ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia"

Átírás

1 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői Készítette: MTA RKK Nyugat magyarországi Tudományos Intézet Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1

2 Tartalom 5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői A régió földrajzi adottságai energetikai szempontból Demográfia, humán erőforrások energetikai vonatkozásai Gazdasági ágazatok energetikai szempontú áttekintése Mező- és erdőgazdaság Ipar Szolgáltatások és a közszféra Háztartások, közlekedés Energetikai Infrastruktúra Villamosenergia-hálózat Gázvezeték-hálózat Közlekedés (innovatív tendenciák és technológiák, e-mobility) Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés Lokális távhőellátó rendszerek A Nyugat-dunántúli régió energetikai szempontú SWOT analízise fejezet mellékletei... 2 Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 2

3 5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői Ezen fejezet a régió általános földrajzi, demográfiai, gazdasági és infrastruktúrális jellemzőivel foglalkozik. A fejezet külön figyelmet fordít a Nyugat-dunántúli régió legfontosabb múltbeli és jelenleg futó megújuló energiákra irányuló projektjeinek a bemutatására. Az általános jellemzők bemutatása is energetikai megközelítésben történik. 5.1 A régió földrajzi adottságai energetikai szempontból A Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió az ország nyugati határszélének három megyéjét, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. A régió négy országgal határos, északon Szlovákiával, nyugaton Ausztriával, délnyugaton pedig Szlovéniával és Horvátországgal. A régió határvonala a leghosszabb szakaszon Ausztria Burgenland tartományával közös. Keleti és déli határa a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli régió. A Nyugat-Dunántúl három jelentős nagytája a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúlidombság kiegészülve a Dunántúli Középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A Nyugat-Dunántúl fekvésének köszönhetően a felszíne igen változatos, sokszínű tájegység jellemzi. A talaja nagytájanként különböző szerkezetű és minőségű, a Kisalföldet jó termőképességű csernozjom talajok jellemzik, az Alpokalját pedig a fejlődés különböző fokán álló barna erdőtalajok. A Cser és Kemeneshát vidékén kavics teraszok terülnek el, a folyók völgyében pedig őstalaj. A régió fosszilis energiahordozókban és ásványi anyagokban szegény. A zalai kőolajmezők kimerülőben vannak az őrségi földgázkészlet nem hasznosítható. Jelentős azonban az alacsony fűtőértékű tőzeg és lignit kitermelhető mennyisége, valamit a természetes széndioxid készlet. További fontos ásványi nyersanyag még a hordalékon lerakódott kavics és agyag. A régió legfontosabb természeti kincse a termál és gyógyvíz készlete, melyből bőségesen található a Nyugat-Dunántúlon. Ezért a megújuló energiaforrások egyik alapja lehet a geotermikus energia ebben a térségben. Az éghajlatát tekintve meghatározó a Kárpát-medencét ezen a területen elérő északnyugati szélirány. Így a szélenergia felhasználása a másik jelentős megújuló energiaforrás, valamit a jó termőföldeknek köszönhetően a biomassza. A Nyugat-Dunántúl 656 településsel rendelkezik (Melléklet táblázat) melynek köszönhetően a legnagyobb településszámmal rendelkező régió Magyarországon. A Nyugat-Dunántúli régió megalakulása óta, településeinek száma 23-mal növekedett. Az utóbbi évtizedben is tovább folytatódott ez a tendencia, mivel 8 Veszprém megyei község 21-ben Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozott. A régióban utoljára 21. október 3.-án önállósult település Győr-Moson-Sopron megyében, így a korábban Mosonmagyaróvárhoz tartozó Mosonudvar jelenleg a legfiatalabb települése. Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 3

4 A régió északi részén viszonylag magas létszámú települések jöttek létre, (1-2 fő) a középső és a déli részeken viszont főleg kistelepülések találhatók. A Nyugat-dunántúli régióban öt megyei jogú város található Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, és Nagykanizsa. Az országos és a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan, a régióban is a nagyobb városok környezetében szuburbanizációs folyamatok indultak el. A régióban ez a folyamat leginkább Győr térségére jellemző. 5.2 Demográfia, humán erőforrások energetikai vonatkozásai Magyarország lakosságának egy tizede a Nyugat-Dunántúlon él (992 ezer fő), melynek népessége a 21-es népszámláláshoz képest közel 16 ezer fővel csökkent. A régión belül is jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes megyék között, Győr-Moson-Sopron megye népessége ugyanis több mint 16 ezer fővel több, mint Vas, és Zala megye népessége. Ezzel együtt Vas és Zala megye népessége a 21-es népszámlálás óta ezer fővel csökkent, Győr-Moson-Sopron megye népessége pedig 11 ezer fővel bővült. Ez a növekedés Győr-Moson-Sopron megyében a migrációnak köszönhető, ami évente 1-2 ezer, főleg fiatal betelepülőt jelent. A természetes szaporodás ugyanakkor továbbra is fogyást mutat. Vas és Zala megyében a természetes szaporodás mellett az elvándorlás negatív egyenlegének köszönhető a népességfogyás. A népesség elöregedése követi a hazai trendeket, nagyjából az országos átlag körül alakul. A Nyugat-Dunántúlon élők várható élettartama a legmagasabb a régiók között, -ban a nők várható élettartama 78,7 év, a férfiaké 7,5 év volt. A gazdasági válságnak köszönhetően, a régióban a foglalkoztatottak száma közel 2 ezer fővel lett kevesebb (Melléklet táblázat). Érthetően ugyanennyivel nőtt a munkanélküliek száma is (Melléklet táblázat). A régióban a nemzetgazdasági ágazatok közül a legtöbben az ipar területén, azon belül is a feldolgozó iparban dolgoznak. A melléklet táblázat alapján az ipar és a mezőgazdaság területén -ben volt egy visszaesés az alkalmazottak létszámába, ami aztán -ig nem változott jelentősen. A feldolgozóipar jelentős része jelenleg is olyan hulladékokat termel, melyeket lehetséges megújuló energiaként alkalmazni. Ugyanakkor a jövőben ezeknek az iparágaknak a nagytöbbsége megújuló energiák felhasználásával működhet majd. Ezrét ezen a területen szükség lesz a megfelelő szakemberekre, akik tisztában vannak a hulladékok újrahasznosításával, és energia célú felhasználásával. A Nyugat-Dunántúlon az alapfokú, és a középfokú oktatás mindenhol megfelelően biztosított. Energetikai szempontból a régióban jelentős műszaki képzés folyik (pl. építészet, gépészet, stb.), melyek jó alapot szolgáltathatnak a különböző megújuló energiákkal kapcsolatos tananyagok bevezetésre. A felsőoktatás tekintve négy felsőoktatási intézmény található a régióban. Ebből a Széchenyi István Egyetemen Műszaki Tudományi, és a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 4

5 karán található olyan képzés, ahol a jövőben nemcsak a megújuló energiákkal kapcsolatos képzések, hanem kutatások is helyet kaphatnak. Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 5

6 5.3 Gazdasági ágazatok energetikai szempontú áttekintése Ez az alfejezet a Nyugat-dunántúli régió nemzetgazdasági ágait hivatott bemutatni, energetikai megközelítésben. A mezőgazdaságnak, iparnak, szolgáltatói szférának és a háztartásoknak igen fontos szerepe van az energiatakarékosság, energiahatékonyság tekintetében, meg nem feledkezve a közlekedés jelentőségéről Mező- és erdőgazdaság Az ágazati szerkezet sajátosságai között a mezőgazdaságra vonatkozóan kiemelést érdemel, hogy a strukturális változások ellenére a társas cégek maradtak a legfontosabb és legtöbb munkavállalót alkalmazó egységek (-ban 1664 vállalkozás). A vállalkozások között ugyanakkor szám szerint az egyéniek kerültek túlsúlyba, számuk -ban már túllépte a 36 ezret, jórészt azért, mert a korábbi alkalmazottak munkahelyük elvesztése után speciális ismeretük, képzettségük és szoros vidéki kötődésük miatt magánvállalkozás keretei között keresnek megélhetést. A tulajdonosi szerkezet átalakulása réven módosult a földhasználatban az egyes gazdálkodási formák szerepe. A régióban -ban az összes földterület 1 18 ezer hektárt tett ki, amiből 91 ezer hektár kiterjedésű volt a termőterület, ennek 45%-a szántó, 25%-a pedig erdő. A szántó aránya a régión belül a humuszban gazdag öntéstalaj nagyarányú kiterjedtségéből fakadó kitűnő termőhelyi adottságok miatt Győr- Moson-Sopronban jóval magasabb (45%), Vas (29,8%) és Zala (24,5%) megyében azonban közel azonosasak. A szántóföldi növénytermesztés vázát a gabonafélék alkotják, közülük a legnagyobb területen termelt növény a búza, amely kissé felülmúlja a kukorica, jelentősebben az árpa területét. A kifejeztettem energia növénynek számító repce betakarított területe az elmúlt években folyamatosan növekedett (Melléklet ábra). A régióra különösen annak északi es középső területére jellemző növény a cukorrépa és a tavaszi árpa, köszönhetően a feldolgozóüzemek jelenlétének. A zöldségtermelés szerepe csak néhány speciális termőhelyi adottságú térségben jelentős (pl. uborka, gyökérzöldségek). A Vasi Hegyháton és a Zalai Dombságon a gyepgazdálkodás és a gyümölcstermesztés jelentős. Az ország legnagyobb egybefüggő körtése Zala megyében tálalható, ahol az alma is egyre nagyobb területeket hódít meg. Sopron, Pannonhalma és a Balaton melléke híres borvidékek. A művelési ágak közül a legkevésbé az erdőbirtoklás aprózódott el, a 281,3 ezer hektár kiterjedésű erdő túlnyomó részét a korábbi állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok jogutódjai kezelik. Az állattenyésztés az 199-es években sokat veszített szerepéből. Legnagyobb mertekben a szarvasmarhák száma esett vissza, de még így is a régió legfontosabb haszonállatfaja maradt (Melléklet ábra). A sertéshizlalás más régiókkal ellentétben a Nyugat-Dunántúlon kevésbé jellemző. A szárnyasok tártasa és a pulykahizlalás a feldolgozóüzemek sikeres magánosítása réven viszont meghatározó Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 6

7 (Melléklet ábra). Nagyobb vágóhíd Sopronban (szarvasmarha), Kapuvaron (sertés), Sárváron es Győrben (szárnyasok) működnek. A régió intenzív erdősültsége, erdészeti hulladék volumen potenciálja, valamint energiaültetvényezésre alkalmas talajadottságai, klimatikus viszonyai lehetővé teszik összetett biomassza termelő-hasznosító technológiák; kis- és középteljesítményű erőművek, fűtőművek, faluközponti hőellátó rendszerek távlati létesítését, melyre már helyi referenciaművekkel rendelkeznek Vas és Zala megyében is. Győr-Moson- Sopron megyében jó példa a Pannonhalmi Főapátság, melynek fűtését a jövőben a 29-ben felavatott biomassza erőműve fogja biztosítani, így a hőtermelés közel 8%-a megújuló energiaforrásból fog származni. Az agroenergetikai vizsgálatok eredményei szerint a régió meghatározott területei alkalmasak a biodízel és bioetanol átalakítására alkalmas primer célnövénytermesztésre. A mezőgazdaság növénytermesztési, állattenyésztési szerves hulladékok biogázra történő átalakítása, összekapcsolva egyéb (kommunális, élelmiszeripari stb.) hulladékártalmatlanítási célokkal jelentheti a régió integrálható biogáz energiahordozó-termelő új hálózatát, amelyet vagy helyi gázellátásra hasznosíthatnak, vagy biogáz kiserőművekben villamos és hőenergia termelésre szolgáltatásra alkalmazhatnak Ipar A Nyugat-dunántúli régióban egyértelmű az ipar meghatározó szerepe, az országban csak a Közép-dunántúli régió bír hasonló ipari teljesítménnyel a többi ágazathoz képest (Melléklet táblázat). A régióban az ipar GDP-ből való részesedése 38,6%. A 25,2%-os országos átlagot Győr-Moson-Sopron megye majd 2 százalékponttal, Vas megye 8 százalékponttal, de még a kevésbé iparosodott Zala is 5 százalékponttal haladja meg. A szekunder szektor elsősorban a mezőgazdaság súlyának kárára a kilencvenes évek közepéhez képest majd 5 százalékponttal bővült. Ugyanakkor a szolgáltatások szerepe a GDP-ben az elmúlt évtizedben, ellentétben az országos folyamtokkal nem igazán változott. Középtávon mindenképpen a jelenlegi folyamatokkal ellentétben az ipar részesedésének enyhe, de tartós csökkenése prognosztizálható, a tercier szféra folyamatos bővülés mellett. A térség egyes korábban hagyományosnak számító iparágai élelmiszeripar, könnyűipar, textilipar leértékelődtek, és folyamatosan veszítettek szerepükből, míg az ugyancsak évszázados hagyománnyal rendelkező gépipar a kilencvenes évtized elején, a keleti piacok összeomlása után megtorpant, majd elsősorban a multinacionális befektetők (Audi, Flextronics, General Electric, LUK, GM Opel stb.) megjelenésével fokozatosan megújult. A gépiparon belül egyértelműen a járműalkatrész gyártás és az autóiparhoz kapcsolódó beszállítói háttéripar a domináns. Más feldolgozóipari ágazatokhoz viszonyítva a gépek, berendezések előállítása, a villamos gép, műszer, valamint a híradástechnikai termékek gyártása is Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 7

8 számottevő teljesítményt tudott felmutatni. A második legnagyobb iparágban, az élelmiszeriparban a húsfeldolgozásé a vezető szerep, de jelentős értékű termelés volt a tejiparban, illetve az italgyártás ágazatban is. A legdinamikusabban fejlődő iparág mellett jelentőséggel bír a vegyipar is, ami elsősorban a műanyag termékgyártásra épül, de a vegyi alapanyag előállítása, azon belül az ipari gáztermelés is, amely természeti adottságra épül. (Répcelak környékén található Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű természetes széndioxid lelőhelye.) A régión belül nagyobb a gépipar súlya Győr-Moson-Sopron megyében, a vegyiparé, textiliparé, valamint elektronikai iparé Vasban, a bányászaté, a villamos-energia-, gáz-, gőz-, vízellátásé és a feldolgozóipari ágazatok többségének pedig Zalában. Míg Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a feldolgozóipari ágazatok közül meghatározó a gépipar, azon belül is döntő hangsúlyt a közúti gépgyártás kapott. Vasban a gépjárműgyártás mellett nem elhanyagolható a villamos termékek és a híradástechnikai termékek gyártása sem. Zalában az energiatermeléssel közel azonos teljesítményt nyújtott a jelentős húsipari háttérrel rendelkező élelmiszeripar. A külföldi beruházások egy részére (pl. elektronikai ipar) jellemző, hogy alacsonyabb hozzáadott értékű összeszerelő tevékenységet honosítottak meg, valamint nem voltak képesek hazai beszállító láncok kiépítésével integrálódni a megye gazdaságába. A textilipari tevékenységre jórészt a nemzetközi bérmunka a jellemző, a sajátkollekciós termékek előállítása csekély mértékű. Emiatt a nemzetközi folyamatok változására igen érzékeny ez az ágazat. Jelenleg válsággal küzd, amelynek legfőbb oka a korábbi alacsony bérszínvonal által kínált versenyelőny elvesztése, a kereslet csökkenése és az egyre erőteljesebb távol-keleti dömping Szolgáltatások és a közszféra A gazdasági szolgáltatásokkal való ellátottság területén a régió helyzete alapvetően az országos dimenzióban átlagosnak nevezhető, bár megint csak jelentős különbségek tapasztalhatók magán a Nyugat-Dunántúlon, mint ahogy már a kilencvenes évek közepén sem nyújtott egységes képet a térség. A Nyugat-dunántúli régióból Győr és környéke az egyetlen terület, amely fejlett üzleti szolgáltatásaival kiemelkedik és országos viszonylatban is képes átlag feletti szolgáltatási feltételeket biztosítani. Győr mellett a régió magasan urbanizált területei, nagyobb városok és vonzáskörzeteik ellátottsága átlagosnak mondható, míg a belső és határ menti perifériák átlag alatti, vagy kifejezetten rossz üzleti feltételeket tudnak csak nyújtani (Lenti, Letenyei, Őriszentpéteri, Körmendi vagy Csepregi kistérség) A közigazgatás a régió GDP-nek 12%-át teszi ki, ami jelentősen elmarad az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatásoktól, mely 28%. Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 8

9 5.3.4 Háztartások, közlekedés A Nyugat-dunántúli háztartások lakáshasználatát tekintve 89% rendelkezik tulajdonosi jogcímmel, ami óta gyakorlatilag változatlan (Melléklet táblázat). A bérleti jogcímmel rendelkező lakások száma azonban 6 év alatt jelentős ingadozást mutatott. Jelenleg a lakások 1%-át bérlik, az egyéb lakáshasználati jogcímek pedig még az 1%-ot sem érik el. A fűtést tekintve az egyedi fűtés aránya -ig növekedett, majd 3%-al csökkent. Az ezt követő években ugyan ismét nőtt az egyedi fűtéssel rendelkezők száma, azonban -ban jelentősen vissza esett az előző évekhez képest. A legtöbben az egyéb fűtési megoldásokat alkalmazzák a régióban, ami 51%-át tette ki -ban a lakások fűtési módjának. A lakások több mint 95%-a gázzal, és szennyvízelvezetéssel is ellátott a Nyugat-Dunántúlon, átlagos alapterületük 82,2 m², illetve 32,5%-uk kétszobás ( táblázat). Minden 1 háztartásra a régióban jut 65 autó, és 87 mosógép, és 186 mobiltelefon. Az autók száma meglehetősen változatos képet mutatott az elmúlt években, de nem emelkedtek jelentősen. Egyértelmű növekedés a mobiltelefonok számában látható, ami 6 év alatt megduplázódott ( táblázat). A háztartások egy főre jutó éves kiadásai között így nem meglepő hogy a második a sorban a lakások fenntartása, és energia fogyasztása ( táblázat). -ban ez az összeg csak az elektromos energiára, gázra, és az egyéb tüzelőanyagokra lebontva majdnem 1 ezer forintot tett ki. Ez a szám az elmúlt 6 évben több mint a duplája lett. A lakások teljes fenntartását tekintve -ben volt egy jelentős emelkedés, ami aztán visszaesett, de még így is -ig folyamatosan nőtt a kiadások összege. A régió személygépkocsi használatáról elmondható, hogy a legtöbb benzin üzemű, és Győr-Moson-Sopron megyében található (Melléket ábra). A személygépjárművek közel 8% benzinfogyasztású, és alig 2% használ gázolajat. Vas és Zala megyében arányait tekintve hasonló mondható el, a személygépjárművek üzemanyag felhasználásról. Azonban Vas megyében 1%-al, Zalában pedig 2%-al nagyobb a benzines gépjárművek aránya a gázolaj meghajtásúakkal szemben, mint GYMS megyében. A tehergépkocsik arányáról, és üzemanyag használatáról már mást lehet elmondani (Melléklet ábra). A teherautók száma jóval kevesebb a személygépjárművekhez képest (a 32 ezer személygépkocsival szemben 42 ezer tehergépkocsi volt -ban a Nyugat-Dunántúlon), valamit a fogyasztásukat tekintve a 42 ezer teherautóból majdnem 39 ezer gázolaj meghajtású. Ezért a biodízel felhasználása a teherautók üzemanyag ellátásában mindenképpen megfontolandó. A személygépjárművek esetében sajnos nem mondható el ugyanez, mivel a régióban csak 2% gázolaj meghajtású. Ezért ezen a téren jelentős változtatásokra lesz szükség a jövőben. A benzin üzemű személy- és tehergépkocsi, száma nem emelkedett jelentősen az elmúlt hat évben, azonban a gázolaj meghajtásúak szám a duplájára növekedett. Viszont még így is jelentősen elmarad a számuk a benzin üzemű járművekkel Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 9

10 szemben. A tömegközeledés terén a Nyugat-Dunántúlon 1 millióval kevesebb utast szállítottak -ban a helyi buszjáratokon, mint a Dunántúl többi régiójában (Melléklet ábra). Az utasok száma az országos átlaghoz is jelentősen elmarad, ami egyrészről feltételezi a nagyarányú személygépjármű használatot. A legtöbb utast Győr-Moson- Sopron, a legkevesebbet pedig Vas megyében szállítottak -ban. A buszok üzemanyag felhasználást tekintve is a biodízel, vagy más alternatívenergia meghajtás jelentheti a megoldást a fenntartható tömegközeledés biztosításához. Ehhez azonban elsősorban szükség van a helyi autóbusz közlekedés minőségi fejlesztésére is, hogy az utas szám növekedjen. 5.4 Energetikai Infrastruktúra Egy régió életét jelentős mértékben befolyásolja a helyben kiépített energetikai infrastruktúra, mint például a villamosenergia-hálózat, a gázhálózat, a távhőellátás és közlekedési infrastruktúra kiépítettsége, vagy éppen a hulladékkezelés színvonala. A fejezet során ezen tényezők bemutatására térünk ki Villamosenergia-hálózat A villamos energia országos alapellátást és nemzetközi kooperációt szolgáló 4 kv-os és 22 kv-os feszültségű szállító rendszerének hálózatai elérik és átszelik a régiót. Megcsapolásuk 4 kv-on történik a győri-, a szombathelyi és a hévízi 4/12 kv-os alállomásokban. A régiót ténylegesen ellátó 12 kv-os villamos főelosztóhálózatnak ezek a táppontjai. A 4 kv-os tranzit hálózatok rácsatlakoznak az UCTE európai egyesített rendszerre, Ausztriában a Győr-Wiener Neustadti, Szlovákiában a Pozsonyi, Szlovéniában a Hévíz-Cinkovcei, Horvátországban a Hévíz-Zerjevinec közötti rendszer-összeköttetés révén a jelölt 4/12 kv-os alállomásokra. év óta a villamos energia szabad piac megnyitása és a hálózatok szabad hozzáférhetősége révén, a MAVIR rendszerirányító és kereskedelmet bonyolítón keresztül bármely ipari nagyfogyasztó megválaszthatja, hogy melyik európai termelő-szolgáltató cégtől vásárolja meg a szükséges villamos energiáját a közös piacon. Az energia infrastruktúra rendszernek ezek az autópályáknak megfelelő kategóriájú szállítórendszerei, a 12 kv-os hálózat pedig az autóút, gyorsforgalmi főút kategóriának feleltethetők meg. A Nyugat-Dunántúli Régióban Vas megye csak a közelmúltban kapcsolódhatott be a kiépített Győr-Szombathely közötti 4 kv-os új szakaszon és az új 4/12 kv-os transzformátor állomáson keresztül a vázolt nagyrendszerbe. Zala megye, s így a régió is egy másik, az előzőtől független táppontból (Litérről) kapja táplálását 4 kv-on már jó ideje. Ebből a táppontból történik a szlovén-magyar és a horvátmagyar rendszer-összeköttetés és kooperáció, amely korábban, a délszláv háborúk Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1

11 idején, csak 12 kv-on működött. Ez a kooperáció regionális szinten továbbra is megmaradt, üzemel. A Régió gazdasága, ipara a megyei jogú városok, ipari parkok és kistérségi központok és a nagyobb települések, üdülőhelyek biztonságos villamos energia ellátására ma már nélkülözhetetlen a 12 kv-os villamos főelosztóhálózatok folyamatos továbbfejlesztése és a 12/2 kv-os transzformátor alállomások sűrítése, ill. a meglévők kapacitásbővítése. Ezekre tudnak a középméretű, 6 2 MW-os, megújuló energiákra alapozott erőművek rátáplálni. (Ilyen épült a közelmúltban a Zalaegerszegi Ipari Parkban, Lentiben és Őriszentpéteren.) A meglévő 2 kv-os középfeszültségű hálózatok általában leterheltek, kevés szabad kapacitással rendelkeznek, számos térségben felújításra szorulnak. E hálózatok fejlesztésére a külföldi tulajdonos-szolgáltató cégek aránytalanul keveset fordítanak, különösen, amikor a megújuló bázisú kiserőművek által termelt energia átvételéhez aránytalanul nagy hálózatfejlesztési igénnyel lépnek fel. Célszerű ezért már a koncepciót megalapozva, előzetes területszerkezeti és előnyös csatlakoztatási feltételeket biztosítani a megújuló energia-hasznosítási programot megelőzően. Mindenképpen meg kell említeni a 211. június 27.-én átadott gönyűi gázerőművet, mely bruttó 443 MW teljesítményével a legmodernebb, és legmagasabb hatásfokú létesítmény jelenleg Magyarországon. Az erőmű kombinált ciklusú gáz-és gőzturbinás berendezése nemcsak környezetbarát, de rendkívül magas, nettó 59%-os hatásfokú teljesítménnyel rendelkezik. Ennek a világszínvonalú technológiának köszönhetően több mint 6 ezer háztartás energiaellátása biztosítható. A Gönyűn termelt áram a magyar átviteli hálózatba kerül betáplálásra, melynek köszönhetően a teljes hazai hálózat számára elérhető. Emellett a gönyűi áram elegendő Győr, és térségének egész éves energiaellátására. A villamos energia felhasználás a Nyugat-Dunántúlon az országos viszonylathoz képest alacsonynak mondható. A régióban a villamos energiát fogyasztók száma a 1%-át adják az ország energiafogyasztóinak. Ilyen alacsony fogyasztói számmal csak a Dél-Dunántúl rendelkezik. A többi régió fogyasztói arányát tekintve 11% és 13% között mozog kivéve a Közép-Magyarországot ahol ez az arány 29%. Az éves energiafogyasztásról is hasonlót lehet elmondani, mely szintén 1%-a volt -ban az ország összes éves fogyasztásának (1 115 ezer MWh volt az összes villamos energiafelhasználás a Nyugat-Dunántúlon, az országban ezer MWh). Az elmúlt hat évben a háztatások éves villamos energiafelhasználása nagyjából hasonló volt, ami -ban ugrott meg jelentősen GYMS megyében (Melléklet ábra). Az egy fogyasztóra jutó felhasználás viszont GYMS megyében csökkent a legtöbbet, a három megye közül (Melléklet ábra). Vas megyében is egyértelmű csökkenés volt tapasztalható, ami azonban kisebb mértékű volt. Zala megye meglehetősen változatos képet mutatott az elmúlt években az egy főre jutó villamos áram felhasználása terén, ami hol emelkedett, hol pedig csökkent, de -höz képest valamennyivel alacsonyabb volt. A megyék közül Győr-Moson- Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 11

12 Sopron megyében volt a legnagyobb az egy fogyasztóra jutó havi energiafogyasztás -ban, 26 kwh és Zala megyében a legalacsonyabb 143 kwh. A kizárólag közvilágítási hálózat hossza Győr-Moson-Sopron megyében (451 km) közel azonos Vas megye hálózatának hosszával (45 km). Egyedül Zala megye marad el 2 km-el a másik két megyei hálózat hosszától. A Nyugat-Dunántúli közvilágítási hálózat a 12%-át teszi ki az országos hálózatnak. A közvilágítási fényforrások száma a Nyugat-Dunántúlon az ország összes közvilágítási fényforrásának 1%-át teszi ki (Nyugat-Dunántúl 135 ezer közvilágítási fényforrás, Magyarország ezer). Érdekes módon azonban a megyék között Vas megyében van a legkevesebb közvilágítási fényforrás (39 ezer) holott a közvilágítási hálózatának hossza közel ugyan annyi mit Győr-Moson-Sopron megyében. Zala megyében pedig 2 km-rel rövidebb ugyan a közvilágítás hálózatának hossza, de 44 ezer fényforrással rendelkezik, amit 5 ezerrel több Vas megyénél, viszont 7 ezerrel kevesebb GYMS megyéhez képest. A megyék összes energia fogyasztását nézve azonban Vas és Zala megye közel azonosan teljesített 29 ezer MWh-val, míg Győr-Moson-Sopron megye 534 ezer MWh villamos energiát használt fel -ban. A régió szélenergia potenciálja egyedül itt a legkedvezőbb az országban, különösen a régió északi és középső részéig bezárólag, emiatt nem csupán elszórt szélerőgépek, hanem nagyobb teljesítményű szélerőmű parkok telepítése is lehetséges. Referenciahelyek működnek Győr-Moson-Sopron, és Vas megyében. Valamennyi vázolt megújuló energia átalakító technológiához kapcsoltan, de önállóan működve is, javasolható a napenergia potenciál közvetlen villamos energiára, illetve hőenergiára történő átalakítása, annak technológiai berendezéseinek a régióban történő gyártása, majd alkalmazásuknak a jelenleginél nagyobb mértékű elterjesztése, mivel a közvetlen napsugárzási adottságok, a legnyugatibb keskeny sáv kivételével mindenütt igen kedvezőek általános európai összehasonlításban Gázvezeték-hálózat Az országos és nemzetközi szénhidrogén csőtávvezeték-hálózati nagynyomású rendszerek közül a földgázhálózat beteríti a régiót és nagy/középnyomású gázátadó állomásokon keresztül látja el a térség középnyomású fogyasztói elosztóhálózati alrendszereit. Ezen felül Győr-Moson-Sopron megye helyet ad nagynyomású tranzit földgázvezeték-hálózatnak is, egy Vecsés-Baumgarten közötti ág megyére eső szakaszán, amely már ma is a K-Ny-i tranzitszállításokat is elvégzi. Már a középtávú tervekben szerepel a dél-orosz földgáz ( Déli Áramlat névvel) mely a Fekete-tengeri Beregovaja kompresszorállomásáról indítva Bulgárián és a Balkánon át, Magyarországon keresztül vezetett nyomvonallal épülne ki ugyancsak Baumgartenig (Ausztriai kp.) a meglévővel párhuzamosan fektetve. A Déli Áramlat Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 12

13 kétoldalú kormányközi egyezménye 21-ben megszületett, és az első vezeték építésének bejezését 215-re tervezik. A másik terv a NABUCCO gázvezeték a Kaszpi-tengeri (iráni) táppontból indítva, ugyancsak elérné Magyarországot és ugyancsak a Baumgarten csomópontra csatlakozna. A NABUCCO gázvezeték támogatási szerződést az érdekelt országok, köztük hazánk is 211 júniusában írta alá. Az igazi mérföldkő majd a beruházási döntés lesz, de ahhoz még nagyon hosszú utat kell megtennie a beruházónak. Ezek a tranzit-nagyrendszerek a telepítési helyszükségletükért folyamatos és jelentős díjjal honorálják az illető térség tulajdonosait, ezért célszerű a területhasználati díjat a régió egyéb fejlesztéseire hasznosítani. Egy korábbi É-D irányú a szibériai Yamal félszigeti táppontról indított Oroszországon Fehér-Oroszországon Lengyelországon vezetett ún. északitengeri gázok projekt délre leágazó szakasza átszelné a Ny-Dunántúli Régió keleti részét, Bana és Tornyiszentmiklós közötti szakaszával, majd elér egy adriai-tengeri olasz LNG (folyékony földgáz) kikötőhelyet. Összességében a régió tranzitáló szerepe a földgázhálózati rendszeren tovább erősödik, amely kereskedelmi szerep folyamatos bevételt jelent mind az értékteremtéssel, mind az építési kivitelezés, mind pedig a folyamatos üzemelés idején. Addig azonban, míg ezek a gázellátó rendszerek elsősorban hazai ipari és energiaipari termelőhelyek igényeit elégítik ki, a lakossági-kommunális és tercier szektor számára aránytalanul költséges és környezetszennyező hőellátásmódot jelentenek. Kiváltásukra célszerű törekedni ezekben az ágazatokban és a teljes mezőgazdasági energiaigények kielégítésére is (villamos-, hő- és bioüzemanyag felhasználások) a térség gazdag megújuló potenciális energetikai adottságaira alapozva. Előnyben kell részesíteni a földgázzal még el nem látott településeket, illetve a régi, rekonstrukcióra szoruló települési hőellátó rendszereket. A Nyugat-Dunántúl összes gázhálózatának hossza 1 ezer km ami durván 15 km-rel marad el a régiók átlagától. De ez a gázhálózat a leghosszabb a Dunántúlon, mert a Közép-Dunántúlon több mint 5 km-el, a Dél-Dunántúlon pedig több mint 15 km-el rövidebb a gázhálózat. A fogyasztók számát tekintve (3 ezer fogyasztó) a Nyugat-dunántúli durván megegyezik a közép-dunántúli fogyasztók számával. A régiók átlagához képest majdnem 2 ezerrel kevesebb a gázfogyasztók száma a Nyugat-Dunántúlon. Ennél alacsonyabb értékkel a régiók közül, csak a Dél-dunántúli rendelkezik (242 ezer fogyasztó) mely 6 ezer fogyasztóval kevesebb a Nyugat-dunántúlihoz képeset. A fogyasztók több mint 8%-a minden régióban, hasonlóan az országos tendenciához, a gázt egyben fűtésre is használja. Ezen a területen jelentős változatást és energia-megtakarítást jelenthetne, ha a geotermikus energia válthatná ki a fűtést, amelyre azonban középtávon is csekély az esély. Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 13

14 A háztartások számára értékesített gáz ezer m³ volt -ban, ami a második legalacsonyabb érték a régiók között. A régiók átlagához képest pedig több mint 2 ezer m³-el kevesebbet értékesítettek a Nyugat-Dunántúlon. A háztartásoknak értékesített gáz mennyisége -ig, Vas megyében -ig növekedett, majd fokozatosan csökkeni kezdett (Melléklet ábra). Ezzel ellentétben a fogyasztók száma folyamatosan növekedett mindhárom megyében (Melléklet ábra). A megyék között Győr-Moson-Sopronban található a legtöbb fogyasztó (134 ezer), és itt értékesítették a legtöbb gázt is ( ezer m³) -ban. Zala és Vas megye jóval elmarad a fogyasztók számát, és a fogyasztást tekintve GYMS-tól. Itt külön kiemelendő, hogy Vas megye 74 ezer fogyasztóval rendelkezik, ami a legalacsonyabb érték a megyék között. Az éves gázfelhasználása sem érte el a 75 ezer m³-t, ami 8 ezer m³-el kevesebb Zalához képest. Az egy fogyasztóra jutó felhasználást tekintve azonban Vas megelőzi Zala megyét, de még így is GYMS megye az első. A felhasználások mértéke azonban nem sokban tér el egymástól, mert amíg GYMS megyében az egy főre jutó gáz mennyisége 92,8m³ volt havonta, addig Vasban 86,9m³, Zalában pedig 7,6m³. A melléklet ábráján jól látható, hogy az egy fogyasztóra, és lakosra jutó havi gázfogyasztás, a háztarásoknak értésesített gáz éves mennyiségéhez hasonlóan változott. Ugyanis -től mindhárom megyében folyamatosan csökkeni kezdett az értéke. Az egy fogyasztóra jutó havi gázfelhasználás -ban a régiók közül a Nyugat- Dunántúlon volt a legalacsonyabb 84,3m³. Ez az érték 1 m³-rel kevesebb az országos átlaghoz képest Közlekedés (innovatív tendenciák és technológiák, e-mobility) A Nyugat-Dunántúlon régióközlekedést tekintve a legforgalmasabbnak Győr-Moson- Sopron megye tekinthető, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a Budapestet Béccsel összekötő autópálya a területén halad át. Valamit GYMS megye közelében található Szlovákia fővárosa Pozsony is. A vasúti közlekedésről hasonló mondható el, ami nemcsak annak köszönhető, hogy a MÁV egyik legforgalmasabb és a Nyugat-Európával kapcsolatot jelentő vonalhálózata található Győr-Moson-Sopron megyében, hanem annak is, hogy a GYSEV hálózatának jelentős része ezt a területet érinti. A GYSEV járatainak többsége pedig a szomszédos Ausztriába közlekedik. A légi közlekedést tekintve szintén Győr-Moson-Sopron megyét, azon belül is a péri repülőteret kell kiemelni. A repülőtér fejlesztésének köszönhetően, jelentős nemzetközi forgalommal rendelkezik, melyből külön kiemelendő a teherszállítás. A kerékpáros infrastruktúrát tekintve az Országos Területrendezési Tervről szóló. évi XXVI. törvény által az országos kerékpáros törzshálózat elemeiként kijelölt 27 regionális kerékpárútvonal közül hat érinti a régiót. Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 14

15 A közlekedési infrastruktúra tehát adott az e-mobilitás számára, azonban mégsem terjedt még el a régióban. Ennek egyik oka, hogy az alternatív meghajtású járművek (legyen az elektromos, hidrogén, vagy biodízel meghajtású) számára még nem építettek töltőállomásokat a régióban. Egyedül Zalaegerszeget lehet kiemelni, ahol a Zalavíz Zrt. 21-ben felavatott egy biogáz töltőállomást. Az állomást egyelőre csak a cég saját autóinak tankolására használják, de a jövőben tervezik a helyi önkormányzati cégek gépjárműveinek, és a városi buszok üzemanyag ellátását is. A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség több projektet is indított, ami az e-mobilitást, az alternatív meghajtású járműveket, és azok használatát hivatott népszerűsíteni. Ezek közül kiemelendő a REZIPE program, és az ELMO projekt. A REZIPE projekt célja, hogy a zéró kibocsátású járművek használatát bevezesse a városi közlekedésbe. A projekt keretein belül több elektromos töltőállomás is épülne, melyek közül az egyik hamarosan elkészül Győrben. Mindamellett az elektromos járművek népszerűsítésének jegyében lehetőség lesz e-autók, e-mopedek, és e-biciklik kölcsönzésére is. Az e-mobilitást népszerűsíti például a győri Leier cég is, mely 21-től elkezdett elektromos járműveket forgalmazni. Az ELMO projekt a fenntartható közlekedést hivatott biztosítani a városokban és a régiókban egyaránt, az elektromos járművek használatának segítségével. Ezért a projektben nemcsak hazai, hanem külföldi szakemberek is részt vesznek, akik közös koncepciókat készítenek az e-mobilitás kutatására, képzésére, és fejlesztésére. Amit mindenképpen meg kell még említeni az a Széchenyi István Egyetem alternatív meghajtású járművekkel kapcsolatos kutatása, valamint azok népszerűsítése. Ide tartozik többek között a Széchenyi futam, mely az alternatív meghajtású járművek versenye, valamint az egyetem Szenergy Team nevű csapata, amelyik évek óta jelentős sikereket ér el a nemzetközi Shell-Eco-marathon Europe versenyen napelemes autójának köszönhetően. Az alternatív meghajtású járművek fent említett népszerűsítései azért is fontos, mert amíg a régióban az utóbbi öt évben, a benzin, és gázolaj meghajtású személygépjárművek száma növekedett, az egyéb meghajtású járművek száma fokozatosan csökkent. A legnagyobb növekedést a gázolja meghajtású járművek jelentik, melyek száma majdnem a duplájára nőtt óta (Melléklet ábra). Az alternatív meghajtású járműveket először a tömegközeledésben célszerű alkalmazni. Az elektromos buszok, és villanymozdonyokat követhetnénk aztán a közszférában, és a helyi önkormányzatok használatában álló gépjárművek alternatív meghajtásúra cserélése. Az elektromos, és más alternatív meghajtású üzemanyagokkal rendelkező töltőállomások cseréjével pedig biztosított lenne a régió személygépjármű állományának fokozatos átállása a benzin üzeműről, az alternatív meghajtásúra. Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 15

16 5.4.4 Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés A hulladékgazdálkodás szempontjából a régió meglehetősen eltérő képet mutat. A 29-ben átadott Győr-sashegyi regionális hulladékkezelőnek köszönhetően, a Nyugat-Dunántúl északi területén található 112 település nagytérségi hulladékgazdálkodása kezdődött meg. A két-kannás rendszer bevezetésével a szelektív hulladék gyűjtés már a családok otthonaiban elkezdődik a komposzt és kommunális hulladék szétválasztásával. A rendszer egyelőre csak a családi házaknál került bevezetésre, a társasházak esetében továbbra is az egykannás szemétgyűjtést alkalmazzák, de a közeljövőben itt is áttérnek majd a két-kannás gyűjtésre. A sashegyi regionális hulladékkezelő teljes mértékben megfelel, az Európai Unió követelményeinek, ahol a mechanikai-biológiai kezelőművet, válogatóművet, és komposztálót állítottak fel. Ezek kívül több hulladékudvart (36 db), és hulladékszigetet (179 db) is kialakítottak a nagytérségen belül a szelektív hulladékgyűjtés minél hatékonyabb megvalósítása érdekében. A hulladékkezelő megépülésével természetesen a régi szeméttelep rekultiválásra került. A Nyugat-Dunántúli régió déli részén szintén megvalósult egy hasonló nagytérségi hulladékgazdálkodás, mint az északi részén, valamint minden nagyobb településen, úgymint Szombathely, Nagykanizsa, Sárvár, Körmend, stb. megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés is. Zalabéren -ben átadásra került egy 1 millió m³-es kapacitású lerakó, a Zalaispaprogram keretén belül. Ezzel Zala, és Vas megye határán található települések hulladékgazdálkodása valósult meg. A hulladéklerakón kívül hulladékgazdálkodási létesítmények, hulladékkezelő központok, válogatók, átrakodók, hulladékudvarok, és szelektív hulladékgyűjtő szigetek létesültek. Ennek a komplex hulladékgazdálkodási rendszernek köszönhetően több mint 13 településen felszámolták, illetve rekultiválták a régi szemétlerakókat. Vas megyében kiépülőben van még egy nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer, ami 29-ben alakult 129 vasi önkormányzat részvételével, melynek központja Szombathely. A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás célja a sashegyi, és a zalabérihez hasonló szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer létrehozása, valamint a meglévő hulladéklerakók rekultiválása KEOP pályázat segítségével. A társulás az első fordulón már elnyerte a hulladékgazdálkodási program előkészítéséhez szükséges támogatást, melynek támogatási szerződést 21 áprilisában aláírták. Az előkészítés fázisa így 212 tavaszáig lezárulhat, és ha sikeres a 2. fordulója a pályázatnak akkor a beruházások legkésőbb 214 első felében befejeződhetnek. A rendszer üzemelése így 214-ben már elkezdődhet. A Nyugat-Dunántúlon a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma -tól -ig több mint 15 ezerrel emelkedett. Ebből is kiemelkedik Győr-Moson- Sopron megye ahol 1 ezerrel voltak többen -ban, mint öt évvel korábban (Melléklet ábra). Vas és Zala megyében 6 és 7 ezer növekedés Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 16

17 tapasztalható a lakások számában. A régióba a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma még így is alacsonynak mondható a régiók között, de a Dél- Dunántúlon több mint 2 ezerrel alacsonyabb ez a szám. A begyűjtött települési szilárd hulladék terén GYMS megye egyértelmű csökkentést mutat -tól kezdve, azonban Vas és Zala megyékről nem mondható el egyértelműen ugyanez. Míg és között egyértelmű csökkenés volt tapasztalható, addig -ban ismét növekedett a települési szilárd hulladék mennyisége (Melléklet ábra). A folyékony hulladékok esetében viszont már más a helyzet. A lakosságtól gyűjtött folyékony hulladék -tól folyamatosan csökkent a Nyugat-Dunántúlon több mint 2 ezer m³-el. Ez leginkább annak köszönhető, hogy egyre több lakás csatlakozott a helyi csatornahálózatra. A megyék között viszont Zalában szállítják el még mindig a legtöbb folyékony hulladékot (Melléklet ábra). Ez az elszállított mennyiség nagyjából a duplája a GYMS és Vas megyei értékeknek. A szennyvízelvezetés is meglehetősen változatos képet mutat a régióban, mert amíg a tisztítottan elvezetett szennyvíz egyedül Zala megyében csökkent folyamatosan -tól, addig GYMS, és Vas megye meglehetősen változatos képet mutatnak. Míg GYMS megyében a tisztítottan elvezetett szennyvíz szinte évente növekedett és csökkent, addig Vas megyében -ben hirtelen megnövekedett, majd -ig csökkent, utána ismét megnövekedett de -ban már megint csökkentő tendenciát mutatott (Melléklet ábra). A víztisztítás módját tekintve mechanikailag utolját a régióban -ben tisztítottak szennyvizet GYMS és Vas megyében, Zalában pedig -ben. Mindhárom megyében a biológiai tisztítás csökkenést mutat, a III. tisztítási fokozattal szemben (Melléklet ábra). Vas és Zala megyében -ban nagyjából 25%-át tette ki a biológia tisztítása a szennyvíznek. A legnagyobb változást a víztisztítás terén GYMS megye mutatja, ahol -ban még a szennyvíz több mint 9%-át biológiai úton tisztították, addig -ban már csak az 56%-át. Azonban GYMS megyében még így is a szennyvíz jelentős részét biológiai úton tisztítják ellentétben a másik két megyével. Vas megyében érdekes módon óta közel azonos átlagosan 35 m³ körül volt a biológiailag tisztított víz mennyisége, addig Zalában éppen fordítva átlagosan 77 m³ volt a III. tisztítási fokozattal tisztított víz mennyisége. A Nyugat-Dunántúlon a regionális hulladékgazdálkodásnak, és a szelektív hulladékgyűjtésnek köszönhetően, kiválogathatók a megújul energiaforrásként felhasználható hulladékok. Ebbe beletartozik a rekultivált hulladéklerakók biogáz termelésének begyűjtése, valamint a folyékony hulladékok szintén hasonló célra történő felhasználása is. A szennyvíztisztító telepek esetében a keletkezett biogázok felhasználhatók hő, és elektromos áram termelésére, valamint magának a szennyvíz tisztítótelepnek az energiaellátására is. Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 17

18 5.4.5 Lokális távhőellátó rendszerek A Nyugat-dunántúli régió távhőellátását tekintve, Vas megyében található a legtöbb olyan település, amelyik távfűtéssel és meleg-vízhálózattal ellátott (szám szerint 8 település volt -ban, míg -ig hét előtte pedig hat). Győr-Moson-Sopron megyében az utóbbi 5 évben nem változott a távfűtéssel rendelkező települések száma, így továbbra is 5 város rendelkezik lokális távhőellátó rendszerrel. Egyedül Zala megyében található egy település, amelyik távfűtés és melegvíz szolgáltatással rendelkezik, és amelyiknek távfűtésbe kapcsolt lakásainak száma is gyakorlatilag változatlan maradt az elmúlt években. GYMS megyében -ig folyamatosan növekedett a távfűtéssel rendelkező lakások száma, egyedül -ban volt tapasztalható enyhe csökkenés. Érdekes módon azonban míg GYMS és Zala megyében közel azonos arányban állnak egymással a távfűtésbe és melegvízellátásba bekapcsolt lakások száma, addig Vas megyében közel 6 ezerrel több a távfűtéssel ellátott lakások száma (Melléklet táblázat). A régió egészét tekintve a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma -ig folyamatosan növekedett, majd ezt követően némi csökkenés és stagnálás figyelhető meg. A melegvízellátásba bekapcsolt lakások száma ezzel ellentétben folyamatos növekedést mutatott (Melléklet ábra). Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 18

19 5.5 A Nyugat-dunántúli régió energetikai szempontú SWOT analízise ERŐSSÉGEK (belső +) GYENGESÉGEK (belső -) Primer megújuló energiahordozói adottságok (nap, víz, szél, geotermikus, szilárd biomassza, lágyszárú biomassza) a legkedvezőbbek az országban. Másodlagos, harmadlagos átalakítással nyerhető biomassza alapú energiahordozói adottságai (biogáz, biodízel, bioetanol) országos szinten kedvezőek. Villamos energiaellátó hálózati rendszerek közül a nemzetközi együttműködésben résztvevő tranzit hálózatok jelenlegi és tervezett kiépítettsége a régióban európai színvonalú és sűrűségű, ami a szabad energiapiac feltétele. A régió innovációs központjai, tervezett K+F kutatóintézményei alkalmasak újabb megújuló energetikai technológiák (tüzelőanyag-cellák, hidrogénbontás) kifejlesztésére, kísérleti alkalmazására. Földgázenergia ellátó, szállító nemzetközi kooperáló hálózatok meglévő adottságai és tervezett nagyarányú fejlesztése, a tárolótér bővítést is beleértve a régió energiapiacai szerepét növelik, tranzit kereskedelmét szolgálják. Energia Primer hagyományos energiahordozók (kőolaj, kőolajtermék, földgáz, szén) közül a szilárd tűzifát kivéve teljes behozatalra szorul a régió. Biodízel, bioetanol technológiák létrehozására hazai tőkebefektetők hiányoznak. Az új magisztrális villamos tranzit hálózatok építése újabb területsávokat hasít ki a régió természeti területéből, szemben az azonos tartóoszlopos szerkezetre rögzíthető 4-4 áramkörös (4 kv, 12 kv) helytakarékos megoldásokkal. A tranzit földgáz kereskedelem a helyi energiaellátásban nem jelenti az életminőség javulását (olcsóbb fogyasztói árat, biztonságot). Nagy energetikai függőség, megújuló energiaforrások alacsony hasznosítási foka a régióban LEHETŐSÉGEK (külső +) VESZÉLYEK (külső -) Megújuló energiahasznosítási technológiák köztudottak, hazai fejlesztésük elterjesztésére már referenciaüzemek és szomszéd országi tapasztalatokra támaszkodhatnak. Bioüzemanyag alapanyag termelésének és átalakításának helyi, szervezett, termékláncban történő üzemeltetése új iparágat teremthet. A meglévő 4 kv-os villamos alaphálózati rendszer távlatban történő megcsapolására a régió két mj. városa számára (Zalaegerszeg, Nagykanizsa) mód nyílik. A földgáz tranzit rendszerek bővítésével helyszükségletük kielégítésével megnövekedhet a régió és az érintett önkormányzatok folyamatos bevétele, amennyiben ennek jogát és feltételeit időben biztosítják. Energia Pénzügyi, jogszabályi hiányok miatt, a megújuló energia termelési és átalakítási technológiák telepítése, kiépítése, az ezzel járó foglalkoztatás bővítés üteme, életkörülmények javítása lassúbb lesz a tervezettnél. Biohajtóanyag előállítás és forgalmazás nemzetközi monopóliumok (pl. MOL, GASPROM) kezében marad, ami kizárja a helyi termelők összefogásnak alapuló fejlesztések lehetőségét. Villamos főelosztó és elosztó hálózati rendszerek (12 kv, 2 kv) rekonstrukciója és újabb szakaszok fejlesztése, 12/2 kv-os alállomások építése nem tart lépést az igényekkel a privatizáció óta sem, ami a megújuló energiabázisú erőműfejlesztés gátját is képezheti, vagy azt megdrágíthatja. A hazai földgáztároló-kapacitás biztonsága csökken, ha az nemzetközi tulajdonba és irányítás alá kerül. Megújuló energiaforrásaink külső, pénzügyi befektetők általi privatizációja (ökogyarmatosítás) által diszfunkcionális megújuló energia ellátási struktúrák kialakulása Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 19

20 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 5. fejezet mellékletei Együttműködési Program -213 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése South East Europe Transnational Cooperation Programme Jointly for our common future Project FIDIBE Development of Innovative Business Parks to Foster Innovation and Entrepreneurship in the SEE Area A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó

H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó Észak Alföldi Önkormányzati Energia nap Tisztelettel köszöntöm a H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó résztvevőit Barta István okl. mérnök

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás

Részletesebben

A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése

A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése Siófok, 2010. szeptember 17. GA Magyarország Kft., Papp László Tartalom 1. Bevezetés 2. Terjedelem 3. Megoldandó

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/I. (1) bekezdése szerinti adatok: Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I.

A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/I. (1) bekezdése szerinti adatok: Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I. Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz legközelebb eső felhasználási

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben