TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI TERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI TERVE"

Átírás

1 TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI TERVE Készítette: dr. Kulcsár Judit Szakmai segítséget nyújtott: Pócza Sándor Jóváhagyta: Májer János Polgármester Tokaj, január 31. 1

2 Tartalomjegyzék 1. A település területi leírása 3 2. Belvízvédelem, csapadékvíz-elvezetés és árvízvédelem története, előzményei; valamint jelenlegi helyzete 5 3. Védelmi létesítmények és kapcsolódó egyéb vízilétesítmények ismertetése Felkészülés a védekezésre Védekezési feladatok A védekezés megszűnését követő intézkedések 20 Mellékletek 1. sz. melléklet A védekezésben együttműködők elérhetőségei, tájékoztatás és 23 nyilvánosság 2. sz. melléklet Védekezési fokozatok sz. melléklet Közerő (polgári erő) mozgósítási terv sz. melléklet Közerő (polgári erő) kiállítási terv sz. melléklet Kiürítési és mentési terv sz. melléklet Védekezési anyagok 28 Fényképek az júniusi árvízről 29 Függelék-részletes helyszínrajzok, zónákra tagoltan Függelék-jegyzőkönyv minta- Ár-és belvízvédelmi művek éves felülvizsgálatáról 2

3 Tokaj város önkormányzati vízkárelhárítási terve 1. A település területi leírása: 1.1 A település táji környezete és adottságai Tokaj város és külterülete az Alföld és az Északi-középhegység nagytájak találkozási vonalán, azon belül a Tokaji-hegy, a Bodrogköz és a Taktaköz kistájak találkozási területein helyezkedik el. E földrajzi fekvéséből adódóan Tokaj területének tájszerkezete magán viseli a két nagytáj markánsan eltérő természeti adottságait, melyek nemcsak a település kialakulásához és a gazdasági fejlődéséhez teremtették meg a feltételeket, hanem egy páratlan szépségű tájképi keretet is képeztek és képeznek ma is a város körül. 1.2 Geomorfológiai adottságok A Kopasz-hegy, a Tokaji-hegység legfiatalabb vulkáni képződménye, s egyben hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű és legmagasabb szigethegye. Keletei része az igazgatási terület középső egységét foglalja el. A kúp formájú Kopasz-hegy gerincvonulata közel sugárirányban fut le az alacsony domblábi hát és lejtőkön át a településhez. A hegy alapkőzete dacit, melyet változó nagyságban lösz borít. A tengerszint feletti magasság 98 és 512 m között változik. A Taktaköz és a Bodrogzug ez utóbbi a Bodrogköz résztája -, a Kopasz-hegy ÉK-i és DK-i oldalán kialakult haránttörések mentén a felszín süllyedésének a következményei, melyen a többnyire É-D-i irányú folyóvízhálózat alakult ki. A Bodrogzug az igazgatási terület É-i, ÉKi, Taktaköz a D-i, DK-i részein terülnek el. Területének felszíne az előző adottságokból eredően a Kopasz-hegy sugárirányban keskeny völgyekkel tagolt, talajerózióval veszélyeztetett, különösen a D-i kitettségű lejtőkön. A síkságok jelenleg is töltődő, alluviális síkságok. Felszínük elhagyott mederszakaszokkal és morotvákkal változatos. A Taktaköz felszíne Tokaj peremén élő vízfolyásokkal (Prügyi-főcsatorna, Ively-éri csatorna) és állóvízzel gazdagabb. Területe enyhén dél felé lejtő. 1.3 Éghajlat A megyét tekintve az évi napfénytartam északon óra, a Bükk magasabb területein 1900 óra, Tokaj-Hegyalján 1950 óra, a Kopasz-hegyen óra. Az évi középhőmérséklet 9,5-10 celsius fok között van. Hőmérsékleti szélsőségek: januári középhőmérséklet -2, celsius fok között van, a júliusi (legmelegebb havi) középhőmérséklet 19,5-20,5 celsius fok között van. 3

4 A csapadék éves átlaga: mm, június és augusztus között a gyakran előforduló nyári nagy csapadékok még a meliorált szőlőterületeken és az alattuk fekvő földeken is okoznak károkat (elmosás, termőréteg pusztulás, iszappal való elöntés). A város a mérsékelten meleg, száraz éghajlati körzet északi határán fekszik. Mikroklimatikus eltérések figyelhetők meg a Kopasz-hegyen a domborzat miatt, ősszel tavasszal hőmérsékleti inverzió alakul ki; a hegy körüli sík terület jobban lehűl, mint a hegycsúcs közeli részek. A hegy klímája jellemzően kontinentális, a szőlő jelenléte és a flóra vizsgálata a szubmediterrán hatást is bizonyítja. Egyéb jellemző éghajlati adatok: - globális sugárzás: MJ/m 2 - uralkodó szélirány: északkeleti - júliusi relatív nedvességtartalom: 60-65% 1.4 Növényzet, erdősültség A Hegyalja természetes növénytakarója a lejtős-erdős-sztyepp. Ezt az alacsonyabb térszíntű és jó kitettségű területeken a szőlőkultúra váltotta fel. A szőlők felett találjuk meg a pusztafüves sztyepprétegek és a mohostölgyes bokorerdők váltakozó foltjait. Kopár sziklagyep alakult ki a Tokaji-hegy tetején. A déli, délies lejtőkön molyhostölgyes (Kiskopasz) és telepített fenyő, illetve vegyes lombos erdők vannak. Ezek telepítését a 60-as évek elején végezték. Az északi lejtőn van a Hársas nevű gyertyános-tölgyes erdő. Ez korábban teljesen elborította az északi lejtőket. A felhagyott szőlők helyén akácos felnövések vannak, különösen a természetes állapotú vízmosásokban és mélyutakban. Meg kell említeni azt, hogy az értékes sztyeppék és maradvány löszgyepek tájidegen fafajokkal (akác, fekete és erdei fenyő) lett telepítve. A telepítés nem sikerült teljesen, mivel mára főleg a fenyvesek összeomlottak és az akác is igen beteg. Az erdőkben gyérítések és illegális faeltávolítás történnek, a kivágott fákat lakossági tűzifaként értékesítik, valamint szociális járadéknak tekintik. A Kopasz-hegyen több mint ezer éve művelnek szőlőt. Egymás mellett megtalálható a jelentős területű szőlőbirtok (Hétszőlő) és a kis háztáji őstermelői parcellák, magángazdaságok. Egyértelműen a szőlőművelés és kapcsolódó tevékenységei határozzák meg a tájkép minőségét, jellegét és diverzitását a Bodrog és a Tisza folyókkal közösen. 1.5 Víz (általános) A víz, mint alapvető természeti erőforrás évezredek óta jelentősen befolyásolja az ember megtelepedését és gazdasági tevékenységét. A vízrajzi kép a jégkorszak végétől alakult ki. A Tisza folyót a Nyírség kiemelkedése és a kelet-szlovákiai süllyedék kialakulása arra kényszerítette, hogy Tokaj felé keresse befolyási útját. Ekkor alakult ki a Bodrog, illetve a Szerencs - Tiszalúc irányú Takta-meder. Az újabb süllyedések és a gyakori mederátrendeződések során kialakult a Tisza és a Bodrog folyók összetalálkozása. A süllyedést ezután napjainkig emelkedés váltotta fel és a magas partokká alakult ősi települési szinteken települtek meg a környező falvak és maga Tokaj városa is a hegy és a folyók közé beszorulva. 4

