Közös munkaerő-piaci információs rendszer A munkaerőpiac felmérése és elemzése Magyarország szlovák határ menti régióiban TANULMÁNY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közös munkaerő-piaci információs rendszer A munkaerőpiac felmérése és elemzése Magyarország szlovák határ menti régióiban TANULMÁNY"

Átírás

1 Közös munkaerő-piaci információs rendszer A munkaerőpiac felmérése és elemzése Magyarország szlovák határ menti régióiban TANULMÁNY

2 A munkaerőpiac felmérése és elemzése Magyarország szlovák határ menti régióiban TANULMÁNY Közös munkaerő-piaci információs rendszer HUSK JOBs portal HUSK 1101/1.6.2/0096 A program a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

3 TARTALOM: 1. Alapvetés A projekt Jelen dokumentum projektben ellátott szerepe A munkaerőpiac felmérése és elemzése a határ menti régiókban (Magyarország) Győr-Moson-Sopron megye Komárom-Esztergom megye Budapest Pest megye Nógrád megye Heves megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Munkaerő-piaci politika Munkanélküliek igényeinek felmérése és elemzése a különböző régiókban A felmérésben részt vevők jellemzői Az álláskeresési szokásokra vonatkozó kérdések eredményei Felmérés és elemzés az állami tulajdonú vállalatok és magánvállalatok hozzáállásáról és érdeklődéséről a munkaerőpiacon A felmérésben részt vevő vállalatok jellemzői A felmérésben részt vevő munkaadók munkaerő-piaci tevékenységének jellemzői Konklúzió Jogi szabályozás Munkavállalás Magyarországon Munkaadás Magyarországon A határon átnyúló foglalkoztatás jogi háttere Releváns konkurens / szinergia, szolgáltatások és rendszerek elemzése Nonprofit rendszerek Profit szolgáltatások és rendszerek Megállapítások Az információs rendszer számára releváns tartalmak meghatározása fejlesztési cél A rendszer szempontjából leképezendő szereplők: Modell Funkcionalitás Álláskereső regisztrációja és az álláskereső szempontjainak megjelenése az információs rendszerben: Munkaadó regisztrációja és a munkaadó szempontjainak megjelenése az információs rendszerben: Törzsadat karbantartás: Gazdasági események Listák/lekérdezések Beállítások Szerviz A mobil platform: A mobil támogatás szükségessége Mit tudjon MOBIL? Üzemeltetés Környezet: Támogató személyzet: Adatbázis adminisztráció Szoftver adminisztráció Forráslista: HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

4 1. Alapvetés 1.1. A projekt Program megnevezése: Pályázat címe: A pályázók neve: Pályázat reg. sz.: Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program HUSK JOBs portal Közös munkaerő - piaci információs rendszer Centrum pokročilých technológií Bratislava n.o. Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány HUSK/1101/1.6.2/0096 A projektvégrehajtás időszaka: június szeptember. 31. A Centrum pokročilých technológií Bratislava n.o. (Fejlett Technológiák Központja Bratislava n.o.) és partnere a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósítják meg a Közös munkaerő-piaci információs rendszer (HUSK JOBs portal) című projektet. Céljuk, hogy új, Magyarországon és Szlovákiában a támogatási program jogosult célterületén, a határ mindkét oldalán szolgáltató, munkaerő-piaci monitoring és információs rendszert hozzanak létre. A fejlesztett szolgáltatás munkakeresők álláskeresését, álláshoz jutását hivatott segíteni, illetve munkaadók számára teszi lehetővé a megfelelő munkaerő hatékony kiválasztását. Mindenki számára naprakész információt szolgáltat a határ két oldalán működő munkaerőpiacról és az azzal kapcsolatos jogi szabályozásról. A projekt eredményeképpen létrejövő, a webhelyen elérhető átfogó tartalmú, modern információs portál létrehozása és üzemeltetése mellett a partnerek a szolgáltatásokat igénybe vevő célcsoport számára felhasználó-támogatást, tanácsadást is biztosítanak. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg. (A programról részletes információ a Jelen dokumentum projektben ellátott szerepe A dokumentum célja, hogy megalapozza a projekt tevékenységeit, felmérje a munkaerőpiac célcsoport és program célterület szempontjából releváns részét, megállapításokat tegyen, következtetéseket vonjon le, hogy a további tevékenységek valós igényeknek feleljenek meg. Felméri a munkaerőpiac állapotát és lehetőségeit a határ menti régiókban. A tanulmány tartalmaz egy elemzést, amely vizsgálja a munkaerőpiac jelenlegi állapotát, a jelenleg elérhető szolgáltatásokat és javaslatokat tesz a projekt keretében kialakítandó szolgáltatásokra, illetve azok működtetésére, fenntartására. A dokumentum az alábbi témákat tárgyalja: területenkénti elemzés (helyzet, lehetőségek, munkaerőpiac); álláskeresők felmérése és annak elemzése; munkaadók felmérése és annak elemzése; jogi háttér; információs rendszer szempontú elemzés; információs rendszer működtetés és fenntartás. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

5 A dokumentum szerzője a projektben szakértőként részt vevő Florulent Kft. Tartalmáért a vállalkozó és a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány projektvezetője felel. A dokumentum aktuális verziója kinyomtatott állapotban a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány telephelyén a projektdokumentáció részeként található meg. A dokumentum aktuális verziója elektronikus formában a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány telephelyén a kiszolgáló számítógépen a projektdokumentáció mappa projekt-végrehajtási dokumentumok mappájában study_v53.doc fájlnéven található meg. Jelen tervdokumentum a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló többször módosított évi LXIII. törvény, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló többször módosított évi LXVI. törvény, valamint az államtitok és szolgálati titok számítástechnikai védelméről szóló 3/1988. (XI.22.) KSH rendelkezés figyelembe vételével készült, illetve használóit ezek figyelembe vételére figyelmezteti. Szlovák részről a projekt előkészítése, kidolgozása és végrehajtása a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló - többször módosított - 428/2002 számú SzP törvény rendelkezéseinek és módosításainak figyelembe vételével történik. A törvény módosításai: 602/2003 számú törvény, 576/2004 számú törvény, 90/2005 számú törvény. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

6 2. A munkaerőpiac felmérése és elemzése a határ menti régiókban (Magyarország) 2.1. Győr-Moson-Sopron megye Földrajzi lefedettség Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Székhelye: Győr. Győr-Moson-Sopron megye területe 4208 km², Magyarország területének 4,5%-a. Fele akkora, mint hazánk legnagyobb megyéje. Demográfia A megye lakosainak száma jelenleg fő, ami Magyarország lakosságának 4,5%-a, a régió lakosságának 45,5%-a. A népesedésének súlypontja a győri kistérség területére esik, hiszen az összes lakos 40,1%-a él itt. Győr-Moson-Sopron megye járásainak főbb adatai a július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak: Járás neve Székhely Települé s Népesség ( ) Terüle t (km²) Népsűrűsé g (fő/km²) Csornai járás Csorna ,77 56 Győri járás Győr , Kapuvári járás Kapuvár ,14 63 Mosonmagyaróvár i járás Mosonmagyaróvá r ,97 81 Pannonhalmi járás Pannonhalma ,35 49 Soproni járás Sopron , Téti járás Tét ,62 52 HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

7 A gazdasági potenciál Az elmúlt évtizedben Győr-Moson-Sopron megye az egyik legdinamikusabban fejlődni képes térségévé vált az országnak. A rendszerváltozást követően, a határok megnyitása kedvező hatásaként fellendült az idegenforgalom, erőteljes beruházási tevékenység indult meg, tőkeerős külföldi befektetők telepedtek le, amit a rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedés és a gyors infrastruktúra kiépítése is segített. Győr- Moson-Sopron megye országos átlagot meghaladó fejlődése eredményeként a tágabb Nyugat-Dunántúl, a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországot követően az ország második legfejlettebb régiójává vált. Szintén a megye gazdasági fejlettségét mutatja, hogy megyei székhelyű regisztrált gazdasági szervezet szerepel a nyilvántartásban. A működő gazdasági szervezetek száma db. Az egy főre jutó GDP az országos átlag 112,2%-a. Az ipari termelés ágazati szerkezetében a gépipar dominál. A gépiparon belül a hagyományos bázissal rendelkező közúti járműgyártás fejlődik a legnagyobb mértékben. A megyében külföldi érdekeltségű gazdasági szervezet működik, így nem csoda, hogy a térség fejlődésének legfőbb mozgatói a külföldi befektetések és a hozzájuk kapcsolódó helyi kis- és középvállalkozások. Műszaki infrastruktúra Hazánk nyugat-európai közlekedési kapuja, hiszen a legjelentősebb közúti, vasúti, vízi áramlási tengelyek itt lépnek be az országba és haladnak keresztül területén. A megyét kettő ún. Helsinki közlekedési folyosó érinti, az egyik IV. számú páneurópai közlekedési folyosó, mely Európa nyugati felét köti össze a Balkánnal, a másik VII. számú, mely a Duna folyam vízi útját jelöli.) A megye közlekedés-földrajzi szerepét éppen ezen folyosók általi érintettsége értékeli föl, ugyanakkor ezen közlekedési folyosók nem szolgálják ki az észak-déli irányú, dinamikusan fejlődő áramlási útvonalakat. Az országos közutak hossza tekintetében megállapítható, hogy a megye területi arányához (4,5%) képest magasabb a részesedése (5,6%). A megye kelet-nyugati irányú vasútvonalainak hálózati szerepe részben az országos átlagot meghaladó kiépítettségi színvonaluk miatt - kiemelt jelentőségű a Nyugat-Európával való kapcsolatokban (a IV. sz. páneurópai közlekedési folyosó része. A megyében több fontos vasúti csomópont (Győr, Sopron, Csorna, HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

8 Hegyeshalom) is található, melyek az észak-déli és kelet-nyugati irányok gyűjtőelosztó állomásai. A megye nemzetközi vasúti kapcsolatai vasúti határátkelőhelyek formájában Ausztria felé Hegyeshalomnál, Sopronnál (Ágfalva, Kópháza) és Fertőújlaknál, Szlovákia felé Rajkánál biztosítottak. A megyében repülőtér is található, a Győr melletti péri repülőtér. A reptér az elmúlt években történt kiemelt fejlesztéseinek egyik sikeres példája (szilárd burkolatú pálya, utasforgalmi épület stb.), melynek révén a térség bekapcsolódhatott a nemzetközi légi forgalomba. A páneurópai közlekedési folyosók egyike (VII. sz.) a Duna folyam, az Európát átszelő Duna-Majna-Rajna víziút része. A Fertő tavon a turizmushoz kapcsolódó személyszállítás, valamint vitorlás sport élénkülése jellemző. A tó déli, Magyarországhoz, illetve Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozó részének ilyen célú kihasználását az alacsony vízállás nehezíti. A megye és egyben Magyarország legnagyobb alternatív energetikai potenciális adottsága a vízenergia, pontosabban a Duna vízerőkészlete, amelynek elméleti nagysága: 5348 GWh/év 1. Ennek nagyobb hányadának hasznosítására az 1980-as években elkezdődött a Duna magyarországi szakaszát és a megyét is érintő vízlépcsőrendszer megvalósítása. A megye potenciális geotermikus energiaforrás adottságai az egyik legkedvezőbbek az országban, mivel területének jó része a Kárpát-medence alaphegységi felszín mélységét és hőmérsékletét kimutató térképen a 80 o C-nál melegebb hévíz feltárására alkalmas területi lehatárolásba esik, s annak belső magja a 200 o C és a feletti hőmérsékletet is elérheti, azaz hagyományos gőzturbinás technológiájú erőmű működtetésére is alkalmas. Az alföldi jelleg miatt teljes a lefedettség a mobiltelefon és a mobil internet területén. Mindemellett valamennyi településen megtalálható a hagyományos, vonalas telefonés a kábelszolgáltatás is. Faluházakban megtalálhatóak teleházak, információs pontok is. Szociális infrastruktúra és az állami szolgáltatások Az óvodáskorú népesség száma megyei szinten növekedést mutat. Míg 2005/2006- ban gyermek járt a megyében óvodába, addig az utóbbi tanévben már közel 15 ezer fő, amely több, mint 10%-os emelkedést jelent Általános iskolai oktatás. Az általános iskolai tanulók száma a 2005/2006-os tanévben fő volt, addig 2010/2011-es tanévben már csupán gyerek járt alapfokú oktatási intézménybe, ez 10,39%-os csökkenést jelent. Az általános iskolás korú gyermekek számának csökkenése maga után vonta az általános iskolai feladat-ellátási helyek számának 12,12%-os visszaesését, valamint az iskolai osztályok 15,18%-os csökkenését megyei szinten,. 2010/2011-ben 4232 tanuló kezdte el az 1. osztályt, a 8. évfolyamot 4558-an végezték el. A tanulólétszám csökkenésével párhuzamosan a pedagógusok száma is csökkent az általános iskolákban. Az alapfokú oktatási intézményekben a 2010/2011-es tanévben 3130 főállású pedagógus oktatott, 14,67%.-kal kevesebb, mint 2005/2006-ban. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma a megyében 10,2, az egy osztályra jutó tanulók száma a megyében 19,8 volt a HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

9 2010/2011-es tanévben. (NEFMI 2011) A 14. táblázat mutatja be a bölcsődei, óvodai és általános iskolai feladatellátási helyek számát kistérségi bontásban. SWOT analízis ERŐSSÉGEK jelenleg kedvező demográfiai mutatók pozitív vándorlási egyenleg magasan képzett munkaerő magas foglalkoztatás sokoldalú közlekedési kapcsolatok kedvező földrajzi fekvés (Bécs- Budapest) EU közelsége erőteljes külföldi tőkebeáramlás magas export teljesítmény a befektetések, a vállalkozási aktivitás szintje lezajlott ipari szerkezetátalakulás kedvező turisztikai adottságok magas fokú környezeti érzékenység infrastruktúra kiépítettsége Nyugat-dunántúli régió intézményesülése West/Pannon Eurégió megléte meglévő természeti és kulturális örökségek civil kezdeményezések számának és a lakossági támogatottság növekedései kistérségi együttműködések rendelkezésre álló ágazati és térségi fejlesztési koncepciók, programok GYENGESÉGEK gazdaságilag stagnáló térségek jelenléte infrastruktúra differenciált kiépítettsége a kistérségekben kisvárosi funkciók hiánya autópályák, gyorsforgalmi utak észak-dél irányú hiánya HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

10 LEHETŐSÉGEK felsőfokú oktatás további fejlesztése megtelepedett külföldi vállalkozásokhoz kapcsolódó beszállítói tevékenység gazdasági növekedés kiterjesztése a ma még stagnáló térségekre innovációs növekedése a kis- és középvállalkozások körében kisvárosok számának és funkcióinak bővülése határ menti kapcsolatok további bővítése megújuló erőforrások hasznosítása megyében élők életszínvonalának emelkedése EU csatlakozásból fakadó előnyök további kihasználása, terjesztése úthálózat fejlesztése VESZÉLYEK kisvállalkozások forrás és információ miatt nem képesek növekedési pályára lépni környezetileg érzékeny területek terhelése tovább nő épített környezet állagának romlása Ausztria szakemberelszívó hatása erősödhet Foglalkoztatás A megye munkaerő-piaci viszonyait jelentős mértékben befolyásolja a nagyvállalatok aktuális gazdasági helyzete. A győri ipari parkban, illetve az ipari területeken számos gépipari, járműipari vállalat, valamint azok beszállítói telepedtek le az elmúlt években. A 2012-es év átlagát tekintve a mutatószámok javulást mutattak a év átlagokhoz képest. A megyében nyilvántartott álláskeresők száma átlagban fővel csökkent, az álláskeresési ráta pedig átlagban 0,7 százalékponttal lett alacsonyabb. A megyében regisztrált álláskeresők száma a decemberi értékekhez képest kezdetben tovább emelkedett, a január hó végi adatok alapján elérte a főt. Februártól már csökkenés következett be, ami a jó idő beálltával a szezonmunkák megindulásával, a közfoglalkoztatásba bevontak számának növekedésével és a beruházásokkal (AUDI) hozható összefüggésbe. Áprilistól egészen októberig a regisztráltak számának további csökkenése volt tapasztalható (9.552 fő). A nyilvántartott álláskeresők aránya az év elejétől csökkenést mutatott, egészen júniusig, ahol a legalacsonyabb értéket érte el az évben (4,3%). Majd kismértékű, de folyamatos emelkedés után az év végére a regisztráltak aránya 5,6%-ra változott. Országos viszonylatban februártól egészen év végig a legjobb mutatóval rendelkezett megyénk a regisztrált álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított arányát tekintve. Egyedül januárban volt alacsonyabb értéke a fővárosnak, 0,3 százalékponttal.(6,0%) HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

11 Munkaerő-igény bejelentések, álláskeresők A munkáltatókkal való eredményes együttműködésnek köszönhetően munkatársaink a tavalyi évben összesen álláshelyet regisztráltak első hónapjaiban az előző év azonos időszakához képest több volt az újonnan bejelentett álláshelyek száma (+313 fő), mely a tavaszi idénymunkák és a beruházások hatására, valamint a közfoglalkoztatás beindulásával tovább növekedett. Az év folyamán hullámzóan alakult a számuk, ennek oka a közfoglalkoztatási programok lezárulása és a szezonális munkák eltérő mennyiségű munkaerő-igénye. A foglalkoztatás jellege szerint az új álláshelyek közül 67,4% nem volt támogatott, így a munkaerőigények 32,6%-a volt csak támogatási igénnyel bejelentett. Az új bejelentett álláshelyek 21,7%-a a feldolgozóipar, 10,1%-a a kereskedelem és gépjárműjavítás, 9,7%-a az adminisztratív ágazatból és 6,7%-a az építőiparból származik. Bejelentett új álláshelyek száma adott évben összesen: év év év év év db db db db db Az illetékes Fejlesztési és Képzési Bizottság határozata szerint Győr-Moson-Sopron megyében az alábbi hiányszakmák kerültek megállapításra: épület- és szerkezetlakatos, ács, szerszámkészítő, ipari gépész, szociális gondozó és ápoló, hegesztő, kőműves és hidegburkoló, villanyszerelő, szakács. Valamennyire volt kereslet a munkáltatók által benyújtott munkaerőigényekben. A Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a decemberében 569,3 ezer álláskeresőt tartottak nyilván Magyarországon, 3,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma az év első tíz hónapjában kisebb, azonban novembertől már nagyobb volt az előző év azonos időszakánál. Ugyanez a tendencia figyelhető meg Győr-Moson-Sopron megyében is. Januárban még 12,8 ezren voltak álláskeresők, ezt követően az ipar jó teljesítménye, a szezonális álláslehetőségek bővülése, illetve a közfoglalkoztatás hatására csökkenő tendencia vette kezdetété, s júniusban már 9 ezer alá esett számuk. Júliustól növekedés kezdődött, így december végén álláskeresőt regisztráltak, mely 4,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, így a növekedés mértéke magasabb volt az országos átlagnál. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya azonban továbbra is Győr-Moson-Sopronban volt a legalacsonyabb, 5,6%-ot tett ki. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

12 2.2. Komárom-Esztergom megye Földrajzi lefedettség Komárom-Esztergom megye Magyarország legkisebb alapterületű megyéje (2 264 km 2 ). Magyarország nyugati felében, a Dunántúl északi részén terül el. Határmegye, északról Szlovákia, Nyitra - a Duna folyammal együtt - határolja, keleten Pest, délen Fejér és Veszprém, nyugaton Győr-Moson-Sopron megye a szomszédja. Térbeli elhelyezkedése, földrajzi adottságai kedvezőek: a jórészt erdővel borított középhegységi területek természeti értékekben gazdagok, sok esetben védettek. A megye nyugati, a kisalföldi tájegységhez kapcsolódó részében a kiváló természeti adottságoknak megfelelően a mezőgazdaság a meghatározó művelési ág. A hegységek közötti medencékben, völgyekben északnyugat-délkeleti irányú, a megyét átszelő jelentős kereskedelmi-közlekedési folyosók alakultak ki. Közülük kiemelkedő jelentőségű a megyén áthaladó M1-es autópálya. Demográfia 302 ezer lakosával öt hazai megyét előz meg. Kis alapterülete ellenére Pest megye után az ország második legsűrűbben lakott térsége (137 fő/km 2 ). Sűrűsége alapján már európai összehasonlításban is urbanizálódó (közepesen sűrűn lakott) térségnek minősül. A népsűrűség mindazonáltal között jelentősen csökkent, az országos arányt messze meghaladó mértékben. A fogyás mértéke elsősorban a természetes fogyással függ össze. A vándorlási különbözet, ha kismértékben is, de negatív volt. Az elvándorlás és a természetes fogyás is a városokban jelentkezett nagyobb mértékben. A népesség korösszetételének változása az országos tendenciáknak megfelelően, de némileg enyhébb mértékben az elöregedés felé halad. Komárom-Esztergom megye járásainak főbb adatai a július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak: Járás Székhely Település Ebből Népesség Terület Népsűrűség Esztergomi neve Esztergom 24 város 5 ( (km²) 537,26 (fő/km²) 173 járás január 1.) Kisbéri Kisbér ,55 40 járás Komáromi Komárom , járás Oroszlányi Oroszlány , járás Tatabányai Tatabánya , járás Tatai járás Tata , HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

13 Gazdasági potenciál A megye legfontosabb erőforrása a fekvése: a megyét átszelő európai közlekedési folyosó és a Bécs-Budapest-Pozsony-Győr négyszögben való fekvés igen kedvező makrotérségi feltételeket biztosít a gazdaság számára. A hagyományos ipari termelési kultúrának köszönhetően, arra alapozva korszerű iparágak települtek a korábbi ipari centrumokba: Esztergom, Dorog, Tatabánya, Komárom, Oroszlány. Az iparban jelentős szerkezetváltás zajlott le: a nehézipar egyes alágazatai a kilencvenes évek elejére visszaszorultak, míg más iparágak a betelepülő külföldi beruházások nyomán megerősödtek. A fejlődést döntően a gépipar növekedése hajtja (elektronika, elektrotechnika, számítástechnika). A zöldmezős beruházások is elősegítették az ipar megújulását és az innovációorientált fejlesztést. Az országos viszonylatban is jelentős beérkező működő tőke e térségben nagyrészt a feldolgozóiparba érkezett. A nagyméretű, külföldi tulajdonú cégek főleg exportra termelnek (például: Nokia, Philips, Suzuki stb.). A cégek telephelyválasztásában legfontosabb tényezők voltak: a kedvező földrajzi helyzet, a közlekedési pályák közelsége, a megfelelő képzettségű és nyugat-európaihoz képest olcsó munkaerő, több esetben pedig az országos vagy helyi kedvezmények. A befektetések legnagyobb hányada az iparba áramlik. Ezt jól segítik az ipari parkok, valamint az országos átlagnál lényegesen jobb infrastrukturális adottságok. Műszaki infrastruktúra Komárom-Esztergom megye infrastrukturális ellátottsága jó: közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya 94,7 %, közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 80,2 %, háztartási vezetékesgáz-fogyasztók a lakásállomány százalékában: 46,8. A hulladékgyűjtésbe bevont települések aránya 100 %, kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya 65,7 %, az lakosra jutó távbeszélő-fővonalak száma 294. Az elmúlt években az energiaközmű hálózathoz való kapcsolódás emelkedése jellemezte a megyét. A növekedés különösen a gázfogyasztók számát tekintve jelentős: 2011-ben mintegy 32%-kal haladta meg a 2000-es értéket a háztartási gázfogyasztók számát tekintve). A vezetékes gázellátás a megye valamennyi településén elérhető. A távfűtés jelentősége a megyében országos összehasonlításban igen magas: a hálózatba bekapcsolt lakások száma 2011-ben enyhén növekvő tendenciát mutat, arányuk jelenleg is mintegy 30%-os, ami az országos átlag kétszerese. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

14 SWOT analízis ERŐSSÉGEK Budapest, mint főváros vonzereje a megye tradicionálisan a legfőbb Ny. Európa-irányú közlekedési és szellemi folyosón helyezkedik el a külföldi tőkebefektetések növekedése a nagyobb hozzáadott értéket előállító technológiák letelepedése a munkanélküliség csökkenése jól működő ipari parkok megléte megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása foglalkoztatáspolitika intézményrendszere kiépült és hatékonyan működik a szociális szakképzés különböző szintjei jól elérhetőek a megyében a foglalkoztatási szolgálat partner a munkahelyteremtő- és megtartó képzések támogatásában alapellátó (háziorvosi) szolgálat a teljes megyét jól lefedi a legtöbb célcsoport foglalkoztatásegészségügyi ellátása megfelelő magas a tömegközlekedési hálózat területi lefedettsége LEHETŐSÉGEK az elővárosi forgalom infrastruktúrájának megteremtése (P+R) közúthálózat fejlesztésre a szakképzési program megyei összehangolása határ menti együttműködés erősítése a befektetés-ösztönzés területén is marketing kommunikáció fejlesztése, összehangolása ipari parkok integrációja együttműködés a közeli fejlesztési pólusokkal, a Győr Bp. Székesfehérvár ipari háromszöggel kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó szervezetek hatékonyabb együttműködése nemzetközi kapcsolatok kihasználása, fejlesztése egészségügyi szűrővizsgálatok bővítése GYENGESÉGEK K+F potenciál gyenge, a felsőoktatásban résztvevők száma relatíve alacsony a képzett munkaerő számának csökkenése a pályázati feltételek csak a tőkeerős cégek számára kedvezőek a belső közúthálózat jelentős fejlesztésre szorul, vannak nehezen elérhető térségek a vállalkozók közötti együttműködés hiányos a szociális ellátási formák területi egyenlőtlensége az előírtnál alacsonyabb szakképzettségi mutató a civil szféra alacsony részvétele a szociális ellátás rendszerében elavult a tömegközlekedési eszközpark a megyei szintre decentralizált források csekély mértéke a civil szervezetek társadalmi aktivitása, működési hatékonysága gyenge VESZÉLYEK a megyén belüli egyenetlen fejlődés nagy élőmunka igényes iparágak (elektronika) nem jönnek a megyébe, vagy elmennek a megyéből a nagy áruházláncok térhódítása veszélyezteti a kisvállalkozások működőképességét az aktív korú népesség arányának csökkenése a nyugdíjasok számának emelkedése szociális célú források hiánya, alacsony állami normatívák a szociális ellátást igénylők számának magas aránya közlekedési eredetű egészségügyi ártalmak az EU orvos- és ápoló-elszívó hatása HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

15 Foglalkoztatás A KSH lakossági munkaerő-felmérésének II. negyedévi adatai szerint a megye foglalkoztatási mutatói továbbra is kedvezőbbek voltak az országosan jellemzőnél. A év közötti, gazdaságilag aktív népesség száma 142,5 ezer főt, ezen belül a foglalkoztatottaké 130,2 ezer főt mutatott. Az inaktívak csoportjába 68,7 ezer fő tartozott. Az aktívak saját életkori csoportjukon belüli aránya 67,5 %-ot, a foglalkoztatottaké 61,7 %-ot ért el. Az utóbbi mutató értéke 3,4 százalékponttal haladta meg az országos szintet, de az aktivitási ráta is 2,5 százalékponttal magasabb volt annál. Állások A bejelentett munkaerő-kereslet az év utolsó negyedévére jelentősen lecsökkent, mivel mind-össze állásajánlat érkezett a kirendeltségekre. Ezek között úgynevezett normál álláshely (54,8%), támogatott munkalehetőség (42,3%), továbbá 78 fős, külföldi munkavállalók iránti igény szerepelt. A támogatott munkahelyek nagy többsége, 959 munkalehetőség a közfoglalkoztatási programok keretében állt rendelkezésre (84,6%), a bér- és bérköltség-jellegű támogatások igénybe vétele mellett 175 fő felvételét tervezték a bejelentők. A negyedév során benyújtott ajánlatok legtöbbje, 653 munkahely a feldolgozóiparban állt rendelkezésre (44,4%). Emellett egyedül a kereskedelem munkaerőigénye számított jelentősebbnek (206 fő, 14,0%), még a munkaerő-kölcsönzők által benyújtott ajánlatok aránya sem érte el a 10%-ot (133 bejelentés, 9,0%). Munkanélküliség, álláskeresők A megye kirendeltségein év végén álláskeresőt tartottak nyilván, akiknek száma 13,3 %-kal, azaz fővel volt magasabb a három hónappal korábbinál. A létszám-növekedés az év utolsó két hónapjában következett be, októberben még enyhén mérséklődött az álláskeresők száma. Az év utolsó negyedévében kizárólag a munkaviszonyt vesztettként nyilvántartottak állománya bővült, mégpedig 15,9 %-kal (1 748 fő). HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

16 2.3. Budapest Földrajzi lefedettség Budapest területe 525 km². A főváros Pest megyében fekszik, amelynek 81 települése Budapest agglomerációjának része. A város hosszanti irányban 25 kilométer, széltében pedig 29 kilométer. Legmélyebb pontja a Duna felszíne, amely normális vízállás mellett 90 méteres tengerszint feletti magasságon van, legmagasabb pontja a János-hegy (529 m). Budapest központi szerepet tölt be az ország közlekedésében, mivel ide futnak be a sugárirányú autópályák és nemzetközi jelentőségű vasútvonalak. A várost a Duna választja ketté észak-déli irányban. A hegyvidékes jellegű jobb oldali parton fekszik Buda, amelynek része Budai-hegység, több mint 20 dombbal és heggyel csak a főváros területén. A bal parton pedig, a város keleti oldalán, a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek. A Duna budapesti szakaszán 3 sziget van; a Csepel-sziget, amelynek csak az északi része van Budapest területén belül, a történelmi Margitsziget és az Óbudai (Hajógyári) sziget. A fővárostól északra eső Szentendrei-sziget egészen a Dunakanyarig nyúlik fel. Budapest a világ egyetlen fővárosa, amely természetes melegvíz-forrásokkal rendelkezik. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

17 Demográfia Budapest népessége január 1-jén fő volt, ami közel három évtizedes csökkenés után újra növekvő tendenciát mutat a csökkenő mértékű természetes fogyás és a növekvő bevándorlás következtében, a lakónépesség a 2007-es mélypont óta közel fővel gyarapodott január 1-jén lakást tartottak számon a főváros közigazgatási területén. Nyelvileg, etnikailag a népesség viszonylag homogénnek tekinthető, azonban az elmúlt húsz évben jelentősen növekedett a külföldiek és a romák aránya, Előbbiek 4,4, utóbbiak 4,6%-kot képviselnek a főváros teljes lakosságából. A budapesti agglomerációban január 1-jén fő élt (az ország összlakosságának több, mint egynegyede), míg a budapesti várostérségben hozzávetőlegesen 3,5 millió fő ezzel a magyar főváros a legnépesebb nagyvárosi övezet Kelet-Közép- Európában. Gazdasági potenciál Budapest kiváló gazdaságföldrajzi adottságokkal rendelkezik: különleges, komplex természeti és épített környezet, makroregionális jelentőségű átkelési, kereszteződési pozíció, ahol egyszerre jelen vannak integrációs és transzformációs motívumok, ebből fakadóan innovációs késztetések. A korábbiakban Budapest gyors esetenként a 7%-os éves gazdasági növekedési rátát is meghaladó növekedése elsősorban külső forrásokból táplálkozott. Kezdetben a külföldi működő tőke, majd az Európai Uniós fejlesztési források beáramlása eredményezte a nagymértékű növekedést. Mindez gyors gazdasági szerkezetváltással zajlott le óta a nagy élőmunka igényű, korábban jelentős termelőágazatok (gép-, építő-, textil-, élelmiszer-, feldolgozóipar, stb.) jelentősen visszaszorultak, leépültek, és a magas hozzáadott értéket adó, képzett munkaerőt igénylőtevékenységek és szolgáltatások (pl. szolgáltató központok, kutató- és szoftver cégek) telepedtek meg. Rendkívül meggyengült a helyi gazdaság (helyi ipar, kiskereskedelem). Az ezer főre jutó gazdaságilag aktív népesség Európa más területeivel való összevetésben Budapest a középmezőnyben található es adatok alapján Magyarország északi és nyugati szomszédjaitól elmarad e tekintetben. Szlovákia, Ausztria és Szlovénia Németországhoz közelít, míg Közép-Magyarország és az északi, középsőmegyéink alacsonyabb aktivitást mutatnak. Műszaki infrastruktúra A globalizálódó világban az elmúlt évtizedekben mind a személyek utazása, mind az áruk szállítása a történelem során korábban soha nem tapasztalt nagyságrendet és sebességet ért el. Budapestnek a világban betöltött szerepét, ott elfoglalt helyzetét a nemzetközi közlekedési kapcsolatai is befolyásolják. Magyarország földrajzi elhelyezkedése folytán interkontinentális közlekedési kapcsolatokat a repülés és a Duna mint tengeri hajóforgalmat is biztosító vízi út nyújt Budapest részére. A kontinensen belül természetesen Budapest számára a repülésen és a hajózáson túlmenően közúton és vasúton egyaránt biztosítottak a nemzetközi kapcsolatok. Budapest nemzetközi kapcsolatai kedvezőek, a város az európai közlekedési folyosók rendszerének egyik csomópontja. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

18 - Légi közlekedés: A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér az ország nemzetközi szinten is jegyzett egyetlen légikikötője, melynek forgalma a személyszállítás terén meghaladja a utas/év nagyságot, áruszállítás vonatkozásában pedig a t/év volument. - Vasúthálózat: Az ország sugaras szerkezetű vasúthálózata és a főváros 3 belvárosi pályaudvara igen kedvező a nemzetközi kapcsolatok szempontjából. A Budapestet elérő vasútvonalak közül 8 a nemzetközi hálózat, a TEN-T részét képezi. - Gyorsforgalmi úthálózat: Az ország sugaras szerkezetű gyorsforgalmi (autópálya) úthálózata szintén igen kedvező a nemzetközi kapcsolatok szempontjából. A Budapestet elérő, érintő elemek a TEN-T hálózat részét képezik. - Hajózás: A mintegy km-es hajózható hosszal rendelkező Duna Majna Rajna vízi útvonala Helsinki közlekedési folyosók rendszerében a VII. folyosóként közvetlen nemzetközi kapcsolatokat biztosít Budapest számára, egyrészt Ausztria Németország Hollandia, másrészt Szerbia Románia Bulgária felé, beleértve a tengerek (Északi-tenger, Feketetenger) elérését is. Szociális infrastruktúra ész az állami szolgáltatások Az óvodai és általános iskolai ellátás kapacitás szerint vizsgált sűrűsödései többékevésbé fedésben, összhangban vannak a 14 év alattiak népsűrűségével. A legnagyobb óvodai kapacitásokban mutatkozik északi irányú eltolódás a legsűrűbben lakott pesti belsőközponthoz képest, az általános iskolák sűrűsödése ezzel teljes szinkront mutat. A különböző középfokú iskolatípusok térbeli elkülönülése látványosan képezi le Pest és Buda eltérő presztízsét, lakóinak eltérő társadalmi, gazdasági, szociológiai helyzetét. A felsőoktatás vonzáskörzete az ország teljes területe, itt az intézményhálózat városszerkezeti elhelyezkedésének összevetése a közoktatásnál meghatározó lakónépességgel, lakóterületekkel és közlekedési ellátottsággal nem releváns. Ugyanakkor a felsőoktatási intézményhálózatot használók városon belüli mozgása, az általuk igénybe vett más szolgáltatások térbeli elhelyezkedésével való összefüggések képezhetik az elemzés tárgyát. Az egészségügy intézményrendszere a főváros teljes lakosságának ellátását hivatott szolgálni, ennek feladata része a területi elérhetőség mellett a lehető legrövidebb idejű elérhetőség biztosítása is. Budapest az ország egészségügyi központjának is tekinthető, különösen egyes speciális egészségügyi ellátások tekintetében. A főváros egészségügyi ellátó rendszerének azonban legfontosabb feladata a budapesti lakosság betegellátása, melynek rendszere: alapellátás, sürgősségi ellátás, járóbeteg-ellátás, fekvőbetegellátás, szekunder prevenció szűrő rendszer. A szociális - és gyermekjóléti ellátó intézményrendszer a valamely szempontból különleges figyelmet igénylő, vagy kiszolgáltatott helyzetű társadalmi csoportokat látja el: gyermekek (jólét és védelem), időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalanok. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

19 SWOT analízis ERŐSSÉGEK európai léptékben is jelentős gazdasági erő kiemelkedő gazdaságföldrajzi elhelyezkedés, geopolitikai pozíció Hídfő a délkelet-európai térség kereskedelmi piacaira Budapest és agglomerációja európai léptékben is jelentős, meghatározó metropolisz térség Duna menti fekvés kiemelkedő adottságok: fürdőváros felsőoktatási központ Magyarország fővárosaként kiemelkedő államigazgatási, illetve közigazgatási szerep magasan kvalifikált munkaerő foglalkoztatottság magasabb, mint az országos átlag magasabb jövedelemmel rendelkezik a lakosság, mint az országos átlag magyar kulturális intézmények nagy számban koncentrálódnak jelentős hagyományok LEHETŐSÉGEK Európai Uniós csatlakozás óta európai városokkal való együttműködés. Kárpát-medencében: határokon átnyúló hatás Európai Uniós csatlakozás óta európai városokkal való együttműködés. Kárpát-medencében: határokon átnyúló hatás. innovációs, technológiai, kutatásfejlesztési, tudástranszfer előtérbe kerülése. Uniós források elérhetősége. értékalapú, egységes vagyongazdálkodási szemlélet megerősödése. integrált városfejlesztés részét képező helyi gazdaságfejlesztési modellek. turisztikai potenciál. egységes fővárosi adópolitika. térségi gazdasági együttműködések (főváros és agglomerációs települések). közlekedési-logisztikai szerepkör növekedése. GYENGESÉGEK szétaprózott, többszintű önkormányzati rendszer, és ebből fakadó kompetencia problémák a területi-gazdasági fejlődés szereplőinek bevonásával zajló egységes irányítási modell hiánya. az adók és járulékok országosan magas szintje és a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek európai szintű versenyhátrányt eredményeznek. közlekedési infrastruktúra szerkezeti hiányosságai és rossz állapota. termelési infrastruktúra hiánya. barnamezős övezetek tulajdonosi problémái. a fejlesztés folyamatát gátló nehézkes rendeletalkotási és építéshatósági rendszer. a Budapest régió mindezidáig az alacsony hozzáadott értékű és nem kutatás-intenzív szektorokban emelkedik ki a térségi versenyben. általános forráshiány VESZÉLYEK Budapest és várostérségének együttműködési hiánya. Budapest, mint egy 23 kerületet összefogó település, közigazgatási szakadék mélyül. a kerületi önkormányzatok érdekeinek összehangolásának sikertelensége. Budapest és agglomerációja között fennálló egyensúlytalanság humán infrastruktúra ellátottságban az ország nemzetközi megítélése és makrogazdasági nehézségei beszűkíthetik a főváros mozgásterét. Budapest gazdálkodásában a belsőmegosztottság a városgazdálkodás stagnálásához, széteséséhez vezethet. a hitelválság okán az ingatlan befektetői kedv tartós megtorpanása. a kereslet visszaesésével, a piacok beszűkülésével a termelő kapacitások további romlása. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

20 Foglalkoztatás Budapest népességének csökkenése a gazdaságilag aktívak létszámát erőteljesen érintette. A munkaerő-piaci belépők aránya kisebb, mint a kilépőké. A KSH által készített munkaerő-felmérés adatai szerint a éves korú népességre vonatkozóan II. negyedévében a budapesti munkaerőpiacon főt regisztráltak, ami a munkavállalási korú népesség 60,8%-a. A foglalkoztatottak száma fő, a munkanélkülieké ekkor fő volt. Az előző évhez, hez képest a foglalkoztatottak száma fővel (0,8%-kal), a munkanélkülieké pedig fővel (11,8%-kal) volt magasabb. A foglalkoztatási arány a fővárosban (54,9%) az országosan mértnél (49,6%) nagyobb, míg a munkanélküliségi ráta (9,7%) valamivel alacsonyabb (10,8%) volt. A foglalkoztatottak aktív korúakhoz mért aránya elmarad az EU átlagától, különösen a legalacsonyabb iskolai végzettségű csoportokban 2.4. Pest megye Földrajzi lefedettség Magyarország földrajzi helyzetének egyik legfőbb jellemvonása az átmeneti jelleg, mivel különböző morfológiájú, éghajlatú, növényzetű és talajú tájak találkoznak ebben a térségben. Ez az összetett táji arculat az ország középső részén fokozottan érvényre jut. A megye területe természeti, táji szempontból rendkívül változatos: megtalálhatók itt a karbonátos és vulkáni eredetű középhegységek, a törések, illetve vízfolyások formálta dombvidékek, folyóvízi feltöltésű síkságok. A táj meghatározó eleme a Duna folyó. Demográfia Pest megye népessége a legnagyobb az országban és Győr-Moson-Sopron megyével együtt az ország növekvő népességű megyéje is, az elmúlt 10 év során itt nőtt legdinamikusabban a népesség. A növekedés legnagyobbrészt a fővárosból kifelé irányuló és az ország távolabbi térségeiből érkező bevándorlásból táplálkozik. Korstruktúrája kedvező, bár területileg differenciált. A megye lakónépessége 2012 elején fő volt. A megye népességszámának 2000-es évekbeli alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a 2001-es népszámlálás óta 2012-ig eltelt egy évtized során mintegy 16,1%-os növekedés következett be. A megye lakónépessége 2001 és 2012 között majdnem fővel nőtt. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

21 Pest megye járásainak (18 db) főbb adatai a július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak: Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség (2013. jan. 1.) Terület (km²) Népsűrűség (fő/km²) Aszódi járás Aszód , Budakeszi járás Budakeszi , Ceglédi járás Cegléd , Dabasi járás Dabas ,23 79 Dunakeszi járás Dunakeszi , Érdi járás Érd , Gödöllői járás Gödöllő , Gyáli járás Gyál , Monori járás Monor , Nagykátai járás Nagykáta , Nagykőrösi járás Nagykőrös ,25 80 Pilisvörösvári Pilisvörösvár , járás Ráckevei járás Ráckeve ,05 87 Szentendrei járás Szentendre , Szigetszentmiklósi járás Szigetszentmiklós , Szobi járás Szob ,32 56 Váci járás Vác , Vecsési járás Vecsés , Gazdasági potenciál Pest megye gazdasági súlya, jelentősége kiemelkedő bármely más megyéhez képest. A GDP több mint 10%-át a megye állítja, a beruházások 11%-a itt valósul meg, a működő vállalkozások és az ipari parkok 13%-a itt található, az ország exportjának közel 15%-át adja, és az ipari termelés terén is nagy a teljesítménye. Pest megye része annak az összefüggő fejlett gazdasági térségnek, amely az ország északnyugati részén az ipari termelés és hozzáadott érték többségét adja, és gazdasági fejlettségben a legjobb mutatókat produkálja. A Pest megyei GDP és beruházások értéke több mint a kétszerese a következő legmagasabb megyei értéknek. A gazdaság teljesítménye nem egyenletes Pest me-gyén belül. Az agglomerációs zónában koncentrálódik a megyében székhellyel rendelkező gazdasági társaságok 80%-a, melyek a statisztikai állományi létszám négyötödét foglalkoztatják. A térségben azok a Budapesttel szomszédos városok találhatók, melyek a gazdasági tevékenységek szuburbanizációjában leginkább érintettek (Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Dunakeszi, Törökbálint, Budaörs), illetve az agglomeráció egyéb, nagyobb méretű települései (Gödöllő, Vác). HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

22 A lakossági jövedelmek tekintetében szintén megmutatkozik a fenti kettősség. Az agglomerációban települési szinten akár 43%-al is magasabb az egy főre jutó összevont adóalap összege, mint Pest megye külső részén. A legalacsonyabb jövedelmű települések a régió délkeleti és északi perifériájában helyezkednek el. Műszaki infrastruktúra A megye műszaki infrastruktúráját nagymértékben a főváros határozza meg. Budapestnek a világban betöltött szerepét, ott elfoglalt helyzetét a nemzetközi közlekedési kapcsolatai is befolyásolják. Magyarország földrajzi elhelyezkedése folytán interkontinentális közlekedési kapcsolatokat a repülés és a Duna mint tengeri hajóforgalmat is biztosító vízi út nyújt Budapest részére. A kontinensen belül természetesen Budapest számára a repülésen és a hajózáson túlmenően közúton és vasúton egyaránt biztosítottak a nemzetközi kapcsolatok. Budapest nemzetközi kapcsolatai kedvezőek, a város az európai közlekedési folyosók rendszerének egyik csomópontja. - Légi közlekedés: A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér az ország nemzetközi szinten is jegyzett egyetlen légikikötője, melynek forgalma a személyszállítás terén meghaladja a utas/év nagyságot, áruszállítás vonatkozásában pedig a t/év volument. - Vasúthálózat: Az ország sugaras szerkezetű vasúthálózata és a főváros 3 belvárosi pályaudvara igen kedvező a nemzetközi kapcsolatok szempontjából. A Budapestet elérő vasútvonalak közül 8 a nemzetközi hálózat, a TEN-T részét képezi. - Gyorsforgalmi úthálózat: Az ország sugaras szerkezetű gyorsforgalmi (autópálya) úthálózata szintén igen kedvező a nemzetközi kapcsolatok szempontjából. A Budapestet elérő, érintő elemek a TEN-T hálózat részét képezik. - Hajózás: A mintegy km-es hajózható hosszal rendelkező Duna Majna Rajna vízi útvonala Helsinki közlekedési folyosók rendszerében a VII. folyosóként közvetlen nemzetközi kapcsolatokat biztosít Budapest számára, egyrészt Ausztria Németország Hollandia, másrészt Szerbia Románia Bulgária felé, beleértve a tengerek (Északi-tenger, Feketetenger) elérését is. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

23 A vízellátás az elmúlt évtizedekben megvalósított fejlesztések eredményeként teljes körűnek nevezhető. Valamennyi településen kiépítésre került a vezetékes ivóvíz ellátás. Ma megyei szinten a lakások vezetékes ivóvíz bekötöttsége 94,6%-os, amely jelzi, hogy néhány település kivételével a lakosság számára az egészséges ivóvíz szinte teljes körűen rendelkezésre áll. Pest megye közlekedéshálózati struktúrája Pest megye csatornázottsága fejlődött az elmúlt 10 évben a legtöbbet, itt épült a legtöbb km csatorna és itt került csatorna bekötésre számszerűen a legtöbb ingatlan. A fejlődés is értékelendő, 2000-ben a megyék közötti ellátottsági rangsorban a 14. helyről 2005-re a 11. helyre, 2010-re pedig a 8. helyre lépett előre. Pest megye energiaigényeit primer energiahordozó vonatkozásában, ahogy az országban mindenhol, döntően import, és csak részben hazai energiahordozókkal elégítik ki. A megyében egy közcélú erőmű üzemel Százhalombattán, amely a villamosenergia-termelés egyik bázis létesítménye. Az országon belül az energiaszétosztás a kiépített egységes országos alaphálózati rendszerek segítségével HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

24 megoldott, amelyekhez tartozó hálózati nyomvonalakból Pest megye területén is áthalad néhány. A földgázellátás Pest megyében már a múlt században kiépült, egyetlen település, Pilisszentlászló kivételével. A vezetékes gázellátás kiépítésének társadalom-politikai hatása is van, mert az elöregedő társadalomban az egyes települések népességmegtartását segíti. A villamosenergia-ellátáshoz hasonlóan, a megfelelő igény esetén a szolgáltató nemcsak a lakóépületek, hanem az üdülők ellátására is kiépítette a hálózatot. Ennek eredményeként mindössze két településen (Mikebuda és Ipolytölgyes) nem érte el az ingatlanok bekötöttsége a 30%-ot, míg 140 településen meghaladta a 75%-ot. Szociális infrastruktúra ész az állami szolgáltatások Iskolai végzettség szempontjából a Közép-magyarországi régió igen előkelő helyet foglal el az országban. A régióra jellemző az országos átlagokat minden esetben felülmúló végzettségi arányok egyértelműen a főváros jelenlétének köszönhetők. Kiemelkedő pozícióval rendelkezik a főváros a közép- és felsőfokú végzettségűek tekintetében: a 18 évesnél idősebb népesség 54,1%-a végzett középiskolát (ez az érték országosan: 34,7%), a felsőfokú végzettségűek aránya közel kétszerese az országos átlagnak (25%). Pest megye lakosságának iskolai végzettségét az ezredfordulón az országos átlaghoz közelebb álló értékek jellemezték, sőt a felsőfokú végzettségűek aránya elmaradt az országostól. Az elmúlt 10 évben a képzettségi mutatók javulását tapasztal-hatjuk, a felsőfokú intézmények hallgatói létszámnövekedésének és a fiatal, képzett munkavállalók betelepülésének köszönhetően. Szociális ellátások: A szociális alapellátás rendszerét az alábbi három pillér határozza meg: - pénzbeli ellátások - természetbeni ellátások - személyes gondoskodást nyújtó ellátások Az ellátásban részesülők száma erőteljes növekedést mutat, de még így sem olyan ijesztő a kép, mint az országos helyzetet tekintve, mert négy megyében is meghaladja a főt az ellátottak száma, azonban az országos átlagot ( fő) nem éri el Pest megye. Pest megye egészségügyi ellátórendszere szempontjából mindig is meghatározó volt a központi régióban való elhelyezkedése, azaz Budapest közelsége, valamint a XX. század első felében kialakult intézményi struktúra és kapacitás. Egyértelmű tény, hogy az agglomeráción belüli települések lakosainak rendelkezésére álló ellátórendszer a szükségleteknek megfelelő ellátást biztosít. Az agglomeráción kívüli települések lakosainak tekintetében a szakorvosi, azaz a járóbeteg ellátás feltételei biztosítottak és elégségesek. Az új területi ellátási kötelezettség július 1-jei bevezetését követően Közép-Magyarországon kialakult egy nagytérség több mint 4 millió lakost bevonva, melynek területei Budapest, Pest megye és a környező megyék szomszédos kistérségei. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

25 SWOT analízis ERŐSSÉGEK Relatíve fejlett gazdasági infrastruktúra Viszonylag nagy vállalkozás-sűrűség, megkezdődött hálózatosodás Magas exportorientáltság Jelentős feldolgozó ipari tradíciók Erősödő kereskedelmi és logisztikai központi funkciók Viszonylag kis területen nagy táji, természeti változatosság, sokszínűség Kifejlett kapcsolati infrastruktúra Kiváló makro hálózati (elérhetőségi) adottságok Kedvező gyorsforgalmi út ellátottság Az országosnál kedvezőbb demográfiai helyzet Az országosnál magasabb aktivitási ráta Munkáltatók jelenléte a térségben (nagyfoglalkoztatók) Viszonylag sűrű az iskolahálózat Az országban egyedülállóan fejlett nevelőszülői hálózat épült ki LEHETŐSÉGEK A Főváros és Pest megye között kialakuló együttműködés és munkamegosztás tágítja a lehetőségeket A megye a megfelelő pozícionálásnak és térségmenedzselésnek köszönhetően újra a befektetők érdeklődési körébe kerül Határon átnyúló gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek A világgazdaság erősödő globalizációja révén bővül az elérhető erőforrások, piacok és együtt-működések köre Tudatosabb fogyasztói magatartás kialakulása Természeti erőforrások fenntartható kihasználását szem előtt tartó tájgazdálkodás és mezőgazdasági művelés megteremtése Uniós támogatások igénybevehetősége a környezetvédelmi beruházásokra A repülőtér regionális gyűjtő/elosztó makro elemmé fejlődik GYENGESÉGEK Alacsony a K+F ráfordítás, kapacitás és innovációs tevékenység Alacsony az emberi erőforrásokba történő befektetés Az európai színvonaltól jelentősen elmaradó jövedelemtermelő képesség és termelékenység Magas a nem hatékonyan irányított, kis tőkeerejű mikro vállalkozások aránya Alacsony a beszállítói körbe bekerült hazai vállalkozások aránya A művelhető területek kiterjedése a beépítések növekedésével csökkennek A közműolló csökkenésének üteme elmarad az országos átlagtól Vasúti szolgáltatások elégtelenek a települések elfordultak a vasúttól A Duna adta lehetőségek kihasználatlanok Kimerült munkaerő tartalék Romló elhelyezkedési esélyek a pályakezdők számára Tartós leszakadással sújtott térségek kialakulása Gyenge a szakképzés kapcsolata a gazdasággal VESZÉLYEK Recesszív makrogazdasági környezet, az európai adósságválság elhúzódása A saját források felhalmozását lassító, nehezítő környezeti változások (adó, járulék terhek) Elmaradnak a turizmushoz szükséges infrastrukturális fejlesztések (pl. közlekedésben) A gazdasági válság hatására csökken a vendégforgalom Meglévő erdőterületek csökkenése, kiváló termőhelyi adottságú erdők fogyása Árvíz és belvízveszély növekedése A rossz települési kapcsolatok akadályozzák a szolgáltatások elérését A megye közlekedési és környezeti minősége tovább romlik HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

26 Foglalkoztatás Amíg összességében Magyarországon egészen 2010-ig a foglalkoztatottak számában csökkenés volt kimutatható, addig Pest megyében minimálisan, de növekedést mértek, amelynek oka leginkább abban keresendő, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élők a gazdasági válság hatására a főváros közelében próbáltak munkát keresni ben a foglalkoztatottak száma 439,3 ezer fő volt, míg 2011-ben már 506,3 ezer fő. Ez a Közép-magyarországi régióban foglalkoztatottak 40%-a. A foglalkoztatottak 49%-a nő, 51%-a férfi munkaerő. Pest megyében a foglalkoztatottak 65-70%-a a éves korosztályból kerül ki. Iskolai végzettség szerint legnagyobb arányt a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők képviselnek, az érintettek 60-70%-a tartozik ebbe a körbe. A hazai foglalkoztatottak 30-32%-a a Közép-magyarországi régióban van jelen, ebből Pest megyében van az érintettek 37-40%-a. A foglalkoztatottak 60-70%-a a éves korosztályból kerül ki a régióban, míg a év közötti korosztály foglalkoztatási rátája 1,5-3% között mozog. A év közötti korosztály 65-70%-a férfi, a többi női munkaerő. Állások, álláskeresők A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz évben 52,7 ezer foglalkoztató 550 ezer darab új álláslehetőséget jelentett be a munkaügyi kirendeltségekhez, ami 53,5%-os (358 ezer) emelkedést mutatott az előző évhez képest. A támogatott állások elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben jelennek meg, a fejlettebb megyékben a nem támogatott álláshelyek a jellemzőek. A külföldiek számára kínált állások több mint 70%-át a közép-magyarországi kirendeltségeken jelentették be, HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

27 többnyire a szolgáltatási, a kereskedelmi és a vendéglátó-ipari munkakörökben. Pest megyében a gazdasági válság hatására a regisztrált álláskeresők számának növekedése mellett drasztikusan csökkent a munkaerő iránti kereslet. A leg-nagyobb visszaesés a feldolgozóipar, az építőipar, a mezőgazdaság, az ingatlan-ügyek és a gazdasági szolgáltatás területén következett be. A nyilvántartott álláskeresők száma a válság előtti év azonos időszakához viszonyítva (2008. december) 160,1%-ra növekedett. Ilyen mértékű növekedés csak a fővárosban volt tapasztalható évben már a regisztrált álláskeresők havi átlagos létszáma duplájára emelkedett, ezer fő között mozgott. A Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja nyilvántartása alapján Pest megye területén a regisztrált álláskeresők számát tekintve a legnagyobb emelkedés a ceglédi, dabasi, nagykátai és monori térségben történt. Ezeknek a térségeknek a megközelítése, ellátottsága jelentősen rosszabb, mint az agglomerációs kistérségeké. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

28 2.5. Nógrád megye Földrajzi lefedettség Nógrád megye az ország északi részén, Pest, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék, illetve a Szlovák Köztársaság által határolt területen fekvő középszintű közigazgatási egység. Magyarország második legkisebb, az észak-magyarországi régió legkisebb területű és lélekszámú megyéje. Természeti adottságai révén, a megye területén kapcsolódik egymáshoz a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra, valamint az önálló egységként kezelendő Karancs-Medves vidék. Erőteljes tagoltsága miatt hegyes-dombos a terület, arculatában pedig leginkább a Cserhát-hegység és annak északi-északkeleti előterében emelkedő Karancs-Medves hegység a meghatározó. Demográfia A megye lakónépessége 2012 elején fő volt, amely az elmúlt hat évben 7,4%-kal csökkent. A népesség több mint két évtizede tartó fogyásának két fő oka van: egyfelől a csökkenő születésszámhoz magas halandóság társul, másfelől többen költöznek el innen, mint ahányan beköltöznek. Ez a demográfiai folyamat okozza a korösszetétel romlását, a népesség elöregedését. Nógrád népességét alakító tényezők közül 2006-ban még a természetes fogyás volt a meghatározó, a vándorlás lényegesen kisebb szerepet játszott, 2009-ben megfordultak az arányok. A foglalkoztatási krízishelyzetben lévő megyéből ugyanis egyre többen vándorolnak el. Az elmúlt hat évben bekövetkezett fős csökkenésből 49%-ot, vagyis 7768 főt a természetes fogyás határozott meg, míg a vándorlási veszteség 51%-kal, 8123 fővel járult hozzá a Nógrád megyében lakók számának csökkenéséhez. A lakónépesség fogyása a vizsgált időszakban Nógrádban (-7,4%) intenzívebb volt mind az Észak-magyarországi régió (-6,3%), mind az országos átlagnál (-1,2%). Nógrád megye járásainak főbb adatai a július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak: Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség ( ) Terület (km 2 ) Népsűrűség (fő/km 2 ) Balassagyarmati járás Balassagyarmat ,94 75 Bátonyterenyei járás Bátonyterenye , Pásztói járás Pásztó ,56 57 Rétsági járás Rétság ,03 55 Salgótarjáni járás Salgótarján , Szécsényi járás Szécsény ,26 68 HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

29 Gazdasági potenciál A megye gazdasági adottságai nem kedvezőek. A hosszú ideig meghatározó barnaszénbányászat a kitermelés költségeinek növekedése miatt visszafejlődött, majd teljesen megszűnt. A korábban meghatározó alapanyaggyártás a magas energiaköltségek, és a hazai és külföldi igények visszaesése miatt ma már csak nyomokban található meg. A mezőgazdaság a domborzati viszonyok miatt, és a termőföld alacsony aranykorona értéke miatt a megyében nem ad arra lehetőséget, hogy magas jövedelem legyen elérhető a gazdálkodás során. A bogyós-gyümölcs termelésnek azonban nagy hagyományai vannak. A magas erdősültségi arány a fakitermelésre, és a kitermelt fa továbbhasznosítására ad lehetőséget, mely fejleszthető. Az idegenforgalom annak ellenére, hogy a megyében a szomszédos Szlovákia felé több határátkelő is van, a megyében található a világörökség részeként kezelt Hollókő, és a nemzetközi hírű Ipolytarnóc, nem járul hozzá számottevően a megyei jövedelemtermeléshez. A gazdasági szerkezet irány és arányváltozásait vizsgálva a legutóbbi adatok (2010- ről 2011-re) alapján megállapítható, hogy: - a termelő ágak súlyának (54,9%-ról 39,2%-ra történt) csökkenésével szemben (45,1%-ról 60,8%-ra) nőtt a szolgáltató szféra részesedése; - továbbra is meghatározó ág az ipar, amit a gépipar gerjeszt és az export éltet - közel másfélszeresére nőtt a kereskedelem, javítás; csaknem duplájára a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén dolgozók részaránya, miközben közel ötszörösére emelkedett az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban tevékenykedőké; - sajnálatosan csökkenő a súlya az egészségügyi, szociális ellátásnak, ezzel ellentétben a közigazgatás, védelem aránya növekvő; - a pénzügyi tevékenység aránya csekély. Műszaki infrastruktúra Nógrád megye közlekedési szempontból viszonylag jó helyzetben van. Az köszönhető Budapest közelségének, illetve az es évek iparosításának. A közúthálózat gerincét a 2-es és a 21-es számú főútvonal alkotja, amely észak - déli irányban Budapesttel, az M3-as autópályával Szlovákiával való összeköttetést biztosítja. Közúton a megye valamennyi települése elérhető. A fejlesztési elképzelések között szerepel a magasabb forgalmú utak városokat elkerülő szakaszainak megépítése, valamint a forgalom nagyságának megfelelően történő kiszélesítése. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

30 A megye vasúti közlekedése több mint 125 esztendős múlttal rendelkezik. A Budapest - Hatvan - Salgótarján - Losonc vasútvonal a múlt század végi és a századelő fejlődő gazdasági igényei szerint épült, ám forgalma - különösen a teherforgalom tekintetében - az iparmedence sorvadásának köszönhetően jelentősen visszaesett. Vasúton a főváros és a megye 44 települése érhető el. A fejlesztési célkitűzések közül a pályaszakaszok terhelhetőségének növelése és a villamosítás megvalósítása a legfontosabb. A megye legfontosabb személyszállító ágazat a közúti közlekedés, vízi és légi közlekedése gyakorlatilag nincs. A nógrádi községek kommunális ellátottsága erősen differenciált, noha az elmúlt évek során jelentősen megnőtt a vezetékes víz- és gázhálózattal, telefonnal ellátott falvak, lakások száma. A megye elektromos ellátása kiépült, biztosítja az igényeket. A hírközlés területén a kilencvenes években történtek jelentős előrelépések a megyében. A területet két távközlési körzet fedi le, a vezetékes távbeszélő állomások sűrűsége 310 darab ezer főre. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a mobil állomások száma, a rádiótelefon-forgalmazóknak több képviselete is van. Folyamatosan bővül a kábeltelevízió hálózatok száma, felgyorsult az internet terjedése. Igaz, ez utóbbi a lakosság minimális rétegéhez jut el csupán, főként a jövedelmi viszonyok miatt. Szociális infrastruktúra ész az állami szolgáltatások A személyes gondoskodást nyújtó ellátások, mai fogalomhasználattal alapszolgáltatások megszervezésével, az állam az (területi-, települési) önkormányzatok illetve azoktól a megyei intézményfenntartó központokhoz átkerülő intézmények segítséget nyújtanak a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi és mentális állapotukból származó problémáik megoldására. Nógrád megyében a szociális feladatok a Nógrád Megyei Intézményfenntartó Központhoz kerültek (de az átszervezések jelenleg is zajlanak). Ezen intézmény az alapszolgáltatások körében elsősorban az időskorúak, a fogyatékos emberek, a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan emberek számára nyújt szolgáltatásokat. A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területen működő szociális, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel. Az intézményrendszer fejlettsége nagyjából az országos átlagéhoz hasonlítható hatékonyságú, minden érintett célcsoport számára elérhető és megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújt. Továbbfejlesztése azonban az országos átlagnál sokkal nagyobb jelentőségű kérdés a megye leszakadó helyzete miatt. A speciális alapellátások kiépültsége Nógrád megyében alacsony. Az alapellátások túlnyomó többségben az 1000 fő alatti településeken hiányoznak. Az alacsony lélekszámú települések saját maguk többnyire nem képesek az ún. hagyományos ellátások megszervezésére sem. A nappali ellátást nyújtó intézmények közül a legrégebbi múltra visszatekintő Ezüstfenyő Idősek Otthona, Idősek Klubjának kiépültsége a legkevésbé hiányos. Az idősek nappali intézménye a kistérségek közül a bátonyterenyeiben, a pásztóiban, a salgótarjániban és a szécsényiben működik. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a megye valamennyi kistérségében működik, de 2008-hoz képest 2307 főről, 2011-re 895 főre csökkent a számuk. A szolgáltatók HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

31 száma a szécsényi kistérségben a legtöbb, összesen: 11, a bátonyterenyeiben 7, a pásztóiban 5. Kistérségi feladatellátás (is) működik a balassagyarmati, a bátonyterenyei, a rétsági, a salgótarjáni és a szécsényi kistérségekben. A bölcsődék száma a 90-es évek második felében drasztikusan csökkent, 2000 után stagnálás figyelhető meg és jelenleg is mindössze csak 3 az ellátást biztosító települések száma. Intézmények Balassagyarmaton, Szécsényben és Bátonyterenyén találhatók. Az előzőeken túl jelenleg a megyeszékhelyen egy magánbölcsőde működik. Férőhelyek tekintetében növekedést tapasztalhatunk, de ez az érték (2011-ben 122 férőhely) még mindig alacsonynak mondható a beíratott gyermekek számához képest (2011-ben 152 fő). Az óvodai ellátás biztosítása, mint az iskola előtti nevelés, kötelező alapellátás. Minden gyermek a 3. életévének betöltését követően köteles napi négy órában részt venni óvodai nevelésben. Az óvodai nevelés biztosítására a megyében a 2011/2012- es tanévben 135 óvoda- feladat ellátási hely működött, a 2001/2002-es tanévi 146 helyhez képest. Az óvodák számának csökkenése magával vonja a férőhelyek és a csoportok számának csökkenését is. A megyében az óvodai nevelés megoldott, azonban nem mindig az adott település óvodájában történik az ellátás. A Nógrád megyét is érintő negatív demográfiai folyamatoknak megfelelően az általános iskolások száma is csökkenő tendenciát mutat. Alapfokú művészetoktatási intézmény a megye több településén is működik, Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Bátonyterenyén, Kazáron, Ságújfaluban valamint Karancslapujtőn. Alapfokú művészetoktatási intézmény a megye több településén is működik, Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Bátonyterenyén, Kazáron, Ságújfaluban valamint Karancslapujtőn. Nógrád megyében a gimnáziumi oktatás 19, a szakközépiskolai oktatás 15 intézményben folyt a 2011/2012-es tanévben. A gimnáziumok számában az elmúlt években kismértékű növekedés tapasztalható, a szakközépiskolai oktatásnál ilyen jellegű változás nem történt. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

32 SWOT analízis ERŐSSÉGEK kedvező földrajzi elhelyezkedés Budapesthez, mint nemzetközi gazdasági centrumhoz képest önfenntartó képességet magában hordozó településszerkezet környezetet intenzíven terhelő megavállalatok és környezeti katasztrófák kockázatát hordozó veszélyes üzemek nem működnek Kelet- és Nyugat-Nógrádot a megyehatárhoz közel lévő tranzitútvonalak kötik be a közép-európai nagytérség gazdasági vérkeringésébe gazdag történelmi, kulturális, építészeti örökség, néphagyományok világörökségi helyszín és egyre jelentősebbé váló turisztikai attrakciók egyedülálló geológiai értékekkel gyógyulást segítő klimatikus környezet és kiváló infrastruktúra az egészségipari fejlesztésekhez a szolgáltató szektor továbbfejlesztésének alapjai megvannak: jó minőségű és méretű ingatlanállomány, széles szakmakultúrát lefedni képes, fejleszthető szakképző intézményrendszer GYENGESÉGEK tervszerű fejlesztés koordináció hiányában uralkodóvá vált a pontszerű, összehangolatlan fejlesztés a fejlődést visszafogó, a kor színvonalának nem megfelelő megyén belüli közúti és vasúti hálózat és rácsatlakozás a környező fő közlekedési korridorokra rossz minőségű településközi úthálózat városképet rontó, a település és a helyi közösség számára veszteségtermelő területek a tradicionális iparágak többsége nem tudott megújulni, alkalmazkodni az új piaci elvárásokhoz a KKV szektor innovációs potenciálja rendkívül alacsony a megye meglévő turisztikai vonzerői nem tudtak erős, tartózkodási idővel és költéssel párosuló kínálattá formálódni elszegényedő, depressziós társadalom magas munkanélküliség, alacsony szintű foglalkoztatás, drasztikus elvándorlás és népességfogyás, rohamos elöregedés halmozottan hátrányos helyzetű népesség számának és arányának folyamatos növekedése a fiatalok intenzív elvándorlása miatt alacsony szintű a nyelvismeret és piacképes tudás beszűkült belső piac rossz gazdálkodás a meglévő erőforrásokkal (föld, ipari ingatlan, tudás) HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

33 LEHETŐSÉGEK megváltozott fejlesztési jogi környezet: a tervezés területi bázisai között, ami lehetővé teszi egy helyiek által elfogadott, tudatos tervezésen alapuló fejlesztési koncepció és program megvalósítását, illetve emellett preferenciák biztosíthatók kiemelt térségek fejlesztéséhez (pl. szabad vállalkozási övezet) változó geopolitika: a főváros tágabb térsége erőteljesebb rácsatlakozási lehetőséget kap a központi régió fejlesztési folyamataira, szerepet vállalhat a főváros tehermentesítésében (közlekedés, intézmények) a területi együttműködésben között kiemelt támogatást élvez a Duna Stratégia, melyre Nógrád megye a vidékfejlesztésen, táj- és vízgazdálkodáson keresztül rácsatlakozhat a határon átnyúló együttműködések számára biztosított uniós források kibővülnek között, amely megfelelő tervezési és intézményi háttérrel új perspektívát ad a Besztercebánya megyével kialakult együttműködésnek a 2030-ra szóló globális előrejelzések szerint fokozódik a világban a víz- és élelmiszerhiány, ami felértékeli Nógrád megye adottságait, megerősíti ebbéli potenciáljait, még a globális felmelegedés felgyorsulása esetén is még inkább felértékelődik az információs technológia szerepe, amely segítheti közösségek, hálózatok önszerveződését, az együttműködés fokozódását, a főváros közeli kedvező életterek térbeli kiterjedését 2030-ig tovább nő az energiaszükséglet a világon, felértékelődnek a jelenleg ki nem használt, régi vagy új energiaforrások, így akár a nógrádi szén, megújuló energiaforrás is 2030-ra a globális társadalmon belül a középosztály növekszik leggyorsabban, amely bővülő igényt támaszt a fejlett technológiákkal, egészségügyi ellátással szemben, lehetőséget teremtve az ilyen szolgáltató ágazatok fejlesztéséhez Kína gazdasági befolyása tovább növekszik (akár megelőzve az USA-t), amelynek jobb kihasználásához kedvező alapot jelenthetnek az elindult megyei kapcsolatok VESZÉLYEK negatív globális és hazai gazdasági forgatókönyvek bekövetkezése miatt a megye társadalmi-gazdasági leszakadási folyamata állandósul, elveszítve fejlődési potenciálját a megye életében meghatározó helyi értelmiség elveszíti hitét a jövőben, és csökkenő társadalmi cselekvőképességével nem tud egy megújulási folyamat élére állni Nógrád továbbra is kimarad a működő tőke-befektetési helyszínek közül, mivel a multinacionális cégek egyre inkább a feltörekvő országokba áramlanak majd a megye déli és nyugati részének erőteljesebb hozzárendelése a fővárosi agglomerációhoz a megye egyik felének jelent csak előnyöket, tovább erősítve polarizáltságát a megye elszegényedési folyamata vonzerőként jelentkezik a tágabb térség halmozottan hátrányos helyzetű csoportjai számára Nógrád megye végképp perifériára kerül a nemzeti fejlesztéspolitikában, és hasonló sorsú észak-magyarországi, valamint dél-szlovákiai határtérségeivel együtt Közép-Európa szegénynegyedének részévé válik a városba áramlás fokozódását előrejelző trendek bekövetkezése miatt a nógrádi vidék fokozottan elnéptelenedik HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

34 Foglalkoztatás IV. negyedévben a éves népességen belül átlagosan 63,8 ezer főt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 12,7 ezer főt tett ki. A foglalkoztatási ráta 49,3% volt, amihez 16,6%-os munkanélküliségi ráta társult. A foglalkoztatás szintje országos viszonylatban a második legalacsonyabbnak számított, miközben a munkanélküliségi ráta a legmagasabb értéket mutatta. Az előző év hasonló időszakához képest kissé növekedett a éves korosztály aktivitása, a foglalkoztatottak száma meghaladta a IV. negyedévi adatokat, miközben mind a munkanélküliek, mind az inaktívak táborába tartozók létszáma csökkent. A KSH által publikált adatok szerint a megye gazdaságát 2012-ben negatív irányú elmozdulás jellemezte az előző évhez képest. Minden területen kedvezőtlen időszakot zártak, s a visszaesés nagyobb mértékű volt, mint országos átlagban, illetve az országos folyamatokkal ellentétes irányú változás történt Állások, álláskeresők október-decemberben főre vonatkozó állásigény jelent meg Nógrád megyében, ami az előző év azonos időszakinak csupán az 57%-át érte el. Az elhelyezkedés lehetősége a megye minden körzetében kedvezőtlenül alakult. A IV. negyedévben rögzített új álláshelyek közül közfeladatokhoz kapcsolódott - ami az összes álláshely 56,7%-át jelentette -, további 670 fő foglalkoztatásához pedig egyéb támogatást igényeltek a munkáltatók. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó kereslet alig több mint kétötöde volt az egy évvel korábbinak, míg az egyéb támogatással társuló álláshelyeké közel 46%-kal emelkedett szeptember végén Nógrád megyében fő nyilvántartott álláskereső volt. Számuk december végére főre emelkedett. A munkaerő-kereslet alacsony szintje, számos közfoglalkoztatási lehetőség vége és a pályakezdők folyamatos beáramlása következtében szeptembertől decemberig folyamatosan emelkedett az álláskeresők létszáma IV. negyedév végén fővel, 7,1%-kal több álláskereső szeretett volna a munkaügyi kirendeltségek segítségével álláshoz jutni, mint 2011 decemberében. Éves szinten a megye öt kistérségében tapasztaltunk létszámnövekedést, míg a balassagyarmati körzetben kisebb létszámapadás volt kimutatható. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

35 A munkanélküliségi ráta 2005 óta mutat jelentős változást. Előtte csak Szabolcs- Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt ugrásszerű növekedés a ráta értékében. A többi, kevésbé fejlett megyében, így Nógrádban is, viszonylag stabilizálódott a helyzet között, azt követően viszont minden megye esetében látható a gazdasági válság hatása. A ráta 2011-ben Nógrád megyében alakult a legkedvezőtlenebbül 18,7%-os értékével, megelőzve ezáltal a mindig előtt álló SzabolcsSzatmár-Bereg (18,4%) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét (17,8%). Ez az érték az EU27 országok átlagos munkanélküliségi rátájának (9,4%) csaknem a kétszerese. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

36 2.6. Heves megye Földrajzi lefedettség Heves megye az Északi-középhegység közepét és a hozzácsatlakozó alföldi peremet foglalja el a Tisza folyóig. Az alföld síkságából hirtelen kiemelkedő vulkanikus Mátra hegység és a Bükk hegység nyugati része, a Heves-Borsodidombság, továbbá a Mátraalja és a Bükkalja egy része tartozik Heves megyéhez. A Mátra és a Bükk verőfényes déli lejtőin, a vulkáni kőzetek málladékain képződött jó talajon az egri történelmi borvidék, valamint több, igen híres bortermelő régió alakult ki (Gyöngyös-Visonta, Debrő). A táji adottságok, a gyógy- és ásványvizek bősége jó alapot ad a turizmusnak Demográfia Heves megye lakónépessége január 1-jén 305,3 ezer fő volt, az ország népességének 3,1%-a ben a halálozások száma 68%-kal meghaladta az élve születésekét, így a megye népessége a természetes népmozgalmi folyamatok következtében 1800 fővel csökkent az év során hez képest 0,6%-kal kevesebb, 2640 gyermek jött a világra, a halálozások száma se változott jelentősen, 4450 fő volt. Ezer lakosra 8,6 élve születés és 14,5 halálozás jutott. A fajlagos mutatók értékei mind országosan, mind régiós szinten ennél kedvezőbbek voltak. A népesség korösszetétele rendkívül elöregedett, a gyermekkorú népesség (0-14 éves) aránya 14,4%, az idős népességé (65 éves és idősebb) 18,3%. A 100 fő munkavállalási korú népességre jutó gyermekkorúak száma 21,3 fő (Észak- Magyarországon 22,6 fő, országosan 21,1 fő), az időskorúaké 27,1 fő (Észak- Magyarországon 25,7 Magyarországon 24,6). Az eltartottsági ráta (a két előző ráta összege) Heves megyében 48,4, az észak-magyarországival csaknem megegyező, az országos átlagnál 2,7-tel magasabb. Az öregedési index (100 fő gyermekkorú népességre jutó idős népesség) a megyéket tekintve Heves megyében az egyik legmagasabb, 127,1, messze meghaladja a régiós (113,6) és az országos (116,6) öregedési mutatót. Heves megye az ország kisebb kiterjedésű megyéinek egyike, az ország területének mindössze 3,9%-át foglalja el A megyében 9 város és 112 közigazgatásilag önálló község található, a 9 város közül 7 egy-egy kistérség központja január 1-én a lakónépesség 46%-a városban, 54%-a községben élt. Heves megye járásainak főbb adatai a július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak: HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

37 Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség ( ) Terület (km 2 ) Népsűrűség (fő/km 2 ) Bélapátfalvai járás Bélapátfalva ,89 48 Egri járás Eger , Füzesabonyi járás Füzesabony ,56 52 Gyöngyösi járás Gyöngyös ,78 99 Hatvani járás Hatvan , Hevesi járás Heves ,68 48 Pétervásárai járás Pétervására ,07 44 Gazdasági potenciál A megye gazdaságát 2012-ben változó irányú elmozdulás jellemezte, melyet az alábbiakban összegezhetünk: Heves megye ipari termelése I-III. negyedévben a több mint 4 főt foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján 616,4 milliárd forintot tett ki, mely az előző évhez képest összehasonlító áron 8,8%-os növekedést jelentett (országosan a termelés volumene 0,8%-kal mérséklődött) Egy lakosra a megyében 2019 ezer forint termelési érték jutott, ez az országosnál 16%-kal magasabb. A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások termelése I-III. negyedévhez képest 9,8%-kal nőtt, az előállított ipari produktum értéke 556,2 milliárd forintot ért el. Az ipari konjunktúrát elsősorban az exportlehetőség bővülése alapozta meg, ugyanis a külpiacokról származó árbevétel 17%-kal nőtt, a belföldi eladások viszont 5%-kal visszaestek. A Heves megyei ipar mutatóit két ágazathoz tartozó vállalkozások határozzák meg, a termelési érték egytizedét előállító villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ág termelése 5,6%-kal visszaesett. Az elektronikai termékek gyártása, mely az ipari termelés felét állította elő 27%-kal növelte termelését, az export 30%-os növekedése mellett, miközben az ágazatban foglalkoztatottak száma 1,5%-kal csökkent. Műszaki infrastruktúra Heves megye fekvéséből adódóan nem határos szomszédos országokkal, azonban a nemzetközi kapcsolattartásban és országos szintvonalon fontos szereppel bír a vonalas infrastruktúra rendszerek közül a közúthálózat, a vasúthálózat, a szénhidrogén-szállító vezetékek és az energiaellátást biztosító vezetékek hálózatában egyaránt. Heves megye hegyvidéki adottságai alapján a fő közlekedési útvonalak a megye déli részén, az Alföld határában lettek kialakítva. Itt húzódnak a megyén áthaladó országos és nemzetközi jelentőségű közúti és vasúti útvonalak egyaránt. A közúti közlekedés gerince a Budapestről kiinduló, a Helsinki közlekedési folyosó részét képző M3-as autópálya. A Heves megyét érintő autópálya hossza 75 km, amely az Észak-Magyarország régióban található autópályák hosszának (140 km) 53%-a, országos szinten (1.067 km) csupán 7,02%-a. A megyeszékhelyet nem közelíti meg, Eger Megyei Jogú Város közvetve, a 25-ös számú főúttal csatlakozik az autópályához. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

38 A megye déli részén húzódik a 80-as számú Budapest-Hatvan-Miskolc- Sátoraljaújhely vasútvonal, amely kétvágányú, villamosított fő vasútvonal, mely egyben része a Helsinki folyosónak. A vasúti kocsik ezen a szakaszon maximum 120 km/h sebességgel közlekednek. Az országos építésű normál nyomtávú vasútvonalak hossza a megyében 283 km volt 2009-ben, amiből 270 km vonalhosszú vasútvonalat működtettek, ez az arány az ország vasúthálózat-hosszának a 3,8%-át jelenti. A közcsatorna-hálózat hosszának és az ebbe bekapcsolt lakásoknak az aránya Heves megyében, valamint szomszédos megyéiben 2004 és 2010 között: ennek az aránynak az alakulása mindenhol csökkenő tendenciát mutat, vagyis egyre több lakás van rákapcsolva a közcsatorna-hálózatra. Heves megye területén 2 db elsősorban fosszilis energiahordozókon alapuló erőmű működik Lőrinciben és Visontán, valamint 1 db megújuló energiaforráson (víz) alapuló erőmű Kiskörén. A Mátravidéki Erőmű (Lőrinci) területén as években létesített lignit-tüzelésű erőmű az 1980-as évek első felében megszüntetésre került. A területen között létesített 128 MW teljesítményű gázturbinás erőmű szekunder tartalék céljára szolgál, normál üzemben nem termel Szociális infrastruktúra ész az állami szolgáltatások Az egészségügyi alapellátást a megye településein háziorvosi szolgálatok végzik. A háziorvosi társadalom koreloszlásának eltolódása az idősebb generációk felé, illetve egyes praxisok betöltetlen mivolta ugyanakkor helyenként problémát jelent. Heves megye ebben a tekintetben az országos ranglista vége felé helyezkedik el, igaz hogy a szomszéd megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád is rosszabb pozícióban van. A megyében mentőállomások az alábbi településeken találhatók: Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Kál, Pétervására, Petőfibánya, Bélapátfalva, Recsk és Poroszló. A bölcsődék lakosra jutó számáról megállapítható, hogy Heves megye valamennyivel az országos vidéki átlag alatt van, de jobb a helyzete mint a régió más megyéinek. Az intézmények kihasználtságát vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt évekig túlzsúfoltak voltak a bölcsődék, de az utóbbi esztendők fejlesztései sokat segítettek ezen a problémán. Bentlakásos idősek otthonából 30 létezett 2010-ben, közel 95%-os kihasználtsággal. Heves megye számos településén kiépült a jelzőrendszeres házi segítségnyújtó rendszer, amiben megyeszerte majdnem 900 személy részesült. Heves megyében csökkent a közoktatási intézmények száma, ami az országos vidéki átlagnak megfelel. A szabadidős létesítmények közül Heves megye az országos vidéki átlagnál messze jobb helyzetben van a sportcsarnokok megléte tekintetében. Uszodák és strandok ugyanakkor csak az országos vidéki átlagnak megfelelően fordulnak elő a megye településein. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

39 SWOT analízis ERŐSSÉGEK Kedvező természetföldrajzi adottságok, gazdag természeti és kulturális örökség, jelentős termál és gyógyvíz készlet. A megye déli részén előnyös mezőgazdasági adottságok, a megyében hagyományos élelmiszeripari kapacitások. Nemzetközileg ismert történelmi borvidékek, márkák, borászok. Magas a védett természeti területek aránya (BNP, tájvédelmi körzetek) Kedvező logisztikai helyzet (M3, vasúti fővonal, kedvező kelet-nyugati irányú elérhetőségi viszonyok, a főváros közelsége), folyamatosan javuló alap infrastrukturális ellátás (gáz, víz, szennyvíz, elektromos ell., infokommunikáció) Stabil, folyamatos gazdasági növekedés, Eger-Gyöngyös Hatvan fejlődési tengely megerősödése, (ipari parkok, innovációs potenciál) Nemzetközi tőke szinergikus hatása érződik a szerkezetváltásban, technológia korszerűsödésében, innováció terjedésében, munkakultúrában. Viszonylag jól képzett, illetve átképzésre hajlamos munkaerő, megyei szinte jól kiépült képzési potenciál, Kiváló, komplex turisztikai adottságok, gazdag kulturális, történeti örökség, jelentős és bővülő idegenforgalom. Kiemelkedő rendezvények, szezonban gazdag programválaszték Egerben, Gyöngyösön tudásközpontok vannak, kiépült oktatási-képzési hálózat, folyamatosan emelkedő a közép és felsőfokú képzésben résztvevők száma és aránya. Városokban megbízható színvonalú pénzügyi szolgáltatások 3 GYENGESÉGEK Elsősorban a bányászati tevékenység, valamint a még tömegével alkalmazott elavult technológia miatt helyenként súlyos környezet rehabilitációs szükségletek jelentkeznek. Jelentős árvíz-belvíz veszélyeztetettség, védelmi fejlesztési igény. Kedvezőtlen demográfiai viszonyok, természetes népességfogyás, elöregedés. A népesség rossz egészségügyi állapota, veszélyeztetettsége. Roma népesség halmozottan hátrányos helyzete A kkv szektor alacsony szintű integráltsága, tőkeszegénysége, a megye nagyobb részén relatíve kevés a vállalkozó szervezetek száma Megyén belüli elérhetőségi viszonyok hiányosságai, települési elkerülő utak hiánya (Észak-Déli, M3-as kapcsolatok gyengesége, ebből eredő veszélyeztetettség, és környezetterhelés). Közutak minőségi hiányosságai, elhanyagolt állapota. Alacsony K+F felhasználás, helyenként gyenge innovációs potenciál, Jelentős kistérségi különbségek, egyes hátrányosabb helyzetű kistérségekben kedvezőtlen aprófalvas településszerkezet Alacsony szintű mezőgazdasági termelékenység, technológiai ellátottság, jövedelmezőség. Rendezetlen, elaprózott birtokviszonyok. Helyenként nem az adottságoknak megfelelő agrárstruktúra, agrártermékek alacsony feldolgozottsági foka. A szakképzés struktúrája helyenként eltér a munkaerő piaci igényektől, egyes szakmákban tartósan munkaerőhiány van. Alacsony foglalkoztatottság, hátrányos helyzetű kistérségeinkben átlagnál magasabb munkanélküliség. Turisztikai termékkínálat gyenge, több helyen a szálláshelyek leromlott állapotúak, hiányosak a szolgáltatások. Elavult kempingek, fekete szobakiadás aránya magasnak ítélhető. Kereskedelmi és egyéb szolgáltatások színvonala javításra szorul. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

40 LEHETŐSÉGEK Erősödő gazdasági integráció az Unión belül, piacbővülés a keleti országok irányába, bővülő határ menti együttműködés között az országba áramló, kihasználható, fejlesztést szolgáló EUs támogatás. Működő tőke beáramlása az integráció erősödésével intenzívebbé válik. Felgyorsuló innovációs folyamat, a gazdasági szerkezet kedvezőbbé válik, nagyobb hozzáadott értékű termékek, szolgáltatások aránya növekszik. Megyei termelő, szolgáltató vállalkozások, kkv-k tőkeereje, versenyképessége, munkaerő felvevő képessége javulni fog. Vállalkozások közötti integráció bővül, innovációs hálózatok, ágazati és területi jellegű klaszterek szervezésének igénye jelent meg elsősorban az iparban, mezőgazdaságban és az idegenforgalomban. Az életmódváltás, a jövedelmek növekedése, a turisztikai termékkínálat bővülése lehetővé teszi a kül- és belföldi turizmus dinamikus növekedését. VESZÉLYEK Országunk környezetében a gazdaság relatív helyzete, versenyképessége romlik, működő tőke tőkebeáramlás csökken, nem tudjuk kihasználni EU-s támogatási lehetőségeinket. Nemzetgazdaság helyzete, az ország megítélése romlik, elmaradnak a szükséges nemzetgazdasági reformok, nemzetközi befektetők jelentős eszközöket vonnak ki. Tartós gazdasági növekedés elvének sérülése, tartós veszélyhelyzet kialakulása, vállalkozások nagymértékű fluktációja. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok tartósak lesznek, inaktív lakosság részaránya növekszik, a lakosság egészségügyi helyzete romlik. Elmaradó környezetvédelmi beruházások az ár-belvízvédelem, a hulladékgazdálkodás terén. Környezeti terhelés növekszik. Az egyre többször előforduló szélsőséges időjárás okozta károk jelentősen növekednek. Környező megyék, régiók és szomszédos országok idegenforgalmi kínálata erősödik, versenyképességük jobban növekszik Munkaerő alkalmazkodó képessége tovább gyengül, Szélesedő információs szakadék térségek között, növekvő agyelszívás (külföld, más megye, régió), fiatalok elvándorolnak. Roma népesség szocializációja, integrációja nem mozdul el a jelenlegi szintről. A szociális háló általános (EU és országos) gyengülése miatt a hátrányos helyzetűek köre bővül, és az életkörülményeik romlanak. Erősödő kriminalizálódás, romló közbiztonság. Az EU bővülésével csökken a külföldi tőke beáramlása és egy része kivonul. A munkahelyek, munkalehetőségek száma csökken. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

41 Foglalkoztatás Heves megyében I-III negyedévben a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél átlagosan mintegy 58,8 ezer fő állt alkalmazásban, ezek 65%-a a versenyszférában, 29%-a költségvetési szerveknél. Számuk összességében 0,4%-kal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában 0,3%-kal, a költségvetésiben 0,7%-kal többen dolgoztak. Az alkalmazásban állók hattizede fizikai foglalkozású, körükben 1,9%-kal bővült a szellemi foglalkozásúaknál 1,8%-kal csökkent a létszám. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva megállapítható, hogy az alkalmazásban állók legnagyobb hányadát, 35,7%-át, az iparban foglalkoztatták, ahol 0,8%-kal kevesebben jutottak munkalehetőséghez, mint egy évvel korábban Foglalkoztatottak száma Heves megyében 1992 és 2006 között (forrás: KSH Munkaerő-felmérés idősorai ) A KSH munkaerő-felmérése alapján 2012 III. negyedévében Heves megye éves gazdaságilag aktív népességéből 106,9 ezer fő foglalkoztatottként, 18 ezer fő munkanélküliként jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 2,9%-kal csökkent, a munkanélkülieké 9,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatási arány 46%, a munkanélküliségi ráta 14,4% volt, az előbbi 5,4 százalékponttal alacsonyabb, míg az utóbbi 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. Állások, álláskeresők évben a hat heves megyei munkaügyi kirendeltséghez összesen álláshelyre vonatkozó munkaerőigény-bejelentés érkezett, 22,2%-kal, tal kevesebb, mint 2011-ben. Az év folyamán feltárt, nyilvántartásba vett új állások 67%-a ( állás) támogatott álláshely volt, 33%-a (5 052 állás) pedig nem támogatott foglalkoztatásra irányult. A támogatott álláshelyre vonatkozó közvetítési igények száma a bázishoz. képest fővel, 25,0%-kal csökkent. A csökkenést teljes egészében a közfoglalkoztatás keretében betölthető állások számának 3,8 ezer fős ( ről ra) visszaesése okozta. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

42 Heves megyében december végén regisztrált álláskereső keresett munkát a kirendeltségek segítségével, év végéhez viszonyítva 177 fővel, 0,9%-kal a régiós (1,5%) és az országos átlagnál (3,1%) kisebb intenzitással - nőtt a létszám. A nyilvántartott álláskeresők közül fő (11,8%) pályakezdő álláskereső, az egy évvel korábbi létszámhoz képest 14,1%-kal (303 fővel) nőtt számuk, jelentősen lassabb ütemben, mint az észak-magyarországi régióban (16,1%), és országosan (28,1%) évben havonta átlagosan álláskereső volt nyilvántartva. Az átlagos létszám a tavalyi szint alatt alakult, 610 fővel, 2,9%-kal kevesebb, mint a fős január - december havi átlagos létszám december végén az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva a megyében működő hat kirendeltség közül a pétervásárai és hevesi körzetben jelentősen 8,5%-kal illetve 6,8%-kal, a füzesabonyi és a gyöngyösi kirendeltség körzetében kisebb arányban, 1,1%-kal illetve 1,3%-kal csökkent a regisztrált álláskeresők száma. A hatvani kistérségben 7,7%-kal 202 fővel, az egri kirendeltség körzetében 7,0%-kal, 423 fővel nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma Borsod-Abaúj-Zemplén megye Földrajzi lefedettség Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye déli része ezért síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. A megye legmagasabb pontja a Bükk hegységben található Kukucsó-hegy (945 m). (A Bükk hegység legmagasabb pontja Heves megyében található.) Második legnagyobb csúcsa a Szaláncihegység magyarországi nyúlványát alkotó Nagy-Milic (896 m). Demográfia A megye lakosainak száma jelenleg fő, ami Magyarország lakosságának 6,8%-a, a régió lakosságának 57,4%-a. Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásainak főbb adatai a július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak: HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

43 Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség ( ) Terület (km 2 ) Népsűrűség (fő/km 2 ) Cigándi járás Cigánd ,99 42 Edelényi járás Edelény ,86 47 Encsi járás Encs ,39 58 Gönci járás Gönc ,67 35 Kazincbarcikai járás Mezőcsáti járás Mezőkövesdi járás Kazincbarcika , Mezőcsát ,27 42 Mezőkövesd ,87 59 Miskolci járás Miskolc , Ózdi járás Ózd , Putnoki járás Putnok ,25 49 Sárospataki járás Sátoraljaújhelyi járás Szerencsi járás Sárospatak ,67 52 Sátoraljaújhely ,38 71 Szerencs ,07 89 Szikszói járás Szikszó ,25 57 Tiszaújvárosi járás Tiszaújváros , Tokaji járás Tokaj ,81 52 Gazdasági potenciál december 31-én Borsod-Abaúj-Zemplénben 83 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 0,2%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Országosan 0,9%-kal több gazdasági szervezetet regisztráltak, így számuk meghaladta az 1,8 milliót. Hazánk gazdasági szervezeteinek 4,6%-át a megyében jegyezték be. Csődeljárás, illetve felszámolás alatt a megyei gazdasági szervezetek 2,9%-a állt, egy évvel korábban 3,6% volt az arány. Borsod-Abaúj-Zemplénben 74,5 ezer vállalkozást regisztráltak, mely a gazdasági szervezetek kilenctizedét jelentette, a többit a költségvetési és társadalombiztosítási, a nonprofit, valamint az MRP szervezetek adták. A megyében a társas vállalkozások (27%) részesedése az országos átlag (33%) alatt maradt, míg az egyéni vállalkozások esetében fordított a helyzet. 123,2 milliárd forint értékű fejlesztést hajtottak végre, folyó áron számolva 26%-kal kevesebbet, mint az előző évben (országosan 5,9%-os mérséklődést lehetett tapasztalni). A megyében az invesztálásokra fordított összeg az országos 4%-a volt. Az egy lakosra jutó beruházások összege Borsod-Abaúj-Zemplénben 182,5 ezer forintot tett ki, ez az országos átlag 59%-a. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

44 Műszaki infrastruktúra A megyét érintő főutak Miskolc térségében kapcsolódnak egymáshoz, közelítően sugaras elrendezésű rendszert alkotva biztosítják egy-egy térség elérhetőségét. A megye főúthálózatának hossza (a legutóbbi adatok szerint) 365 km, ez az országos főúthálózat 5,5%-a. A megyére kiemelten jellemzőek az egyes települések főúti kapcsolatait biztosító völgyekbe benyúló mellékutak, melyek nem egyszer több települést fűznek fel. Ennek köszönhetően a zsáktelepülések száma magas. A mellékutak hálózata összesen km a megyében, az országos hálózat 9,2%-a. A megye mellékúthálózatán 2010-ben az átlagos napi járműforgalom E/nap, ami országos összevetésben a második legalacsonyabb érték. A megye vasúthálózatának hossza 388 km, melyből 210 km a vasúti törzshálózatba tartozik, ebből 194 km villamosított. A megye vasúthálózata Miskolcról kiinduló sugaras rendszerű. A vasútvonalakra hasonlóan a közúti hálózatra jellemző a megyeszékhely-centrikusság. A térség domborzati adottságainak köszönhetően az említett két közlekedési alágazat nyomvonalának gerincét alkotó elemek térben nem váltak el jelentősen egymástól, közel párhuzamosan haladva jelentős forgalmi közlekedési folyosókat alkotnak. A megye jelenlegi vasúthálózatának fő elemeit az országosan is jelentős nemzetközi törzshálózati fővonalak adják, melyet további hazai jelentőségű fő-, és mellékvonalak egészítenek ki. A térségben nyilvános kereskedelmi repülőtér: Miskolc, Sárospatak, Tiszaújváros mely településeken elsősorban sport- és szabadidős célú repülés valósul meg. Országos közforgalmú kikötő Tiszaújvárosban található. A térségben további jelentősebb közforgalmú kikötők a Tiszán: Tokaj, Cigánd, Ároktő, Tiszatardos; a Bodrogon: Bodrogkeresztúr, Sárospatak, Sátoraljaújhely-Alsóberecki. Szociális infrastruktúra ész az állami szolgáltatások A működő háziorvosok száma csökkent mind országos, mind megyei szinten 2010 évben a 2000-es évhez képest. A legnagyobb arányú csökkenés az Abaúj-Hegyközi, a Sárospataki és az Encsi kistérségben volt, ahol 3, illetve 4 fővel kevesebb háziorvos dolgozott 2010-ben. Sárospatak kivételével a másik két kistérségben az 1000 lakosra jutó működő háziorvosok száma megyei átlag alatt marad. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma 15-kal nőtt a 2010-es évre 2000-es évhez képest. A férőhelyek kapacitás kihasználtsága 100-os a megyében, illetve a megye mindegyik kistérségében, az idősödő társadalomban az igények általában meghaladják a lehetőségeket. A legjelentősebb arányú kapacitásnövelés az Encsi és a Mezőcsáti kistérségekben volt. A jövőben a lakosság öregedésévei párhuzamosan szükség lehet újabb bentlakásos otthonok építésére, vagy a meglévők bővítésére. A szociális étkeztetésben részesülök száma 2010-ben 2000-hez képest 11,5-kal nőtt, ami valamivel nagyobb növekedési ütem, mint az országos átlag. Ugyanakkor a szociális étkeztetésnek volt egy felfutása 2000-es évek közepén, majd a szabályozás és a normatíva változásával párhuzamosan csökkent az igénybe vevők száma is. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

45 A megyében mind a bölcsődék, mind a bölcsődei férőhelyek száma nőtt 2010-re 2000-hez képest,a férőhelyek az országos átlagot meghaladóan összesen 50-kal bővültek. Ezen intézmények nagy segítséget nyújtanak abban, hogy az édesanyák szülés után minél hamarabb visszaállhassanak a munkába. A nagyobb méretű településközpontot nem tartalmazó kistérségekben, mint amilyen az Abaúj-Hegyközi és a Bodrogközi kistérségek, valamint a Szikszói kistérségben nincs bölcsőde, ezen térségek településein a családi napközi üzemeltetésével lehet megoldani a bö1csődei jellegű elhelyezést és 2005 között az óvodákban a férőhelyek 695-tel bővültek a megyében. E tekintetben a csökkenő gyermeklétszám miatt nagyobb változások nem várhatók a jövőben, még a kapacitások - egy-két kivételtől eltekintve - elegendők a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás követelményeinek való megfeleléshez is. Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma 38 feladat-ellátási hellyel csökkent 2005 óta, ami gyermeklétszám csökkenésből következő intézményi működési racionalizálások, összevonások eredménye, mely folyamatot az állam anyagilag is ösztönözte. A legnagyobb arányú csökkenés a Kazincbarcikai és az ózdi kistérségekben volt. A megyében a középiskolai képzés fejlődése igazodott a középiskolai oktatás fejlődésének nemzetközi és hazai irányaihoz. Jelentősen emelkedett az érettségit adó iskolákban tanulók száma, erősödött az általánosan alapozó képzés iránti igény. Növekvő hangsúlyt kapott az idegen nyelvek tanulása, a számítástechnikai eszközök alkalmazása, növekedett a szakközépiskolákban végzettek továbbtanulási szándéka. Az utóbbi évtizedben több vonatkozásban átalakult a szakképzés tartalma. Egyre inkább leépültek, visszaszorultak a nagyüzemi, nagyvállalati munkaerőigényt kielégítő képzések, előtérbe kerültnek a szolgáltató jellegű szakmák. Elterjedt a szakképzésben is az informatikai ismeretek oktatása, szinte minden szakképesítéshez hozzákapcsolódnak a vállalkozási, közgazdasági ismeretek, javul a szakképzésben is az idegen nyelv oktatásának eredményessége. SWOT analízis ERŐSSÉGEK Feldolgozóipar országos átlagnál magasabb munkatermelékenysége, a megyében az átlagosnál nagyobb nettó jövedelmet nyújt, a közszféra intézményei mellett domináns a foglalkoztatási szintje Az országos átlagnál nagyobb, de a vidéki átlaggal megegyező az ipar részesedése a GDP-ből Miskolci Egyetemnek meghatározó a szerepe kutatás-fejlesztésben, Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Tudásközpontja, bővülő helyi gazdasági és nemzetközi kapcsolatok és GYENGESÉGEK Gazdasági teljesítménye 20 1 O-ben alig, 6,6-kal haladta meg a 2000-es évek szintjét Egy főre jutó GDP-nek az országos átlaghoz viszonyított elmaradása jelentősen csökkent (5 ponttal) 2005-re, majd a gazdasági válság kapcsán újra nőtt a különbség Csökkenő beruházási mérték, nagyobb állami szerepvállalás a beruházásokban Országos viszonylatban is kiemelkedő a hazai töke aránya a társas vállalkozásokban Mezőgazdaságban foglalkoztatottak jelentős csökkenése - hanyatló kertészeti, zöldség és HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

46 együttműködési lehetőségek (pl. kassai egyetem) Vállalati innováció jelenléte főként informatikában, anyagtudományban Gyümölcs-termelési hagyományok (pl. Taktaköz, Cserehát, Encs, Edelény térsége) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turizmus gazdasági jelentősége viszonylag kicsi Településeken belüli és kívüli barnamezős területek jelentős száma és területe A (fejlesztések ellenére) jelentős ár- és belvízveszély, elsősorban a Hernád, Sajó és Bodrog folyókon, illetve a hegyvidék menti településeken Talajerózió elleni védelem hiányosságai Légszennyezés és zajterhelés a főurak belterületi szakaszain, nagy közlekedés csomópontokban LEHETŐSÉGEK Jelentős ipari hagyományok, még mindig fellelhető ipari és bányászati munkakultúra és ismeretek, készségek (pl. Ózd, Putnok, Kazincbarcika) Kiépült, infrastruktúrával ellátott városi ipari területek (ipari parkok, vállalkozói területek, inkubátorházak) Jól működő autóipari klaszterek Hagyományos feldolgozóipari vállalatok továbbélése, jelentős nagyvállalatok megtelepedése és stabil működése a térségben (pl. vegyipar, energetika autóés elektronika, gépgyártás. sörkészítés, dohányipar területén) Turisztikai adottságok, kiemelten a Tokaj-hegyaljai (borászat, kultúra) és az Aggteleki Karszt Világörökség térségében és Mezőkövesd - Tiszaújváros - Miskolc - Sárospatak térségében (gyógy és termál turizmus), valamint a természeti és kulturális értékekhez (pl. várak) kapcsolódóan Kedvező földrajzi elhelyezkedés a,,keleti" piacokkal való kereskedelem és szélesebb körű együttműködés erősítéséhez. az ehhez szükséges infrastruktúra relative kis költségű kiépíthetősége (Mezőkövesdi repülőtér megléte, bekapcsolhatósága a közúti, vasúti és vízi közlekedési hálózatba) VESZÉLYEK Lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése Születések számának folyamatos csökkenése, így a 0-18 éves korosztály létszámának drámai csökkenése a es években és idősödő társadalom Növekvő tendenciájú és az országban a legnagyobb mértékű a megyéből az elvándorlás, közülük is sokan fiatalok és képzettek Az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam Alacsony foglalkoztatottság Alacsony képzettségű és munkakultúrájú lakosság arányának és számának emelkedése, különösen a perifériákon, kitelepüléseken Az ezer lakosra jutó szociális segélyezettek száma két és félszer magasabb az országos átlagnál HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

47 Foglalkoztatás A megyében IV. negyedévében a évesek 51,6%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 43,3%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 16,1% volt, ami a megyék ragsorában a második legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól Állások, álláskeresők A megye élen jár a bejelentett új munkaerő-kereslet nagysága tekintetében, ben a bejelentett munkaerő-igények 11,2%-át a megye kirendeltségei vették nyilvántartásba. A bejelentés 85,1%-a támogatott álláshelyre történt év folyamán a megyében összesen 42 foglalkoztató 33 működő és 9 új telephelyet alapító vállalkozás jelentős, 10 főt meghaladó létszámfelvételi terve valósult meg, melyek révén 1234 új munkahely jött létre, mintegy százzal több, mint 2011 hasonló időszakában végén a megye munkaügyi kirendeltségein összesen fő álláskeresőt tartottak nyilván, 56-tal többen, mint az előző év azonos időpontjában. A megyei álláskeresők 46/-a a nő, 17%-a a 25 éven aluliak köréből került ki. Borsod-Abaúj- Zemplénben december végén 8308 fő nyilvántartott pályakezdő álláskereső volt, számuk az előző évihez képeset 12%-kal emelkedett. Az időszak végén betöltetlen álláshelyet jelentettek, ami 51%-a az egy évvel korábbinak. Egy álláshelyre 30 álláskereső jutott, 15-tel több, mint 2011 decemberében. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

48 2.8. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Földrajzi lefedettség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország legkeletibb részén helyezkedik el. A megye az ország területének 6,4%-át teszi ki, mellyel az ország hatodik legnagyobb megyéjének számít. Földrajzi elhelyezkedés szempontjából a magyar Alföldnek a legkeletibb részét foglalja el. Demográfia Szabolcs-Szatmár-Bereg megye állandó népessége jelenleg fő. A megye népességszáma egészen az 1980-as népszámlálásig exponenciális és rendkívül dinamikus népességnövekedést produkált, azonban az 1980-as évektől stagnálás és egy enyhe csökkenés vette kezdetét. Az 1990-es évekre a stagnálás és egy minimális népességcsökkenés volt jellemző (a csökkenés mértéke mindössze 0,5% között). A népesség számának alakulásánál megfigyelhető, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2001-től egy csökkenő trend alakult ki, hasonlóan az ország többi megyéjéhez. Az elmúlt tíz évben a népesség száma főről, főre csökkent, vagyis 5,7%-os népességcsökkenés zajlott le. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

49 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye járásainak főbb adatai a július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak: Járás neve Baktalórántháza i járás Székhely Baktalórántház a Települé s Ebbő l város Népessé g ( ) Terüle t (km 2 ) Népsűrűsé g (fő/km 2 ) ,47 77 Csengeri járás Csenger ,51 56 Fehérgyarmati járás Fehérgyarmat ,37 54 Ibrányi járás Ibrány ,91 78 Kemecsei járás Kemecse ,41 90 Kisvárdai járás Kisvárda , Mátészalkai járás Mátészalka , Nagykállói járás Nagykálló ,36 81 Nyírbátori járás Nyírbátor ,94 63 Nagykállói járás Nagykálló ,36 81 Nyírbátori járás Nyírbátor ,94 63 Nyíregyházi járás Tiszavasvári járás Vásárosnamény i járás Nyíregyháza , Tiszavasvári ,61 72 Vásárosnamén y ,94 59 Záhonyi járás Záhony , Gazdasági potenciál A megye gazdasági helyzete összefoglalóan a bruttó hazai termék (GDP) alakulásával jellemezhető. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye az egy főre jutó GDP alapján az utolsó előtti helyen áll a megyék között, az egy főre jutó GDP 2010-ben csupán az országos átlag 54,5%-a volt, a Budapest nélkül számított megyék átlagának is csupán 73,9%-a. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP az EU- 27 átlagának csupán 34,8%-a. (Magyarország egy főre jutó GDP- HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

50 je az EU-27 átlag 63,9%-a, csupán a főváros mutatója haladja meg az EU átlagot). Az egy főre jutó GDP időbeli alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a megye évek óta a 19. helyen áll a megyék rangsorában. A GDP gazdasági ágak szerinti megoszlása tükrözi a megye gazdasági szerkezetét: a megyében a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ág (8,04%) és az építőipar (7,12%) az országos átlagnál nagyobb súlyú, míg az ipar (21,5%) és a szolgáltatások (63,4%) az országos átlagnál kisebb súlyúak. Műszaki infrastruktúra Az M3-as autópálya jelenleg Budapest és Nyíregyháza között üzemel 2 2 forgalmi sávval és 1-1 leállósávval. A Nyíregyháza Őr közötti szakaszt 2013-ig tervezik megépíteni. Majd Őrtől 2013 tavaszán kezdődhet az újabb 12 km-es szakasz építése Vásárosnaményig. A következő szakasz Vásárosnaménytől tart majd az ukrán határig - Beregdarócig ezzel az M3-as autópálya elérheti teljes hosszát. A bel- és külterületi kiépített illetve kiépítetlen utak aránya kistérségenként változó képet mutat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye belterületi úthálózatának a 25%-a kiépítetlen, a csengeri kistérség belterületi úthálózata van a legjobban kiépítve (itt mindössze 11% a kiépítetlen belterületi utak aránya). A megye 647,7 km hosszú vasútvonal hálózatából 128,5 km (20%) villamosított (ez elmarad az országos átlagtól, ami 29,3%). A vasúthálózat műszaki állapota kettősséget mutat. A nemzetközi és országos forgalomban jelentős szerepet betöltő vonalakon a fejlesztések folyamatosak, így ezeken a 100 km/h feletti sebesség is megengedett. Ezzel szemben a mellékvonalakat a forráshiány miatt az elavultság és a korszerűtlenség jellemzi. A légi közlekedést tekintve a megyében Nyíregyháza rendelkezik egy, a nemzetközi forgalom számára nyitott repülőtérrel. Az Országos Területrendezési Terv 2008-ban jóváhagyott felülvizsgálata a nyíregyházi repülőteret kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtérként határozza meg. A Tisza, mint határfolyó hajózhatósága csak turisztikai illetve sport célú hajózásra ad lehetőséget, a Tiszán jelenleg csak csekély mértékű teherszállítás zajlik. Az áruszállítás csak eseti jelleggel valósul meg. A folyó a megye harmadik közlekedési eleme is lehetne. A megye másik említésre méltó folyója a Szamos. Fontos szerepet töltenek be a Tiszán és a Szamoson lévő kompátkelőhelyek is. Az ivóvízellátás helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: A megye teljes vízellátását rétegvízre telepített mélyfúrású kutak biztosítják. Jelenleg a megyében 114 db vízműből 105 db üzemel, 9 db vízmű tartalékként van nyilvántartva. A FETIVIZIG nyilvántartása szerint a megye lakosságának 98%-a él közműves vízszolgáltatással ellátott területen, mely az ellátottságot tekintve az optimálishoz közeli érték és mennyiségileg is megfelel az Európai Uniós országok szintjének. A csatornázottság mértéke a megyében jelenleg 65 %-os, a csatornahálózatba bekötött lakások aránya 52 % (2012). A megye nagyobb települései rendelkeznek rész- vagy teljes csatornahálózattal. A szennyvíziszapok hasznosítására számos megoldás létezik. A szennyvíziszapok deponálása, elégetése, területfeltöltésre történő hasznosítása, más anyagba történő beépítése nem jelent végleges megoldást. Jelenlegi ismereteink alapján a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása a legkörnyezetkímélőbb megoldás HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

51 Az összes szolgáltatott gáz mennyisége 2010-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megközelítőleg 397 millió m3 volt, ennek 59%-a mintegy 235 millió m3 a nem lakossági (ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági), 41%-a mintegy 162 millió m3 a lakossági fogyasztók között oszlott meg. A megyében a vezetékesgázfelhasználás az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyiségének tekintetében. A csökkenésben szerepet játszik a csökkenő népesség, de sokkal meghatározóbb tényező a fogyasztók szokásainak változása.az ÉAK Kft. jelenleg 117 településen, mintegy ingatlanon végez teljes körű hulladékközszolgáltatást évben a Társaság szolgáltatási területe tovább nő, 51 település csatlakozik a rendszerhez, köztük Nyíregyháza is, ezzel előreláthatóan az ellátott ingatlanok száma db lesz (a megyei ingatlanszám kb %-a). A megye további 112 településén jelenleg több szolgáltató végez hulladék-közszolgáltatást. Szociális infrastruktúra ész az állami szolgáltatások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen 332 háziorvos (265) és házi gyermekorvos (67) dolgozik (2010. évi adatok). A betöltetlen háziorvosi praxisok száma a megyében 5 db (az országos 171 db 2,9%-a). A tízezer lakosra jutó háziorvosok és házi gyermekorvosok száma elmarad az országos átlagtól és a szomszédos megyék adataitól is, Pest megye után ez a második legkedvezőtlenebb helyzetű megye. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 5 városban található kórház, a működő kórházi ágyak száma összesen 3908 db. A megyében a települések egyharmadán található gyógyszertár, 75 településen összesen 152 közforgalmú gyógyszertár működik (ezek közül 46 db a megyeszékhelyen), ezek 68%-a található városokban. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat44 és a szakosított ellátásokat. A megye szociális intézményekkel való ellátottsága a nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezetek adataival jellemezhető. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 29 bölcsőde működik, összesen 1139 férőhellyel. A beíratott gyermekeke száma 1539 fő. A nappali ellátásban46 részesülők népességarányos száma Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében csaknem kétszerese a megyék átlagának (tízezer lakosra jutó számuk itt 98,85, míg a megyék átlaga 50,02). A megyében 126 db időskorúak nappali intézménye működik 4401 férőhellyel, ezek kihasználtsága (95,3%) meghaladja az országos átlagot (90,3%). (Mind az idősek nappali intézményeiben ellátottak, mind a szociális étkeztetésben, mind a házi segítségnyújtásban és jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők tízezer lakosra jutó száma jóval magasabb, mint a megyék átlaga. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményeknek összesen 5661 férőhelye van, ezek kihasználtsága magas, 97,1%-os (a megyék átlaga 96,5%). Az itt ellátottak tízezer lakosra jutó száma mind a szomszédos megyék mutatójánál, mind az országos átlagnál magasabb. Magyarországon ebben a megyében a legmagasabb az ezer lakosra jutó óvodás gyermekek, valamint általános iskolai tanulók száma. Az intézményekkel való ellátottság magas: az óvodai férőhelyek száma (295 feladat-ellátási helyen, melyből 9 egyházi), a megyében található általános iskolákban 2649 osztályterem található (230 feladat-ellátási helyen, melyből 14 egyházi) (2010). HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

52 SWOT analízis ERŐSSÉGEK A gumi- és műanyag-feldolgozásban és optomechatronikában országos és nemzetközi szinten is meghatározó vállalkozások működnek. A kelet-nyugati kereskedelmet támogató logisztikai kapacitással bír a megye. A megyében az üzleti infrastruktúra kiépültsége sokat javult, a térség ipari parkokkal, inkubátorházakkal jól ellátott. A Nyíregyházi Főiskolán nemzetközi színvonalú agrár- és molekuláris kutatóintézet működik. A határmenti, periférikus térségek kulturális, természeti értékekben gazdagok, aktív turisztikai adottságai kiválóak. A megyeszékhely nemzetközi jelentőségű turisztikai desztináció. A megye külső megközelíthetősége közúton és vasúton egyaránt jó. Korszerű, megyei szintű, önkormányzati társulási kézben lévő hulladékgazdálkodás. A kórházi ellátás intézményi feltételei kedvezőek, a kórházi ágyak lakosságarányos száma meghaladja a megyék átlagát. A megye oktatási intézményekkel való ellátottsága magas. A megye lakásállománya építési év szerint vizsgálva az országoshoz viszonyítva fiatalnak tekinthető. Az Alföldön egyedülálló középkori eredetű aprófalvas településszerkezet maradt fenn. Az országos átlaghoz képest magas az urbanizációs index, az alföldi átlaghoz képest magas a népsűrűség. A megyébe az elmúlt időszakban, országosan is kiemelkedő mennyiségű forrás érkezett. GYENGESÉGEK Növekszik a szegénységi küszöb alatt élő (jelentős részben roma) családok aránya A természetes fogyás és a magas vándorlási veszteség miatt csökken a megye népességszáma, öregszik a lakossága A civil aktivitás az országos átlag alatti Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az egy főre jutó GDP alapján az utolsó előtti helyen áll a megyék között Az infokommunikációs eszközöket használó, 10-nél több főt foglalkoztató vállalkozások aránya ebben a megyében a legalacsonyabb az országban. Évek óta növekvő munkanélküliségi ráta. Magas a tartós munkanélküliek és a pályakezdő munkanélküliek aránya. A megyei nettó átlagjövedelem jelentős mértékben elmarad az országostól. A megyében az országos átlagnál alacsonyabb képzettségi szint. A Tiszán kevés az átkelési lehetőség, ami növeli a Szatmár-Beregi települések elzártságát. A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya jelentősen elmarad az országos átlagtól. A Debrecennel való közúti összeköttetés rossz. A kistelepülések, illetve Nyíregyháza bizonyos részeinek közösségi közlekedési kapcsolattal való ellátottsága gyenge. Számos település esetén az áthaladó főút növekvő környezeti terhelést és baleseti kockázatot jelent. A háziorvosok és házi gyermekorvosok lakosságarányos száma alacsony (a megye az utolsó előtti helyen áll), a betegforgalom magas. A lakosság egészségi állapota az országos átlagnál rosszabb (a születéskor várható átlagos élettartam ebben a megyében az egyik legalacsonyabb). A szociális ellátásban (nappali ellátásban, tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben) részesülők HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

53 népességarányos száma magas. A megye felsőoktatási intézményellátottsága elmarad az országostól a felsőoktatásban tanuló nappali tagozatos hallgatók lakosságarányos száma alacsony, a megyék átlagának csupán alig több mint fele. LEHETŐSÉGEK Az V. számú Helsinki folyosó közvetlenül érinti a megyét. A megye három országgal határos, az EU külső határa, kapcsolat Ukrajna és Oroszország felé, a keleti piacok közelsége. A megye kedvező feltételekkel rendelkezik megújuló energia előállítására (kisléptékű szélenergia, napenergia, termálvíz, biomassza). Vallásturizmus iránti európai kereslet növekszik. Biotermékek, egészséges, természetes alapanyagú termékek iránti kereslet növekszik. Erősödnek a megye nemzetközi testvérmegyei kapcsolatai. Kistelepüléseken az önellátás szerepe erősödik. Az M3-as autópálya továbbépítésével a megyén belüli közúti közlekedés javul, a megye kelet-nyugati híd szerepe erősödik. Szilárd hulladék feldolgozás technológiája fejlődik, új, gazdaságos lehetőségek a hulladék hasznosítására. Az agglomerációs tendenciák erősödése. A keleti kapcsolatok erősödésével a Záhonyi vasúti átrakókörzet logisztikai szerepének újra felértékelődik. Debrecen-Nyíregyházi térség agglomerációs és szuburbanizációs tengellyé válik A periférikus határmenti területek térségi, gazdasági, idegenforgalmi és kulturális kapcsolatainak reintegrálódása, reorganizálódása az egykori, határon túl rekedt centrumokkal Határok lebomlása (a schengeni határok kiterjesztése Romániára) VESZÉLYEK A határon túlról eredő folyóknak (Tisza, Szamos, Túr) magas a szennyezési kockázata. Az importból származó hagyományos energiahordozóktól való függés jelentős ellátási kockázatokat hordoz magában. Egyes termálkutak esetében a rétegnyomás csökkenés mértéke kritikus. Magas az árvízkockázat a megye jelentős területén. Kiemelkedően magas a belvízkockázat a megyében. Az építészeti és kulturális örökség gazdátlansága következtében jelentős állagromlás következik be. Gazdaságpolitikai tényezők miatt a befektetői érdeklődés csökken. Nem jön létre összefogás a gazdasági szereplők körében az egységes piacrajutás, a közös marketing érdekében. A felsőoktatás átalakítása miatt a megye elveszíti felsőoktatási kapacitásainak jelentős részét. Nem, vagy csak nagyon lassan épül ki a nagysebességű vasúti kapcsolat a megyeszékhelyig. A jövőbeli gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések elkerülik a hagyományos fejlesztési csomópontokat. A kelet-nyugati vasúti tranzitforgalom növekvő mértékben kerüli ki a megyét. Aprófalvas térségek sorvadása. A gazdasági válság hatására centrumperiféria viszony felerősödése, a perifériák helyzete tovább romlik egész Európában. A határmenti térségek leszakadása erősödik. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

54 Foglalkoztatás A KSH munkaerő-felmérése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, IV. negyedévben a 415,6 ezer fős éves népességből 227,4 ezer fő volt gazdaságilag aktív, amely az egy évvel korábbinál 3,8 százalékkal volt több. Az aktivitási arány 2,2%-pontos emelkedés eredményeként 54,7%-ra módosult IV. negyedévben a megyében élő népességből 194,1 ezer főt foglalkoztattak, számuk 10,6 ezer fővel nőtt hasonló időszakához képest. Arányuk 46,7 százaléknak felelt meg. A munkanélküliek 33,3 ezer fős létszáma 6,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta IV. negyedévben 16,2% volt, egy év múlva 14,6%-ra esett vissza. Állások, álláskeresők évben a tíz megyei munkaügyi kirendeltséghez összesen álláshelyre vonatkozó munkaerőigény-bejelentés érkezett, 17,8%-kal, db-bal kevesebb, mint 2011-ben. Az év folyamán feltárt, nyilvántartásba vett új állások 89,3%-a ( állás) támogatott álláshely volt, 10,7%-a (5 270 állás) pedig nem támogatott foglalkoztatásra irányult. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében évben átlagosan álláskereső volt nyilvántartva, mely 1,8 ezer fővel, azaz három százalékkal alacsonyabb létszám, mint az előző évben. A megye tíz munkaerő-piaci körzete közül szinte mindegyikben létszámcsökkenés történt, létszámát és dinamikáját tekintve is a Fehérgyarmati Kirendeltség esetében volt a legnagyobb változás (-671 fő, -12,7%). Évek óta jellemző az álláskeresők között a férfiak nagyobb aránya. Megyei szinten a férfi 50,7 százalékot képviselt az összes nyilvántartotton belül, létszámuk a évi átlagnál 6,4%-kal alacsonyabb. Ugyanezen időszak alatt a nők létszáma nem változott, ők átlagosan en kerestek állást. A férfiak súlya egy év alatt 1,9 százalékponttal esett vissza. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

55 3. Munkaerő-piaci politika Egy fejlett és erős nemzetgazdaságban a munkaerő-piaci helyzet javítására irányuló intézkedéseknek - a munkanélküliség csökkentése mellett - mindenekelőtt a foglalkoztatás bővítésére, az aktivitás növelésére, a bejelentett foglalkoztatás ösztönzésére és a strukturális átalakulás segítésére kell irányulniuk. Az európai összehasonlításban alacsony foglalkoztatással párosuló, közepes szintűnek mondható munkanélküliség azt jelzi, hogy a feketén foglalkoztatott emberek jelentős része nem keres aktívan állást a munkaerőpiac fehér szektorában. A rendszerváltást követő alacsony munkaerő-piaci részvétel kialakulásában az alacsony nyugdíjkorhatár és a népesség rossz egészségi állapota mellett fontos szerepet játszott az is, hogy az állásukat vesztett, vagy azt veszélyeztetve érző emberek viszonylag széles körben vehették igénybe a különböző jövedelempótló ellátásokat, melyek mellett fekete munkával biztosították megélhetésüket. A munkanélküli-ellátás szigorítása az álláskeresésre nem ösztönző ellátások felé terelte az állástalanokat és az alkalmi munkákból élőket. A munkanélküliség csökkentésére irányuló politika önmagában tehát nem bizonyul megfelelő válasznak a magyar munkaerőpiac kihívásaira. Erősíteni kell azoknak a támogatásoknak a szerepét, melyek a munkaerő-piaci aktivitás megőrzését, az aktív álláskeresést szolgálják. Ezzel párhuzamosan érvényesíteni kell a társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerben a munkavállalásra való ösztönzés elvét, és olyan szolgáltatási elemeket kell kapcsolni a pénzbeli ellátásokhoz, amelyek segítik, sőt jó értelemben vetten kikényszeríti a munkaerőpiacra való visszatérést. A munkaerőpiaci politikának arra kell irányulni, hogy a munkavégzést tegye vonzóvá és tényleges lehetőséggé, sőt kötelességgé mindenki számára. A foglalkoztatás bővítése csak akkor érhető el, ha jobban megéri dolgozni, mint szociális ellátásokból élni, ha a munkának becsülete van, mert tisztességes megélhetést és biztonságot nyújt, és ha megéri legálisan foglalkoztatni, mert a bejelentett foglalkoztatás nem ró aránytalanul nagy terheket a munkáltatókra, és a versenyhelyzetben nem kerülnek hátrányba azokhoz képest, akik szemérmetlenül és tisztességtelen módon űzik az ipart. Ehhez szükséges, hogy: a munkaerőpiac legyen átlátható, az ösztönzők segítsék a legális foglalkoztatást, a jogszabály-követő magatartás ellenőrzése legyen hatékony, a tisztességtelen piaci magatartást tanúsítók kerüljenek kizárásra a különböző támogatási lehetőségekből, a halmozottan hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatása növekedjen azáltal, hogy a szociális ellátórendszer ne gátolja, hanem ösztönözze, segítse az álláskeresést, a munkavállalást. A munkaerő-piaci politika megvalósulását elősegítő legfőbb eszközök. A munkaerő-piaci szervezet szolgáltatási rendszere A munkaerő-piaci szervezet támogatási rendszere Közfoglalkoztatás START kártyacsalád Munkahelyvédelmi akcióterv OFA programok Egyszerűsített foglalkoztatás HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

56 módszer A munkaerőpiac felmérése és elemzése Magyarország szlovák határ menti régióiban 4. Munkanélküliek igényeinek felmérése és elemzése a különböző régiókban 4.1. A felmérésben részt vevők jellemzői A felmérés 100 fő bevonásával készült a Győri Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségén megjelenő álláskereső ügyfelek kérdőíves megkérdezésével. A válaszadók 97%-a él a győri járásban, csupán 2 fő érkezett a pannonhalmi és 1 fő a téti járásból. 52%-uk férfi, a nők aránya 48%. A válaszadók 96%-a aktív álláskereső. 53%-uk kevesebb, mint 6 hónapja keres munkát, 29%-uk több mint egy éve, 18%-uk pedig 6-12 hónapja szeretne elhelyezkedni. Korösszetétel szerint a 20 évnél fiatalabbak száma 7 fő. 20 fő év közötti, 26 fő év közötti, 24 fő év közötti, 23 fő év közötti. 60 év feletti válaszadó nem szerepel a mintában. Az iskolai végzettségeket vizsgálva a legnagyobb arányt a szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzettek képviselik (40 %), ezt követik a középiskolát végzettek (30 %), majd az általános iskolát végzettek (23 %). A főiskolát végzettek aránya csupán 7 %, egyetemet végzett válaszadó pedig nem volt a felmérésbe bevont körben. Idegennyelv-ismerettel a megkérdezetteknek csak 32 %-a rendelkezik. A szakmai tapasztalat tekintetében a megkérdezettek legnagyobb része, 58 %-a 5 évnél több szakmai tapasztalattal bír, 17 % 3-5 éves, 13 % 1-2 éves tapasztalattal rendelkezik. Tapasztalat nélküli pályakezdő a megkérdezettek 12 %-a Az álláskeresési szokásokra vonatkozó kérdések eredményei Az álláskeresés módjaira és annak leghatékonyabb módjára vonatkozó kérdések esetében a többszörös választási lehetőség miatt az egyes válaszlehetőségek 100%-hoz viszonyított, összesített aránya meghaladja a 100%-ot. E szerint a legtöbben, 72 % a munkaügyi központoknál érdeklődik álláslehetőségek után. Ezt követi az a 68 %, akik újságban vagy más médiumokban hirdetett pozíciókra jelentkeznek. Szintén magas azok aránya, akik ismerősök útján próbálnak elhelyezkedni, ők 56%-ot képviselnek. A megkérdezettek 46 %-a keres állást az Interneten, 41%-a személyesen vagy levélben/ ben, közvetlenül érdeklődik munkaadóknál, míg csupán 14% vesz igénybe ügynökségeket, közvetítőket az álláskereséshez. Az álláskeresés leghatékonyabb módjai ismerősökön keresztül Munkaügyi Központoknál Személyesen vagy levélben/ ben újságban vagy más médiumokban interneten ügynökségnél/közvetítőnél válaszok száma HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

57 Az álláskeresők 58%-a szerint a leghatékonyabb álláskeresési mód az ismerősökön keresztül történő érdeklődés, legkevésbé célravezetőnek pedig az ügynökségek, (munkaerő) közvetítők bekapcsolását tartják csupán 6 % jelölte be ezt a lehetőséget, mint a leghatékonyabb álláskereséséi formát. A válaszadók 43%-a szerint érdemes a munkaügyi szervezethez fordulni, 23 % szerint az újsághirdetések vagy más médiumok hirdetéseit érdemes figyelemmel kísérni. Ugyancsak 23 % tartja az Internetet hatékony álláskeresési felületnek. A megkérdezettek 42%-a nagyon fontosnak tartja közvetítő szervezet vagy szolgáltató szerepét a munkakeresésben. 34 % szerint jobb, ha van, 16 % szerint nem túl fontos, 8 % szerint pedig nem szükséges ezek bekapcsolása az álláskeresés folyamatába. A leendő munkaadóval történő első kapcsolatfelvételre vonatkozó kérdés esetén a legtöbben (37,3 %) úgy ítélték meg, hogy ez történhet levélben, en vagy más elektronikus médiumon keresztül. 29,4 % szerint ez történhet közvetítőn (szervezet, szolgáltató, személy) keresztül, 18,3 % szerint a személyes megkeresés a célravezető, és csak 15 % jelentkezne első alkalommal telefonon leendő munkaadójánál. A leendő munkaadóval az első kapcsolatfelvétel lehet levél, telefon csak személyesen közvetítő A válaszadók 68%-a bővítené az álláskeresésben segítséget nyújtó közvetítők (szervezet, szolgáltató, személy) kínálatát. Markáns vélemény, hogy 82 % szerint a kormányzati szféra szolgáltatásainak kellene megoldani az álláskeresők problémáit, és csupán 12 % tenné ezt a piaci szolgáltatók, és 8 % a nem kormányzati, nonprofit szervezetek feladatává. (Többszörös válaszadási lehetőség volt.) Arra a kérdésre, hogy Elhelyezné-e önéletrajzát az Interneten elérhető módon, ha tudná, hogy az potenciális munkaadóhoz jut el?, a válaszadók 79%-a válaszolt igennel. Az önéletrajzok internetre való feltöltésének hajlandósága válaszok száma (db) igen nem választási lehetőség HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

58 A Szlovákiában lévő álláslehetőségek a megkérdezettek 25%-át érdekelnék, és 28% részére megoldható lenne, hogy Szlovákiában dolgozzon. Szlovákiában lévő álláslehetőség iránti érdeklődés megoszlása igen 25% nem 75% Az online állásportálok használatában a megkérdezettek 49,5%-ának nincs tapasztalata. 26%-uk semleges álláspontot képvisel az online állásportálok tekintetében, 14,6%-nak negatív tapasztalatai vannak, és csak 9,7 % szerzett pozitív tapasztalatokat ebben a kérdésben. Az online állásportálok szolgáltatásainak fejlesztési lehetőségei tekintetében a legtöbb válaszadó, 27 % jelölte meg azt, hogy gyorsabb és interaktívabb kommunikációra lenne szükség a munkaadók és a jelentkezők között. 24 % szerint a várható fizetések feltüntetésével lehetne javítani a szolgáltatást. 18 % szerint fejlesztési lehetőség lenne, ha az állásportálok díjmentesek lennének az álláskeresők részére. A megkérdezettek 11%-a szerint a hirdetett pozíció szokásos leírása mellett megjelenhetne, hogy milyen oktatást, tréningeket, szakmai előrelépést biztosít a munkaadó, míg 10 % szerint a személyes ügyfélszolgálat működtetése emelné a szolgáltatás színvonalát. A határon átnyúló ajánlatok közvetítését a válaszadók 6 %-a tartotta fontosnak, a munkaadók irányában való díjmentességet 5 %, oktatási lehetőségek kínálatát 4 %, jogi háttérszolgáltatások, dokumentumok publikálást 3 % ítélte fejlesztendő területnek. (Többszörös válaszadási lehetőség volt). Az álláskeresők kérdőívének eredményei: HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

59 HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

60 HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

61 5. Felmérés és elemzés az állami tulajdonú vállalatok és magánvállalatok hozzáállásáról és érdeklődéséről a munkaerőpiacon 5.1. A felmérésben részt vevő vállalatok jellemzői A felmérésben megszólított cégek közül 50 en töltötték ki a kérdőívet, ezek 94%-a győri székhellyel rendelkezik. Arra a kérdésre, hogy mely járásban keresnek munkaerőt, többszörös választási lehetőséget adott a kérdőív, így a válaszok százalékos összesítése meghaladja a 100%-ot. A cégek 85%-a a győri, 13%-a a mosonmagyaróvári, 12%-a a kapuvári, 11-11%-a a csornai és soproni, 10-10%-a a téti és pannonhalmi járásokban keres munkaerőt. A megkérdezett cégek kisebb része, csupán 8 és 10%-a képviseli a mikro vállalkozásokat (0-10 fő), ill. a 201 fő feletti cégeket. 36%-os az főt foglalkoztatók aránya, 24 % foglalkoztat fő létszámot, és 22 % fő közötti létszám munkaadója. Tevékenységi körüket tekintve a legtöbb munkaadó (30 %) a gyártási/termelési/műszaki területen működik % az értékesítés/kereskedelem, a vendéglátóipar/ idegenforgalom valamint az egyéb terület képviselője. Az egészségügy aránya 6 %. 4-4%-ot képviselnek: az építőipar/épületüzemeltetés, a faipar és az IT/ telekommunikáció, a vegyipar, a marketing, és művészet. 2-2%-os a járműgyártással, a biztonságvédelemmel, könnyűiparral, logisztikai/szállítmányozással valamint a HR/munkaüggyel foglalkozó cégek képviselete a mintában A felmérésben részt vevő munkaadók munkaerő-piaci tevékenységének jellemzői A felmérés időpontjában a cégek 54%-ánál volt aktuálisan betölthető álláshely. A cégek fele legalább évente, 18%-uk legalább félévente, 14%-uk havonta vagy gyakrabban keres munkaerőt. 18 % esetében nem rendszeres a munkaerő keresés periódusa. Évente 5 álláshelynél kevesebbet kínál a cégek 48%-a, és 6-10 álláshely közötti a kínálat a mintában szereplők 32%-ánál. A cégek 10-10%-ánál 11-20, ill. 21 feletti a betöltésre kínált álláshelyek száma. A megkérdezettek túlnyomó részre, 72%-a keresi jövendő munkavállalóját az Interneten, de emellett 60-60% a munkaügyi központoknál és újságokban/más médiumokban is, 24%-uk a munkaügyi központ nyilvántartásában szereplőkkel közvetlenül veszi fel a kapcsolatot. A válaszadók 20-20%-a ismerősökön ill. ügynökségeken/közvetítőkön keresztül keres munkaerőt. (Többszörös választási lehetőség volt.) Leghatékonyabb álláskeresési módnak a munkaadó 64%-a az Internetet tartja. 46% hirdet újságban vagy más médiumokban, 38% a munkaügyi központokhoz fordul munkaerő-igény esetén. A cégek 12 % a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában szereplő álláskeresőket közvetlenül keresi és veszi fel velük a kapcsolatot. Ügynökségeket, közvetítő szervezeteket a megkérdezetteknek csak 8%- a kapcsol a munkaerő-keresésbe. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

62 módszer A munkaerőpiac felmérése és elemzése Magyarország szlovák határ menti régióiban A munkaerő keresésének leghatékonyabb módjai interneten újságban vagy más médiumokban Munkaügyi Központoknál nyilvántartásunkból közvetlenül ismerősökön keresztül lehet találni ügynökségnél/közvetítőnél válaszok száma A válaszadók majdnem fele, 46% szerint jobb, közvetítő szervezetet vagy szolgáltatót kapcsolnak a munkaerő-keresési folyamatba, 20 % szerint ez nagyon fontos. Ezt a szerepet nem túl fontosnak ítéli 24 %, és egyáltalán nem tartja szükségesnek a minta 10%-a. A leendő alkalmazottal történő első kapcsolatot legtöbben telefonon (78% ) és elektronikus úton (72%) veszik fel. Közvetítő szervezet vagy szolgáltató bekapcsolását ilyenkor 22% veszi igénybe, csak személyesen pedig a munkaadóknak csak 12% szólítja meg a jelentkezőket. (Többszörös választási lehetőség volt.) A leendő alkalmazottal az első kapcsolatfelvétel lehet csak személyesen közvetítő levélben, ben A munkakeresés támogató szervezetek által kínált, jelenleg elérhető szolgáltatásokat a megkérdezett cégeknek csak 28%-a bővítené. A cégek 92%-a szívesen elhelyezi, elhelyezné állásajánlatait az Interneten, ha tudná, hogy az potenciális alkalmazottakhoz jut el. Az állásajánlatok internetre való feltöltésének hajlandósága telefon válaszok száma 25 (db) igen nem válasz HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

63 A Szlovákiában elérhető álláskeresők a megkérdezettek 82%-ának nem jelentenek potenciális munkaerőt, 18% számára viszont érdekes lehet ez a kínálati kör is. Érdeklődés aránya a Szlovákiában elérhető álláskeresők irányában válaszok száma (db) igen A szlovákiai álláskeresőkről a cégek 90%-ának nincs információja. 94%-uk válasz ugyanakkor szeretne tájékozódni, naprakész információkat látni róluk. Az online állásportálok használatával kapcsolatban a cégek 40%-a semleges, 40%- uknak nincs, 20%-nak pedig pozitív tapasztalatai vannak. Azok, akik tapasztalattal rendelkeznek, a gyakoriság sorrendjében a következő fejlesztési lehetőségeket látják hasznosnak: 42% szerint legyen a portál ingyenes a munkaadók részére, 30% szerint gyorsabb és interaktívabb kommunikáció kellene az álláskeresőkkel, 28 % szerint díjmentes legyen az álláskeresők irányába. 6-6% szerint oktatási, képzési igények felmérésére és ajánlására is szüksége lenne ezeken a portálokon, ill. személyes ügyfélszolgálatra lenne szükség. 2-2 % szerint a honlapon fel kellene mérni, ill. kimutatni a munkaadók részére, hogy az álláskeresők milyen képzéseket igényelnének a hirdetett pozíció sikeres ellátásához; jogi háttérszolgáltatásokra és dokumentumok publikálására lenne szükség; az elvárt fizetésnek szerepelnie kellene ezen a felületen. A megkérdezettek közül senki nem jelezte (0-0%), hogy határon átnyúló keresők közvetítésére lenne szükség, ill. hogy szükség lenne a meghirdetett pozíció leírása mellett annak feltüntetésére, milyen oktatást, ill. milyen szakmai előrelépést biztosít az adott munkaadó. A cégek 94%-a nem venne igénybe olyan online szolgáltatást, amelyért fizetni kell. A munkaadók 56%-a elképzelhetőnek tartja, hogy a kínált pozíciók mellett feltüntesse a várható fizetést is. A munkaadók kérdőívének eredményei: 1 Melyik járásban van a szervezet székhelye? db % Győr 47 94,0% Csorna 1 2,0% Kapuvár 1 2,0% Mosonmagyaróvár 0,0% Sopron 0,0% Budapest 1 2,0% 50 nem HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

64 2 Mely járásokban keres ön munkaerőt? db % (100%-hoz) % (összes válaszhoz) Győr 42 84,0% 38,5% Csorna 11 22,0% 10,1% Kapuvár 12 24,0% 11,0% Mosonmagyaróvár 13 26,0% 11,9% Sopron 11 22,0% 10,1% Pannonhalma 10 20,0% 9,2% Tét 10 20,0% 9,2% Hány alkalmazott dolgozik a szervezetükkel? % db (100%-hoz) ,0% ,0% ,0% ,0% ,0% 50 4 Milyen területen működik a szervezet/cég? db % Adminisztráció Autó / Járműgyártás 1 2,0% Bank / Biztosítás Biztonságtechnika / védelem; 1 2,0% Egészségügy / Gyógyszeripar 3 6,0% Energetika Építőipar / Épületüzemeltetés 2 4,0% Értékesítés / Kereskedelem 5 10,0% Faipar 2 4,0% Fordítás tolmácsolás Gyártás / Termelés / Műszaki terület 15 30,0% Humán Erőforrások / Munkaügy 1 2,0% IT / Telekommunikáció 2 4,0% Jog / közigazgatás Karbantartás / Szerviz Kormányzati szerv Könnyűipar 1 2,0% Kutatás / Fejlesztés 1 2,0% Logisztika / Szállítmányozás / Beszerzés / Raktározás 2 4,0% Marketing / PR / Média Mezőgazdaság / Környezetvédelem Művészet / Kreatív ipar 2 4,0% Minőségbiztosítás HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

65 nem kormányzati, nonprofit szervezet Oktatás / Képzés Pénzügy / Számvitel / Adótanácsadás Újságírás / Szerkesztőség Ügyfélszolgálat / Call center Vegyipar 2 4,0% Vendéglátóipar / Idegenforgalom 5 10,0% Egyéb 5 10,0% 50 Van-e jelenleg aktuális álláslehetőség az Önök 5 cégénél/szervezeténél? db % igen 27 54,0% nem 23 46,0% 50 6 Rendszeresen keres az önök cége munkaerőt? db % nem 9 18,0% évente legalább 25 50,0% félévente legalább 9 18,0% havonta vagy gyakrabban 7 14,0% 50 7 Évente átlagosan hány munkahelyet kínál a cégük/szervezetük? db % 5-nél kevesebbet 24 48,0% ,0% ,0% ,0% 50 8 Milyen módon keresnek munkaerőt? % (összes válaszhoz) % db (100%-hoz) Interneten; 36 72,0% 28,1% Ügynökségen / közvetítőn keresztül; 10 20,0% 7,8% Nyilvántartásunkból közvetlenül keresni és felvenni a kapcsolatot; 12 24,0% 9,4% Munkaügyi Központoknál érdeklődni,igényelni; 30 60,0% 23,4% Újságban vagy más médiumokban hirdetetni; 30 60,0% 23,4% Ismerősökön keresztül lehet találni ,0% 7,8% 128 HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

66 9 Önök szerint mi a leghatékonyabb módja az álláskeresésnek? 10 % % (összes db (100%-hoz) válaszhoz) Interneten; 32 64,0% 36,0% Ügynökségen / közvetítőn 4 keresztül; 8,0% 4,5% Nyilvántartásunkból közvetlenül 6 keresni és felvenni a kapcsolatot; 12,0% 6,7% Munkaügyi Központoknál 19 érdeklődni,igényelni; 38,0% 21,3% Újságban vagy más 23 médiumokban hirdetetni; 46,0% 25,8% Ismerősökön keresztül lehet 5 találni. 10,0% 5,6% 89 Fontosnak tartja e a közvetítő szervezet / szolgáltató szerepét a munkakeresésben? % db (100%-hoz) Nagyon fontos; 10 20,0% Jobb, ha van; 23 46,0% Mindegy, nem túl fontos; 12 24,0% Nem szükséges 5 10,0% A leendő alkalmazottal az első kapcsolatfelvétel ön szerint % (100%-hoz) % (összes válaszhoz) db Történhet közvetítőn (szervezet, szolgáltató, személy) keresztül; 11 22,0% 12,0% Telefonon; 39 78,0% 42,4% Levélben, ben vagy más elektronikus médiumon keresztül; 36 72,0% 39,1% csak személyesen 6 12,0% 6,5% Bővítené-e Ön a munkakeresést támogató szervezetek által kínált, jelenleg elérhető szolgáltatásokat? % db (100%-hoz) igen 14 28,0% nem 36 72,0% 50 HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

67 13 Elhelyezné e az Önök cége / szervezete az álláshirdetéseit az interneten elérhető módon, ha tudná, hogy az potenciális alkalmazottakhoz jut el? % (100%-hoz) db igen 46 92,0% nem 4 8,0% Érdekelnék-e Önt a Szlovákiában elérhető munkakeresők? % (100%-hoz) db igen 9 18,0% nem 41 82,0% 50 Van-e információja a határon-túli, jelen esetben szlovákiai munkakeresőkről? % db (100%-hoz) igen 5 10,0% nem 45 90,0% 50 Szeretne naprakész információt a határon-túli, jelen esetben szlovákiai munkakeresőkről? % db (100%-hoz) igen 3 6,0% nem 47 94,0% Van Önnek tapasztalata online állásportálok használatában? % db (100%-hoz) nincs 20 40,0% pozitív 10 20,0% semleges 20 40,0% 50 Ha van tapasztalata, mit gondol miben tudna fejlődni ez a típusú 18 szolgáltatás? % (100%-hoz) % (összes válaszhoz) db gyorsabb és interaktívabb kommunikáció a munkakeresőkkel; 15 30,0% 25,4% oktatási, képzési igények kimutatása, felmérése és ajánlása a munkakeresők felé, amik több féle lehetőség megpályázaására tennék őket alkalmassá; 3 6,0% 5,1% HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

68 19 20 oktatási, képzési igények kimutatása, felmérése és ajánlása a munkaadók felé, hogy a jelenleg elérhető munkakeresők milyen képzést igényelnének a hirdetett pozíció sikeres ellátásához; 1 2,0% 1,7% határon átnyúló keresők közvetítése; 0 0,0% 0,0% jogi háttérszolgáltatások, dokumentumok publikálása; 1 2,0% 1,7% személyes ügyfélszolgálat üzemeltetése; 3 6,0% 5,1% díjmentes legyen az álláskeresők irányába; 14 28,0% 23,7% díjmentes legyen a munkaadók irányába; 21 42,0% 35,6% elvárt fizetés megjelenhetne minden pozíció esetében; 1 2,0% 1,7% a hirdetett pozícó szokásos leírása mellett megjelenhetne, hogy milyen oktatást, tréningeket, szakmai előrelépést biztosít az adott munkaadó. 0 0,0% 0,0% 59 Az önök cége / szervezete díjazás ellenében is igénybe venne egy új online szolgáltatást? % db (100%-hoz) igen 3 6,0% nem 47 94,0% 50 Elképzelhetőnek tartja e, hogy az Önök cége/ szervezete a kínált pozíciók álláshirdetéseiben a várható fizetést is rögzítse? % db (100%-hoz) igen 28 56,0% nem 22 44,0% 50 HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

69 6. Konklúzió A fentiek alapján látható, hogy munkavállalói oldalon az Internet használata szintén elsődleges fontosságú. A szlovákiai munkavállalók iránti érdeklődés nem jelentős, de mindenképpen jelen van a cégek oldaláról. Az, hogy kifejezetten közvetítést nem igényelnének szlovák-magyar vonatkozásban, azt mutatja, hogy a munkaadók nem küzdenek toborzási problémákkal, a rendelkezésre álló lehetőségeikkel megoldható a szükséges munkaerő felderítése. Nagy részüknek nincs információja a szlovák álláskeresőkről, a szlovák munkaerő-piacról, de igényelnék azt. Az álláskeresők ugyanakkor elég aktívak, széles körben veszik igénybe a különböző álláshirdetési médiumok szolgáltatásait, ezáltal a cégek oldalán megfelelő merítési kínálatot képeznek. Munkaadói szempontból: A jelenleg ismert állásközvetítő portálok nagy része fizetős a munkaadók részére A non-profit portál (EURES) használata csak áttételekkel működik, nincs közvetlen kapcsolat a munkaadó és álláskereső között Nem minden portált tudnak külföldi vállalatok is használni A magyar munkaügyi szervezet non-profit rendszere (VMP) csak magyar adószámmal rendelkező cégeknek biztosít hozzáférést Szlovák álláskeresőkről szóló információkat nem tartalmaz semmilyen rendszer Szlovákiai munkaerő-piaci információk, statisztikák, elemzések nem hozzáférhetők Mindezek figyelembe vételével helye lehet a piacon egy olyan honlapnak, mely kizárólag a Szlovákia és Magyarország közötti munkaerő-áramlás lehetőségeit támogatja ehhez széles körű információkat és szolgáltatásokat kínál az érintett munkaerőpiacok szabályozási hátteréről és az ezzel összefüggő más, gyakorlati témákról ingyenes használatot biztosít munkát kínálók és álláskeresők részére is lehetőséget teremt cégek részére a közvetlen állásrögzítéshez lehetőséget teremt álláskeresők részére az állásajánlatok közötti böngészésre lehetőséget teremt arra, hogy az álláskereső közvetlen kapcsolatba tudjon lépni a potenciális munkaadóval (pl. önéletrajzát elküldhesse) lehetővé teszi azt, hogy munkaadók megszólíthassák az önéletrajzos adatbázisban szereplőket (ajánlat elküldése álláskereső részére) hiteles (ellenőrzött) információkat tartalmaz működtetője gondoskodik az információk aktualitásáról lehetőség szerint részletes információkat tartalmaz mind a felkínált álláslehetőségekről, mind az álláskeresőkről online vagy telefonos segítséget is ad a honlap használatára vonatkozóan minimum megközelíti a piacon már jelen lévő portálok színvonalát mind technikai, szolgáltatási és arculati szempontból is a piacra való bevezetése hatékonyan és gyorsan megtörténik. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

70 7. Jogi szabályozás 7.1 Munkavállalás Magyarországon A magyar munkajogi szabályozás A magyar jogalkotás a munkajog terén is követi az európai jogalkotást és a nemzetközi trendeket mindamellett, hogy hordozza magában a nemzeti szabályozás jellemvonásait. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a magyar munkajog főbb irányvonalait a hazánkban munkaviszonyt létesíteni kívánók számára. Alkalmazandó jogszabályok A munkajog hatályos szabályait július 01-jétől az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, a továbbiakban: Mt.) tartalmazza, amely felváltja az eddig alkalmazott Munka Törvénykönyvét (1992. évi XXII. törvény). A munkajogi szabályozást a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény, a továbbiakban: Ptk.) mint a magánjog kódexe, háttérjogszabályként egészíti ki. Ezek mellett külföldi állampolgárok esetén jelentőséggel bír a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény, melyek átültették a magyar jogba a huzamos tartózkodásról szóló közösségi irányelv és a Schengeni határ-ellenőrzési kódex szabályait. Kiemelést érdemel, hogy a közszférában és a közigazgatásban dolgozók esetében külön jogszabályok rendezik a munkavégzés szabályait, melyek számos esetben eltérnek a Mt-től. Az évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, valamint a évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről két életpálya társadalmi szerepe és jelentősége miatt biztosít szereplőinek az általánostól eltérő szabályokat. A közszféra vonatkozásában kiemelt szabályozásban részesülnek a hivatásos állomány tagjaként dolgozó személyek, akik rendszerint nemzet-, illetőleg közbiztonsági okokból kerültek eltérő szabályozás hatálya alá (1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról). Alapelvek, garanciák A szabályozás egészét áthatja az alapelveken nyugvó garanciarendszer, mely egyaránt védi a munkáltatót és a munkavállalót, mint például a kölcsönös együttműködés elve, a jóhiszeműség és tisztesség elve, a felek kölcsönös tájékoztatási kötelezettsége, érdekképviselethez és az önszerveződéshez való jog, diszkrimináció tilalma, gyengébbik fél védelme, szociális alapú pozitív diszkrimináció, rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, stb. A törvényi garanciák megsértése esetén a sértett félnek jogában áll bírósághoz fordulni. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ellentétben a polgári jogban alkalmazandó 5 éves elévülési idővel, a munkajogi igények 3 év alatt évülnek el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

71 A munkavégzés keretei Hazánkban 16 éves kortól lehet munkaviszonyt létesíteni, és a 18. életév betöltéséig mint fiatal munkavállaló bizonyos kedvezmények illetik meg a munkavállalót. Így például fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat, ezért az ilyen munkaköröket csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat után tölthetik be. Munkaviszonyt létesíthet azonban a 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is, de csak az iskolai szünet alatt. Ez esetben a munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. Ezen túlmenően a tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján jogszabályban meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében kivételesen a fenti szabályoktól eltérően is foglalkoztatható. A munkavégzéshez szükséges körülmények, eszközök biztosítása természetesen az európai modelleknek megfelelően a munkáltató kötelessége, mint ahogyan a munkavállaló irányában is alapvető követelmény a munkavégzésre képes és alkalmas állapotban való megjelenés munkakezdéskor. A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ettől rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. A teljes munkaidő mértéke a felek megállapodása alapján legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhető (készenléti jellegű munkakör; közeli hozzátartozói viszony esetén). A munkaidő megállapítható munkarendben és munkaidőkeretben egyaránt, mindkét esetben a munkáltató dönt róla. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban kell tájékoztatni. A munkavállaló napi munkaideje a 12, a heti munkaideje a 48 órát, míg a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje a 24, a heti a 72 órát nem haladhatja meg. Ez utóbbi esetben a heti munkaidő legmagasabb időtartamába az ügyelet teljes tartamát, valamint az ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani. A heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. A munkaidő munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható, azonban ilyen esetben is biztosítani kell a munkavállaló számára legalább 11 óra pihenőidőt a napi munkavégzés befejezése és a következő napi munkakezdés megkezdése között. Ilyen esetben fő szabály szerint a napi munkaidő 4 óránál rövidebb nem lehet, azonban a felek megállapodása részmunkaidő esetén a napi munkaidő hosszát rövidebb időtartamban is meghatározhatja. A napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható. Kollektív szerződés rendelkezése alapján azonban a munkaidő legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. A munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok ellenőrizhetősége érdekében a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni, és erről írásban kell tájékoztatni a munkavállalót vagy annak minősül az is, ha a helyben szokásos módon ezt HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

72 közzéteszik. Fontos, hogy a hosszabb munkaidőkeret alkalmazása nem eredményezheti a teljes munkaidőre irányadó szabályok kijátszását. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell esnie, munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. Speciális szabályok vonatkoznak a készenléti, az idénymunka, az ügyelteti, a megszakítás nélküli munkarend és többműszakos munkarendben dolgozó munkavállalókra. Ezek a szabályok az elvégzett munka természete, a munkáltató tevékenysége, vagy éppen az idénymunka jellegéhez idomulnak. Természetesen ezekre az engedélyezett eltérésekre a jogszabály számos kompenzációs munkáltatói kötelezettséget ír elő, mint például a különböző mértékű műszakpótlékok, pihenőidő kiadási kötelezettségek, távolléti díj, állásidőre járó pótlék, túlmunka pótlék, stb. A munkaviszony létesítése és megszűnése A Mt. értelmében munkaviszony csak írásban létesíthető, módosítható, és szüntethető meg érvényesen. Munkaviszony létesítése esetére a Mt. számos alapvető kötelezettséget ír elő (pl.: írásbeli munkaszerződés, szerződő felek adatai, alapbér összege, munkakör megnevezése, munkavégzés helye és ideje, munkaviszony tartalma), melyeken túlmenően a felek belátására van bízva a munkaszerződés tartalma. A tájékoztatási kötelezettség már az első pillanattól kezdve kölcsönösen fennáll a felek között, így a munkaszerződés megkötésekor is, amikor is a munkáltató köteles a munkavégzéssel kapcsolatosan minden lényeges információról tájékoztatni a munkavállalót. Ez a tájékoztatás azonban szóban is elhangozhat, azonban a munkáltató ezt legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni. A július 01-jétől hatályos új Munka Törvénykönyvének rendelkezései szerint nincs tájékoztatási kötelezettsége a munkáltatónak, ha a munkaviszony időtartama az egy hónapot vagy a heti rendes munkaidő a nyolc órát nem haladja meg. A munkaviszony megszűnésének okait esetkörönként és okszerűen is nevesíti a Mt. Ennek megfelelően megszűnik a munkaviszony a határozott idő lejártával, a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint abban az esetben, ha jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik. Megszüntethető a munkaviszony felmondással, azonnali hatályú felmondással, a felek közös megegyezésével, azonnali hatállyal a próbaidő alatt, továbbá a munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a határozott időre alkalmazott munkavállaló jogviszonyát is, de ekkor a munkavállalót tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél kevesebb, a hátralévő időre járó távolléti díj illeti meg. A továbbiakban a két legfontosabb esetkört ismertetjük. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

73 A felmondás: A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. Az új Munka Törvénykönyv hatályba lépésének jelentős következménye, hogy a felek megállapodása esetén legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. A munkáltató köteles felmondását megindokolni, kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. A munkavállaló érdekében vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt az ún. védelmi idő tartama alatt; ilyen lehet pl.:a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, és az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésre, legfeljebb ennek kezdetétől számított hat hónap tartam, stb. A munkáltatói felmondás már a védelmi időszak alatt is közölhető, viszont a felmondási idő legkorábban a védelmi időszak lejártával kezdődik július 01- jétől kezdődően várandósságra és az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésre, mint a munkaviszony felmondásának korlátjára a munkavállaló csak akkor hivatkozhat ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Az azonnali hatályú felmondás: A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmondás okáról a testületet mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet tájékoztatják. Azonnali hatályú felmondással a munkavállaló és a munkáltató egyaránt élhet. Főszabály szerint mind a munkáltatónak, mint a munkavállalónak indokolnia kell; nem kell indokolni azonban az azonnali hatályú felmondást, ha a felek a munkaviszonyt a próbaidő alatt, vagy ha a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt szünteti meg. További módosítást eredményez az új Munka Törvénykönyvének azon rendelkezése, amely szerint a védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

74 szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkaviszony megszűnésének általános szabályai A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani. A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A szakszervezetek a munkavállalók érdek-képviseletét elsődlegesen kollektív szerződések megkötésén keresztül gyakorolják július 01-jét követően a Munka Törvénykönyve megszünteti a reprezentatív szakszervezetek fogalmát, helyette úgy rendelkezik, hogy a szakszervezetek akkor jogosultak kollektív szerződést kötni a munkáltatóval, illetve a munkáltatói érdek-képviseleti szervezettel, ha a tagjainak száma a szerződéskötést megelőző féléves átlagos statisztikai létszám szerint eléri a munkáltatónál munkaviszonyban álló, illetve a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók 10%-át. A kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, továbbá a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását. Egy munkáltató egy kollektív szerződést köthet. A kollektív szerződést írásba kell foglalni. 7.2 Munkaadás Magyarországon A munkaadóknak/önfoglalkoztatóknak január 1-től a foglalkoztatottak bejelentését kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé kell megtenniük. A bejelentést az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) kezeli. Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) lehetővé teszi, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalók, valamint az őket foglalkoztató munkáltatók naprakész, megbízható, központilag vezetett adatbázisból szerezzenek információt az általuk létesített munkaviszonnyal kapcsoltban. Az EMMA megteremti a korszerű munkaügyi ellenőrzés feltételeit, illetve biztosítja az Európai Unió adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését. Az EMMA működéséért a Nemzeti Munkaügyi Hivatalon belül létrejött Munkaügyi Nyilvántartó Központ felel. A munkaviszony alapján befizetett járulékokra vonatkozóan ez az adatbázis nem tartalmaz információkat az adatvédelmi előírásokra tekintettel. A munkáltatónak határidőre kell jeleznie a munkaviszony létrejöttét: legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig, illetőleg a munkaviszony végét legkésőbb a megszűnést vagy megszüntetést követő napon. A munkáltatók a munkaviszonyban HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

75 történő változásokat négyféleképpen jelenthetik be: az eddig is megszokott és továbbra is elfogadott személyes, illetve postai úton történő ügyintézéssel, vagy a kor tendenciáinak megfelelő, gyors és egyedi PIN-kóddal védett telefonos, valamint internetes felületen keresztül is. A PIN-kódot a személyes vagy postai ügyintézést követően az illetékes munkaügyi kirendeltség adja ki, kizárólag személyes megjelenés esetén. A munkavállalók részére a törvény semmilyen kötelezettséget nem ír elő, azonban lehetőséget biztosít számukra munkaviszonyuk és ez által munkáltatóik ellenőrzésére. A munkavállalók ugyancsak a fent említett négy módon kaphatnak információt munkaviszonyukról. A telefonos ügyfélszolgálat, illetve az internetes felület használatához szükséges PIN-kódot az értesítési címük szerint illetékes munkaügyi kirendeltségen vagy postai úton igényelhetnek, s személyesen vehetik át. Az alábbi foglalkoztatási jogviszonyokat nem kell bejelenteni az EMMA-ba: közalkalmazotti jogviszony; köztisztviselői jogviszony; ügyészségi szolgálati jogviszony; bírósági, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony; a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a fegyveres erők szerződéses állományú tagja, illetve a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona; hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy; megbízási jogviszony; vállalkozási jogviszony; segítő családtag; a családi gazdálkodás élén álló családi gazdálkodót, illetve a családi gazdálkodásban részt vevő azon tagot, aki nem munkaviszony keretében végzi tevékenységét; bedolgozói jogviszony; tagi jogviszony (például betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság kül-, illetve beltagjai) kivéve, ha a tag külön munkaszerződést köt a társasággal!; alkalmi munkavállalói könyvvel (AM) történő foglalkoztatás; tanulószerződéssel történő foglalkoztatás; a szakképzéshez szükséges nyári szakmai gyakorlat; ösztöndíjas foglalkoztatás; egyéni vállalkozónak saját magát; választott tisztségviselő (alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, valamint a magánnyugdíjpénztárak esetében); a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), illetve a társadalmi megbízatású polgármester; egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy vagy szerzetesrend tagja; egyes speciális, magyar külföldi* vonatkozású foglalkoztatási jogviszonyokat a következők szerint: HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

76 ha külföldi munkaadó magyar vagy külföldi munkavállalója a munkát Magyarország területén kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében végzi, illetőleg ha magyar munkaadó, magyar vagy külföldi munkavállalójának állandó munkavégzése külföldön van. * A munkaadók bejelentési kötelezettsége a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszonyokra terjed ki. Mivel az alábbi magyar külföldi vonatkozású foglalkoztatási jogviszonyok az Mt. hatálya alá tartoznak, emiatt ezeket az EMMA-ba be kell jelenteni: magyar munkaadó magyar munkavállalójának állandó munkavégzése Magyarország területén van, de külföldön van kiküldetésben; magyar munkaadó külföldi munkavállalójának állandó munkavégzése Magyarország területén van, illetve emellett külföldön van kiküldetésben; külföldi munkaadó magyar vagy külföldi munkavállalójának állandó munkavégzése Magyarország területén van, vagy külföldi munkaadó magyar munkavállalójának állandó munkavégzése Magyarország területén van, de külföldön van kiküldetésben. Új munkavállaló beléptetéséhez szükséges adminisztratív feladatok Munkavállaló bejelentése az illetékes adóhivatalba a biztosítási jogviszony első napját megelőzően (azaz a munkába lépést megelőző napon), de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt történik. A jogviszony megszűnését a megszűnést követő 8 napon belül kell bejelenteni. E munkavállalók elektronikus be- és kijelentésére a T1041 számú nyomtatvány szolgál. A bejelentési kötelezettség a munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalókra, alkalmazottra mindig kiterjed, megbízási jogviszony esetén pedig az aktuális jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. Munkavállaló bejelentése lépésről lépésre Az új munkavállaló átadja az előző munkáltatójától származó kilépő papírokat. Ezután kell munkaszerződést írni, valamint elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül beküldeni a T1041-es nyomtatványt az új munkavállaló bejelentéséről. A nyomtatvány benyújtható papír alapon személyesen vagy postai úton a területileg illetékes elsőfokú adóhatósághoz. A munkavállaló társadalombiztosítási kiskönyvébe be kell írni a jogviszony kezdetét. Új munkavállaló belépésekor a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban az alábbiakról köteles tájékoztatni a munkavállalót: a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

77 c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) 8 a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Szükséges továbbá a munkaköri leírás és a munkavállaló nyilvántartásba vételéről szóló munkáltatói igazolás átadása. Új munkavállalónak a személyi jövedelemadó előleg megállapításához a következő nyilatkozatokat kell kitöltenie: Adóelőleg nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítéséről a munkáltatótól származó bevétel adóelőlegének megállapításához Adóelőleg nyilatkozat a súlyos fogyatékosságról Munkavállalók és munkaadók munkaviszony létesítéséből származó adó- és járulékfizetési kötelezettségei Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adóazonosító szám meghatározása érdekében az adózót bejelentési (bejelentkezési) kötelezettség terheli. Az adóhatóság a bejelentés alapján az adóazonosító számot megképzi és nyilvántartásba veszi az adózót. A munkáltatók és munkavállalók által fizetendő járulékok január 1-től Munkavállaló fizeti a bruttó bér után a 10 % nyugdíjjárulékot 16 % személyi jövedelemadót 8,5 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot Munkáltató fizeti a bruttó bér után a 27 % szociális hozzájárulási adót 1,5 % szakképzési hozzájárulást Járulékfizetési kedvezmény igénybevételre az aktuális jogszabályok adnak lehetőséget (pl. START kártyák, Munkahelyvédelmi Akció). HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

78 7.3 A határon átnyúló foglalkoztatás jogi háttere A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a Magyarország által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (KormR.), a harmadik országbeli állampolgárok Magyarország területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól szóló 355/2009. (XII.30.) Kormányrendelet (HarmR.), valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V.13.) SZMM-rendelet (a továbbiakban: SzMMr.) a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjának az EU Kék Kártya kiadásával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalása kialakításának szabályairól, valamint az egyes migrációs tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 168/2011. (VIII.24.) Korm. rendelet szabályozza. Az Flt. alapján harmadik országbeli állampolgár a jogszabályokban meghatározott kivételekkel Magyarország területén csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján vállalhat munkát. Nincs szükség engedélyre a külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy magyarországi munkavégzéséhez a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez a Hamr. alapján engedélymentes személyek munkavégzéséhez az engedélymentességet megalapozó további körülmények, tények alapján foglalkoztatott személyek magyarországi munkavégzése Az engedélymentesség január 1-jétől az EGT állampolgárok és családtagjaik (családtag: az EGT állampolgár házastársa, az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott vagy 21 évnél fiatalabb leszármazója, valamint az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott felmenője) magyarországi munkavállalása engedélymentes. EGT-állampolgár: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam polgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy. Horvátország július 1. óta az Európai Unió tagja, ennek következtében a horvát állampolgárok magyarországi munkavállalása engedélymentes HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

79 Az engedélymentesség bejelentése A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint azon személy foglalkoztatását, akinek magyarországi foglalkoztatásához az Flt. végrehajtására kiadott HarmR., valamint a KormR. alapján nincs szükség engedélyre. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni. A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza: foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt. A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása forintig terjedő rendbírsággal sújtandó. A HarmR. számos olyan esetet sorol fel, amikor nincs szükség engedélyre valamely speciális körülményre való tekintettel. Ilyen eset például, a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként (pl. ügyvezetőként) történő munkavégzéshez, naptári évenként 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási, tudományos, művészeti tevékenység végzéséhez, illetve a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt. Engedélyköteles foglalkoztatás esetén az egyéni engedélyre vonatkozó információk Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be, a szükséges formanyomtatványok a munkaügyi központok kirendeltségein szerezhetők be. A foglalkoztató munkaerőigényt jelent be azon a munkaügyi kirendeltségen, amelynek illetékességi területén a tervezett foglalkoztatás történik. Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

80 b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította január 1-től lehetőség van arra, hogy a munkáltató a munkaerőigénybejelentést és a kérelmet egy időben a munkaügyi központnál nyújtsa be. De továbbra is lehetőség van arra, hogy a munkáltató a munkaerőigényt a munkaügyi kirendeltségen nyújtsa be, a kérelmet pedig a munkaügyi központnál terjessze elő. A munkaerőigény bejelentőlapnak, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pl. munkakör, alapbér, munkavégzés helye, stb.). Amennyiben az adott munkakörre nincs kiközvetíthető munkaerő és a kérelem, a foglalkoztató valamint a harmadik országbeli állampolgár az egyéb feltételeknek is megfelel a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását a munkaügyi központ engedélyezi. A kérelemhez csatolandó dokumentumok: a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolata, valamint ha azt idegen nyelven állították ki annak hiteles magyar fordítása, a foglalkoztató működési jogosultságát megalapozó okiratok (alapító okirat, cégbírósági bejegyzés) másolata. A munkavállalás engedélyezéséről vagy elutasításáról a munkaügyi központ dönt. Az engedély legfeljebb 2 évre adható. Amennyiben ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kívánja a munkáltató a munkavállalót az engedély lejártát követően további két évig foglalkoztatni, ezt kérelmezheti az engedély meghosszabbításával. Ebben az esetben a munkaügyi központ az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki. A meghosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző15. napon kell benyújtania a munkáltatónak. Engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül Munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedély a jogosultság feltételeinek igazolása esetén: a foglalkoztatónak nem kell a kérelem benyújtását megelőzően, a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkeznie, nem kell vizsgálni, hogy van-e olyan kiközvetíthető munkaerő, akit álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell az engedélyt kiadni például: HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

81 felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként 10 munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, stb. A magasan képzett harmadik országbeliek magyarországi munkavállalásának szabályai (EU Kék Kártya) Az EU Kék Kártya olyan engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosítja. Az EU Kék Kártya irányelv átültetésével a harmadik országbeli állampolgárok nem kizárólag az állami foglalkoztatási szerv által kibocsátott munkavállalási engedéllyel, hanem az EU Kék Kártyának nevezett engedéllyel is foglalkoztathatók Magyarországon. Az engedélyezési eljárás lefolytatása és az engedély kiadása a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) feladata. Az EU Kék Kártya kiadásához szükséges minden dokumentumot egy eljárásban kell bemutatnia a harmadik országbeli állampolgárnak, így egy eljárásában kell igazolnia azt, hogy a tartózkodás és a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás feltételeinek is megfelel. Amíg a BÁH a beutazás feltételeit vizsgálja az engedélyezés során, addig a munkaügyi központ a munkavállalás engedélyezéséről szakhatóságként dönt, melynek során az EU Kék Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló hatósági eljárásban a BÁH területi szerve megkeresésére szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak a közte és a foglalkoztató között létrejött előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását támogatja vagy nem. Munkavállalás magyar állampolgárként az EU más tagállamaiban Magyarország május 1-jével csatlakozott az Európai Unióhoz és uniós tagállamként a belső piac részesévé vált. A belső piac egyik pillére a munkaerő szabad áramlása, amely főszabály szerint biztosítja az uniós polgárok számára egy másik tagállamban való szabad munkavállalás jogát. Ez a jog azonban nem érvényesült korlátlanul Magyarország és a vele együtt, illetve a január 1-jén csatlakozott új tagállamok vonatkozásában. A magyar munkavállalókra vonatkozó szabályokat a magyar Csatlakozási Okmány X. melléklete rögzíti. A munkavállalás általános szabályai A személyek szabad mozgása a magyar állampolgárok számára a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamennyi magyar állampolgár szabadon kereshet és vállalhat munkát az EU valamennyi tagállamában, ehhez nincsen szüksége munkavállalási engedély beszerzésére, vagy a munkaerő-piaci helyzet előzetes vizsgálatára. Amennyiben egy HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

82 magyar állampolgár munkát talál egy másik tagállamban, ott ugyanolyan feltételekkel dolgozhat, mint az adott ország állampolgárai. Korábban, május 1. előtt ez nem érvényesült a gyakorlatban Magyarország tekintetében, mert a "régi" tagállamok (EU15) egy átmeneti, 7 éves időszakban lehetőséget kaptak arra, hogy ne alkalmazzák teljes mértékben az uniós előírásokat, hanem a saját nemzeti szabályozásuk szerint tegyék lehetővé a 2004-ben (és ben) csatlakozott országok polgárai számára az ottani munkavállalást. Ezzel a lehetőséggel az Egyesült Királyság, Írország és Svédország kivételével valamennyi tagállam élt is, és bizonyos ideig korlátozták az EU10 országaiból érkezők munkavállalását. A tagállamok aztán fokozatosan lemondtak erről a lehetőségről, és egymás után nyitották meg munkaerőpiacukat a kelet-közép-európai országok munkavállalói előtt, utolsóként Ausztria és Németország, amely országok az átmeneti időszak végéig, azaz április 30-ig éltek bizonyos korlátozásokkal Magyarország tekintetében május elsején azonban lejárt a korlátozásokat lehetővé tevő átmeneti időszak, és ezen időponttól kezdődően valamennyi tagállamban szabadon vállalhatnak a magyar állampolgárok munkát, csakúgy, mint a Magyarországgal egy időben csatlakozó másik 7 kelet-közép-európai ország állampolgárai. A személyek szabad mozgása alapelvének fontos részjogosítványa, hogy a magyar állampolgárok (és tekintet nélkül állampolgárságukra családtagjaik is) szabadon mozoghatnak, illetve tartózkodhatnak az Európai Unió tagállamaiban, illetve Izland, Liechtenstein és Norvégia (EGT tagállamok) területén. A 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban (természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges). Az uniós polgárok három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási vagy letelepedési engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. Három hónapot meghaladó tartózkodásra azonban csak az jogosult, aki elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet az adott ország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről maga gondoskodik. A három hónapot meghaladó tartózkodást regisztráltatni kell az illetékes tagállami hatóságnál, amely szerv igazolást állít ki. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

83 8. Releváns konkurens / szinergia, szolgáltatások és rendszerek elemzése 8.1 Nonprofit rendszerek A non-profit szolgáltatások közül az EU finanszírozású EURES-T Danubiust és a Virtuális Munkaerő-piac Portált érdemes megemlíteni és megvizsgálni. EURES-T Danubius A szlovák és a magyar munkaügyi szervezet a szociális és társadalmi partnerek részvételével 2006-ban hozta létre az EURES-T társulást a határ két oldalán jelentkező foglalkoztatási problémák megoldása, valamint a minél magasabb szintű foglalkoztatás megvalósítása érdekében. Az egyezményben részt vevő munkaügyi hivatalokkal és szociális partnerekkel összhangban, valamint azok nemzeti, illetve határokon átnyúló szintű felelősségi körének figyelembevételével a szerződő felek kötelezettséget vállalnak a közös célok tekintetében az alábbi területeken: 1. az álláskeresők, munkavállalás iránt érdeklődők, munkáltatók és egyéb felek tájékoztatása az aktuális élet- és munkakörülményekről a határ mindkét oldalán; 2. az információcsere elősegítése a határ menti területeken a munkalehetőségek kereslete és kínálata tekintetében az EURES szerződéses foglalkoztatási szolgálatainak szakemberei közötti közvetlen és rendszeres kapcsolattartással, ugyanakkor a személyes adatok kezelését szabályozó jogszabályok tiszteletben tartásával; 3. a szociális párbeszéd előmozdítása határokon átnyúló szinten, a munkaerőpiac fejlődésére vonatkozó információcsere és az összehangolt irányítás támogatása, ami a munkalehetőségek előreláthatóságát segíti, ugyanakkor tiszteletben tartja a személyes adatok kezelését szabályozó jogszabályokat; 4. hozzájárulás a szakképzési lehetőségek előmozdításához határokon átnyúló szinten. A határ menti partnerség célja és lényege a régióban érintett partnerek együttműködése a határon átnyúló foglalkoztatási térségben és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatási feladatokban. További célja az információáramlás javítása a szakképzési lehetőségek és ezek fejlesztése területén, valamint a határ menti régiók munkaerőpiacának javítását szolgáló projektekben való közreműködés biztosítása. A Duna-menti szlovák-magyar határon kialakított EURES-T Danubius Határmenti Társulás a magyar oldalon az északnyugati határszakaszt, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, valamint Pest megye határhoz közeli régióit, míg szlovák oldalon a dél-nyugat szlovákiai Nagyszombati és Nyitrai kerület határ menti járásait érinti. Stratégiai irányok: Állás-, képzési- es információs börzék Lakossági fórumok Munkáltatói fórumok Munkaerő-piaci tanácsadás Ifjúsági csereprogramok, gyárlátogatások szervezése. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

84 Kulcstevékenységek: Egyeztető, kiértékelő konferenciák szervezése Asszisztens es tanácsadói képzések Közös szakmai adatbázis létrehozása Szemelyes kapcsolattartás Belső hírlevél Workshopok, best practice Stratégiai adatgyűjtés A partnerek ma már együttműködnek a munkaközvetítés, az álláshirdetések és a munkaerő-piaci információk határ menti cseréjében, valamint a munkaerő-piaci képzések összehangolásában is. A közvetlen személyes kontaktuson túl tájékoztató kiadványaik és internetes portáluk (http://eures-t-danubius.eu) segítségével naprakész információkhoz juthatnak az álláskeresők, többek között az aktuális jogszabályokról és a foglalkoztatási jellemzőkről, az élet- és munkakörülményekről, az átlagkeresetről. A határ menti társulás közvetett támogatója az EURES hálózat. A honlapon regisztrált ügyfelek folyamatosan értesülhetnek a magyarországi hálózat szervezésében megvalósuló állásbörzékről, toborzásokról, de közvetlenül kapcsolatba is léphetnek a régióban dolgozó EURES tanácsadóval is. Összességében a partnerség feladata, hogy tájékoztatást, tanácsadást, közvetítést nyújtsanak a határ mentén élő munkavállalóknak az álláspiaci kínálat-kereslet összehangolására. A fent említett, egyetlen valóban széles körű információval szolgáló, szlovák-magyar specifikus portált az érdeklődők jól használhatónak ítélik, ugyanakkor hiányosságként említik a következőket: nincs rendszeresen aktualizálva a kínált álláslehetőségek köre nem tudnak közvetlen kapcsolatba lépni a munkaadóval, csak a munkaügyi szervezetek munkatársainak vagy az EURES tanácsadók bekapcsolásával tudnak információt eljuttatni a cégekhez interaktív térképen szívesen tájékozódnának az adott álláslehetőség földrajzi elhelyezkedéséről, erre itt nincs lehetőség Virtuális Munkaerő-piac Portál A magyar munkaügyi szervezet (Nemzeti Munkaügyi Hivatal) 2013 nyarán indított online álláskereső portálja a VMP. Célja, hogy a munkáltatók és a munkavállalók minél könnyebben, minél egyszerűbben egymásra találjanak. Szlogenje: ingyenes hiteles kényelmes. Ingyenesség mind az álláskeresők felé, mind a munkaadók felé érvényes. Hitelességét az biztosítja, hogy az álláskeresési oldalon rögzített állásajánlatok és önéletrajzok hitelességét a munkaügyi szervezet szakemberei ellenőrzik. Kényelmes, mert a munkaadók és az álláskeresők közvetlenül találhatnak egymásra: a munkaadók böngészhetnek a feltöltött önéletrajzok között, a munkaadók pedig elküldhetik feltöltött önéletrajzukat a hirdető munkaadók címére, vagy felvehetik a kapcsolatot velük telefonon is, amennyiben ez az elérhetőség is adott a munkaadó oldaláról. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

85 Szlovák-magyar viszonylatban ez a felület azonban nem használható: csak magyar adószámmal rendelkező cégek részére hozzáférhető: ezek a cégek rögzíthetők a magyar munkaügyi szervezet információs rendszerében ügyfélként, ők kaphatnak ez alapján IR azonosítót, mely a magyar adószám mellett a belépés feltétele a VMP-n csak a magyar munkaügyi szervezet rendszerében regisztrált, nyilvántartott álláskeresők kaphatnak IR azonosítót, mely a VMP-be való regisztráció egyik feltétele. 8.2 Profit szolgáltatások és rendszerek Magyarországon százas nagyságrendben találhatók álláskereséssel foglalkozó online oldalak, ezek minősége és népszerűsége széles skálán mozog. A minőség nagyban befolyásolja az eredményességet: ha nem találkozik a kereslet a kínálattal, felesleges az oldalon töltött idő. Az álláskereséshez megfelelő weboldal kiválasztásának legfontosabb szempontjai az álláskeresők oldaláról: hány álláshirdetés van az oldalon mely oldalakat használják a nagyobb cégek a portál információi naprakészek legyenek a lejárt hirdetéseket időben levegyék lehet-e hírlevélre feliratkozni áttekinthetőség jól kezelhetőség lehet-e önéletrajzot feltölteni fel lehet-e venni a kapcsolatot közvetlenül a munkaadóval A leglátogatottabbak a színvonalasnak ítélt még a Xing és a LinkedIn. Ezek felépítése versenytársakról va szó apró eltérésekkel azonos. Példaként a CV Online elemzésén keresztül ismertetjük a vezető álláskereső rendszerek tartalmát. CV Online Több száz munkaadó több ezer álláshirdetése található hazánk egyik legnagyobb álláskereső portálján: itt szinte minden szakma és szakterület hirdetései között böngészhet az érdeklődő, a közigazgatástól kezdve a vegyiparon át egészen a kultúráig. A hirdetések között számos szűrő segítségével is lehet keresni, az ajánlatokat listázni vagy elmenteni is lehet, így azok egyetlen kattintással visszakereshetők az álláskereső saját oldalán. Az oldal számos hasznos szolgáltatást nyújt, az érdelődő akár a nyelvtudásának szintjét is felmérheti. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

86 A CV Online-t vizsgálva megállapítható, hogy számos külföldi állásajánlatot is tartalmaz. Mivel a regisztrációhoz csak cégnevet, címet, telefont és jelszó megadását kérik, ez nem okoz gondot külföldi cégeknek sem, szemben pl. a magyar munkaügyi szervezet (non-profit) hasonló oldalával (vmp.munka.hu) ahol a regisztrációhoz a cégnév mellett a cég adószáma (magyar) és IR azonosítója (magyarországi adószámmal rendelkező munkaadók azonosító száma a munkaügyi kirendeltségek IR adatbázisában nyilvántartott foglalkoztatók esetében) szükséges. Itt a külföldi vállalatok nem tudnak megjelenni. Az országokra nem, csak a külföld szóra lehet szűrni a munkavégzés helyét illetően. Az oldal jól áttekinthető, felhasználóbarát, de az adott országról vagy az ottani munkavállalás feltételeiről, az életkörülményekről, praktikus tudnivalókról nem ad semmilyen információt. A CV Online kínálta lehetőségek Pályázók regisztrációja Ha éppen állást keres, vagy fontosnak tartja karrierjét - csatlakozzon és használja ki ingyen az állásportál szolgáltatásainak előnyeit Ha Ön álláskereső: Készítse el önéletrajzait és kísérő leveleit Töltse fel saját önéletrajzát Hozza létre személyre szabott profilját Hozzon létre es állásértesítőket vagy olvasson az új lehetőségekről RSSben Jelentkezzen állásajánlatokra Pályázzon egy helyről és jelentkezéseit kövesse nyomon egy helyen Munkaadók regisztrációja Ha Ön állást kínál vagy munkavállalót keres, regisztráljon ingyen - ismerje meg az állásportál szolgáltatásainak előnyei Ha Ön munkaadó: Gyorsan és egyszerűen adhat fel álláshirdetéseket Átláthatóan kezelheti az értesítéseket és pályázatokat Szűkítheti a megfelelő jelentkezőket Azonnal fogadhatja a minőségi pályázatokat Rendszerezheti az önéletrajzokat, és értesítheti a jelölteket a pályázat kimeneteléről Kezdő oldalán a következőket ajánlja: Kapcsolódások: Kapcsolat Facebook Twitter Google + Blog RSS HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

87 Nyelvválasztás. magyar vagy angol Oldalválasztások: Álláskeresőknek Munkaadóknak Cégek csarnoka Nyelviskola Kínálat: Keresés indítása: A vizsgálat időpontjában 4677 állás és munka 1194 munkaadótól keresőszó beírásának lehetősége Regisztráció/Belépés Álláshirdetés feladásának lehetősége Szűrők beállításának kategóriái: tevékenységi terület / munkavégzés helye / városok Tevékenységi területek megnevezése és állásajánlatok száma: Alapítvány / Non-profit (2) Államigazgatás / Közigazgatás (8) Asszisztencia / Adminisztráció (346) Bank / Biztosítás / Pénzintézet (163) Beszerzés / Logisztika / Szállítás (243) Biztonság / Honvédelem / Biztonságtechnika (5) Diákmunka / Szakmai gyakorlat (222) Egészségügy / Szociális ellátás (61) Elektronika / Telekommunikáció (63) Energetika / Villamosság (35) Építés / Ingatlan (38) Gyógyszeripar / Vegyipar (36) Humán erőforrás (171) Idegenforgalom / Szálloda / Vendéglátás (31) IT / Informatika (766) Jog / Jogi tanácsadás (10) Kereskedelem / Értékesítés (598) Külföldi munka (310) Kultúra / Művészet / Szórakoztatás (5) Marketing / Reklám / Média / PR (79) Mezőgazdaság / Környezettudomány / Környezetvédelem (23) Műszaki / Mérnök (616) Oktatás / Képzés (13) Pénzügy / Számvitel / Kontrolling (560) Szakmunka / fizikai munka (383) Szervezés / Menedzsment / Cégvezetés (192) Szolgáltatás / Ügyfélszolgálat / Vevőszolgálat (460) Távmunka / Otthoni munka (1) Termelés / Gyártás (656) Tudomány / Kutatás, fejlesztés (2 HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

88 Külföldi állásajánlatok elérhetősége Elérése a kezdőoldalról: Álláskeresőknek / Munkavégzés helye szűrő: tovább: külföld Innentől sem lehet konkrét országra szűrni. Az egyes állásajánlatok első megnevezése, rövid leírása sem tartalmazza az ország nevét, csak a részletes megtekintés során tartalmazza a hirdetés az ország nevét. cvonlie.hu/kulfoldi-allasok Szolgáltatás: napi értesítőre iratkozás cím megadásával azonnali válasz lel az aktiváláshoz iratkozás új találatok értesítőre Állások listázása Karrier központ Nettó bérszámító Tesztek Kínálat: a vizsgálat időpontjában 367 állás Állások listázása kategória csoportjai: Az álláslisták első tartalma: Részletek, jelentkezés: Kategória Munkavégzés helye Állás típusa Tapasztalatok Cégtevékenység Feladva Tanácsadók hirdetése A munkakör megnevezése A munkavégzés helye (külföld) A listára kerülés dátuma A hirdető neve Az állás rövid leírása Továbbküldési lehetőség Részletek/jelentkezés Láttamozás Vissza a kereséshez Következőajánlat A munkakör megnevezése HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

89 A hirdető megnevezése A listára kerülés dátuma A hirdetés azonosító száma Jelentkezés A munkakör általános leírása A munkakör tartalma Amit nyújt a cég Elvárások Mutassa meg mit tud, és küldje el német nyelvű önéletrajzát! Motivációs mondat Jelentkezés címe Jelentkezés (az oldalon a második lehetőség) Állás továbbküldése ismerősöknek Munkavégzés helye (ország Kategória (tevékenységi terület kategória) Minimális tapasztalat (év) Munkaidő (rész vagy teles) Régió (külföld) Megosztási lehetőségek: Ajánlom, Megosztás, Share, Tweet. Hasonló ajánlatok Önnek Jelentkezés: Az előző oldal tartalmának megtartása mellett, alatta: címzett) feltöltésével 1. Jelentkezés en keresztül (linkre kattintva azonnal 2. Jelentkezés Regisztrált/Új felhasználók számára Regisztráció linkje 3. Jelentkezés elküldése űrlap segítségével, önéletrajz A CV Online-ban rejlő szinergia: szlovák cégek is használhatják Hátrány: nem szlovák-magyar specifikus Nem tartalmaz egyéb információkat az országról, az adott országban történő munkavállalás feltételeiről nincsenek kiegészítő információk, tájékoztatók ide vonatkozóan Költségek: csak a munkaadók részére jelent költséget, álláskeresőknek ingyenes HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

90 8.3.. Megállapítások A rendszernek díjmentes szolgáltatásokat kell nyújtania a munkaerőpiac szereplői között megjelenő kereslet/kínálat egyeztetés szempontjából releváns problémák megválaszolásának elősegítésére. Alapvetően tehát a szereplők profilját, igényeit, szolgáltatásait és elvárásait kell rögzítenie, majd ezeket aktív módon egyeztetnie. Amiben túlmutathat a fentebb elemzett megoldásokon az a díjmentes szolgáltatások széles köre; a határon átnyúló működés; a nyújtott kiegészítő információk, dokumentumok; korszerű mobil eszközök használatának bevonása; a megvalósító és fenntartó szervezetek és a bevonandó támogató szervezetek kapcsolatrendszere. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

91 9. Az információs rendszer számára releváns tartalmak meghatározása. Minden információs rendszer elsődleges célja a probléma megoldás, és talán ebből adódik a definíciója is, miszerint az információs rendszer egy olyan rendszer, mely az adott probléma megoldásához szükséges és az egyéb információkat tárolja, koordinálja és visszakereshetővé teszi. A webes felületű információs rendszerekre az interaktivitás, a könnyebb és olcsóbb hozzáférés, a több adatbázisban való egyidejű keresés lehetősége, a helyzetérzékeny súgórendszer, a találati listák átalakíthatósága, vagyis a felhasználói igények figyelembevétele jellemző. Jelen információs rendszer a gyakorlatban való alkalmazása során fontos tényező az állást keresők számára, hogy a felület könnyen kezelhető, tematikus szűrési beállításokkal rendelkezzen. Az álláskereső és a munkaadó szempontjából is meghatározó jelentőségű egy jól felépített információs rendszer, hiszen több száz munkaadó akár több ezer álláshirdetése is megtalálható lehet egy ilyen portálon. Itt szinte minden szakma és szakterület hirdetései között böngészhet az érdeklődő. A fejlesztett szolgáltatás munkakeresők álláskeresését, álláshoz jutását segíti, illetve munkaadók számára teszi lehetővé a megfelelő munkaerő hatékony kiválasztását, mely az érintett nyolc magyarországi megyében 5,4 millió ember számára lenne elérhető, ami Magyarország népességének 55,1%-a. Mivel az ország északi megyéiben is jól fejlett a műszaki infrastruktúra, feltételezhető, hogy valamennyi álláskereső, illetve munkaadó számára hozzáférhető lesz a szolgáltatás. A kérdőíves felmérésből is megállapítható, hogy a megkérdezett álláskeresők 46 %-a keres állást az Interneten, 41%-a személyesen vagy levélben/ ben, közvetlenül érdeklődik munkaadóknál, míg csupán 14% vesz igénybe ügynökségeket, közvetítőket az álláskereséshez. A leendő munkaadóval történő első kapcsolatfelvételre vonatkozó kérdés esetén a legtöbben (37,3 %) úgy ítélték meg, hogy ez történhet levélben, en vagy más elektronikus médiumon keresztül. 29,4 % szerint ez történhet közvetítőn (szervezet, szolgáltató, személy) keresztül. Arra a kérdésre, hogy Elhelyezné-e önéletrajzát az Interneten elérhető módon, ha tudná, hogy az potenciális munkaadóhoz jut el?, a válaszadók 79%-a válaszolt igennel. Az online állásportálok szolgáltatásainak fejlesztési lehetőségei tekintetében a legtöbb válaszadó, 27 % jelölte meg azt, hogy gyorsabb és interaktívabb kommunikációra lenne szükség a munkaadók és a jelentkezők között. 18 % szerint fejlesztési lehetőség lenne, ha az állásportálok díjmentesek lennének az álláskeresők részére. A határon átnyúló ajánlatok közvetítését a válaszadók 6 %-a tartotta fontosnak, a munkaadók irányában való díjmentességet 5 %, oktatási lehetőségek kínálatát 4 %, jogi háttérszolgáltatások, dokumentumok publikálást 3 % ítélte fejlesztendő területnek. (Többszörös válaszadási lehetőség volt). A válaszadó cégek 92%-a szívesen elhelyezi, elhelyezné állásajánlatait az Interneten, ha tudná, hogy az potenciális alkalmazottakhoz jut el. A szlovákiai HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

92 álláskeresőkről a cégek 90%-ának nincs információja. 94%-uk ugyanakkor szeretne tájékozódni, naprakész információkat látni róluk. Az online állásportálok használatával kapcsolatban a cégek 40%-a semleges, 40%-uknak nincs, 20%-nak pedig pozitív tapasztalatai vannak. Azok, akik tapasztalattal rendelkeznek, a gyakoriság sorrendjében a következő fejlesztési lehetőségeket látják hasznosnak: 42% szerint legyen a portál ingyenes a munkaadók részére, 30% szerint gyorsabb és interaktívabb kommunikáció kellene az álláskeresőkkel, 28 % szerint díjmentes legyen az álláskeresők irányába. 6-6% szerint oktatási, képzési igények felmérésére és ajánlására is szüksége lenne ezeken a portálokon, ill. személyes ügyfélszolgálatra lenne szükség. 2-2 % szerint a honlapon fel kellene mérni, ill. kimutatni a munkaadók részére, hogy az álláskeresők milyen képzéseket igényelnének a hirdetett pozíció sikeres ellátásához; jogi háttérszolgáltatásokra és dokumentumok publikálására lenne szükség; az elvárt fizetésnek szerepelnie kellene ezen a felületen. A megkérdezettek közül senki nem jelezte (0-0%), hogy határon átnyúló keresők közvetítésére lenne szükség, ill. hogy szükség lenne a meghirdetett pozíció leírása mellett annak feltüntetésére, milyen oktatást, ill. milyen szakmai előrelépést biztosít az adott munkaadó. A cégek 94%-a nem venne igénybe olyan online szolgáltatást, amelyért fizetni kell. A munkaadók 56%-a elképzelhetőnek tartja, hogy a kínált pozíciók mellett feltüntesse a várható fizetést is. A fentiek alapján megállapítható, hogy munkavállalói és munkaadói oldalon is az Internet használata elsődleges fontosságú. Nagy részüknek nincs információja a szlovák álláskeresőkről, a szlovák munkaerő-piacról, de igényelnék azt. Az álláskeresők ugyanakkor elég aktívak, széles körben veszik igénybe a különböző álláshirdetési médiumok szolgáltatásait, ezáltal a cégek oldalán megfelelő merítési kínálatot képeznek. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

93 9.1. fejlesztési cél A projekt keretében megcélzott célcsoportról és területről kialakított helyzetkép alapján szoftvert kell kidolgozni. Jelen terv alapul szolgál az adatbázis és valamennyi szoftverkomponens implementációjához valamint meghatározza gyűjtendő, tárolandó, kezelendő adatok körét. A rendszer feladatai: Célja CRM rendszer jelleggel a projekt célcsoportjába tartozó személyek és szervezetek kapcsolat felvételi adatainak gyűjtése, tárolása. Az ügyféladatok nyilvántartásán alapul a többi funkció. Ebben az alrendszerben kapnak helyet az ügyfelek alapadatai, mint név, cím, elérhetőségek, kapcsolattartók, továbbá az Ügyfélre jellemző marketing-jellegű adatok, például tevékenységi kör, alkalmazotti létszám, így tovább. Ezt a továbbiakban profilnak nevezzük. Az interaktív kommunikáció biztosítása, a szolgáltatások működtetéséhez szükséges adatok tárolása, kezelése. Ide tartozik a különböző direkt marketing kampányok támogatása. A szolgáltatások, vagyis a kereslet kínálat egyeztetéséhez szükséges adattárolás, feldolgozás. Ezek lehetnek célzott keresések vagy beállított automatizmusok bizonyos műveletek ismétlődő elvégzésére megbízás szerűen. Dokumentumtár, tudástár biztosítása; A rendszerhez kapcsolható kiegészítő szolgáltatások pl.: hirdetések, bannerek kezelése és teljes adminisztrációja. Olyan web-alapú információs rendszer létrehozása,amely munkaerő-piaci adatbázisa alapján szolgáltatásokat nyújt nem szakértő felhasználók (például pályaválasztók, álláskeresők, munkaadók) számára. Ezek: Információ a munkaerőpiacról; Információ a hátáron átnyúló munkavállalásról. Álláskeresés támogatása; Munkaerő toborzás támogatása. Feladat olyan szolgáltatások létrehozása, amelyek egybevetik a meghirdetett állásokat és az állásjelentkezéseket, anélkül, hogy a magán-munkaközvetítő ügynökség szükségszerűen jelenne meg félként az ebből származó munkaviszonyban; Ezek az információk feldolgozhatók, leválogathatók, rendszerezhetők és elemezhetők lesznek, elősegítve az ügyfelek személyre szabott kiszolgálását. Jelen dokumentum alapján készül egy részletes rendszerterv majd a szoftverimplementáció: az alrendszereket összefogó web- felületen és más, pl. mobil eszközökön elérhető szoftvert kell kialakítani. Biztosítani kell a szolgáltatások elérhetőségét elkülönített módon publikusan, illetve csak a regisztrált tagok számára. Az elvárt eredmény egy komplex információs rendszer. A fejlesztés során rendkívül nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon a rendszer felhasználóbarát kivitelezése, mely a különösebb műszaki előképzettséggel nem rendelkező irodai felhasználók által is HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

94 könnyen átlátható működésben nyilvánul meg. A kivitelezési munka magában foglalja a front-end design-ját, a vele járó grafikai, arculati munkát a szükséges szerkezeti, stilisztikai megoldásokat és a különféle, a médiumokat jelentő kliensek rendszerfüggő kódját, ugyanakkor meg kell írni a back-end ként működő lekérdező, archiváló, jogosultságokat is kezelő szerver oldali kódot. Elvárás tehát, hogy a rendszer platform független módon teljes funkcionalitással használható legyen a legtöbb internetes böngészőből is mindenféle speciális kiegészítő nélkül. Az adatbázis-kezelő több tízezer ügyfél adatait is hatékonyan tudja kiszolgálni. Az egész szoftvert úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a többnyelvű tartalom elkülönített, adekvát kezelésére. Részcélok: o Ügyfél regisztrációs lehetőség; A rendszer az interneten bárki számára egyenlő esélyekkel elérhető kell hogy legyen. Magyar és szlovák nyelven egyformán, teljes értékű kezelőfelületet kell biztosítani. Az érdeklődők szabadon regisztrálhatnak és felhasználói fiókot, profilt hozhatnak létre. o Törzsadat karbantartás; Valamennyi elhelyezett adat módosítására, karbantartására lehetőséget kell biztosítani. Ehhez jogosultsági szinteket kell meghatározni, valamint hogy ki és milyen körülmények között mely adatokat módosíthatja. o Álláskínálat elhelyezése; A rendszer egyik alapvető szolgáltatása az álláskeresés kell, hogy legyen. Ehez elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű kínálat is kerüljön bele. Ennek tartalmaznia kell a majdani munkavállalóval szembeni követelmények elhelyezésének lehetőségét. o Álláskeresés elhelyezése; A profillal rendelkező ügyfeleknek állásvadász beállítások elhelyezését volna érdemes biztosítani. itt meg lehetne adni azokat a paramétereket, amikre a rendszer szűrné az elhelyezet kínálatot és személyre szóló értesítéseket tudna adni. o Prompt keresés álláskeresőre; A munkaadóként regisztrált felhasználók részletes feltételrendszert megadva szűrést végezhetnének a rendszerben levő álláskeresők között. o Prompt keresés álláskínálatra; A rendszerben bárki, azaz akár vendégként megjelenő felhasználó is tallózhatna vagy részletes feltételrendszert megadva szűrést végezhetne a rendszerben levő állásajánlatok között. o Reklámtermék elhelyezése; Kapcsolt szolgáltatásként a rendszer lehetőséget nyújthatna a tagok számára díjmentes, de később akár díjazás ellenében nyújtható reklám szolgáltatások támogatására is. Az üzemeltető reklámlehetőséget, reklámhelyet helyezhetne el a HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

95 rendszerben, mint terméket, definiálva annak paramétereit, úgymint elérendő kattintás szám, megjelenés ideje, valószínűsége, stb. o Reklámtermék vásárlása; A rendszer felhasználói élhetnének a reklámozás lehetőségével. o Bizonylatok készítése; A rendszer támogatná a szolgáltatások, úgy az ingyenesek, mint később a vásárolhatóak adminisztrációját, bizonylatolását. o Listák, statisztikák kinyerése; A rendszernek mérnie és naplóznia kell minden felhasználói tevékenységet, aktivitást. Ki kell tudni mutatni, hogy egy egy ajánlat iránt mekkora volt az érdeklődés. o Fórum; Hasznos lenne, ha a webhelyen a határon átnyúló munkavégzéssel, álláskereséssel kapcsolatos tematikus fórum is működhetne. o Dokumentumtár; Tudástár szerűen el lehetne helyezni a célcsoport érdeklődésére számot tartó dokumentumokat, hivatkozásokat vagy más tartalmakat. o Hírlevél; A rendszernek alkalmasnak kell lennie hírlevelek kiküldésére, hogy a tagokat proaktív módon értesíthesse az üzemeltető az őket érintő eseményekről, akciókról. o Archiválás. Az üzemeltetéssel összefüggő fontos funkció az adatok folyamatos archiválása a rendszer megállítása nélkül. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

96 9.2. A rendszer szempontjából leképezendő szereplők: Állam, mint tulajdonos; A rendszer a közszféra, illetve az állami tulajdonú munkaadó szervezetek, vállalatok számára is hasonló feltételekkel kell, hogy nyitott legyen, mint a magántulajdon társaságai számára. Állam, mint kormányzati szerv; Ennek a szerepnek a dokumentumtáron keresztül kell a rendszerben megjelennie. Munkaadók; Alapvető szerep. A megjelenő álláshelyeket, pozíciókat adja. Munkavállalók; Alapvető szerep. A rendszerben megjelenő álláskeresők. Érdekképviseleti szervek. Mindkét főszereplő érdekeit további szervezetek, pl.: szakszervezetek képviselhetik. Befolyásuk kereteik jellemzően törvényi háttér adja meg. A projektet megvalósító partnereknek alapelveket kell lefektetnie azzal kapcsolatban, hogy ezek a szereplők csak mint a törvények adta lehetőségek leírása vagy akár mint felhasználóként megjelenő aktív, tartalmakat elhelyező szereplők jelennek meg a rendszerben. Felhasználó: Alapvetően felhasználóként lehet szolgáltatásokat igénybe venni. Amíg egy felhasználó nem regisztrál / illetve nem jelentkezik be, csak, mint munkament van jelen a rendszerben (vendég). Ha regisztrál további lehetősége van munkaadóként vagy álláskeresőként profilt kialakítani. Fontosnak ítélt tulajdonságai: A rendszerhez való hozzáférés szempontjából: felhasználói név; jelszó; cím; Kontakt adatok: név; telefon; levelezési cím; HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

97 Típusa: munkaadói regisztráció; álláskeresői regisztráció; adminisztrátor; egyéb szerep: szakértő / érdekképviselet / közvetítő / stb. Ettől függően, amennyiben álláskereső: Szakmai ismeret, végzettség; Nyelvtudás; Készségek, képességek; Munkaidővel kapcsolatos elvárások Munkatapasztalat; Más munkafeltételekkel kapcsolatos elvárások Javadalmazással kapcsolatos elvárások Előmenetellel kapcsolatos elvárás, jövőkép Lakóhely Mobilitás Tanulási hajlandóság életkor. Amennyiben munkaadó: Társasági forma; Alkalmazotti létszám; Ágazat /szektor; Munkanyelv; Profil; Munkaidő elvárások; Földrajzi elhelyezkedés; Tulajdonosi szerkezet. További releváns tartalom lehet: Ugyfelazonosító: Egyedi, belső azonosító az ügyfél (eladó / vevő) számára; képviselő: Amennyiben az ügyfél cég, képviselő, kapcsolattartó adható meg; irányítószám: Az ügyfél bizonylatokon használt címéből az irányítószám; város: Az ügyfél bizonylatokon használt címéből a város; cím: Az ügyfél bizonylatokon használt címéből az utca és a házszám; bank: Az ügyfél bizonylatokon használt bankjának megnevezése; bankszámlaszám: Az ügyfél bizonylatokon használt bankszámlaszáma; levelezési_ irányítószám: Az ügyfél levelezési címéből az irányítószám; levelezési_ város: Az ügyfél levelezési címéből a város; levelezési_cím: Az ügyfél levelezési címéből az utca és a házszám; telefon: Az ügyfél telefonszáma; fax: Az ügyfél faxszáma; web: Az ügyfél webhelyének címe (ha van); kedvezmény: Melyik kedvezménykategóriát szoktuk felajánlani. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

98 A tervezett rendszer a felhasználókat 3 csoportba sorolja. Ezek: vendég, felhasználó és adminisztrátor lehetnek. vendég: csak olvasásra és ad-hoc keresésekre jogosult. admin: törzsadat, reklámtermék adatok karbantartására, illetve ezekkel kapcsolatos funkciók végrehajtására jogosult, bizonylatokkal kapcsolatos funkciókhoz is ő férhet hozzá; hírleveleket indíthat, fórumot moderálhat vagy a dokumentumtárat kezelheti. Minden tartalomhoz teljes hozzáféréssel bír; felhasználói adatokhoz fér hozzá; rendszerbeállításokat szerkeszthet; feladata az adatok elfogadása, exportálása, amennyiben a Megbízó engedélyt ad, adatok importálása, vagyis a tagoktól kapott adatok feltöltése, felhasználó: terméket és szolgáltatást vehet igénybe. Úgymint reklámozás, illetve, ha munkaadóként is regisztrál, álláskeresőkre válogathat, ha pedig álláskeresői profilt hoz létre úgy az álláskínálatban kereshet vagy állásvadász beállításokat hozhat létre. Célszerű lenne még érdekképviseleti, szakértői, közvetítői típusok létrehozását is meggondolni! Ha álláskereső: Szerkeszthet magának egy profilt képekkel, feltöltött dokumentumokkal. szűrőfeltételek ad-hoc beállításával tallózhatja a kínált pozíciók listáját és megismerheti azok részletes leírását, tartalmát. Megpályázhat egy-egy pozíciót. Követheti a pályázatai állapotát. Állásvadászt hozhat létre szűrőfeltételek beállításával. Mobil eszközön kereshet vagy figyelheti az állásvadászai működését. Ugyanitt reagálhat a találatokra és előre elkészített pályázatot nyújthat be. Ha munkaadó: Szerkeszthet magának egy profilt képekkel, feltöltött dokumentumokkal. szűrőfeltételek ad-hoc beállításával tallózhatja a munkaerő kínálatot. Megismerheti a tagok profilját. Létrehozhat egy-egy pozíciót. Követheti, hogy egy-egy pozícióra milyen pályázatok futnak be. Értesítheti a pályázókat. Fejvadászt hozhat létre szűrőfeltételek beállításával. Mobil eszközön figyelheti a pozíciók és a fejvadászai működését. Ugyanitt reagálhat a találatokra és visszajelzést adhat. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

99 Valamennyi felhasználó Fórumozhat; Tallózhatja a dokumentumtárat; Reklámokat adhat fel (díjmentesek esetében is!). A szoftver a készleten szereplő reklámlehetőségek igénybe vételét bizonylatok összeállításával rögzíti. Fogyasztói árból egy alap és több kedvezményes vagy díjmentes kategóriát kínálhat fel a szoftver az értékesítéskor, attól függően, hogy a vevő mint törzsvevő rögzítésekor melyik kategóriát jelölte meg az adminisztrátor. Napló készül az egyes felhasználók műveleteiről. Pozíció: A pozíciót egy munkaadó felhasználó nyitja meg és idővel lezárul a pályázhatósága. Fontosnak ítélt tulajdonságai: Szakmai követelmény szintje, profilja Elvárt iskolai végzettség; Nyelvtudás; Szükséges készségek, képességek köre Munkaidő, munkafeltételek, munka-körülmények Kereseti lehetőség, juttatások Felemelkedési lehetőség, karrierpálya Munkakultúra, vezetési kultúra, vállalati image Munkavégzés helye, szükséges mobilitás. A pozíció működése: gyűjti a pályázatokat; határideje van, ami után láthatósága megváltozik; Fejvadász: Ez egy felhasználó által létrehozott szűrő kombináció, ami az álláskereső profilokban, illetve az azokhoz esetleg tartozó pozíció vadász beállításokat vizsgálva keres. A beállítások: Életkor Szakmai követelmény szintje, profilja Elvárt iskolai végzettség; Nyelvtudás; Szükséges készségek, képességek köre Munkaidő, munkafeltételek, munka-körülmények Kereseti lehetőség, juttatások Felemelkedési lehetőség, karrierpálya Munkakultúra, vezetési kultúra, vállalati image Munkavégzés helye, szükséges mobilitás aktív keresőket keressen-e? A fejvadász működése: gyűjti az álláskeresők listáját; mobil eszközön is azonnal lekérdezhető, illetve visszajelzésre van lehetőség; HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

100 Állásvadász: Ez egy felhasználó által létrehozott szűrő kombináció, ami a pozíciók beállításaiban esetleg az azokhoz tartozó fejvadász beállításokat vizsgálva keres. A beállítások: Szakmai ismeret, végzettség; Nyelvtudás; Készségek, képességek; Munkaidővel kapcsolatos elvárások; Munkatapasztalat; Javadalmazással kapcsolatos elvárások; Mobilitás; Tanulási hajlandóság; Pozíció; Foglalkoztatás jellege; Konkrét cég vagy társasági forma; Tulajdonosi szerkezet. Reklámtermék: Kapcsolt szolgáltatásként a rendszer lehetőséget nyújthatna a tagok számára díjmentes, de később akár díjazás ellenében nyújtható reklám szolgáltatások támogatására is. Ennek a rendszer szempontjából Fontosnak ítélt tulajdonságai: Azonosítószám: Reklámfajta egyedi belső (saját, a rendszer által generált) azonosítója; megnevezés: Reklámfajta megnevezése. VTSZ/SZJ: Reklámfajta vámtarifaszáma vagy SZJ száma, ami a bizonylatokra is fel lesz tűntetve; Méret: Dimenziók megadása pixelben; Típus: Flash vagy más grafika; Kattintás szám: Mennyi a várt kattintások száma; Megjelenésszám: Mennyi a várt megjelenések száma; Dátumok: Mennyi ideig látható; inaktiválás dátuma A cikk a cikktörzsből törölve lett (felhasználó számára); A kínálatból a felhasználók választhatnak és belső vagy külső tartalmakat hivatkozhatnak meg. A rendszer a díjmentes megjelenésekhez is bizonylatot rendel. A szolgáltatás elvégzéséről a felhasználót és az adminisztrátort is tájékoztatja. Bizonylatok Bizonylatszám: Bizonylat egyedi, belső (saját, a rendszer által generált) azonosítója; bizonylattípus: A kódszótárba mutatva a bizonylatok egy fajtáját azonosítja 2.3 szerint; eladó_ügyfélazonosító Meghatározza, hogy ki az eladó, és/vagy átadó; vevő_ügyfélazonosító Meghatározza, hogy ki az vevő, és/vagy átvevő; teljesítés_dátuma Mikor történt az áru/szolgáltatás átadása/teljesítése; fizetés_dátuma Mikor történt a bizonylat pénzügyi ellentételezése; HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

101 kiállítás_dátuma Mikor történt a bizonylat kiállítása; fizetés_határideje Milyen határidővel kérjük egy bizonylat pénzügyi ellentételezését; fizetés módja Milyen módon történik a fizetés (banki utalás / prompt készpénzes fizetés) fiókazonosító Melyik felhasználó készítette a bizonylatot; kiegyenlítve Mikor zártuk a bizonylatot; (pl.: szállítólevél leszámlázása) parttnerazonosító Melyik partner állította ki; stornó dátuma Mikor lett javítva a bizonylat; közlemény Szöveges közlemény; A fentiekből következően szükségszerűen relevánsnak tekintendő további objektumok: bizonylattételek; árak; áfák; kódszótárak; nyelvi szótár. HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

102 9.3. Modell A valóság releváns objektumainak kapcsolata: Információs iroda Ügyfél: munkaadó Ügyfél: álláskereső Ügyfél: álláskereső Szolgáltatások, ügyféltörzs, bizonylatok; dokumentumok Munkaerőpiaci Információs Rendszer: értékesítés, törzsadatkezelés közvetítés, fejvadászat álláskeresés listák tudástár Az egyes szereplők közötti fogalmi kapcsolatok: Gazdasági folyamatok Jogi környezet álláskereső tulajdonságok; készségek képességek; motiváció tapasztalat; mobilitás álláskereső munkaadó tulajdonságok; követelmények elvárások; motiváció ellenszolgáltatások; mobilitás Munkaerőpiac Érdekképviseletek HUSK/1101/1.6.2/ oldal ver.: 5.3 HU

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7.

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7. Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében 2011. június 7. 1 A munkaerőpiac jellemzői * 2011. I. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Vas megye * KSH adat Zala megye Foglalkoztatottak

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A szlovák-magyar határ menti migráció

A szlovák-magyar határ menti migráció A szlovák-magyar határ menti migráció Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015 Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció bemutatása Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata.

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET TARTALOM Makrogazdasági folyamatok Szlovákiában 2008-2014 Gazdasági különbségek a határrégió szlovákiai oldalán

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben