és rossz hatékonyságú újraelosztása és a szociális rendszer munkavállalásra ösztönző hatása jelentős mértékben befolyásolja egy ország munkakínálatát. Hazánkban a munkát terhelő magas adók és a torz ösztönzési rendszer a munkakínálat jelentős mértékű csökkenését eredményezi. A szociális támogatások egy jelentős részénél kiemelkedő a munkavállalási ellenösztönzés mértéke. Ilyenek: a nyugdíjazás hatása: nemzetközi összehasonlításban a magyar emberek életéveik alacsony hányadát töltik munkával. A nyugdíjkorhatár európai mértékkel alacsony, a nyugdíjba vonulás effektív korcentruma pedig a hivatalos korhatár alatt van. A 2009-ben bevezetett változások (korhatáremelés, 13. havi nyugdíj eltörlése, szigorúbb nyugdíjazási szabályok stb.), illetve a 2013-ban életbe lépő reformok (bruttósítás, lineáris szolgálati idő skála stb.) azonban várhatóan csökkentik a nyugdíjba vonulási kedvet, és jótékony hatással lesznek az aktivitásra. 4.ábra: A hivatalos és az effektív nyugdíjba vonulási kor ( ) 7

8 Forrás: MNB a gyermektámogatások hatása: miközben a születések száma igen alacsony, a készpénzes támogatási rendszer Magyarországon igen bőkezű, a gyermektámogatások időtartama pedig az egyik leghosszabb Európában. Ez a családpolitika eredményezi azt a helyzetet, hogy a szülőképes korú nők foglalkoztatási rátája nálunk az egyik legalacsonyabb az OECD országok közül, ugyanakkor hazánkban az egyik legmagasabb a GDP arányos családtámogatási kiadások mértéke. 5. ábra: Nők aktivitási rátájának korcsoportonkénti eltérése az EU15-höz képest Forrás: MNB A magas helyettesítési ráták hatása: a minimálbér környékén kereső háztartások munkavállalási kedvét csökkenti a szociális támogatások és a munkával megszerezhető jövedelmek közötti elégtelen mértékbeli különbség. 6. ábra: Minimálbéres munkával, illetve segélyekkel elérhető jövedelmi szint 8

9 Forrás: MNB Láthatjuk tehát, hogy a magyar munkaerőpiac jelentős ellenszélben működik. Mind a keresleti, mind a kínálati oldalt jelentősen torzítják az adó- és a szociális rendszer ellenösztönző mechanizmusai. Az oktatási rendszer kibocsátási oldalán jelen lévő problémák pedig még inkább felerősítik ezeket az elemeket A szakképzés szerkezeti egyensúlytalansága A teljes munkaerő-piaci egyensúly a gyakorlatban nyílván nem létezhet, ugyanakkor nem kétséges, hogy mindenkor törekedni érdemes ennek elérésére. Az egyensúlytalanság okainak vizsgálatához először is ismernünk kell a kereslet és kínálatot alakító tényezők magyarázó tényezőit, más szóval a szereplők motivációit. A munkaerőpiac struktúráját alapvetően eltérő logikák alakítják. A keresletet a gazdasági szereplők igényei határozzák meg, míg a kínálati oldal, az oktatási kibocsátás ettől független megfontolásokra épül. Ez az ellentmondás levezethető a munkaerőpiac szereplőinek eltérő motivációjából, illetve a szereplők közötti kapcsolatok átalakulásából. A főszereplők és motivációik: A foglalkoztatók: a munkaerő-kereslet a gazdasági, technológiai és munkaszervezeti kényszerek által szabott pályán mozog; növekvő teljesítmény- és alkalmazkodóképességi elvárás a munkaerővel szemben; a képző intézményektől kész, azonnal alkalmazható munkaerő kibocsátás elvárása; A potenciális munkavállalók: elsősorban a szülői-kortársi környezet értékrendje, szocio-kulturális helyzete határozza meg a pályaválasztást; a munkaerőpiac elvárásai csekély szerepet játszanak a tanulók továbbtanulási döntéseiben. Tájékozatlanság az elérhető keresetekről, az elvárt teljesítményről, a munkarendről stb. Az oktatási intézmények: a finanszírozási rendszer a tanulói igények követésére kényszeríti az intézményeket; a hallgatók megszerzéséért folyó verseny háttérbe szorítja a munkaerőpiac elvárásainak való megfelelést. A rendszerváltást követően a vállalatok, a képzési intézmények, és a tanulók, szülők közötti kapcsolatrendszer összeomlott: a gazdasági átalakulás radikálisan átalakította a családok értékrendjét. A fizikai munkák társadalmi presztízse erősen inflálódott, a kékgalléros szakmák által kínált életstratégiáktól tömegesen fordultak el a pályaválasztó munkavállalók. a piacgazdaság feltételei között működő vállalkozások új szemlélettel kezdtek viszonyulni a munkaerőhöz, a munkaerő fejlesztésében betöltött szerepükhöz. A vállalatok többsége lemondott a munkaerő tudatos képzéséről, ehelyett a gyakorlott munkaerőt a ráígérés, elcsábítás eszközeivel szerzi be. 9

10 a rendszerváltás a képző intézmények és a vállalatok kapcsolatrendszerét is gyökeresen átformálta. Felbomlottak ugyanis azok a sok évtizedes szerződések, amelyek mentén a szakképzések tartalma folyamatosan igazodott a piac keresleti elvárásaihoz. Elmondhatjuk tehát, hogy a munkaerő-piaci szereplők integrált kapcsolatrendszerének rendszerváltást követő felbomlása, valamint a munkaerő keresletet alakító folyamatok (gazdasági versenyképesség, technológiai kényszerek, profit várakozások stb.), és a kínálatot befolyásoló motivációk (presztízs és jövedelemszerzési törekvések) közötti inkonzisztencia további súlyos szerkezeti torzulásokat eredményezett a magyar munkaerőpiacon. A szereplők motivációin nehéz változtatni, a kereslet-kibocsátás szerkezeti feszültségeit azonban alapos kutatómunkával lehet tompítani. Ehhez mindenképpen komplex munkaerőpiaci információk felhasználása szükséges mind a szakképzés-tervezésében, mind a folyamatok követésében. A régió munkaerő-piaci helyzetének folyamatos vizsgálata, feltérképezése, a kapott adatok felhasználása, rendszeres frissítése elengedhetetlen a kereslet-kínálat egyensúlyának megvalósulásához. A munkaerő-piaci információk nélkül a szakképzés csak vaktában tapogatózik, nem képes a valódi igények meghatározására. A rendelkezésre álló adatokat szükséges újabbakkal kibővíteni, valamint mind az adatgyűjtés, mind az adatkezelés és felhasználás területén használható módszertanra épülő modell kialakítása válik szükségessé. Az egyes döntések eredményeinek társadalmasítása, a célcsoport számára történő indoklása szükségessé teszi egy új típusú kapcsolatrendszer kialakítását a regionális szakképzésért felelős szervezettel (RFKB), a gazdasági élet szereplőit tömörítő intézményekkel (kamara), a munkaügyi központtal, és magukkal a vállalkozásokkal Az országos munkaerőpiac a válság után A 2007-ben kirobbant pénzügyi-gazdasági válságot 2008 végén munkaerő-piaci válság követte. Az Európai Unió foglalkoztatás bővülési trendje megtört, s közepére az Unió 27 tagállamában már közel 5 millió fővel bővült az állástalanok tábora. A munkaerőpiacnak ez a globális átrendeződése természetesen Magyarországot is érintette. 10

11 7. ábra: A munkanélküliek számának alakulása Magyarországon és az EU-ban Forrás: KSH A KSH munkaerő-felmérés adatai szerint 2009 I.-IV. negyedévében a éves foglalkoztatottak száma 97,5 ezer fővel volt kevesebb, a munkanélkülieké pedig 91,5 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 10,0%-ra emelkedett, a foglalkoztatási ráta pedig 1,1%-kal tovább csökkent. Ezzel az EU27-ek közül Magyarország rendelkezik a második legrosszabb aktivitási és foglalkoztatottsági mutatókkal. 1. táblázat: A munkaerőpiac főbb mutatói 2009 IV. negyedévében Az ÁFSZ adatai szerint december végén a nyilvántartott álláskeresők száma 604,6 ezer fő volt, ez 26,7%-kal több az azt megelőző év azonos időszakához képest. 11

12 8. ábra: A nyilvántartott álláskeresők és a munkanélküliek számának alakulása Forrás:KSH A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 2009 I.-IV. negyedéveiben átlagosan 2661 ezren álltak alkalmazásban, közel 101 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 1822 ezer fő volt állásban, az 6,7%-os csökkenés 2008-hoz képest szeptemberére a versenyszféra vállalatai közel 150 ezer fővel kevesebbet fogalakoztattak az azt megelőző év azonos időszakéhoz képest. A magas államháztartási hiány, és a romló államadósság-pálya miatti viszonylag szigorú költségevetési politika ugyanakkor nem tette lehetővé, hogy az állam keresletélénkítéssel mérsékelje a válság hatásait. Ennek következményeként hazánk azon országok közé tartozik, ahol a gazdasági válság átlagon felüli arányban csökkentette a munkahelyek számát. 2. táblázat (KSH) 12

13 A leginkább érintett ágazatok A válság a legnagyobb mértékben a főképpen fizikai munkaerőt foglalkoztató ágazatokat sújtotta: a feldolgozóipart, az építőipart, és a vendéglátást. Ezzel összefüggésben az ipari szakmunkások jártak a legrosszabbul: egy év alatt a versenyszférában a fizikai dolgozók 9,1%-a vált állástalanná. Az újonnan munkanélkülivé váltak háromnegyede a nemzetgazdaság öt területéről kerültek ki: feldolgozóipar, építőipar, kereskedelem, javítás, vendéglátás, közigazgatás. Ezeken a területeken a szabad álláshelyek száma a harmadára esett a válságot megelőző utolsó békeévhez képest. Az új munkanélküliek 40%-a korábban a feldolgozóiparban dolgozott. Elsősorban a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportba tartozó foglalkozásokat érintette a legsúlyosabban a válság. A versenyszféra ágazatai közül elsősorban a következő ágazatok könyvelhettek el a nemzetgazdaság egészéhez képest jelentősebb létszámcsökkenést: bányászat feldolgozóipar építőipar vendéglátás ingatlan adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek 3. táblázat (KSH) 13

14 A leginkább érintett társadalmi csoportok Mivel a válság elsősorban az építő- és az autóipart érintette, a munkanélküliség elsősorban a fiatal férfiak körében emelkedett. Amíg 2008 elején a nők munkanélküliségi rátája még 0,6 százalékponttal haladta meg a férfiak 7,4%-os rátáját, addig 2008 végére ez az arány megfordult, és a férfi munkanélküliek kerültek túlsúlyba (10,5% férfiak; 10,1% nők). 14

15 9. ábra Forrás: KSH A fiatalok helyzete A fiatal magyarok munkaerő-piaci részvétele hagyományosan alacsony, a válság pedig csak ráerősített erre az állapotra. A évesek munkanélküliségi rátája 2008 III. negyedévétől 2009 III. negyedévéig tartó időszakban 20,8%-ról 27,7%-ra emelkedett. A fiatal felnőttek, a évesek munkaerő-piaci helyzete is romlott, itt 3,4%-os volt a munkanélküliség növekedési üteme év/év alapon. 10. ábra 15

16 A fiatal pályakezdő munkanélküliek iskolai végzettségét tekintve túlsúlyban vannak a középfokú végzettséggel rendelkezők (46,9%), őket követik az alapfokú (25,6%), a felsőfokú (14,2%), és végül a középfokú szakmai (13,2%) végzettségű potenciális munkavállalók. A nem pályakezdő új munkanélküliek esetében a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek 42%-ot, a szakközépiskolából kikerülők pedig 18,6%-ot képviselnek. A részmunkaidő terjedése A gazdasági válságra adott munkaerő-piaci válaszok közül széles körben alkalmazott típust jelentett az átmeneti munkaidő csökkentés, a teljes munkaidős szerződések részmunkaidőssé történő módosítása, az átmeneti termelésleállás, és természetesen a létszámleépítés. Míg korábban a nem teljes munkaidőben történő foglalkoztatás térnyerése a szellemi munkakörökben foglalkoztatottakra volt jellemző, addig 2008 második felétől markánsan nőtt a fizikai foglalkozásúaknál: 15,2%-os növekedés év/év alapon. 11. ábra Forrás: KSH 16

17 1.4. Munkaerő-piac Nemzetközi kitekintés A gazdasági válság természetesen nem csak Magyarországon hagyott nyomot a munka világán, szinte minden fejlett országban jelentősen rontotta a munkapiaci kondíciókat. A 2010-es év kezdetére a nemzetközi munkanélküliségi ráta történelmi magasságokba emelkedett: 212 millió ember nem állt alkalmazásban szerte a világon 2010 januárjában. Ez a globális munkaerő-piac 6,6%-a. 10. ábra: Globális munkanélküliségi ráta Forrás: Nemzetközi Munkaügyi Szervezet A válság eddig eltelt két évében (2008, 2009) összesen mint egy 34 millió ember veszítette el munkahelyét, és még kb. 5 millió ember válhat állástalanná ebben az évben. Különösen a fiatalokat sújtotta a munkaerő-piaci hanyatlás, a 25 év alatti munkanélküliek száma 10 millió fővel gyarapodott 2007 vége óta. Az Európai Unió 27 tagállamában összesen 23,13 millió munkanélkülit regisztráltak 2010 márciusában. A munkanélküliségi ráta 9,6% volt. Ez 1,1%-kal több mint az előző év azonos időszakában. 11. ábra: Szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráták az Európai Unióban (2010. március) 17

