WontbifS^ssasf^/ , 20B

Átírás

1 SrfsSBíÍW5S&lKSBí f ^.* Dr. Litresits András A Kúria 3/2017. (XI. 28. ) KMK véleménye és a Ve (1), t5er5zdés-éstee-ab-ű^yremt- 71. (4a)bekezdése alapja^ e-a\áíhwfmv9íwfí9&6^ l l u 'Luk'L"E fcí'lii. A.. valasztas t. Győri Itélötábla útján WontbifS^ssasf^/ , 20B Erkezett: 2019 OKT O t. íi] FOLGAtií IRODA ^"""-"T^TíS-eií^o/s C7.l;>: 2013 m 30, Üavszám: Pk /2019 Alulírott dr. Litresits András ügyvéd M!dány: A [Kezeiöiroda7 Keze!öircda: -lisztelt AlkotmánVbirósáq! Meiléklet: fi- düj i i ';.KZÓS:i^-.^: [..;>;;!^fi/;..'>. :. :>i<-;y'k^;: / ü-.n.iilcii / l'axo'i / ^, y(ijtöl^di 'ib;ui ^ny:... /Mcil;. a korábban már csatolt ügyvédi meghatalmazás és NISZ igazolás alapján képviselt mint székesfehérvári polgármesterjelölt kérelmező, mint inditványozó képviseletében eljárva az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv. ) 27. -a, a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt nyújtok be, amelynek keretében indítványozom, hogy a tiszteltalkotmánybíróság azalaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti hatáskörében eljárva állapítsa meg, hogy a Győri Itélőtábla Pk /2019/3. számú végzése sérti az inditványozónak az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében védett jó hirnevét és az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésében védett a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatáshoz és a (4) bekezdésében védett emberi méltóságához való alapvető jogát, ezért az alaptörvény-ellenes, amelyre figyelemmel a támadott végzést az Abtv. 43. (1) bekezdése alapján semmisitse meg, mivel a 7/2014. (III. 7. ) AB határozat indokolásának [49] pontja alapján "Mig vélemények esetében a hamisság bizonyitása értelmezhetetlen, addig a bizonvithatóan hamis tények önmagukban nem állnak alkotmánvos védelem alatt." Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltételeit a kúriai döntésekkel szemben az Abtv a és 29. -a, továbbá a Ve (1) bekezdése határozza meg. Az Abtv a szerint alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybirósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy az alaptörvény-ellenes birói döntéssel szemben, ha az ügy érdemében hozott döntés az inditványozó Alaptörvényben biztositott jogát sérti, és az inditványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimeritette. 3/1

2 A t. Györi Itélőtábla a támadott végzésében az inditványozó által kifogásolt mondatot nem minősitette Jogsértőnek, továbbá (részben) az indítványozó terjesztette elő a Győri Itélőtábla végzésének meghozatalára vezető felülvizsgálati kérelmet, ezért az inditványozó az ügyben érintettnek tekintendő, mivel a kifogás elutasitása inditványozó polgármesterjelölti kampányára közvetlen és érdemi, kizárólaa neaativ hatást gyakorolt, ezért a támadott végzés kérelmezö jogait közvetlenül érinti. A támadott végzés az ügy/em érdemében hozott döntés álláspontom szerint az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében védett jó hírnevét és az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésében védett a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidöszakban szükséges megfelelő tájékoztatáshoz és a (4) bekezdésében védett emberi méltóságához való alapvető jogommal és az Alaptörvény 28. cikkében rögzített józan ésszel ellentétes, különösen akkor, amikoragyöri Itélőtábla Pk. l /2019/3. számú végzésének indokolásának 5_ojdal 4. bekezdésében úgy fogalmazott, hogy "Az itélötábla megitélése szerint a fentiek, tehát a nyilatkozat egésze, illetve annak valós tartalma alapján pedig megállapitható, hogy a nyilatkozat kifogásolt ténybeli elemének a nyilatkozat egésze, ennek a választópolgárok felé közvetitett tartalma tekintetében nincs önálló ielentősége, ielentősebb súlya, mindemellett a kijelentés közvetlenül kötödik az érintettek politikai tevékenységéhez, általánosan minősiti az ellenzék intézmények fejlesztésével kapcsolatos magatartását. A nyilatkozatot a kampány körülményei között a választók az érintettek - "az ellenzék" - múltbeli vagy jövőbeli politikájára, közéleti hitelességére vonatkozó politikai véleménvként értelmezik. " Pedig az ügy eddigi irataiból ismeretes, szeptember 04. napján " cimmel videót tett közzé Facebook oldalán, amely az alábbi internetes hivatkozás alatt a mai napig megtekinthetö: Hangsúlyozni kivánom, hogy a fenti videó kezdő képsorainak jobb oldalán inditványozó képmása látható, hogy azaz az átlagnéző a videó tartalmát a Györi Itélötábla indokolásával szemben a józan ész alapján nem csak általánosságban az ellenzékkel, hanem konkrétan indítványozóval hozza összefüggésbe. 7/2

3 A videó 0:56 percénél a következő állitás hangzik el: "Az elmúlt évben több, mint két milliárd forínt értékben történt intezménv felújítás ebben a városban, amelyet a székesfehérvári ellenzék soha, soha nem támociatott. " A kisfilmben elhangzott fenti állitás semmilyen szinten nem fedi a valóságot, sőt azzal szöaes ellentétben áll. A székesfehérvári önkormányzati ellenzéki képviselők minden esetben az említett oktatási intézmény felújítására vonatkozó inditványok mellett szavazott. Ennek ellenére az ügyben emelt kifogásomat mind a HVB és TVB, mind a Györi Itélőtábla mégis elutasitotta. A Győri Itélőtábla Pk. l /2019/3. számú végzésének indokolásának 5. oldal 4. bekezdésének alábbi mondatánakjózan ész szerinti értelmezése álláspontom szerint lehetetlen az alábbi indokok miatt: "Az itélőtábla megitélése szerint a fentiek, tehát a nyilatkozat egésze, illetve annak valós tartalma alapján pedig megállapitható, hogy a nyilatkozat kifogásolt ténybeli elemének a nyilatkozat egésze, ennek a választópolgárok felé közvetitett tartalma tekintetében nincs önálló ielentöséve, ielwtősebb súlya, mindemellett a kijelentés közvetlenül kötödik az érintettek politikai tevékenységéhez, általánosan minösiti az ellenzék intézmények fejlesztésével kapcsolatos magatartását. A nyilatkozatot a kampány körülményei között a választók az érintettek - "az ellenzék" - múltbeli vagy jövöbeli politikájára, közéleti hitelességére vonatkozó politikai véleményként értelmezik. " Az alábbi kérdésekre nem adott választ. érdemi és okszerű. iózan észnek meafelelő indokolást a Gvőri Itélőtábla: Miért nincs annak "önálló jelentösége, jelentösebb súlya", ha egy választási kampányban inditványozó polgármesterjelöltröl (képmásának mutatásával) azt hazudja a politikai ellenfele által közzétett a mai napig elérhetö videó, hogy SOHA nem támogatott székesfehérvári intézmény felújítást? 7/3

4 Nem általánosan minősitette az ellenzék intézmények fejlesztésével kapcsolatos magatartását "Az elmúlt évben több. mint két milliárd forint értékben történt intézménv felúiitás ebben a városban, amelyet a székesfehérvári ellenzék soha, soha nem támogatott" valótlan tényállitás, hanem konkrétan a évben történt helyi intézmény felújitásokra vonatkozik, amibe valamennyi felújítás nem támogatás valótlan tényállítása benne foglaltatik. A valótlan tényállitást nem lehet politikai véleményként értelmezni, mivel az ún. bizonyíthatósági teszt alapján el kell és el lehet különíteni a 2 dolgot. A 7/2014. (III. 7. ) AB határozat azt erösitette meg, hogy a közszereplökről mondott politikai véleménynek a közszereplői mivoltuk nem szabhat gátat, söt, jobban kötelesek tűrni az őket írt kritikus véleményeket. Felhívta azonban a figyelmet, hogy "a közéleti szereplök is igényelhetnekjogi védelmet a hamis ténvállitásokkal szemben. "[62], valamint arra, hogy "Mig vélemények esetében a hamisság bizonyitása értelmezhetetlen, addig a bizonvíthatóan hamis ténvek önmaaukban nem allnak alkotmánvos védelem alatt. " [49] A fentiek alapján tehát összefoglalóan hibás a TVB határozatának indokolásának alapjogi része, hiszen a bizonyithatóan hamis tényállitások nem állnak alkotmányos védelem alatt, ezt a TVB mégis a véleménynyilvánitás szabadsága által védett kifejezések égisze alá vonta. A tényállitás hamisságával kapcsolatos bizonyitási kötelezettségnek pedig a kérelmező/k eleget tett/ek a jegyzökönyvek csatolásával, amelyben egyértelműen látszik, hogy a helvi ellenzéki képviselők támoaatták a feilesztéseket. Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján "A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséaes mecifelelő táiékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztositó, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhetö." Alláspontom szerint az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésének helyes, józan észnek megfelelö, logikai, rendszertani értelmezése alapján a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás a jelöltre is vonatkozik, igy a jelöltek hamis tényekkel nem folytathatnak negativ kampányt, továbbá ezen túlmenően, illetve ezzel együtt az ún. szükségességi és arányossági teszt elvégzése alapján a politikai ellenfél véleménynyilvánitáshoz való joga nem élvezhez elsőbbséget inditványozó jó hirnevének és emberi méltóságának védelménél sem, 7/4

5 A Győri Itélőtábla figyelmen kívül hagyta az alábbi releváns alkotmánybirósági határozatokat: Mint az ismeretes, hogy az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltak értelmében alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséaes mértékben, az elérni kivánt céllal arányosan, az alapvető jog lénveges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható; mint arra a 3/2015. (II. 2. ) AB határozat [21] pontja is rávilágított, hogy a jogalkalmazóknak, iav a Gvőri Itélőtáblának is "[...] Az alapjog-korlátozásnak ez a tesztje mindenekelötf a jogalkotót kötelezi, ugyanakkor hatáskörükhöz igazodva ajogalkalmazókkal szemben is alkotmányos követelményt fogalmaz meg. E követelményböl - az Alaptörvény 28. cikkére is tekintettel -a birósácioknak az a kötelezettsége adódik, hogy ha olyan jogszabályt értelmeznek, amely valamely alapjog gyakorlását korlátozza, akkor a jogszabály engedte értelmezési mozgástér keretein belül az érintett alapioa korlátozását kizárólag a szükséaes és aránvos mértékű beavatkozás színtjére szoritsák." AzAlkotmánybirósága 3122/2014. (IV. 24. ) ABhatározatbanakövetkezőketállapitottameg: "[A]z Alaptörvény által védett véleménynyilvánitás köre a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos vélemények esetében tágabb, mint más személyeknél, az emberi méltóságuknak az ő esetükben is van egy olyan lényegi, érínthetetlen magja, melyet az esetleges kritikát megfogalmazó személyek is kötelesek tiszteletben tartani" (lndokolás[17] pontja). Ezt követően az Alaptörvény hetedikmódosításával2018. június29- i hatállyal az Alaptörvény VI. cikke is módosult, és e cikk (1) bekezdésében a korábbinál nagyobb hangsúllyal jelenik meg a magánélethez való jog védelme. E rendelkezés szerint mindenkinekjoga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását ésjo hírnevét tiszteletben tartsák. E rendelkezés kimondja azt is, hogy a véleménynyilvánitás szabadsága nem iárhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A Győri Itélőtábla Pk. l /2019/3. számú végzésének indokolásának 5. oldal utolsó bekezdésétől úgy fogalmazott, hogy "A jelen ügyben a kifejtettekre figyelemmel az itélőtábla a 3107/2018. (IV. 9.) AB határozat indokolásának /29/ bekezdése alaoián hivatkozott körülménvek fennállását megállapitva, az e/ső- és másodfokon eljárt választási bizottság álláspontját érdemben osztva úgy foglalt állást, hogy a kellően tájékozott választópolgár a kifogásolt nyilatkozatot a videó álfal megszólitott ellenzék múlt- és jövöbeli politikájára vonatkozó politikai véleményként értelmezi. E polifikai vélemény - akár túlzó megnyilvánulásai ellenére is - a vélemény-nyilvánitas szabadságának 7/5

