Genomikai Nemzeti Technológiai Platform (GNTP) Genomika mint interdiszciplináris technológia Munkacsoport STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Genomikai Nemzeti Technológiai Platform (GNTP) Genomika mint interdiszciplináris technológia Munkacsoport STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV."

Átírás

1 Genomikai Nemzeti Technológiai Platform (GNTP) Genomika mint interdiszciplináris technológia Munkacsoport STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV Összeállította Széll Márta és Pauk János és a munkacsoport tagjai: Dallmann Klára, Györgyey János, Kovács Kornél, Pósfai György Szeged február

2 Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés Jövőképek Felzárkózás és kitörés Lassú víz Megszegett ígéretek Sodródás Stratégia Kutatási Terv Stratégia K+F területek és célok Együttműködések Oktatás, tudásmenedzsment A kutatási infrastruktúra (KI) fejlesztése A kutatási infrastruktúra működtetése Szabályozás

3 1. Helyzetelemzés Az Interdiszciplináris Munkacsoport helyzetelemzésének elkészítéséhez kérdőívet állított össze, amellyel a hazánkban genomikai kutatásokkal foglalkozó kollégákat kereste meg. A reprezentatívnak tekinthető felmérésben 43 kolléga vett részt, a munkacsoport a helyzetelemzés elkészítésekor nagyban támaszkodott az általuk adott válaszokra, véleményekre. Hazánkban a genomikai kutatások döntő többségének témája az egészségügyhöz, a gyógyszeriparhoz és a biotechnológiához köthető. A fenti három ágazathoz viszonyítva jóval kevesebben foglalkoznak genomikai jellegű kutatásokkal a mikrobiológia, az agrárium, az élelmiszeripar és a környezet- és természetvédelem területén. A genomikai kutatások döntő többségükben állami fenntartású intézményekben (egyetemeken, kutatóintézetekben) folynak, ez alól kivételt jelent a gyógyszeripar, valamint egyes agrár- illetve élelmiszeripari cégek, magánkézben lévő kisebb szolgáltatók. A tágabb értelemben vett genomikán belül a kutatók legnagyobb része DNSalapú vizsgálatokat végez vagy vezet; az RNS-szintű (transzkriptomikai) vizsgálatok aránya ennek mindössze a fele, proteomikai és metabolomikai vizsgálatokat pedig igen kis számú kutató végez az országban. Ennek megfelelően a saját intézményen belül elérhető genomikai technológiák közül elsősorban a DNS-alapú vizsgálatok elvégzéséhez szükségesek állnak a kutatók rendelkezésére, ezt követik az RNSalapú, transzkriptomikai vizsgálatok elvégzéséhez szükséges technológiák. Metabolomikai és lipidomikai vizsgálatokat igen kis számú helyen végeznek az országban, ellenben a proteomikai vizsgálatokat végző vagy irányító kutatók viszonylag alacsony számához képest a megkérdezettek közül igen magas számban számoltak be arról, hogy kutatóhelyükön van saját proteomikai technológia. Annak ellenére, hogy a DNS-alapú vizsgálatok érhetők el a legmagasabb arányban saját kutatóhelyen, szolgáltatásként is elsősorban DNS-alapú vizsgálatokat vesznek igénybe a genomikával foglalkozó kutatók. A külső 3

4 szolgáltatóktól igénybe vett transzkriptomikai és proteomikai szolgáltatások mértéke megegyezik, metabolomikai jellegű kutatásaikhoz azonban igen kis számban vesznek igénybe külső szolgáltatásokat. A genomikai kutatásokat végzők egynegyede saját intézményen belül rendelkezik a vizsgálatainak elvégzéséhez szükséges technológiákkal, ők nem veszik igénybe külső szolgáltatók segítségét. A külső szolgáltatásokat igénybe vevő kollégák kevesebb mint egytizede elégedett teljes mértékben a szolgáltatások ismertségével, elérhetőségével, negyede nehézségekről számolt be ezen a téren, és a többség általános elégedettséggel nyilatkozott. A genomikai kutatások alapfeltétele a megfelelő számú mintából álló, szakszerűen gyűjtött és tárolt biológiai anyag, vagyis a biobank. A genomikai kutatásokat végzők kétharmada dolgozik saját munkahelyén vagy irányítása alatt álló laboratóriumban létrehozott genomikai gyűjteményen. Ezen genomikai gyűjtemények felét kizárólag a szűk kutatóhely használja genomikai vizsgálataihoz, a genomikai gyűjtemények másik fele hazai és/vagy nemzetközi ismertségnek örvend, és a biobankot létrehozókon túl külső felhasználók is hozzáférnek ezekhez az anyagokhoz. A humángenomikai biobankok hazai nyilvántartására 2005-ben Genomikai kutatás az emberi egészségért" konzorcium egy honlapot hozott létre, amelyen a mintagyűjteményeket regisztrálni lehet, és lehetőség nyílik a mintagyűjtemények megosztására is. Ez a humán biobank 2008 óta a Biobanking and Biomolecular Resources Infrastructure projekt tagja, ily módon a magyar humán genomikai mintagyűjtemények nemzetközi exponálása megoldott kérdés. Agrárterületen a növényi génbank helyzete különösen alakult ki. A II. világháború után jól ismertük fel a nemzeti génbank jelentőségét, és nagyszámú tájfajta, termesztésből kiszorult régi fajta, egzotikum, termesztett növények rokon fajainak begyűjtése, génbanki megőrzése Jánossy Andor, Unk János, Holly László vezetése alatt sok mezőgazdaságilag fontos fajnál megtörtént. Számos fajnál, tájegységben, régiókban még jelenleg is folyik ez a tevékenység, különös tekintettel a Pannon régióra, vad fajokra, fásszárúakra stb. Létrejött a hazai növényi génbank, de ennek folyományaként a mezőgazdasági kutatás és alkalmazás terültén nem alakult ki hazánkban helyes, a begyűjtött értékeket jól hasznosító génbanki kultúra. A 4

