A biomassza energetikai hasznosítási lehetőségei. Unokáink is látni fogják. Készítette: Virág Zsófia Felkészítő: Gyuricza Gyuláné Nedelkovics Judit

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A biomassza energetikai hasznosítási lehetőségei. Unokáink is látni fogják. Készítette: Virág Zsófia Felkészítő: Gyuricza Gyuláné Nedelkovics Judit"

Átírás

1 Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája A biomassza energetikai hasznosítási lehetőségei Unokáink is látni fogják Készítette: Virág Zsófia Felkészítő: Gyuricza Gyuláné Nedelkovics Judit Kecskemét 2010

2 Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 3 2. Irodalmi feldolgozás A környezet állapota Hazánk környezeti állapota Hulladékgazdálkodás Alternatív energiák Biomassza energia Biomassza energetikai hasznosításának lehetőségei Biobrikett A szalma brikett- gyáráts technológiája Következtetések 24 Mellékletek 25 Irodalomjegyzék 26 Ábrák jegyzéke 27-2-

3 1. Bevezetés A mindennapi életünk és tevékenységünk elválaszthatatlan az energiától, hiszen létünk fenntartásához (táplálkozás), környezetünk élhetővé-tételéhez (fűtés, ruházkodás), a társadalom létéhez és tevékenységéhez (közlekedés, kommunikáció, közvilágítás, ipari termelés, stb.) és még számos más területen is folyamatosan energiát használunk fel. Az energia-felhasználás jelenleg a fosszilis (ásványi eredetű) energiahordozók felhasználására alapozott. A fosszilis energiahordozók készletei fogynak, az ismert készletek is egyre nehezebben és költségesebben termelhetők ki, illetve a nagy és növekvő kereslet miatt egyre drágábban szerezhetők be. A használatukból adódó környezetszennyezést (elégetésük közben a korábban megkötött CO 2 felszabadul, és egyéb káros emissziók pl. SO 2, NO x, vegyületek is keletkeznek), és a kitermeléssel járó környezeti károkat a környezeti és természeti rendszerek nem tudják regenerálni. A CO 2 kibocsátás mértéke meghaladja a Föld élővilágának CO 2 -megkötő képességét, és ezért a légkörben ennek a gáznak a mennyisége folyamatosan emelkedik, mellyel igen szoros kapcsolatot mutat az átlaghőmérséklet emelkedése (üvegházhatás). Mai ismereteink szerint ugyanis a CO 2 több mint 60%-ban felelős ezért a folyamatért, melynek a következménye a napjainkban is érzékelhető klímaváltozás. Az Európai Unió új agrárpolitikai irányzata egyenrangúan fontosnak tartja a mezőgazdaság termelési, környezeti és szociális feladatait. Olyan gazdálkodási rendszerek elterjedését támogatják, melyek elősegítik mind az agrárium, mind a vidék környezetbarát fejlesztését, az élhető vidék megteremtését és felhasználását. Magyarország energiában, és nyersanyagban szegény, ezért ki kell használni az éghajlatunkból adódó-, és talajainkban lévő adottságainkat. A hagyományos kisparaszti gazdaságokban a megtermelt termékeket teljesen (hulladékmentesen) felhasználták, a mai gazdálkodási rendszerekben problémát jelent az évente újratermelődő biomassza hasznosítása. A mezőgazdasági hulladékok nagy része biomassza, amely csak részben kerül ki a természetes körforgásból, így kezelésük és hasznosításuk ma is megoldott. A biomasszát a hagyományos használatukon kívül energiatermelésre, és különböző ipari anyagok előállítására lehet felhasználni. Dolgozatomban, a növénytermesztésben melléktermékként keletkező szalma energetikai -3-

4 hasznosítási lehetőségét vizsgáltam. 2. Irodalmi feldolgozás 2.1. A környezet állapota Hazánk környezeti állapota Nemzetközi összehasonlításban Magyarország környezetének állapota közepesnek mondható. Az előző évtizedekben kevésbé volt hangsúlyos a környezetet súlyosan terhelő iparágak erőltetett fejlesztése, illetve a rendszerváltás során ezen iparágak visszaesésével, a termelési struktúra átalakulásával és a fogyasztás átmeneti csökkenésével a környezet állapota javult. Az elmúlt évben lejátszódott gazdasági átalakulások, a személyes és az ország energiafogyasztásának csökkenése kedvezően hatott a környezetre. A 90-es évek első felében számottevően csökkent az ország energiafogyasztása is, amelynek ugyancsak a környezeti terhelést mérséklő hatása volt. A levegő minősége a volt ipari területeken javult. A közlekedés környezetre gyakorolt hatásában ellentétes folyamatok játszódnak le, a gazdasági visszaesésből következő közlekedési teljesítménycsökkenés és a jobb minőségű üzemanyag kedvező hatású, másrészt viszont a motorizáció előretörése, a vasút és a tömegközlekedés visszaesése fokozza a környezeti ártalmakat. A természetvédelem területén hazánk jelentős eredményeket mondhat magáénak. Az élővilág gazdagsága, a természetes élőhelyek és társulások magas száma példaértékű Európában. Egységes, az egész országra kiterjedő nemzeti parki hálózat működik, amely több évtizedes múltra tekint vissza. Magyarországon kb állatfaj és kb magasabb rendű növényfaj él, közülük több száz kizárólag, vagy nagyrészt csak hazánkban honos. Tehát vannak viszonylag nagy kiterjedésű, jó természeti kondíciókkal bíró területek, ahol az élővilág gazdag, a természetes élőhelyek és társulások száma magas. Jelenleg az ország 7,53 % - a áll természetvédelmi oltalom alatt. -4-

5 Egy ország környezeti állapota szorosan összefügg az egészségi állapottal. Ez legszembetűnőbben a krónikus légzőszervi betegségek egyre növekvő, magas arányaival bizonyítható. Ennek fő oka a levegő rossz minősége. Hazánk területének "csak" 3,9 %-a tartozik az erősen szennyezett kategóriába, viszont itt él a lakosság majd 30 % - a! Ehhez járul még a gyakori (18 %-os) zajszennyezés, mely szintén nem hosszabbítja életünket. Az ország minden lakosára több mint 8 tonna hulladék jut évente. Ezek felhasználása, újrahasznosítása - többségében - nem megoldott, így elhelyezésük sok újabb probléma forrása lehet. Talajvízkészletünk hatalmas - de erősen veszélyeztetett - elsősorban a felszíni szennyezések miatt. Kritikus a talajvízszint folyamatos csökkenése a Szigetközben és a Duna-Tisza közi hátság területén. A felszíni vizek - elsősorban a Duna, Tisza, Balaton és a Velencei-tó - állapota, biológiai vízminősége folyamatosan romlik. A lejtős területekről átlagosan 1,5 millió tonna szerves anyagot mos le a vízerózió, ezt a természetes talajképződés nem tudja pótolni. A talajok szikesedése (közel 1 millió hektár) és savanyodása (2, 3 millió hektár) is tovább tart. A környezet viszonylag jó állapotának megőrzéséhez hozzájárult a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok utóbbi években használt mennyiségének jelentős csökkenése is, mely elsősorban a mezőgazdasági termelés visszaesésének köszönhető. Magyarország legfontosabb környezetvédelmi teendői három területre koncentrálódnak, ezek a levegőminőség-védelem, a vízminőség-védelem és a hulladékgazdálkodás. -5-

6 Hulladékgazdálkodás A hulladék káros környezeti hatása elleni védelemnek a hulladék teljes életciklusára kiterjedő gyakorlati megvalósítása, amely a hulladék keletkezésének megelőzését, csökkentését és hasznosítását, a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezés nélkül átmeneti tárolását és ártalmatlanítását foglalja magában. Mit is nevezünk hulladéknak? A hulladék a termelő, szolgáltató vagy fogyasztói tevékenységek során vagy ezek következtében keletkező- tulajdonosa által fel nem használt, illetve a keletkezés folyamatában vissza nem vezetett vagy adott formájában arra alkalmatlan elhasználódott selejtté vált termék. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. Törvény alapján a hulladékkategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől tulajdonosa megválik vagy megválni köteles. Magyarországon 21 millió m 3 szilárd hulladék termelődik a háztartásokban és munkahelyeken. Éves szinten hazánkban 109 millió tonna az ipari, mezőgazdasági és szolgáltató tevékenységből származó hulladék. A termelési hulladéknak 2%-a veszélyes. A települési hulladék 90%-át lerakással ártalmatlanítják a hulladéklerakókban. Mezőgazdasági hulladékok csoportjába tartoznak a mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból származó hulladékok (1. ábra). 1. ábra: Mezőgazdasági eredetű hulladékok (Hartman M. Alexa L. Dér S. Schád P. nyomán) Hulladék, melléktermék Állattartás, állattenyésztés almos trágya hígtrágya elhullott állatok Tetemei Lehetséges környezeti problémák fertőzőképesség, szaghatás, talaj- és vízszennyezés fertőzőképesség, szaghatás, talaj- és vízszennyezés veszélyes hulladék, fertőzőképesség Kezelés kazlas trágyakezelés, érlelés, komposztálás ülepítés, szétválasztás, biogáz előállítás, Hasznosítás szántóföld, kertészet, t/ha négyévente, m 3 /ha komposzt öntözés, injektálás, biogáz előállítás, energetikai hasznosítás komposztálás nyilvántartási és bejelentési kötelezettség, kezelőnek átadás -6-

7 gyógyszerek, veszélyes hulladék fertőtlenítőszerek, koncentrátumok göngyölegei, maradványai Növénytermesztés, kertészet tarló- és Növény egészségügyi gyökérmaradványok, probléma, szármaradványok, tág C: N arány, levágott ágak, mérgező növényi gallyak, szőlő anyagok venyige műanyagok nehezen bomlanak, lejárt szavatosságú vegyszerek, maradékok, göngyölegek, fel nem használt csávázott vetőmag Karbantartás, javítás fáradt olaj, olajos rongy tájkép rontó veszélyes hulladék, települési szilád hulladék veszélyes hulladék nyilvántartási és bejelentési kötelezettség, kezelőnek átadás aprítás, talajba keverés (N kiegészítéssel!), komposztálás bálázás, préselés tápanyag-gazdálkodás, talajtakarás, takarmányozás, energetikai hasznosítás hulladékgyűjtés, hasznosítás, energetikai hasznosítás, ártalmatlanítás nyilvántartási- és bejelentési kötelezettség, kezelőnek átadás, ártalmatlanítás nyilvántartási- és bejelentési kötelezettség, kezelőnek átadás Használt alkatrész olajjal szennyezett Hulladékgyűjtés vegyszer- és festékmaradványok, göngyölegeik veszélyes hulladék oldószerek, üzemanyag maradékok veszélyes hulladék nyilvántartási- és bejelentési kötelezettség, kezelőnek átadás nyilvántartási- és bejelentési kötelezettség, kezelőnek átadás Számos olyan melléktermék, maradvány keletkezik (növényi maradványok vagy az állati trágyák), amelyek megsemmisítése helyett célszerűbb lenne más megoldást alkalmazni. A mezőgazdasági hulladékok mennyisége nehezen meghatározható, az elmúlt években folyamatosan csökkent, elsősorban a mezőgazdasági termelés visszaesésének következményeként. Ma Magyarországon mintegy 100 millió tonna melléktermék és termelési hulladék keletkezik, ebből a mezőgazdaság részaránya 60%-os (Thyll 1996). Az 2. sz. ábra a Magyarország mezőgazdasági hulladékainak megoszlási arányát szemlélteti Thyll (1996) nyomán. -7-

8 2. ábra: Mezőgazdasági melléktermékek %-os megoszlása. Mezőgazd asági m ellékterm ékek arányai Állati melléktermék 45,5 millió t Gabonaszalmák 13,05 millió t Növényi melléktermék 14,5 millió t Egyéb növényi melléktermék 1,45 millió t Egy másik (1980-ban készült) tanulmányban kimutatták, hogy biomassza produkciónk évi 53,4 millió tonna, aminek 86,9%-a (46,4 millió tonna) származik a mezőgazdaságból (Láng 1985). A növényi eredetű biomassza tömegben meghatározó szerepe van a gabonaféléknek, mivel az összes főtermék közel 60%-át, a melléktermékek csaknem 90%- át a gabonafélék termékei teszik ki. -8-

9 Az 3. sz. ábra: Gabonaszalma hasznosítási lehetőségei Megnevezés Búzaszalma Árpaszalma Tavaszi szalmák Összesen Mennyiség ezer ezer ezer ezer % % % t/év t/év t/év t/év % Takarmányként Alomként Ipari felhasználás Összesen Az előzőekben leírtak, és a táblázat adataiból is kitűnik, hogy melléktermékként legjelentősebb szerepe a gabonafélék szárának van. Hulladékok káros környezeti hatásai A víz, a levegő és a talaj természetes öntisztulása során hosszú időn át feldolgozta az odakerült hulladékot anélkül, hogy azok közvetlenül, vagy a különböző kölcsönhatások során keletkező bomlás- vagy szintézistermékei a növényekre, az állatokra, és rajtuk keresztül közvetve vagy közvetlenül az emberre károsan hatottak volna. Az elmúlt évtizedekben az ember és környezete közötti harmonikus kapcsolat megbomlott. Az emberi tevékenység a megváltozott szükségletek kielégítése érdekében egyre nagyobb mértékben alakítja át a természetből kitermelt anyagokat, a természetes anyagoktól eltérő összetételű termékeket állít elő. A természetidegen anyagok termelésével, illetve elhasználódásával létrejött hulladék egyre nagyobb mennyiségben és térben koncentráltan kerül ki az ökoszisztémákba. A hulladék egyrészt szennyezi valamelyik környezeti elemet (vizet, levegőt, talajt), ezáltal nagy népességet érint, és a hatása sok esetben-időben elhúzódó. Másrészt a hulladék egyes alkotórészei beépülnek a növényi és állati szervezetekbe, és a táplálkozási láncon keresztül végső soron az embert károsítja (környezetre káros, mérgező hatású anyagok bioakkumulációja és toxicitása). -9-

10 A hulladékok csökkentése korunk egyik legfontosabb környezetvédelmi feladata. A leghatékonyabb megoldás a hulladékok keletkezésének megelőzése a hulladékmentes, tiszta termelés révén. Ha mégis keletkezik hulladék, akkor mindig vannak olyan alkotórészek, melyek megfelelő ártalmatlanításával csökkenthetjük a lerakóba, azaz a környezetbe kerülő hulladék mennyiségét. Ilyen eljárás lehet például a tüzelőanyag előállítása, komposztálás Alternatív energiák Alternatív energiaforrás, azaz energiahordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát tudunk kinyerni. Alternatív energia a napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, atomenergia. Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezetszennyezést. Az alternatív energiaforrások tulajdonsága, hogy környezetkárosító hatásuk elenyésző a fosszilis energiahordozókhoz képest és folyamatosan, akár generációkon át kinyerhetők a természetből. Vannak viszont olyan energiafajták, melynek folyamatosan újratermelődnek. Ezek a megújuló energiák. Megújuló energiaforrásoknak nevezzük azokat a természeti jelenségeket, amelyből energia nyerhető ki úgy, hogy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül az újratermelődik. Hazánkban a megújuló energiaforrások közül a legjelentősebb mértékben a tűzifa kerül felhasználásra. -10-

11 4. ábra: A megújuló energiaforrások hasznosítási részaránya Magyarországon között (www.cegnet.hu [2005]) A legkorábbi bioenergia az igavonó állatok erejéből származott és még ma is hasznosított energiaforrás, a legnagyobb arányban, a fejlődő országokban, ahol leginkább a kis farmokon ez a legelérhetőbb energiaforrás, 80-90%-ban Afrikában és Ázsiában ez a legjellemzőbb. A megújuló energiaforrások alkalmazásával foglalkozó kutatások az es évek végén a második energiaár-robbanást követően kezdődtek el. A kifejlesztett, korszerű nagyüzemi biomassza tüzelési rendszerek az egyes országok agrártermelési, helyi ipari, illetve kommunális szféráiban, széles körben elterjedtek. Az elmúlt évtizedekben előtérbe került a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák fejlesztése, a világszerte egyre nagyobb gondot okozó környezetvédelmi problémák miatt. A fejlesztések előtérbe- kerülésének másik oka a Nyugat- Európában termelésből kivont termelőterületek hasznosításának és a falusi lakosság helyben tartásának célja volt. Jelenleg az európai agrárágazatok hozzávetőleg 1, 7 millió toe megújuló energiát használnak fel, melynek legnagyobb részét a tűzifa és az erdészeti, valamint faipari melléktermékek teszik ki 1,2 millió toe mennyiséggel, ezen kívül a szalma 0,3 millió toe közvetlen tüzeléssel történő hasznosítása. Egyes források szerint az EU területének egy tizedét lehetne energetikai rendeltetésű biomassza termelésre hasznosítani. Ez körülbelül évi 80 millió toe-nak felel meg, amely a régió jelenlegi villamos energia szükségletének 20%-át fedezné. Stájer tartományban a biomassza energetikai hasznosítása a primer energiafelhasználáson belül 1980-ban még csak 7% volt, míg a fosszilis energiahordozóké 79%. Ekkor még egyetlen -11-

12 biomassza hasznosítású fűtőmű sem volt, 1985-ben pedig már 74 működött. Az összes alternatív energia felhasználás 1992-ig 23%-os részarányt ért el, és ezen belül a biomassza 15%-ot tett ki Biomassza energia A biomassza biológiai eredetű szerves anyag tömeg. Nagy lehetőség van a biomassza energetikai célú felhasználásának növelésében. A biomassza a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrásként szerepelhet, többségük 1 éven belül újból megtermelődik. Használatuk esetén bányászott energiahordozók takaríthatók meg, így a megtakarított fosszilis energiahordozók nem fokozzák a levegő szennyezettségét. A biomassza származhat: - növénytermesztésből, - állattenyésztésből, - erdészetben képződő melléktermékből, - élelmiszeriparból, - ipari hulladékokból. A vidékfejlesztésen is nagyot lendíthet, mivel mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek hasznosításával, energianövények termelésével jövedelemforrásként szerepelhet, és a talajnak a jelenleginél nagyobb része is gondozott állapotban tartható. A megtermelt biomassza feldolgozására alkalmas gépeket, eszközöket gyártó ipar is kialakult. A megújuló energiaforrások, és ezen belül a biomassza fokozott alkalmazására nem csak a fenntartható fejlődés miatt van szükségünk, hanem nemzetközi vállalásaink is erre köteleznek. Magyarországon adott a jó termőtalaj, a jó környezet a biomassza termeléséhez. -12-

13 Elsődleges biomasszák: A növényzetet alkotó anyag, amely a napenergia megkötésével létrejövő, a megkötött napenergiát szénhidrogén vegyületekben, kémiai kötésben tartalmazó szerves anyag. Létrejötte közben történik meg a napenergia megkötése, és válik lehetővé a megkötött energia tárolása. A másik kettő (szekunder, tercier) ebből a biomasszából származható. Másodlagos és harmadlagos biomasszák: A hagyományos mezőgazdálkodásra főként a primer biomasszák előállítása jellemző, de jelentős mennyiségben keletkezik másodlagos és harmadlagos biomassza melléktermék, illetve hulladék is. Másodlagos biomasszák: Asszimilálni nem tudó élő szervezetek közreműködésével jönnek létre. A másodlagos biomasszák az állati fehérjék, zsírok és szénhidrátok, Speciális szerepük van az állatvilág létében, és az emberi élet fenntartásában is. Hagyományosan természetben jönnek létre úgy, hogy az azokat előállított állatok szaporodnak, növekednek, és közben szerves anyagtömegük gyarapszik, majd életciklusok végén újabb fogyasztók tápanyagául szolgálnak. Harmadlagos biomasszák: A harmadlagos biomasszák a primer és a szekunder biomasszák feldolgozásával, hasznosításával összefüggően keletkeznek. Három fontos keletkezési területe különböztethető meg: Mezőgazdasági és állattartási Élelmiszer-termelési És az emberi léttel kapcsolatos (kommunális) 2.4. Biomassza energetikai hasznosításának lehetőségei A biomassza, mint energiaforrás gyűjtőfogalmába a következőket sorolják: - hagyományos mezőgazdasági termények melléktermékei és hulladékai (szalma, kukoricaszár, stb.), - erdőgazdasági és fafeldolgozási hulladékokat (faapríték, -nyesedék, fűrészpor, stb.), -13-

14 - energetikai célra termesztett növények (fűfélék, fák: akác, nyárfa, éger, fűz, takarmánynövények: cukorrépa, köles, rozs, repce, stb.); - másodlagos (állati) biomassza (trágya, stb.). A biomassza energetikai célú hasznosításának lehetőségeit az előállított energiahordozó halmazállapota szerint csoportosíthatjuk. Ez alapján az alábbiakat különíthetjük el: - Biomassza, mint szilárd energiahordozó (hőenergia termelés) - Folyékony energiahordozó kinyerése biomasszából (bioetanol) - Gáz halmazállapotú energiahordozó kinyerése biomasszából (biogáz) Energiahordozóként a biomassza tulajdonságai: - a fotoszintézist fenntartó napsugárzásnak köszönhető megújulás, - az energetikai hasznosítás lehetősége a légkör széndioxid-koncentrációjának növelése nélkül. Gépjármű-üzemanyagként hasznosítható biomasszák: - Magas cukortartalmú, magas keményítőtartalmú vagy magas cellulóztartalmú növények, melyekből etanol gyártható. - Olajtartalmú növényekből az olaj kisajtolható, és egyszerűbb vegyszeres kezelések után a diesel olajhoz hasonló anyag nyerhető (napraforgó). Mechanikai kezelés: - nagy nyomással végzett folyadékkinyrés. - Egyszerű kinyerés egy préselési eljárás. A célja olyan anyagok kinyerése a biomasszából, amelyek közvetlenül vagy további feldolgozást követően válnak energiahordozóvá. Ez a technológia alkalmazható olajos magok esetében növényi olaj kinyeréséhez, vagy cukorcirokból cukortartalmú préslé előállításához. A kisajtolt növényi olaj közvetlenül, speciális motor hajtóanyagként vagy -14-

15 olajégőkkel elégetve hőtermeléshez is alkalmazható, de leginkább egy további kémiai átalakítást követően biodízel előállítására használható. A biomasszák felhasználási lehetőségei: A növényi biomassza az alábbi területeken használható fel: Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer előállítása, Az állatok takarmányozása, Az ipari (és energetikai) felhasználás, Talajok tápanyag-utánpótlása Ebből a felsorolásból következik, hogy korábban élelmiszernövényeket, takarmánynövényeket és ipari növényeket különböztettek meg. Napjainkban a növények hasznosítási lehetőségei összetettebbek, ezért célnövényeket, és kettős hasznosítású növényeket különböztetünk meg. Ezek alkotják a primer biomasszák nagy csoportját. Oxidációs (égetéses) energetikai hasznosítás A növények szerves anyagát alkotó szerves vegyületekben, meghatározó mennyiségben a szén, a hidrogén és az oxigén van jelen. Emellett kisebb mennyiségben egyéb éghető anyagok, mint a kén, illetve hamuképző elemek, úgymint a kalcium, a kálium, a szilícium, a magnézium valamint más, a hasznosítás lehetőségeit és korlátait befolyásoló anyagok, a nitrogén, a klór, a foszfor számos nyomelem is megtalálható. Mechanikai kezelés: A mechanikai kezelésekkel a biomasszában lévő anyagcsoportokat választjuk szét. Ilyen eljárás pl: a nagy nyomással végzett folyadékkinyerés. Az egyszerű kinyerés egy préselési eljárás. A cél olyan anyagok kinyerése a biomasszából, amelyek közvetlenül vagy további feldolgozást követően válnak energiahordozóvá. Ez a technológia alkalmazható olajos magok esetében növényi olaj kinyeréséhez, vagy cukorcirokból cukortartalmú préslé előállításához. -15-

16 Erjesztés: Erjesztéssel hagyományosan cukor- vagy keményítőtartalmú magokból állítanak elő alkoholt, ami fogyasztási cikk, vegyipari alapanyag és a biobenzin alapanyaga vagy benzinadalék lehet. Újabban már ligno-cellulózókból közvetlenül is tudnak alkoholt előállítani, de ennek az eljárásnak gazdaságos nagyüzemi technológiája még nem alakult ki. A szeszgyárilag történő előállításánál általában két folyamatot különböztetünk meg: Az alkoholt tartalmazó folyadék előállítása (erjesztés) A szesz elkülönítése és tisztítása a folyadék többi alkotórészeitől (lepárlások). Az alkoholt, tartalmazó folyadékot mindig cukor erjesztés által nyerik. A cukros oldat készítése azonban a feldolgozandó nyersanyagok szerint igen különböző. Ilyen nyersanyagok: Azok az anyagok, amelyek a cukrot, mint szerves vegyületet készen tartalmazzák (cukorrépa, csicsóka, cirok), továbbá a cukorgyártás hulladékanyagai, mint pl. a melasz, szirup stb. A keményítőt tartalmazó anyagok, melyek maláta behatása által maltóz-cukorrá változtathatók át. Idetartózik különösen a burgonya, a gabonafélék közül főleg a kukorica, rozs, melyekből nálunk a legtöbb szeszt gyártják. A nyers szesz az erjedéssel jön létre, elméletileg az alábbi folyamat során: 5. ábra: A nyers szesz előállítása C 6 H 12 O 6 2C 2 H,OH + 2 CO 2 Szőlőcukor Alkohol + Széndioxidgáz 180g 92g 88g = 44,2 norm dm 3 A biodízel és a bioetanol (alkoholként) jövedéki termék, ezért előállítása, forgalmazása, bekeverése és birtoklása kizárólag a mindenkor hatályos jövedéki szabályok, betartásával történhet! 6. ábra: Alkohol tartalom -16-

17 Alapanyag Alkohol 100g szőlőcukorból cm 3 100g nád- vagy malátacukorból 59-63cm 3 100g keményítőből cm 3 7. sz. ábra Bioalkohol előállítás technológiája 3. Biobrikett A biomassza, mint energiaforrás régen jelentős helyet foglalt el, mert a kisparaszti gazdaságok törekedtek a biomassza teljes körű hasznosítására: - eltüzelték, - építőanyagként felhasználták, - takarmányozták A biobrikett - gyártás technológiái A biobrikett pl. gabonaszalmából, készül nagy nyomású préselési technika segítségével. Nem tartalmaz semmi féle kötőanyagot, így ez teljesen környezetbarát. A brikettgyártás alapvetően két technológiában folytatható. Ezek beruházási- és üzemeltetési költségei alapvetően eltérnek egymástól. -17-

18 A brikett előállítható: - a már szárított faanyagot feldolgozó üzemek por- és finomforgács hulladékaiból, szalmaőrleményből, - az elsőleges fafeldolgozás változó nedvességtartalmú, aprítást, szárítást, osztályozást és technológiai anyagmozgatást igénylő fűrészpor- fa- és kéreghulladékaiból, mezőgazdasági melléktermékekből, termesztett energianövényekből. Dolgozatom készítésekor egy kecskeméti vállalkozó őszén indult brikettáló üzemében tanulmányoztam a gyártás technológiáját. Az üzemben különböző szármaradványokból, elsősorban gabonaszalmából készítenek szalma brikettet. A szalma a szemes terményükért termesztett növények cséplése után visszamaradó szár, és szárrészek gyűjtőneve. Szűkebb értelemben csak a gabonafélék szárára vonatkoztatják. Energetikai célú felhasználása során a növényi szárban felhalmozódott magas energiatartalom felszabadulás a keményfával közel megegyező hőmennyiséget biztosít a fűtőberendezés számára. Az optimális hő leadása azonban megfelelő tüzelési technika alkalmazása mellett érvényesül. Előnyei: - bármilyen hagyományos tüzelőberendezésben felhasználható, - kellemes hőérzetet biztosít, - tiszta környezet, - könnyű kezelhetőség, - kis helyigény, - jó árérték arány: 2 kg szalma brikett 100 Ft, ami közel 1m 3 gáz hőenergiáját állítja elő, - megújuló energia, -18-

19 - magas fűtőérték (15-17MJ/kg) nedvességtartalma kicsi, kb. 7-8%, ezért nagyon jó hatásfokkal ég, - nem károsítja a kéményt és a fűtőberendezést, - hamutartalma is rendkívül kicsi, 1-2%, ami növényi tápanyagként kiskertekben hasznosítható, - pontosan mérhető, számolható, felhasználásra kész állapotban kerül megvásárlásra, - jól mutat a kandalló mellett és nem hagy maga után piszkot, - halmazsűrűsége: kb. 400kg/m 3, - egyenletes gyenge lánggal ég, ezért hosszantartó, szinte tökéletes fűtést biztosít, - a magas fűtőérték (8. ábra) a szalma brikett formájának köszönhető, mert a tömörítés miatt a reakcióra képes felület lényegesen lecsökken, így az égés lassabban és tökéletesebben megy végbe, ugyanakkor a magas fűtőértékéért a gabonaszalma nagy mennyiségű illóanyag alkotói is felelősek, melyek az égés során C o hőmérséklet leadása mellett szabadulnak fel. 8.ábra A különböző tüzelőanyagok fűtőértékei BiTüzelőanyag megnevezése Fűtőértéke (MJ) 1 kg barnaszén - barnaszénbrikett kg biobrikett (szalmából, nádból) kg földgáz 36 1 kg légszáraz tűzifa kg vastag fenyő kg nyers tűzifa (nedves) 8 1 liter fűtőolaj kg propán 46,3 1 kg bután 45,7 1 kg papír brikett kwh villanyáram A továbbiakban, az üzemben alkalmazott technológiát kívánom bemutatni. -19-

20 3.2. A szalma brikett-gyártás technológiája A brikett alapanyaga a gabona szalma. Cseh gyártmányú brikettáló gépeket alkalmaznak. Az alapanyaggal szemben támasztott követelmények: nedvességtartalmának % alatt kell lennie, a leggyakoribb frakció mérete 0, 5 1, 5 mm között kell, hogy legyen, 6 mm nél nagyobb méretű az anyagnak csak 10 15%-a lehet. A bálázott szalmát a felvásárlás után száraz helyen tárolják a felhasználásig (9.sz. ábra). 9. ábra: A betárolt szalmabálák A gyártás alapelve: az alapanyagot aprítógépekkel kis méretre (1-5 mm) felaprítják, a tömörítést megfelelő gépek felhasználásával és kötőanyag alkalmazása nélkül végzik, a présgépben fellépő bar nyomás, a préselés közben képződő vagy bevitt hő és a túlnyomásos vízgőz hatására megfelelő hatásidő alatt a farészecskék kapcsolatba kerülnek egymással, az alapanyag térfogata jelentősen csökken (ezt jellemzi a tömörítési viszonyszám 1:12) a térfogati sűrűség jelentősen nő, az alapanyag a kívánt idomú briketté alakul. -20-

21 Az aprítást kalapácsos darálóval végzik, a várhatóan feldolgozásra kerülő napi mennyiséget egyszerre darálják le, nagy tartályokban tárolják, hogy a folyamatos üzem biztosítható legyen (10. sz. ábra). A szalma brikett előállítása nyomócsigás préssel történik. 10. sz. ábra Tároló tartályok A nyomó-csigás megoldásnál a nagy préserők miatt nagy súrlódások lépnek fel az anyagrészek között, és a brikett-csiga kapcsolatban, ezért kívánatos a préserők csökkentése. Ehhez a présfejet fűtik, aminek hatására az alapanyag felmelegszik. A hevítés hatására a lignin és a cellulóz lágyul, pirolízises folyamat indul meg, amelynek hatására különböző vegyi folyamatok kezdődnek, melyek növelik a brikett tömörségét. 11. ábra: A présfej -21-

22 Nyomócsigás présgépekkel végzett brikettálásnál a csiga folyamatos előtolással hozza létre a kompressziót és a kitolást. A csiga egy- vagy több-bekezdésű. A nyomócsiga végén csapágyazási lehetőség nincs, a préselés közben pedig oldalirányú erők is fellépnek, ezért a csigavégen egy kúpos csapot alakítanak ki. Ez a csap mélyen benyúlik a préscsatornába, ahol a csatornaszelvény csökkentésével nagyobb kereszt-irányú tömörítést tesz lehetővé, egyben a brikettben, mint siklócsapágyazásban megtámaszkodva az oldalirányú terheléseket is felveszi. 12. ábra: A présfej és a vezető sín működés közben A vezető sínen haladva biztosított a brikett hűtése. A csigacsap jelenléte miatt az előállított brikett a csapátmérőnek megfelelő üreggel készül (13. sz. ábra). -22-

23 13. ábra: Az elkészült szalma brikett Az előállított szalma brikettek cm hosszúak és kb.50 mm átmérőjű tömör, henger formájúak. A legnagyobb szalmabálából (kb kg) körülbelül 10 zsák (kb. 20 kg/zsák) szalma brikettet tudnak elő állítani. -23-

24 4. Következtetések A környezet degradációja arra vezethető vissza, hogy az emberiség a növekvő igényeit próbálja kielégíteni, és rövidtávon akar jelentős vagyonra szert tenni. A természet és a társadalom kapcsolatának el kell jutnia egy olyan szintre, hogy a nem megújuló természeti kincseink helyett a megújuló energiaforrásainkat racionálisan (gazdaságosan és takarékosan) használjuk fel, és ne, vagy minél kevesebb hulladékot termeljünk. A növény energiatartalma a napenergiából származik. A növényt alkotó szervesanyag (lignocellulóz) fotoszintézis során jön létre. A fotoszintézisben a növények a sejtekben jelen levő klorofillal, és a napenergia felhasználásával a levélzet által a levegőből felvett CO 2 -ból, valamint a talajból a növény egyéb részei által felvett és szállított vízből nagy molekulájú szénhidrogén-vegyületeket állítanak elő, melyek a kialakulásukhoz felhasznált napenergiát kémiai energia formájában kötik meg, azaz a beérkező napsugárzás energiája biokémiai folyamatok során (fotoszintézissel) tárolódik a növényekben (elsőleges biomassza). A folyamatok eredményeként nem csak biomassza jön létre, hanem O 2 is felszabadul. Ez azt jelenti, hogy létrejöttekor többlet oxigén szabadul fel, ami rövidtávon a légkör minőségének javítását eredményezi, és az élővilág oxigénigényének kielégítéséhez járul hozzá. Később, amikor a biomassza energetikai hasznosítása (égetés, táplálkozás) folyik, az égést táplálja. Így valósulhat meg - a fosszilis energiahordozókkal szemben - a CO 2 semleges energiatermelés. A megújuló energiaforrásokra, és ezen belül a biomassza fokozott alkalmazására nem csak a fenntartható fejlődés miatt van szükségünk, hanem nemzetközi vállalásaink is erre köteleznek. A mezőgazdasági tevékenységek során keletkezett szerves hulladékok és melléktermékek hasznosításának egyik lehetősége a szilárd tüzelőanyag előállítása, mely lehetővé teszi azok környezetbarát felhasználását. -24-

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Bio-Brikett Kft (Harka) ügyvezető: Szűcs-Szabó László bio-brikett@axelero.hu Közreműködő: NyMEgyetem Energetikai Tanszék (Sopron) tanszékvezető: Prof.Dr.Sc.

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,

Részletesebben

Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok

Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok InnoLignum Erdészeti és Faipari Szakvásár és Rendezvénysorozat, Sopron 2009. szeptember 04. Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek? Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Szekszárd, 2011. október 20.

Szekszárd, 2011. október 20. ESCO-finanszírozás - Biomassza alapú hőszolgáltatás Biomassza felhasználás önkormányzatoknak tervezés, technológia, tőke Szekszárd, 2011. október 20. Szigeti László Energetikai szaktanácsadó Cothec Energetikai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Mezőgazdaságból származó szilárd biomassza energetikai célú hasznosítása.

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Biomassza energetikai hasznosítása

Biomassza energetikai hasznosítása Biomassza energetikai hasznosítása 2013. február 28. VM Energiastratégia www.essrg.hu 2 Tartalom Alapanyagok Feldolgozás, tárolás Aprítás Tömörítés Szárítás Energiatermelési technológiák Égetés Biogáztermelés

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Cementgyártás ki- és bemenet. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser

Cementgyártás ki- és bemenet. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser Cementgyártás ki- és bemenet Bocskay Balázs alternatív energia menedzser A Duna-Dráva Cement Kft építőanyag gyártó cégcsoport jelentős hulladékhasznosítási kapacitással Beremendi Gyár 1,2mio t cement/év

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME marosvolgyi@asys.hu Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok március 5. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)

Részletesebben

Települési hulladékból visszanyert éghető frakció hasznosítása a cementiparban. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser bocskayb@duna-drava.

Települési hulladékból visszanyert éghető frakció hasznosítása a cementiparban. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser bocskayb@duna-drava. Települési hulladékból visszanyert éghető frakció hasznosítása a cementiparban Bocskay Balázs alternatív energia menedzser bocskayb@duna-drava.hu A Duna-Dráva Cement Kft építőanyag gyártó cégcsoport jelentős

Részletesebben

BIOMASSZA ANYAGISMERET

BIOMASSZA ANYAGISMERET BIOMASSZA ANYAGISMERET Rátonyi, Tamás BIOMASSZA ANYAGISMERET: Rátonyi, Tamás Publication date 2013 Szerzői jog 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Tartalom... v 1. 1.A biomassza

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának

Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának magyarországi helyzete Dr. Ivelics Ramón PhD. energetikai szaktanácsadó Hepik Bt. Pécs www.hepik.hu Az EU energiapolitikája Megújuló

Részletesebben

Készítette: Kauker Zsófia. Energetika és környezet, 2011.

Készítette: Kauker Zsófia. Energetika és környezet, 2011. Készítette: Kauker Zsófia Energetika és környezet, 2011. Biomassza: valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége szárazföldön és vízben található, élő és

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A zalaegerszegi térségben keletkező papírhulladék energetikai célú hasznosításának lehetőségei

A zalaegerszegi térségben keletkező papírhulladék energetikai célú hasznosításának lehetőségei A zalaegerszegi térségben keletkező papírhulladék energetikai célú hasznosításának lehetőségei 1. Kutatási téma A Zalaegerszeg térségében begyűjtött papírhulladékok jelenlegi felhasználási módjainak, illetve

Részletesebben

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből NO-BLE Ideas Budapest, 2014.03.10. Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből Dr. Szépvölgyi Ákos Mikrobiológiai oltókultúra Az Elmolight Bt. az alternatív növénytápláláshoz

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában

Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában A PÉTÁV és a Pécsi Tudományegyetem közös tanulmányának bemutatása Dr. Fülöp László Főiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Pollack

Részletesebben

Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor

Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor A megújuló energiaforrások alkalmazása az EU-ban nemzetközi

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Pelletgyártás, gyakorlati tapasztalatok

Pelletgyártás, gyakorlati tapasztalatok 29. CONSTRUMA Nemzetközi Épít ipari Szakkiállítás, Budapest, 2010 április Pelletgyártás, gyakorlati tapasztalatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezet Tartalom: A pelletgyártás, technológiai

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Pelletgyártási, felhasználási adatok Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás Komposztálás Otthoni komposztálással a természetes lebomlási folyamatoknak köszönhetően jó minőségű humusz nyerhető a konyhai és a kerti zöldhulladékokból, amelyek ideális

Részletesebben

Miért éppen Energiaültetvény? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

3. A zalaegerszegi térségben keletkező szilárd hulladékok csoportosítása

3. A zalaegerszegi térségben keletkező szilárd hulladékok csoportosítása A zalaegerszegi térségben keletkező szilárd hulladékok újrahasznosítási lehetőségei 1. Kutatási téma A Zalaegerszeg térségében begyűjtött szilárd hulladék jelenlegi felhasználási és hasznosítási módjainak,

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

Pirolízis a gyakorlatban

Pirolízis a gyakorlatban Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Műanyagok és környezetvédelem

Műanyagok és környezetvédelem Műanyagok és környezetvédelem 1 Vázlat Műanyagok és környezet mennyiség energia Megoldás életút-analízis megelőzés, tervezés újrafeldolgozás kémiai hasznosítás égetés Biológiailag lebontható polimerek

Részletesebben

Sertés tartástechnológiai megoldások

Sertés tartástechnológiai megoldások Sertés tartástechnológiai megoldások Fenyvesi László Varga Attila A takarmányozás műszaki megoldásai Fizikai állapot Dercés száraz Dercés nedvesített Nedves Pelletált Etetési megoldás Számítógépes üzemirányítás

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben