Lakástüzek és azok megelőzése. Bán Attila tű. ezds. Tűzoltósági főfelügyelő

Átírás

1 Lakástüzek és azok megelőzése Bán Attila tű. ezds. Tűzoltósági főfelügyelő

2

3

4

5 Bejárat Konyha

6 Közlekedő Szoba sarok

7 Ilyen volt Ilyen lett

8

9 Egy átlag háztartásban a lakásban található tárgyak elég nagy tűzterhelést jelentenek. Ez azt jelenti, hogy a tűz kialakulásától egy szoba lángba borulásáig kb. 5 perc elegendő. Ezért nagyon fontos, hogy időben észleljük a tüzet, de még fontosabb, hogy lehetőség szerint előzzük azt meg. A legtöbb lakástűz emberi mulasztásra, gondatlanságra, vagy szándékosságra vezethető vissza. Ha a szándékos tűzokozást nem tekintjük, akkor a konyhai tűzesetek teszik ki a lakásban történt esetek 43 százalékát.

10 Melyek a leggyakoribb tűz kiváltó okok? A konyhában tűzhelyen fövő ételt ne hagyjuk felügyelet nélkül, különösen a bő zsírban, olajban készülő ételeket. A kifutó zsiradék azonnal lángra kap, és a konyhák zsúfolt bútorozottsága a tűz továbbterjedésére jó lehetőséget biztosít. Elektromos készülékek tüzei. Sajnos még mindig sokan nincsenek tisztában azzal, milyen veszélyeket rejt magában, ha nem megfelelő készüléket használunk, vagy nem megfelelően méretezzük elektromos hálózatunkat. A villamos berendezéseket használat után lehetőleg válasszuk le a hálózatról. Ha hosszabb időre elutazunk, ne hagyjunk elektromos berendezést bedugva (TV, hűtő, számítógép, stb.), mivel ezek még kikapcsolt, készenléti állapotban is fogyasztóként üzemelnek. Esetleges meghibásodásuk tüzet okozhat, ami a felügyelet hiánya miatt komoly károkhoz vezethet.

11 A meggyújtott gyertyát, mécsest ne hagyjuk magára még rövid időre sem. Az adventi koszorúkon és fenyőfákon meggyújtott gyertyák még felügyelet mellett is veszélyt hordoznak magukban. Az idő múlásával és a növényi részek száradásával ez a veszély hatványozódik. A dohányzás egyre kisebb százalékban, de még mindig dobogós helyezettként szerepel a tűzkárstatisztikákban. Kellő odafigyeléssel ezek az esetek megelőzhetők. (például, ágyban történő dohányzás mellőzése). A lakásfelújítások során a hegesztés, a fémek vágása, csiszolása során keletkező megbúvó szikrák még órák múlva is okozhatnak tüzet. Ez ellen takarással, nedves rongyokkal védekezhetünk. Jogszabályi előírás, hogy a villamos hálózatot felül kell vizsgáltatni, mely alól a lakások sem kivételek. Lakóépületek esetében ez a felülvizsgálati ciklusidő 6 (9) év. A méréssel történő vizsgálat fényt derít a nem látható, érzékelhető hibákra is, melyek így kijavíthatóvá válnak.

12 A panelépületek villamos hálózata a létesítéskori fogyasztói szokások figyelembe vételével került tervezésre. Az eltelt időszak alatt a háztartások áramigénye jelentősen megnövekedett, ami a belső hálózat túlterheléséhez, illetve elöregedéséhez vezet, ami fokozott tűzkockázatot jelent. A panelépületekben a beépített, tűzbiztonságot növelő berendezések (száraz, vagy nedves rendszerű fali tűzcsapok, lépcsőházi hő- és füstelvezető berendezés, vészvilágítás, esetlegesen biztonsági felvonó és túlnyomásos füstmentes lépcsőház) megfelelő működése, karbantartottsága alapkövetelmény. Ezek a berendezések életvédelmi célokat szolgálnak. Biztonságunk érdekében ezen berendezések működtetésének lehetőségével legyünk tisztában. A több lépcsőházas társasházak, lakóközösségek vagyonbiztonságukra történő hivatkozással rendszeresen lezárják a lépcsőházak közötti átjárási lehetőségeket. Az átjárók akadálymentes használhatósága alapkövetelmény az épület biztonsága szempontjából.

13 Mit csináljunk? Ha időben észrevesszük a tüzet megpróbálkozhatunk annak oltásával. Csak és kizárólag kis terjedelmű tűznél, ahol még testi épségünk nincs veszélyben! Ha valamely bútordarab, vagy szövet lángra kap próbálkozhatunk vízzel oltással, illetve egy vastag pokróccal is csapkodhatjuk, így el tudjuk fojtani az oxigéntől. Amennyiben a tüzet nem sikerült megfékeznünk ne kísérletezzünk tovább, hanem azonnal hagyjuk el a lakást és hívjuk a tűzoltókat. Az egységes segélyhívó szám 112, amely bármely telefonról ingyenesen hívható. Fontos, hogy lehetőség szerint a nyílászárókat csukjuk be magunk után, így nehezítjük a tűz továbbterjedését, illetve oxigénhez jutását. Társasházban értesítsük a szomszédokat is, az ő menekülésüket is elősegítve ezzel. Ha kijutottunk az utcára várjuk meg az érkező tűzoltókat, hogy a szükséges információkat megadhassuk nekik.

14 Mit csináljunk? Mi a helyzet akkor, ha már kiterjedtebb a tűz és akkor kell menekülnünk. Mérjük fel melyik a lehetséges legrövidebb irány, hogy kijussunk szabad térbe, vagy másik tűzszakaszba. A lépcsőkön haladva figyeljünk az előttünk menekülőre, ha elesik, a mögöttünk jövőket állítsuk meg és segítsünk az elesőnek, nehogy átgázoljanak rajta. Vizesítsünk meg egy zsebkendőt, azt tegyünk orrunk és szánk elé, így kicsit kevesebb füstgázt lélegzünk be. Próbáljuk meg elérni a legközelebbi kijáratot, amely egyes esetekben pl. tízemeletes házaknál lehet, hogy a tetőre vezető kijárat, ahol már szabadtéren várhatjuk a tűzoltói mentést.

15 A füst gyilkos tud lenni, ezért szorítsunk az orrunk, szánk elé nedves textilt. Egy egészséges ember egy lélegzetvétellel 10-15m-t tud haladni. A vizes zsebkendővel és görnyedt járással ez a távolság növelhető. Próbáljunk lehajolva, kúszva menekülni, ott ugyanis nagyobb biztonságban vagyunk a fentről terjengő forró füstgázoktól. Minél közelebb haladunk a padlószinthez, akkor van esélyünk a legkevesebb mérgező gáz belélegzésére, mivel a tűzesetek során sajnos a halálesetek nagy részét a szénmonoxid mérgezés okozza. Ezekkel az apró trükkökkel a mérgezés nagyságát csökkenthetjük, amíg ki nem jutunk a biztonságos szabad térbe.

16 Mit csináljunk? A családnak, a háznak legyen menekülési terve a különböző helyiségekben jelentkező tüzekre, amit minden családtaggal, lakóval előre meg kell beszélni, ha pedig ténylegesen vészhelyzet van, a menekülés során biztosítsunk elsőbbséget a kicsiknek, időseknek, várandósoknak és mozgáskorlátozottaknak.

17 Mielőtt kinyitnánk, előbb a kézfejünkkel nézzük meg az ajtók hőmérsékletét. Soha ne az ujjunkat vagy a tenyerünket használjuk, mert megéghet, és utána nem fogjuk tudni használni menekülésre vagy létramászásra.

18 Mit ne csináljunk a konyhában? Nagyon fontos, hogy ELEKTROMOS BERENDEZÉS TÜZÉT ÉS FORRÓ OLAJAT VÍZZEL OLTANI TILOS! A gázégő lángjának, az elektromos tűzhely lapjának intenzív hője lángra lobbanthatja az odalógó konyharuhát, konyhakesztyűt, de akár a tűzhelynél tevékenykedő ember lógó ruházatát is. Ha megtörtént a baj, az égő ruhaneműt vízzel elolthatjuk. Előfordulhat, hogy háztartási gépünk működése során rendellenességet tapasztalunk. (pl.: a vezeték, a csatlakozó dugó jelentős felmelegedése, füst tapasztalása a készülék belsejéből, stb.) Az elektromos hálózatra kapcsolt készülékek esetében akár mechanikai, akár elektromos meghibásodás tűzhöz vezethet. Az ilyen készüléket ne használjuk tovább, az elektromos hálózatról válasszuk le, és hívjunk szerelőt.

19 Fontos, hogy csak jó minőségű, sértetlen és nem toldozott hosszabbítót és elosztót használjunk. A fali dugaszoló aljzatok, a meglévő, esetleg régi, alumínium vezetékes házhálózat használatakor vegyük figyelembe, hogy milyen teljesítményű készüléket és mennyi ideig kívánunk működtetni róla. Egy nagyobb teljesítményű elektromos berendezés (pl.: nagy teljesítményű elektromos tűzhely, klíma berendezések, vasalók, stb.)huzamos használatakor nem megfelelő keresztmetszetű, vagy anyagú vezeték, hosszabbító felmelegedhet és tüzet okozhat. Az is tüzet okozhat az elosztó hálózaton, ha a meglévő vezeték keresztmetszete felmelegedés nélkül nem bírja el ezt a megnövekedett terhelést. A nagyobb teljesítményű elektromos készülékek bekötése, csatlakoztatása, vagy felújítások előtt ezért célszerű elektromos szakember véleményét kérni a vezeték cserék szükségességével kapcsolatban is Veszélyt jelentenek még a régi házakban lévő, különböző anyagú vezetékeket (pl. rézvezeték az alumíniummal) csatlakozási pontjai is. A konyhai tűzesetek mellett számottevő veszélyforrást jelent az otthoni cigarettázás is.

20

21 További tűzfészkek: bútorok és textíliák A lakóingatlanokban egyre több az éghető használati tárgy, gondoljunk csak a konyhabútorra, ami általában préselt farostlemezből van. A bútorkárpittól kezdve a függönyökön át szinte minden textília tartalmaz poliésztert, vagy egyéb más műanyagszármazékot. Ezek nyílt láng hatására felgyulladnak. Égésük közben jelentős mennyiségű fojtó és mérgező füst, valamint nagy mennyiségű hő keletkezik. A függönyök már csak anyaguk, és elhelyezkedésük miatt is könnyen égnek, hiszen a tűz legkönnyebben felfelé terjed. Ügyeljünk rá, hogy gyertya, mécses vagy akár adventi koszorú ne kerüljön a közelébe, figyeljünk arra is, hogy egy esetleges huzat ne fújja a nyílt láng felé a függönyünket. De veszélyforrás lehet az éjjeli lámpára terített, sötétítésre használt textília, hiszen azt a lámpa izzószála által fejlesztett hő akár meg is gyújthatja. A spotlámpák igen magas hőfokkal működnek, tehát ügyeljünk rá, hogy éghető anyag ne érjen hozzájuk, hiszen a sugárzott hő képes a közelben lévő anyagokat meggyújtani.

22 Az alamuszi bútorkárpit és szőnyeg Veszélyforrást jelent természetesen a zárt térben cigarettázás is. Az ágyban, fotelban, kanapén nem ajánlatos elalvás előtt rágyújtani, mert az alvás közben a kézből kihulló égő cigaretta éghető anyagra hullhat. Szerencsés esetben csak kiégeti az ágyneműt, kárpitot, szőnyeget vagy bútort, de az is megeshet, hogy tüzet okoz a parázslás. Szerencsére a vastagabb, sűrű szövésű kárpitanyagok, szőnyegek kevésbé gyúlékonyak, különösen a kevert anyagból készültek. Mivel nehezebben égnek, előbb többnyire csak parázslanak, például a cigarettából kihulló izzó dohányszálak hatására. A lappangó parázsgócot azonban egy kisebb légáramlat is felerősítheti, és lángra kaphat a fotel, kanapé, ágy vagy ágynemű. Az ilyen anyagok erős füstképződéssel égnek, ám a jellegzetesen kellemetlen szag még idejében figyelmeztethet bennünket. Ilyenkor még elég egy vödör víz vagy jobb híján egy alaposan bevizezett (nem műszálas) takaró a tűz elfojtásához, de fontos lehet az otthonunkban tartott tűzoltó készülék is.

23 A fűtőberendezések veszélyei Emellett a fűtési berendezések is veszélyt jelenthetnek. Az elektromos hősugárzót vagy a gázzal működő fűtőberendezést úgy helyezzük el a lakótérben, hogy éghető anyag még véletlenül se érhessen hozzá, azok kellő távolságban legyenek. Az ismét divatba jött kandalló vagy cserépkályha környezetében ne tároljuk könnyen éghető tárgyakat, mert a kipattanó szikra tüzet okozhat. Ügyeljünk arra, hogy éghető folyadékokat (benzin, lakkhígító, körömlakklemosó, etanol, sebbenzin stb.) se tartsunk a fűtőberendezés közelében, mert azok szobahőmérsékleten is könnyen párolognak, és gőzük gyúlékony. Ezeket a gőzöket egy szikra könnyen lángra lobbanthatja. Nagyon fontos, hogy fűtőberendezésen ne szárítsunk ruhát. A használatban lévő gázkonvektor burkolata olyan magas hőmérsékletet is elérhet, amely a ráterített ruhát meggyújthatja. A vasalót is fokozott figyelemmel használjuk, ne hagyjuk a ruhaneműn huzamosabb ideig. A modern, zárt égésterű gázkazánok ellenben nem jelentenek veszélyt a környezetre, hiszen az égéstér a készülék belsejében van, a lakóépületen kívülről kapja az égéshez szükséges oxigént, azaz nem a lakás/ház légteréből szívja a levegőt, és az égéstermékek sem jutnak be a lakásba.

24

25

26 A paneltüzek okai A panelházak túlnyomó többsége a es években épült, ezért számos jelenleg hatályos tűzvédelmi előírás nem vagy csak részben teljesül. Mindehhez a panelrekonstrukció hiánya és az utólagos hőszigetelések problémái járulnak. A paneltüzek fő oka az, hogy a kis alapterületű lakásokban és tárolókban jelentős mennyiségű éghető anyag van tárolva, amikor pedig egy-egy lakás vagy épületrész kigyullad, a közműaknában futó központi elszívón keresztül a tűz akadálytalanul tud terjedni. Ráadásul a légcserén túl az elszívó a vezetékbe szívja a konyhai égéstermékeket is, amelyek a vezeték falán lerakódnak. Ez a zsíros éghető felület és a lakástűz esetén keletkező forró levegő beszívódása okozza a szellőzőn keresztüli tűzterjedést. A másik fő probléma, hogy az épületek állapotának leromlása miatt a füstelvezetés nem kielégítő. A füsttel telítődő lépcsőház pedig a menekülést gátolja.

27 Füstjelzők és CO érzékelők: Vásároljunk egy megbízhatóan működő füstérzékelőt (tűz jelzésére), CO érzékelőt (gázkazán hibájának jelzésére). A jól működő érzékelők időben jeleznek, ha füstöt, égésterméket érzékelnek a helyiség levegőjében. Helyezzünk el minden használati szinten legalább egy érzékelőt. A hálószobákba és azokba a helyiségekbe, ahol nyílt lánggal üzemelő fűtő vagy főzőberendezés van, különkülön szereltessünk be. Az érkélőket a mennyezetre vagy attól maximum 40 cm-re tegyük. Minden hónapban teszteljük le a füstérzékelőt, és évente cseréljük újakra az elemeket. Tíz év elteltével vásároljunk újabb, modernebb érzékelőt.

28

29 10 kg anyag elégésekor keletkező füstmennyiség a következő: Anyag Füst m3 Kemény PVC Furnérlemez Papír Kőolaj Poliuretán Polietilén Gumi Benzin Gázolaj Gumihab

30 A füst jellemzői Látási viszonyok Becsült menekülési sebesség Nincs füst normális 1,2 m/s (4,3 km/óra) Nagyon sűrű, nem mérgező 2 méter 0,3 m/s (1,1 km/óra) Mérgező, közepesen sűrű csökkent 0,3 m/s (1,1 km/óra) Mérgező és sűrű 3 méter Az emberek 30%-a rossz irányba indul

31

32 Köszönöm m a megtisztelő figyelmet!

33 Video Konyhatűz CO érzékelő Kéménytűz Füstjelző készülék http:// 7