5 génbank izoláltan létezik Tápiószelén, és létét folyamatosan anyagi problémák fenyegetik. Anyagával és információs rendszerével nem, vagy csak nagyon szerényen élnek az egyetemek, kutató- és nemesítő intézetek. A hazai génbank kiépülésével párhuzamosan a különböző kutatóhelyeken lokális génmegőrzési projektek működnek. Ez a helyzet bizonyos mértékben redundánssá teszi a nemzeti növényi génbankot. A potenciális hasznosítók, nemesítők, kutatók nem ismerik a génbanki gyűjtemény genetikai anyagait, így sem forrásként, sem saját anyagaik elhelyezésére nem hasznosítják eléggé. A magyar növényi génmegőrzés jelenlegi állapota, szervezete ezért ésszerűsítésre szorul. Helyesen kellene élni a nemzeti génbank adta lehetőséggel. Mikrobiológiai jellegű biobankot Magyarországon a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán tartanak fenn, ennek országos ismertségét és a tudós társadalom által való kihasználtságát igen alacsony szintűnek tartják a genomikai kutatásokkal foglalkozó kollégák. A genomikai kutatásokban részt vevő munkatársak többségének megítélése szerint Magyarországon nincs olyan szakmai hálózat, amely révén a különböző szakterületeken dolgozók egymással könnyen kapcsolatba tudnának lépni, holott fele-fele arányban úgy vélik, hogy bizonyos mértékben ill. nagymértékben elősegítené a munkájukat, ha a különböző szakterületeken genomikai kutatásokkal foglalkozók munkájára nagyobb rálátásuk lenne. A genomikai kutatásokkal foglalkozók abból a szempontból is rendkívül nyitottak, hogy nem csupán a szűkebb szakterületen dolgozókkal, hanem a távolabbi szakterületek képviselőivel is szívesen vállalnának együttműködést. Ez feltehetően annak tudható be, hogy a genomikai megközelítési mód, az alkalmazott módszerek és az eredmények interpretálása a távolabbi szakterületeken is nagyon hasonló, fogalmazhatunk úgy is, hogy a genomika egy nyelven beszél, legyen szó humán- vagy növénygenomikáról. Szakterületenként igen nagy varianciát mutat az is, hogy milyen mértékű a genomikai megközelítés elfogadottsága. Teljes mértékben elfogadottnak tűnik a genomikai megközelítés a gyógyszeriparban és az egészségügyben, ami azt jelenti, 5

6 hogy a humángenomikával foglalkozók munkáját a szélesebb szakmai körök és a társadalom is támogatja, értékként kezeli. Hasonló a helyzet a mikrobiológia és biotechnológia területén végzett genomikai kutatásokkal, azonban az agrárium, az élelmiszeripar, valamint a környezet- és természetvédelem területén csak részben vagy egyáltalán nem elfogadott hazánkban a genomikai megközelítés. Az agrárium terén ennek valószínűleg a generációváltás hiánya is oka lehet, ami a 90-es évektől a kutató- és fejlesztő helyeken napjainkban is tartó létszám- és bérkeret csökkenés számlájára is írható. Az elutasítás jelentős részben a közgondolkodásban tapasztalható fogalmi keveredésekben is gyökerezik, ugyanis a genomika, géntechnológia, biotechnológia, klónozás stb. fogalmak összemosódnak a kívülállók gondolkodásában, így a mezőgazdasági géntechnológia körüli (egyébként sokszor mesterségesen gerjesztett) negatív emocionális reakciók racionális okok nélkül is átterjednek a növénygenomikára is. Ugyanakkor mind a genomika, mind a géntechnológia jelentős forrásigényű, de sok lehetőséget magukban hordozó modern ágai a biológiának, ennek következtében alkalmazásukban és hasznosításukban meghatározó szerepük van a tőkeerős multinacionális cégeknek. Az ez utóbbiakkal szembeni ellenszenv, illetve a globalizációellenesség is súlyos gátja a társadalmi elfogadottság javításának. A növényi géntechnológia kérdésének jelenlegi átpolitizáltsága, a médiában megjelenő torzkép, valamint az aktuálpolitikai szempontok indoklása tudományosnak beállított ideológiákkal, mind a GMO-kérdés ésszerű megoldása ellen hatnak. A kibontakozás menedzselése során ezeknek a tényeknek a kompenzálására feltétlen ügyelni kell. Az utóbbi szakterületeken dolgozók véleménye szerint ez hosszú távon komoly gátja lehet szakterületük hazai fejlődésének, a nemzetközi trendekhez való csatlakozásnak. Az agrárgenomika területén dolgozók megítélése szerint a fejlődést akadályozó tényező az is, hogy jelenlegi agrároktatásunk szétaprózódott, túlzottan sok, egymással versengő, ám nemzetközi szinten kevéssé versenyképes egységből áll. Míg az Unió országaiban már jelentős koncentráció következett be (lásd pl. Hollandiában a Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ, addig nálunk az universitas -ok létrehozásával sem jött létre tényleges tudás és 6

