GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: /2015. Hiv. szám: Tárgy: Ügyintéző: Dr. Kuller Gábor Ódor Imre Sovánné Nagy Gréta Nagyné B. Ildikó Bender Ferenc Melléklet: 1 db. Alumetal Group Hungary Kft., Komárom 7135/7 hrsz. ú ingatlan, hulladék kezelő és alumínium ötvözet gyártó létesítmény egységes környezethasználati engedélyezési eljárása - Határozat - H A T Á R O Z A T I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16., KÜJ száma: , KTJ száma: , Létesítmény KTJ száma: , a továbbiakban: Ügyfél) részére, a Komárom 7135/7 hrsz. -ú ingatlanon, nem veszélyes hulladékhasznosításával alumínium ötvözetgyártási tevékenység végzésére, a Denkstatt Hungary Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty utca 64.) által benyújtott kérelme, és Az Alumetal Group Hungary Kft. által Komárom, 7135/7 helyrazji számon létesíteni tervezett hulladék kezelő létesítmény és másodnyersanyag felhasználásával üzemelő alumínium ötvözet termékek gyártása tevékenység egységes környezethasználati engedély iránti kérelme tárgyú dokumentáció alapján a levegőtisztaság-védelmi engedélyt, és nem veszélyes hulladékok gyűjtésére, előkezelésére és hasznosítására hulladékgazdálkodási engedélyt, valamint zajkibocsátási határérték megállapítást is magában foglaló, egységes környezethasználati engedélyt ad, a következők szerint: II. Az Ügyfél és a telephely főbb adatai és a tervezett tevékenység főbb jellemzői: Az engedélyes Ügyfél adatai: Az engedélyes neve: Alumetal Group Hungary Kft. A cég székhelye: 2900 Komárom, Honfoglalás u. 16. Cég adószáma: Cégjegyzékszám: Cég KSH azonosító: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96)

2 A telephely adatai: A telephely címe: Komárom 7135/7 hrsz. EOV koordinátái: X: m Y: m Telephely területe: m 2 A terület tulajdonosa jelenleg Komárom Város Önkormányzata. A telephelyen végezni kívánt tevékenységek a TEÁOR szám feltüntetésével: alumíniumgyártás nem veszélyes hulladék gyűjtése veszélyes hulladék gyűjtése nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása hulladék újrahasznosítása fém-, érc-nagykereskedelem Végzett fő tevékenység: A tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ekr.) 2. sz. melléklet b) pontja nemvas fémek, ezen belül visszanyert (reciklált) termékek olvasztása (beleértve az ötvözést), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett., bc) pont salak és hamu kezelése, bd) pont Nem veszélyes hulladékok hasznosítása 75 tonna/nap kapacitáson felül, fémhulladék kalapácsos shredderrel történő kezelése ideértve a hulladék elektromos és elektronikai berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit pontjai alapján egységes környezethasználati engedélyköteles. Az engedély tartalmazza a hulladékgazdálkodási engedélyt is. NOSE-P kód: , , PRTR kód: 2.5.b Személyi feltételek: A telephelyi tevékenységet folyamatos munkarendben 3 műszakban kívánják végezni. A telephelyen 150 fő munkavállaló alkalmazása tervezett. Az Ügyfél öntödei és hulladékhasznosítási tevékenysége a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Kormányrendelet alapján környezetvédelmi megbízott alkalmazásához kötött. Az Ügyfél felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízottat alkalmaz. Tárgyi feltételek: válogató sor: vibráció és állítható sebességű szállítószalag kalapácsos őrlőgép szárítóberendezés az 1-3 % olajos szennyezést tartalmazó fémforgács kezelésére 132 t/nap kapacitású forgó, dönthető kemence OXY-FUEL égővel 60 t/nap kapacitású kétkamrás olvasztó kemence hőn tartó kemencék A tevékenység végzésének helye: Komárom 7135/7 hrsz. A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények: 7300 m 2 Központi épület az öntési és olvasztási technológiának 7670 m 2 Alapanyag épület 2

3 270 m 2 Dolgozói épület 685 m 2 Iroda épület 120 m 2 Porta épület m 2 Trafó épület I. és II. 715 m 2 Karbantartó épület 115 m 2 Hűtőtorony és tüzivíz tározó 5 m 2 Gázfogadó m 2 Salaktároló csarnok 648 m 2 Tetővel ellátott boxok m 2 Tároló boxok 2015 m 2 Forgácskezelő épület 675 m 2 Öntési hulladék szortírozó és tároló épület 530 m 2 Kalapácsos törő épülete 790 m 2 Szortírozó berendezés épülete 65 m 2 Klórtechnológia épülete A létesítmény kapacitása: tonna/év mennyiségű nem veszélyes hulladék átvétel, tonna/év mennyiségű alumínium ötvözet gyártás. Az alkalmazott technológia főbb jellemzői: Az Ügyfél Komárom 7135/7 hrsz. alatti ingatlanán tervezett tevékenység során tonna/év mennyiségben kívánnak átvenni nem veszélyes hulladékokat, melyek válogatásra, aprításra, oxidálásra, előzetes tárolásra és tonna/év mennyiségű alumínium ötvözet gyártásnál hasznosításra kerülnek. A válogatás során a technológiában nem hasznosítható hulladékokat engedéllyel rendelkezők részére továbbadják. III. A Hatóság az Ügyfél részére engedélyezi a Komárom 7135/7 hrsz. ú ingatlanon lévő telephelyen pontforrások üzemeltetését, és arra vonatkozóan az alábbi levegővédelmi követelményeket állapítja meg: 1. Légszennyezést okozó technológiák megnevezése: T1 Öntödei tevékenység T2 Forgács szárító berendezés T3 Kalapácsos törő 2. A létesítmény, illetve technológia légszennyező forrásai: T1 Technológiához tartozó P1 öntödei elszívás T2 Technológiához tartozó P2 forgács szárító T3 Technológiához tartozó P3 kalapácsos törő 3. A légszennyező technológiákhoz tartozó pontforrásokat, a kibocsátott légszennyező anyagok felsorolását, valamint az elérhető legjobb technika alapján megállapított kibocsátási határértékeket, a határozat elválaszthatatlan részét képező 1. számú melléklet tartalmazza (1. számú verzió). IV. A Hatóság az Ügyfél részére a komáromi 7135/7 hrsz. ú ingatlan vonatkozásában az 1. pontban meghatározott hatásterületre az alábbi zajkibocsátási határértékeket állapítja meg: 3

4 1. A létesítmény üzemelése során folyamatosan gondoskodni kell az alábbi határértékek megtartásáról: A zajforrás hatásterületén lévő: Közterület elnevezése Házszám ingatlan helyrajzi száma Építményjegyzék szerinti besorolása Komárom, Radnóti Miklós utca / Komárom, Radnóti Miklós utca / Komárom, Radnóti Miklós utca / Komárom, Radnóti Miklós utca / Komárom, Radnóti Miklós utca / Komárom, Radnóti Miklós utca / Komárom, Radnóti Miklós utca Komárom, Radnóti Miklós utca Komárom, Radnóti Miklós utca Komárom, Radnóti Miklós utca Komárom, Radnóti Miklós utca Komárom, Radnóti Miklós utca Komárom, Radnóti Miklós utca Komárom, Kiserdő utca Komárom, Radnóti Miklós utca / Komárom, Károlyi Mihály utca Komárom, Radnóti Miklós utca /2 2927/ Komárom, Károlyi Mihály utca Komárom, Radnóti Miklós utca / Komárom, Károlyi Mihály utca Komárom, Radnóti Miklós utca / Komárom, Eszet Tamás utca Komárom, Radnóti Miklós utca /2 2973/ Komárom, Eszet Tamás utca /1 Komárom, Kiserdő utca / Komárom, Eszet Tamás utca / Komárom, Újszállási út / Komárom - 023/ Komárom - 023/ Komárom - 023/ Komárom - 023/ lakóépületek védett homlokzatai előtt 2 méterre, L KH nappal (6-22 óráig) = 50 db L KH éjjel (22-6 óráig) = 40 db. 2. A környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni Hatóságnak. 4

5 3. A telephely kialakítás ütemeinek üzembehelyezését és az üzemelés megkezdését be kell jelenteni a Hatóságnak. 4. Az üzembehelyezéseket követően, a telephely tényleges környezeti zajkibocsátását, a zajvédelmi hatásterület lehatárolásával, ütemenként (1. ütem, 2. ütem, 3.ütem) zajméréssel kell igazolni, az elkészült dokumentációkat, az üzemelések megkezdését követő 60 napon belül a Hatóságnak meg kell küldeni. V. A tevékenységre vonatkozó Hatósági előírások az elérhető legjobb technika (BAT) figyelembevételével: A./ Hulladékgazdálkodási előírások: A telephelyen átvehető, gyűjthető nem veszélyes hulladékok köre, fajtánkénti maximális mennyisége: Azonosító Hulladék megnevezése kód Maximális mennyisége (tonna/év) kemence salak fölözék és salak, amely különbözik a től kemény cink vasfém részek és esztergaforgács nemvas fém reszelék és esztergaforgács nemvas fém részek és por közelebbről meg nem határozott hulladék fém csomagolási hulladék vasfémek nemvas fémek vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium cink vas és acél ón fémkeverék kábel, amely különbözik a től vas- és acélhulladék nemvas fém hulladék nemvas fémek fémek 1000 A telephelyen összesen átvehető hulladék mennyiség: Az átvett hulladékok kezelése az alábbiak szerint történik: Az öntödei tevékenység során hasznosítható (R4) hulladékok mennyisége: Azonosító Hulladék megnevezése kód kemence salak fölözék és salak, amely különbözik a től 1000 Mennyisége (tonna/év) nemvas fém reszelék és esztergaforgács nemvas fém részek és por

6 közelebbről meg nem határozott hulladék fém csomagolási hulladék nemvas fémek vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium cink vas és acél fémkeverék nemvas fém hulladék nemvas fémek fémek 300 Összesen: A kalapácsos törővel kezelhető (R12 E02-03) hulladékok és mennyiségeik: Azonosító Hulladék megnevezése kód Mennyisége (tonna/év) nemvas fémek alumínium fémkeverék nemvas fém hulladék nemvas fémek 7500 Összesen: A válogató soron (R12 E02-01, R12 E02-06) kezelhető hulladékok és mennyiségeik: Azonosító Hulladék megnevezése kód Mennyisége (tonna/év) nemvas fémek alumínium fémkeverék nemvas fém hulladék nemvas fémek 2000 Összesen: A forgács kezelő, szárító berendezésben (R12 E03-04) kezelhető hulladékok és mennyiségeik: Azonosító kód Hulladék megnevezése Mennyisége (tonna/év) nemvas fém reszelék és esztergaforgács nemvas fém részek és por Összesen: A salak kezelő berendezésben (R12 E02-01, R12 E02-06) kezelhető hulladékok és mennyiségeik: 6

7 Azonosító kód Hulladék megnevezése Mennyisége (tonna/év) kemence salak fölözék és salak, amely különbözik a től 4000 Összesen: A bálázható hulladékok (R12 E02-04) és mennyiségeik: Azonosító Hulladék megnevezése kód nemvas fémek 5000 Mennyisége (tonna/év) alumínium Összesen: A tevékenység végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások: 1. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabály előírásai szerint a keletkezett és a kezelésre átvett hulladékokra vonatkozóan a külön jogszabály szerinti bejelentőlapokon a tárgyévet követő március 1.-ig kell az adatszolgáltatást teljesíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) kitöltött és az ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. 2. Az évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes vagy évente 2000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása esetén a tárgyévet követő március 1.-ig hulladék elszállítás bejelentő E-PRTR lapot is be kell nyújtani. 3. A hulladékok nyilvántartását a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell vezetni. 4. A hasznosítandó fémhulladékok nem tartalmazhatnak olyan összetevőket, illetve olyan szennyeződést, amelyek a hulladék veszélyes hulladékként való besorolását eredményezhetné. 5. A hasznosításra átvett hulladékból a hasznosítás megkezdése előtt ki kell válogatni az idegen anyagokat. 6. A fémhulladék termelőjétől, illetve birtokosától a beszállítás előtt nyilatkozatot, illetve igazolást kell beszerezni a hulladék származására és szennyezettség mentességére vonatkozóan. 7. Az átvett fémhulladékok hitelesített hídmérlegen mérni kell. 8. Az átvett hulladékok gyűjtése legfeljebb 1 évig végezhető, azt követően a hulladékok kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. 9. Magyarországra külföldről behozni hulladékot csak a jogszabályban előírt feltételekkel hasznosítás céljából lehet. 10. Az estlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével, a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a havária során keletkező hulladékok engedéllyel rendelkezők részére történő átadásáról gondoskodni kell. A rendkívüli eseményeket dokumentálni kell. 11. A hulladékkezelési tevékenységről üzemnaplót kell vezetni, melynek minimálisan a következőket kell tartalmaznia: gépek üzemidejét, gépkezelő aláírását, a kezelésre kerülő hulladékok azonosító kódját, összetételét, mennyiségét műszakonként, az előállított termék megnevezését, mennyiségét, átvevőjét, kiszállításának időpontját, a keletkező másodlagos hulladék azonosító kódját, és mennyisége, gyűjtési módja, helye, az előforduló üzemzavarok leírását, időpontját. 12. A hulladékképződés megelőzése érdekében törekedni kell arra, hogy a technológiából származó esetleges gyártási selejt, a gyártásfelhasználás ciklusban maradjon. 13. A környezeti károk elhárítására szolgáló felelősség biztosítást folyamatosan fenn kell tartani. 14. A tevékenység során keletkező hulladékokat, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni és azok hasznosításáról, ártalmatlanításáról a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek való átadással gondoskodni kell. A hasznosításra történő átadást előtérbe kell helyezni az ártalmatlanítással szemben. 7

8 15. A hulladékok egyidőben gyűjthető mennyisége hulladéktároló helyeken 8229 tonna, üzemi gyűjtőhelyeken 1014,6 tonna. 16. A lerakásra átadott rendszeresen képződő hulladékok alapjellemzését és megfelelőségi vizsgálatát a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5. ) KvVM rendelet előírásai szerint évente el kell végezni. 17. Üzemi gyűjtőhely és tároló helyek kialakításánál figyelembe kell venni a külön jogszabályban foglalt előírásokat, majd azok üzemeltetési szabályzatát a megépítést követően, azok használatba vételét megelőzően jóváhagyásra a Hatóságnak meg kell küldeni. 18. Az üzemelés során a hulladék státusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. 19. A hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert az arra feljogosított tanúsító szervezettel negyedévente ellenőriztetni kell. 20. A hulladékkezelő telephely bezárásakor a telephelyen lévő valamennyi még nem hasznosított hulladékot, arra engedéllyel rendelkező szervezetnek át kell adni további kezelésre. 21. Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás történik, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a Hatóságnak be kell jelenteni. 22. Jóváhagyás végett üzemi kárelhárítási tervet kell benyújtani a Hatósághoz legkésőbb augusztus 31-ig. B./ Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. A kivitelezési időszakban műszaki intézkedésekkel (locsolás, takarás) csökkenteni kell a környezeti levegő diffúz porterhelését. 2. A létesítmény üzemelése során folyamatosan gondoskodni kell a légszennyezési kibocsátási határértékek betartásáról. 3. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határérték esetében - ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik - a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m 3 -ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén is meg kell tartani a fenti 1. számú mellékletben írt határértékeket. 4. A technológiákhoz tartozó légtechnikai- és leválasztó berendezéseket üzemeltetni kell, meghibásodás esetén a tevékenységet a hiba kijavításáig fel kell függeszteni. 5. A leválasztó berendezések karbantartásáról és a biztonsági berendezések ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodni kell. 6. A keletkezett légszennyező-anyagoknak a környezeti levegőben történő kellő mértékű hígulását- a kibocsátási magasságot, a mesterséges ventillációt, valamint a terület adottságait is figyelembe véve - folyamatosan biztosítani kell. 7. A pontforrások kivitelezésénél az emisszió mérésére alkalmas szabványos mintavételi helyet kell kialakítani, melynek érdekében a Hatóság mérőállomásával egyeztetni kell. 8. A salakkezelés során különös figyelmet kell fordítani a salak mielőbbi lehűtésére, a diffúz kibocsátások csökkentésére. 9. A salakok tárolása csak fedett helyen történhet. 10. A légszennyező források üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnaplóban rögzíteni kell a termelési adatokat, üzemidőt, üzemzavarokat, karbantartások, szűrőcserék elvégzésének idejét és módját. 11. Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles adatokat szolgáltatni a Hatóság számára. Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) kitöltött és az ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. A KAR, LAL és LM adatlap csomagok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján, az elektronikus nyomtatványok menüpont alatt érhetők el a címen. 12. Az üzemeltetőnek a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Hatóság részére elektronikus úton - az ügyfélkapun keresztül benyújtott LAL változásjelentés formájában - jelezni kell, mellyel egyidejűleg kérnie kell a levegőtisztaság-védelmi engedély módosítását. 8

9 13. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést minden év március 31.-ig elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül beküldött LM adatlapokon kell teljesíteni. Az éves jelentésben a mérési eredményeknek tükröződniük kell. Az éves adatszolgáltatás abban az esetben tekinthető teljesítettnek, ha erről az ügyfél ügyfélkapun keresztül visszaigazolást kap. 14. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő-, valamint a termikus eljárások esetében a 999 kódjelű CO 2 -ra, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan kell megtenni. 15. A pontforrások emisszió mérését 6 hónapon belül, legkésőbb az üzembehelyezést követő 60 napon belül, majd azt követően a P1 pontforrás kibocsátását kétévente, a P2 és P3 pontforrások kibocsátását ötévente kell méréssel igazolni. 16. A tervezett mérés időpontjáról legalább 15 nappal korábban írásban értesíteni kell a Hatóságot és a mérési jegyzőkönyvet a Hatóság részére a mérést követő 60 napon belül meg kell küldeni. 17. A kibocsátások mérése során szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni. 18. A pontforrások kibocsátásának mérését kizárólag akkreditált, a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont által szervezett körmérésen, évente legalább egy alkalommal résztvevő szervezet végezheti. A mérőszervezetnek a mérések előtt el kell végeznie az ellenőrző kalibrálást. 19. A rendkívüli légszennyezést a Hatóságnak a szennyezés bekövetkezésekor azonnal be kell jelenteni, a berendezéseket le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. A légszennyezésre vonatkozó adatokat az üzemnaplóban rögzíteni kell. C./ BAT-nak való megfeleléssel kapcsolatos környezetvédelmi előírások: A gyártmányokat megrendelő cégek alkalmazott auditációs rendszerének fenntartásával és alkalmazásával biztosítani kell az általános és a jelen határozatban szereplő specifikus környezetvédelmi előírások betartását. A BAT kritériumokat a korszerű termelő és technológiai berendezések folyamatos állagmegóvásával az anyag és energiafelhasználás racionális szervezésével, a beépített szűrő és leválasztó berendezések folyamatos üzemeltetésével, egyedi, illetve öntödékre vonatkozó eljárás-specifikus kibocsátási határértékek betartásával, a diffúz kibocsátások elkerülésével, valamint a hulladéktárolók, gyűjtőhelyek szabályszerű üzemeltetésével kell betartani. VI. Szakhatósági előírások: 1./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/3989-1/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: Hatóság) a fenti tárgyban és számon indult szakhatósági eljárásában az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16.) számára tárgyi engedélyezési eljárásban az engedély kiadásához az alábbi f e l t é t e l e k k e l j á r u l h o z z á : 1. A tevékenység folytatása során maradéktalanul be kell tartani a 35800/2715-7/2015.ált számú, csapadékvíz-elvezetésre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyekben foglaltakat. 2. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. 3. A tevékenység során felszíni és felszín alatti víz, valamint a földtani közeg nem szennyeződhet. A felszín alatti és felszíni vizeket érintő havária események esetén a kárelhárítást haladéktalanul meg kell kezdeni. A kárenyhítés megkezdése mellett értesíteni kell a Hatóságot, közvetlen vízfolyásba történő bevezetés esetén az érintett vízfolyás kezelőjét. 9

10 4. A közcsatornába vezetett kommunális és technológiai szennyvíz és csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében található, az egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén alkalmazandó határértékeknek. 5. Be kell tartani az Északdunántúli Vízmű Zrt. EDV-l9752-4/2014. iktatószámú közműnyilatkozatában foglaltakat. 6. A telephelyen keletkező csapadékvizeket előtisztító berendezéseken keresztül kell a befogadóba vezetni: - Amennyiben a befogadóba kerülő csapadékvizek előtisztítására szolgáló műtárgyak nem rendelkeznek EME engedéllyel, illetve CE minősítéssel, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet alapján július 20. napjáig be kell nyújtani a csapadékvizek előtisztítására szolgáló műtárgyakra vonatkozó vízjogi létesítési engedély kérelmet, valamint az ehhez szükséges terv- és adatszolgáltatást. A kérelmet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalommal és mellékletekkel felszerelve kell összeállítani és 8 példányban benyújtani a Hatóság részére. - Amennyiben EME engedéllyel vagy CE minősítéssel rendelkező műtárgy kerül beépítésre, a beépített előtisztítókra vonatkozó ÉME engedélyt vagy CE minősítést július 20. napjáig be kell nyújtani a Hatóság részére. 7. A felszín alatti víz monitorozása érdekében 2 db monitoring kút létesítése szükséges: 1 db háttérkútként üzemeljen, 1 db pedig a talajvízáramlás figyelését, esetleges szennyezés nyomon követését szolgálja. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. alapján július 20. napjáig be kell nyújtani a Hatósághoz a 2 db monitoring kút vízjogi létesítési engedély iránti kérelmet. A monitoring tevékenységet a hatóság öt évre írja elő. 8. A kutakban évente két alkalommal mérni kell a vízszintet és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit: ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, nitrit, nitrát, ammónium, klorid, foszfát, szulfát, m-lúgosság, összes keménység, kalcium, magnézium, nátrium, továbbá a talajvíz toxikus fémtartalmát. A vizsgálati eredményeket a mintavételt követő 30 napon belül meg kell küldeni a Hatóság részére. A mintavételeket és a vízminőség-vizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, arról a Hatóságot soron kívül értesíteni kell. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. VII. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának KE-06D/EP/1186-2/2015. számú véleménye: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a Komárom, 7135/7 hrsz ingatlan, hulladékkezelő és alumínium ötvözet gyártó egységes környezethasználati engedélyezése ügyében a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és 10

11 igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015.(III.30.) Korm.rendelet 28. (1) bek. és az 5.számú melléklet. alapján örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának kérése ügyében kereste meg hatóságomat. A szakkérdés vizsgálatának eredménye: A Komárom 7135/7 hrsz. ingatlan a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ közhiteles örökségvédelmi nyilvántartása alapján régészeti lelőhelyet nem érint. 2.) A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti Osztályának XIV-G-033/6897-3/2015. számú véleménye: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya hivatkozott számú megkeresésére a Pest Megyei Kormányhivatal Erdőfelügyeleti Osztálya elvégezte a SZAKKÉRDÉS VIZSGÁLAT- át. Az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16.) által a Komárom 7135/7. hrsz.- ú ingatlanon tervezett hulladékkezelő és alumínium-ötvözet gyártó létesítmény egységes környezethasználati engedélyének kiadásával egyetértek. 3.) A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztályának BBK/1126-2/2015. számú véleménye: A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya (továbbiakban: Bányafelügyelet) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti hivatkozási számú megkeresésére az Alumetal Group Hungary Kft. Komárom, hrsz.: 7135/7 ingatlanon hulladékkezelő és alumínium ötvözet gyártó létesítmény egységes környezethasználati engedélyezés tárgyában folyó eljárásában szakkérdésben kialakított véleményét az alábbiak szerint adja meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdés alapján az 5. számú melléklet I. táblázatában nem szerepel a Bányafelügyelet hatáskörébe tartozó szakkérdés. 4.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény-és Talajvédelmi Osztályának KEF/TAL/308-4/2015. számú véleménye: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. Korm. rendelet 5. melléklete szerinti szakkérdést vizsgálva a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti számú megkeresése, a munkaszám nélküli Az Alumetal Group Hungary Kft. által Komárom, 7135/7 helyrajzi számon létesíteni tervezett hulladék kezelő létesítmény és másodnyersanyag felhasználásával üzemelő alumínium ötvözet termékek gyártása tevékenység egységes környezethasználati engedély iránti kérelme című dokumentációban (Készítette: DENKSTATT Hungary Környezettechnológiai és Management Tanácsadó Kft Budapest, Vörösmarty u. 64., továbbiakban: tervdokumentáció) foglaltak alapján megállapította, hogy tárgyi engedély talajvédelmi szempontból feltételek közlése nélkül kiadható. 5.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Földhivatali Osztályának 10071/ számú véleménye: A Komáromi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, mint a tárgyi eljárásban a termőföld mennyiségi védelmének szakkérdését vizsgáló hatóság a következő megállapításokat teszi: a beruházás területe a komáromi 7135/7 hrsz.-ú ingatlan, megnevezése: ipari park. Az eljárásban hatásköröm hiányát állapítom meg, mert a beruházás területe nem termőföld. 6.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának KER/067/ /2015. számú véleménye: 11

12 A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya (továbbiakban: Főosztály), az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16.) Komárom 7135/7 hrsz-ú ingatlan, hulladék kezelő és alumínium ötvözet gyártó létesítmény egységes környezethasználati engedélyének kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárul. A Főosztály állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u ) az ügy érdemében hozott határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg. VIII. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért a ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az engedélyezési eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. IX. A jelen határozatban megadott egységes környezethasználati engedély július 01-ig hatályos. A Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét, hogy amennyiben a tevékenységet az engedély időbeli hatályának lejárta után is folytatni kívánja, úgy a Hatósághoz az engedély lejártát megelőzően teljes körű felülvizsgálati dokumentációt kell benyújtania a jogszabályban előírt módon és tartalommal február 01-ig. X. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a Hatóság határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi. XI. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, (azaz egymillió-kétszázhetvenötezer forint), melyet a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett sz. előirányzat-felhasználási számlájára kell befizetni vagy átutalni. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. XII. A Hatóság felhívja a figyelmet, hogy az ALUMETAL GROUP HUNGARY Kft. Komáromban megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 134/2015. Korm. rendelet 3. (2) bek. alapján az ügyben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 12

13 I N D O K O L Á S Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16.) képviseletében Denkstatt Hungary Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty utca 64., a továbbiakban együttesen: Ügyfél) kérelmet nyújtott be a Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához (a továbbiakban: Hatóság) március 30. napján. Az Ügyfél kérelméhez csatolta Az Alumetal Group Hungary Kft. által Komárom, 7135/7 helyrajzi számon létesíteni tervezett hulladék kezelő létesítmény és másodnyersanyag felhasználásával üzemelő alumínium ötvözet termékek gyártása tevékenység egységes környezethasználati engedély iránti kérelme tárgyú dokumentációt és annak alapján, a Komárom 7135/7 helyrajzi számú ingatlanon tervezett, nem veszélyes hulladékhasznosításával alumínium ötvözetgyártási tevékenység végzésére vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadását kérelmezte. A Hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást az Ekr /A. -a alapján folytatta le. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást előzetes vizsgálati eljárás előzte meg. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró /2015. sz. határozatában a Hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, jelentős környezeti hatás nem várható és ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ugyanakkor a Hatóság megállapította azt is, hogy a tevékenység az Ekr számú melléklet 2.5. b), 5.3. bc) és 5.3. bd) pontja alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységnek minősül. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény a továbbiakban: Kvt (1) bekezdés b) pontja alapján a környezethasználat az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) bek. a) pontja alapján a civil szervezeteket a /2015. sz. iratában, Komárom Város lakosságát a /2015. sz. iratában, a terület jelenlegi tulajdonosát, Komárom Város Önkormányzatát pedig a /2015. sz. iratában értesítette az eljárás megindításáról, részükről észrevétel nem érkezett. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a szakhatóságok eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat megfizette és ezt bizonylattal igazolta. A Hatóság az Ekr. 21. (1) bekezdés a) pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 63. (1) bekezdés b) pontja alapján március 9-én, a Hatóság 9021 Győr, Árpád út szám alatti hivatali helyiségben közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatáson a lakosság részéről érdeklődő nem volt. A Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által benyújtott kérelem, tervdokumentáció és kiegészítése megfelel az Ekr., valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásainak. A Hatóság a benyújtott dokumentációt hulladékgazdálkodási, levegő- és zajvédelmi, és természetvédelmi szempontból áttekintette és a benne foglaltak alapján, az alábbiakat állapította meg: 1./ A hulladékhasznosítási tevékenység lépései, az alkalmazott technológia: A tervezett tevékenység hulladék átvétele, szelektálása, a telephelyen belül hasznosítható hulladék hányad öntödei tevékenység során történő hasznosítása, a fennmaradó, továbbértékesíthető hulladékhányad kereskedelmi forgalomban történő értékesítése a külön jogszabály szerinti engedélyek birtokában. A tevékenység során a táblázatban ismertetett hulladékok fogadása tervezett, melyek szükség szerint szelektálásra, aprításra, időszakos tárolásra, vagy hasznosításra kerülnek. Emellett a fémmegmunkálás során keletkező forgács bizonyos esetekben, magasabb mennyiségben tartalmaz olajos szennyezést (1-3% között), melynek eltávolítása erre kialakított berendezésben történik meg. 13

14 Ezen tevékenység részeként a telephelyen alumínium öntöde üzemeltetése tervezett, mely jelentősebb mennyiségben alumínium, kisebb mennyiségben egyéb fémhulladékok hasznosításával állít elő alumínium ötvözetet. Az öntödében nem hasznosított, fennmaradó hulladékok, azok típusától függően vagy értékesítésre kerülnek, vagy hulladékhasznosító, ártalmatlanító szervezetnek kerülnek átadásra. Az öntödei tevékenység célja alumínium ötvözetek gyártása hulladékok felhasználásával. A tevékenység főbb lépései: - Hulladék szállítása, tárolása, szelektálása - A hulladék előkészítése az olvasztásra - Olvasztás - Finomítás - Öntés - Minőség ellenőrzés A hulladékhasznosítás eredményeként előálló terméknek meg kell felelnie az adott tevékenység kapcsán alkalmazandó ipari szabványoknak. Ezen szabványok részletes, az adott összetevők tömegarányos mennyiségére vonatkozó előírásokat tartalmaznak a különböző ötvözetek vonatkozásában. Az alkalmazni tervezett szabványok nem teljes körű felsorolása az alábbiakban található: - EN EN MSZ MSZ DIN JIS - ASTM Az átvett hulladékkal szembeni kritériumok a szükség szerinti kezelést (szelektálást, darálást, oxidálást, stb.) követően az alábbiak szerint foglalhatóak össze: 1) A hulladék szennyezőanyag tartalma nem haladhatja meg a vas és acél esetében a 2%-ot, egyéb fémek esetében az 5%-ot. Alumínium esetében ezen érték 10% lehet abban az esetben, ha a tényleges fémkihozatal 90%-nak adódik (veszteségmentes olvasztás). 2) Szennyezőanyagnak minősül minden az adott ötvözet összeállításához nem szükséges fém, illetve a nem fémes anyagok. 3) A hulladék nem tartalmazhat szemmel látható olajos, zsíros szennyeződést, illetve emulzió maradékot. 4) A hulladék nem mutathat radioaktív jellemzőket. 5) A hulladék nem rendelkezhet a 2000/532/EK bizottsági határozat 2. cikkében meghatározott határértékeknél magasabb értékekkel, a 2008/98/EK irányelv 3. melléklete szerinti veszélyes tulajdonságokkal, illetve nem haladhatja meg a 850/2004/EK rendelet 4. melléklete szerinti határértékeket. 6) A 4. pont szerinti előírások a 333/2001/EU rendelet 1. melléklete 3.3 fejezet 2. melléklete szerinti előkészítő munkálatokat követően vizsgálandóak. A fenti kritériumoknak történő megfelelés érdekében az átvett hulladék kezelés nélkül csak abban az esetben hasznosítható, ha megfelelő eredményt mutat az alábbiakban ismertetett vizsgálatok során. Az alumínium forgácsok esetében a vizsgálat menete a következő: - A szállítmányból 10 kg-os minta kerül kiválasztásra. - A mintából megfelelő keverést, előkezelést követően 1 kg-os átlagminta kerül megvételre. - Az átlagminta elektromos szárítóberendezésben kerül szárításra. A szárítást követően meghatározzák a minta víztartalmát. - Ezt követően a ferromágnesesség elve alapján megállapításra kerül a minta vas szennyezettsége. - Laboratóriumi osztályozó berendezéssel megállapításra kerül a minta por és finom szennyező tartalma - Végezetül, a vas szennyezőktől megtisztított mintát elektromos laboratóriumi öntőberendezésben megolvasztják, mintát vesznek és spektrometriával megállapítják annak pontos összetételét. - A minőségi vizsgálatok végrehajtása a telephelyen üzemeltetett laboratóriumban történik meg. 14

15 A kezelésre, majd hasznosításra kerülő hulladékok abban az esetben kerülhetnek felhasználásra, ha a kezelési módszerek eredményeként a fentebb ismertetett kritériumoknak megfelelnek. Ennek ellenőrzésére szúrópróbaszerű vizsgálatok történnek a létesítményben üzemeltetett laboratóriumban. A hulladékok megfelelő szelekciója és előkészítése az üzemeltető érdeke is, hiszen a felhasználásra kerülő alapanyag magas szennyezőanyag tartalma esetén az olvasztási folyamat energiahatékonysága romlik, az olvasztási veszteség aránya nő. Az öntési tevékenység eredményeként keletkező ötvözetek megfelelő összetételének vizsgálata a létesítményben üzemeltetett laboratóriumban történik meg (az öntési tevékenységet megelőzően). Ennek során a fentebb hivatkozott szabványok szerinti összetételeknek történő megfelelés vizsgálandó. A termék kapcsán az alábbi dokumentumok kerülnek kiállításra: - Nyilatkozat a vonatkozó szabványnak történő megfelelésről (vizsgálati eredménnyel). - Nyilatkozat a hulladékstátusz megszűnéséről a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével. - Nyilatkozat a termék radioaktivitási megfelelőségéről. 2./ A tevékenység folytatása által okozott környezetterhelések és környezeti igénybevételek: 2.1./ Hulladékgazdálkodási szempontból: Az öntőüzemben évente összesen tonna mennyiségű fémtartalmú hulladék vehető át, melyből tonna/év mennyiség kerül az előkezelési tevékenység után a technológiában hasznosításra a fémek és fémvegyületek visszanyerése, újra feldolgozása (hasznosítási kód: R4) elnevezésű művelettel /Létesítés: Az emberi jelenlétre visszavezethetően várható települési szilárd hulladék keletkezése. A települési szilárd hulladékhoz hasonló hulladék gyűjtésére telepített konténer szükséges. Az építési tevékenységből várhatóan keletkező hulladékok fajtája és mennyisége az alábbiak szerint alakul: Megnevezés Azonosító kód Várható mennyiség (tonna) Kitermelt talaj , Betontörmelék Fahulladék Fémhulladékok , , , , , , , Műanyag hulladék Vegyes építési és bontási hulladék Ásványi eredetű építőanyag hulladékok , , , , Az építkezés alatt esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokat a jogszabályban foglaltaknak megfelelően elkülönítetten, szelektíven gyűjtik, a minél nagyobb arányú hasznosíthatóság érdekében. Hasznosításukról vagy ártalmatlanításukról, arra jogosult szakcég bevonásával kell intézkedni. Az építés alatt a munkagépek, beépítésre kerülő gépészet elemeinek meghibásodása, karbantartása, során keletkező veszélyes hulladék a műveletet végző szakcég felelősségi körébe tartozik, illetve a beruházó felelősségi körébe tartozó veszélyes hulladék esetén ideiglenes veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely kialakítása történik meg a munkaterületen. A keletkező építési hulladékok gyűjtése és elszállíttatása a kivitelező feladata. A települési szilárd hulladékot a közszolgáltatónak adják át ártalmatlanításra. 5 15

16 A hulladékok elkülönített gyűjtéséről, valamint megfelelő kezeléséről mivel várhatóan meghaladják az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében található küszöbértékeket a rendelet szerint fognak majd gondoskodni. Az építése során az előírások betartása esetén a környezet hulladék általi veszélyeztetése, szennyezése nem várható /Üzemelés: Átvenni és kezelni tervezett hulladékok Az előkezelni és hasznosítani kívánt nem veszélyes hulladékok (összmennyiség: tonna/év) a megadott táblázatban részletesen bemutatásra kerültek. Az Alumetal Group Hungary Kft. veszélyes hulladékok átvételét és kezelését nem tervezi. A létesítmény üzemelése során a technológiából, a karbantartás és üzemvitelből adódóan az alábbi hulladék kibocsátásokkal kell számolni: Telephelyen keletkező hulladékok Települési szilárd hulladék A vegyesen gyűjtött szilárd települési hulladék a telephelyen dolgozók napi tevékenységéből fog származni. Üzemelés során várhatóan keletkező veszélyes hulladékok: Azonosító kód Megnevezés Származás Maximum mennyiség (tonna/év) * másodlagos termelésből származó sósalak Olvasztási technológia * veszélyes anyagokat tartalmazó füstgáz por Leválasztó berendezés * halogénmentes hűtő-kenő emulzió és oldat karbantartás * egyéb hidraulikaolaj karbantartás * egyéb motor-, hajtómű- és kenőolaj karbantartás * veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék * veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat karbantartás 1 karbantartás * olajszűrő karbantartás * veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, amely különbözik a től ig terjedő hulladéktípusoktól Üzemelés során várhatóan keletkező nem veszélyes hulladékok: Azonosító kód karbantartás Megnevezés Származás Maximum mennyiség (tonna/év) hulladékká vált toner, amely különbözik a től Irodai tevékenység hulladék timföld hulladékvál ogatás

17 fölözék és salak, amely különbözik a től Olvasztási technológia füstgázból származó por, amely különbözik a től Leválasztó berendezés kemence salak Olvasztási technológia egyéb részecskék, amelyek különböznek a től Forgács szárítás közelebbről meg nem határozott hulladék Forgács szárítás nemvas fém reszelék és esztergaforgács Hulladék válogatás papír és karton csomagolási hulladék csomagolás műanyag csomagolási hulladék csomagolás fa csomagolási hulladék csomagolás fém csomagolási hulladék csomagolás abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amely különbözik a től karbantartás hulladékká vált gumiabroncsok karbantartás kiselejtezett berendezés, amely különbözik a től ig terjedő hulladéktípusoktól karbantartás kiselejtezett berendezésből eltávolított anyag, amely különbözik a től karbantartás vas és acél Hulladék válogatás vas- és acélhulladék Hulladék válogatás nemvas fém hulladék Hulladék válogatás fém vas Hulladék válogatás nemvas fémek Hulladék válogatás műanyag és gumi Hulladék válogatás egyéb, a től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is) Hulladék válogatás A ténylegesen összesen keletkező hulladék mennyisége éves szinten várhatóan nem haladja meg az tonnát

18 A hulladékok válogatása során nagy mennyiségű másodlagos hulladék keletkezik. Ezek azok az idegen anyagok, amelyek a technológiában nem kezelhetők, ezeket a beadagolás előtt utólag kézzel kiválogatják a hulladékáramból. Ezen hulladékok eltávolítása indokolt a hasznosíthatóság érdekében. A technológiában tovább nem hasznosítható másodlagos hulladékokat érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szakcégeknek adják át. A technológiából nagyobb mennyiségben keletkezik salak. A kemence salak (101003) a létesítményen belül hasznosításra kerül a technológia részeként, míg a sósalak (100308*) hasznosító/ártalmatlanító szervezet részére kerül átadásra /A kezelt hulladékok eredete: A telephelyen kezelt hulladékok külföldi és magyarországi termelő üzemekből és hulladékkezelő létesítményekből származnak. A tevékenység során felhasznált segédanyagok: 3900 tonna/év mennyiség só az olvasztási technológiához /A hulladékkezelési tevékenységet szolgáló pénzügyi feltételek: Az Ügyfél jegyzett tőkéje Ft. Az Ügyfél rendelkezik a Sopockie Towarzystwo Ubezpieczen (Sopockie Insurance Company) Ergo Hestia S.A. biztosítótársaságnál kötvényszámú felelősségbiztosítással, mely környezetvédelmi károkra is kiterjed / A telepítés és a működés megkezdésének várható időpontja, időtartama: A létesítmény 3 fejlesztési lépésben kerül kialakításra: 1. fázis: Olvasztási technológia épületeinek telepítése, negyedévben tervezett, üzemelés megkezdése negyedévben - alapanyag feldolgozás, - olvasztás, - öntés, - csomagolás, - raktározás, - olvasztásból származó salak gyűjtése - irodaépület telepítése - külszíni burkolt tároló területek kialakítása - parkolók kialakítása 2. fázis: - végrehajtása várhatóan 2020 végéig (Jelentősen függ a piaci lehetőségektől, igényektől) - forgács előkészítő és szárító rendszer kiépítése - salak tároló épület bővítése - öntödei hulladék szortírozó és tároló épület kiépítése - személygépjármű parkolók bővítése 3. fázis: - kalapácsos törő és szortírozó berendezés telepítése - külszíni burkolt tároló területek bővítése A hulladékok gyűjtése épületen belül, vagy épületen kívül burkolt felületeken történik /Felhagyás: A felhagyási tevékenység bontási, illetve építési-bontási hulladékok keletkezését vonhatja maga után. A beépítésre tervezett anyagok kiválasztásakor törekednek arra, hogy a későbbiekben hasznosíthatók legyenek. A keletkező hulladékok típusa és a vonatkozó kötelezettségek megegyeznek a létesítésnél leírtakkal. Felhagyás esetén az építési-bontási hulladékok mellett átvett, de még nem hasznosított, nem kiszállított hulladékok keletkezése várható. Tekintettel arra, hogy a hulladékok jelentős része hasznosítható, értéket képvisel, így nem feltételezhető, hogy a telephelyen maradnak. A felhagyás során a telepítéshez hasonló hatások jelentkezhetnek. 18

19 2.1.7./Havária: A létesítés és felhagyás során a munkagépek és szállítógépek üzem és kenőanyag elfolyása következhet be, mely során veszélyes hulladék (szennyezett föld) keletkezésével kell számolni. Az üzemelés során a kezelési tevékenységhez kapcsolódó szállítási, anyagmozgatási tevékenységből fordulhat elő kiömlésből adódó környezeti hatás, mely nem jelentős, mert a gyűjtés, szállítás helye telephelyen belül burkolattal ellátott. A csapadékvízbe kerülő veszélyes anyag, illetve hulladék olajos része az olajfogó műtárgyban leválasztásra kerül, így közvetlen környezetterhelést nem okoz. 2.2./Levegőtisztaság-védelmi szempontból: /Létesítés: A tervezett beruházás területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján a 3. Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zónába tartozik. A legközelebbi lakóépület a telephelytől 934 m-re található. A kivitelezés során a munkagépek és tehergépjárművek által kibocsátott kipufogógázok, illetve a felvert por okozhat levegőterhelő hatást. A létesítmény kialakításához kapcsolódóan a jelentős munkagép és tehergépjármű mennyiségre tekintettel - 4 db földmunkagép és 16 db nehéz tehergépjármű együttes jelenléte - időszakosan megemelkedik a közvetlen környezet immissziós terhelése, mely a kivitelezés befejeztével megszűnik. A tervezési területre irányuló, és azt elhagyó tehergépjárművek és betonkeverők a közlekedési utakon többlet légszennyezést okoznak. A meglévő forgalomra jellemző hatásterület érdemben nem változik. A számított kibocsátások alapján terjedésszámítást végeztek a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet pontja szerint értelmezett levegőtisztaság-védelmi hatásterület lehatárolása céljából. A kipufogógázok kibocsátásának hatásterülete a munkaterület középpontjától mért 276 m távolságban jelölhető ki. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: 034, 039, 047/6, 050, 7135/2, 7135/4, 7135/5, 029/2, 031/10, 031/13, 032, 033/1, 033/10, 036/4, 036/5, 038/2, 047/2, 062, 066, 067, 7135/1, 7135/6. A kivitelezés során végzett munkák időszakosak, ezért a környezetminőségre gyakorolt hatások is időlegesek. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt a létesítési területen és a szállítási útvonalakon nem lép fel /Üzemelés: A telephelyen végzett öntödei tevékenység célja alumínium ötvözetek gyártása hulladékok felhasználásával. Éves szinten t/év alumínium ötvözése tervezett, mely nagyobb részt öntvényként, kisebb százalékban olvadékként kerül értékesítésre. Főbb lépések: 1.) Hulladék szállítása, tárolása, szelektálása 2.) A hulladék előkészítése az olvasztásra 3.) Olvasztás 4.) Finomítás 5.) Öntés 6.) Olvasztásból származó salak gyűjtése Előkészítés során a nagy darabos hulladékokat aprítják, ezt követően egy kalapácsos őrlőgépbe kerülnek. A feldolgozandó fémforgácsok egy része olajos emulzió szennyezést tartalmazhat. Ezek felhasználás előtt szárítóban kerülnek kezelésre. A szárítóba az alumínium forgács alumínium öntvényekkel együtt kerül betöltésre. A berendezésben egy őrláng és egy főégő található, melyek együttműködve a beadagolt anyagot C -ra melegíti fel. Ezen a hőmérsékleten az olajszennyezések begyulladnak, így az égés beindulását követően a gázfogyasztás csökken, az égők csak rásegítést biztosítanak. 19

20 Az alapanyag egy dönthető forgó kemencében és egy statikus (nem dönthető) kétkamrás kemencében kerül olvasztásra. A forgó, dönthető kemence OXY-FUEL égővel rendelkező technológiával ellátott. Olvasztó és hőntartó kemencék: Gázüzemű forgókemence Gázüzemű kétkamrás kemence Gázüzemű hőntartó kemencék(3db) Energia ellátás: földgáz+oxigén földgáz földgáz Gyártási kapacitás: 132 t/nap 60 t/nap nem értelmezhető Űrtartalom: 25 t alumínium 35 t alumínium 35 t alumínium Teljesítmény: 4 MW 2,5 MW 1,5 MW Felhasználandó sómennyiség: 65 kg/t nem szükséges nem szükséges Keletkező hulladék: sósalak kemence salak kemence salak A forgókemence előkészített anyaggal (hulladék és hozzáadott só) történő töltése vibrációs technológiával ellátott kocsikkal történik, melyek sínpályán mozognak. A kétkamrás olvasztó kemence üzemeltetése során só felhasználás nem történik. Az olvasztó kemencékből az olvadt fémet a hőntartó kemencékbe töltik át az olvadt fém kémiai összetételének ellenőrzése, beállítása céljából. Annak elkerülésére, hogy a kemencék nyitása idején a munkahelyi levegőt terhelő füstgázok jussanak a csarnokba, elszívó ernyők kerülnek telepítésre a kemencék vagy kemence ajtók fölé. Az olvadék leeresztését követően a sósalak eltávolításra kerül a forgó kemencéből. A salak (dross), erre rendszeresített acél rekeszekben egy elszívó berendezéssel ellátott területen kerül elhelyezésre egy ideig (10-15 perc), amíg a felületén egy kéreg alakul ki. A kéreg kialakulása után a salak füstgáz emissziója megszűnik, csak hőt bocsát ki. Ekkor a salak tároló épületbe kerül átszállításra, ahol ~24 óra alatt tovább hűl. Ezt követően a salakot ömlesztve gyűjtik elszállításig egy erre a célra kialakított zárt és fedett épületben. A kemence salak, a sósalakhoz hasonlóan a kemencékből történő eltávolítást követően az emisszió megszűnéséig elszívók alatt kerül tárolásra, majd elkülönítetten tárolják felhasználásig, vagy elszállításig. A kemence salak tárolására a főépületen belül kialakított helyiségben kerül sor. Miután megtörtént az anyag kémiai stabilizációja és ellenőrzése, az olvadt fém a finomítón és szűrőkosáron keresztül az öntősorra kerül. Az ötvényből a finomítás során eltávolításra kerül a hidrogén, illetve egyéb szilárd szennyezők. Ennek elérésére inert gázt (argon vagy nitrogén), vagy inert gáz és klór keveréket buborékoltatnak át az olvadt fémen, mely biztosítja a szennyeződések eltávolítását. Az olvadt alumínium tömbökbe öntése az öntősoron történik. Az öntőformákat a töltést megelőzően előmelegítik. Az öntőformák ürítése hűtés után gravitációsan történik. Az öntvényeket mosás és szárítás után ellenőrzik és csomagolják. A tevékenységhez 3db - a Hatóság hatáskörébe tartozó - légszennyező pontforrás létesítését tervezik. A P1 jelű pontforráshoz (öntödei elszívás) kapcsolódó elszívások:1 db forgó olvasztó kemence (belső tér és elszívó ernyő), 1 db kétkamrás olvasztó kemence (belső tér és elszívó ernyő), 3 db hőntartó kemence (belső tér és elszívó ernyő) 5 db salaktároló elszívó és a finomító berendezés. A füstgázok ciklonon, mészadagoló reaktoron, illetve szövetszűrőn történő átvezetés után kerülnek kivezetésre. A P2 jelű pontforráshoz a forgácsszárító elszívása kapcsolódik, mely az olajjal szennyezett fémforgácsról leégetett olaj szennyeződések füstgázait szövetszűrős leválasztás után vezeti ki. A P3 jelű pontforráshoz a kalapácsos törő elszívása tartozik majd, mely ciklonos porleválasztás és szövetszűrős leválasztás után kerül kivezetésre. Pontforrás: P1 P2 P3 Magasság: 40 m 30 m 20 m Átmérő: 2,5 m 1,0 m 1,1 m Térfogatáram: m m m 3 20