H O G Y A N F O G J U N K H E L Y T Ö R T É N E T K U T A T Á S H O Z?

Átírás

1 H O G Y A N F O G J U N K A H E L Y T Ö R T É N E T K U T A T Á S H O Z? Lánczos Zoltán. - Kézirat. Bpest,

2 - 1 - A helytörténetkutatás nagyon fontos kultúrtörténeti, szociológiai, néprajzi, gazdaságtörténeti, leíróföldrajzi szempontból. Hozzájárul egy-egy vidék, város, falu népi kultúrájának jobb megismeréséhez, megértéséhez, megfigyelhetővé teszi a munkaeszközök és termelő eljárások fejlődését. Az alábbiakkal azok számára szeretnék segítséget nyújtani, akik szabadidejükben művelőivé kívánnak lenni a közhasznú, de ön-önmaguk számára is hasznos, szórakoztató munkának. Röviden összefoglalom a kutatói munka alapelveit, majd két sémát mutatok be, melyeken a gyűjtő a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva változtathat. Bővítheti, szűkítheti a kérdéseket. Alapelvek : 1./ A lehető legnagyobb pontosság. 2./ Minden esetben jegyezzük fel az adatközlő nevét, foglalkozását, életkorát, lehetőleg a címét is. /Pl. : Kiss Ferenc. 54 éves, földműves, Dunaalmás, Csokonai u. 12./ 5./ Ha az adatközlő nem helyi származású, tüntessük fel korábbi lakóhelyét. 4./ Népdalok, alkalmi köszöntők kottájának közlése értékesebbé teszi munkánkat. 5./ Munkánk értékét növeli az is, ha fényképekkel, rajzokkal illusztráljuk a leirt tárgyakat, az épületekről alaprajzot is készítünk. 6./ A gyűjtés helyének feltüntetése mellett feltétlenül jegyezzük fel a gyűjtés időpontját is!

3 - 2 - I. Egy francia eredetű séma. A francia Közoktatási Minisztérium "Comité des travaux historiques et scientifiques" történelmi és leíróföldrajzi szekciója már az első világháborút megelőzően kidolgozott egy programot Franciaország lakosságának és településeinek tanulmányozására. A felméréseket a következő, nálunk is alkalmazható pontok alapján végezték el : 1./ A szóbanforgó terület megnevezése : járás, község, falu, tanya. 2./ A lakosság származása és letelepedésének oka és ideje. 3./ Éghajlat : uralkodó szél, csapadék, stb... 4./ A talaj természete : meszes, agyagos, homokos, kavicsos, stb. 5./ A talaj felszíne : sík, dombos, mocsaras, hegyes, stb... 6./ A lakosság mifélesége : a./ földműves, állattenyésztő, erdőmunkás, bányász, stb... b./ állandó lakos vagy vándorló. c./ nemzetisége /faja/. 7./ A lakott hely környéke : völgyalja, hegyoldal, síkság, hegytető. 8./ Különleges lakások /pl. barlanglakás, pincelakás, régi hajó/. 9./ A vízszolgáltatás : forrás, artézikút, ciszternák, kutak, itatók, patak. A vízmerítő eszközök ismertető jelei és szerkezete. /Gémeskút, kerekes kút, stb.../ 10./ Az épületek elosztása : csoportosak vagy egyesek, egybeépítettek vagy különállók. 11./ Az épületek egymástól való elválasztásának módja : udvarok, kertek, legelők, mezők, stb / A helységek, falvak, tanyák alaprajza két vagy több párhuzamos vonalmenti, rendszertelen, négyzetalakú, köralakú. 13./ A közszolgálat épületeinek elhelyezése : tanácsháza, iskola, templom, temető, kocsma, malom, kovácsműhely, stb / Terek, séta- és játszóterek.

4 / Az utak, utcák, közterületek szélessége, szegélyezése, gyalogjárók és ösvények. Mindezek nevei. 16./ A lakott terület terjedelme. Mennyi terület /m2/ jut egy lakosra. 17./ A különálló épületek szerkezete, a tanyák, majorok szerkezet : a./ A lakott rész a függeléktől elkülönített-e? Egy vagy több emeletes? A tulajdonos, gazda, alkalmazottak elhelyezése. A különböző helyiségek nevei, térfogata, nagysága. b./ A függelékek és járulékok : pincék, kamrák, csűrök, istállók, galambház, borospince, stb. helye, nagysága és építőanyaga. c./ A különböző udvarok, kutyaól helye. l8./ A kerítések és sövények anyaga. Bejáratok és kapuk. 19./ A szerkesztés módja : a./ A külső falak anyaga, szerkezete és burkolata. b./ A belső falak anyaga, burkolata. c./ Honnan valók az anyagok? 20./ A tetőzet anyaga /nád, szalma, cserép, pala, zsindely/, A tetőzet alkata, a homlokzat, a tetőhajlás. A tető különböző részei és az eresz elrendezése. 21./ Különböző ablakok és ajtók. 22./ A közlekedés a különböző emeletek között lépcsők, létrák, kötélhágcsók segítségével, kívül vagy belül történik? 23./ A padló milyensége az emeleten és a földszinten. 24./ Az épület díszítése : a./ a külsőn : domborzatok, szobrok, növények, agancsok. b./ a belsőn : festés, képek, tapéta, fegyverek, szerszámok felfüggesztése. Babonás tárgyak /patkó, denevér/ elhelyezése a küszöbön, falon, ajtófélfán. Feliratok az é- pületeken. 25./ Berendezés : a kemencék, kályhák, bútorok elrendezése. A megvilágítás és a tisztaság. /V.ö. Milleker Rezső : Városok földrajza. Bpest, c. tanulmányával./

5 - 4 - II. Kérdőpontok helytörténetkutatáshoz. 1./ A felmért helység neve, jellege /város, falu, tanya/. A megye és járás, ahová tartozik. 2./ A felmért helység népének, vidékének a nép száján élő külön neve /jászok, kunok, palócok; Jászság, Kunság stb.../ 3./ Fűződik-e a helységhez valami történelmi esemény? /Csata, stb.../ 4./ Vannak-e a helységben régi építészeti emlékek, népi műemlékek? 5./ Vannak-e a helységben emlékművek, szobrok? Mikor készültek? 6./ Melyek a helység legrégibb házai? 7./ Utcái párhuzamos vonalban haladnak? Egyenesek vagy görbék, rendezettek vagy rendezettlenek? 8./ Vannak terei? Piactere? Játszótere? 9./ Utcái, terei többségükben kikről, mikről vannak elnevezve? Történelmünk nagyjairól, irodalmárokról, tudósokról, stb/ 10./ Zenei élet. a./ Van-e a helységben népi zenekar? /Magyar banda, sramli zenekar, stb./ Milyen hangszereken játszanak? Vezetőjük neve, foglalkozása, életkora. b./ Van a helységben cigányzenekar? Milyen hangszeren játszanak, ki a vezetőjük? c./ Muzsikálnak-e a helységben népi hangszereken? /Furulyán, dudán, tamburán, nyenyerén, stb../ Kik? /Név, foglalkozás, 11./ Van-e a helységben énekkar? Ki vezeti? /Foglalkozása, életkora./ 12./ Vannak-e a helységben speciális helyi népdalok? 13./ Vannak-e olyan személyek, akik közismertek arról, hogy jó énekesek, sok nótát tudnak? Kik azok? Foglalkozásuk, koruk. 14./ Van-e a helységben tánccsoport? Mit táncolnak? Kik a nevezetesebb táncosok? /Koruk, foglalkozásuk./

6 / Vannak-e a helységben ismert mesemondók? /Név, foglalkozás, Milyen alkalommal szoktak mesélni? 16./ Vannak-e a helységben ismert verselők? Köszöntőmondók? Köszöntő-írók? /Név, foglalkozás, 17./ Vannak-e elbeszéléseket, színdarabokat írók? /Név, foglalkozás, 18./ Vannak-e a helységben kiváló előadók, jó szónokok? /Név, foglalkozás, 19./ Van-e helyi népviselet? Hordják-e ma is, ha nem, mikor hagyták el? Bizonyos alkalmakkor előszedik-e? 20./ A lakosság milyen ruházatban jár? 21./ A helység kultúrcsoportja /táncosok, színjátszók/ felhasználják-e a helyi viseletet? 22./ Viselnek-e az idősebbek még szűrt, gubát, bundát, ködmönt, mellest, hímzett inget, mellényt? 23./ Vannak-e a helységben ismert hímzők, előrajzolók, falfestők, fafaragók, játékkészítők, babakészítők, művirágkészítők, tojásfestők, szobrászok? Kik? /Név, foglalkozás, 24./ Szokásban van-e a bútoroknak népi motívumokkal való kifestése? Vannak-e akik ezzel foglalkoznak? /Név, foglalkozás, 25./ Vannak-e régi mesterségűzők? /Fazekasok, magyar szabók, szűrszabók, takácsok, tímárok, mézeskalácsosok, stb... Nevük, életkoruk. 26./ A középületek /tanácsház, pártház, kultúrház/ díszítésénél felhasználták-e a helyi népművészetet és hogyan? 27./ Nagyobb munkák kezdésénél, végzésénél, befejezésénél szoktak mulatságot rendezni? Mikor? /Szüret, aratás, stb./ 28./ Az ünnepeket /április 4, aug.20. november 7, stb/ szokták-e helyi hagyományokkal kiegészíteni? Mivel? 29./ Szoktak-e ünnepeken /újév, húsvét, május 1., stb./ köszönteni? Mikor és kik, kit köszöntenek? Írjunk le néhány ilyen köszöntőt. 30./ Lakodalmakban szokásos a "menyasszonytánc"? Hogy zajlik le? Milyen lakodalmi szokások vannak? 31./ Tartanak búcsúnapot a templom védszentjének napján? Vagy más alkalmakkor? Hogy zajlik ez le?

7 / Az alant felsorolt szokások közül melyek élnek vagy éltek a helységben? Ha már nem élnek, mikor szűntek meg? Betlehemezés, regölés, lucázás, /kutyolás, palázolás/, karácsonyi vagy szilveszteri kongózás, nyájfordítás, ó-év temetés vagy kikolompolás, aprószentek napi korbácsolás, háromkirály-járás, Balázsjárás, téltemetés, hamvazói tuskóhúzás, húsvéti határjárás, húsvéti locsolás, búzaszentelés, fonó, Gergelyjárás, szentivánnapi tűzugrás, aratókoszorú-vitel, szüreti játék, kapásbál, határkerülés, tréfás temetés, /halottasjáték/, maskarás játékok /pl. farsangkor/, 33./ Milyen társadalmi egyesületek, klubok működnek a helységben?