Modul 7. Fenntartható energiahasznosítás Dél-Csehországi Régió Waldviertel (Silva Nortica Eurégió) OPENING. OPtimized ENlargement TrainING Academy

Átírás

1 Modul 7 Fenntartható energiahasznosítás Dél-Csehországi Régió Waldviertel (Silva Nortica Eurégió) OPENING OPtimized ENlargement TrainING Academy

2 Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata Kiadó Bécs város, MD-VD A tartalomért felelős Wallenberger & Linhard Regionalberatung GmbH Gerhard Linhard, DI Bettina Pommerenke Közreműködő szakmai partnerek Arbeitskreis Nachhaltige Energiewirtschaft Energienetzwerk Nördliches Waldviertel EnergieAgentur AgEnDa Transnationális Koordináció Grenzüberschreitendes Impulszentrum GIZ NORD Fritz Fochler Modulkoordináció & szerkesztés Europaforum Wien Alexander Wolffhardt, Johannes Lutter Fordítás Básthy Orsolya Lektorálás Marlene Hutter Grafika neuwirthåsteinborn, Idegennyelvű fotókészlet Karin Enzinger, Artemiss Nyomda druckreif.at, Wien Stadt Wien, 2005 Minden jog fenntartva. Az OPENING projekt az Európai Bizottság Határon átnyúló kezdeményezések a helyi és regionális hatóságok között a csatlakozó országokkal határos EU-régiókban című program keretében nyújtott anyagi támogatásával valósult meg. Az ebben a jelentésben közölt tartalmak a projektben résztvevő partnerek nézeteit tükrözik és nem tekintendők az Európai Unió hivatalos véleményének.

3 Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás Előszó 2 Célkitűzés és tevékenységek 3 A régió bemutatása 4 Az OPENING - projektrégió 4 Mezőgazdasági területek bemutatása 5 Keretfeltételek 8 Az Európai Bizottság előírásai 8 Az osztrák fenntarthatósági stratégia 9 Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások 10 Alsó-Ausztria energiakoncepciója 11 Az osztrák ÖKO-áramtörvény 11 A Cseh Köztársaság energiakoncepciója 12 A megújuló energiahordozókra vonatkozó törvény a Cseh Köztársaságban 15 Projekteredmények 15 Kitekintés 19 Szolgáltató rész: a modulpartnerek elérhetőségei 20

4 Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata Előszó május 1-én, tíz új tagállam csatlakozásával megvalósult az Európai Unió eddigi legnagyobb és legmélyrehatóbb bővítése. A vasfüggöny egész kontinenst átszelő törésvonala begyógyult, és ma már összeköti azt a térséget, amit évtizedekig szétválasztott. Különösen a közép-európai térségben, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Ausztria találkozásánál indul fejlődésnek egy új európai központi régió a CENTROPE Középeurópa régió, amelyet nemcsak a múltbéli kulturális közösség, hanem a jelen figyelemre méltó gazdasági dinamikája is jellemez. Az EU-bővítés különféle gazdasági, szociális és regionális hatásairól az elmúlt években részletes felmérések készültek. Az elkészült tanulmányok egyik legjelentősebb közös felismerése, hogy az átmeneti problémákat amelyek jelentkezése mindenekelőtt a határmenti régiókban prognosztizálható előrelátó, határon átnyúló együttműködéssel és intézkedésekkel közösen kell enyhíteni. A Bécs városa által kezdeményezett és az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósult OPENING projekttel határozott lépés történt a CENTROPE régióban már meglévő együttműködés intenzívebbé tételének, és különösen a régi és új tagállamok helyi és regionális szervei közötti konkrét együttműködéseken alapuló projektek és strukturált tapasztalatcserék előkészítésének irányában. Az OPENING munkája során nagy figyelmet fordítottunk a tartalmak sokszínűségére és a módszertani rugalmasságra. Összesen hét tematikus projektmodul került megvalósításra minden esetben más és más szereplőkkel, a célcsoportok által önállóan megfogalmazott, eltérő kérdésfelvetésekkel, valamint az egyes problémahelyzetekhez igazított módszerekkel. Ez a felmerülő problémákkal és lehetséges megoldási modellekkel szemben tanúsított nyitottság a projekt sikerességét döntően befolyásoló tényező volt. Ez a kézikönyv a Fenntartható energiahasznosítás Dél-Csehországi Régió Waldviertel (Silva Nortica Eurorégió) című projektmodul eredményeit foglalja össze. A modullal illetve a témával foglalkozó szereplők és intézmények felsorolása a kézikönyv végén, a szolgáltató részben található meg. További részletes információkat, valamint az OPENING keretében megvalósuló többi projektmodulra vonatkozó áttekintést a honlap nyújt. Dr. Peter Pollak Bécs város, Magisztrátusvezetés Az alkotmány-szolgálati és EU-ügyekért felelős csoport vezetője Projektgazda Dr. Johannes Lutter Europaforum Wien Projektmenedzsment

5 Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 3 Célkitűzés és tevékenységek A fenntartható energiahasznosítás modul célkitűzése A fenntartható energiahasznosítás projektmodul célja konkrét határon átnyúló projektek lehetőségeinek vizsgálata, valamint a résztvevő partnerek adminisztratív szervezetei által közösen végzett projektfejlesztés. Különösen fontos feladat a megújuló energiahordozók felhasználási lehetőségeinek energiaforrások és hozzájuk illő, az adott régió technikai színvonalának megfelelő technológiák bemutatása a résztvevő településeken, illetve településeknek. Az OPENING projekt és a résztvevő régiók célkitűzéseire, illetve az európai valamint nemzetállami súlypontokra és célkitűzésekre alapozva került sor az 5. fejezetben bemutatott INTERREG IIIA projekt tatalmainak kidolgozására. Ezáltal egy újabb lépés megtétele biztosítható az OPENING keretében megkezdett közös projektfejlesztések megvalósulásának irányába. Tevékenységek A közös tevékenység nem korlátozódott pusztán az egyes munkatalálkozókra, hanem két tanulmányutat is tartalmazott egyet Csehországban és egyet Ausztriában, és mint említettük, egy INTERREGpályázatot eredményezett, amely időközben az Alsó- Ausztriai Tartományi Kormány Hivatalának 2005 februárjában keltezett iratában (feltételekhez kötött) pozitív ajánlást kapott. Műhelytalálkozó és tanulmányút Csehországban november 9-én szeminárium zajlott Jindřichův Hradec-ben A megújuló energiahordozók használatának támogatási rendszere és a megújuló energiahordozók használatának tapasztalatai a Dél- Csehországi Körzetben és Ausztriában címmel. A szemináriumot egy tanulmányút követte Staré Město pod Landštejnem-ben. Ezt a találkozót az AgEnDa szervezte. Ez a szervezet a nyilvánosság proaktív tájékoztatásával foglalkozik különösen a Hatékony energiahasznosítás és a Megújuló energiahordozók használatának lehetőségei témakörében. Tanulmányút Ausztriában A Waldviertel-ben zajló energiaprojektekhez szervezett tanulmányút december 7-én České Budějovice-ről indult. A program az alábbiakban olvasható: Egy kis vízi erőmű valamint egy faelgázosító berendezés (építés alatt) megtekintése, Leibnitz Egy biogáz- és biomassza berendezés megtekintése, Raab Egy kis szélpark megtekintése, Oberstrahlbach Biogázüzem, forrás: BEB Bioenergie Beteiligungs AG Munkacsoportok 1 A projekt időtartama alatt összesen öt munkacsoport értekezletre került sor, melyeken megtörtént a tartalmi súlypontok közös meghatározása és kidolgozása. A találkozók megfelelő előkészítése számos kiscsoportos megbeszélés valamint gyakori és rendszeres internetes és telefonos kapcsolattartás útján vált lehetővé. 1 A jegyzőkönyvek CD-ROM-on hozzáférhetők.

6 Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata A régió bemutatása Az OPENING - projektrégió Az alábbiakban látható a Fenntartható energiahasznosítás című OPENING-modul megvalósításának helyszínéül szolgáló régió, illetve a környező osztrák és cseh területek elhelyezkedése. A régió osztrák oldalon a GIZ Nord településeit (GIZ Nord = Északi Határon átnyúló Impulzuscentrum Eggern, Eisgarn, Haugschlag, Heidenreichstein, Litschau és Reingers) míg cseh oldalon a Nová Bystrice GIZ Impulzuscentrumot és Nová Bystrice települést öleli fel. A GIZ Nord települései Gmünd járásban találhatók. Ez a járás a Waidhofen/Thaya, Zwettl és Horn járással együtt a Waldviertel-hez tartozik. Nová Bystrice a Jindřichúv Hradec járásban található, és České Budějovice, Český Krumlov, Písek, Prachatice, Strakonice és Tábor járásokkal együtt a Jihočeský régióhoz tartozik. Gmünd járás A járás települési és munkaügyi központja a járási székhely Gmünd. További nagyobb foglalkoztatási központok még Schrems, Heidenreichstein és Weitra valamint Litschau. A Waldviertel észak-nyugati területén található járás periférikus fekvésében meghatározó szerepe van annak, hogy elérhetőségi relációi egyaránt kedvezőtlenek a gazdasági központok, Bécs és Linz valamint a jelentősebb alsóausztriai központok (St. Pölten, Krems) felé. Jindřichúv Hradec járás Az ország új területi közigazgatási struktúrája szerint január 1. óta a Jindřichúv Hradec járáson belül három közigazgatási egység, azaz kibővített kompetenciájú település található: Jindřichúv Hradec, Dačice és Třeboň. Ezek a városok egyidejűleg a járás legnagyobb gazdasági központjai is. További fontos központ még Nová Bystrice, Suchdol nad Lužnicí és Chlum u Třeboně. A projektrégió fekvése és környezete Forrás: saját ábra A Waldviertel fekvése Forrás: saját ábra

7 Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 5 Jihočeský Régió Forrás: Statisztikai Évkönyv, Jihočeský Régió, Cseh Statisztikai Hivatal, 2004 Mezőgazdaság a Waldviertel-ben Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek a Waldviertel-ben 1999 Járások/tartomány Index Fő gazdálkodási - Kiegészítő - Egyéb tevékenység: tevékenység: (üzem, jogi személyek) Krems/Donau (város) Gmünd Horn Krems (vidék) Waidhofen an der Thaya Zwettl Alsó-Ausztria Forrás: Statistik Austria, Agrárszerkezeti felmérés 1999 Mezőgazdasági területek bemutatása Mivel a projektfejlesztés során leggyakrabban a regionálisan rendelkezésre álló biomassza hasznosításáról esett szó, az alábbiakban bemutatjuk a jelenleg művelés alatt álló területeket. Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területek a Waldviertel-ben 1999 Index Járás/tartomány Kataszteri terület összesen: 301 Krems/Donau (város) 5.161, Gänserndorf , Gmünd , Horn , Krems (vidék) , Waidhofen/Thaya , Zwettl ,26 3 Alsó-Ausztria ,15 Forrás: Statistik Austria, Agrárszerkezeti felmérés 1999

8 Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területek a Waldviertel-ben 1999 Ebből kataszteri terület használat szerint Index Járás/ építési mezőg. kert szőlő Alpok erdő vizek egyéb tartomány terület művelés terület 301 Krems/Donau 211, ,41 220, ,17 0, ,17 419,01 568,92 (város) 308 Gänserndorf 1.688, , , ,93 0, , , , Gmünd 658, , ,88 0,00 0, , , , Horn 831, ,37 728,64 637,45 0, ,84 583, , Krems (vidék) 871, , , ,01 0, , , , Waidhofen/ 638, ,15 624,87 0,00 1, ,88 646, ,02 Thaya 325 Zwettl 829, ,13 662,58 0,00 0, , , ,63 3 Alsó-Ausztria , , , , , , , ,47 Forrás: Statistik Austria, Agrárszerkezeti felmérés 1999 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területek a Waldviertel-ben 1999 Index Település Kataszteri terület összesen Eggern 2.020, Eisgarn 2.249, Haugschlag 2.265, Heidenreichstein 5.841, Litschau 8.105, Reingers 2.492,06 Forrás: Statistik Austria, Agrárszerkezeti felmérés 1999 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területek a Waldviertel-ben 1999 Ebből kataszteri terület használat szerint Index Település építési mezőg. kert szőlő Alpok erdő vizek egyéb terület művelés terület Eggern 16, ,07 26,46 0,00 0,00 745,36 25,96 51, Eisgarn 16, ,80 22,29 0,00 0,00 962,15 44,22 61, Haugschlag 12,40 670,85 19,96 0,00 0, ,16 21,21 54, Heiden- 73, ,68 100,29 0,00 0, ,04 228,25 162,24 reichstein Litschau 49, ,31 109,24 0,00 0, ,76 159,59 194, Reingers 16, ,28 25,97 0,00 0, ,22 38,14 77,73 Forrás: Statistik Austria, Agrárszerkezeti felmérés 1999

9 Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 7 Mezőgazdaság Dél-Csehországban Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek az egyes járásokban (ha) 2003 Birtokok mezőgazdasági területtel (ha): régió, járás össz. semmi ,99 9,99 49,99 99,99 499,99 és több Česká republika Cseh Köztársaság Jihočeský kraj České Budějovice Český Krumlov Jindřichův Hradec Písek Prachatice Strakonice Tábor Forrás: Statisztikai Évkönyv, Jihočeský Régió, Cseh Statisztikai Hivatal, 2004 Területhasználat a régióban és a járásokban 2003 régió, mezőgazdasági szántóföld rét, kert nem mező- ebből járás terület legelő gazdasági terület erdő Jihočeský kraj České Budějovice Český Krumlov J. Hradec Písek Prachatice Strakonice Tábor Forrás: Statisztikai Évkönyv, Jihočeský Régió, Cseh Statisztikai Hivatal, 2004

10 Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata Keretfeltételek Az Európai Bizottság előírásai Európa 50%-ban importfüggő. Ez a százalékarány 2030-ig 70%-ra fog emelkedni. Az importban szinte kizárólag csak a fosszilis energiahordozók jelennek meg. Az Európai Bizottság maximálisan időszerűnek találja, hogy lépések történjenek az energiatermelés és a közlekedés sokkal környezetbarátabbá tételének érdekében. Az ellátási problémák mellett és azon túl a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével és szállításával kapcsolatosan számos környezeti probléma is keletkezik. Végül kényszerítő geológiai tények azt sejtetik, hogy 50 év múlva a maival összevethető áron már csak kevés kőolajat és földgázt lehet majd beszerezni, mivel minél kevesebb lesz ezekből a korlátozott mennyiségű természetes erőforrásokból, annál magasabbra emelkednek a kitermelési költségeik. Az EU szintjén ezért már hosszabb ideje intenzív párbeszéd folyik arról, hogyan lehet az energiaellátás biztonságát gazdaságilag, ökológiailag és szociálisan egyaránt elfogadható módon biztosítani. Az első Zöld Könyv 2 Az energiaellátás biztonságának európai stratégiája felé két célt tartott szem előtt. Először is fel kell tárni a gyengeségeket, másodszor pedig ezzel egyidőben fel kell pezsdíteni a mobilizáló eszközökről való gondolkodás folyamatát. A következőkben olvasható Zöld Könyv 3 a függőség csökkentését vagy egyenesen megszüntetését szolgáló pro-aktív stratégiák kifejlesztését akarja elősegíteni. Európa máris túlságosan függő helyzetben van Az EU energiafogyasztásának kerek 80%-át fosszilis tüzelőanyagok kőolaj, földgáz és szén felhasználásával fedezik. Ezeknek az energiahordozóknak tekintélyes és egyre növekvő része az EU területén kívülről származik. A Bizottság becslései szerint 2020-ig az EU primer energia szükségletének 70%-át, beleértve az EU kőolajszükségletének 90%-át, az import fogja fedezni, és ezért az EU-ra fokozott veszélyt jelenthetnek a nemzetközi krízisek esetén bekövetkező szállításcsökkenések és áremelések. Az EU-nak azért is kell kevesebb fosszilis üzemanyagot fogyasztania, hogy így tegyen a globális felmelegedés ellen. A megoldás az energia hatékonyabb felhasználásában, a takarékosságban, valamint alternatív energiahordozók főleg az EU területén való kifejlesztésében és a nemzetközi együttműködés kiépítésében rejlik. Az EU már ki is tűzte maga elé a célt, hogy 2010-ig áramtermelésének 21%-át megújuló energiaforrásokból biztosítsa; igaz, ennek elérése nem tűnik túl valószínűnek. További célként fontolóra veszi, hogy a megelőző 5 évhez viszonyítva minden évben legalább 1%-kal több energiát takarítson meg. 4 Az Európai Bizottság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos irányelve A legfontosabbak röviden: 5 Az EU összes elektromos áram fogyasztásában az ökoáram arányát 2010-ig az évi 13,9%-ról 22,1%-ra kell növelni. Ezen a területen a tagállamok nemzeti célokat határoztak meg. A javaslat az egyes tagállamok részére nem kötelező érvényű cél-irányértékeket tartalmaz. A évre megadott irányérték Ausztria esetében 78,1% (az 1997-es 70%-kal szemben). Sajnálatos módon a célok esetében csak nem kötelező irányértékekről van szó. A Bizottság majd csak adott esetben, akkor írhat elő kötelező érvényű célokat, ha világosan kitűnik, hogy egy adott tagállam saját céljait nem fogja teljesíteni. A háztartási hulladék biológiailag lebontható részének elégetésével nyert elektromosság 2 Európai Közösségek, Zöldkönyv Towards a European strategy for the security of energy supply, Luxemburg Európai Közösségek, Zöldkönyv Energy: Let us overcome our dependence, Luxemburg

11 Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 9 megújuló energiának tekintendő. A nagy teljesítményű vízerőművek energiája is korlátozás nélkül megújuló energiaforrásnak számít. A tagállamok az irányelv életbelépése után négy évig szabadon alakítják a megújuló energiákkal kapcsolatos támogatási szabályozásukat. A különböző támogatási szabályozások alkalmazását a Bizottság felügyeli és az időszak végén értékeli is őket. Adott esetben kidolgoz egy javaslatot a közösségi keretek meghatározására, de ilyenkor legalább hétéves átmeneti szabályozást kell biztosítani. Ezenkívül meg kell őrizni a beruházók érdekeinek figyelembevételét. Ez azt jelenti, hogy a fennálló támogatási rendszerek 2012 végéig mindenképpen megtarthatók. Ezen túl a fennálló támogatási szabályozások eltörlése után is garantálni kell a beruházók érdekeinek figyelembevételét. Egy projektnek például, amely 2011-ben megvalósul, 2012 után is olyan előírások hatálya alá kell esni, amelyek olyan biztonságot nyújtanak, amilyen a megvalósítás időpontjában is megvolt. Létre kell hozni a megújuló energiából származó áram eredetigazolási rendszerét. A tagállamok a közigazgatási és tervezési eljárások területén törekednek a rendészetpolitikai és más akadályok kiküszöbölésére. A megújuló energiáknak a hálózati hozzáférés területén elsőbbséget kell biztosítani. A tagállamok a hálózatüzemeltetőktől adott esetben megkövetelhetik a csatlakozási és erősítési költségek vállalását. A Bizottság egy összefoglaló jelentésben foglalkozik a konvencionális energiák externális költségeinek internalizálása területén elért előrelépésekkel, valamint az állami támogatások konvencionális villamos energia termelésre gyakorolt hatásaival. Az osztrák fenntarthatósági stratégia A következőkben olvasható az osztrák Fenntartható Fejlődési Stratégia néhány alapelve, amelyek a projektfejlesztés folyamatában is érvényesültek. Az ökohatékony gazdálkodás a gazdasági eredmény növekedésének a specifikus energia- és nyersanyagfelhasználás csökkenése melletti megvalósulását jelenti. Ennek során fontos alapelv az integrált termékpolitika, a szolgáltatási koncepciók és a cleaner production. [ ] Az újratermelődő nyersanyagok felhasználásának feltétele a megfelelő termékek és termelési folyamatok koncepciójának megalkotása és kifejlesztése a technológia és a felhasználás területén egyaránt. Ehhez regionális viszonylatban az eladó és a felhasználó közötti példaértékű kooperáció, valamint az újratermelődő nyersanyagok specifikus struktúra-tulajdonságainak termelés és a termékfejlesztés során való kihasználása érdekében új minőségi profilok és technológiák kifejlesztése szükséges. A technológia- és innovációpolitika területén ezért meg kell teremteni az optimált minőségű újretermelődő nyersanyagok széles körű intelligens felhasználásának feltételeit, különösen az energiahordozók és építőanyagok esetében, valamint az ipari alapanyagok gyártásában, és az innovatív termékeket hamar el kell juttatni a piacérettség szintjéig. A termelési technológiák cleaner production szellemében megvalósuló átalakítása az alapanyagés energia-hatékonyság jelentős javulását, a toxikus anyagok felhasználásának minimalizálását és a termelési hulladék mennyiségének csökkenését eredményezi. [ ] 6 Österreichische Bundesregierung: Österreichs Zukunft Nachhaltig Gestalten, Die Österreichische Strategie zur Nachhaltigen Entwicklung, Wien, 2002

12 Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata [A települések és vállalatok közötti] regionális együttműködések révén értékesítési hálózatok jönnek létre, amelyekben az egyik üzem hulladékát egy másik üzem alapanyagként használhatja fel. Ezeknek az üzemi szinten túlmutató anyagáramlási folyamatoknak a proaktív menedzsmentjével a hálózatosodás nélküli eljárással összevetve akár 90%-os csökkenés is elérhető. 6 Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások 7 Az energia hatékony használata (energiatakarékosság) és a megújuló energiahordozók forszírozása az osztrák energiapolitika két legfontosabb stratégiája annak érdekében, hogy az energiaellátásban a fenntarthatóság lehető legmagasabb szintje valósuljon meg. Így a szükségleteket kielégítő, biztonságos, környezetbarát és gazdaságilag hatékony energiaellátás a közvélemény által elfogadott energiarendszer keretében biztosítható. Ezen kívül pozitív népgazdasági hatások érvényesülnek a külkereskedelemben (alacsonyabb energiaimport) és a munkaerőpiacon is (pl. épülethomlokzatok nagy munkaigényű felújítása). Ausztria teljesítménye a hatékony energiafelhasználás és a megújuló energiák hasznosítását szolgáló technológiák elterjesztésének területén egyaránt világszerte elismerést váltott ki. A megújuló energiák a hazai energiaellátásban immár hagyományosan nagyon jelentős szerepet játszanak. Részarányuk a bruttó hazai fogyasztásban csaknem eléri a 25%-ot. Ezzel Ausztria ezen a területen is a nemzetközi élvonalhoz tartozik. A felhasznált energiahordozók között természetesen a vízenergia és a hazai biomassza áll az élen. Folyamatosan nő az új technológiák, pl. a szélerőművek és a fotovillamos (PV) berendezések jelentősége. Ehhez az ökoáramtörvény 8 is nagy mértékben hozzájárul. Ez a törvény 2008-ig a villamos energia végfelhasználás 4%-ában határozza meg az úgynevezett ökoáramtermelő berendezésekből származó villamos energia arányát (ezek elsősorban szilárd, folyékony- és gázhalmazállapotú biomasszával működő áramtermelő létesítmények, valamint szél-, fotovillamos (PV) illetve geotermikus berendezések). Kereken 70%-ban megújuló energiaforrásokból (túlnyomórészt vízenergiából) nyert villamos áramával Ausztria már most is messze megelőzi a többi EU tagállamot, és élen jár a környezetbarát elektromos áram termelés területén. Az ökoáramerőművek aktuális helyzetéről közelebbi részletek az EU 77/2001/EG irányelvének 3(3) cikkelye szerinti jelentésben olvashatók. Ausztria álláspontja szerint a sértetlen környezet megtartása különösen fontos kihívás a politika számára. A teljes energiarendszer környezetre gyakorolt hatása és az abból eredő, az energia- és környezetpolitika között elválaszthatatlanul fennálló kapcsolat alapján az energiaszektor környezetet nem terhelő működésének mint az osztrák energiapolitika egyik fő célkitűzésének esszenciális jelentősége van. Az energiapolitikának mind a gazdasági, mind az ökológiai megfontolásokat figyelembe kell vennie, és ezért oda kell figyelnie az ellátásbiztonsági, a költséghatékonysági valamint a szociális és környezetvédelmi célok lehető legnagyobb mértékű összeegyeztethetőségére. Az osztrák energiapolitika továbbfejlesztésének stratégiája [ ] egy átfogó intézkedési katalógust tartalmaz, amely különbséget tesz az energia- és környezetpolitika határán elhelyezkedő, a Klímastratégia nek megfelelő, valamint az általános energiapolitikai jelentőségű, ellátásbiztonsági hangsúlyú, konvencionális energiahordozókat érintő intézkedések között Bundesgesetz: Ökostromgesetz sowie Änderung des Elektrizitätswirtschafts- und -organisationsgesetzes (E1WOG) und das Energieförderungsgesetzes 1979 (EnFG) (NR: GP XX1 AB 1243 S BR: 6690 AB 6705 S. 690.) (CELEX-Nn: 301L0077)

13 Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 11 Ez a stratégia alapvetően az osztrák emissziócsökkentési célra koncentrál, amely 2012-ig az 1990/2008-as időszakhoz viszonyított 13%-os csökkenést irányoz elő, valamint nagy hangsúlyt fektet a fenti cél elérésének érdekében kidolgozott nemzeti klímastratégiára. Az energia- és klímapolitika közötti szoros kapcsolatot tükrözi az a tény is, hogy a klímastratégiában megfogalmazott intézkedési struktúra rendszerét az energiapolitikai stratégia is átvette. Ezenkívül az energiapolitikának létezik egy olyan fontos akcióterülete is, amely kívül esik ezen az átfedéses területen, és amely elsősorban az ellántásbiztonságot és a krízishelyzetekre való felkészülést tartja szem előtt. Ezen túlmenően az osztrák energiapolitika illetve stratégia alapjait olyan, a fenntarthatóság, mint legfőbb cél alá rendelt klasszikus célok alkotják, mint a költséghatékonyság, az ellátásbiztonság, illetve a környezetvédelmi és szociális szempontok figyelembevétele. Ezek megvalósulását szolgálják a főstratégiák: a megújuló energiaforrások forszírozása és az energiahatékonyság. Alsó-Ausztria energiakoncepciója Alsó-Ausztria energiapolitikája a Konkrét jövő című jövőképben megfogalmazott, alább bemutatott általános érvényű, tartománypolitikai alapelvekhez igazodik. Ezek az alapelvek határozzák meg az irányelveket, és mindenekelőtt az energiakoncepciót. A négy alapelv a következő: átfogó klíma- és környezetvédelem megvalósítása az erőforrások takarékos használata az élővilág és a gazdaság alapvető létfeltételeinek biztosítása széleskörű részvétel és együttműködés elérése A felsorolt alapelvek megvalósításának módját a következő bekezdések mutatják be. Átfogó klíma- és környezetvédelem megvalósítása mindenekelőtt a klímát és az atmoszférát energetikus folyamatok illetve emisszió által érő terhelések csökkentésével a klíma és a levegőtisztasági helyzet javításával Az erőforrások takarékos használata mindenekelőtt az energiafogyasztás minden használati területre kiterjedő csökkentésével (pl. belső terek fűtése, melegvíz, világítás, erőgépek, mobilizáció) a fosszilis energiahordozók megkímélésével regeneratív energiahordozók növekvő és széleskörű használatával, a régió saját gazdasági vérkeringésének fokozásával kapcsolatos fenntarthatósági elvet is figyelembe véve a szétszórt beépítés károkozásait elkerülő településfejlesztéssel, főleg sűrűn lakott vidékeken a hazai, megújuló energiahordozók preferálásával; hulladékhő Az élővilág és a gazdaság alapvető létfeltételeinek biztosítása mindenekelőtt szinergiák kihasználásával és a veszteségek csökkentésével megvalósuló folyamatoptimalizálással a környezeti terhelések minden energetikai folyamat esetében megvalósuló tartós csökkentésével az energiafüggő költségterhelés minimalizálásával: a primer és a környezeti energia optimális használatával és a fogyasztás minimalizálásával a régió saját gazdasági vérkeringésének és bevételeinek maximalizálásával az importköltségek minimalizálásával, energiatakarékossággal, diverzifikációval és a régióban rendelkezésre álló regeneratív erőforrások használatával Széles körű részvétel és együttműködés elérése, mindenekelőtt minden energiagazdálkodási területre kiterjedő átfogó információkkal a közreműködő készség minden cselekvési szintre kiterjedő fokozásával nyílt tervezési és döntéshozatali folyamatok kialakításával

14 Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata Az osztrák ÖKO-áram törvény elején léptek hatályba a kis méretű vízerőművekre, valamint az egyéb új ökoáramtermelő létesítményekre vonatkozó egységes országos energia betáplálási támogatások. A támogatható egyéb ökoáram-termelő létesítmények közé azok tartoznak, amelyek kizárólag vagy részben de a primerenergia-felhasználás legalább 3%-ában megújuló energiahordozók, szél, nap, földhő, biomassza, magas biogén tartalmú hulladék, depóniagáz, csatornagáz és biogáz felhasználásával termelnek áramot. Az árak az ökoegyensúly-csoportfelelősön (Öko-BGV) keresztüli átvétel esetén a létesítmény üzembehelyezésétől számított 13 éves időtartamra érvényesek (kisméretű vízerőművek esetén csak revitalizáció és új építés esetén, lásd alul). A betáplálási támogatások csak azon egyéb új létesítmények esetében kerülnek kifizetésre, amelyek január 1. és december 31. között a létrehozáshoz szükséges összes engedélyt megkapták, és amelyek üzembehelyezése június 30-ig megtörténik. Egyéb, régi azaz január 1. előtt létesítési engedélyt kapott ökoáramtermelő létesítmények esetében továbbra is a július végéig kibocsátott tartományi rendeletek érvényesek. Az ott megállapított árak amennyiben az adott rendelet határidőt nem tartalmaz a létesítmény ökoegyensúly-csoportfelelős általi üzembevételétől számított tíz éves időtartamon keresztül fizetendők. Az ökoáram magasabb költségeinek finanszírozása A támogatási rendszer finanszírozásának érdekében az elektromos energia végfelhasználóitól egy országosan egységes támogatóösszeg kerül beszedésre, amelyet a hálózatüzemeltetők a hálózathasználati díjakkal együtt szednek be, és az ökoegyensúly-csoportfelelősökhöz utalnak tovább. A kisméretű vízerőművek valamint az egyéb ökoáram-termelő létesítmények részére külön támogatóösszegek kerülnek meghatározásra. A Cseh Köztársaság energiakoncepciója Fölérendelt programok és törvények Nemzetközileg kötelező érvényű programok és törvények Európai Energiacharta, (a Cseh Köztársaság 1993-ban, Brüsszelben írta alá). Európai Energiacharta Szerződés Az ENSZ Kiotói Jegyzőkönyve Az Európai Parlament és az Európa Tanács 96/92/EK irányelvei a belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról Az Európai Parlament és az Európa Tanács 98/30/EK irányelve a belső földgáz-piacra vonatkozó közös szabályokról Az Európa Tanács elnökségi határozatai 2002, Barcelona Green Paper Towards a European strategy for the security of energy supply Report from the eleventh session of the Committee on Environmental Policy 2004 Nemzeti Környezetvédelmi Terv (Státní politika životního prostředí) Nemzeti Energiakoncepció (Státní energetická koncepce) Nemzeti Emissziócsökkentési Program (Národní program snižování emisí České republiky ) Nemzeti Klímavédelmi Program (Národního programu na zmírnění dopadů změny klimatu v České republice) EU-irányelv a megújuló energiák támogatásáról az áramtermelés területén (Směrnice 2001/77/EC Evropského parlamentu a Rady z 27. září 2001 o podpoře elektřiny z obnovitelných zdrojů v podmínkách vnitřního trhu s elektřinou) Energiaügyi törvény 458/2000 Sb. energetický zákon Építésrendészeti és területrendezési törvény 50/1976 Sb., zákon o územním plánování a stavebním řádu (stavební zákon), Az atomtörvényt módosító törvény - Zákon, kterým se mění zákon č. 18/1997 Sb., o mírovém využívání jaderné energie a ionizujícího záření (atomový zákon) a o změně a doplnění některých zákonů Törvény 222/1994 Sb. a vállalkozói tevékenység feltételeiről és az állam igazgatási feladatairól az

15 Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 13 energiaágazatban zákon o podmínkách podnikání a o výkonu státní správy v energetických odvětvích Törvény az integrált prevencióról - Zákon o integrované prevenci a omezování znečištění, o integrovaném registru znečišťování a o změně některých zákonů (zákon o integrované prevenci) Törvény az állami energiafelügyeletről - zákon o Státní energetické inspekci Törvény a levegő tisztántartásáról - Zákon o ochraně ovzduší a o změně některých dalších zákonů (zákon o ochraně ovzduší) Törvény a környezetterhelési vizsgálatról - Zákon č. 100/2001 Sb. o posuzování vlivů na životní prostředí a o změně některých souvisejících zákonů (zákon o posuzování vlivů na životní prostředí) Az Ipari Minisztérium rendeletei a fűtés és a melegvízhasználat szabályzásáról, a kapcsolódó költségek elszámolása č. 85/1998 Sb. 150/2001, stb. Az Ipari Minisztérium 85/1998 Sb. rendelete az építkezések műszaki kivitelezéséről Az Ipari Minisztérium rendelete az elektromos áram bekötéséről és szállításáról, Kormányrendeletek az emissziós határértékek meghatározásáról, a mérések feltételeiről és módjáról, a levegőminőség megítéléséről, értékeléséről és kezeléséről, stb. Regionális energiakoncepciók a Cseh Köztársaságban Kormányrendelet 195/2001 Sb. Néhány évvel ezelőttig a térségi energiakoncepció (územní energetická koncepce, röviden ÚEK) terminus helyett olyan kifejezéseket használtak, mint energiakeretterv (energetický generel), energiakoncepció (energetická koncepce), térségi energiadokumentum (územní energetický dokument) stb. A fogalmi tisztázás novemberében az energiagazdálkodási törvény meghozatalával történt meg. A térségi energiakoncepciók jelentőségét különösen megnöveli az energiapolitika monopóliumának megszüntetése, valamint annak következményei, az új piaci kockázatok és a csökkenő reálárak, a nagy- és kisfogyasztók közötti keresztszubvencionálási technikák, az egyértelműen még nem megfogalmazott középtávú állami energiapolitika, a hiányzó törvényi rendelkezések és a még lezáratlan privatizációs folyamat. Az ÚEK-k elkészítésének és végrehajtásának szabályai A térségi energiakoncepciók elkészítése a nagy területi önkormányzatok kötelező feladata, de a koncepciók minden közepes és kisméretű város rendelkezésére állnak. A koncepció elkészítéséhez az Állami Környezetvédelmi Alap (Státní fond životního prostředí ČR) és a CEA (Česká energetická agentura) segítségét is igénybe lehet venni. Az ÚEK-k törvényi alapjai: 1. Az 50/1976 Sb. (zákon o územním plánování a stavebním řádu ve znění pozdějších předpisů, 2/k) számú építésrendészeti és területrendezési törvény a törvény rögzíti, hogy az ország teljes területén kötelezően megalkotandó helyi területrendezési tervekben (ÚP) javaslatokat kell tenni az adott terület optimális területrendezéséhez szükséges technikai és szervezeti intézkedésekre. A törvény értelmében a térségi energiakoncepciók eredményei a települések helyi és regionális területrendezési terveinek stratégiai részeibe integrálhatók. 2. A 32 (az épületek elhelyezése, területhasznosítás és fontos térségi érdekek védelme) 1/d bekezdésében található az általános építési tilalom szabályozása. Ez egy olyan restriktív eszköz, amelyet csak ott alkalmaznak, ahol a konfliktus rendezése más eszközzel nem lehetséges, és amely időbeli halasztást von maga után. 3. A levegőminőségi törvény (zákon č.309/1991 Sb. o ochraně ovzduší před znečišťujícími látkami idgf a č.212/1994 Sb. törvény 5 2. bekezdése szerint a települési szervek rendeleteket hozhatnak a levegőszennyezők által korlátozott mértékben használható városrészekről és a kisebb kibocsátók által használt tüzelőanyagokkal szemben támasztott különleges követelményekről. A törvényhozó hatalom nem határoz meg a térségi energiakoncepciók (územní energetická koncepce) végrehajtását kikényszerítő jogi eszközöket.

16 Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata 4. Energiagazdálkodási törvény (zákon o hospodaření energií) a bekezdése meghatározza az illetékességi területeket, (a járások esetében a járási hivatalokról szóló törvénnyel együtt 425/1990 Sb. o okresních úřadech a úpravě jejich působnosti). A 4. a járásokat (régiókat) kötelezi, a településeket pedig feljogosítja a térségi energiakoncepciók kidolgozására és a levezetett hatáskörökre vonatkozó rendeletalkotásra. Az ilyen dokumentumok azután térségi technikai dokumentumnak minősülnek, és ezáltal a mindenkori helyi területrendezési terv kötelező erejű alkotórészét képezik. Finanszírozás 1. település, járás 2. állam (ČEA települési ÚEK program, SFŽP regionális ÚEK-k). 3. e-gazdaság 4. nagy energiafogyasztók A legeslegelső feladat minden tervezési területen a kulcsproblémák és -esélyek meghatározása; a tervkészítésnél nem tanácsos általános séma szerint dolgozni. Olyan szabályozó intézkedéseket, amelyek megvalósításához nem elegendő pusztán a jóindulatra alapozni, nem érdemes a koncepció alkotórészévé tenni, mert a koncepció amúgy sem egy olyan nagy hatalommal felruházott eszköz, hogy azzal nagy ellenállás esetén bármit is el lehetne érni. Mindössze arra alkalmas, hogy vitákat indítson, a fontos dolgokra terelje a figyelmet, fokozza a tudatosságot, és erősebben a cselekvési lehetőségekre fókuszáljon. A térségi energiakoncepciók elkészítésére vonatkozó irányelv Részlépések 1. előkészítés, a kiadás megtárgyalása és engedélyezése 2. ÚEK a koncepció elkészítése és megtárgyalása 3. összefoglaló állásfoglalás-gyűjtemény készítése az állásfoglalásokra vonatkozó döntési javaslatot is beleértve 4. az állásfoglalás-gyűjtemény megtárgyalása és határozathozatal 5. az ÚEK végső formába öntése beleértve az ÚEK jogilag kötelező erejű részére vonatkozó rendelettervezetet, a helyi területrendezési terv elkészítését vagy módosítását elrendelő határozathozatal keretében. Módszerek, kötelező tartalmak 1. Az energiarendszer állapotelemzése, amely kiterjed a releváns klimatikus és demográfiai viszonyokra, tartalmazza a fogyasztói csoportok jellemzését, a terület energiaellátására és az energiaáramlásokra vonatkozó adatokat, a fölérendelt célokat, ténygyűjteményt (vonatkozó törvények, árak, ), a trendmutatókat, az energiahordozók hozzáférhetőségére és a környezetre vonatkozó adatokat. El kell készíteni a legutóbbi két naptári év energiamérlegét, amelynek külön kimutatást kell tartalmaznia az erőművekről, a távhőről, megújuló energiákról stb. Keresleti előrejelzést kell készíteni, melyben az áramtermelés, az elosztás és a fogyasztás megtakarítási lehetőségeit és a terület fejlesztési perspektíváit egyaránt figyelembe kell venni. A rendelkezésre álló megtakarítási lehetőségek mellett a várhatóan később kihasználható megtakarítási potenciált is be kell mutatni. Meg kell határozni az elsődleges problématerületeket. 2. Energiamodell készítése a megtakarítási potenciált, a gazdasági hatékonyságot és a környezetterhelési szempontokat szem előtt tartó forgatókönyvek elkészítése és optimalizálása. Rögzíteni kell a fejlesztési variációk céljait, és ezek szerint kell megfogalmazni a variánsokat (Integrated Resource Planning használata). Meg kell fogalmazni a variánsok kihatásait és költségeit. Az előírt többkritériumos döntésanalízis során el kell végezni az egyes döntési kritériumok definiálását és súlyozását. 3. Energiamenedzsment a szervezet leendő folyamatainak meghatározása és az optimális forgatókönyv részfeladatainak megtervezése. Rögzítésre kerülnek az egyes energiaforrások alkalmazásának alapelvei, a prioritást élvező projektek, azok finanszírozása és szervezése, ill. koordinációja, egy részletes akció- és ütemterv, valamint a folyamatos ellenőrzés és a nyilvánosság tájékoztatásának szabályozása.

17 Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 15 A megújuló energiahordozókra vonatkozó törvény a Cseh Köztársaságban 9 A törvény fő célkitűzései a megújuló energiahordozók kiegyensúlyozott fejlődését támogató stabil és vonzó háttér megalkotása a Cseh Köztársaságban, az energiagazdaság korszerűsítése, az üvegházgáz-termelés csökkentése, a tüzelőanyag-behozataltól való függés enyhítése, a megműveletlen szántóföldek kihasználtságának növelése és új munkahelyek teremtése. A törvényt a Cseh Köztársaság Parlamentjének Képviselőháza harmadik olvasatban február 23-án elfogadta. A törvényjavaslat hatálybalépésének időpontját a kihirdetés napját követő harmadik naptári hónap első napjában rögzítették. A törvényt még meg kell tárgyalni a Szenátusban, és a Köztársaság elnökének alá kell írnia. A törvényt a Környezetvédelmi Minisztérium az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal együtt készítette elő. A törvény a 15 éves időtartamra garantált rögzített felvásárlási árak rendszerének megtartásán és továbbfejlesztésén alapszik. A Cseh Regulációs Hivatal az árat minden évben csak 5%-kal csökkentheti (ugyanakkor mindig érvényes, hogy az ár 15 évre változatlan értéken garantált). A rögzített felvásárlási árak lehetőségének kihasználásán kívül az ún. zöldbónuszok (piaci árhoz adott pótdíj) eljárása is használható, abban az esetben, ha az erőmű üzemeltetője a saját maga termelte áramot a piacon önállóan értékesíti. Bevezetésre kerül az áramtermelő továbbító-, illetve elosztóhálózathoz való csatlakozási elsőbbségének joga. A törvény bevezeti a spiritusz benzinhez való adagolásának kötelezettségét. A törvényből végül kimaradtak a megújuló energiahordozók általi hőtermelés támogatására vonatkozó egyes paragrafusok. Bevezetik a szélerőművek építésének limitálását, mégpedig 20 MW/km 2 maximális teljesítmény megállapításával. Projekteredmények INTERREG IIIA - projekt A projekt célkitűzéseinek megvalósulása és különösen a célirányos együttműködés további fenntartása érdekében sor került egy INTERREG IIIA projekt kidolgozására, melynek legfontosabb tartalmai alább megismerhetők. 10 A pályázás során döntő jelentőségű, hogy a települések azonosuljanak a projekttel, és vegyenek részt annak finanszírozásában is. A projekthez szükséges méret elérésének érdekében az INTERREG projektbe az OPENING-be bevont települések mellett további települések is meghívást kaptak. Kivonatok a projektpályázatból Bár messzemenő egyetértés uralkodik abban, hogy a klíma és a talaj védelmében cselekvésre van szükség, ennek ellenére a gazdasági megvalósíthatóság problémáira hivatkozva a megfelelő intézkedések meghozatala újra és újra megkérdőjeleződik. Közelebbről szemlélve azonban nagyon gyakran a helyi, regionális szintű keretfeltételek koordinált kidolgozottságának és a kísérleti projektek célzott, adott esetben közgazdaságilag és innovációs szempontból rentábilis támogatási eszközökkel megvalósuló támogatásának hiánya bizonyul a legfontosabb akadálynak. A szerteágazó feladatok megoldásához gyakran hiányoznak a megoldáshoz szükséges szerteágazó kezdeményezések. A javasolt projekt ebben az összefüggésben egy mozaikkő, amelyet egy olyan politikaterületen helyezünk el, ahol a szerteágazó hálózati cselekvésnek különösen fontos prioritása van: a projekt egy lépést kíván tenni afelé, hogy a jövőben a megújuló energiahordozók használatának területén lehetővé váljon a klíma-, vízminőség- és talajvédelmi szempontból releváns tervek komplex értékelése és a megfelelő prioritások meghatározása. Különösen fontos feladat a vizekre, a talajra és a klímára gyakorolt hatások, valamint az ökoszociális 9 Készítette: Jan Jareš, AgEnDa, A projektet február 15-én mutatták be az INTERREG tanácsadó testületnek, amelyet az pozitívan ítélt meg.

18 Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata konzekvenciák elemzése és értékelése. Ehhez konkrét megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére is szükség van. A projektrégió esetében kiválasztott kezdeményezés tapasztalatai a modellértékű megvalósítás után hasonló módon más régiókban is felhasználhatók. Az integrált élelmiszer-/ energianövény-termesztés egyik fontos mellékterméke a CO 2 semleges energiahordozó előállítása által megvalósuló víz- és klímavédelem, valamint az ásványi trágyák és növényvédő szerek mellőzésének köszönhetően a fajgazdagság fenntartása és a talaj élővilágának védelme. A gabonatermelés és az energiaértékesítés bevételeinek növekedésévei idetartozik a regionális gazdaság megerősödése is. Miben rejlik a projekt újdonsága? 1. Első alkalommal lehetséges egy olyan fenntartható körforgási modell kifejlesztése és alkalmazása, amelyben az integrált élelmiszer-/ és energianövénytermesztés segítségével célzottan megvalósítható a víz- és klímavédelem, és amely finanszírozható és nagy területeken alkalmazható is egyben. 2. Összehasonlító kommunális klíma-elemzés (klímabenchmarking): az energia-hálózat az INTERREG keretében áttörést ért el a kommunális és kistérségi energiakoncepciók új, javított generációjához vezető úton. Nagy szakmai elismerést aratva sikerült a piacvezető, a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal által forgalmazott emisszió-analizáló és szimuláló GEMIS szoftvert úgy átalakítani, hogy lehetségessé váljon a kommunálpolitikai cselekvések emissziós és üvegházhatás-fokozó következményeinek gyors és költségtakarékos vizsgálata. Az önkormányzatok elemezhetik a különböző cselekvési forgatókönyveket, majd kiválaszthatják és megvalósíthatják azt, amelyik az ökológiai adatok összesített értékelésbe való felvétele után is a legkedvezőbbnek ígérkezik. Miután ez a módszer immár áll, a következő logikus lépés a szoftver segítségével feldolgozott energia-, közlekedés- és klímapolitikai szempontból releváns kommunális adatok összehasonlító elemző rendszerré való felépítése. Mivel nincs mindig lehetőség minden adat helyben megvalósuló, költséges felvételére, és a statisztikai adatok gyakran nagyon nagy bizonytalanságokat is magukban hordoznak, nagyon nagy értéke van annak, ha rendelkezésünkre állnak hasonló települések és folyamatok már elkészült részletes elemzéseinek összehasonlító adatai. Ezek az adatok az első projektkör után még nem jelentenek stabil bizonyosságot (alacsony számú minta); az egzakt összehasonlító elemző rendszert további reprezentatív települések adatainak célzott feldolgozásával lehet létrehozni. A kinyert, illetve ilyen módon pontosított adatokat a GEMISadatkönyvtárakba úgy kell integrálni, hogy nemzetközi szinten, többletköltség nélkül, minden GEMIS-felhasználó rendelkezésére álljanak. 3. Bioenergetikai projektek integrált gazdaságossági, ökológiai és szociális értékelő szoftverének kifejlesztése. A szoftver segítséget nyújthat a támogató és hitelelnyújtó szerveknek támogatási döntéseik meghozatalában, valamint segítheti a lehetséges beruházók önellenőrzését is. Kifejlesztésére azért van szükség, mert az ECOGAS elnevezésű, biogáz-berendezésekhez készített kalkulációs modellt a biogázprojektek egyik ma már nem alkalmazott típusára tervezték; a rendszer elöregedett, és csak kicsiny, 100 kw elektronikus teljesítmény alatti mezőgazdasági, főleg állati eredetű anyagokat hasznosító berendezések esetében képes használható eredményekkel szolgálni. Ugyanakkor a projektben kifejlesztendő szoftverrel ellentétben nem veszi figyelembe a technika állapotának az alsó-ausztriai engedélyezési eljárásban aktuálisan használt definícióit követő technológiai költségeket, és a Cseh Köztársaságban való alkalmazásra nemcsak nyelvi, hanem tartalmi szempontok miatt sem alkalmas. Számos érdekes növényi nyersanyag esetében nem kínál megfelelő biztonságú adatokat (címszó melléktermék), és a gazdaságosság kiszámításánál felszínes marad. 4. Egy fenntarthatósági régió modell értékű megvalósítása Fontos cél a cselekvési mozgásterek és szinergiák kihasználhatóságának bemutatása ill. az önmagukban konzisztens módon fellépő politikaterületek, a mezőgazdaság és ugarolás, talajvédelem, vízvédelem, szennyvízgazdálkodás, komposztálás, biohulladék-feldolgozás, megújuló

19 Modul 5: Képzési menedzsment Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás 17 energiahordozók üzemanyaggá és fűtőanyaggá való feldolgozása, áram- és hőtermelés, kommunális és regionális fejlesztéspolitika és klímavédelem között fellelhető szinergiák modell értékű kihasználása. Így az értelmetlen átfedések kizárása is elérhető. Ezen kívül a projektben azonnal meg kell vizsgálni az innovatív gyakorlati megvalósítási lehetőségek kivitelezhetőségét, és a vizsgálati eredményeket azonnal meg kell jelentetni a projekt eredményei között. A kiválasztott kisrégiókban a búza, árpa vagy rozs termesztését megelőző, vagy azt követő optimált elő- vagy utótermesztéssel a lehető legalaposabban össze kell hangolni az élelmiszer- és takarmánynövények valamint az újratermelődő nyersanyagok termesztését, és a biomasszákból (energianövényekből) való - bioenergia-termelést. Így gyors vetésforgás válik lehetővé, ami elősegíti a kívánatos szinergia hatásokat, mint pl. az ásványi talajjavítók, növényvédő szerek és genetikailag megváltoztatott vetőanyagok mellőzését, és így a talajvédelmet is támogatja. Részcélok szignifikáns talajjavulás és növekvő hektárhozamok minden kultúrnövény esetében (hígtrágya-kezekés, vetésforgó-optimalizálás). felhasználóbarát döntéshozatali segédeszköz kifejlesztése potenciális beruházók, finanszírozóik és az engedélyező hatóságok részére egy az aktuális igényeknek teljes mértékben megfelelő, a bioenergia-projektek gazdaságosságát, környezeti és szociális hatásait értékelő szoftver elkészítésével. döntéshozatali segédeszközök megalkotása önkormányzatok és kisrégiók valamint GEMISfelhasználók számára az ENGIG-összehasonlító elemzés által a mezőgazdasági és ipari munkahelyek fennmaradását biztosító bevételek a bioenergia hasznosításából alacsonyabb összegű pénzkiáramlás haszon a régió számára üvegházgázok kibocsátásának csökkenése fajtagazdagság fenntartása a felszíni vizek és a talajvíz fenntartható védelme optimált ártalmatlanítás költségmegtakarítások a polgároknál Valamennyi felsorolt cél a határ mindkét oldalán releváns. A célcsoportok a mezőgazdaság döntéshozói (gazdák, mezőgazdasági kamarák, nagyobb agrárüzemek ügyvezetői), olyan, a régióban található üzemek, amelyekben szerves szekunder nyersanyagok keletkeznek vagy azok feldolgozása zajlik, tervezők valamint a szektort érintő tanácsadással és kutatással foglalkozó szakértők GEMIS-alkalmazók a régió határain messze túlmenően biogáz-szimulációs- és kalkulációs-szoftverek felhasználói (környezeti szakértők, támogatószervek, bankok, potenciális mezőgazdasági és ipari beruházók, tanácsadó szervezetek, energia-ügynökségek és környezeti tanácsadó szervezetek, stb.) szerves hulladék feldolgozó létesítmények és szennyvíztisztítók üzemeltetői önkormányzati politikusok, kistérségi szereplők, környezetük iránt érdeklődő emberek, akik induló biogáz beruházások engedélyezési eljárásának során ismerni szeretnék a várható közlekedési és kibocsátási terhelések mértékét bankok és támogatási szervek a politikai-adminisztratív szektor, ahol az anyagi eszközök szűkössége miatt meg kell határozni a támogatási döntések prioritásait, és közben ki kell választani a gazdaságossági és fenntarthatósági szempontból legjobb projekteket, miközben a kritériumok súlyozása transzparens és a felhasználók által meghatározható marad. Tevékenységek (a támogatás tárgya, projekttartalmak, várt látható eredmények) Élelmiszer- és energianövények integrált termesztése Az energianövényekből való energianyerésnek fenntarthatósági okok miatt elsősorban két technológiáját vizsgálják: a biogáz-technikát, és a biomassza pirolízist. Szemben a biomassza

20 Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége Modul 3: Integratív várostervezés Modul 4: Ecodata elégetésével, melynek végterméke kizárólag hő, ebben az esetben különböző, sokféleképp felhasználható termékeket kapunk. Pl. kapcsolt hő- és villamos energia termelésre használható biogáz (kb kilowattóra áram és ugyanennyi hő évente szántóföld-hektáronként), ill. tüzelő- és üzemanyagként használható gáz. Pirolízisolaj és pirolíziskoksz nyerhető fából, szalmából ill. szénából. Az áram- és hőtermelés biztosított módon történik, mivel az energianövények köztes raktározása silózott formában történik, és így azok a biogáz létesítménybe naponta behordhatók. A felhasznált biomassza erjedése során keletkező biotrágya a fenntartható körforgásos gazdálkodás értelmében újra a mezőgazdasági területekre kerül, és lehetővé teszi a gyorsított humuszképződést. A gabonatermesztés során keletkező szalma ezen kívül szalmaolajjá alakítható, amely a dízelhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Középtávon a jövő egyik járható útja az, ha ezt a szalmaolajat pl. biodízelként gépjárművek meghajtására használják, vagy közvetlenül egy megfelelően adaptált dízelmotorban vagy gázturbinában energiává konvertálják. Óvatos becslések szerint a hektáronként termelt gabonából átlagosan kb liter szalmaolaj állítható elő. Az integrált élelmiszer- és energianövény-termesztés kívánatos szinergikus hatásaként optimális talajvédelem érhető el. Agrár szempontú értékelés: Milyen termelési és trágyakihordási területek állnak rendelkezésre mennyiség, minőség. Milyen termékeket kell termelni az ökológiai és gazdasági szempontból is fenntartható energiatermelés érdekében rozs, burgonya, árpa, stb. Milyen eszközökre van szükség rezsiköltségek, gépi berendezések, közös használat, stb. érthető, követhető bemutatása. Ökológiai szempontú értékelés: Milyen hatások várhatók a víz, a talaj, a klíma szempontjából? Mit jelent a termelés a régió ökoszociális fejlődésére nézve? A modell alapja a búza, árpa és rozs mellett elő- vagy utónövényként termesztett energianövényekből való bioenergia-nyerés. Ez lehetővé teszi a gyors vetésforgót, ami elősegíti a kívánatos szinergikus hatásokat, mint pl. az ásványi talajjavítók, növényvédő szerek és genetikailag megváltoztatott vetőanyagok mellőzését. Megvalósíthatósági tanulmányok Megvalósíthatósági tanulmányokat kell készíteni annak tisztázására, hogy van-e értelme, és ha igen, milyen formában a klasszikus kapcsolt hő- és villamos energia termelésen túlmutató innovatív biogázmegoldásoknak, valamint a biomassza pirolízisnek és a cseh oldalon található szennyvíz- és depóniagázberendezések teljes értékű biogáz létesítményekké való átszerelésének. Áttekintés az elkészítendő megvalósíthatósági tanulmányokról A pirolízis-létesítmények célja olaj és szén termelése a régión belül; pozitív eredmények esetén 1-2 biomassza-pirolízis megvalósításának támogatása kísérleti létesítmények tervezés alatt. Megvalósíthatósági tanulmány A biogáz kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésen túlmutató határon átnyúló használata (szennyvíziszapszárítás, biogázfűtések és gépjármű-üzemanyagok az Oberes Waldviertel-Ceská Kanada modellrégió részére) 3-6 biogázerőmű, ill. a szennyvíz- és depóniagáz erőművek silóhasználat célú bővítésének megvalósíthatósági értékelése a határ mindkét oldalán Ökológiai-ökonómiai-szociális projektszimuláció fenntarthatóság-értékelés Egy olyan szoftver kidolgozása, amely alkalmas az élelmiszer- és energianövény termesztéssel foglalkozó projektek fenntarthatóság szempontú értékelésére. A szimulációs szoftver rövidített változatának online, ingyenes rendelkezésre bocsátása a megvalósíthatóság nagy vonalakban való értékelése és a projektek önálló felülvizsgálata érdekében. Lehetővé kell tenni a projektértékelés eredményének egyszerűsített bemutatását egyszerűsített értékelés a fenntarthatóság szemszögéből (ökológiai, szociális és regionális gazdasági kihatások). Energia összehasonlító elemzések városok és települések részére adatbank felépítése az energiakoncepciókban rögzített összes adattal.