5 Áttekintő helyszínrajz (M=1:50 000) Öt állandó (Csurgó-kút, Lencsés, Csepergő, Bárka-kút, Murat-völgy) és több időszakos (pl. Vörös árok, Nagy-parti Lencsés-felső, Thurzó oldali, Ördög-bányai, Szil-völgy) forrás található a Kopasz-hegyen. Csekély vízhozamúak (0,5-5,0 liter/perc). A tavaszi hóolvadás után időszakos vízfolyásokként elérik a hegy lábát, és a Bodrogba folynak. Tengerszint feletti magasságuk m közötti. A források sziklahasadékokban erednek. A város területi kiterjedését és elhelyezkedését az Áttekintő helyszínrajz mutatja. 2. Belvízvédelem, csapadékvíz elvezetés és árvízvédelem története, előzményei; valamint jelenlegi helyzete 2.1 Tokaj város vízrendezés-belvízelvezetési múltja korántsem annyira feltárt, mint az árvízvédelmi történések - beavatkozások ismeretanyaga. A még fellelhető dokumentumok - tervek közül említésre és a jövőt illetően is tanulmányozásra méltóak az alábbiak: 5

6 Kistokaji belvizek levezetésének terve (Magyar Királyi Kultúrmérnöki Hivatal, Sátoraljaújhely, ad. 1707/1913.) Tokaji belvízelvezető csatorna terve (Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, Debrecen október hó) Megemlítendő még az, hogy a KEVITERV Miskolci Irodájában sz. alatt elkészült a Tokaj község vízrendezési tanulmányterve című dokumentum, amely többek között a főgyűjtő hálózat lehetséges elrendezését és az ahhoz tartozó műszaki megoldásokat tartalmazza. Fenti régi és újabb keletű dokumentumokon megfogalmazott elképzelések összevetése a jövőt illetően sem haszontalan dolog. Még néhány mondat a régmúltról: az január 1-én érvénybe lépett vízjogi törvény értelmében a Sátoraljaújhelyi Folyammérnöki Hivatal tervei alapján az Alsószabolcsi társulat a Taktaköz védelmére megkezdte a hegyaljai patakok és vízfolyamok levezetését szolgáló Takta-csatorna szabályozási munkálatait. Térségünk 1895-ben kezdtek foglalkozni a belvizek rendezésével, s a társulat megnevezése Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat -ra változott Debrecen székhellyel. A város MÁV-pályatesttől délre fekvő területe kifejezetten síkvidéki jellegű, csapadékos időjárás és/vagy nagyobb tiszai árhullám esetén belvizes - fakadóvizes terheltségű. Ezen a területen a felszíni káros vizek elvezetése nem megoldott, mivel a jelenleg meglévő (ahol van!) árokhálózat csak arra képes, hogy a felszínen összegyűlt csapadékvizet elszikkassza - illetve egy-egy külterületi mélyebben fekvő területrészre juttassa. Sokáig emlékezetes marad az évi február hónapban a rendkívüli hóhelyzettel kezdődő és jelentős ár- és belvízvédelmi készültségbe torkolló közel katasztrofális állapot. A Polgármesteri Hivatal megbízása alapján az alacsony fekvésű területrészre áprilisában belvízrendezés vízjogi engedélyes tervet készített a HIDRO-BER-PLUS Kft. (Nyíregyháza, Gábor Béla u. 60.) novemberében befejeződött a kistokaji Cigánygödör tájrendezési munkája. Ezen felhagyott anyagnyerőhely területén rendezetlen terepviszonyok mellett tartós vízállású terület alakult ki. A helyi és a környékbeli lakosság hulladékot és építési törmeléket helyezett el itt rendszeresen, emellett a város déli bejárata esztétikailag is erősen kifogásolható volt. A város vezetése kihasználva a Környezetvédelmi Minisztérium által megszervezett és meghirdetett bánya-rekultivációs program adta lehetőséget évben elkészíttette a terület tájrendezési tervét. A Miskolci Bányakapitányság által jóváhagyott tájrendezési terv alapján a város a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) kezelőjéhez nyújtott be finanszírozási igényt, melyet eredményesen bíráltak el. A vállalkozó a feladatot a tájrendezési terv és az azt részben módosító MSZ sz. vízrendezési terv alapján hajtotta végre. A tájrendezést követően a feltöltött közel vízszintes gyepesített terület és a terület szélein lévő övárok karbantartási fenntartási teendőit, feladatait a BV-3/016/98. számú Utókezelési terv határozta meg. 6

7 A tájvédelmi munkák elvégzésének az alábbi környezetvédelmi hasznai keletkeztek: a csapadék- és talajvíz hosszú idejű pangásból keletkező bűz terhelés megszűnt, továbbá a város közvetlen közelében szúnyoglárva-kelőhely került felszámolásra, az illegális hulladék és törmelék elhelyezés a rendezett területen kevésbé jellemző szokott lenni. a várost délről megközelítők rendezettebb városszéli állapottal szembesülnek. A vasút vonalától északra fekvő városrész vízrendezési, csapadékvíz-elvezetési problémái a jelentős esésű hegyoldalból adódnak, itt talajlemosódás is jellemző. Az ún. Garai-árkon hordalékfogók létesültek 1987-ben az alábbi helyeken: I. sz. vízmosáság szelvényében II. sz. vízmosáság szelvényében A tározóterek számított feltöltődési ideje 17, illetve 14 év volt. A hordalékfogó gátak gabion elemekből épültek, míg a gáttest háttöltését kőből alakították ki. Emellett a gátak alvízi oldalán 6,0 m hosszú betonba rakott terméskő burkolatú vízládát készítettek burkolatlezáró foggal a völgyszelvénynek megfelelő keresztszelvénnyel. A bukóél szélessége 0,6 m, rézsűje 1:1. Felújítási, átépítési munkálatok lettek elvégezve a Rákóczi utca, Kossuth-tér és Bethlen Gábor utcáknál, valamint az ezekbe csatlakozó mellékutcáknál 1995-ben. Itt a belvárosi utcák a közúti forgalom előli lezárásával együtt a felszíni vízelvezető rendszer is felújításra, átépítésre került ben megvalósult a 3615 sz. út km szelvények közötti tokaji átkelési szakasza. A vízelvezetésre a meglévő burkolt árkok helyén zárt csapadékvíz-elvezető rendszer épült, a víz elvezetése víznyelőkkel, valamint nyílt és rácsos folyókával történik. Befejeződött a Tarcali és Ady E. utcák I. ütem út, kerékpárút és járdák építése. A csapadékvíz elvezetése tervezett zárt csapadékcsatornával valósul meg a kiemelt út és a mélyebben fekvő járdák mentén elhelyezett víznyelők segítségével. Befogadók a Csokonai utcai és a Ladányi utcai árkok. Több ütemben lett megvalósítva a várostól nyugatra a Nagy-Kopasz déli lejtőjén elhelyezkedő Hétszőlő-dűlő és csatlakozó területeinek szőlőtelepítést megelőző meliorációs munkálatai. Ezen létesítmények a tervnek és az engedélynek megfelelően lettek kivitelezve. Azonban a szintvonalakra merőleges (lejtőirányú) sorművelés és a helyenként extrém jellegű tábla lejtés, továbbá az utóbbi években gyakrabban bekövetkező nagycsapadékok együttesen okozhatnak a megengedettnél nagyobb talajlemosást és alsó területek időnkénti elöntését, eliszapolását. 2.2 Tokaj déli városrész belvízrendezési munkálatai a vízjogi engedély alapján őszén megkezdődtek a tervben és a pályázati dokumentációban foglaltak szerint. A közelmúltban az alábbi vízrendezési munkálatok lettek elvégezve: -Binet árok többszöri kotrása -Cigánygödör és az Ive-ér közötti csatornaszakasz tisztítása (cserjeirtás és kotrás) -az általános iskola mögötti vízelvezető árok tisztítása -az utcákban lévő egyoldali vagy kétoldali vízelvezető árkok karbantartása-tisztítása A Tokaj, 38-as számú főközlekedési út bevezető szakasz korszerűsítésének tervezése folyamatban van. 7

8 2.3 Neuralgikus vízrendezési problémák ismertetése Binét-árok, Nyesti-árok június 5-én és 10-én lehullott nagy mennyiségű csapadék által a város mezőgazdasági művelésű területekkel határos részein komoly elöntések következtek be, így több bejelentés és panasz érkezett az önkormányzathoz. Ezek az alábbiak voltak: Binét-árok többszörös kiöntései (1+050 cskm balpartján: Deák F. u. 24., az cskm balpartján: Deák F. u. 4.) Nyesti-árok: cskm szelvényben lévő csőáteresz fölött közvetlenül kb. 15 fm széles sávban a jobb parton vízáttörés és elöntés a Hétszőlő Rt. meliorált szőlőültetvényről (a V-1 jelű vízelvezető cskm szelvényei között a rézsűs part alatti magántulajdonú szőlőkre ömlött a hordalékos víz (1995-ben ugyanitt már volt elöntés). A Cs1-Cs4. fotók a mellékletben jól mutatják a Binét-árok kiöntéseit. Tisztázásra került például az, hogy a Binét-árok a MÁV Rt. tulajdonát képezi. Figyelemre méltó adat az, hogy az 1560,9 m hosszú árok Q p 10%-os vízhozama: 7,2 m 3 /s! A Nyesti-árok közút alatti szakaszának speciális problémája az, hogy a Hétszőlő Rt. tulajdonába nem került át, hanem többen (magántulajdonosok) kárpótlási földként (!) megkapták a már meglévő csatornát is. Így a Hétszőlő Rt. a szükséges fenntartásikarbantartási munkálatokat évek óta nem tudja elvégezni. Az Ively-érbe bekötő új csatorna így lassan funkcióját veszti. Ezzel a tulajdonosok vétenek a kárenyhítési kötelezettségükből adódó követelménnyel szemben. Évek óta ismert és feltárt probléma, sőt konfliktus- keletkezési hely a Bodrog jobb parti töltés Óvári, Garai és Rév-közi zsilipjeinél lévő átemelések hiányai. Az árhullám levonulása során zárt zsilipek és nagycsapadékok egyidejű kialakulása esetén mindenképpen meg van a lehetősége annak, hogy jelentős belterület elöntések jelentkeznek az óvárosi városrészen a zsilipek nemcsak közvetlen környezetében! 2.4 Árvízvédelem Magyarországon 2-3 évenként számolhatunk kisebb vagy közepes, 5-6 évenként jelentős és évenként rendkívüli árvizek kialakulásával. Folyóink felső szakasza heves vízjárású, melyet a viszonylag gyors olvadás, vagy egy-egy nagyobb esőzés után rövid idő alatt több méteres áradást okozó, egy-két napon belül megjelenő árvíz jellemez. A Felső-Tiszán és mellékfolyóin a csapadékot követő órán belül határainknál 8-10 métert is emelkedhet a vízszint. A középső és alsóbb szakaszok síkvidéki jellegűek (ez jellemző a Taktaközre is) ezért itt a töltésekre általában a legnagyobb veszélyt az árvizek tartóssága jelenti, ami esetenként az napot is elérheti, különösen több folyó együttes áradása esetén. A Taktaköz 6 településének kül- és belterülete teljes egészében a 2.07 számú Taktaközi ártéri öblözetben fekszik. Ezek az árvizek által igen veszélyeztetett kistelepülések a következők: 8

9 Csobaj, Prügy, Taktabáj, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszatardos. Ezen kívül Tokaj, kül- és belterületének egy részét szintén árvízvédelmi töltések védik az elöntés ellen. Összességében megállapítható az, hogy a Taktaköz árvédelme geopolitikai fekvése és gazdasági fejlettségének hazai mérce szerint is mérsékelt volta, részben pedig a kiemelkedően fontos ipari körzetek és nagyobb városok hiánya miatt az országos átlaghoz viszonyítottan elmaradott. A Taktaközi árvízvédelmi rendszer kialakulásának állomásait és sajátosságait különösen Tokaj vonatkozásában az alábbiak szerint lehet röviden összefoglalni: előzmények: II. József már 1788-ban Budán felállította a Vízügyi és Építési Igazgatóságot, mely 10 kerületének kijelöléséhez lerakta a folyammérnöki szolgálat alapjait. Az 1830-as Tiszai árvíz a Tokaj alatti mindkét oldali területeket elöntötte és a Tokaj alatti fokokon kitörve és a Hortobágyon lezúdulva elborította az egész Kőrös völgyet is. Ekkor az árvíz Tokajnál 715 cm-es vízállással vonult le. Ebben az időben a területen összefüggő ármentesítő védvonal nem létezett, csak kisebb jelentőségű gátak épültek lokális védelmi célokra. A tényleges szabályozási munkákat között a Tisza részletes térképezése előzte meg. Vásárhelyi Pál 1845-ben készítette el a Tisza szabályozás vázlatos terveit, mely 101 átvágást tartalmazott. Az érdekeltek szükségesnek tartották meghívni Pietro Paleocapa lombard-velencei cs. kir. építési főigazgatót, aki Vásárhelyivel szemben 21 átvágást hozott javaslatba. Széchenyi kezdeményezésére januárjában megalakult a teljes Tisza vízgyűjtő egységes szabályozása céljából a Tiszavölgyi Társulat. A Társulat augusztus 25-én Vásárhelyi tervei alapján megkezdte az 55. számú Tiszadob-Szederkényi tiszai átmetszés kiépítését. Ekkor a társulat már az Alsó-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat nevet vette fel, működését a szabadságharc idején szüneteltette. A társulat 1854-től a Tisza balpartján Rakamaztól Tiszafüredig, a jobbparton azonban csak Tokajtól Tiszalúcig vállalta magára a területek ármentesítését. Az közötti időszak: az évi árvíz a Taktaközi területet csaknem teljes egészében elborította, Tokajnál 768 cm-rel tetőzve. Ekkor kezdődtek meg az első átfogó, szervezett ármentesítési munkálatok s az első töltésvonal kialakítása 1858-ban befejezést is nyert. Az 1860-as árvíz után is sor került a töltések méreteinek növelésére ban kialakult a mai vonalazásnak megfelelő tiszai töltésvonal. Ekkor a mai értelemben vett Taktaközi területek az ún. Inérháti területtel kibővült a régi Tisza és az új átvágás között. Az közötti időszak: az 1876-os árvíz után - amikor az árvízszint Tokajnál 784 cm-rel tetőzött - újabb töltéserősítésekre került sor ban a Tiszán minden addiginál magasabb árvíz vonult le (tokaji tetőzése 872 cm volt). Ekkor magasparti átömlések voltak Kis-Tokaj alatt 1,0 km, a jobbparti Eszlárierdőnél 5,0 km, és a kenézi apró gátakon kb. 1,0 km hosszan helyenként cm-es vízmagassággal. 9