6 legteljesebb biztositása érdekében nem korlátozható, s nem sérti a választási eljárás kifogásban megjelölt alapelveit sem." Álláspontom szerint a Győri Ítélötábla tévesen hivatkozott a 3107/2018. (IV. 9. ) AB határozatra, mert annak tényállása egy plakátra és annak az alábbi szövegére vonatkozott: ""Az Ön képviselöje; 2014 óta eavszer ejtette k nevét az Országgyülésberí'. Álláspontom szerint a 3107/2018. ÍIV. 9. ) AB határozat ielen üavben alapvetően nem releváns, mert alapvetöen az ún. körte-alma összehasonlitás (annyi ugye az azonosság, hogy mindkettő gyümölcs) eredményeként lehetne csak figyelembe venni, mert annak a társadalmilag kialakult közfelfogás/ok és az átlagemberek szempontjából, valamint a józan ész és a magyar nyelvtan szabályai alapján nincs döntö jelentősége, hogy valaki a választókörzetét, annak egy városának a nevét országgyűlési felszólalásában egyszer vagy többször mondja el vagy sem, Ezzel szemben indítványozó esetében, aki polgármester-jelölt, és az O képmásával megjelenik egy olyan videó, ami a székesfehérvári intézménv felúiitás vonatkozásában ("a székesfehérvári ellenzék soha, soha nem támogatott") a hamis, valótlan tényállitást tartalmaz, amit jegyzőkönyvekkel és határozatokkal cáfoltam a választási bizottságok, igy a Győri Itélőtábla előtt is. A józan ész alapján is belátható az érdemi különbség az egyszer és a soha szavak között. Megjegyzem, hogy a Győri Itélőtábal felülvizsgálati kérelmem 3. oldala ellenére jelen ügyben a tényállást és az irányadó alapjogi követelményeket, gyakorlatot hibásan mérlegelte, ahogyan azt az általa is részben idézett 3107/2018. (IV. 9. ) AB határozat kiemeli: "Megjegyzi ugyanakkor az Alkotmánybíróság, hogy a választási kampány szabad folyását védő eddigi gyakorlata és most összegzett értelmezése nem jelenti azt, hogy ajelöltek bármilyen valótlan információt, állitást terjeszthetnek egymásról. A fenti alkotmányossági szempontok a mérlegelés lehetséges határát is kijelölik: ha a megnyilatkozásnak észszerüen még a kampány körülményei között sem tulajdonítható olyan jelentés, amely szerint a közlést a választók az érintett múlt- vagy jövőbeli politikájara vagy ajelölt alkalmasságára vonatkozó politikai véleményként értelmezik, akkor helve lehet a közlő valótlan ténvállítás miatt történő fejelősséare vonásának. Minél közvetettebb módon kötődik egy kijelentés ajelölt politikai tevékenységéhez, programjához, ílletve 7/6

7 minél önállóbb jelentösége és minél nagyobb súlya van a megnyilvánulás ténybeli elemének, annál inkább sor kerülhet arra, hogyaz állitásjogszerűségénekmegitélésére valóban a ténvállitásokra iránvadó követelménvek alapján kerüljön sor" Jelen ügyben az látható, hogy a FIDESZjelöltje által tett, jelen ügyben támadott kijelentés egy konkrét ügy, a flzikai valóságot ténylegesen befolyásoló esemény (felújítás) kapcsán tette. Ezzel kapcsolatban hangzik el az a kifejezés, hogy az adott felújításokat az ellenzék, így indítványozó "soha. soha nem támoaatotf. Azonban ez a tényállítás a jelöltek múltbeli politikai cselekedeteinek egy konkrét (nem általános) aspektusára, konkrét (nem általános) cselekedetére világít rá, vagyis arra, hogy támogatták-e az adott felújitást avagy sem. Ez pedig egy olyan konkrét tényállítás, ami egy közvetlen eseményhez köthető. Ez alapján megállapitható, hogy a FIDESZ jelöltjének nyilatkozatát ezen ténybeli elem dominálja, az nem pusztán egy vélemény, hanem egy ellenőrizhető ténvállitás, amely a csatolt jegyzőkönyvek alapján is hamis. Végül kiemelem, hogy a t. Alkotmánybíróság esetjoga már több alkalommal foglalkozott a véleménynyilvánitási szabadság és a közhatalmat gyakorló személy jó hírnevének, becsületének kollíziójával [pl. 3329/2017. (XII. 8. ) AB határozat, 3236/2018. (VII. 9. ) AB határozat]. A mérlegelés eredménye az eset körülményeinek függvényében eltérő lehet, de egyértelmű az Alkotmánybíróság álláspontja abban a kérdésben, hogy a "csa/c és kizárólag az érintett személv leiáratására iránvuló. egyfajta szitokszóként megjelenő forma nem tartozik a véleménynyilvánitáshoz valójog gyakorlásának alkotmányosan védett körébe" (1/2015. (I. 16. ) AB határozat, Indokolás [35]). A panaszos/indítványozó nem adja hozzájárulását ahhoz, hogy jelen inditvány az Alkotmánybiróság honlapján (vagy egyéb módon) közzétételre kerüljön. Végül csatolok egy új Facebook bejegyzést (fotót), ami Jól mutatja a Győri Itélötábla döntésének gyakorlati következményét (újabb valótlan tényállitás terjesztése). Budapest, szeptember 28. Tisztelettel: képv. ; dr. Litresits András ügyvéd sk. 7/7

8