Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Átírás

1 Fadd Nagyközség Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja

2 Tartalom Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység megvalósítás eszközei A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Fadd Nagyközség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Fadd Nagyközség Fadd nagyközség két nagy földrajzi tájegység, a Mezőföld és a Sárköz találkozásánál fekszik Szekszárdtól északra, a faddi Holt-Duna partján. A Duna fő ága a XIX. század nagy folyamszabályozása nyomán került távolabb mintegy 5 km-re a településtől. Fadd története egészen a római korig vezethető vissza. Bizonyítékok szerint már ekkor is benépesült lakóhely volt. Szent István egy oklevélben a pannonhalmi apátságnak adományozta a települést. Az oklevél szerint Faddot a honfoglalás után alapították. Bizonyos vélemények, kutatások szerint a Tihanyi Apátság évi alapítólevelében fellelhető Fatudi helységnév Fadd nevének feleltethető meg. A környéken a földtani viszonyokból következően hasznosítható ásványkincsek, energiaszolgáltató anyagok nincsenek. Kavics, sóder, homok, agyag jelentős mennyiségben található, de ez csak a helyi és a szűkebb környék igényeit elégítette ki. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy a kezdetektől fogva a mezőgazdaság jelentette a legfontosabb megélhetési forrást. A település életében - természeti adottságai miatt - a mezőgazdaság volt a meghatározó. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a település lakóinak 79%-a számára jelentett a mezőgazdaság a megélhetési forrást. A nagybirtokos Bartal család tulajdonában volt az összes birtokterület csaknem ötven százaléka, 1515 hold. Paprika-, gabona- és dohánytermesztés emelhető ki elsősorban. Ez utóbbi jelentőségét mutatja, hogy 1872 és 1945 között a település bélyegzője két dohánylevelet és egy ekevasat ábrázolt. Ehhez minden adottság megvan. A talaj humuszos lösz, a napsütéses órák száma megközelíti a 2000 órát, a csapadék mm évente. A település fekvéséből következően félúton Paks és Szekszárd között, Tolnától 5 km-re önálló vonzáskörzete nem 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 alakulhatott ki, ezért a növekedés erősen behatárolt volt, s alapvetően a mezőgazdaság eltartóképessége szabta meg. A Duna ártere ma a Holt-Duna ág, amelynek hossza 8,5 km kiegészítette a mezőgazdasági tevékenységet. A halászat, nádvágás, majd öntözés illetve napjainkban a strandolás, idegenforgalom Fadd-Dombori üdülőtelepen jelentős jövedelmet biztosított a lakosság számára. Fadd infrastruktúrája A különböző nagyságú külterületek és egyéb belterületek Fadd központi belterületétől mért közterületi távolsága 4-10 km. A külterületek 90%-a szilárd burkolatú úthálózattal közelíthető meg. A belterületek és a külterületek 50%-a egysávos bekötőúttal rendelkezik, 3 külterületre csak földút vezet. Fadd infrastrukturális ellátottsága jó, a belterületen minden közmű 99%-ban biztosított és kiépített a lakosság számára, még a szegregált, a roma etnikum által lakott településrészen is. Vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna hálózat, szilárd burkolatú út, járda, villamoshálózat, gázvezeték, telefonhálózat, kábel-tv hálózat, szélessávúinternethálózat, közvilágítás mind elérthető a belterületeken élő lakosság számára. A külterületeken és Dombori egyéb belterületen vezetékes ivóvíz, villamoshálózat minden lakos számára elérhető. A külterületeken más infrastruktúra nincs kiépítve. Dombori településrész 50%-án van kiépítve szilárd burkolatú út és járda, gázvezeték, telefonhálózat. Közlekedési lehetőség más településekre Faddra, Tolna és Szekszárd városokba menetrendszerinti autóbusz járattal oldható meg. Vasúti közlekedés legközelebb Faddtól és Domboritól is 15 km-re érhető el Tolna-Mözs vasútállomáson. A lakosság önszerveződő közösségei, illetve a mindenkori vezetés fokozott figyelmet fordított a környezet védelmére. Az infrastruktúra kialakításában a szennyvízelvezetés kiemelt szerepet kapott. Helyi kezdeményezéssel és központi támogatások igénybevételével megoldottnak tekinthető a kommunális szilárd és folyékony hulladék szervezett gyűjtése és szállítása. Mára a telefonhálózat kiépítése, a földgáz bevezetése, a kábeltelevíziós rendszer megvalósulását követően egyre nagyobb számban kötnek az internet-hálózatra. Gazdasági jellemzők A település hagyományosan mezőgazdasági település. Az 1992-ben felbomlott termelőszövetkezet átalakult új típusú szövetkezetté és gazdasági társasággá. A Termelő és Értékesítő Szövetkezet felbomlásával jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma. A korábbi jól prosperáló állami vállatok telephelyei is megszűntek, például Dohányfermentáló Vállalat, Paksi Konzervgyár telepe. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal és intézményei, valamint a Gárdonyi Géza Általános Iskola a legnagyobb foglalkoztatók, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja az 50 főt. Ettől kisebb foglalkoztatott létszámmal működő kis- és közepes vállalkozások vannak mezőgazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi, idegenforgalmi és vendéglátó egységeket üzemeltetnek. Az állandó telephellyel rendelkező helyi iparűzési adóalany vállalkozások száma a november havi nyilvántartott adatok alapján 327 volt. A vállalkozások jelentősebb része, 90%-a 1-2 főt foglalkoztat. A település mezőgazdasági adottságait a helyi egyéni termelőkön kívül két szövetkezet is igyekszik hasznosítani. A gazdálkodók a gabonanövények mellett napraforgót, gyógynövényeket, is termesztenek. Az állattenyésztés nagyüzemi sertéstenyésztés formájában van jelen a településen. 4

5 További munkalehetőséget nyújt még a lakosság számára az olajsajtoló üzem, a paprikamalom, a fafeldolgozó telep, valamint a takarmánykeverő üzem. Mindezen munkalehetőségek ellenére jelen van a munkanélküliség, amely elsősorban a férfiak körében jelentkezik. A településen komolyabb ipari tevékenység nem honosodott meg. Az iparban dolgozók ingáznak a Paksi Atomerőmű Zrt. munkahelyeire, illetve különböző tolnai, szekszárdi munkahelyekre. Faddon viszonylag jelentős számban vannak egyéni vállalkozók, akik közül legtöbben kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytatnak. A kereskedelmi tevékenységet ellátó kisvállalkozók mellett a lakossági igények kielégítésében szerepet kapnak még a CBA és a Kop-Ka ÁFÉSZ érdekeltségbe tartozó üzletek. Fadd és Dombori között a Holt-Duna partján, Faddtól 6 km-re az 1970-es években kialakult Fadd-Dombori üdülőtelepen - minden év májustól augusztusig - szezonális jelleggel működnek kereskedelmi és vendéglátó egységek. Kulturális és szórakozási lehetőségek is csak a nyári idegenforgalmi szezon idején érhetők el a Domboriban élők részére, az üdülőtelepen. A szekszárdi Szent László híd átadása után megszűnt Fajsz-Dombori közötti kompközlekedés, emiatt az ott élő lakosság esélyegyenlősége tovább csökkent a közszolgáltatások elérésében és a munkavállalás, munkába járás terén is a közlekedési távolság növekedése és egy irányba fordulása miatt, mert zsák településrésszé vált. Az aktív korú foglalkoztatottak kb.80 %-a Tolnán, Szekszárdon, vagy Pakson dolgozik, és naponta ingázik. A munkaerőpiacon való elhelyezkedés szempontjából a külterületi lakosság kimondottan hátrányos helyzetben van. A közlekedési infrastruktúra miatt sokan nem találnak a közlekedéshez igazítható munkahelyet helyben és a környező településeken. Fadd-Dombori szezonális idegenforgalmi tevékenységhez kötődő munkaerő piaca nem nyújt kellő megélhetési lehetőséget. A külterületen élő aktív korúak hátrányos helyzetét alátámasztja, hogy kisebb számuk mezőgazdasági gazdálkodó, és nagyobb részük segélyezett. Demográfia, szociális jellemzők Fadd nagyközség földrajzi területét és lakosságát is tekintve Tolna megye legnagyobb községe december 31-én a lakosság száma 4317 fő volt. Fadd település külterületei: Tanyák, Főmajor, Alsóvárszeg, Felsővárszeg, Várszegipuszta, Alsótanyák, Felsőtanyák, Györgymajor. Fadd belterületi központjától 8-10 km távolságban lévő Dombori egyéb belterületen 108 fő lakos él. Dombori községet a tanácsrendszerben a közös tanácsok létrehozása idején csatolták Fadd községhez. A fenti adatok tükrében tanyagondnoki szolgálatot hozott létre az önkormányzat 2009-ben, hogy a külterüeleten élő intézményhiányos és közösségi szolgáltatásokat el nem érő, vagy csak hátránnyal elérő személy esélyegyenlőségének növelésében tudna eredményeket elérni. Közösségi élet A települési önkormányzat igyekszik a civil szervezetek működését támogatni, illetve aktív közösségi élet hátteret biztosítani. Ennek megfelelően költségvetéséből támogatja a közösségi szolgáltatásokat is nyújtó, egyes bejegyzett társadalmi egyesületeket és az általuk szervezett programokat. Az Önkormányzat hagyományteremtő és hagyományőrző célzattal rendszeresen, az egész lakosságot megmozgató programokat szervez. A minden évben megrendezésre kerülő legfontosabb programok: Nőnap, március 15-i nemzeti ünnep, Dombori Nyári Fesztivál, Templom Napja, Falunap, Szüreti Nap, Idősek napja. Ezeken kívül a civil szervezetek által kezdeményezett és rendezett községi szintű rendezvények, például 5

6 Környezetvédelmi Nap, Faddi Regatta, Horgászverseny, Tolnai Sárkányhajó Fesztivál, Fadd- Dombori Triatlon Fesztivál. A Faddi Boróka Ének- és Néptánc Egyesület Adventi koncertje. A Faddi Kismanók Óvoda Jótékonysági bálja. A fenti rendezvények látogatottsága eléri az főt. Az általános iskolán, óvodán és a nappali ellátás szolgáltatásán kívül a települési intézményrendszerbe tartozik még egy kötetes könyvtár, és a művelődési ház. A művelődési ház és könyvtár teleház jelleggel működik: lehetőség van számítógéphasználatra, internetezésre, fénymásolásra, faxolásra, ha kell levelet, önéletrajzot írunk, szakdolgozat elkészítéséhez is segítséget nyújtunk, plakátot, szórólapot készítünk, igyekszünk mindenkit kiszolgálni, a hozzánk érkező kéréseknek maximálisan megfelelni óta FIP pontként is működik a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján a munkanélkülieknek nyújt információs segítséget az aktuális álláslehetőségekről. Az önkormányzat a Boróka Ének- és Néptánc Egyesülettel, a Nyugdíjasok Érdekszövetségével, a Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött, ez tartalmazza azt is, hogy a művelődési ház szolgáltatásait milyen feltételekkel vehetik térítés nélkül igénybe, úgy, mint az iskola, a Tegyünk a Szívünkért Egyesület, a Mozgáskorlátozottak Egyesülete, a véradók vagy a tüdőszűrők. Fadd nagyközség belterületén a köz- és lakossági szolgáltatások jó színvonalon hozzáférhetőek. Minden lakossági alapszolgáltatás elérhető, amelyet egy nagyközség nyújtani tud. Dombori egyéb belterületén élő lakosság az intézményhiány és közlekedési infrastruktúra hiánya miatt egyes lakossági közszolgáltatásokhoz a tanyagondnoki szolgálat által hozzáférhető számukra. A településen óta működik a Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. A nemzetiségi önkormányzat a közoktatási intézményekkel folyamatosan kapcsolatot tart, óvodai, iskolai beiratkozásnál aktív szerepet tölt be. A Tolna Megyei Bíróság nyilvántartása alapján december 31-én a településen működő civil szervezetek: Bejegyzett, működő szervezet Fadd Polgárőr Egyesület Faddi Gyermekekért Alapítvány Együtt Domboriért Egyesület Fadd Nagyközségi Tűzoltó Egyesület Tevékenység Bűnmegelőzés, közrend és közbiztonság javítása, járőrszolgálat, települési, közösségi rendezvényeken közrendbiztosítás segítése. Az Óvoda és Általános iskola oktató-nevelő munkáját elősegítő tárgyi eszközök fejlesztésének támogatása. Településfejlesztési tevékenység Helyi tűzvédelmi, tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátása. Faddi Nyugdíjasok Érdekszövetsége Szakmai, érdekképviseleti tevékenység. Hagyományápolás, kirándulások, üdülések szervezése, kapcsolattartás bel- és külföldi szervezetekkel, tanácsadás, érdekképviselet időskori ügyekben. 6

7 Bejegyzett, működő szervezet Faddi Boróka Ének és Néptánc Egyesület Fadd Fadd Fadd Fadd A legfontosabb 2010 óta megvalósult fejlesztések Település Fejlesztés IKSZT Művelődési Ház felújítása Faddon Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány Orvosi, fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat és családsegítő iroda akadálymentesítése Faddon MVH Faddi Bartal - sétány kialakítása (1704/3 hrsz) Tevékenység Kulturális tevékenység, közösségi és kulturális rendezvények szervezése, rendezése. Faddi Meseház Alapítvány Kulturális tevékenység. Kézművesség megismertetése, tanítása, fejlesztése, szabadidős és hobby tevékenység, nemzetközi tevékenység, településfejlesztési tevékenység. Tegyünk a Szívünkért Egyesület DUMBÓ CSALÁDI NAPKÖZI Alapítvány Faddi Dunáért Közhasznú Alapítvány Faddi Sport Horgász Egyesület Egészségügyi tevékenység. Szív-és érrendszeri megbetegedések és halálozások csökkentése, a megbetegedettek gyógyulásának és rehabilitációjának elősegítése. Meglévő egészségi állapotok fenntartása és javítása, fizikai és lelki gondozás, tanácsadás és oktatás segítségével. Gyermekek napközbeni ellátása 20 hetes kortól 14 éves korig családias környezetben, egyéni képességfejlesztő és egészségvédelmi képzések, kisgyermekes szülők segítése visszatérni a munka világába. A Faddi Duna holtág teljes körű rehabilitációja, a környezet és természet védelmének népszerűsítése, Fadd község településsi turizmusának fejlesztése, népszerűsítése. Szabadidős és hobby tevékenység. Kismanók Óvodai Alapítvány Fadd Óvodás korú gyermekek ismereteinek gazdagítása, oktatását, nevelését segítő fejlesztő eszközök biztosítása, óvodai hagyományok ápolása. Faddi Sportegyesület Sporttevékenység. Faddi Gazdakör Szakmai, gazdasági érdekképviseleti tevékenység. Faddi Új Élet Vadásztársaság Vadnevelés, gondozás, szabadidős és hobby tevékenység. Faddi Polgári Egyesület Keresztény, nemzeti, polgári elkötelezettségű személyek bevonása a közéletbe. MVH Az önkormányzat tulajdonában lévő Bartal kert (1704/3 hrsz.) megjelenését javító infrastrukturális fejlesztéséhez új játszótér kialakítása. Fejlesztési forrás MVH ,- DMTA-Norvég ,- MVH (EMVA) ,- MVH (EMVA) ,- 7

8 Fadd Fadd Fadd Fadd Fadd Fadd Fadd Fadd Fadd Fadd Fadd Fadd Település Fejlesztés Új Ravatalozó épület építése Faddon Út építés (Munkácsy, Radnóti, Alvég, Deák Ferenc utca) Dél Balaton Sió-Völgye Faddi Regionális Hulladéklerakó Rekultiválása TIOP / Informatikai infrastruktúra fejlesztése a Gárdonyi Géza Óvodában és Általános Iskolában Folyamatban lévő fejlesztések Település Fejlesztés Önkormányzati felzárkóztató támogatás 5/2012. (III.1.) BM rendelet alapján Faddi Polgármesteri Hivatal épületének nyílászáró cseréje, belső festése, akadálymentes mosdó kialakítása. JETA Fadd Nagyközség Polgármesteri Hivatal épületének teljes hőszigetelése, energetikai beruházása. KEOP-4.9.0/ Épületenergetikai Fejlesztés a Gárdonyi Géza Általános Iskolában és Sportcsarnokban megújuló energiával kombinálva. EU önerő pályázat Épületenergetikai fejlesztés a Gárdonyi Géza Iskolában és Sportcsarnokban című projekt saját forrás kiegészítése. JETA Önrész Biztosítása az Épületenergetikai fejlesztés Gárdonyi Géza Általános Iskolában és Sportcsarnokban megújuló energiaforrással kombinálva című pályázati konstrukcióhoz TÁMOP / A Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola faddi tagóvodájának fejlesztése SZOC-FP-12-A-0032 Szociális Földprogram Fadd Nagyközségben Turisztikai csónakkikötő létesítése a Faddi Holtdunán (pályázó: Faddi Dunáért Közhasznú Közalapítvány) Fejlesztés állapota megítélt, folyamatban lévő Megítélt, folyamatban lévő Megítélt folyamatban lévő Megítélt, folyamatban lévő Megítélt, folyamatban lévő Elbírálás alatt Megítélt, folyamatban lévő Megítélt, folyamatban lévő Fejlesztési forrás TEKI ,- TEIT ,- TEIT ,- Saját forrás ,- Európai uniós pályázat (ESZA) ,- Fejlesztési forrás Központi Költségvetési Támogatás ,- Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány ,- Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapból ,- Európai Uniós pályázat ,- Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány ,- Európai Uniós Pályázat (ESZA) ,- Európai Uniós pályázat (ESZA) ,- MVH ,- 8

9 Fadd Fadd Még el nem indult illetve tervezett fejlesztések Település Fejlesztés DDOP Nevelési intézmények fejlesztése című konstrukció. Új Óvoda létesítése Fadd Nagyközségben KEOP Ivóvízminőség javító beruházás Fadd Nagyközségben című pályázat II. forduló Fejlesztés állapota Megítélt, folyamatban lévő benyújtott Szükséges forrás Európai Uniós pályázat ,- NFÜ Európai Regionális Fejlesztési Alapból ,- Értékeink, küldetésünk Fadd Nagyközség Önkormányzatának célja, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Ennek érdekében, a fenti célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében megalkotja a települési esélyegyenlőségi programját. A program tartalmazza a helyzetelemzést és az erre épülő cél és feladat-meghatározásokat, valamint azok megvalósításának ütemezését. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a községben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Az esélyegyenlőségi terv alapját képező módszertani segédlet potenciálisan kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti a mély szegénységben élőket és a romákat, a gyermekeket, a nőket, a gyermekeket, az időseket és a fogyatékkal élő személyeket. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különböző élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve bővíthető. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Fadd Nagyközség élve a törvény adta lehetőséggel, a fent említett célok minél hatékonyabb megvalósításának érdekében megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját, mely tartalmazza az Önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat. 9

10 Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Fadd település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása 10

11 A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. Az alábbiakban röviden meghatározzuk a kapcsolódó stratégiákat, ezek ismerete azért fontos, mivel a település esélyegyenlőségi stratégiájának illeszkednie kell nem csak a jogszabályi környezetbe, hanem az EU és hazai releváns stratégiákhoz is. Az EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program 11

12 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program Az Országgyűlés június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia 12

13 megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 1. Nők A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alkotmány és a Munka Törvénykönyve. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. 2. Fogyatékkal élők A fogyatékkal élő emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Fadd Nagyközség egészségügyi intézményei akadálymentesen megközelíthetőek mozgáskorlátozottak számára. 3. Romák 2011-es népszámlálási adatok szerint a településen 368 fő cigány származású lakos él, a Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzat szerint számuk fő körüli. A Faddi Roma Nemzetiségi Önkormányzat óta működik a településünkön. 4. Egyéb hátrányos helyzetű csoportok - Munkanélküliek és mélyszegénységben élők - Foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű csoportok (megváltozott munkaképességűek, 50 év felettiek stb.) - Időskorúak 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal 2.1 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Gazdasági program /2003.(V.13.) önkormányzati rendelet a gyermekvédelmi ellátások szabályairól 8/2006. (VI.28.) önk. rend. a szociális ellátások szabályairól 1/2009.(I.29.) önk. rend a tanyagondnoki szolgáltatásról 11/2009. (III.20.) önk. rend a sportról 14/2009. (VI.25.) önk. rend Az egészségügyi alapellátások körzetének megállapításáról 2/2006. (III.1.) önk. rend A mezei őrszolgálatról 21/2007. (X.3.) önk. rend Az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről 13

14 11/2003.(VII.08.) önk. rend A közművelődésről 10/2003.(V.13.) önk. rend A község szabályozási tervének jóváhagyásáról és a helyi építési szabályzatának megállapításáról 20/2004. (XII.03.) önk. rend A település környezetvédelmének általános szabályairól 1/2005. (II.01.) önk. rend A köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról 21/2007. (X.3.) önk. rendelet Az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről (továbbiakban: Lakásrendelet ) Költségvetési koncepció Szolgáltatástervezési koncepció Településrendezési terv Fadd Nagyközség Közbiztonsági és Bűnmegelőzési koncepciója Fadd Nagyközség Középtávú sportkoncepciója /2009.(IV.21.)Kt. határozat melléklete Fadd Nagyközség Idősügyi Cselekvési Terve /2010.(V.26.)Kt. határozat alapján 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Társulás létrejötte, elhelyezkedése A Szekszárd- Tolnai kistérség a Tolna megyei 5 kistérség egyike. Területén 26 település található. Ezen települések polgármesterei hozták létre 1999-ben a Kistérségi társulást. A Társulás től 2004-ig Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása néven működött végén átalakult a szervezet és jelenleg a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás néven működik. Majd, májusától Szekszárd és Térsége Önkormányzati néven látja le feladatait. A Szekszárd-tolnai kistérség a Dél-dunántúli régióban, Tolna megye déli részén fekszik. A megye 5 kistérsége közül a legnagyobb területű: 1028 km². A kistérség központi szerepet tölt be a megye életében. Ezt a funkciót erősíti Szekszárd, mely kistérségi központ és megyeszékhely is egyben. A kistérség elhelyezkedése Tolna megyében A domborzatilag alapvetően két síksági és dombsági részre tagolódó kistérség természetföldrajzi adottságai a mezőgazdaság számára kedvezőek. A kistérség településkapcsolatai alapján 4 mikrotérségre és Szekszárd Megyei Jogú Városra osztható. A 4 mikrotérség a következő: 14

15 - Dél-Tolna mikrotérség: Bátaszék központtal, Alsónána, Alsónyék, Báta, Pörböly és Várdomb települések alkotják - Sárközi mikrotérség: Decs központtal, Őcsény, Sárpilis, Szálka települések alkotják. - Zomba és Térsége: Zomba központtal, Harc, Kéty, Felsőnána, Murga Kistormás, Kölesd,Medina, Szedres és Tengelic települések alkotják. - Tolnai mikrotérség: Tolna központtal Bogyiszló, Fadd, Fácánkert és Sióagárd települések alkotják A kistérség gazdaságának általános jellemzése A feldolgozóiparon és mezőgazdaságon alapuló struktúra az 1990-es évek elején bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások hatására egyrészt tulajdonilag-szervezetileg jelentősen átalakult, másrészt erőteljesen eltolódott a kereskedelmi és szolgáltató szektor felé. Jelenleg a vállalkozások száma alapján az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, kereskedelem, javítás és az ipar emelhetők ki, hiszen együttesen a kistérségben tevékenykedő vállalkozások 60 %-át adják. A két kisebb város, Bátaszék és Tolna, a termelés, ellátás, szolgáltatás területén kialakította a maga néhány településére kiterjedő részleges vonzáskörzetét. Tolna és Szekszárd közelsége és részben kölcsönös racionális érdekeltsége miatt együttélésre és együttműködésre van kényszerítve. A térség szempontjából a két város együttesen jelent egyfajta növekedési tengelyt. Tolna mindenekelőtt a Duna vonalában tölt be szervező-ellátó szerepet. A távolabb fekvő Bátaszék már dominánsabban tudja megjeleníteni kistérségi részközpont szerepét, mely a kistérség határain is túlmutat Foglalkoztatottság A szekszárdi kistérségben lakó foglalkoztatottak nagy többségének helyben, a kistérségen belül van a munkahelye. A foglalkoztatók nagy többsége a megyeszékhelyen összpontosul. A kistérség munkavállalói korú népesség a teljes népesség 66,7 %-a, a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya jelenleg 44%, ami az elmúlt évekhez kismértékű növekedést jelent. Kistérségi szinten a munkanélküliségi ráta az utolsó öt évben csökkent, ám még mindig az országos rátánál magasabb az értéke. Néhány település esetében tovább nőtt, ill. stagnált a magas munkanélküliségi arány, így magas Bogyiszlón, Fácánkerten, Faddon, Kölesden, Medinán, Murgán és Sárpilisen. A regisztrált munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya Szekszárdon 7,2 %, Tolnán 11,2 %, Bátaszéken pedig 9,6 %. Kiugróan magas ez a mutató Bátán (29,5 %), Murgán (32,1 %) és Sárpilisen (18,6 %) A kistérség demográfiai helyzete A kistérség nemcsak a megye legnagyobb területű kistérsége, hanem a legmagasabb népességszámú is. A népesség számát a csökkenő születési hányad, a magas halandóság és a lakosság vándorlásának hatásai alakítják: kistérségnek 2004-ben még lakosa volt, ami 2011-ben már csak fő. fogyó népesség mellett komoly probléma a népesség elöregedése, amely a térség versenyképességének, fenntartható fejlődésének gátja lehet. A kistérség lakosságának 20,7 %-a 60 év feletti. Az elöregedett településeken magas a 60 év feletti lakosság súlya A Társulás céljai A többcélú társulás legfőbb döntéshozó szerve a Társulási Tanács, melyet a települések képviseletében polgármesterek alkotnak. A társulás hatáskörébe a tanács több, stratégiai jelentőségű feladatot utalt: települési önkormányzatok kötelező és önként vállalt oktatási, egészségügyi, szociális feladataiban az együttműködés koordinálása, segítése, a költségvetési szervek belső ellenőrzése, a területfejlesztési projektek végrehajtása. 15

16 (Forrás: Megyei és kistérségi dokumentumok Megyei Közoktatási Fejlesztési Terv Kistérségi Sport Stratégia Kistérségi Közoktatási Fejlesztési Terv Kistérségi Közoktatási Fejlesztési Terv - Felülvizsgált változat: 2009 Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Pedagógiai szolgáltatók a dél-dunántúli régióban A Szekszárd-tolnai kistérség sportstratégiája 2009 Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv - felülvizsgált változat 2010 A tehetséggondozás formái a szekszárd-tolnai kistérség önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeiben Kistérségi Közoktatási Minőségpolitika 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása 1. számú táblázat - lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % 2012 na. % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Faddon december 31-én 4501 fő élt. Lélekszámát tekintve a legnagyobb nagyközség a megyében. Lakosainak száma 2008-tól folyamatosan csökken ben 4317 főt számláltak a településen. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a lakosság mindösszesen 8,5%-a (369 fő) tartozott valamilyen nemzetiséghez: ebből roma 368 fő (8,5%), ukrán 1 fő. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. 16

17 2. számú táblázat - fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 50% 0-2 évesek 0-14 éves % 55% éves % 58% éves % 55% éves % 48% 65 év feletti % 37% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Faddon a gyermek és aktív korú népességet tekintve a férfiak vannak többségben, azonban 60 év felett az elhalálozás miatt ez az arány megfordul; 65 év felett pedig jelentősen csökken számuk. Emiatt sok az egyedülélő idős asszony településünkön. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,5% ,9% ,7% ,4% ,5% 2012 na. na. % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Településünkön jelen van az elöregedés, a 65 év felettiek aránya évről évre közelít a 0-14 éves korúak számához. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg n.a na. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Fadd településre kevesebben vándorolnak, inkább az elvándorlás a jellemző. A születések száma rendre elmaradt a halálozásokétól, s a jellemzően negatív vándorlási különbözet is hozzájárult a lassú népességvesztéshez. A születések száma magasabb a segélyre szoruló, hátrányos helyzetű, iskolázatlan családok körében, ezért különös fontossággal bír a település Esélyegyenlőségi Programja. 17

18 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) na. na. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A roma lakosság szociális helyzetére nincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség, a megszűnő szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek csökkenésével és megszűnésével a munkanélküliségi rátájuk meghaladta a nem roma származásúakét. Súlyos problémát rejt az, hogy az aktív munkavállalásra alkalmas romák közül 75-80%-a munkanélküli. (becsült adat) A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését a munkaügyi központ számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az Önkormányzat a közhasznú- és közcélú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. A nemzetiségi önkormányzattal, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekszik a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülmények biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzése, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. A település vezetősége feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. A települési önkormányzat a közfoglalkoztatás keretén belül jelentős számban és arányban foglalkoztatja roma személyeket. Jó kezdeményezésnek mutatkozott az, hogy az általános iskolában a közhasznú program keretében 2 fő roma pedagógus mentor segítette a pedagógusok munkáját, a jövőben 2 fő roma származású pedagógus asszisztenst kíván foglalkoztatni az iskola. A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. 18

19 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Településünkön a munkanélküliek aránya és száma az alábbiak szerint alakult: A KSH és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma: 2008-ban 347 fő, 2009-ben 308, ben 280, 281 fő, az aktív lakónépesség 11%-a keresett állást ben, míg 9,3%-a az azt követő két évben. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az alacsony iskolázottságú személyek, romák, az idősebbek, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését továbbra is az önkormányzat látja el. A közterületen dolgozók szakmai irányításával a Fatodi Kft. foglalkozik. Az elmúlt 4 évben az önkormányzat intézményeiben (szociális, oktatási, nevelési) és a Polgármesteri Hivatal vállalta a tartós munkanélküliek foglalkoztatását évben összesen 128 fő munkanélküli dolgozott közfoglalkoztatásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,0% ,5% ,2% ,4% ,0% ,4% ,1% ,4% 280 9,3% ,0% 151 9,8% 281 9,4% 2012 na. na. na. na. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az elmúlt 5 évet tekintve a 2009-es adat kivételével megállapítható, hogy az aktív korú lakónépesség több, mint fele férfi, ez az arány fennáll a nyilvántartott álláskeresők számánál is, településünkön több a munkanélküli férfi, mint nő. 19

20 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb fő % 6,6% 7,8% 5,7% 7,5% év fő % 16,4% 15,6% 18,2% 14,2% év fő % 10,7% 14,3% 12,9% 13,5% év fő % 16,1% 11,4% 10,7% 12,5% év fő % 12,1% 11,0% 10,7% 11,7% év fő % 14,1% 15,6% 13,6% 10,7% év fő % 8,6% 9,7% 9,3% 11,0% év fő % 9,8% 11,0% 12,5% 11,7% év fő % 5,2% 3,6% 6,1% 7,1% 61 év felett fő % 0,3% 0,0% 0,4% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya 80,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% nők férfiak összesen Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20