10 Megemlítendő még az is, hogy a védtöltés építésekkel párhuzamosan Tokajtól a Sajóig ben öt átvágás történt. Az közötti időszak: 860 cm-es szinttel vonult le az évi árvíz Tokajnál, melyet követően a töltéseket helyenként tovább erősítették. Az 1932-es árvíz Tokajnál 856 cm-es tetőző vízállással vonult le, s az árvíz utáni vizsgálatok alapján azt a következtetést vonták le, hogy az 1919 után a Tisza különböző szakaszain épített gátak kissé tovább emelték az árvíz szintjét. Megjegyezendő az, hogy az 1919-es és az 1932-es nagyobb tiszai árvizek jelentősebb károkozások nélkül vonultak le, és így a védművek fejlesztésére hosszú ideig nem került sor. Fontos momentum az, hogy az 1937-ben hozott XX. tv. cikk alapján megindult a Tiszalöki vízlépcső építésének előkészítése. A II. Világháború időszakában természetesen a töltéserősítés és egyéb fejlesztési munkák szüneteltek. Az közötti időszak: 1949-ben döntés született a Tiszalöki vízlépcső megépítésére, az építés és a beüzemelés végleges befejezésére 1958-ban került sor. A Tokaj-Tiszaladány közötti lokalizációs töltés 1964-ben készült el, s ekkor került erősítésre a Tisza jobbparti töltés Tokaj-Tiszaladány és Tiszadob-Taktakenéz között. Fontos tény az, hogy az 1970-es rendkívüli magas és tartós árvíz a Taktaközi Tisza jobbparti töltés állapotában jelentős, az állékonyságot veszélyeztető elváltoztatásokat okozott. Tokaj belsőségi szakaszán a folyómeder igen közel van az árvízvédelmi töltéshez, ennek következtében a vízáteresztő alsó részen és a homokos altalajon keresztül intenzív szivárgás és a fedőréteg felduzzadása következett be ezidáig. Ezen árhullám levonulása alatt a tiszaladányi őrjáráson jelentős töltésátázás és buzgárosodás jelentkezett. Az 1970-es árvizet követően Tokaj belterületén a töltés mentett oldali lábánál szivárgó drén és automatikus vízátemelő került beépítésre. Minden addigi vízszintet meghaladó árhullám vonult le a Tiszán februárjában - a tokaji vízmércén 880 cm-t észleltek - ekkor megállapítható volt az, hogy (a jelenségek alapján): a taktaközi árvízvédelmi rendszernek még számos kritikus szakasza maradt. Ennek ellenére az ezt követő 20 esztendőben a Taktaközi öblözetben árvízvédelmi töltés fejlesztési beruházásra nem került sor! A Bodrog jobbparti töltés: a 2.06 m öblözet 0,13 km 2 területű részét a sz. védvonal szerves részét képező Bodrog jobbparti árvízvédelmi töltés védi az elöntéstől. Ennek hossza: 1394 m. Az februárjában levonuló árvíz során - mely az addigi LNV-t meghaladta - Tokaj Bodrog közeli részén a telkek és az úthálózat jelentős része víz alá került. Az épületekben, utakban és ingóságokban bekövetkezett károkon túlmenően közegészségügyi szempontból is veszélyes helyzet alakult ki. Súlyosbították a helyzetet az árvizekkel egy időben levonuló nagy záporok - külvizek. A Megyei Tanács ÉKV Osztálya a Tokaj Nagyközségi Tanács és az ÉVIZIG képviselőiből alakult bizottság döntése értelmében a jelentős idegenforgalmú Tokajt a Bodrog felől is védeni kell a levonuló árvizekkel szemben. Ezen árvízvédelmi töltés 1984-re készült el. A tokaji közúti hídtól a tkm szelvényig trapéz alakú földmű épült a MÁSZ +1,0 m magasságig. Innentől a földmű csak a MÁSZ magasságáig épült, az 1,0 m-es biztonságot pedig előregyártott vasbeton parapetfal biztosítja egészen a bodrogkeresztúri út mentén lévő árokig (1+394 tkm). 10

11 Megjegyzendő fontos tény az, hogy a Bodrog parti rész szeméttel, bányameddővel és egyéb hulladékkal volt feltöltve, tehát közvetlenül töltésépítés alapjának nem volt alkalmas. Ezért talajcserére és a vízvezető réteg agyaggal történő lezárására volt szükség. A töltés vízoldala szintén 3,0 m vastagságban agyaggal lezárva épült, 90%-os tömörítés mellett. A töltésszakasz áprilisában extra terhelést kapott, a parapetfal több helyén lépett fel vízszivárgási-vízáteresztési probléma. A Bodrog jobbparti gravitációs zsilipek az alábbiak: tkm. Rév-közi tkm Garai tkm Óvári Fenti műtárgyaknál - lezárt zsiliptáblák esetén - gondoskodni kel a szivárgó vizek és a csapadékvizek átemeléséről. Itt az ÉVIZIG telepít és üzemeltet provizórikus szivattyúállásokat között megtörtént a Tisza 511,6-513,7 fkm szelvényei között a folyó ún. taktabáji átmetszése. Az 1985-ben, január-március hónapok között levonuló nagy jeges árhullám jelentősen igénybe vette a védekezési erőket, különösen a jégtörő hajóparkot. A Tiszán a jeges napok száma nap között alakul, míg a Bodrog teljes magyar szakaszán az 1966-ban üzembe helyezett szlovákiai hőerőmű drasztikusan csökkentette a jégjelenségeket. Az közötti időszak: Mérföldkőnek tekinthető az novemberében levonuló rendkívüli árhullám és az ellene folytatott védekezés. Ekkor a védelmi biztonság megtartása érdekében kiemelt beavatkozásokra volt szükség Tiszaladány térségében a meglévő kőbordás megtámasztás helyén a fkm szelvények között (ún. Gömöri tanya), valamint a fkm szelvények között (ún. tiszaladányi sarok). Intenzív csurgás és talpszivárgás miatt kellett bordás megtámasztást építeni Taktabáj térségében a ; ; fkm szelvények között. Az ÉVIZIG Tokaji Főfelügyelősége a Tokaj belterületi Bodrog jobbparti töltés ismert problémái miatt az alábbi védekezési beavatkozást hajtotta végre ezen a részszakaszon: - a parapetfal nyílásainak elzárása - mobil és provizórikus jellegű szivattyúk telepítése a gravitációs zsilipekhez a műtárgyak környezetében szivárgó vizek átemelése érdekében, emellett csapadékvíz átemelése is történt. A tokaji 1. sz. szivárgó (ÉVIZIG Irodaház és gátőrház között) beépített szivattyúinak kapacitását meghaladta az átemelendő vízhozam, ezért 1 db búvárszivattyú beüzemelésére került sor a kis szelvényű gát stabilitásának megőrzése, továbbá a fakadó vizek belterületi csökkentése érdekében. Az évi őszi árhullám a hosszú idejű árvízmentes időszak után rendkívülien váratlanul és hevesen támadott. A kialakult veszélyhelyzetben a megfelelő időben tett védekezési intézkedések - valamennyi védekezési erő példaértékű összefogása - sikerült a katasztrófa (gátszakadás) elkerülése, illetve pontosabban kivédése. Óriási költséget emésztett fel a védekezés és rendkívüli erőfeszítést kívánt meg a vízügyi szolgálattól, a védekezésben résztvevő többi szervezettől és az érintett területek civil lakosságától is. 11

12 Kiemelésre érdemes momentum az, hogy a fővédvonali védekezés mellett jelentős önkormányzati védekezésre került sor az alábbi helyeken: - az északi üdülőterület átereszeinek elzárásánál, - meghágás és buzgárok elleni védelem a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Iskolát körülvevő nyári gáton, - a meglévő feltöltés ideiglenes jellegű magasításával védekezés a hullámtéren lévő Bodrog jobbparti új lakásoknál a földszinti küszöbszinteket meghaladó elöntési vízszint ellen. Az árvízvédelem települési vonatkozásai és hatásai röviden összefoglalva az alábbiak: - az alapvető védelmi biztonság hiányában a környezetvédelem célkitűzéseinek megvalósítása nem garantált, - a kül- és belterület elöntések közegészségügyi - járványügyi veszéllyel fenyegetnek, - a fakadóvizek pangása - különösen nyári időszakban - jelentős bűzhatást eredményezhetnek, - a megemelkedő talajvízi csapadékvízzel (eső, olvadó hó) párosulva kimoshatja a szennyvíztároló aknákat és fekáliás elöntések keletkezhetnek, - kubikokban optimális élettér alakulhat ki a szúnyoglárvák számára, fertőzésveszély, - a hullámtereken tartózkodó állati populációk veszélybe kerülhetnek, az elpusztult egyedek bomló tetemei szintén fertőzésveszélyek. A korábbiakban ismertetésre kerülő - sokszor borotvaélen táncoló - védekezések egyértelművé tették azt, hogy a Taktaköz árvízvédelmi rendszerének fejlesztése már nem tűr további halasztást. Ezt felismerte a szakmai és politikai vezetés és elhatározta a fejlesztés alapdokumentumainak összeállítását. Ennek megfelelően A Taktaközi ártéri öblözet árvízvédelmi fejlesztése című megalapozó tanulmányt a VIZITERV Consult Kft decemberében elkészítette. Mivel a évi április-május hónapokban levonult rendkívüli árhullám új jelenségeket és beavatkozási módokat produkált (jelentősen meghaladta az eddig mért legnagyobb vízszintet és a mértékadó árvízszintet is), ezért a megalapozó tanulmány átdolgozása - kiegészítése szükségessé válik. Ezt jelenleg a tanulmány készítésével az ÉVIZIG által újólag megbízott VIZITERV Consult Kft év elejére elkészíti. A fejlesztés jóváhagyásáig és végrehajtásának megkezdéséig még tetemes idő van hátra, ezért a legkritikusabb helyeken 1999-ben és 2000-ben is történtek töltéserősítési munkálatok. Tokajt közvetlenül érintő töltéserősítések: fkm (közvetlenül a taktabáji gátőrház fölött), fkm (a tiszaladányi gátőrház feletti nagy kanyarban, ahol kritikus állapotú holtág-keresztezés van és ez 98 őszén jelentős védelmi beavatkozást igénylő hely volt), fkm (az ún. Gömöri-tanyánál, amely már Tokaj határában van), ,7 fkm (Tokaj belterületén a vízügyi irodaház és a kis-halász parkolója között). Fenti helyeken a mértékadó árvízszint +1,0 m magasságúra és/vagy mentettoldali - vízoldali erősítésre került sor a közelmúlt védekezéseinek tapasztalatával, a káros jelenségek okainak megszüntetésével. 12

13 Tehát végleges megoldás - bár 100%-os árvízvédelmi biztonság nem létezik - csak az átfogó fejlesztés megvalósítása lehet. Bízunk abban, hogy ennek beindítására minél hamarabb sor fog kerülni. Befejeződött a sz. árvízvédelmi szakasz tkm szelvényei között április hónapban a III. fokú árvízvédelmi készültség alatt védképességét elvesztett árvízvédelmi töltés helyreállításának a kivitelezése. A Duna és a Tisza áprilisában újólag rendkívüli árhullámokat produkált. Városunk területén is már észlelhető volt egy újabb, illetve régen nem jelentkező árvízi sajátosság: a Tisza önálló hidrológiai önállóságának-függetlenségének a megszűnése. A részletesebb elemzéstől eltekintve, megállapítható az, hogy az április 3-i vásárosnaményi tetőzésnek 6-án kellett volna Tokajba érkeznie, de ez nem következett be. Ennek oka elsősorban a Bodrog tartósan elhúzódó áradó vize volt. A Körösök és a Maros tartósan megújuló árvizei és a magas Duna vízállás szintén tovább gyengítette a Tisza hidrológiai függetlenségét. Szinte azonos (880 cm és 893 cm közötti) vízállás volt a Tokaji vízmércén. A védekezésre való felkészülés és végrehajtás során tehát a magas vízállások mellett az igen jelentős tartósság töltésterhelő hatásaira is fel kellett készülni. Dr. Pados Imre Védelemvezető Úr április 1-én kelt felhívásában foglaltaknak megfelelően (ÉKÖVÍZIG Árvízvédelmi Napló 84. oldal) a tkm. közötti belterületi töltésszakasz ideiglenes megerősítésére vonatkozó előkészítési javaslat meg lett küldve a védelemvezetés számára. A kiépítés április 2-8 között megtörtént az Árvízvédelmi Felkészülési Tervben foglaltak szerinti módon, figyelembevéve a 2000-ben és 2001-ben végrehajtott megerősítési és védekezési munkálatok tapasztalatait. A évi védekezés tapasztalatait is figyelembe vevő,, TAKTAKÖZ FELSŐ ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER FEJLESZTÉSE BERUHÁZÁSI PROGRAMTERV et készítette a VIZITERV Consult Kft az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság megbízására. 13

14 Elöntési térkép Mivel Tokaj városnak a térségben kiemelkedő szerepe van, ezért az ÉVIZIG megbízása alapján - a beruházási programtervvel párhuzamosan- a VIZITERV Consult Kft megbízást kapott a,,tokaj BELTERÜLETI VÉDVONALFEJLESZTÉS A TISZA JOBB PARTI SZAKASZON című előtanulmány elkészítésére. Ez a gátőrtelep és a közúti híd ( tkm) közötti szakaszon vizsgálta a biztonság megteremtés lehetőségeit. Kevesebb ráfordítást igényelve a Védelmi Központ és a tokaji közúti híd közötti szakasz erősítésére (helyreállítása) a közelmúltban megtörtént. Finanszírozást a Kormány 97/2006.(IV.20.) Korm. rendelete a évi rendkívüli árvízvédekezés költségvetési forrásainak biztosításáról szóló jogszabály megteremtette. Figyelembe véve a biztonsági előírásokat és a helyi viszonyokat, a védképességét elvesztett szakaszon az alábbi beavatkozások lettek tervezve, illetve jó részben már végrehajtva: mindkét oldali rézsűhajlás 1:3-as lesz, a töltés koronaszintjét MÁSZ + 0,5 m-re, szélességét 5,0 m-re tervezték 14

15 az előírt magassági biztonságot egy vasbeton támfal biztosítja ( MÁSZ + 1,3 m műkő tető) magassággal agyagék kerül beépítésre a vízoldali töltéslábnál ~ 2,0-2,5 m mélységű, 2,0 m fenékszélességű, 1:1 rézsűhajlású kialakítással kötött anyaggal kerül lefedésre, az agyagék meghosszabbításában a vízoldali rézsű, csökkentve a töltéstestbe való víz bejutást 5 helyen egy-egy lépcső vezet a töltéskoronára, valamint hajókikötési létesítmények is készülnek VIACOLOR térburkolat épül 4,0 m szélességben a parapetfal mentett oldalán és burkolt sétány készül a vízoldali töltéslábtól 0,5 m-re indítva 2,5 m szélességben A megvalósítás során megfelelő konszenzus létrejöttével sikerült minimalizálni a kivágásra kerülő elöregedett és pusztulóban lévő nyárfák számát. A város öblözeten belüli elhelyezkedése 15

16 Összességében megállapítható az, hogy a védelmi biztonság jelentős helyreállítása növelése Tokaj belterületén a műszaki megfelelőségen túl a város ezen részét esztétikailag is gazdagítja. Itt - a töltéserősítés mentettoldali szakasza mellett várhatóan jelentősen csökkenni fog a fakadó és szivárgó vizel mennyisége. 3. Védelmi létesítmények és kapcsolódó egyéb vízilétesítmények ismertetése A védelmi létesítmények ismertetése az előző fejezetben már túlnyomórészt megtörtént. Ezeket és a kapcsolódó vízilétesítményeket (belterületi árokhálózat, külterületi vízrendezési művek és befogadók) a továbbiakban zónák szerint tárgyaljuk. A zónák kijelölése vízgyűjtő (részvízgyűjtő) és településszerkezeti elvek alapján került megállapításra. 1. számú zóna (Z 1 ) Felső vége a 38. sz. főközlekedési út külterület találkozásánál metszésénél, alsó vége pedig a Patkó bánya képzeletbeli tengelye között van. Ennek a területnek egy része gyakorlatilag nyílt ártér. A Verebes, Csepegő Bartus és Melegoldali dűlők hegyoldaláról lefutó vizek az utakon, továbbá a kiépített árkokon keresztül átereszeken átjutva kifolynak a Bodrog árterébe. Védendő objektumok: - Tokaj 150 férőhelyes, Időskorúak Otthona - Tokaji Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola MÁSZ-t és/vagy LNV-t meghaladó árvizek esetén számítani kell az úttesten való vízátfolyásokra, esetleg hullámverésre (útkezelő B.-A.-Z. Megyei Közútkezelő Kht.). Erózió és hordaléklerakás intenzívebb csapadékok esetében előfordulhat. Erős hóolvadás esetén szintén vannak vízátfolyások. 2. számú zóna (Z 2 ) Felső vége gyakorlatilag az árvízvédelmi fővonalak végszelvényében (1+394 tkm), a parapetfalas szakaszon kezdődik, alsó vége pedig a közút-híd hossztengelyében van. A Bodrog jp. fővédvonallal védett terület, melyet mintegy megszakít a Hidegvölgyi-árok. 2 db ÉKÖVÍZIG üzemeltetésű gravitációs zsilip található itt, melyek nyitott állapotban a hozzájuk tartozó kis öblözetek vizeit vezetik ki a Bodrog folyóba. Zárt állapot (árvízvédelmi készültség) esetén provizórikusan telepített szivattyúk emelik át a fakadó és szivárgó vizeket. Egyidejűség esetén (árhullám + nagyobb esőzés) az átemelő kapacitás kevés lehet. A jelentős nagyságú burkolt felületek miatt a lefolyás igen intenzív, ehhez párosul a Ny-i hegyoldal igen meredek volta. Hordalék és uszadék elsősorban az Aranyosi és a Garai-völgy oldalairól származik. 16

17 A katolikus templom É-i oldalán húzódó vápás út (Dózsa Gy. út) víznyelői időnként nem bírják elnyelni a lezúduló vizet. Ennek a lefolyó víznek az egy része az ún. Duffart épület alatti úton lefolyik, azonban a (volt Skála) Coop áruházat elöntéssel veszélyezteti. Itt előfordulhat burkolat károsodás is. Védendő objektumok: - Bodrog hullámterén lévő lakóépületek - Coop áruház 3. számú zóna (Z 3 ) Közút és vasúti hidak közötti városszakasz, terület. Csapadékvíz és/vagy olvadékvíz terhelést kaphat a Donáth-dűlő K-i oldaláról. A szűk, de sík területén (elsősorban a sportpálya és környéke) már jelentősebb fakadóvizek előfordulhatnak magasabb és tartósabb vízhullámok esetén. Vízelvezetési kapcsolata van a 4. számú zónával (Ált. Iskola mögötti árok, Benedek Pál utcai árok). A gimnáziumi diákotthon és a Hétszőlő Rt. udvarát száldrének és MOBA átemelő akna vízteleníti. Üzemzavar esetén (pl tavaszán) igen hamar jelentős elöntések keletkeznek elsősorban fakadóvízből. 4. számú zóna (Z 4 ) Ez tulajdonképpen az ún. kistokaji városrész (a vasút vonalától D-re eső terület). Jó része klasszikus belvizes területnek minősíthető a csekély lejtés és a Tisza folyó közelsége miatt. Ny-i oldalán halad a már függőmedrűvé vált Binét árok, mely a Hétszőlő, Lencsés és Tehéntánc dűlők vizeit továbbítja az Ively-érbe már külterületen. A főúton és a Ladányi úton zárt csapadékvíz-elvezetők is vannak. Befogadójuk a volt Cigány-gödör melletti árok, mely az Ively-érbe vezet. Ebben a zónában a legjellemzőbbek a szűk és/vagy eltömődött átereszek. A zóna DK-i része igen mély vonulatú és fakadékvizekkel terhelt. Vízrendezése nagyberuházás keretén belül megkezdődött őszén. A fő befogadónak számító Ively-ér csatorna állami kezelésű, kotrása-tisztítása szükség szerinte történik (legutóbb évi tavaszi prevenciós munkák során). 4. Felkészülés a védekezésre Ez tulajdonképpen a védekezést megelőző (preventív) szakasz. A vízelvezető műveket létesíteni, fenntartani és üzemeltetni kell. Kiépítésük elsősorban a rendelkezésre álló mindenkori pénzügyi-gazdasági alaptól, a veszélyeztetettségtől és a vezetői döntéstől függ. 17

18 A település vízrendezési feladataival kapcsolatos kötelezettségeket a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet 10. -a tartalmazza. Eszerint a fenntartó a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok, a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák, a tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyakfenntartásával gondoskodik arról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkárelhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során, a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek. Gondoskodni kell különösen a vízfolyás- és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról (így például kaszálás, iszapolás), az elfajult medrek helyreállításáról, a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról, stb. A védekezésre való felkészültséget segíti ezen kívül a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet is. Az önkormányzati művek felülvizsgálatát minden év őszén (lehetőleg novemberig) végre kell hajtani a - befogadók állapotát illetősen (Ively-ér gyűjtő-bevezető csatornái) - nyílt és zárt árkok, illetve csövek állaga, feliszapoltság, a esetleges eltömődések (út, utcák árkai) - átemelők (MOBA átemelő) - út alatti átereszek - hordalékfogó gátak és udvaraik tekintetében. A megállapításra került hiányosságokat (fontossági sorrendben) sürgősen meg kell szüntetni. A felülvizsgálatot vízkár-esemény után is le kell folytatni a szükséges helyreállítási feladatok meghatározása végett. Javasolt meghívni az érintett intézményvezetőket és a Tokaji Szakaszmérnökség képviselőit. Szintén el kell végezni a vízkár-elhárítási terv évenkénti aktualizálását. A Közerő mozgósítási tervet, a Közerő kiállítási tervet, a Kiürítési és mentési tervet, valamint a Védekezési anyagokra vonatkozó táblázatokat a 3. sz., 4. sz. 5. sz. illetve 6. számú mellékletek tartalmazzák 5. Védekezési feladatok A korábbi tapasztalatokból kiindulva a zónánként előfordulható vízkáreseményekre való tájékoztatást az alábbi összefoglaló táblázat ad. 18

19 Helyi vízkár kialakulása és jellege Gyors hóolvadás Gyors hóolvadás esőzéssel Zóna érintettsége, veszélyeztetettsége Z 1 Z 2 Z 3 Z Átlagostól nagyobb mennyiségű csapadék Rövid idejű (nagy intenzitású) csapadék Jelentős árvíz о о о о Jelmagyarázat: - Érintettség, veszélyeztetettség: - kicsi - közepes - nagy - Egyidejű árvíz esetén a veszélyeztetettség: о - nem változik + - kicsit nő ++ - közepesen nő jelentősen nő Fenti táblázatban foglaltak szerinti káreseményekre kell felkészülni, illetve védekezést folytatni ellenük. Z 1 : - Ob.-1. és Ob.-2. jelű objektumok bevédése árvíz esetén (Ob.-2. jelű objektumnál a pincékből szivttyúzásra is szükkség van, szivattyú kapacitás~1000 l/perc.) - árhullám esetén le kell zárni a főközlekedési út alatti zsilipeket, mobil szivattyúk telepítése a helyzettől függyően szükségessé válhat. - vízkormányzással meg kell akadályozni a domboldalról lezúduló vizek úton való átfolyását, különösen éjszakai fagyok esetén - árvíz alatt a Bodrog folyó nyílt ártere felől hullámverés megbonthatja a 38. számú főközlekedési út rézsűjét és pályatestjét (védekező ebben az esetben B.-Z.-M.-i Közútkezelő Kht.) Z 2 : - nagy csapadék esetén be kell védeni az Ob.-1. jelű objektumot homokzsákos víztereléssel. 19

20 - árvíz esetén védendő a Hidegvölgyi árok bal partján lévő házas ingatlanok és az Ob.-2. jelű nyílt ártéren lévő objektum. - tartósabb árvíz és/vagy várható esőzés esetén a lezárt állapotú árvízvédelmi zsilipekhez pótlólagos szivattyú átemelő kapacitást kell biztosítani Z 3 : - mivel a diákotthon mögötti MOBA átemelő meghibásodhat, ezért itt is biztosítani kell tartalék szivattyú kapacitást. - a sportpálya fakadóvizes területe jelentősen nem vízteleníthető árvízvédelmi biztonsági okból. - Benedek Pál utca végén lévő átereszhez szükségessé válhat szivattyú telepítése. - folyamatosan ellenőrizni kell a zártszelvényű csatornák megfelelő működését, eltömődés esetén azonnal intézkedni kel tisztításukról. Z 4 : - az ÉKÖVÍZIG irodaház és gátőrtelep közötti terület árvíz esetén fakadóvízzel, itt is szükségessé válhat a mélyebb fekvésű területek felszíni víztelenítése - a Ladányi és Báthori utcák közötti ún. kertaljai csatorna uszadékkal és iszappal eltömődhet, ezért annak felügyeletét és tisztítását biztosítani kell - a Ladányi út 2/A. alatti ingatlan kerítése mellett nyitott ideiglenes vízelvezető árok tisztítása is védekeési feladat - rendkívüli hóhelyzet és olvadás esetén a preventív védekezést kiegészítve az olvadék hótól tisztán kell tartani az árkokat és lefolyókat. - Binét árok közúti és vasúti híd közötti szakaszán több gyaloghíd van elhelyezve, itt uszadék felakadás várható, kiöntés elkerülése érdekében azonnal be kell avatkozni. - A Binét árok belterületi alsó szakaszán depónia magasításra is sor kerülhet. Mindegyik zónára vonatkozik, de különösen a Z 4 -re: - -a meglévő útmenti utcákban lévő árkokban levonuló vizet figyelni kell, szükség esetén a lefolyás javítása érdekében be kell avatkozni. Provizórikusan telepítendőátemelő szivattyúk kapacitásának meghatározása folyamatban van. Fokozottan veszélyeztetett terület még a fentieken kívül a Tisza és a Bodrog folyó torkolatánál elterülő földrészlet (Rákóczi vár). Árvíz esetén el kell végezni a Rákóczi vár kiértesítését a veszélyhelyzetről, kitelepítés lehetőségéről. 6. A védekezés megszűnését követő intézkedések A védekezés megszűnése után a védelemvezető gondoskodik: - a védekezés megszűntéről való tájékoztatásról (ÉKÖVÍZIG, társközségek és lakosság felé) - a védelmi művek felülvizsgálatáról, a legsürgősebb helyreállítások elvégzéséről - összefoglaló jelentés készítéséről, mely a védekezési munkákat és a szükséges helyreállításokat, valamint a védekezési tapasztalatokat-javaslatokat tartalmazza. Ebben javaslatot tesz arról, hogy milyen tevékenységekkel lehetne csökkenteni a károkat, illetve a védekezés tapasztalatai alapján mely területeken kell további műszaki tevékenységet fejlesztést, fenntartást folytatni a hatékonyabb vízelvezetés, 20

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein

Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein Magyar Hidrológiai Tárasság XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged 2014.07.2-4. Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki Vízügyi Igazgatóságok működési területein Előadó: Engi Zsuzsanna

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag. RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Pekáryné Mindszenti Csilla Előterjeszti:

Részletesebben

K VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK /2011. HATÁROZATA. Vízkár-elhárítási terv és polgári védelmi program jóváhagyásáról

K VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK /2011. HATÁROZATA. Vízkár-elhárítási terv és polgári védelmi program jóváhagyásáról K VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK /2011. HATÁROZATA Vízkár-elhárítási terv és polgári védelmi program jóváhagyásáról K vágóörs Község Önkormányzata Képvisel -testülete K vágóörs Község

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója

Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója Projekt címe: Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója Projektgazda megnevezése: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosítószáma: ÉMOP-3.2.1/D-09-2010-0004

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE

11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE 11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE ZÁRÓRENDEZVÉNY 2015. február 25. ELŐADÓ: BORZA TIBOR 11.06. ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI Pályázat előkészítése A pályázat előkészítése

Részletesebben

Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban

Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban Előadó: Rácz Tibor osztályvezető Ár- és Belvízvédelmi Osztály Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 2016.05.19. 1 Budapest árvízvédelme kialakulás Budapest árvízvédelme

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató a Dráva folyó vízgyűjtőjén levonuló árvizekről, valamint a Drávamenti és Balatonlellei belvízvédelmi szakaszok belvízvédekezésről

Tájékoztató a Dráva folyó vízgyűjtőjén levonuló árvizekről, valamint a Drávamenti és Balatonlellei belvízvédelmi szakaszok belvízvédekezésről Tájékoztató a Dráva folyó vízgyűjtőjén levonuló árvizekről, valamint a Drávamenti és Balatonlellei belvízvédelmi szakaszok belvízvédekezésről Tájékoztatás időpontja: 2014. szeptember 19. 05 30 Tájékoztatót

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT

Részletesebben

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési

Részletesebben

VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94)563-380 Fax: +36(94)563-379 email: korjvelem@t-online.

VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94)563-380 Fax: +36(94)563-379 email: korjvelem@t-online. VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94)563-380 Fax: +36(94)563-379 email: korjvelem@t-online.hu Előterjesztés Velem Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011.

Részletesebben

Jogszabályi háttér. A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz.

Jogszabályi háttér. A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz. Jogszabályi háttér A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz. A módszertani tanulmány a helyi önkormányzatok árvíz-elhárítási folyamatra való felkészülésének segítésére, tudás szintjük növelésére a vízrajzi-vízföldtani

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Javaslat. pályázat benyújtására az ÉMOP-2011-3.2.1/D kódszámú helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése tárgyában

Javaslat. pályázat benyújtására az ÉMOP-2011-3.2.1/D kódszámú helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése tárgyában Javaslat pályázat benyújtására az ÉMOP-2011-3.2.1/D kódszámú helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése tárgyában Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez

ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez Mátészalka Város Polgármestere Mátészalka, Hősök tere 9. Tel: 44/501-361. Fax. 44/501-358. e-mail: polgarmester@mateszalka.hu Száma: 507 /2008. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez TELEPÜLÉSI BEL- ÉS

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Teljesítési jelentés

Teljesítési jelentés Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Debrecen Hatvan u. 8-10. 4025 Teljesítési jelentés A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén az állami vízfolyások környezetébe illegálisan

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

INTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft.

INTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft. INTERREG-III/A. PROGRAM Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft. A nemzeteközi együttműködésen alapuló Project magyar résztvevői ÉKÖVIZIG (Miskolc) Altervezőjeként: VIZITERV Consult Kft

Részletesebben

11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE ELŐADÓ: DR. KOZÁK PÉTER

11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE ELŐADÓ: DR. KOZÁK PÉTER 11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE ELŐADÓ: DR. KOZÁK PÉTER 11.06. ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI Kedvezményezett: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projekt címe: 11.06

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Magyarország árvízvédelmi stratégiája

Magyarország árvízvédelmi stratégiája Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, 2015. február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető

és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző helyi ár- és belvízi sajátoss tosságok és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása és s következmk vetkezményei. Készítette: Nagy Róbert R mk. pv. százados

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető 6508-2/2011 T Á J É K O Z T A T Ó Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztatás öntözőcsatorna kiépítésének lehetőségéről A tájékoztatót készítette Strobl

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ÉAOP- 5.1.2/D-2-09-2009-0033

ÉAOP- 5.1.2/D-2-09-2009-0033 Jánoshida Községi Önkormányzat 5143, Jánoshida, Fő út. 28. Jánoshidai Híradó szerkesztősége 5143 Jánoshida, Fő út. 28. Tárgy: sajtóközlemény megküldése. Tisztelt cím! Jánoshida Község Önkormányzata mellékelten

Részletesebben

Árvízvédelmi KEOP projektek az ÉMVIZIG területén

Árvízvédelmi KEOP projektek az ÉMVIZIG területén Árvízvédelmi KEOP projektek az ÉMVIZIG területén (Bodrogköz, Taktaköz, Ronyvazug) Gödöllő, 2013. 07. 03. Készítette: Dobainé Friedel Ildikó Dicső Bertalan Bodrogköz Taktaköz Ronyvazug A pályázatok fejlesztési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Tárgy: Újszegedi építések árvízvédelmi vonatkozásai Dr. Szabó lászló Önkormányzati Képviselő Úr részére Tisztelt Képviselő Úr! Fenti tárgyban 2008.

Részletesebben

11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE

11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE 11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE A KEOP 2007-2013-as programozási időszakában lehetőség nyílt állami tulajdonú árvízvédelmi művek fejlesztésére. Az ATIVIZIG projektjavaslatot

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Előadó: Kádár Mihály Szeged, 2013. december 06.

Előadó: Kádár Mihály Szeged, 2013. december 06. Tápéi belvízöblözet korszerűsítése I. ütem, Előadó: Kádár Mihály Szeged, 2013. december 06. 38.sz. Tápé-Vesszősi belvízrendszer: Hódtó-Kis-Tiszai vízrendszer rekonstrukciója I. ütem 38/1. Tápé öblözet

Részletesebben

TISZAUG KÖZSÉG VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI TERVE

TISZAUG KÖZSÉG VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI TERVE ö é á é ő ü é á é Í ü é ő ö é ő Á Á í á ú é ő Í á é í á á í á é á ö é Ö á é ő ú á á ö é Ö á é ő ü ú ö ö á é é é ő ö é í á í á é ó á ő é ű á ő é ü á é á Í ő é Melléklet: TISZAUG KÖZSÉG VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI

Részletesebben

Komárom-Esztergom megye ár- és belvíz helyzete, művek állapota az éves bejárások tükrében

Komárom-Esztergom megye ár- és belvíz helyzete, művek állapota az éves bejárások tükrében Komárom-Esztergom megye ár- és belvíz helyzete, művek állapota az éves bejárások tükrében Előterjesztő: ÉDUKÖVIZIG 1. Jogszabályi háttér: A 2010. évben alkotott vagy módosított fontosabb jogszabályok az

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása

A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Kunhegyes, 2013. április 17. Abádszalók, 2013. április 18. A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Előadó: Fejes Lőrinc szakaszmérnök szakasz védelemvezető KÖTIVIZIG Árvízszintek alakulása

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Tájékoztató. a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő aktuális árvíz- és belvízvédelmi tevékenységéről

Tájékoztató. a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő aktuális árvíz- és belvízvédelmi tevékenységéről Ikt. szám: 49-30/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő aktuális árvíz- és belvízvédelmi tevékenységéről

Részletesebben

11.06 árvízvédelmi szakasz védelmi képességének. komplex fejlesztése. 2014. február 28. 11.06. árvízvédelmi szakasz védelmi képességének

11.06 árvízvédelmi szakasz védelmi képességének. komplex fejlesztése. 2014. február 28. 11.06. árvízvédelmi szakasz védelmi képességének 11.06 árvízvédelmi szakasz védelmi képességének 2014. február 28. Kedvezményezett: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projekt címe: A 11.06 árvízvédelmi szakasz védelmi képességének (átdolgozott változat)

Részletesebben

Kedves Olvasó! Megvalósult fejlesztések, beruházások: ami a fényképes beszámolóból kimaradt

Kedves Olvasó! Megvalósult fejlesztések, beruházások: ami a fényképes beszámolóból kimaradt Kedves Olvasó! Évek óta rendszeressé vált, hogy a Hajdúhegyi Hírekben ismertettem Önnel a városrész önkormányzati képviselõjeként végzett munkámat. Beszámoltam az elkészült fejlesztésekrõl és a megvalósításra

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT, TERVJAVASLAT FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS 2011. 01. MEGBÍZÓ: BALATONVILÁGOS ÖNKORMÁNYZATA

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT, TERVJAVASLAT FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS 2011. 01. MEGBÍZÓ: BALATONVILÁGOS ÖNKORMÁNYZATA BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT, TERVJAVASLAT MEGBÍZÓ: BALATONVILÁGOS ÖNKORMÁNYZATA TERVEZŐ: POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. SZAKTERVEZŐ: KRISTÁLY KFT. FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS 2011.

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Karinthy utcai általános iskola környezetének forgalmi rendjével összefüggő kérdésekről. Előzmények

ELŐTERJESZTÉS. A Karinthy utcai általános iskola környezetének forgalmi rendjével összefüggő kérdésekről. Előzmények Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A Karinthy utcai általános

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag. RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Farkas Eszter Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

Települések helyi vízkárelhárítási feladatai ÚTMUTATÓ. 3. Átdolgozott kiadás

Települések helyi vízkárelhárítási feladatai ÚTMUTATÓ. 3. Átdolgozott kiadás 1 Települések helyi vízkárelhárítási feladatai ÚTMUTATÓ 3. Átdolgozott kiadás Budapest 1998. Írták: Szunyog Zoltán és Zalányi Terézia Lektorálta: dr. Wittmann Mihályné Országos Vízügyi Főigazgatóság Varannai

Részletesebben

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Árvízvédelem II. 18.lecke Ármentesítés létesítményei Árvízvédelmi gátak két része:

Részletesebben

1. Vízkárelhárítási létesítmények ismertetése. 1.1 Árvízvédelmi művek

1. Vízkárelhárítási létesítmények ismertetése. 1.1 Árvízvédelmi művek Beszámoló az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vízkárelhárítási műveinek állapotáról a 2011. évi őszi felülvizsgálatok tükrében (Komárom-Esztergom megye) 1. Vízkárelhárítási létesítmények

Részletesebben

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Előadó: Molnár András ÉDUVÍZIG szakaszmérnök Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2012. április 13. A projekt jelenlegi állása: A kivitelező BMO Konzorcium a

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István

Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István 2351 Alsónémedi, Ócsai út, hrsz. 2405/4 A beruházás rövid ismertetése A beruházás előkészületei már 2003.

Részletesebben

2 - V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY - 1 - F O G A L M A K

2 - V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY - 1 - F O G A L M A K V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY - 1 - Az Római-Part RRT. 1997. évi anyagában olvasható:,,..az Aranyhegyi pataktól a Barát patakig terjedő mintegy 5.5 km 2 területű Bp. Lőpormalom

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. T á j é k o z t a t ó a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi

Részletesebben

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20.

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Május 18. Szakmai kirándulásunkat a modřice-i szennyvíztisztító telepen (Chrlická 552, 664 42 Modřice) kezdtük el. A szennyvíztisztító telep Brno és környékének

Részletesebben

Az OMIT helye, szerepe a vízkárelhárítás során, tevékenységének kapcsolódása a KKB NVK hoz

Az OMIT helye, szerepe a vízkárelhárítás során, tevékenységének kapcsolódása a KKB NVK hoz Az OMIT helye, szerepe a vízkárelhárítás során, tevékenységének kapcsolódása a KKB NVK hoz Láng István Megbízott OMIT Törzsvezető Vízkárelhárítási Főosztályvezető Országos Főigazgatóság A vízügyi szolgálat

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ Székesfehérvár, 2000, július 29. Tövisháti András okl. mérnök, okl vízellátás, csatornázás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Püspökladány Város Önkormányzatának Városfejlesztési Bizottsága

Püspökladány Város Önkormányzatának Városfejlesztési Bizottsága Püspökladány Város Önkormányzatának Városfejlesztési Bizottsága 2010. szeptember 22-i ülésének jegyzőkönyve 9/2010. (IX.22.) sz. Városfejlesztési Bizottság határozata vízjogi engedéllyel nem rendelkező

Részletesebben

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Az 1838. évi árvíz előtti szabályozások-árvízvédelmi töltések építése ( az 1775. évi árvizet követően; Váci gát, Soroksári gát, stb.) Az 1838. évi árvizet követően

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben