KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KUTATÓ UTÁNPÓTLÁS

Átírás

1 KTKU KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KUTATÓ UTÁNPÓTLÁS

2 2

3 ktku indulásának segítését, így szeptemberben segítő, együttműködő szándékunk és fellépésünk is hozzájárult a doktori képzés sikeres elindításához. Ezzel első kiemelt feladatunkat teljesítettük, és további szakmai tervezést tudtunk kialakítani a tudomány már tapasztalt, neves képviselőinek közvetlen együttműködésével, támogatásával. Tisztelt Olvasó! A Doktoranduszok Országos Szövetségében működő Közigazgatás-tudományi Osztály kiemelt célja, hogy a közjóért szellemiséget követve képes legyen hazánkban megteremteni azt a fórumot, mely befogadja, átadja és közvetíti a közigazgatás elméleti, gyakorlati eredményeit, ezáltal az elvégzett kutatások és az alkotói munka ténylegesen hozzájárulnak a magyar nemzeti közigazgatás fejlesztéséhez, megújításához. Aktív szerepünk oka nem más, mint az évek óta közösségre, kohézióra vágyó elhivatott kutatók jelenléte, akik készek, és együtt képesek tenni egy jobb közigazgatás működéséért, mindezt pro publico bono, a haza szolgálatában, a közjóért szellemiséget követve tesszük. Katalógusunk célja, hogy bemutassa a közigazgatás-tudományi kutató-utánpótlás szereplőit, valamint a tudomány iránti elkötelezettségünknek köszönhető évi eredményeinket, sikereinket. A jó közigazgatás alapvető ismérve az elhivatottság. Tagjaink elhivatottsága példátlan, komoly húzóerő osztályunk működésében, így vagyunk képesek igazán felnőni a közigazgatás működésének és hatékonyságának vizsgálatához, fejlesztési javaslatainak megfogalmazásához. Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján hiszünk benne, hogy közösségünk további sikerekre tör, és nemcsak a mi tudományunk számára fog eredményeket hozni, hanem aktívan meghatározzuk országunk tudományos utánpótlásának életét, példaértékű összetartásról és szakmaiságról teszünk tanúbizonyságot. Pro Publico Bono! A magyar közigazgatási oktatási rendszer a PhD-képzés elindításával vált teljessé 2013-ban, ehhez illeszkedett a DOSZ Közigazgatás-tudományi Osztályának megalapítása, mely az év végére országos szintű szakmai közösséggé nőtte ki magát, biztosítva ezzel a magyar közigazgatás-tudomány kutató-utánpótlását június 21-én megtartott alakuló ülésünkön kiemelt célunknak tekintettük az első közigazgatás-tudományi doktori iskola el- Köszönjük tisztelt támogatóink és partnereink segítségét, együttműködését, mellyel megalapozhattuk a közigazgatás fejlesztése érdekében folytatott tudományos munkáink fenntartható szakmai és szervezeti kereteit. 3

4 KÖSZÖNTŐ A DOSZ-KTO KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI KÉPZÉS ELINDULÁSÁRÓL SZÓLÓ KIADVÁNYÁHOZ Dr. Jávor András elnök Magyar Kormánytisztviselői Kar A közigazgatás-tudomány sokak számára ismeretlen terület, miközben az azt művelők, az abban élők számára felpezsdült, izgalmas, érdekes világ, tele kihívásokkal, s még számtalan nem művelt részterülettel. Közigazgatásban dolgozni, a közjóért tenni az egyik legnemesebb hivatás. Nap mint nap megélni, hogy tevékenységünkkel emberek sorsát befolyásoljuk, rajtuk segítünk, életüket tesszük szebbé és könnyebbé, a jelent és a jövőt élhetőbbé, emberibbé, ez hatalmas felelősség, ugyanakkor nagy öröm, lelket építő élmény. Mindez magától nem megy, nem működik. Amit ma végzünk, abban benne vannak elődeink évszázados erőfeszítései, törvényekbe, rendeletekbe, kialakult szervezetekbe, azok működési rendjébe öntött tapasztalatai, tudása. Ha csak a magunk viszonylag rövid életét nézzük, meglepve tapasztaljuk, hogy fiatalkorunkban végzett munkánk mennyit fejlődött, változott mind tartalmában, mind eszközeiben az évtizedek során. Ezek a változások sokszor spontán történtek, miközben évekkel, évtizedekkel később visszanézve arra jövünk rá, hogy mennyivel eredményesebbek lehettünk volna, ha mindezt előre látjuk, ha tudatosabban terveztük volna el a változásokat. Néha keserűen, néha rezignáltan állapítjuk meg, sajnos túl voltunk terhelve, nem maradt időnk a szakirodalom megismerésére, a töprengésre, a kutató kísérletezésre, a tapasztalataink feldolgozására, rendszerbe öntésére. Azaz sokat láttunk, tapasztaltunk, de ezt nem tudtuk új ismeretté, mások számára is használható tudássá formálni. Örömmel fedezzük fel, hogy vannak köztünk olyan ifjú kollégák, akik most mindezt elvégzik. Felkészültek, kíváncsiak, kérdeznek, kérdéseikre ők maguk adnak válaszokat, melyeket összevetnek a valós élettel, kipróbálják, hogy ott működik, vagy sem. Rendszerbe öntik az így szerzett ismereteiket, közzéteszik, vitára késztetnek, álláspontjukat meg tudják védeni, ha kell, készek a kritikát elfogadni. Kutatók, fiatal tudósok, a jövő formálói és a következő generációk tanítói. Van bennük kellő alázat az elődök, a mesterek iránt, de tisztes pimaszság is, hogy akár évszázados, évtizedes tabukat is megkérdőjelezzenek. Ég bennük a tűz, hogy új világot formáljanak, amely épít a tudomány eddigi eredményeire, de azt gazdagítja, megújítja, hogy a közigazgatás megmaradjon gyorsan változó korunkban is annak, ami mindig volt, emberközpontú, az emberért, az ember számára érthető módon működő szervezetnek, a közjó legfőbb kohójának, ahol a benne dolgozók mások életének kovácsai. Az ő bemutatkozásukat, munkáik legjavát tartja kézben most az olvasó. Képet kapunk arról, hogy mi foglalkoztatja őket, hogyan képzelik el a közigazgatás egy-egy részterületének újjászervezését, milyen új funkciókat és szervezeti elemeket javasolnak, milyen következtetések vonhatók le az összegyűjtött adatokból, milyen új indikátorokkal lehet mérni, nyomon követni munkánkat, javítani akár folyamatosan annak minőségét. Erőforrásaink nem kimeríthetetlenek, azokkal eredményesen és hatékonyan kell gazdálkodni. Hatványozottan így van ez a humán erőforrásokkal. Napi élményünk, hogy nem vagyunk gépek, hanem értelemmel és érzelemmel megáldott lények, akiknek karban kell tartaniuk tudásukat, hogy megfeleljenek az eléjük állított feladatoknak, kihívásoknak. Így érezzük meg és így tudatosul bennünk egyre inkább, hogy az, amit végzünk, a közigazgatás is egy tudományos diszciplína. Ahhoz, hogy eredményesek legyünk a közigazgatásban, ismernünk kell annak különböző területeit, és értő módon kell alkalmaznunk a hétköznapi gyakorlatban. Ezért tölthet el jó érzés mindannyiunkat, amikor kézbe vesszük ezt a kötetet. Átolvasva nemcsak tudásunk gyarapodik, hanem egyre inkább azt érezzük, hogy a jövő jó kezekben lesz, hiszen ha a jövő nemzedékei ilyen kutatóktól, oktatóktól kapják majd ismereteiket, akkor a mi tapasztalataink sem fognak elveszni, és gyermekeink, unokáink Magyarországa is megbirkózik majd az előtte álló kihívásokkal csakúgy, ahogyan ezt tették elődeink, és tesszük ma mi is. A Magyar Kormánytisztviselői Kar elnökeként kívánom, hogy maradjon meg ez a fiatalos lendület, elkötelezett kutatói kíváncsiság a doktoranduszokban annak érdekében, hogy munkájuk által kimagasló eredmények szülessenek a közigazgatás-tudomány területén Magyarország és minden magyar honfitársunk javára. Köszönet nekik, hogy ezt a gazdag kötetet asztalunkra tették! 4

5 ktku A közigazgatás-tudomány doktorandusz közössége A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a 012/10/V/1. sz. MAB-határozattal ( ) ismerte el a közigazgatás-tudományt a doktori iskolák létesítése szempontjából új tudományágként. A döntés hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon megalakuljon az első Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola, mely 2013 szeptemberében indult el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a közigazgatási képzési ág bázisintézményében. A közigazgatási oktatási rendszer a PhD-képzés elindításával vált teljessé. Az új doktori iskola létrehozatala, a közigazgatás-tudomány fejlődésének eredményei és a szakterület oktatói, kutatói aktivitása megkívánta, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetségének gondozásában működő tudományos osztályok egyikében a közigazgatás-tudomány iránt elkötelezett érdekképviselet jöjjön létre. A tudományág művelői évek óta várták a lehetőséget, hogy a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola létrejöttével hasonló érdeklődésű doktoranduszokkal vegyék körbe magukat, ezzel segítve saját tudományos vizsgálódásukat, az információáramlást és elsősorban a tudomány fejlődésének eredményeit bemutató kreatív alkotói bázis létrehozatalát. A doktori iskola megalapítása által megteremtődött az első lépés e közösség intézményi kohéziójára, második lépésként elengedhetetlen volt a közösség szakmai kohéziója és érdekképviselete. A doktoranduszok megfelelő központi koordinációjával megteremthető az a szellemi közeg, amely képes befogadni, átadni és közvetíteni a közigazgatás elméleti és gyakorlati eredményeit országos szinten. A közigazgatásban bekövetkező fejlődési tendenciák vitathatatlanok, a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program által új irányt vett a közigazgatás és az azt vizsgáló tudomány is. Ahhoz, hogy a kijelölt állami célok megvalósuljanak, továbbá a szakterület képviselői szervezettebb és központosítottabb szakmai koordináció mentén tudjanak tudományos eredményeket elérni, összetartó közösségre van szükség. Tekintve a tudományág művelőinek országos eloszlását, önmagában a szakterület képviselőinek koordinációja is nagy feladatnak ígérkezett, de bíztunk benne, hogy a fentiekben említett központosított, tudományosan vezérelt közösségre régóta vágyó tudományos elit hamar megtalálja a közös célokat és érdekeinek képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetségének segítségével. Kiemelten fontosnak tartjuk a DOSZ Közigazgatás-tudományi Osztályának és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának szoros együttműködését. Ezúton is köszönjük az egyetem fenntartóinak és vezetésének, különösen Prof. Dr. Patyi András rektor úrnak a folyamatos támogatást. Az új doktori iskola alapjainak letételénél a képzésben részt vevők érdekképviseletét biztosító segítségre is szükség volt, a közigazgatási oktatási rendszert teljessé tevő képzés hatékonyságához elengedhetetlen a Közigazgatás-tudományi Osztály aktív jelenléte és képviselete. Fontos, hogy a képzésszervezés, valamint a megtervezésre kerülő szakmai programok, konferenciák, workshopok aktív résztvevői legyenek a tudományág doktoranduszai, ennek biztosítása a Közigazgatás-tudományi Osztály feladata. Így várható el, hogy a kitűzött tudományos célok és eredmények valóban megvalósuljanak, hasznosuljanak, és minden, a tudomány iránt elkötelezett doktorandusz hozzájáruljon a tudomány elismertségéhez, valamint eredményeihez ez mindannyiunk érdeke. A Közigazgatás-tudományi Osztály DOSZ-alapszabály alapján rögzítendő feladatai: az Osztály működését a DOSZ alapszabálya értelmében megszervezi, arról ügyrendet alkot, véleményt nyilvánít a DOSZ testületei által hozott tudományos tartalmú döntésekben, minden tudományszervezéshez, tudományos tevékenységhez kapcsolódó szervezői tevékenységet ellát a közigazgatás-tudományt jellemző igények, illetve az interdiszciplinaritáson alapuló együttműködés jegyében. 5

6 Az osztály működése során az alábbi tudományos tevékenységeket végzi: országosan képviseli a közigazgatás-tudomány doktoranduszainak érdekeit; a közös közszolgálati kötelék alapján folyamatos szakmai együttműködést folytat a hadtudomány és rendészettudomány doktoranduszaival; véleményező és javaslattevő munkát végez a nemzeti felsőoktatási és tudománypolitikai szakterület által készülő törvény- és rendelettervezeteket illetően; közigazgatási esemény-adatbázist működtet, mely alapján minden közigazgatási szakmai eseményről időben tájékoztatja a tudomány művelőit, és ezáltal hozzásegít a sikeres tudományos aktivitáshoz; tájékoztatja, és hozzásegíti tagjait a publikációs lehetőségekhez; részt vesz országos jelentőségű közigazgatás-tudományi szakmai rendezvényeken és azok szervezésében; szakmai workshopokat rendez, melyen a doktoranduszok betekintést adhatnak kutatásuk állásába, és lehetőség nyílik az aktuális közigazgatás-tudományi vívmányok közös megvitatására is; a tudomány szellemében fejleszti nemzetközi kapcsolatait, hozzásegíti doktoranduszait a nemzetközi pályázatokon, tanulmányutakon való részvételhez; együttműködik a közigazgatás-tudományban érdekelt hazai és külföldi doktori iskolákkal. A Közigazgatás-tudományi Osztály munkáját az elnök irányítja és vezeti, az osztály alapítója és jelenlegi elnöke Juhász Lilla Mária doktorandusz. A hatékony hazai és nemzetközi képviselet, valamint a magas szintű országos koordináció működtetése érdekében az osztály tisztviselőket választott tagjai közül. Eszerint a főtitkári tisztséget Petró Csilla, a nemzetközi kapcsolatokért felelős titkári tisztséget Tózsa Réka, az intézményi kapcsolatokért felelős titkári tisztséget Bokor András doktoranduszok töltik be. 6

7 A VEZETŐSÉG BEMUTATKOZÁSA ktku Juhász Lilla Mária elnök Közigazgatási etika és államelmélet Tudományos mottóm: Az a siker, ha a tehetség megtalálja a lehetőséget, ugyanakkor hivatásunk során mindig munkánk értéke legyen az elsődleges. Ez a fenntartható siker alapja. A vezetés nem felsőbbrendűség és parancs, a vezetés példa, a kötelességnek a tudata, a leleményesség, az emberek megértése, nevelése és a sikerhez vezető lehetőségek biztosítása. E gondolat mentén indítottam útjára a DOSZ-ban működő Közigazgatás-tudományi Osztályt. Immáron egy éve tudományos osztályelnökként segítem a közigazgatás-tudomány előrehaladását. Tudomány iránti elhivatottságom a Budapesti Corvinus Egyetemen elvégzett igazgatásszervezői alap-, majd a közigazgatási mesterszak során erősödött bennem, jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának doktorandusza vagyok, témavezetőm Dr. Kis Norbert, az egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese. Doktori tanulmányaimat az Amerikai Egyesült Államokban kezdtem, az Indiana Egyetem vendégkutatója és oktatója voltam fél évig. Az itt látottak, a tudományszervezési munka tapasztalatai, a meghallgatott és megtartott előadások, valamint a kutatói lét jellegzetességei megbabonázták életemet, így hazatérésemet követően a köz szolgálatába helyeztem magamat ben részt vehettem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapításában, az alapításért felelős miniszteri biztos közvetlen tanácsadójaként segíthettem a Magyary Program és az összehangolt közszolgálati életpályák fejlesztéseinek megvalósítását ben az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgoztam, a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár személyi titkáraként óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető-és Továbbképzési Intézetének munkatársa vagyok, jelenleg az átfogó közigazgatás-fejlesztést biztosító ÁROP Projektmenedzsment Központ megbízott vezetője vagyok. Az egyetem közalkalmazottjaként, a tudományos osztály elnökeként és kutatóként elsődlegesen a mottómban meghatározott célokat követem. Hiszem, hogy mindenkinek a tehetségéhez mért lehetőséget meg kell adni, ezáltal válhat sikeressé és teljesedhet ki maga az ember, végső soron a jó állam működése. A közigazgatási etika tudományos megújítása során szeretnék értékeket közvetíteni és célokat adni a feltörekvő hivatali generációknak. Álláspontom szerint a hatékony etikai oktatás, nevelés egy jobb közérzetű állam megvalósulásához vezethet, ahol bár utópikus, de a cél önmagában a lényeg, az emberek mosolyogva közlekednek, és társaikat segítve, pártatlanul, korrupciótól mentesen képesek még nagyobb eredmények elérésére, példaértékű életek megélésére és kiteljesítésére. 7

8 Petró Csilla főtitkár Közszolgálati személyzeti politika A DOSZ-KTO főtitkári tisztségének ellátására 2013 októberében szavaztak számomra bizalmat osztályunk tagjai. Betöltött tisztségem keretében fő feladataim közé tartozik az osztály életének szervezése, a működéséhez szükséges adminisztratív háttér biztosítása, jelenlegi és jövőbeli tagjainkkal, partnereinkkel való folyamatos kapcsolattartás, és projektkoordináció. Eddigi pályafutásomat tekintve elmondható, hogy az alap- és mesterképzést a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán végeztem, ahol okleveles igazgatásszervezői és közigazgatási menedzseri képesítést szereztem. Ezt követően a magánszférában kezdtem el tevékenykedni, közbeszerzési referens munkakörben európai uniós projektek közbeszerzésében szereztem kétéves tapasztalatot. Viszont érdeklődésem a közigazgatás-tudomány művelése iránt továbbra is fennmaradt, így 2010 szeptemberében a Nemzeti Közigazgatási Intézetben helyezkedtem el, ahol közigazgatás-fejlesztési projektek koordinációját láttam el. Részt vettem az intézet által indított humán erőforrás tárgyú projektek szakmai megvalósításában, különösen: kiválasztási eljárás fejlesztése, kormányablak-ügyintézők kiválasztási eljárásának módszertani támogatása, új teljesítményértékelési rendszer kidolgozása, munkaköralapú rendszer előkészítése a közszolgálatban júliusától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézetének továbbképzési szakértőjeként látok el feladatokat a közszolgálati tisztviselők új országos továbbképzési rendszerének fejlesztése kapcsán. Doktori tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolában kezdtem meg. A tavalyi évi átjelentkezést követően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola harmadéves doktoranduszaként érdeklődésem és kutatási témám elsősorban a közszolgálati személyzeti politika fejlődésének, aktuális irányvonalainak vizsgálatára terjed ki. Szerencsére a munkám során szerzett gyakorlati tapasztalataimat a kutatómunka során is hasznosítani tudom, és fordítva is. Hosszú távú célom, hogy kutatási eredményeimmel és munkámmal hozzájárulhassak a közszolgálati humán kultúra területén szükséges szemléletváltáshoz, a terület megújításához, és folyamatos fejlesztéséhez. 8

9 ktku Tózsa Réka nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár A közigazgatási teljesítmény és hatékonyság Közigazgatási szakértői végzettségemnél fogva régóta foglalkoztat a pragmatikus tudomány. Meggyőződésem szerint a közigazgatás-tudomány célja sem lehet más, mint innovatív megoldások kidolgozása gyakorlati problémákra, a komplex nemzetközi környezetünk által kínált tudás saját hasznunkra való fordítása. A közigazgatási képzés és személyügy, valamint a felsőoktatás területén szerzett középvezetői tapasztalatom megerősített abban, hogy társadalmunk felemelkedésének egyik legfontosabb letéteményese a közigazgatás. Az ország versenyképességét, a kormányzati teljesítményt alapvetően befolyásolja a közigazgatás minősége, teljesítménye és hatékonysága. Kutatásom az Egyetemen működő Jó Állam Index kutatás hatodik dimenziójához kapcsolódva azt vizsgálja, milyen feltételek teljesülése esetén tekinthetjük a magyar közigazgatási rendszert hatékonynak. A vizsgálat módszertanának nóvuma, hogy nem egy nemzetközi benchmarking-rendszert kíván létrehozni, hanem a magyar nemzeti célkitűzésekhez képest kívánja mérni a közigazgatás teljesítményét. Kutatómunkám során jelentős szerephez jut a nemzetközi összehasonlítás módszertana, a tudásalapú társadalmak bevett gyakorlatainak elemzése. Hosszú távú célom, hogy kutatásommal hozzájáruljak a közigazgatási reformok sikeréhez, módszertanilag megalapozott és gyakorlatban alkalmazható javaslatokat tegyek a közigazgatási stratégiáért felelős szereplőknek. A Doktoranduszok Országos Szövetsége Közigazgatás-tudományi Osztály (DOSZ-KTO) nemzetközi titkáraként, illetve a Postgraduates International Network (PiNET) elkötelezett tagjaként azon dolgozom, hogy a tudományterület többi doktorandusza számára is könnyen hozzáférhetővé váljon a nemzetközi tudományos kommunikáció eszköztára, módszertana, valamint az információáramlás segítségével elérhetőbbé váljanak a nemzetközi mobilitási lehetőségek, konferenciák, projektek, folyóiratok, és közös erővel építsük a fiatal tudományterület magyar arculatát külföldön. 9

10 Bokor András intézményi kapcsolatokért felelős titkár Az állami vagyonpolitika vizsgálata A közszolgálat számomra több mint életpálya: a köz érdekében végzett felelősségteljes, elhivatott munka, olykor napi küzdelem. Öt éve dolgozom a központi közigazgatásban, három éve középvezetőként, projektvezetőként. A gyakorlat számos esetben írta felül az elméleti dogmákat, máskor jól kimunkált koncepciók, struktúrák mentettek meg bedőlni látszó folyamatokat, rendszereket. Fontos a szakmai munka tudományos hátterének megalapozása, így lehet folyamatosan megújulni és fejlődni. A doktori képzés az életpálya fontos része lehet azáltal, hogy szélesíti a perspektívákat, megújuló tudományos közösséget teremt, és erősíti a megalapozott és minőségi tudásra való igényt. Doktori témaválasztásom az állami vagyonpolitika vizsgálatára esett. Az állam működésének eredményessége-hatékonysága (és hasznossága) szempontjából ugyanis a leginkább mérvadó, hogyan kezeli saját vagyonát, felelősen gazdálkodik-e a rendelkezésre álló vagyonelemekkel, hogyan képes gyarapítani azt. A vagyonpolitika hathatós eszközként segítheti tehát az államot gazdaságpolitikai programja megvalósításában és a társadalmi szükségletek kielégítésében. A vagyonpolitikát érintő koncepciók olyan megoldásokat eredményezhetnek, amelyek révén az állam, tulajdonosi jelenlétét megerősítve a stratégiai vállalatokban, hatást gyakorolhat a piaci folyamatokra is. A világgazdasági válság tanulságai közül az egyik legfontosabb: egy erős állam, amely működése során kiemelt társadalmi feladatokat és hosszú távú stratégiai szempontokat is szem előtt tart, könynyebben képes kezelni a válsághelyzeteket, mert több eszközzel bír, mint az önmagát felszámoló, gyenge állam. Doktori tanulmányaim során számba veszem a legfontosabb nemzetközi példákat, valamint az Európai Közösség vonatkozó jogforrásait. A kutatás során közpolitikai, gazdasági, társadalompolitikai aspektusból is elemzésre kerül a téma relevanciája. 10

11 A DOSZ Közigazgatás-tudományi Osztály tevékenysége A magyar közigazgatási oktatási rendszer a PhD-képzés elindításával vált teljessé 2013-ban, ehhez illeszkedett a DOSZ Közigazgatás-tudományi Osztályának megalapítása, mely az év végére országos szintű szakmai közösséggé nőtte ki magát, biztosítva ezzel a magyar nemzeti közigazgatás-tudomány kutató-utánpótlását. Aktív szerepünk oka nem más, mint az évek óta közösségre, kohézióra vágyó elhivatott kutatók jelenléte, akik készek, és együtt képesek tenni egy jobb közigazgatás működéséért, mindezt pro publico bono, a haza szolgálatában, a közjóért szellemiséget követve tesszük évi eredményeink, melyek lefedik működésünk szakmai kereteit: jelenleg félszáz megválasztott tag, országos lefedettségben közigazgatási esemény adatbázist működtetünk tagjaink között és folyamatosan továbbítjuk a tudományos lehetőségeket országos szakmai koordináció működtetése: tudományos konferenciák szervezése, részvételi lehetőségek közvetítése, publikációs lehetőségek biztosítása, hazai és nemzetközi pályázatokban való részvétel, kutatási programokban való részvétel, a gyakorlati közigazgatással való szoros együttműködés-információcsere és kölcsönös tájékoztatás a közigazgatás-tudományi doktori képzés országos népszerűsítése (országos konferenciák szervezésében való részvétel, országjáró körút szervezése, NKE-doktoranduszkonferenciák rendezése, Tavaszi Szél Doktorandusz Konferencián önálló szekció szervezése idén először) közigazgatás-fejlesztésért felelős állami vezetéssel való szoros együttműködés (támogatott munkaterv alapján a közigazgatás-fejlesztés hazai és nemzetközi képviselete, kutatási munkálatokban való részvétel, tudományos-pályázati lehetőségek közvetítése doktoranduszok számára, országos kutató-szakértői program kialakításában való részvétel) Nemzeti Közszolgálati Egyetem (kiemelt kapcsolat a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolával, az NKE Doktorandusz Önkormányzat munkájának segítése, ktku egyetemi tudományos munkák, konferenciák támogatása) Magyar Kormánytisztviselői Kar (minden kormánytisztviselő számára tájékoztatást nyújtunk a közigazgatás-tudományi doktori képzésről és tudományos lehetőségekről - az MKK Közgyűlés február 22-i határozata alapján elismerve) Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezete (tudományszervezés, publikációs lehetőségek biztosítása) Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete (tudományszervezés, tudományos lehetőségek biztosítása cél: közszolgálati életpályák összehangolt fejlesztése és átjárhatóság biztosítása) Pro Publico Bono Magyar Közigazgatás tudományos folyóirat (publikációs fórum biztosítása, szakmai kontroll biztosítása lektorálás, mentorálás) Új Magyar Közigazgatás tudományos folyóirat (publikációs fórum biztosítása, szakmai kontroll biztosítása lektorálás) DOSZ Hadtudományi Osztály (tudományszervezés, tudományos lehetőségek biztosítása - cél: közszolgálati életpályák összehangolt fejlesztése) NKE Ostrakon Szakkollégium együttműködése, mely során a közigazgatási BA- és MA-hallgatókat mentori szerepben készítjük fel a doktori képzésre, megteremtettük ezzel az átjárhatóságot és fenntarthatóságot a közigazgatás-tudományi BA-, MA- és PhD-képzés tudomány iránt elhivatott hallgatói között. Tudományszervezési referenciáink: Tavaszi Szél Országos Doktorandusz Konferencia szervezése, Közigazgatás-tudományi szekció (Sopron 2013, Debrecen 2014) Haza szolgálatában országos közszolgálati konferencia szervezése I. (2013) és II. (2014) (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, külön szekció) Radio Orient- A Közigazgatás Rádiója: rádiós interjú a tudomány népszerűsítő kampány részeként, és sajtóközlemény országos megjelenése Országos roadshow sorozat a közigazgatás-tudományi képzés népszerűsítéséért (budapesti és vidéki egyetemek részvételével) Közszolgálati tudományos utánpótlás kerekasztal beszélgetés szervezése (2014., NKE) PINET (Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Nemzetközi Szövetsége) kapcsolatok erősítése, rendezvények szervezésében való közreműködés (Petró Csilla) DOSZ Nyári tábor Miskolci Egyetem, Sportnap szervezése (Bokor András) Campus Hungary pályázaton való osztályrészvétel (Tózsa Réka) Kutatói nap a sikeres doktori tanulmányok elvégzéséért rendezvény (2014., NKE) 11

12 A KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KUTATÓ UTÁNPÓTLÁS AKTÍV TAGJAI Aggod- Fekó Adrienn Az elektronikus közigazgatás fejlődése, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának növelése Doktori tanulmányaimat 2004-ben kezdtem el a Miskolci Egyetem Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskolában, ahol 2007-ben abszolutóriumot szereztem szeptemberében felvételt nyertem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájába, ahol a fokozatszerzési eljárást tervezem lefolytatni. Diszszertációmban az elektronikus közigazgatás fejlődésével foglalkozom az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program és az Államreform Operatív Program tapasztalatai alapján. A téma iránti szakmai érdeklődésem az ezen a területen végzett korábbi kutatásaimon, valamint a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságánál végzett munkám során szerzett tapasztalatomon alapul. Közigazgatási, majd Európai Unió szakirányos hallgatóként is érdekelt már a közszféra és közigazgatás fejlődése, az ott zajló innovatív folyamatok, és a hatékonyság kérdése. Későbbiekben az információs és kommunikációs technológiákkal, az e-szolgáltatásokkal és a tudásalapú gazdasággal kapcsolatos nemzetközi kutatási projektekben vettem részt, melyek főként a közigazgatás és közszféra innovációjára, az IKT K+F-re, a szélessáv-fejlesztésekre és az e-szolgáltatásokra (egovernment, ehealth, elearning, ebusiness) irányultak. Ezek alapján alakult ki később az a tématerület, amelylyel foglalkozom disszertációmban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) széles körű elterjedése az állami szférában az elektronikus kormányzat fejlődésében mutatkozik meg, melynek fontos szerepe van a jobb minőségű közszolgáltatások nyújtásában az állampolgárok és üzleti szervezetek felé. Kutatásaim során az elektronikus közigazgatás fejlődését, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának növelését vizsgálom. Hazánkban a közötti időszakban az elektronikus közigazgatás fejlődése szempontjából meghatározóak voltak az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program és az Államreform Operatív Program keretében elindult projektek, ezért ezeket alapul véve elemzem dolgozatomban a célrendszert, az eredményeket és a jövőbeli feladatokat az elektronikus kormányzat fejlődése terén. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program alapvetően az elektronikai fejlesztéseket tartalmazza, a közigazgatás belső folyamatainak megújítását és a közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést támogatja, míg az Államreform Operatív Program a szükséges humán és szervezeti fejlesztéseket biztosítja. 12

13 ktku Bárczi Miklós Szervezeti integritás és esélyegyenlőség a közszolgálatban, a tisztviselői életpályát támogató mentori programok 2003 óta dolgozom a magyar közigazgatás különböző szintjein, szakterületem a roma integráció, az esélyegyenlőségi politikák, valamint a feltörekvő országok fejlesztéspolitikája (elsősorban Brazília). Közigazgatási alap- és szakvizsgát ben tettem, majd vezetői gyakorlatot is szereztem a Somogyi Esély Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként, valamint ( ) a Jezsuita Roma Szakkollégium rektoraként ( ). A Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségi ( ), majd felügyelőbizottsági ( ) tagja is voltam. Kutatási területem kapcsán jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, illetve a központi közigazgatásban, valamint vezetőképző intézményekben kutatok. Felsőfokú végzettséget egyetemi szakközgazdászként (nemzetközi kapcsolatok szak) a budapesti Andrássy Egyetemen (AUB) szereztem (MSc), valamint a Pannon Egyetem BTK, német nyelvtanári szakán (DaF BSc). Kutatói ösztöndíjat több alkalommal nyertem el: Brazil Külügyminisztérium , Faludi Ferenc ösztöndíj (magyar jezsuiták) , Robert Bosch Stiftung , Porticus Düsseldorf A PhD-abszolutóriumot 2010-ben a Kaposvári Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájában szereztem meg. Németül, portugálul felsőfokon, angolul pedig középfokon beszélek. 13

14 Bende Zsófia Nemzetközi migráció, kísérő nélküli kiskorú menekültek A szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségiztem 2001-ben. Első diplomámat a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar elektronikus sajtó és nemzetközi kommunikáció szakán szereztem, s diplomamunkámban a humanitárius segélyezés kommunikációs oldalát vizsgáltam. Első egyetemi éveim alatt a Sanoma Budapest Zrt. Kiadónál dolgoztam szerkesztő gyakornokként ben végeztem a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar igazgatásszervező szakán, ahol demonstrátor voltam a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszéken, s tagja voltam a Nemzetközi és Európai Jogi Tudományos Diákkörnek, valamint a Kínai Tudományos Diákkörnek. Szakmai gyakorlatomat az Országgyűlési Hivatal Civil Irodájában töltöttem. Második diplomamunkámat és OTDK-dolgozatomat a nemzetközi humanitárius és fejlesztési segélyezési együttműködésből írtam között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága Szociálpolitika és Bűnmegelőzés Szakterületén dolgoztam: pályázati és kiemelt programok előkészítésében, bírálatában és a megvalósításuk nyomon követésében vettem részt ben harmadik diplomamunkámat a Budapesti Corvinus Egyetem/Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Európai és nemzetközi igazgatás mesterképzésén írtam, melyben az Afrika és Európa közötti migrációt dolgoztam fel. Képviselője voltam a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának, s tagja vagyok a Doktoranduszok Országos Szövetsége Közigazgatás-tudományi, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége Hadtudományi Osztályának. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola végzős doktorandusz hallgatójaként a nemzetközi migráció és a kísérő nélküli kiskorú menekültek európai és magyarországi helyzetének kutatásával foglalkozom, mely a hazai szakirodalom egyik mélységében még fel nem tárt területe. A lelkiismeretes és széles körű kutatói munka hitelessége és eredményessége érdekében a doktori iskolai tanulmányok mellett több migráció-specifikus képzést is elvégeztem, valamint óraadóként részt veszek a Közigazgatás-tudományi Kar nemzetközi migráció tárgy oktatásában ben egy ösztöndíjas program keretében Olaszországban, a Bolognai Egyetemen folytatom a PhD-gyakorlatomat és kutatásomat. 14

15 ktku Berki Gábor Számítógép-hálózati hadviselés, ennek a Magyar Honvédségben történő kialakításának lehetőségei Berki Gábornak hívnak, 48 éves vagyok, Budapesten élek fogorvos feleségemmel és 10 éves kislányommal. Doktori tanulmányaimat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájában 2012-ben kezdtem, állami ösztöndíjasként nappalin. Első diplomámat a Gábor Dénes Főiskolán szereztem, mint informatikus mérnök, a másodikat a Rendőrtiszti Főiskolán, az átképzőn. A mesterszakot a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végeztem 2010-ben től kezdtem dolgozni a Belügyminisztériumban. Az itt töltött 23 év alatt különböző híradó és informatikai beosztásokban szolgáltam több szolgálati helyen ben fegyveres békefenntartói misszióban vettem részt Egyiptomban, katonai rendőri feladatokat láttam el több mint egy éven keresztül ben rendőr századosként szolgálati nyugállományba vonultam ben választottak meg az NKE Doktorandusz Önkormányzat képviselőjének, ahol 2014 januárjáig aktívan dolgoztam ban elnyertem a DOSZ Hadtudományi Osztályának elnöki székét, ezen feladatomat jelenleg is nagy kedvvel és örömmel végzem. Tagja vagyok a Magyar Hadtudományi Társaságnak, az Elektronikai, Informatikai és Robotikai Szakosztályban. Önkéntesként részt veszek a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Biztonságosabb internet programjában, ahol iskolákban gyerekeknek, szülőknek és tanároknak tartunk előadásokat a biztonságosabb internethasználatról. 15

16 dr. Boda Boglárka Az értékelő vezetők szerepe, felelőssége az egyéni teljesítményértékelés sikere szempontjából Dr. Boda Boglárka vagyok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás- Tudományi Doktori Iskola szervezett részidejű képzésének másodéves hallgatója. Az Államigazgatási Főiskola elvégzését követően Pécsett szereztem jogi diplomát. Jogi szakvizsgával rendelkezem. Közel három évig dolgoztam a privát szférában. Ezt követően több mint egy évtizedet a közigazgatásban tevékenykedtem. Egy évet dolgoztam a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Életpálya Iroda vezetőjeként. Kutatásomat az Emberi Erőforrás kutatási területen végzem. Kutatási témavezetőim: Dr. Szakács Gábor CSc és Dr. Imre Miklós CSc. A személyes érdeklődésen túl témaválasztásomat az is indokolta, hogy a napi munkám szorosan kapcsolódik kutatási témámhoz. Jelenleg ugyanis a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal személyügyi igazgatásért felelős elnökhelyettesének titkárságát vezetem. Kutatási ambícióim elsősorban a teljesítményértékelést végző értékelő vezetők szerepének és felelősségének vizsgálatára irányulnak. Természetesen ez a feladat nem végezhető el a teljesítményértékelés egész rendszerének áttekintése nélkül. A teljesítményértékelés folyamatának kulcsszereplője és fő felelőse az értékelő vezető. A formálisan vagy rosszul végzett teljesítményértékelés negatívan befolyásolhatja az egyéni teljesítményt, és ronthatja a vezetés hitelét. A lelkiismeretesen végzett teljesítményértékelés viszont jelentősen elősegíti a szervezet céljainak hatékony megvalósítását. Tudományos kutatásom egyik célja egy olyan módszertan kidolgozása, amely segítséget ad az értékelő vezetőnek a teljesítményértékelési feladat szakszerű, objektív, interaktív elvégzéséhez. A kutatás célja ezenkívül a közszolgálatban Magyarországon 2013-ban bevezetett új teljesítményértékelési rendszer tapasztalatainak feldolgozása és a teljesítményértékelési szisztéma esetleges hiányosságainak kiküszöbölésére irányuló javaslatok megfogalmazása a továbbfejlesztés érdekében. 16

17 ktku Bordás Péter A közfeladatok ellátása helyi szinten, az önkormányzat kialakuló új szerepköre a feladatfinanszírozás tükrében Bordás Péter vagyok, a Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának másodéves doktorandusz hallgatója szeptemberében kezdtem doktori tanulmányaimat a kar Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszékének munkájába bekapcsolódva. Témavezetőm Prof. Dr. Horváth M. Tamás tanszékvezető, egyetemi tanár. A Debreceni Egyetemen 2011-ben igazgatásszervező, majd 2013-ban közigazgatási menedzser oklevelet szereztem kitüntetéses minősítéssel. Tanulmányaim során több alkalommal Kari Kiemelt Ösztöndíjban, 2012-ben Köztársasági Ösztöndíjban, 2013-ban Eötvös Loránd Hallgatói Ösztöndíjban, majd a kar által adományozható Domokos Lajos- díjban részesültem év májusától decemberig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályán dolgoztam, s ezzel tapasztalatot szerezhettem a közigazgatás gyakorlati oldaláról is. Ennek köszönhetően azóta egészen más szemmel nézek a közigazgatásra, a benne dolgozókra és az egész igazgatási szervezetrendszerre szeptembere óta részt veszek az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoportjának munkájában, melynek keretében 2014 tavaszán egy nagyszabású kutatás során egy közepes méretű magyar város közszolgáltatási hálózatának empirikus vizsgálatában vehettem részt. Tudományos érdeklődésem sokrétű, nem csak az állam- és jogtudományok területére korlátozódik. Ezt bizonyítja, hogy 2014-ben okleveles közgazdász diplomát is szereztem vezetés és szervezés szakon, emberierőforrás-menedzsment szakirányon a Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karán. Továbbá marketing- és reklámügyintéző, valamint idegenvezető szakmai képesítéssel is rendelkezem. Doktori kutatási területem sem szűkíthető le egyetlen tudományterületre, többoldalú megközelítésben vizsgálom az egyes jelenségeket. Kutatási témám a Közfeladatok ellátása helyi szinten, az önkormányzat kialakuló új szerepköre a feladatfinanszírozás tükrében címet viseli. Ennek keretében vizsgálom a közfeladatok kormányzati szintek közötti megosztását és finanszírozási megoldásait. Kitérek a helyi szinten megjelenő és ellátandó közfeladatok katalógusára hazai és nemzetközi összehasonlításban. Górcső alá veszem a helyi önkormányzatok finanszírozásának rendszerváltást követő forrásszabályozási modelljét, majd a évtől bevezetett feladatfinanszírozási megoldást. Mindezeket a témákat tág értelemben, a hozzájuk kapcsolódó társadalmi, gazdasági jelenségeket figyelembe véve vizsgálom. Olyan témák tárgyalására is sor kerül, mint a helyi testületi döntéshozatal, az adósságkonszolidáció, vagy épp a közös önkormányzati hivatalok kialakításának lokális szintre gyakorolt közpénzügyi hatásai. Célom nemcsak az, hogy általános megállapításokat vonjak le a hazai és nemzetközi gyakorlat alapján, hanem olyan eredményeket kívánok felmutatni, melyek a helyi önkormányzati rendszer finanszírozásának jobbítása, továbbfejlesztése felé mutatnak. 17

18 Bozsó Gábor Az Európai Unió emberierőforrás-gazdálkodása Bozsó Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának másodéves doktorandusza vagyok. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2010-ben végeztem el a közigazgatási szakértői egyetemi szakot, valamint 2011-ben a Corvinus Gazdálkodástudományi Karán szereztem közgazdász diplomát. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó Állam Kutatóműhelyének ügyvivőjeként koordinálok egy kiemelt kutatási projektet. Tagja vagyok a DOSZ Közigazgatás-tudományi osztályának is. Az egyetemi évek alatt a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék demonstrátora és a Tudományos Diákkör titkára, három éven át pedig a Magyary Zoltán Szakkollégium tagja voltam. Az egyetemi tanulmányi és közéleti tevékenységemet kétszer köztársasági ösztöndíjjal, kétszer kerületi ösztöndíjjal és dékáni elismeréssel jutalmazták. Az egyetemi lehetőségeimet igyekeztem kihasználni külföldi tapasztalatszerzésre, így az Erasmus-program keretén belül jártam Franciaországban, valamint a diplomaszerzés után Londonban a Leonardo-program segítségével. Az első kutatási témámban az európai közszolgálat a tárgyfelelős felkérésére meghívott oktatóként több előadást is tartottam. Ez is erősítette az ambíciómat a tudományos, oktatói pályára. Az EU közszolgálata témával évfolyamdolgozatként, majd szakdolgozatként foglalkoztam. A doktori iskolában az emberi erőforrások szakterületen belül Dr. Hazafi Zoltán témavezetésével foglalkozom a kérdéskörrel. Célom az európai közszolgálat tudományos vizsgálatából hasznos tapasztalatokat meríteni, melyek a hazai új, stratégiai szemléletű közszolgálati emberierőforrás-gazdálkodás reformfolyamataihoz is hozzájárulhatnak. Nemrégiben foglalkoztam a személyek szabad mozgása szempontjából a közszolgálat kérdéskörével, mely kivételt képez az alapelv alól, de ez már csak indokolt esetben érvényesíthető. Tervezem részletesen vizsgálni az EU-s közszolgálatra vonatkozó bírósági döntéseket és ezek hatását értékelni a tagállami közigazgatások személyzetpolitikájával összevetve. A kutatás kiindulópontja a tagállami hatások elemzése az uniós szervezet és közszolgálat történeti fejlődésére. Az egyedi esetek rendszerező feldolgozásán keresztül összefüggéseket találni és általános értékeket, elveket, szabályokat megfogalmazni. Ezenkívül szándékozom a szabályozás utóbbi időben végbement legújabb reformjait is feldolgozni. Érdeklődésem még számos más területre is kiterjed: közpolitika, nemzetközi kapcsolatok, gazdaságpolitika és a stratégiai emberierőforrás-menedzsment határterületeire. 18

19 ktku Buda Lorina Az Európai Unió válságkezelésének hatásai az EU intézményrendszerére 2013-ban kezdtem el tanulmányaimat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájában. Kutatási témám az Európai Unió válságkezelésének gazdasági és intézményi elemzése, mellyel már legelső diplomám megírása óta foglalkozom. Közgazdász végzettségemet egészítettem ki az Egyetem nemzetközi igazgatási szakértő mesterképzésével, mely után egyértelművé vált, hogy kutatási témám valójában a közgazdaság és közigazgatás peremterületén helyezkedik el, ezért kezdtem el az Egyetem Doktori Iskoláját. A 2007-ben kitört gazdasági és pénzügyi világválság az Európai Uniót sem hagyta érintetlenül. A válság begyűrűzése felszínre hozta az euróövezet már eleve meglévő problémáit, és felnagyította azokat. Ezáltal a kezdeti bankválság mára egy államadósság- és politikai válsággá nőtte ki magát. Egyértelművé vált, hogy a globális gazdaság körülményei között nem működnek a piac önszabályozó, diszfunkciókat kiküszöbölő mechanizmusai. Ebből következően a jövőben sokkal jelentősebb szerepet játszik az állam és a közigazgatás a gazdasági és társadalmi egyensúly fenntartásában, a közérdek és a közjó érvényesítésében. A gazdasági és pénzügyi világválság már eddig is rengeteg intézkedést kényszerített ki az Európai Unióból, de korántsem lehet még befejezettnek tekinteni az átalakulást. Kutatásom alapját azon lehetetlenségi háromszögek adják, melyekkel bebizonyítom, hogy az eddig meghozott intézkedések nem oldják fel teljes egészében az EU problémáit, így a közeljövőben újabb szabályozásokra és intézmények létrehozására lehet számítani. 19

20 Dömötör Ildikó Az integritás-tanácsadó, mint új munkakör a közszférában Dömötör Ildikó, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola, I. évfolyam. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Életpálya és Emberi Erőforrás Intézetének oktatója, tréner. Oktatási tevékenységem mellett folyamatosan részt veszek tananyagfejlesztésben és tréningek tartásában is. A Magyary Program törekvéseivel összhangban a Kormány egyik fő célként tűzte ki a közigazgatás működésének ésszerűsítését és hatékonyságának növelését. A reform kapcsán két nagyszabású és merőben új képzést emelnék ki, melynek kidolgozásában és lebonyolításában részt vettem. Elindult a KAB (Kormányablak ügyintézők) képzése, melynek köszönhetően már több mint 7000 köztisztviselő vett részt a képzéseken. Ennek fő célja az ügyfélbarát és közszolgálati attitűd fejlesztése, az ügyfélorientált közigazgatás erősítése, a bizalom kiépítése, melynek eredményeképpen az ügyfelek is elégedettebbek lesznek az ügyintézés menetével, és pozitívabb képet alakíthatnak ki a közigazgatásról. Több mint 60 tréner bevonásával az ország minden területén folytak képzések, érzékenyítő tréningek a minőségibb munka kialakításának érdekében. A másik látványos elmozdulás az integritás-tanácsadó szakirányú továbbképzés elindítása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amely a Kormány korrupciómegelőzési törekvésének, illetve a korrupció megszüntetésének egyik pillére. E képzésben is részt vehettem, melynek során fogalmazódott meg bennem, hogy ezt a területet szeretném kutatni doktoranduszként. Az Európai Unióban már korábban megfogalmazódott az igény a korrupció visszaszorítására, megfékezésére, melynek eredményeképpen elindultak különböző projektek is (OECD, 2009). A kiemelt projekt keretében szintén a közigazgatás megújítása érdekében elindulhatott az integritás-tanácsadók szakirányú képzése Egyetemünkön a KIM támogatásával. 20