18 Forrás: Eurostat A munkanélküliség legkevésbé a holland és az osztrák munkavállalókat sújtotta, míg a lett és a spanyol dolgozók szenvedték meg a legjobban a válságot. Hollandiában 4,1%-os, Ausztriában 4,9%-os munkanélküliségi rátát mértek, míg Lettországban 22,3%-os, Spanyolországban pedig 19,1%-os volt ugyanez a mutató. 3. táblázat: Munkapiaci mutatók a fejlett világ egyes országaiban III. negyedév (százalék) Ország Munkanélküliségi éves A tartós Foglalkoztatás Módosított A ráta (15-64 évesek) munkanélküliek i i foglalkoztatás foglalkoztatás munkanélküliek / részaránya ráta (15-64 változása III egyedév jan. * * * évesek) ráta (15-64 (2009. III. né. / EU 9,1 9,5 évesek 6,5 33,5 64,8 évesek) 60, ,3 III. né.) USA 9,7 9,7 7,7 23,6 72,1 66,9-4,3 Magyarország 10,4 11,1 6,4 40,8 55,5 55,5-3,6 Szlovákia 12,6 13,6 8,6 52,4 60,1 60,7-4,3** Szlovénia 6,3 6,8 4,6 27,7 68,3 66,7-2,4 Csehország 7,4 8,2 5,2 28,1 65,2 65,5-1,9 Lengyelország 8,2 8,9 5,3 32,4 59,9 59,3 0,2 Románia 7,2-4,7 32,3 60,4 59,4-1,0 Bulgária 6,7 8,1 4,6 42,0 63,1 64,3-4,0** Ausztria 5,2 5,3 4,0 19,5 72,3 65,4-0,5 Belgium 8,3 8,0 5,5 44,6 61,4 57,0-1,1 Dánia 6,2 7,3 5,0 4,2 76,3 68,6-2,5 Németország 7,9 7,5 6,1 45,1 71,0 62,7-1,7 Franciaország 9,0 10,1 6,4 36,1 64,6 61,4-0,8 Egyesült 8,1-6,2 24,8 69,8 61,9-1,6 Királyság Írország 12,8 13,8 9,1 28,2 61,8 56,8-9,6 Hollandia 3,4 4,2 2,8 23,8 77,0 59,8-0,5 Finnország 7,6 9,0 5,7 19,6 69,3 66,8-3,5 Svédország 8,2 9,1 6,6 14,0 72,9 66,9-2,7 Portugália 10,4 10,5 7,7 44,0 65,8 64,9-3,4 Görögország 9,4-6,4 41,2 61,7 61,7-1,1 Spanyolország 18,0 18,8 13,2 24,6 59,7 57,6-7,3 Olaszország 7,4 8,6 4,6 44,9 57,5 55,2-2,2 Észtország 15,0 15,5 11,3 20,8 63,4 62,3-9,4 Lettország 18,6 22,9 13,8 26,4 59,8 58,9-15,8 Litvánia 14,0-9,9 21,3 60,4 59,8-7,4 18

19 1.5. A magyar gazdaság állapota és kilátásai A munkaerőpiacot rövidtávon leginkább a gazdasági konjunktúra ciklusok befolyásolják. Ahhoz, hogy felmérhessük a munkaerő keresletének közeljövőbeli folyamatait, először képet kell kapnunk a nemzetgazdaság általános állapotáról. A globális gazdasági válság következtében Magyarországon 2009-ben a GDP 6,2%-kal, a fogyasztás 6,7%-kal, a beruházás pedig 6,5%-kal esett vissza. 12. ábra Forrás: Ecostat A globális konjunktúra kialakulása, vagyis a külső keresletben bekövetkezett 2009 őszi javulás a hazai, exportra termelő ágazatok teljesítményét ugyan kedvezően befolyásolta 2009 második felében, a belső fogyasztási és beruházási kereslet jelentős csökkenése következtében azonban ez is csak mérsékelni tudta a GDP visszaesését. Gazdasági kilátások 2010-re A magyar gazdaság 2010-ben stagnálás körüli állapotban lesz, kilábalás, szerény növekedés csak a második félévben várható. A külső környezet élénküléséből adódóan idén a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nőhet a leginkább, ami főleg az ipart, részben a közúti szállítást, és a beutazó turizmust jelenti. Ipar A pénzügyi válság átgyűrűzése a reálszférába elsősorban az iparban és a külkereskedelmi forgalomban jelentkezett. A krízis több év eredményét tette semmissé, jelentős termelési 19

20 veszteséget és kiugróan magas munkanélküliséget hagyott maga után ezekben az ágazatokban. Az ipari termelés volumene 2009-ben 17,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben. Az erőteljes visszaesés több éves mélypontot jelent, hasonló mértékű volumencsökkenésre 1991 óta nem volt példa. 13. ábra: Az ipari értékesítés a válságot megelőző években relációs bontásban (előző év = 100) Forrás: Ecostat Az európai ipari dekonjunktúra mérséklődésének hatása 2010 elején már a magyar ipar teljesítményének enyhe javulásában is érződik, a termelés visszaesésének üteme mérséklődik, az idei év második felétől pedig szerény növekedéssel is számolni lehet, a termelés mintegy 3 százalékkal bővülhet, s az ágazat 2011-ben a válság múltával 4-5 százalékkal tudja növelni teljesítményét. Kiskereskedelem 2009-ben folytatódott a bolti eladások 2007 februárja óta tartó visszaesése, a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A fizetőképes kereslet csökkenése főként a korábban hitelfelvétellel realizált, nagyobb értékű áruféleségek (iparcikkek, szórakoztató elektronikai termékek, lakberendezési tárgyak) forgalmát érintette. A bankok megfontoltabb hitelnyújtási, és a lakosság óvatosabb hitelfelvételi gyakorlata, a megtakarítási hajlandóság és kényszer bővülése a vásárolt fogyasztás elhúzódó, alacsony szintű stabilizálódásához vezetett. 20

21 14. ábra: A kiskereskedelmi forgalom változása (munkanaphatástól megtisztított adat, előző év azonos időszaka = 100) Forrás: KSH 2010-re vonatkozóan a kiskereskedelmi forgalomban érezhető, kedvező irányú változással nem lehet számolni. Az első félévben várhatóan folytatódik a foglalkoztatás visszaesése, érdemi javulás éves szinten sem valószínű. A fizetőképes kereslet oldaláról az alkalmazotti bérek befagyasztása, a kis- és középvállalatok kényszerűen takarékos bérgazdálkodása, a szociális juttatások mérséklése, a megtakarítási hajlandóság erősödése, más oldalról az áruhitellehetőségek beszűkülése, és a háztartások eladósodása tovább mérsékli a lakossági fogyasztást, s így a kiskereskedelmi forgalom bővülését. A forgalom érezhetőbb élénkülése 2011-ben, és az azt követő időszakban várható. Turizmus 2009-ben a turizmus teljesítménye a gazdasági válság ellenére növekedett. Az utasforgalom a több napra látogatók körében meghaladta az egy évvel korábbit. Az utasforgalmi szolgáltatások exportja (a beutazók költése) 2009-ben 1200 milliárd forint volt, több mint 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérve. A bevételek döntő többségét a több napra, turisztikai motivációval idelátogatók költése tette ki. A magyar turizmus teljesítményének mérséklődése várhatóan kisebb lesz a nemzetgazdasági átlagnál. A belföldi turizmus továbbra is az ágazat gazdasági fejlődést, valamint a költségvetési egyensúlyt stabilizáló tényező lesz. Építőipar Az ágazat évi teljesítménye 4,3 százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. Az épületek építése 12,6 százalékkal esett vissza, míg az egyéb építmények (utak, vezetékek) kivitelezése 6,2 százalékos többletet mutatott a tavalyi évben. Az ágazat teljesítmény mutatóinak csökkenésével ebben az évben még biztosan számolni kell. A gyenge évi kilátások leginkább az állami finanszírozási lehetőségek 21

22 visszaszorulására, a magánberuházások erőteljes csökkenésére, és pénzügyi likviditási feltételeinek romlására vezethető vissza. 15. ábra: Az építőipari ágazat teljesítményének hosszú távú változása és trendje (előző év = 100) Forrás: Ecostat 2010-ben a múlt évihez hasonló, 4-5 százalék közötti teljesítménycsökkenés prognosztizálható az építőiparban. Kibontakozásra legkorábban 2011-ben kerülhet sor, és egy 5,5 százalék körüli ágazati bővülésre lehet már akkor számítani A világgazdaság állapota és kilátásai A XXI. század globalizált világgazdasági rendszerében egyetlen ország, egyetlen régió sem tudja kivonni magát a nemzetközi piacok irányából érkező hatások alól. Az elmúlt két év világgazdasági fejleményei tökéletesen bemutatták az országok egymásrautaltságát. Láthattuk, hogy egy Amerika mélyéről kiinduló ingatlanpiaci válság hogyan döntötte romokba sok ezer magyar ember egzisztenciáját néhány hónap leforgása alatt. A magyar gazdaság, és ezen belül a magyar munkaerőpiac kilátásait tehát nagy mértékben befolyásolják a világgazdaság kisebb-nagyobb rezdülései. Ezért a következőkben megismerkedünk a nemzetközi gazdaság kilátásaival. A világgazdaság állapota A nemzetközi gazdasági konjunktúraciklus évi tetőzését követően ben a világgazdaság a második világháború óta legerőteljesebb makrogazdasági válságát élte át. Az amerikai ingatlanpiaci lufi kidurranása először pénzügyi pánikot okozott, majd recesszióba taszította a világgazdaságot ban a bruttó hazai termék (GDP) globális növekedési üteme 3%-ra csökkent, 2009-ben pedig már 0,6%-kal visszaesett a teljesítmény. 22

23 16. ábra: A GDP volumenváltozása (az előző év azonos időszakához képest) Forrás: OECD 2009-re a fejlett világ recesszióba került, és a feltörekvő országok gazdasági növekedése is lassult. A fejlett országok 3,2%-osra becsült teljesítménycsökkenését a fejlődő világ 2,4%-os gazdasági növekedése nem tudta ellensúlyozni. A fejlett gazdaságokban a válság elsősorban a beruházásokat vetette vissza. A 2008-as kisebb mértékű gyengülést 2009-ben egy drámai 12%-15%-os zuhanás követte. A fogyasztás színvonala is ereszkedésnek indult, a háztartások végső fogyasztása 2009-ben az Egyesült Államokban 0,6, az Európai Unióban 1,7, Japánban 1%-kal csökkent az előző évihez képest A fogyasztás és felhalmozás csökkenése a külkereskedelmi forgalmat is visszavetette. Különösen a termékforgalom esett vissza drasztikusan. Az üzleti szolgáltatások forgalmának dinamikája 19%- ról 11%-ra mérséklődött. A gazdasági zuhanás 2009 őszén főként a laza monetáris és fiskális politikák következtében megállt, a globális gazdaság pedig fordulóponthoz érkezett. A világ legtöbb recesszióval sújtott országában a nagymértékű és gyors hanyatlást sikerült mérsékelni, a nemzetközi kereskedelem és termelés kibontakozásának jelei is megmutatkoztak. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2010-ben a globális termelés 4%-os bővülésére számíthatunk, a külkereskedelmi forgalom fokozatosan élénkül. A nemzetközi gazdaságban 2,1%-os bővülés várható 2010-re, míg 2011-re 2,4%-os expanzióra számíthatunk. A globális élénkülés hatására a világkereskedelem tavalyi 13% körüli visszaesése az idén 6-7%-os növekedésbe csaphat át. 23

24 17. ábra Ezeket a kedvező tendenciákat főként a jegybanki és kormányzati intézkedések okozzák. A fejlett piacokon ugyanis fennmaradtak a kedvező likviditási feltételek, a monetáris hatóságok továbbra is biztosítják a likviditásbőséget és az alacsony kamatokat. A globális gazdasági fellendülés tehát megindult a világ fejlett régióiban, tartóssága azonban kérdéses. A támogató kormányzati politikák kifutása, a gyenge munkaerő-piaci folyamatok, a visszafogott hitelezési aktivitás, egyes országok ingatlanpiacainak veszélyes tendenciái komoly kockázati tényezőt jelentenek. Az Európai Unió gazdasági kilátásai Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió, ezért az ott zajló folyamatoknak kitüntetett figyelmet kell szentelnünk. Európában a tavalyi 3,9%-os visszaesést az idén csak szerény, 1,1%-os növekedés követheti, amely 2011-ben sem gyorsul igazán tovább. A magánfogyasztás az euróövezet országainak többségében lanyha marad, inkább stagnál, mint növekszik. A jelenlegi várakozások szerint a beruházások még az idén is enyhén visszaesnek: a bruttó beruházások tavalyi 10%-ot meghaladó visszaesése idén 1-2%-os mínuszra mérséklődik. Az európai kilábalásra elsősorban a fiskális problémák és a banki hitelcsatorna zavarai jelentenek kockázatot. A pénzügyi rendszer és a gazdaság stabilizálásának költségei az államadósságok gyors növekedéséhez vezetett az európai térségben, ami növeli egy újabb bizalmi válság kirobbanásának esélyeit. A fejlett országok adósságának növekedése hosszabb távon is gátolhatja a válságból történő kilábalást, az állampapír-kínálat ugyanis a következő években kiszoríthatja, megnehezítheti a 24

25 magánszektor finanszírozását. Ez utóbbi akadálytalan működése viszont elengedhetetlen feltétele a válság tartós visszaszorításának. 17. ábra: Az államadósság/gdp arány a fejlett országokban Forrás: MNB Az államadósságok támasztotta kihívásokon túl a bankrendszerek hitelportfoliójának romlása is tartósan visszafoghatja a gazdasági növekedést. Az eurózónában a vállalatok és a háztartások továbbra is szigorú banki hitelezési feltételekkel találkoznak. A vállalatok hitelállománya folyamatosan csökken, a háztartásoké pedig stagnál. A kisvállalatoknál és a háztartásoknál a banki hitelezés nem helyettesíthető finanszírozási forma, így a hitelcsapok fennmaradó szűk áteresztőképessége komolyan veszélyeztetheti a gazdasági kilábalást. Az európai gazdaság tehát csak lassan hagyja maga mögött a válságot, ez pedig befolyással lesz a magyar kilábalás sebességére is. Külön ki kell emelnünk, mint akkut veszélyt, az európai államok egyre terebélyesedő adósságválságát. A pénzügyi válság okozta gazdasági recesszió hatásainak tompítása érdekében az európai államok ugyanis súlyos anyagi terhet vettek magukra. A fejlett államokban a GDP arányos államháztartási deficit és államadósság szintje rekord magasságokban mozog. A legrosszabb közpénzügyi mutatókkal az ún. PIIGS államok (Görögország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, és Írország) rendelkeznek. 25

26 18. ábra: A költségvetési hiány alakulása a PIIGS-tagállamokban (a GDP arányában, %) 19. ábra: Az adósságráta alakulása a PIIGS-tagállamokban (a GDP arányában, %) Forrás: Európai Bizottság Az államadósságok kezelésének érdekében számos európai kormány lesz kénytelen megszorításokat alkalmazni, hiszen az államadósságok rendezésének eszköze a költségvetési szigor. Ezek hatására viszont egyre nő az esélye, hogy Európa 2011-ben visszaesik a recesszióba. 26

27 Az előző fejezetekben láthattuk, hogy a magyar gazdaság rövid távú fellendülése elsősorban a külső kereslet dinamikájától függ. Amennyiben ez a dinamika megakad, úgy a hazai kilábalás is befulladhat. Egy kibontakozó pénzügyi krízis továbbá megnövelheti a Magyarország finanszírozási költségeit, megakaszthatja az államadósságunk csökkenését, gyengítheti a forintot, ami a lakosság jövedelmének csökkenéséhez vezethet, tovább gyengítve az amúgy is alacsony belső keresletet. Mindez pedig ismételten súlyos feszültségeket eredményezhet a hazai munkaerőpiacon Az országos munkaerőpiac állapota 2010 elején 2010 I. negyedévében a éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 719 ezer, a munkanélkülieké 498 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta ezzel elérte 11,8%-os, rekord magasságú szintet. Az év első negyedében a éves népesség 61,9%-a, ezen belül a évesek 64,5%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A január márciusi időszakban a éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 688 ezer fő volt, 48 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 54,5%-os foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,6 százalékponttal csökkent. 17. ábra Forrás: KSH 2010-ben a több ezer főt kitevő leépítések elsősorban a belső piacra termelő, szolgáltató ágazatokban lehet számítani. Ezzel egy időben a külső keresletre ráutalt vállalkozások sem terveznek érdemi létszámnövekedést, hiszen a munkaerő kapacitáskihasználtsága jelenleg igen mérsékelt. A továbbra is alacsony belső fogyasztás pedig csak ráerősít a fent említett tényezőkre, így összességében 2010-re a foglalkoztatás éves átlagban kb. 10 ezer fővel 27

28 csökkenhet. Leginkább az építőipar, a kereskedelem és a szállítás ágazatok tűnnek veszélyeztetettnek ebből a szempontból. A munkanélküliségi ráta az idei év átlagában körülbelül 11 százalék lehet, az utolsó negyedévben ez 10,8 százalékra mérséklődhet. Az európai fellendülés bizonytalanságai, a gyenge belső kereslet, a továbbra is szűkös finanszírozási források, a túlzott kapacitások miatt nem valószínű érdemi javulás a foglalkoztatottságban 2011-ben sem. Feltételezhető ugyanis, hogy azok a vállalatok sem fognak létszámbővítést végrehajtani, amelyek értékesítési lehetőségei bővülnek, hiszen a meglévő munkaerő kihasználtsága is eléggé alacsony, nagyok a belső tartalékok. Ezek a munkaerő-tartalékok korlátlan ideig sajnos nem tarthatók fenn. A tartalékolást az váltja ki, hogy a vállalatok mérlegelik a munkaerő elbocsátásának, újbóli toborzásának és kiképzésének költségeit (különösen, ha képzett, ritka munkaerőről van szó). Idővel azonban a felhalmozott munkaerőre fordított bérköltség túl nagyra nőhet, tehát egy nagyon elhúzódó recesszió a munkahelyek megszüntetését teszi racionálissá. A tavalyi termelési színvonalon elvileg úgy 70 ezer dolgozóval kevesebbel is jól működött volna a gazdaság, vagyis a szóban forgó tartalékok jelentősek. Így tehát 2011-ben a foglalkoztatás stagnálására lehet számítani, a munkanélküliség pedig 10,9 százalék körül alakulhat. 4. táblázat: A várható trendszerű elbocsátások ágazatonként 2010-ben (1000 fő) Ágazat A foglalkoztatás trendszerű visszaesése Ipar 4 Építőipar 4 Kereskedelem 2 Szállítás 1 A teljes vállalati szektor 13 Összefoglalás: Alapvetően a rossz adórendszer, a nem hatékony szociális transzferek, és a képzési kibocsátás szerkezeti elégtelenségei miatt az elmúlt két évtizedben Magyarországon állandósult egy torz foglalkoztatási rendszer. Kevés ember dolgozik, jellemzően rövid ideig, a munkaerőpiacon megjelenő személyek képesítése pedig nem illeszkedik a gazdaság elvárásaihoz. A képzési kibocsátás egyensúlytalanságai a diplomás túlképzésben, és a kékgalléros szakmákat tanulók alacsony számában érhető tetten. A diploma szirénhangjainak engedve a diákok, és főleg a szüleik elfordulnak a szakiskolák nyújtotta lehetőségektől. 28

29 Amennyiben ez a szerkezeti torzulás fennmarad, úgy még hosszú ideig súlyos hiánycikk marad a jól képzett szakmunkás Magyarországon. Az elmúlt nyolcvan év legsúlyosabb pénzügyi és gazdasági válsága azonban egy időre átformálta a magyar munkaerőpiac jellemzőit. A globális ipari termelés mélyrepülése, a pénzügyi piacok kiszáradása, a csökkenő lakossági fogyasztás elsősorban a fizikai dolgozókat foglalkoztató gazdasági ágazatokat sújtotta. Az országos munkanélküliség rekord magasságokat ért el az év első negyedében, a frissen állásukat vesztők közel fele az ipar valamely ágazatából került ki. A belső piacokra termelő vállalatoknál csak nagyon lassú javulásra lehet számítani, mert a hazai lakosság fogyasztási dinamikája továbbra is mérsékelt maradhat. Javulásban jellemzően az exportra termelő vállalatok reménykedhetnek, a világgazdaság fellendülésének csírái már látszódnak, ugyanakkor az európai országok adósságproblémái súlyos kockázatot jelentenek a kilábalásra nézve. Az adósság leküzdésének egyik módja ugyanis a fiskális szigor, viszont ha minden európai állam gyakorlatilag egyszerre szorít meg, akkor kizárt, hogy komoly növekedés legyen. Sajnos ez Magyarországot is nagyon kellemetlenül érinti: az európai fellendülés nem fogja kihúzni az országot gödörből, nagyon komoly exportvezérelte fellendülésre nincs lehetőség. Egy újabb európai recesszió esélye tehát igen nagy, ami a magyar gazdaság fellendülését, és ezzel együtt a munkaerő-piaci állapotok javulását is komolyan veszélyezteti. Ebből következően a fizikai munkaerő iránti kereslet továbbra is alacsony maradhat, a középfokú szakképzettek munkanélküliségi rátája pedig egy magas szinten stabilizálódhat. 29

30 II. Rész 2. Veszprém Megye A megye gazdasági szerkezete az elmúlt évtizedben jelentős átalakuláson ment át. Az egykor húzóágazatnak számító bányászat mára nyomaiban lelhető fel, aminek következtében ezen ágazatcsoport foglalkoztatásban játszott szerepe is nagymértékben csökkent. Az iparnak ugyanakkor továbbra is jelentős szerepe van a megye gazdasági életében. A megyében továbbra is meghatározó súlyú a feldolgozóipar. Az ipari termelés több mint 90 %-át adó feldolgozóipar teljesítménynövekedésében a fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásának, valamint a gépiparnak a szerepe meghatározó. E két ágazatcsoport együtt a megye feldolgozóipari termelésének 45%-át, exportjának több mint hattizedét adja. A megyei iparban az összes árbevételnek 54 %-a exportból származik. Legexportorientáltabb ágazatcsoportnak a gépipar számít, több mint 80 %-os aránnyal. Bár az országba érkezett külföldi tőkének csak töredéke került a megyébe, gazdasági életében jelentős szerepet játszanak a külföldi érdekeltségű vállalkozások, melyek között néhány multinacionális cég is képviselteti magát a közepes méretű és pár fővel működő családi vállalkozások mellett. 18. ábra Forrás: KSH A fenti ábrán a megye GDP adatainak az országos adatokhoz viszonyított arányai látszanak óta a növekedés szinte folyamatos, üteme pedig megegyezik az országos átlagéval. 30

31 5. táblázat: A megyei székhelyű ipari értékesítés volumenindexe Veszprém megye I. I. I III. I IV. I. I. I III. I IV. negyedév félév negyedév negyedév negyedév félév negyedév negyedév 93,9 97,5 94,4 89,7 62,3 63, ,5 A fenti táblázat az ipari értékesítés volumenindexét mutatja be a megyében, a belföldi értékesítés viszonylatában. Jól látszik, hogy jelentősen csökkent az ipari értékesítés, 2009 utolsó negyedévében már csak az előző évi 73,5%-a. Ez a visszaesés egyértelműen a gazdasági világválságra vezethető vissza. Foglalkoztatás A foglalkoztatással kapcsolatos adatok feldolgozása jellemzően az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisainak, és a Regionális Munkaügyi Központ statisztikáinak felhasználásával készült. 19. ábra Forrás: KSH A fenti ábrán megfigyelhető, hogy az aktivitási ráta majd állandó szintje mellett a munkanélküliségi ráta 2007 óta folyamatosan emelkedik, míg a foglalkoztatottság szintje erősen csökken. A kedvezőtlen tendenciák fennmaradására sajnos még a következő negyedévekben is számítani kell. 31

32 6. táblázat: Idősoros foglalkoztatási adatok Munkanélküliek Foglalkoztatottak Inaktívak Forrás: KSH A fenti táblázatból kiolvasható, hogy a 2002 és 2009 között közel tízezer fővel emelkedett a munkanélküliek száma, míg a foglalkoztatottak száma másfél ezer fővel ingadozik az idősoron belül. 20. ábra: Foglalkoztatottak ágazati megoszlása Veszprém megyében, Egyéb szolgáltatás; 2% Mezőgazdaság; 5% Bányászat; 1% Nem anyagi ág; 34% Feldolgozóipar; 30% műszaki tevékenység; 1% Ingatlanügyletek; 1% Idegenforgalo m; 4% Szállítás, raktározás; 4% Építőipar; 4% Kereskedelem; 10% Forrás: KSH A feldolgozóipari ágazat hangsúlyosan jelenik meg a foglalkoztatás szerkezetében, emellett a kereskedelem, az idegenforgalom, az építőipar, a mezőgazdaság, és az egyéb nem anyagi ágazatok képviselnek még jelentős szerepet. 32

33 A megyei foglalkoztatás legjellemzőbb adatait kistérségi szinten is érdemes bemutatni, hiszen nem csak a régión belül a megyék, de megyén belül a kistérségek is jelentősen eltérő munkaerőpiaccal, ezzel kapcsolatban pedig eltérő szakképzési igénnyel jelentkeznek. 7. táblázat: Foglalkoztatási adatok kistérségi szinten éves korosztály, Kistérség Mnk.ráta Fogl.ráta Ajkai % 58.3% Balatonalmádi % 48% Balatonfüredi 9.64 % 48.9% Pápai % 58.5% Sümegi % 53.5% Tapolcai % 55.7% Várpalotai % 57.1% Veszprémi 8.09 % 54.7% Zirci % 55.7% Összesen % 55.3% Forrás:KSH A táblázatból kitűnik, hogy a balatonfüredi és a veszprémi kistérségek kivételével valamennyi térség munkanélküliségi rátája meghaladja a 10%-ot. A válság fent bemutatott kedvezőtlen hatásai a megye munkaerő-piacán is tartósan érvényesülnek. A nyilvántartott álláskeresők I. negyedévi átlagos aránya 14,8 %-ot ért el, mely 2,6 %-ponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A márciusában, Veszprém megyén belül a megyeszékhely (9,8 %), Balatonalmádi (13,2 %) és Zirc (13,2 %) foglalkoztatási körzetének munkaerő-piaci pozíciója kedvezőbb a régiós értéknél is, Balatonfüred relatív mutatója (13,6 %) pedig a régió átlagának megfelelő. A megyén belül márciusban is Sümeg foglalkoztatási körzetének jelenleg 21,4 %-os relatív mutatója a legkedvezőtlenebb. Várpalota körzetében az állásnélküliség relatív színvonala 17,2 %-os, Pápa térségében pedig 16,9 %-ot ért el. Ajka foglalkoztatási körzetének 16,6 %-os relatív mutatója a megyében a negyedik, míg a régióban a hatodik legkedvezőtlenebb. Tapolca körzetének relatív mutatója (14,8 %), a javulás ellenére még mindig meghaladja 0,1 %-ponttal az országos átlagot, mely a megyében az ötödik, a régióban pedig a 8. legmagasabb értéket jelenti első négy negyedévében Veszprém megyében 72,4 ezer fő állt alkalmazásban, 7,8 %- kal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A éves korosztályok 55,4 %-a volt gazdaságilag aktív ebben az időszakban, ez közel 1%-kal alacsonyabb aktivitási rátát mutat, mint a Közép-dunántúli Régióban (56,3 %), viszont kissé magasabb az országos átlagnál (55,0 %). A megyei foglalkoztatási ráta 49,8 %, mely az egy évvel ezelőttinél 3,0 %-ponttal alacsonyabb. 33

34 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat márciusi adatai szerint Veszprém megyében csökkent a regiszterben lévők száma. A 9 megyei foglalkoztatási körzet összességében 938 fővel kevesebb állástalant ( főt) tartott nyilván, mint február végén. Az egy évvel ezelőtti állapothoz mérve a Veszprém megyei térségek mindegyikében több ( fővel) a nyilvántartott álláskeresők száma hónapjához képest megyeszékhely körzetében mutatkozott a legnagyobb, míg Várpalota térségében a legkisebb növekedés. Az állástalanok megyei száma a gazdasági recesszió miatt, már év végétől kiugróan magas, és 2009 februárjától 20 ezer feletti értéket mutat. A megyében nyilvántartott álláskeresők idei I. negyedévi, átlagos száma ( fő), azonban - a korábbi növekményből adódóan - csaknem ötödével magasabb a havinál. A munkaviszonyukat vesztett, nem pályakezdők ez évi átlagos száma ( fő) 17,9 %-kal, a pályakezdő fiataloké pedig (1.677 fő) 36,7 %-kal magasabb, mint I. negyedévében. A nyilvántartott álláskeresők összetételének alakulása A regisztrált álláskeresők között a megyében 12,8 ezer férfi (54,2 %), és 10,8 ezer nő (45,8 %) volt állás nélkül. Az állástalan férfiak száma 919 fővel, míg a nőké fővel emelkedett az elmúlt egy évben. 21. ábra Forrás: KSH A nyilvántartottak 16 %-a fiatalabb 25 évesnél, míg mintegy harmada 45 év feletti. Minden negyedik regisztrált álláskereső éves korú, a év közöttiek aránya pedig eléri a 24 %-ot. A regisztráltak között legnagyobb számban a legaktívabb korcsoportok képviseltetik találjuk: 6,0 ezer főt a évesek között, 5,6 ezer főt pedig a évesek között. 34

35 Iskolai végzettségük alapján a szakmunkás, illetve szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők aránya a legmagasabb (40%), mintegy harmaduk pedig legfeljebb általános iskolát végzett. A nyilvántartottak 16 %-a szakközépiskolai, technikumi végzettségű, 7 % gimnáziumban érettségizett, míg a regisztráltak 4 %-a diplomás. 22. ábra: A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint, Szakközépiskol a, technikum; 16% Egyetem, főiskola; 4% Gimnázium; 7% Szakmunkás; 40,00% Nyolc általános; 33,00% Forrás: KSH A nyilvántartott álláskeresők 85 %-a ( fő) fizikai foglalkozású, és 48%-uk (9.532 fő) szakmunkásként veszítette el állását. Az előző év azonos időszakához képest a regisztráltak körében legjobban a szakmunkás végzettségűek száma (720 fővel) emelkedett, de a szakközépiskolai, technikumi bizonyítvánnyal rendelkezők is 440 fővel többen vannak, míg a maximum alapfokú végzettségűek száma 262 fővel magasabb az egy évvel ezelőttinél. A gimnáziumban érettségizett regisztráltak száma 304 fővel nőtt, és 250 fővel több diplomás van állás nélkül a megyében, mint az előző év 3. hónapjában. Foglalkozás szerint március végén, a legnagyobb számban segédmunkások, egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozásúak, takarítók, eladók, felszolgálók, gyártósori összeszerelők, tehergépkocsi-vezetők, lakatosok, kőművesek, irodai adminisztrátorok stb. szerepelnek a kirendeltségi regiszterekben. A megyei álláskeresők 25,4 %-a (5.991 fő) egy évnél hosszabb ideje nem tud elhelyezkedni. Ez az arányszám az egy évvel ezelőttinél 8,7 %-ponttal magasabb. A tartósan nyilvántartott álláskeresők megyei száma II. félévétől folyamatosan növekszik. Az év végén 5 ezer főt megközelítő, januárban már 5 ezer főt is meghaladó, februárban 5,7 ezer fő, jelenleg pedig csaknem hatezer fő. 35

36 Demográfia, településszerkezet Veszprém megye településhálózata az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. Nőtt az urbanizáltság mértéke, elsősorban a várossá nyilvánítások növekvő számának köszönhetően, miközben átalakult a faluhálózat is. A településhálózat mai jellemzője a kis és közepes városok, valamint az aprófalvak (ezen belül a sajátos csoportot alkotó törpefalvak). A törpefalvak sorában sajátos helyzetűek a legkisebbek, a 100 fő alattiak, ahol a lakosság életkörülményei, lehetőségei és kilátásai teljesen eltérő jegyeket mutatnak szűkebb és tágabb környezetükhöz viszonyítva egyaránt. A kis településekből való folyamatos elvándorlás az átlagosnál jelentősen öregebb korstruktúrát hozott létre, aminek következtében a törpefalvak természetes népmozgalmi mutatói általában rosszabbak a községekre jellemző átlagnál, alacsonyabb a munkaképes korúak aránya, magas az idős népesség eltartottsági rátája és kiugróan magas az öregedési index értéke. Az aprófalvak közül kerülnek ki a hátrányos helyzetűek kritériumai alapján támogatásra szorulók. Az elmaradott települések a megyehatár mentére koncentrálódnak. A megye legnagyobb városa Veszprém, a megyeszékhely, mely sajátos földrajzi elhelyezkedése, történelmi tradíciói következtében a térség oktatási-kulturális, közigazgatási központja. Közepes méretű városai Ajka, Pápa, Tapolca, Várpalota. A nyolcvanas években kapott városi rangot kapott Zirc és Sümeg. Balatonalmádi, Balatonfüred, illetve később Balatonfűzfő és Badacsonytomaj. lommal bírnak. Forrás: KSH 8. táblázat: Veszprém megye jellemző települési adatai, 2009 Terület (km²) 4492 Lakónépesség (fő, jan. 1.) Városi népesség aránya, % 61 Népsűrűség, fő/km² 81 Kistérségek száma 9 Települések száma 217 A Veszprém megyében élők száma 1980-ig folyamatosan emelkedett, amikor is fős maximumát követően csökkenő tendenciára váltott és 1989 között még (4 102 fős) természetes szaporodás mellett, azt meghaladó számú (7 715 fős) vándorlási veszteség miatt apadt (3 613 fővel) a megye lakóinak száma, 1990 óta azonban már egyértelműen a születésszám nagymértékű visszaesése és a halálozások emelkedő száma okozza a populáció csökkenését. Az közötti (8 135 fős) természetes fogyást csak kevésbé tudta ellensúlyozni (3 490 fővel) a pozitív vándorlási különbözet, így összességében az utolsó két népszámlálás között (4 645 fővel) tovább csökkent a megye népessége. 36

37 2009. január 1-jén Veszprém megye lakónépessége fő volt, míg a évi népszámláláskor (az akkori közigazgatási határokon belül) főt számláltak. A népesség korösszetételének legdrámaibb változása a gyermekek számának és a fiatal generációnak a csökkenése, ezzel együtt az öregedési folyamat. A legutóbbi két népszámlálás között 25%-kal csökkent a (0-14 éves) gyermekkorúak száma és 15 %-kal nőtt a 60 év felettieké, miközben a két korcsoport közötti népességszám mindössze 3%-kal több. A gyermekkorúak népességen belüli aránya az évi 22,1%-ról 16,7%-ra csökkent, a 65 év felettieké 11,5%-ról 14%-ra nőtt. 23. ábra: Veszprém megye korfája,

38 2.2. A Közép-dunántúli régió A Dél-Dunántúl régió kivételével amit egyébként átlag alatti foglalkoztatottsági szint jellemez a évhez viszonyítva minden régióban csökkent a foglalkoztatottság. A legtöbben, 24 ezren, a Közép-Dunántúl régióban veszítették el állásukat, ami ott a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékpontos csökkenését idézte elő. 24. ábra: A főbb munkaerő-piaci mutatók, 2009 I-IV. negyedév Forrás: KSH A válság elsősorban az iparosodottabb területeket érintette, így olyan régiókban is súlyos teherré vált az állástalanság, amelyeket korábban kevéssé sújtott ez a probléma. Ahogy 38

39 említettük, különösen a közép-dunántúli és a nyugat-magyarországi régiók szenvedték meg az elmúlt időszakot III. és 2009 III. negyedéve között a Közép Dunántúlon 5,8%-ról 10%- ra emelkedett a munkanélküliségi ráta. 25. ábra Forrás: KSH A válság több olyan üzem bezárását eredményezte, amely a térség főfoglalkoztatójának számított, így korábban jó helyzetben lévő körzetek hirtelen a legmagasabb munkanélküliségi rátájú területekké változtak. Ahogyan az az alábbi ábrán is jól látható a munkanélküliség szempontjából kedvező helyzetű megyék jó része egy évvel később már a közepesen kedvezőtlen helyzetűek csoportjába tartozott: ábra 39

40 Forrás: KSH Látható, hogy a régió valamennyi megyéjében jelentősen emelkedett az állástalanok száma. A KSH IV. negyedévi munkaerő-felmérése alapján a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség száma 478,5 ezer fő, ami fős létszámcsökkenést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. A foglalkoztatottak száma 429,5 ezer fő. Ez 33,3 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A KSH által számított munkanélküliségi ráta 10,2 %-ot tett ki a régióban, ami 3,8%-kal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. 28. ábra Forrás:ÁFSZ 40

41 29. ábra Forrás: ÁFSZ A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában április hónap végén fő álláskereső szerepelt, ami fős növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez egy 19,3%-os gyarapodás, ami országos szinten a második legjelentősebb áprilisában az álláskeresővé válók 29,5 %-a legfeljebb általános iskolát, 37,5 %-a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzett, 28,8 %-a érettségivel, 6,0 %-uk pedig felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A bekerülők csaknem kétötöde (36,4 %-uk) 30 év alatti, több mint egynegyede (27,1 %) éves, a évesek aránya meghaladja az egyötödöt (20,4 %), míg fennmaradó 16,1 %- uk 50 évesnél idősebb. Ez év első három hónapjában a nyilvántartásba bekerülők száma 6,5%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, de így is mintegy fő regisztráltatta magát. A nyilvántartott álláskeresők többsége (83,4 %-a) továbbra is a fizikai foglalkozásúakhoz tartozik, arányuk az egy évvel korábbihoz mérten pedig 1,0 %-ponttal alacsonyabb. Köztük továbbra is a szakmunkások vannak többségben, arányuk lassan megközelíti a kétötödöt (37,1 %). A betanított munkások száma fő, segédmunkás állománycsoporthoz tartozók száma pedig fő. Ez utóbbi csoportba tartozó állástalanok száma 5,17%kal haladja meg az egy évvel korábbi létszámukat, míg a betanított munkásoknál 5,5%-os ez a növekedés. 41

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS NOVEMBER 23-I ÜLÉSÉRE

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS NOVEMBER 23-I ÜLÉSÉRE E LŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 216. NOVEMBER 23-I ÜLÉSÉRE 1. IKTATÓSZÁM: 35-8/216. MELLÉKLET: - TÁRGY: Tájékoztató foglalkoztatási helyzetéről ELŐTERJESZTŐ: Buday Attila Fejér Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei október. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei október. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei szeptember. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei szeptember. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://darmk.munka.hu

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

2012. május június

2012. május június Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok nyilvántartott álláskeresö nemenként végzettségenként pályakezdö korcsoport nyilvántartásba

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye március

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye március Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://darmk.munka.hu

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye június

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye június Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok nyilvántartott álláskereső nemenként végzettségenként pályakezdő korcsoport nyilvántartásba

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye október

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye október Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://bekes.munka.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a év október havi zárónapi adatai alapján

Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a év október havi zárónapi adatai alapján Munkaerő-piaci helyzetkép Fejér megyében, a 2016. év október havi zárónapi adatai alapján KSH felmérése és adatai alapján % 62 60 58 56 A foglalkoztatási arányok alakulása Fejér megyében 2011-2016. Fejér

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltség 2-2007 MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2007. JANUÁR Készítette: Szakmai Szolgáltató Osztály Kecskemét, 2007. február

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye december

Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye december ezer fő Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Fontosabb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. http://bekes.munka.hu

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben