Szűkült a pályázati kezességet vállaló garanciaszervezetek köre

Átírás

1

2 Szűkült a pályázati kezességet vállaló garanciaszervezetek köre A Miniszterelnökség a pályázati közleményeket tartalmazó oldalán közzétette az irányító hatóságok által elfogadott kezességvállalást nyújtó garanciaszervezetek hatályos listáját. A augusztus 12-én megjelent listában mindössze két garanciaszervezet szervezet található: a Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt., amely 2007 óta a garanciapiac meghatározó szereplője, valamint a Capital Hitelház Zrt., amely 2013-tól vállal bankgaranciát, eszközfedezet mellett. A január elsejével megszűnt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az elmúlt években a Start Garancia Zrt. mellett további három garanciaszervezet, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az UNIO Garancia Szövetkezet és az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezességvállalását fogadta el pályázati biztosítékként. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nél június 1-vel megszüntetésre került a támogatási szerződésekhez közvetlenül vállalt készfizető kezességvállalás, mint pályázati garancia termék, miután a szervezet üzleti megfontolásból úgy döntött, hogy fő tevékenységére, a hitelgaranciára koncentrálja erőforrásait. Az UNIO Garancia Szövetkezet tulajdonosai 2013 novemberében a szövetkezet végelszámolásáról döntöttek, a szervezet jelenleg végelszámolás alatt áll, ezért tevékenységet nem végez. Az elsősorban az agrárágazatban működő kis- és középvállalkozások kötelezettségvállalásai - úgymint hitelek, bankgaranciák, faktoring és pénzügyi lízing ügyletek - mögé készfizető kezességet vállaló AVHGA a Garantiqa Zrt-hez hasonlóan üzletpolitikai megfontolásból nem vállal pályázati kezességet. A közlemény az alábbi hivatkozásra kattintva tekinthető meg: garanciaszervezetek_listajarol_ez_a_hatalyos 1

3 Már szeptemberben kiírhatják az első Széchenyi 2020-as pályázatokat Várhatóan már szeptemberben megjelenhetnek a közötti Európai Uniós fejlesztési időszak első pályázatai kiírásai. Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós források felhasználásáért felelős államtitkára szerint minden feltétel rendelkezésre áll ahhoz, hogy az október közepén-végén tervezetthez képest egy hónappal korábban kiírják a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatását célzó első Széchenyi 2020-as pályázatokat. tekintettel arra, hogy a márciusban benyújtott partnerségi megállapodás tárgyalásai még nem zárultak le az Európai Bizottsággal, a Kormány várhatóan a költségvetés terhére megelőlegezi az uniós támogatásokat. Az új fejlesztési ciklusra vonatkozó hazai fejlesztéspolitikában előtérbe került a KKV-k fejlesztése, a munkahelyteremtés és az újraiparosítás, amelynek következtében az uniós források olyan magasabb hozzáadott értékkel rendelkező, nagyobb hagyománnyal bíró iparágak fejlesztésére összpontosulhatnak, mint a járműipar, a logisztika, az elektronika, az élelmiszeripar és a turizmus. A pályázati tanácsadással foglalkozó MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. szerint társadalmi egyeztetésre elsőként a as fejlesztési ciklus legsikeresebb pályázattípusai kerülhetnek ki, mindenekelőtt a technológia-fejlesztés, piacra jutás, logisztikai beruházások és kutatás-fejlesztési projektek támogatása témakörökben. A legkorábbi pályázati kiírások a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében jelenhetnek meg, vissza nem térítendő támogatást elsőként a Budapesten és Pest megyén kívüli régiókban megvalósuló beruházásokra lehet majd igényelni. A vállalkozások fejlesztéseinek tervezését a Széchenyi 2020 programban megkönnyítheti, hogy a minisztériumok a tervek szerint negyedévente nyilvánosságra hozzák majd a pályázati ütemtervet. 2

4 Hol van a helye az SZTA-nak a tőkebefektetői piacon? Magyarországon a kockázati tőke a JEREMIE-program indulásától számítva lett felkapott téma, pedig egy-két évtizeddel korábban is volt már kisebb mozgolódás a piacon magánbefektetők révén. A klasszikus tőkebefektetési alapok az elmúlt 4-5 évben a JEREMIEprogramnak köszönhetően szaporodtak meg, az SZTA pedig azáltal hogy a legtöbb cégbe fektetett be több mint három év alatt, a piac egyik vezető szereplőjévé vált. Igaz, kissé más vonalon. Míg a JEREMIE-alapok elsősorban a nagy növekedésű és elsősorban nemzetközi piacot megcélzó start-up cégeket szemelik ki befektetésre, addig a Széchenyi Tőkealap a hagyományos iparágakban tevékenykedő vállalatokat keresi. De nem csak ezért érdemes figyelni az SZTA-ra. Az öt évvel ezelőtti piacon mind a cégek, mind az újonnan feltűnő alapok előtt hatalmas lehetőségek álltak. Egyrészt a tőkealapok rengeteg növekedés előtt álló céget kereshettek meg ajánlatukkal (ekkor még tőkehiány volt a piacon!), másrészt pedig a vállalatok akkora összegű, határozott időn belül befektetendő kockázati tőkeforrás lehetőségével találták szembe magukat, amilyennel korábban még nem. Ráadásul az intézményesített, uniós forrásokból származó tőkekihelyezés több magánalapot is magához vonzott, ezzel eltolva a piaci arányokat, új megvilágításba helyezve a kockázati tőke fogalmát. A piac képe tehát átalakult: a JEREMIE-program új alapokat szült, és meglévő magánalapok is csatlakoztak hozzá, mellettük pedig tovább működtek azok a magánbefektetők, akik nem vállalták, hogy határozott időn belül kihelyezik a befektetésre szánt összegeket. Az intézményi háttér hiányából kifolyólag pedig jóval kevesebbszer és nem ritkán sokkal nagyobb összeget is fektetnek be. A piacot néhány állami befektető színesítette. Három évvel ezelőtt ebbe a környezetbe lépett be a Széchenyi Tőkealap, teljes értékű piaci szereplőként. Ez utóbbi tényt a JEREMIEprogramot is felügyelő Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósága rögzítette az SZTA engedélyében. Bár akad néhány olyan cég, amelyekbe több piaci szereplőhöz hasonlóan az SZTA is be tud fektetni, alapvetően mégsem konkurensként lép fel. Az elsősorban startupokra és fiatal cégekre koncentráló JEREMIE-alapoktól eltérően az SZTA legalább két éve működő, vagy működési háttérrel rendelkező vállalatokat keres, elsősorban a hagyományos iparágakban. Mivel ezek a szektorok (pl. fémipar, autóipar, egészségügy) kisebb kockázatot jelentenek, az Alap kisebbségi tulajdonban marad, és kisebb hozamot vár el ( 3

5 Ebben pedig nem csak a JEREMIE-, de a magánalapoktól is különbözik. Emellett az állami szereplőknek sem jelent konkurenciát, azok ugyanis jellemzően fedezetalapon működnek és nagyobb összeget fektetnek be. A fentiek alapján jól látszik, hogy a Széchenyi Tőkealap a piac egy olyan szegmensét kereste meg, amely korábban és azóta sem talált másik befektetői forrást. Pedig a finanszírozást kereső vállalatoktól érkező megkeresésekből azt tapasztaljuk, hogy van rá igény. A magyar vállalkozók folyamatosan keresik a nekik legmegfelelőbb finanszírozási lehetőségeket, ám a nagy értékű fedezeti igény sokakat elriaszt, és a cég többségi tulajdonának átruházása sem mindenki számára elfogadható opció. Azonban meglehetősen magas azon cégek száma, akik nem a nagy ötletre és a hangos sikerre alapoznak, hanem csendben, évente átlagosan százalékos hozamot tudnak előrevetíteni és az üzleti tervbe beépíteni. Bár az SZTA is számos iparágban képviselteti magát tőkebefektetései révén, még nagyon sok szektor várja a forrásokat, hogy elkezdődhessen a növekedés, a fellendülés. 4

6 Drágának tűnik a kockázati tőke? Nézzünk csak a számok mögé! A tőkebefektetések éves hozamelvárása a tőkealaptól, illetve a befektetés kockázatától függően széles skálán mozog, az SZTA a piacon alacsonynak számító százalékától egyes JEREMIE befektetők vagy magánalapok akár százalékos ( arányáig. Ha csupán a százalékokat nézzük, feltűnik, hogy a kereskedelmi bankoknál kínált vállalati hitelek éves kamatlába messze nem éri el ezt a szintet. Jelenleg átlagosan 5-7 százalék, speciális esetekben akár alacsonyabb is lehet a hitelkamatok szintje. A nyers összehasonlítás a hitelt dobná ki győztesként. Na de mit látunk, ha a számok mögé nézünk? A tőke mindig drágább, mint a hitel, befektetőtől és hitelezőtől függetlenül, viszont ez nem véletlen. Egyrészt a hitelnyújtáskor a pénzintézet komoly értékű fedezetet vár el, amellyel csökkentheti a megállapodás, illetve a vissza nem fizetés kockázatát. Szerződésbe foglalja, hogy fizetésképtelenség esetén a vállalat a bankra ruházza át a fedezetként szolgáló eszközt vagy ingatlant, sok esetben behajthatóvá teszi a tulajdonosok magánvagyonából is a felhalmozott tartozást. Ha figyelembe vesszük a fedezet értékét, és lebontva hozzáadnánk az éves kamathoz, az már korántsem tűnne annyira alacsonynak. Arról nem is beszélve, hogy a fedezetről való lemondás mekkora veszteséget jelenthet a vállalkozónak. A bank így biztosítja saját forrásainak megtérülését, hogy annak kihelyezése ne legyen veszteséges. Érdemes megfigyelni, hogy a személyi biztosítékok esetén (tehát pl. kezesség, készfizető kezesség) magasabb kamattal kell számolni, ugyanis nehezebben behajthatók az ingatlanfedezetnél. Egy induló, árbevétellel még nem is rendelkező cég esetében pedig nem is opció a hitelfelvétel lehetősége a hiányzó track-record és fedezet okán. Másrészt a törlesztést tekintve is vannak jelentős különbségek. A bankok jellemzően már a folyósítás utáni hónapban is várnak bizonyos mértékű összeget, de legkésőbb egy éven belül már el kell kezdeni a törlesztést. Ezzel szemben a kockázati tőke elvárt hozamának teljesítésével a befektető jóval későbbi időpontra általában 3-7 évre számol, így a vállalkozásnak több éve van arra, hogy vagy kellő mértékű nyereséget kovácsoljon a befektetett összegből, vagy elérje, hogy egy újabb befektető vonzónak találja, és kivásárolja a korábbi tulajdonostárs befektetőt vagy akár az alapítókat. Tehát annak is, hogy nincs azonnali fizetési kötelezettség, ára van, és ez épp az elvárt hozam mértékében látszik meg. Harmadrészt pedig a hozzáadott érték mellett sem lehet elmenni. Míg egy bankkal kötött szerződés kizárólag anyagi jellegű elemeket tartalmaz (hitelösszeg, kamat, fedezet stb.), addig a befektetővel partnerségi viszony alakul ki. Mivel a befektető tulajdonrészt szerez a vállalatban, a tulajdonossal közös cél mozgatja. Nem rövidtávon gondolkodik, tehát nem akar minél hamarabb minél több részletet látni a befektetésből, hanem a cég előremozdításán 5 dolgozik ő is, hogy a befektetés később a lehető legértékesebb legyen. Ennek megfelelően döntési-, illetve vétójogot kap a tulajdonosi kör tagjaként, de akár pénzügyi, stratégiai tanácsokkal is elláthatja a cég vezetőségét, ha pedig bajba kerül, akár jelentős segítséget is tud nyújtani. Ennek a kvázi tanácsadói díjnak az értékét is tetten érhetjük a hitelnél magasabb költségekben.

7 A számok mögé nézve valószínűleg már nem is tűnik annyira drágának a tőke a hitelhez képest, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a hitel esetében kiegészítő díjakkal is számolni kell (hitelbírálati díj, folyósítási jutalék, kezelési költség, keretbeállítási-jutalék stb.). Úgy kell ezt elképzelni, mint egy szolgáltatás alap-, illetve bővített csomagját. A bővített csomag természetesen drágább, viszont tartalmaz olyan plusz elemeket is, amelyek kényelmesebbé teszik a szolgáltatást. Természetesen a hitel és a kockázati tőke összehasonlításakor nem egy vagy-vagy szituációról van szó. Ahogy már blogunkon is írtunk róla ( a bankok szeretik a tőkeerős vállalkozásokat, ugyanis azok jobb hitelképesség mellett nagyobb valószínűséggel tudnak törleszteni, így egy tőkebefektetésen átesett cég kedvezőbb megítélés alá eshet a pénzintézeteknél. Emellett egy befektető jelenléte mindig nagyobb garanciát jelent a vállalat fizetőképességére, ugyanis egyrészt átvilágította a vállalat működését és menedzsmentjét, másrészt tulajdonosi szemlélettel bír, így mindent megtesz a nyereséges működésért. 6