7 eszközkoncentráció. Ezt a lassító, korábbi tudásbeli előnyünket rohamosan felszámoló, oktatási mellékvágányt nagyon gyorsan korrigálni kell. A genomikai kutatásokkal foglalkozók igen szkeptikusak tudományterületük jelenlegi hazai viszonyait illetve a jövőt tekintve. A gyógyszeripar, az egészségügyi genomika, a biotechnológia területén kutatók ugyan úgy gondolják, hogy szakterületük genomikai kutatása jelenleg csupán kis mértékben mutat elmaradást a nemzetközi élvonalhoz viszonyítva, de a gazdasági viszonyokat és a tudományterület alulfinanszírozottságát figyelembe véve teljes bizonyossággal úgy látják, hogy egyre inkább el fognak távolodni a nemzetközi élbolytól. Ennél is rosszabb helyzetben érzik magukat az agrárium, az élelmiszeripar és a környezetés természetvédelem területén genomikai kutatásokkal foglalkozók. Megítélésük szerint szakterületük genomikai kutatása Magyarországon nagymértékű elmaradást mutat nemzetközi összehasonlításban, és nem is látnak rá esélyt, hogy a közeljövőben pozitív irányú elmozdulás történjen. Csupán a genomikai kutatások informatikai és etikai hátterének kutatásával kapcsolatosan születtek olyan vélekedések, miszerint ezeken a területeken a hazai helyzet nem mutat túlzott mértékű eltérést a nemzetközi összehasonlításban, és arra is látnak esélyt a kutatók, hogy ezen a két területen pozitív irányú elmozdulás várható, melynek eredményeképpen megvalósulhat a nemzetközi élbolyhoz való felzárkózás. 7

8 2. Jövőképek 2.1. Felzárkózás és kitörés A gazdaság és a társadalom egyaránt igényli a legmagasabb szintű technológiák, így a genomika alkalmazását fejlődése során. Mindez a genomikai kutatások támogatását vonja maga után a döntéshozók szintjén, akik felismerik a megfelelő finanszírozás jelentőségét. A genomikai kutatások az élettudományok és a kapcsolódó gazdasági szférák minden diszciplinájában (orvostudomány, gyógyszeripar, mezőgazdaság, állattenyésztés, élelmiszeripar és környezetvédelem) a tudományos gondolkozás szerves részévé, fő hajtóerejévé válik. A genomikai kutatások a társadalom széles rétegeiben elfogadottá, támogatottá válnak, ezért a társadalom nem gördít téves információkon alapuló szabályozási akadályokat az elé, hogy a genomika az élettudományok minden területén segíthesse a fejlődést. A társadalmi elfogadottság maga után vonja azt is, hogy a politika támogatóan áll a genomika finanszírozása mögé, a kormányzat szigorúan szakmai alapokon kiírt és elbírált pályázatokkal finanszírozza azokat a genomikai jellegű kutatásokat az élettudományok minden területén (orvostudomány, gyógyszeripar, mezőgazdaság, állattenyésztés, élelmiszeripar és környezetvédelem), amelyek magas szinten gyarapítják elméleti ismereteinket és/vagy közvetve vagy közvetlenül új termékek, eljárások fejlesztéséhez, kidolgozásához vezetnek a gazdaságban. Mindezek a projektek interdiszciplináris, konzorciális formában valósulnak meg, ahol az elméleti intézetek (egyetemek, akadémiai kutatóhelyek) és a gazdaság szereplői együtt állítják össze a kutatási-fejlesztési projekteket, majd szoros szakmai követés mellett hajtják őket végre. Mivel a megfelelő szintű finanszírozás és a 8

9 szakember gárda magas szintű képzettsége lehetővé teszik a genomika tudományág felzárkózását és kitörését, a kutatók és a fejlesztők egyenrangú partnerekként vesznek részt nemzetközi kutatásokban is. A magyar genomikai kutatás az élettudományok minden területén bekapcsolódik a nemzetközi véráramba. Ily módon arra is lehetőség nyílik, hogy számottevő külföldi támogatás is érkezzen a magyar genomikai kutatások finanszírozására. A magas szintű finanszírozásnak köszönhetően a genomikai kutatások végrehajtásához szükséges infrastruktúrák ésszerű kiépítésére is lehetőség nyílik. A redundáns megoldásokat kerülve, az ország méretét és a genomikai kutatások volumenét figyelembe véve alakulnak olyan technológiai és bioinformatikai szolgáltató központok, amelyek az élettudományok bármely területén művelt genomikai kutatások igényeit ki tudják elégíteni. A finanszírozás nem csupán az infrastruktúra kiépítésére, hanem annak állagmegóvására, további fejlesztésére is kiterjed. A genomikának mint interdiszciplináris technológiának a térnyerése a kutatásban és a fejlesztésben magával vonja azt is, hogy oktatása nem csupán a természettudományi karokon, hanem az orvosi, agrár, élelmiszeripari és környezetvédelmi képzésben is nagyon nagy hangsúlyt kapó diszciplína lesz. Az oktatás-képzésbe nemzetközi szakember gárdát is bevonnak a képzőhelyeken, valamint lehetőség nyílik genomikai tanulmányokat végezni külföldön is. A külföldön képzett fiatal szakemberek hazatérését ésszerűen finanszírozott támogatási rendszerrel segíti elő a társadalom, a kormányzati akaraton és hivatalokon keresztül. 9

10 2.2. Lassú víz A gazdasági és politikai szféra támogatóan áll a genomika mint interdiszciplináris tudományág fejlesztése mögé, kedvező folyamatok indulnak el a megfelelő finanszírozás terén is. A társadalom azonban (részben a szenzációhajhász félreinformálásnak köszönhetően) nem ismeri fel, hogy a genomika nem csupán egy elvont tudományág, hanem a technológia és a gazdaság egyik hajtóerejévé is válhat, ezért elutasító attitűdöt vesz fel. A minek kell ez nekünk, miért költsük erre az adófizetők pénzét kétkedő hangok egyre dominánsabbá válnak, majd éreztetik hatásukat a finanszírozásban és a vonatkozó törvényi szabályozásban is. Ebben a kételyekkel teli háttérben a kormányzat nem biztosít olyan környezetet, amely lehetővé tenné az állami és magánszféra összefogásával megvalósuló genomikai projektek létrejöttét. A genomika megmarad az elméleti kutatások szintjén, csupán egyetemeken és akadémiai kutatóhelyeken művelik, a gyakorlatiasabb szakmákban, mint amilyen az orvoslás, a gyógyszerfejlesztés, az agrárium, az élelmiszeripar, a biotechnológia és a környezetvédelem, nem válik mindennapi gyakorlattá, eredményei ezeken a területeken nem hasznosulnak. A genomika különböző ágai elefántcsonttoronyba rekesztődnek. A kezdeti támogatottságnak köszönhetően megkezdődik az infrastruktúra kiépítése, de a társadalom visszautasító attitűdjének köszönhetően ez nem lesz folytatólagos, a műszerparkok állagmegóvása, fejlesztése nem valósul meg. A felhasználók köre nagyon szűk marad, csupán az elméleti szakemberek használják ki az infrastrukturális lehetőségeket. A genomika oktatása nem nyer szélesebb teret, mivel nincs rá remény, hogy eredményei a gazdaságban hasznosuljanak, és annak sincs értelme, hogy az orvos-, mezőgazdász-, környezetvédelmi képzés részét képezze a genomika. A genomika oktatása és művelése megmarad az egyetemek 10

11 természettudományi karainak és az akadémiai kutatóhelyek berkeiben, elszigetelődik a gyakorlatiasabb diszciplínáktól. Mindezek következtében csupán az elméleti jellegű tudományágak genomikával foglalkozó kutatói tudnak nemzetközi kapcsolatokat kiépíteni, a nemzetközi pénzek hazai kutatásfinanszírozása igen szűk körű marad, nem terjed ki az orvoslás, a gyógyszerfejlesztés, az agrárium, az élelmiszeripar, a biotechnológia és a környezetvédelem területeire Megszegett ígéretek A társadalom támogatóan áll a genomika mint interdiszciplináris tudományág mögött, nem gördít törvényi akadályokat az elé, hogy a gazdaság minél szélesebb szegmensében hasznosuljanak eredményei. A szükséges anyagi források híján azonban sem az alapozó jellegű genomikai kutatások, sem az ilyen irányú fejlesztések nem tudnak érdemben beindulni. Nincs lehetőség a megfelelő infrastruktúra kiépítésére sem, ezért a már meglévő és állagában egyre romló műszerparkot csupán az elméleti szakember gárda használja, az orvosi, a gyógyszerfejlesztési, az agrár, az élelmiszeripari, a biotechnológiai és a környezetvédelemi szakembereknek nincs meg a financiális lehetőségük arra, hogy érdemben használni tudják ezeket a lehetőségeket. Anyagi források híján a genomika oktatása nem terjedhet ki gyakorlati területekre, hiába lenne meg minderre a társadalmi igény. Ugyanez igaz a nemzetközi lehetőségekre is, anyagi források híján csupán egy szűk elméleti szakember gárda privilégiuma, hogy nemzetközi kutatásokba tudjon bekapcsolódni, illetve saját eredményeit nemzetközi konferenciákon prezentálni tudja. 11

12 2.4. Sodródás A társadalom elutasító attitűdje miatt sorra születnek azok a szabályozók, amelyek a genomika eredményeinek társadalmi hasznosulását megakadályozzák. A genomikai kutatások finanszírozása igen alacsony szinten van, ezért csupán az elméleti kutatások költségeit fedezik, arra nincs lehetőség, hogy a gazdasági élet szereplőivel összefogva eredményei hasznosulni tudjanak. A genomika nem válik interdiszciplináris tudományággá, mivel sem a társadalom nem támogatja eredményeinek tágabb körben való hasznosulását, sem a megfelelő finanszírozás nem áll a rendelkezésre. Állandósul leszakadásunk a nemzetközi élbolytól, sem rövid, sem hosszú távon nincs esély arra, hogy felzárkózzunk azokhoz a társadalmakhoz, ahol a genomika az elméleti kutatásokon kívül az orvoslás, a gyógyszerfejlesztés, az agrárium, az élelmiszeripar, a biotechnológia és a környezetvédelem terén is a fejlődés egyik meghatározó hajtóereje. 12

13 3. Stratégiai Kutatási Terv 3.1. Stratégia K+F területek és célok A genomika mint interdiszciplináris tudományág társadalmi és gazdasági elfogadottsága alapvető fontosságú a 21. századi magyar alap- és alkalmazott kutatás, valamint az ezekre épülő fejlesztések, gazdasági tevékenységek szempontjából. Ezért elengedhetetlen, hogy a nemzetközi trendekhez csatlakozva, azokat a legmesszemenőbben figyelembe véve kerüljenek támogatásra mind a mezőgazdaság, mind a biotechnológia terén azok a kutatások és fejlesztések, amelyek genom alapú adatokra támaszkodnak. Elsődlegesnek találjuk tehát a tudományág és az arra épülő fejlesztések finanszírozásának kérdését. Elengedhetetlen, hogy már a pályázati témák kiírásánál hangsúlyt kapjon a genomikai kutatások időszerűsége, elkerülhetetlensége és jövőbe mutatása. Ahhoz, hogy a nemzetközi kutatások élvonalába tartozó színvonalú munkákon dolgozzanak a résztvevők, olyan nagy ívű és ennek megfelelő pénzellátással bíró komplex pályázatok kiírása szükséges, amely lehetővé teszi mind a kutatásban, mind az innovációban érintett partnerek számára, hogy a projekt időtartama alatt korszerű és hatékony technológiákat használhassanak fel. Nagyon fontos, hogy nem sok kis pályázatra van szükség, hanem olyanokra, amelyek részvevőinek szakmai tapasztalata, tudása biztosítja az eszközpark hatékony és koncentrált kihasználását, továbbfejlesztését, valamint a genomikai kutatásokból származó eredmények széles körű felhasználását. Biztosítani kell a pályázatokból származó genomikai kutatások eredményeinek további felhasználhatóságát, megfelelő szabályozottság mellett az eredmények közkinccsé emelését, amely elengedhetetlen kiindulási forrása a további kutatásoknak, fejlesztéseknek. 13

14 A biobankokban tárolt anyagok, adatok, információk alapját képezhetik az elkövetkezendő genomikai kutatásoknak, ezért alapvető ezek anyagainak megfelelő hozzáférése. Biztosítani kell, törvényi szabályozással azok nyitottságát, elérhetőségét. Lényeges továbbá az is, hogy az eddigi és a jövőbeli kutatások eredményei a génbankokban tárolhatók legyenek, például a létrehozott, de a jelenlegi magyarországi szabályozás miatt felhasználásra nem kerülő, genetikailag módosított organizmusok génbanki megőrzése is kulcsfontosságú. A pályázatok kiírása tartalmazzon rendelkezést arról, hogy a kutatások eredményeit milyen formában kell biobankban elhelyezni, és milyen paraméterek mellett lehet a tárolt anyagokhoz való hozzáférés és további felhasználás engedélyezését biztosítani. Mindezek megvalósításához alapvető az informatikai háttér fejlesztése, valamint a különböző intézmények által szétszórtan működtetett biobankok anyagainak központi kezelése, nyilvántartása, biztosítva ezzel a már meglévő eredmények további felhasználhatóságát, közkinccsé válását. Az agrárkutatások szempontjából ez konkrétan azt jelenti, hogy az erőket egyesíteni szükséges annak érdekében, hogy a Tápiószelén meglévő technikai és informatikai lehetőségeket nemzeti/nemzetközi szinten kihasználjuk, továbbfejlesszük és a lokális gyűjteményeket (a különböző kutatóhelyekről) egy helyre (Tápiószele) koncentráljuk. Élő növényi génbank (főleg működését és a felhasználást illetően) fenntartásának és működtetésének nagy profitja lehet. A genetikai anyagok (csíraplazmák) értékelése, fenntartása, egységes informatikai megőrzése, közreadása szükséges ahhoz, hogy forrásainkat a növényi génbank téren is koncentráljuk, és az előnyöket közösen kiaknázzuk. A genomikai kutatásokat ki kell terjeszteni a védett, őshonos és régi magyar fajtákra is, amelyek genomjának szekvenálása jól hasznosítható adatokat szolgáltathat a termesztőknek, tenyésztőknek, biztosíthatja a fajták eredetvédelmét, kiindulásul szolgálhat a tenyésztők, nemesítők további hatékony, a molekuláris biológia eszköztárát is igénybe vevő nemzetközi színvonalú munkájához. A genomikai kutatásokból származó adatok hozzájárulnak a fajták előnyös és 14

15 hátrányos tulajdonságai genetikai hátterének megismeréséhez, elősegítve a további piac- és versenyképes fajtanemesítést. Az adatbankban, biobankban tárolt adatok, anyagok információt szolgáltatnak a fajta- és eredetvédelemhez, valamint a nyomon követhetőséghez. Példaként említhető meg a Mangalica termékek versenyképességének javítása komplex vizsgálati portfólió alkalmazásával című pályázat, amelynek célja a mangalica mint hagyományos, hungaricum sertésfajta genomjának komplex módon történő felmérése és elemezése, adatokat szolgáltatva a tenyésztők, a hazai élelmiszeripar és az ellenőrző hatóságok számára. Cél az állattenyésztéstől a fogyasztó asztaláig tartó nyomon követhetőség biztosítása a jelenleg elérhető legújabb genomi szekvenálási technológiák alkalmazásával nyert adatok felhasználásával. Az agrárium területén a genomika és a funkcionális genomika terén az elmúlt egy-két évtizedben világviszonylatban óriási fejlődés tanúi lehettünk. Megszülettek a genomszekvenciák, folyamatosan fejlődnek a rájuk épülő genomtérképek, amelyek nemcsak a fontos modellnövényeknél állnak rendelkezésre, illetve kerülnek egyre komplettebb állapotba, hanem gazdaságilag fontos (rizs, kukorica, búza, szőlő stb.) fajokban is. A magyar hozzájárulás ezen a területen sajnálatosan elmaradt, hiszen éppen akkor kellett volna jelentős tőkét igénylő nemzetközi projektekbe csatlakozni, amikor a hazai agrárkutatás szűk évei kezdődtek. Lemaradásunk bizonyos mértékben csökkenthető a következő évtizedekben, a növénygenomika területén például azzal, ha Magyarország is csatlakozik az Unió ERA-NET programján belüli ERA-PG (Plant Genomics) platformhoz. Különösen a funkcionális genomikai területek kínálnak jó lehetőséget a nemzetközi élvonalhoz történő csatlakozáshoz. A hazai agrárkutatás pillérei (akadémiai, ágazati, egyetemi, non-profit kutatóintézetek, szervezetek) alkalmasak arra, hogy gyakorlati szempontból is fontos gének karakterizálásába kapcsolódjanak be. Megfelelő projektkiírás és menedzselés esetén proteomikai és metabolomikai kutatási lehetőségek is vannak hazánkban az agrárium területén. Célszerűnek látszik jó nemzetközi példák (japán, német stb.) alapján bizonyos nemzeti szempontból fontos kutatási és gyakorlati szempontból 15

16 fontos területhez (fajhoz) kapcsolódni már a projektek kiírása terén is. Így például a hazánkban kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bíró búza genom szekvenálási programja (IWGSC, még viszonylag az elején tart, így ebbe lehetőségünk lenne bekapcsolódni, és benne az ország búzakutatásának megfelelő súlyát képviselni. Ebben az esetben viszonylag kis befektetéssel is jelentős eredmény érhető el már közép-, majd hosszú távon is. Az agrárium fejlesztéséhez kapcsolódóan fontosnak kell tekintenünk az informatikai szervezettséget. A legtöbb esetben a különböző kutatások különböző kutatóhelyeken oldhatók meg. Ezért az informatikai összehangolás (falak nélküli kutatóintézet), nemzeti és nemzetközi nyitottság, a konzorciális szervezettség vezethet viszonylag dinamikus kutatáshoz és eredményekhez. A hazai agrárium területén, több évszázados mezőgazdasági hagyományaink miatt, nem lehet eltekinteni a tradícióktól, a hungaricumoktól és az ehhez kapcsolódó eredetvédelemtől. A kalocsai vagy a szegedi paprika, a makói hagyma, a tiszavidéki vagy a pannon búza, a magyar bor vagy a kajszi, a sertés (mangalica) és marha (szürke és magyartarka) hús, ezeknek feldolgozott formái nem maradhatnak csupán nosztalgia tárgyai. Ezeket világhírnévre kell emelni. Ezen a területen a molekuláris genetikai, proteomikai és metabolomikai módszerek, eljárások nagy segítséget jelenthetnek. A projektek megtervezése során ezekre (prioritások) nagy figyelmet kell fordítani. A volt szocialista országok közül az ipari biotechnológia területén Magyarország rendelkezik a legjelentősebb termelői hagyományokkal és felsőoktatási háttérrel. A politikai rendszerváltás óta azonban a fejlődés lelassult, és a kevés pozitív példa ellenére ma már ezen a területen is lényegesen nagyobb a különbség a világ elitje és hazánk között, mint 20 évvel ezelőtt volt. Érzékelve az ázsiai térség hihetetlen minőségi és mennyiségi fejlődését (melynek köszönhetően az elmúlt évtizedben az egész EU lépéshátrányba került!), Magyarország valószínűleg választóvonalhoz érkezett: a gazdaságpolitika és ehhez szorosan kapcsolódva az oktatáspolitika jól átgondolt, a szakmai szervezetekkel egyeztetett, politikai ciklusokon átívelő 16

17 stratégiai döntései szükségesek ahhoz, hogy hazánk év múlva ne legyen fehér folt az ipari biotechnológia világtérképén. Az ázsiai árversenyben azonban Magyarországnak nincs esélye (ahogy egész Európának sincs), ezért a kitörési pont az lehet, ha ösztönözzük a fehér biotechnológiai kutatóbázis alapjain technológiai kis spin-off -ok létrejöttét, amelyek nem árban, hanem technológiában versenyeznek, globálisan, pl. gyártástechnológiai licenciákat adnak el Ázsiába. A fehér biotechnológia három ágazatában (bioalapú anyagok, biofinomítás; bioenergia és bioremediáció) a következő megfontolásokat tartjuk szükségesnek, figyelembe véve a hazai adottságokat és a nemzetközi trendeket is. Bioalapú anyagok és biofinomítás tekintetében a jövőben várhatóan egyrészt meglévő ipari rendszerekhez illesztett biotechnológiai egységek, másrészt önálló tevékenységek alakulnak ki. Ez utóbbiak magasabb költségigényű beruházások, viszont nagyobb profitot is hozhatnak, így bevezetésük elsősorban a gyógyszeripar, illetve az élelmiszeripar egyes szegmenseiben várható, ahol speciális anyagok, drogok, magas hozzáadott értékű termékek (pl. funkcionális élelmiszerek, élelmiszer-kiegészítők) megjelenése hozhat sikereket. Az illesztett rendszerek között főként három terület jöhet szóba: energiaipari üzemek (pl. MOL), vegyipari alapanyag gyártó üzemek (pl. TVK) és másodnyersanyag feldolgozó üzemek (pl. Biofilter). Ezek bármelyikéhez illeszthető olyan biotechnológiai egység, amely a piacon sikeresen helytálló terméket képes előállítani. Legfontosabb előnyük az, hogy ilyen módon kisebb beruházással lehet létrehozni gyártó egysége(ke)t, amely(ek) az alaptevékenység bővítésével az eredeti üzemnek is előnyt jelent(enek), s így kisebb értékű biotermékek előállítása is nyereséges lehet. Az önálló termékek vonatkozásában például várható, hogy további platform vegyületekkel fog bővülni a paletta; kialakulhat egy C3 vegyületekre épülő kémia (pl. 3-OH-propionsav), ahol szintén biovegyületek lesznek a termékek; hazai kuriózumként említhető a γ-valerolakton, amely némi támogatással igazi biokarriert futhat be. 17

18 Magyarország biomassza termelési lehetőségeit tekintve jó adottságokkal rendelkezik, ezért a lehetőségek igen kedvezőek bioenergia termelésére. Az ország biomassza potenciálja nem elegendő a teljes energiaigény fedezésére, de az energetikai importfüggését jelentősen csökkenthetné. Különböző számítások 5 10 évre teszik az időtartamot, amikor a fosszilis és megújuló energiahordozók ára találkozni fog. Ez rendkívül kevés időt hagy a hazai döntéshozóknak és a gazdasági szereplőknek az érdemi cselekvésre. Mivel a kérdés a mezőgazdasággal szoros összefüggésben van, átfogó program lehet csak képes mind a két F (food and fuel) óriási gazdasági jelentőséggel bíró problémakört kezelni. A mezőgazdasági termelés koordinált működtetése az élelmiszeripari és energiaigények párhuzamos kielégítése érdekében gazdasági fellendüléshez vezethet. Magyarországnak a megújuló energiák részesedése tekintetében az európai átlagot kellene elérnie. A jelenlegi 2020-as célérték 13%, ami továbbra is a mezőny végét jelenti számunkra. Koherens stratégiával 15 20%-os célérték sem irreális. Az Energia Központ Nonprofit Kht. által közzétett Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére dokumentumban megfogalmazott célértékek is hasonló részarányt prognosztizálnak: 2020-ra a megújulókkal előállított energiafelhasználást pj-ban jelöli meg (a teljes mai felhasználás 1040 pj). A biomassza hasznosításának palettáját sokszínűbbé kell tenni, az elégetés viszonylag szűk körű alkalmazást tesz csak lehetővé, és számottevően jobban terheli a környezetet, mint a bioalkoholok, vagy a gázhalmazállapotú bioüzemanyagok, a biometán, a biohidrogén. Ez a törekvés fogalmazódik meg az idézett stratégiai tervben is, ahol a bio-üzemanyagok részaránya 2020-ra mintegy 20%-ra emelkedne a mostani alig 3%-hoz képest. Különös hangsúlyt kell fektetni a biogáz és a biohidrogén termelés fejlesztésére, hiszen ezek a technológiák tudják a szerves hulladék ártalmatlanítás környezetvédelmi feladatait ötvözni a megújuló energiatermeléssel, a megtermelt biomasszát teljes egészében hasznosítják, ezért hatékonyabbak a folyékony energiahordozókkal összehasonlítva, ráadásul a fermentáció maradéka műtrágya kiváltó szerves anyagként elősegítheti a következő 18

19 évi termés fejlődését. A biogáz technológiák kiforrottak, széles körű bevezetésüknek csak a beruházási támogatás és a bonyolult szabályozás szab gátat. A biohidrogén termelési technológiák ma a K+F szintjén vannak. Bioremediáció vonatkozásában a mai viszonyokra alapulva a jövőben olyan hatékony környezetvédelmi rendszer kialakulása az elvárt, mely gyorsan reagálva a problémára, a különböző tevékenységi pontokat összefogva alakít ki működő kármentesítési megoldást bármilyen típusú szennyezésre. A jövőben egyre kevesebb rejtett öreg szennyezéssel fogunk találkozni. A megfelelő és szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően kevesebb illegális szemét jelenik meg Magyarországon. Ehhez szükséges a már említett adatbázisok kiteljesítése, nyitottsága, a kármentesítésben potenciálisan részt vevő partnerek együttműködése, az eddigi tapasztalatok hatékony felhasználása. A bioremediáció fejlődési iránya várhatóan az egyre nehezebben lebontható szennyeződések eltávolítása, illetve nyomokban előforduló, nagy biológiai aktivitású vegyületek ártalmatlanítása felé tart. Ezekre a feladatokra genetikailag módosított mikrobákat kell alkalmazni, ami egyértelműen az ex situ technológiák elterjedését vonja maga után. Ilyen speciális feladatokra kitanított mikroba törzsek előállítása, a felhasználási módszerek kidolgozása jelentős K+F kapacitásokat igényel, ám az eljárások ugyanakkor komoly hozzáadott értéket képviselnek. Várhatóan a fejlesztési munkákat a nagyobb kutatóhelyek végzik majd, az alkalmazás pedig az ilyen tevékenységre szakosodott KKV-k számának növekedését jelenti Együttműködések Az agrárgenomikai fejlesztések magukba kell, hogy foglalják az oktatásban, a kutatásban és az alkalmazásban, gyakorlatban részt vevő szervezeteket is. A projektek kiírásakor a konzorciális pályázati konstrukciót kell előnyben részesíteni. Okulni kell azonban a 2006 és 2009 közötti időszakban kiírt pályázatok talán csak az 19

20 agráriumban hibaként jelentkező támogatási konstrukcióiból, amikor is az ipari partnerek a projekt jelentős részét kaphatták meg. Az agráriumban különösen a sok kutatást igénylő projektekben a kutatás első szakaszában az ipari partner a kezdeti években (1 2) nehezen tudja a jelentős támogatást és a hozzá kapcsolódó önrészt a projekt(ek)re felhasználni. Ezzel ellentétben, a kutatás jelentős részét végző, alap- és alkalmazott kutatásokat végző konzorciumi tagok ráfordítás hiányban szenvedtek. Ugyanakkor az agráriumban a kutatás-fejlesztés gyakorlati hasznosulása viszonylag lassú, így egy 3 4 éves pályázatban csak nagyon erős megszorításokkal vállalható kutatástól hasznosulásig terjedő vertikum megvalósítása, és a hazai agrárvállalkozások zöme nem képes a éves átfutás biztosítására. Ez utóbbit a multinacionális nagyvállalatok megtehetik, és meg is teszik, azonban ha őket vonjuk be a fejlesztésekbe, akkor szellemi termékeinket korai fázisban, csekély haszonnal visszük piacra. Ezért feltétlenül szükséges lenne az agrárium területén a spin-off cégek speciális helyzethez igazodó támogatása, melynek révén a fejlesztési eredmények sokkal kidolgozottabb állapotban, magasabb értékszinten válhatnának piacképessé. Az agráriumot érintő K+F támogatási rendszert három támogatási konstrukcióban érdemes kiírni: (i) kutatás (alap- és alkalmazott) intenzív, (ii) kiegyensúlyozott kutatás és ipari alkalmazást megpályázó támogatás és (iii) túlnyomóan ipari (üzemi) megvalósítást termékorientált kutatástámogatási rendszerben. Ezzel az átgondoltabb támogatásrendszerrel, több pályázat, célra orientáltabb, gazdaságosabb támogatása lenne megoldható. Az egyetem kutatóintézet ipari partner támogatási konstrukcióban az agrárium területén feltétlen meg kell említeni azt a zavaró tényezőt, hogy az agrár oktatás hazánkban rendkívül elaprózott, túlzottan sok egyetemi, főiskolai helyre épül. A kutatás oldaláról is jól látható, hogy az agrárképzést feltétlen koncentrálni kell, és eközben a minőségi oktatást kell előtérbe helyezni. A minőség oldaláról a növényés állatgenomika szemléletű oktatás az egyik indok, amit nem lehet elaprózott, több helyen kiválóan felszerelt laboratóriumban, kísérleti üzemekben végezni. A minőségi agrárképzés csak egy vagy két országos központban képzelhető el, nem pedig 8 20

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? - Szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai nap 2010.február 4. Simányi Zsuzsanna Hulladéksors szakmai folyóirat

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Az anyag tulajdonságaitól a felhasználásig - természetes alapanyagok és hulladékok hasznosítását megalapozó kutatások

Az anyag tulajdonságaitól a felhasználásig - természetes alapanyagok és hulladékok hasznosítását megalapozó kutatások Pannon Egyetem, 2013. május 31. Az anyag tulajdonságaitól a felhasználásig - természetes alapanyagok és hulladékok hasznosítását megalapozó kutatások TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0071 Kedvezményezett:

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

NKFIH: Innováció a versenyképességért

NKFIH: Innováció a versenyképességért NKFIH: Innováció a versenyképességért Budapest, 2015. november 30. Tudomány- és innovációpolitikai alapvetések innovációpolitika tudomány- és gazdaságpolitikai összefüggésrendszerben növekvő mértékű részvétel

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA A Magyar Tudományos Akadémia (Környezettudományi Elnöki Bizottsága és Energetikai Tudományos Bizottsága), a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben