Családtörténeteim Levelek fiaimhoz

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Családtörténeteim Levelek fiaimhoz"

Ignác Faragó
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Családtörténeteim Levelek fiaimhoz LÉNÁRD SÁNDOR HAGYATÉKÁBÓL

2 LÉNÁRD SÁNDOR HAGYATÉKÁBÓL Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában Írások a nyelvekről (Harmadik kiadás, 2010) Családtörténeteim Levelek fiaimhoz (Első kiadás, 2010)

3 LÉNÁRD SÁNDOR HAGYATÉKÁBÓL Családtörténeteim Levelek fiaimhoz Siklós Péter és Vajdovics Zsuzsanna fordításában Budapest, 2010

4 Special thanks to Andrietta Lenard, Giovanni S. Lenard and Hans-Gerd Lenard who generously placed the original letters at our disposal. A mû megjelenését a támogatta. Andrietta Lenard, Giovanni Sebastiano Lenard, Hans-Gerd Lenard, Typotex Kiadó, 2010 Hungarian translation Schein Gábor, Siklós Péter, Vajdovics Zsuzsanna, Typotex Kiadó, 2010 Lektorok: Vajdovics Zsuzsanna és Gabriel Silagi (Családunkról) Zalán Magda (Apám) Témakör: szépirodalom ISBN

5 A könyv Lénárd Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából jelent meg LÉNÁRD SÁNDOR

7 TARTALOM Apák, fiúk Vajdovics Zsuzsanna előszava 9 Családunkról Siklós Péter fordítása 17 Apám Vajdovics Zsuzsanna fordítása 91 I. A háború alatt 95 II. A háború vége 109 III. Fiume 138 IV. Bécs 170 KÉPJEGYZÉK A nagyszülők: Karl és Johanna Lénárd Jenő és Ilona 44 Lénárd Róbert fiatalon és érett férfiként A Lénárd-gyerekek 63 Lénárd Jenőné Hoffmann Ilona háborús naplójának címoldala 68 69

Bécs 170 KÉPJEGYZÉK A nagyszülők: Karl és Johanna 24 25 Lénárd Jenő és Ilona 44 Lénárd Róbert

8 A Hans-Gerdhez írott levél eredetijének részlete 79 Lénárd Jenő katonaképe 94 Col di Lana * 101 Klosterneuburg * 182 Lénárd Róbert önarcképe * 183 A Bécsi Buddhista Társaság tagjai Lénárd Jenő sírjánál (Klosterneuburg, 1957) 218

Klosterneuburg * 182 Lénárd Róbert önarcképe * 183 A

9 APÁK, FIÚK Vajdovics Zsuzsanna Lénárd Sándor író, költő, fordító és orvos ( ) élete az örökös újrakezdés jegyében telt el: háromszor cserélt hazát és nyelvet, amikor az első világháború után szülővárosából, Budapestről Bécsbe, onnan az Anschluss elől menekülve Rómába, végül a hidegháborús Európából egy brazíliai faluba, Dona Emmába került. Magyar olvasói a hatvanas évek végén ismerték meg. Megjelentek a brazíliai remeteségéről hírt adó memoárregényei (Völgy a világ végén; Egy nap a láthatatlan házban), melyekben az őserdő peremén levő kis falu orvos-patikusaként megélt mindennapjairól számol be, illetve a Római történetek, melyben az olaszországi háborús éveket rajzolja meg. Ám ezekben a művekben csak töredékesen esik szó élete első éveinek két színhelyéről. Éppen ezért most hiánypótló, a Lénárdképet kiegészítő, magyarázó és sokban megvilágító művet tart kezében az olvasó: kötetünkben fiaihoz írt két levelét és néhány versét mutatjuk be, melyek fényt vetnek Lénárd életének első, a nagyközönség előtt ismeretlen időszakára, a gyermekkorra, a családi legendákra, egyszóval az író gyökereire.

Magyar olvasói a hatvanas évek végén ismerték meg.

10 10 LÉNÁRD SÁNDOR Lénárd figurája az olvasói köztudatban a zseniális magyarok a nagyvilágban címkével jelölt fiókban helyezkedik el. Aki elolvasta regényeit, tudja róla: kiváló, humánus orvos, tizenhárom nyelven író-olvasó poliglott, ismeri Bach muzsikájának minden kottáját, két világháború elszenvedése után végül az idilli faházban talált nyugalomra a világ végén, Dél-Brazíliában, csupán nyolcéves koráig élt Magyarországon, mégis gyönyörűen ír magyarul, kiváló latinista, és a Micimackó latin fordítójaként híres a világban... és még sorolhatnánk. Brazíliai témájú regényei alapján magányos, visszahúzódó, az emberekkel legszívesebben csak írásban érintkező, a természetben, a kertben, zenében, versekben nyugalmat kereső remetének képzelhettük. Kötetünk lapjain most egy eddig ismeretlen Lénárd Sándor képe rajzolódik ki: a családhoz, múlthoz, emlékekhez erősen kötődő, belőlük táplálkozó és azokat továbbvivő, sokszálú rokoni kapcsolatokban élő embert ismerünk meg. A két levél megírása között húsz év telt el. Mindkettő Lénárd életének egy-egy kritikus pillanatában keletkezett, olyan pillanatban, amikor az ismeretlenbe való nagy lépés előtt még egyszer visszanézett, számot adva arról, amit hátrahagy, azoknak, akiket hátrahagy.

faházban talált nyugalomra a világ végén, Dél-Brazíliában, csupán nyolcéves koráig élt Magyarországon, mégis gyönyörűen ír magyarul, kiváló latinista, és a Micimackó latin fordítójaként híres a

Hasonló dokumentumok

APÁK, FIÚK. Vajdovics Zsuzsanna

APÁK, FIÚK. Vajdovics Zsuzsanna APÁK, FIÚK Vajdovics Zsuzsanna Lénárd Sándor író, költő, fordító és orvos (1910 1972) élete az örökös újrakezdés jegyében telt el: háromszor cserélt hazát és nyelvet, amikor az első világháború után szülővárosából,